Szinte semmit nem alszik a babám: Miért?

Amikor a baba nem alszik eleget, néha úgy érezheted, szinte semmit sem alszik, főként, ha másoktól azt hallod, hogy órákat alszik egyben a babájuk. De mi számít túl kevés alvásnak, mennyit kéne aludnia a babádnak, honnan tudhatod, hogy tényleg keveset alszik és mit tehetsz ilyenkor? 

Mások beszámolóit hallgatva vagy könyveket olvasva az a benyomásunk támadhat, hogy a babáknak nagyon sokat kell aludniuk, ezek után nagy kontrasztként élhetjük meg, ha a csecsemőnk a nap nagy részét ébren tölti, különösen, ha még éjjel is gyakran ébred. Ilyenkor úgy tűnhet, a baba szinte semmit nem alszik és sokan kétségbe esnek, nehogy az alváshiány gondot okozzon a kicsi fejlődésében.

Az igazság az, hogy a babák sokkal felszínesebben alszanak, mint a felnőttek, ezért gyakran összemosódik az alvás és az ébrenlét, különösen az első hetekben nagyon sok félálomban töltött idő lehet náluk, ami alatt ugyanúgy kipihenik magukat, mintha a kiságyukban aludnának. A “szinte semmit nem alszik” meglátás meglehetősen szubjektív, gyakran, ha összeadjuk azokat az időket, amikor karban, cicin, babakocsiban, ölben stb. szundikált a baba, kiderül, hogy valójában eleget aludt, csak éppen nem a kiságyban.


De miért van az, hogy az első napokban egész jól és látszólag mélyen alszik a csecsemő, utána meg hirtelen elkezd nyugtalankodni, álmában forgolódni stb.?

Ennek több oka is van:

  1. Az első napokban az újszülött még nem alkalmazkodik azonnal a külvilághoz, ezért pont annyit alszik, mint odabent az anyaméhben
  2. A külvilág sokkal ingergazdagabb, mint az anyaméh, amire az újszülöttek gyors kifáradással és szinte ájulásszerű mély alvással reagálnak.
  3. Gyakran a megszületés folyamatában is kifárad a baba, ezért a következő napokban csak alszik-alszik.
  4. A baba vérmérsékletétől is függ, hogy mennyit van ébren az első napokban, az aktívabb babák már az első napokban is többet vannak ébren.

Az első néhány nap vagy hét után a baba elkezd egyre éberebbé válni és a korábbi evés után bealvós időszakok után már nem alszik olyan hosszan mélyen, hanem kisvártatva felébred vagy egyáltalán nem alszik el az evést követően.


A túl kevés vagy túl rövid alvások oka minden életkorban más:

  1. Újszülöttkortól 8 hetes korig az összes alvás elég sok (akár napi 20 óra is lehet), de az apránként történik, sok a felszínes alvás, az alvás és ébrenlét közti állapot. Gyakran úgy tűnik a baba alszik, de közben cuppog, forgolódik, sírdogál, máskor mélyen alszik (pl. ölben), de ha letesszük azonnal felébred. Fontos tudni, hogy a babák a kisebb pl. szoptatás alatti szundikálások közben is pihennek, tehát ez is beleszámít az alvási időbe. Ha ezeket az alvásokat is felírjuk, általában ki szokott derülni, hogy a baba összességében eleget alszik.
  2. 2-3 hónapos korra már több és hosszabb a mélyalvás. A nappali alvásigény azonban változó lehet. Sokan elvárják, hogy a baba éjjel legalább 6-8 órát egyben aludjon, nappal pedig legalább 2 vagy 3 hosszú nyugodt alvása legyen. Ezzel szemben a 3 hónapos babáknak csupán 1/3-a alszik egyben legalább 6 órát éjszaka, 2/3-uk pedig 3-4 óránként ébred éjjel enni, nappal pedig a babáknak csupán 40%-a alszik legalább egy alkalommal 1,5 órát vagy annál többet, az alvásaik többsége rövidebb, 30-60 perces csupán (itt olvashatsz arról bővebben, mi okozza, ha csak 30-40 perceket alszik nappal a babád).
  3. A rövid alvás oka 3 hónapos kor után már nem csak a baba felszínesen alvós természetéből fakadhat, hiszen eddigre már vannak mélyebb alvási szakaszok is (bár még nem túl hosszúak), hanem gyakran az az ok, hogy valami megzavarja a babát alvás közben. Az alvás mélyalvási és felszínes alvási szakaszokból áll. A mélyalvási szakaszban nehezen ébred a baba és valami nagy dolognak kell történnie ahhoz, hogy magától felkeljen ilyenkor (nagyon erős zaj vagy fájdalom), az ébredések többsége a felszínes alvási szakaszba érve történik, ilyenkor ugyanis könnyebben felébred a baba. 3-4 hónapos kor között egy jelentős idegrendszeri ugrás történik a kicsi szervezetében, ami miatt hirtelen elkezdi másként érzékelni a zajokat és a fényeket a környezetében, emiatt előfordulhat, hogy olyan zajokra és ingerekre is felriad, amik addig nem zavarták. Éppen ezért ebben a korban már különösen fontos, hogy a kicsi zavartalan környezetben aludjon. Nem kell lábujjhegyen járni mellette, a lakás alapvető zajaihoz nem gond, ha hozzászokik, azonban az altatás időszakában fontos, hogy ne legyenek feleslegesen erős zajok mellette és mérsékeljük a fényeket is (sötétítsünk be a nappali alváshoz is, ne égjen a lámpa, ne menjen a közelében se tévé, se számítógép, se mobil).
  4. A fogzás, illetve bármilyen egyéb fájdalom is okozhat ébredéseket. 3-4 hónapos kor előtt  (de többnyire 3-6 hetes korban) gyakran a hasfájás és az emésztőrendszer akklimatizálódása révén jelentkező emésztési problémák okoznak idő előtti ébredéseket, de állhat a háttérben szájpenész, reflux, száraz levegő miatti orrdugulás és még számtalan más ok is.
  5. Az intenzív mozgásfejlődés időszakában ehhez hozzá jön, hogy amikor a baba valamilyen új mozgásformát tanul, akkor a felszínes alvási szakaszban ezzel a mozgással felébresztheti magát. Például félálomban átfordul, de még nem tud visszafordulni, vagy felül-feláll, de még nem tud visszafeküdni stb. Ezek a problémák csak átmenetiek, 1-2 hét után többnyire elmúlik az újdonság varázsa és már félálomban is képes visszafeküdni a kicsi, de mérsékelhetjük őket, ha hálózsákban altatjuk a babát, amiben nem tud annyit mocorogni álmában.
  6. 8-9 hónapos kor után az alvással kapcsolatos problémákat gyarapíthatja a szeparációs szorongás is. Ilyenkor a közhiedelemmel ellentétben nem azért ébred a baba, mert eszébe jutott anya, hanem valami más ok miatt ébred fel (pl. mert fogzik vagy éhes), de ilyenkor nem nyugszik meg pusztán attól, hogy segítséget kap tőlünk (pl. megetettük), hanem próbál “őrizni” is, azaz altatás közben sokáig éber marad, mert attól fél, hogy elmegyünk a közeléből.

De miért van az, hogy a babakocsiban vagy hintában jól és hosszan alszik a baba, míg a kiságyban 30 perc után felébred?

Ennek az az oka, hogy egyes babák szeretik az ún. “mozgatva altatást”, azaz a ringató, mozgató helyzet az, amiben biztonságban érzik magukat, valószínűleg azért, mert az anyaméhben is ezt érezték. Néha szokott segíteni az ilyen babáknál, ha a kiságyban popsipaskolással altatják őket vagy valamilyen rezgő tárgyat helyeznek a kiságyba, ami rezegteti a matracot (pl. nyakmasszírozó).

A babakocsi különös varázsa, hogy egyrészt nagyon “kuckós”, másrészt a szabadban, az oxigéndúsabb levegőn, természetes ingerek között a legtöbb baba sokkal jobban alszik. Babakocsifüggő babáknál a lakásban altatásnál segíthet, ha a kiságyat is kuckósabbá teszed (pl. babaszigettel) vagy babaöbölben, bölcsőben altatsz, lefekvés előtt alaposan kiszellőztetsz a szobában és a  mesterséges ingereket (rádió, tv, számítógép stb.) kikapcsolod.


Ha eddig jól aludt és most meg álmában beszél forog stb. akkor nem alussza ki magát?

Az éjszakai aktívabb alvás (amikor alszik, csak közben forog stb.) vagy a gyakori éjszakai ébredés nem azt jelenti, hogy nem piheni ki magát a baba. Ez inkább csak a szülőket szokta lefárasztani, akik éjjel azt hallgatják, hogy mintha a babájuk folyton ébren lenne.


Honnan tudhatod, hogy a babád eleget alszik és kipihente-e magát vagy sem?

A saját szubjektív benyomásod arról, mennyire vagy fáradt vagy sem, mennyi “munkát” adott a babád sok éjjeli ébredése vagy nappali ébrenléte, gyakran félrevezető. Éppen ezért mindig a babát kell nézni, hogy ő mennyire tűnik fáradtnak.

