Hogyan segíts a kisgyermekednek feldolgozni a rossz élményeket?

Felnőttek számára sem egyszerű feldolgozni egy kisebb-nagyobb balesetet, betegséget, kellemetlen élményt, azonban egy beszélni még nem tudó kisgyerek számára ez még nehezebb. Ráadásul őket sokszor felnőttek számára lényegtelennek tűnő helyzetek is megviselhetik, mint pl. a kedvenc cumi vagy alvósállatka elvesztése, egy orvosi vizsgálat, egy verekedős kisfiú a bölcsiben vagy egy túl hangosan ugató kutya. Hogyan segíthetsz neki?

A legtöbben próbálják megmagyarázni a kisgyereknek mi történt, racionális magyarázatot adnak a történtekre és igyekeznek megvigasztalni a kisgyereket.
Gyakran tapasztalható azonban, hogy egy-egy ilyen veszteség, rossz élmény miatt még hetekig szorong a kisgyerek, megváltoznak a szokásai, nyűgösebb lesz, bújósabb, gyakrabban ébred éjszaka, rossz álmokról számolhat be, az átlagosnál ingerlékenyebb, sírósabb lehet, hisztizhet.

A legtöbb esetben ilyenkor a szülő türelmes és megértő, azonban a vigasztalást követően már elvárná, hogy a gyermeke viselkedjen újra „rendesen”, dolgozza fel a történteket.

Azonban a feldolgozás nem ilyen egyszerű.

Mi felnőttek már pontosan látjuk a gyerek számára ijesztő helyzetek mögötti valóságot, pl. tudjuk azt, hogy az orvosi vizsgálat kellemetlen, de szükséges és kibírható, az elveszett cumi helyett lehet másikat venni és megesik néha, hogy az ember elesik és lehorzsolja a térdét, azonban a kisgyerek még az érzelmek világában él az az érzés, ahogyan érezte magát akkor, abban a számára ijesztő és megfejthetetlen helyzetben újra meg újra visszatér és nem elég megértenie a történteket, a vele kapcsolatos érzelmeinek is a helyükre kell kerülnie.

Megnehezíti a helyzetet, hogy a legtöbbször szeretnénk gyorsan megnyugtatni a gyereket, kis vigasztalás után mi már túl is vagyunk a dolgon és, ha esetleg fel is hozza megint a történteket, hajlamosak vagyunk elintézni egy gyors vigasztalással. Azt hisszük, ha a gyerek mosolyog, játszik, nincs is semmi baja.

Azonban azzal, hogy nem engedjük a gyereket beszélni a helyzetről, illetve a még nem beszélő gyereknél, csak arra törekszünk, hogy megnyugodjon, de nem vesszük komolyan az érzéseit, csak elmélyítjük a gyerekben a szorongást.

Azt hisszük, ha egy rossz élmény után nem beszélünk róla, akkor minden rendben van és majd elfelejti. De nem felejti el. Mit lehet tenni?

1. Beszéljünk róla!

Ahogyan a felnőtteknél is az segít feldolgozni a probémákat, ha beszélünk róluk, úgy a gyerekeknél is. Vannak olyan gyerekek, akik nyíltan szóba is hozzák a számukra kellemetlen eseteket, ilyenkor ne tereljük el a szót, beszéljük át velük újra meg újra, ez segít nekik a túllépésben.

2. Meséljünk róla!

A kisebbeknél, akik még nem beszélnek, de még óvodáskorban is, segít, ha a helyzetet mesébe foglaljuk, például:

– A kedvenc cumi nem elveszett (mert az „elveszett” érzés a gyerek számára ijesztő: Hova lett? Mi történt vele?), hanem vándorútra indult és kalandos utazás közben bejárta az egész világot.

– A mesebeli kismackó is elesett a biciklivel és az anyukája bekente piros fertőtlenítővel a térdét, hogy elűzzék a csúnya bacikat, másnap a kismackó már megint biciklizett, de már sokkal óvatosabban ment a lejtő közelébe.

Kereshettek olyan meséket, amik az adott élethelyzetről szólnak, de ti is kitalálhattok hasonlókat.

3. Alkossunk!

A rossz érzések, félelmek feldolgozásában segíthet egy kis kreatívkodás is: ujjfestés, rajzolás, gyurmázás. Nem kell kifejezetten azt a helyzetet feldolgozni, ami a kicsit foglalkoztatja, önmagában a szabadon alkotás élménye is jó szorongásoldó, azonban segíthet az is, ha lerajzoljuk az adott helyzetet. Amikor a kicsi még nem tud rajzolni, mi is rajzolhatunk és mesélhetünk hozzá, illetve megkérhetjük a gyermeket, hogy mondja meg, hogyan folytassuk a rajzot, pl. „Hol legyen a doktorbácsi? Milyen színű legyen a kislány pólója?”

A legtöbbet azzal segítünk a gyermekünknek a nehéz helyzetek feldolgozásában, ha nyitottak vagyunk az érzéseikre, komolyan vesszük őket, nem bagatellizáljuk el a helyzetet és elfogadjuk, hogy a gyermek nem lép túl ezeken az érzéseken gyorsan, több nap vagy hét is eltelhet, mire feldolgozza őket. Az empatikus, nyitott hozzáállás gyakran már önmagában is segít hamarabb megoldani a helyzetet.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Comments are closed.