Önálló elalvásra szoktatás sírás nélkül: lehetséges egyáltalán?

Talán próbáltál már változtatni a babád altatási szokásain, pl. leszoktatni a ringatással vagy a cicin elalvásról, de bármit is próbáltál mindig sírás lett a vége. Ezért inkább feladtad mert úgy érezted, valami rosszat teszel a babának, hiszen sír. De vajon miért sír ilyenkor a baba? Lehet-e változtatni az elalvási szokásokon sírás nélkül? És mit tehetsz, hogy könnyebben menjen?

Miért sír a baba, amikor egyedül kéne elaludnia?

A sírás a babák „nyelve”. Ez az egyetlen módja annak, hogy jelezzen: valami nem stimmel – akár testileg, akár lelkileg. A legtöbb sírás mögött nem „hiszti” van, hanem félelem, feszültség vagy túlterheltség.
Altatáskor pedig a sírás gyakran annak a jele, hogy nem érzi magát biztonságban mert nem az történik, amit megszokott. Számára az elalvás előtti rutin adja a biztonságérzetet. Ha eddig a szopi vagy a ringatás volt az, most meg hirtelen ez nincs, akkor nem érti mi történik, nem érzi magát biztonságban, viszont már nagyon fáradt, túlterhelt, aludna, ezért sír és segítséget kér.

Mi történik, amikor a baba magában sír?

Amikor egy kisbaba sír, kortizol (stresszhormon) szabadul fel a szervezetében. Ha ilyenkor nincs válaszkész felnőtt, aki megnyugtatná, ez a kortizolszint magasan marad.
A Harvard University kutatásai szerint ez hosszú távon befolyásolja az idegrendszer fejlődését: az agy érzelmi szabályozásért felelős területe (az amygdala és a prefrontális kéreg) érzékenyebbé válik, a baba „riasztórendszere” túlműködhet.

Vagyis: ha egy baba rendszeresen magára marad a sírásával, megtanulhatja, hogy „nincs értelme sírni, úgysem jön senki”.
Kívülről ez néha úgy tűnik, mintha „megtanulta volna megnyugtatni magát” – valójában csak feladta a kommunikációt. Az idegrendszere viszont közben feszült marad, a szíve gyorsabban ver, az izmok tónusa fokozott, a stressz nem tűnik el – csak elnyomódik.

Ez az állapot nem segíti a valódi önmegnyugvást, inkább megtanítja a babát elfojtani az érzéseit.

És mi történik, ha sír, de ott vagy mellette?

Teljesen más folyamat indul el a baba agyában, ha nem marad magára.
Ha a sírás közben hallja a hangodat, érzi a kezed melegét, vagy látja az arcodat, az oxitocin (kapcsolódási hormon) szintje megemelkedik. Ez segít lecsökkenteni a kortizolt, az idegrendszer fokozatosan megnyugszik.

Ilyenkor a baba megtanulja, hogy a feszültség elmúlhat, mert ott van valaki, aki segít neki szabályozni.
Ez az élmény építi ki az úgynevezett belső biztonságérzetet – az alapot, amire később a valódi önálló alvás is épülhet.

Vagyis a cél nem az, hogy ne sírjon soha, hanem hogy ne maradjon magára a sírásával.

Lehet egyáltalán sírás nélkül megtanítani egyedül elaludni?

Őszintén? Néha igen, de nem mindig.
A sírás nélküli altatás nem azt jelenti, hogy a baba soha nem ad hangot a feszültségének. Inkább azt, hogy melletted tanul meg megnyugodni.
Ez egy lassabb út, de hosszú távon stabilabb idegrendszert és nyugodtabb éjszakákat eredményez. Érdemes azt is végiggondolni, szükséges-e egyáltalán megtanítani a babát önállóan elaludni. Mi az a pont, ahol változtatni kell és meddig maradhatnak a korábbi elalvási szokások? Erről a témáról itt írtam.

Mit tehetsz, ha nem szeretnéd, hogy sírjon?