Ami nem jelent egyértelműen fáradtságot:

  1. A karikás szem nem feltétlenül jelenti, hogy nem kipihent a baba, a babák vékonyabb bőre miatt könnyebben látszik karikásnak a szem.
  2. Az ébredés utáni nyűgösség az első 5-10 percben teljesen normális, sok baba egyszerűen morcosabban ébred, de utána jókedvű és érdeklődő lesz.
  3. A sírva ébredés alkati sajátosság, amit az okoz, hogy a kicsi rögtön a mélyalvási szakasz végén riadt fel, de ez nem jelent automatikusan fáradtságot.

Ha a babádat az ébredés után még vissza tudod altatni az nem jelenti azt, hogy fáradt volt, a nyugodtabb vérmérsékletű babák a számukra kellemes, ellazító szokások (pl. szopizás, ringatás, összebújás) hatására könnyen elalszanak, ezért könnyebb túlaltatni is őket.

A fáradtság és kialvatlanság valódi jelei a csecsemőknél:

  1. A baba az ébredés után folyamatosan nyűgös még 5-10 perc elteltével is, nem lehet megnyugtatni, vagy kis megnyugvás után újra sírni kezd.
  2. A baba az álmosság jeleit mutatja az ébredést követő fél-1 órában is: a fülét, orrát vagy szemét dörzsöli és láthatóan nyugtalan, sírdogál.
  3. A baba karban sem nyugszik meg, a figyelmét nem lehet lekötni sem játékkal, sem karban beszélgetve vele.

Onnan lehet tudni, hogy kipihente magát, hogy ébredés és evés után egy darabig jókedvű, érdeklődő, szívesen játszik, nézelődik, nem nyűgös és a korának megfelelő mértékben ébren tud lenni jókedvűen két alvás között:

  • 4-8 hetes kor között kb. 30-40 percig (utána már kezd álmosodni, karban sem nyugszik meg),
  • 2-3 hónapos kor között 45-60 percig,
  • 3-6 hónapos kor között legalább 60-120 percig,
  • 6-12 hónapos kor között 2-4 órán át,
  • 1 éves kor felett pedig 5-7 órán át.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy eleget alszik-e a babád, érdemes alvásnaplót vezetni, amibe feljegyzed, mikor mennyit aludt a nap folyamán a nappali és éjszakai alvásokat is beleértve. Fontos, hogy ne csak azokat az alkalmakat jegyezd fel, amikor mélyen a kiságyába letéve aludt, hanem azt is, amikor karban, ölben, babakocsiban, autóban vagy az evések során szundikált. Ha a babád alvása még így is jóval az átlagos életkori alvásigény alatt maradt és a babád láthatóan nyűgös, fáradt, mindenképpen szükség van arra, hogy változtassatok. Nem mindegy azonban, hogy min és hogyan, hiszen nem csak pusztán rossz szokásról van szó (ahogyan azt a legtöbben hiszik):

  1. Elsőként igyekezz megszüntetni a baba alvásminőségét rontó okokat és megtalálni az esetleges egészségügyi okokat az ébredések hátterében (a lehetséges okokat itt gyűjtöttem össze)
  2. Ha az alváshiány már régóta tart, előfordulhat, hogy a jelenlegi problémát már a krónikus alváshiány okozza, ezesetben elsőként az alváshiány megszüntetése a cél és utána a szokások megváltoztatása.
  3. Végül következhet az, hogy a napirenden, az altatási rutinon és az alvási szokásokon változtatsz. Ha szükséges, változtatsz a napirenden (pl. bevezeted a 4É-t), az elalvás előtti ellazulás formáján vagy megtanítod a babádat a kiságyban elaludni.

Amennyiben a babád hónapokon át kevesebbet alszik, kisebb időszakaszokban sem jelentkezik javulás és a fáradtság miatt mindig nyűgös, nem fejlődik megfelelően és nem találod vagy nem tudod megoldani a kiváltó okokat, érdemes beutalót kérni alvásambulanciára, ahol kivizsgálják a háttérben található lehetséges okokat. Olykor szervi okok (pl. orrmandulaprobléma, reflux, allergia) állnak a háttérben, máskor idegrendszeri fejlődés-beli problémák, de számtalan egyéb életmódbeli probléma is lehet, amit a vizsgálat során sikerül feltárni.

És, ha még így sem alszik a babád, itt tudok neked segíteni >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, kognitív tudományokból doktorált. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.