1. Kezdd az esti rutin bevezetésével!

A babák szeretik a kiszámíthatóságot. Ha minden este hasonló sorrendben történnek a dolgok – például fürdés, pizsama, mese vagy altatódal, ölelés, majd lefektetés –, az agya „megtanulja”, hogy most jön az alvás.
Kutatások szerint már három-négy nap alatt csökken az ellenállás és hamarabb sikerül az elalvás, ha a rutin következetes. Itt írtam róla, hogyan alakítsd ki a rutinokat játékosan

2. Figyeld a fáradtság jeleit!

Sok baba nem azért sír, mert nem akar aludni, hanem mert túl fáradt.
Ha eljutsz odáig, hogy dörzsöli a szemét, húzgálja a fülét, vagy ingerülten reagál mindenre, akkor már késő. Próbáld elkapni az első fáradtságjeleket!

Életkor szerint nagyjából ennyi ébrenlétet bírnak:

• 3 hónapos: kb. 1–1,5 óra

• 6 hónapos: 2–3 óra

• 1 éves: 3–4 óra

Ha ilyenkor kezded az altatást, sokkal kevesebb lesz a sírás. Az ébrenléti ablakokról a különféle életkorokban itt írtam.

3. Legyél ott, de fokozatosan adj több teret!

Ha eddig karban aludt el, nem kell egyik napról a másikra letenni.

• Az első napokon altasd karban, ahogy eddig.

• Aztán próbáld meg álmosan, de nem mélyen alvó állapotban letenni.

• Ha sír, maradj ott, simogasd, beszélj hozzá halkan.

• Néhány nap múlva már csak ülj mellette, majd fokozatosan egyre távolabb.

Így megtanulja, hogy egyedül is biztonságban van, mert te mindig válaszolsz a jelzéseire.

4. Adj neki valamit, amihez kötődhet!

Egy puha kendő, amin az illatod rajta marad, egy alvóállat, amit minden este együtt tesztek a kiságyba – ezek segítenek, hogy „egy darab belőled” vele maradjon.

5. Legyen esti játék az elalvás!

Nagyobb babáknál sokat segít egy „jóéjt-mese rituálé”.
Például: a plüssmaci elköszön a szobától – „Jó éjszakát, lámpa! Jó éjszakát, könyvek! Jó éjszakát, mami!” – és a végén őt is betakarjátok. Ez játékosan zárja le a napot és csökkenti az elválási félelmet.

De mi van, ha semmi nem működik és csak sír?

Vannak időszakok, amikor a baba agya „fejlődési ugrásban” van (pl. mászni, állni, járni tanul), és ilyenkor nehezebben tud megnyugodni. Ez nem ellened irányul, hanem a fejlődés természetes része.

Ha viszont a sírás gyakori és hosszú ideig tart, érdemes megnézni, nincs-e mögötte valamilyen érzelmi túlfeszültség vagy túl sok szabály, tiltás, feszített napirend. A sok „nem szabad” érzése is felhalmozódhat, és altatáskor tör elő.

Ilyenkor segít, ha nappal több szabad játék, érintés és közös nevetés van – ez oldja a felgyülemlett feszültséget és segít kapcsolódni, biztonságban érezni magát nappal és ez jó hatással lesz az éjszakákra is.

Fontos: nem az a cél, hogy gyorsan működjön

Az altatás nem „projekt”, amit minél gyorsabban be kell fejezni. A cél az, hogy a baba megtanulja, a biztonság mindig vele van – akár a karodban, akár a kiságyban. Lehet, hogy ez hetekbe telik. De közben valami sokkal értékesebb is épül: a bizalom, hogy te ott vagy, és mindig válaszolsz. Ez az élmény lesz az alapja az önálló elalvásnak, az, hogy tudja biztonságban van, számíthat rád és ez segít neki majd később az önmegnyugtatásban is.

Ha esténként te is ott állsz az ajtóban, és hezitálsz, bemenj-e, ne feledd: a babád nem manipulál a sírásával, nem próbál irányítani. Ő most azt tanulja, hogyan működik a világ és hogy az érzéseit biztonságban kifejezheti. Az önálló alvás megtanulása nem a sírás elfojtásáról, hanem a biztonságérzet kialakításáról szól. Ha megtanulja, hogy számíthat rád és lesznek tapasztalatai arról, hogyan nyugodhat meg más módon is, mint ahogyan eddig elaludt, akkor egyre könnyebben fog menni az altatás.

Már mindent megpróbáltál de még mindig nem alszik a babád? Itt tudok segíteni neked!

Lájkold ha tetszett!

0