Keveset alszik éjszaka a baba? Mit okoz? Mit lehet tenni?

Keveset alszik éjszaka a baba?

A baba éjszakai ébredései az anya számára is kimerítőek tudnak lenni különösen, ha már régóta tartanak, de mindez eltörpül az aggodalom mellett, hogy vajon a csecsemőt mennyire viselik meg a gyakori ébredések vagy az esetenkénti éjszakai hosszabb ébrenlét. Lehet, hogy túl keveset alszik éjjel a baba? Honnan tudhatjuk, ha nem alszik eleget és milyen következményei lehetnek a túl kevés éjszakai alvásnak?

Mekkora a baba éjszakai alvásigénye?

Az éjszakai alvásigény függ a gyermekünk korától és attól is, milyen nappali alvási szokásokkal rendelkezik és van-e megfelelő napirendje.

Mi a különbség a nappali és az éjszakai alvás között? Míg a baba nappali alvása felületesebb, addig az éjszakai sokkal mélyebb.

Újszülöttkorban még nem tér el egymástól a nappal és az éjszaka, a baba még ugyanolyan felszínesen alszik éjjel és nappal, ezért fordulhat elő az, hogy sokszor álmában forgolódik, sírdogál, cuppog és egyéb aktivitásra utaló dolgokat csinál.

Legkésőbb 4-6 hetes korra azonban már megtanulja, mikor van a nappal és az éjszaka és nappal már csak rövidebbeket alszik, este pedig lefekvés előtt már tovább van ébren és nyugodtabban alszik éjjel, kevesebbet mozog.

A nappali alvásigénye az életkorral fokozatosan csökken, míg 3 hónaposan jellemzően 3x 1-2 óra alvást igényelnek a babák nappal (de előfordulnak olyan babák is, akik megelégszenek 3×30-45 perc alvással), addig 6-9 hónapos kor között a legtöbb baba már csak 2×1,5 óra nappali alvást igényel, 12-18 hónapos kor között pedig áttérnek az egyszeri hosszabb (1-3 óra) nappali alvásra, 2-5 éves kor között pedig ez még tovább csökken, sok kisgyerek óvodáskorban már el is hagyja a nappali alvást.

Ezzel szemben az éjszakai alvásigény szinte változatlan:

  • újszülöttől 3 hónapos korig 9-11 óra (2-3 óránkénti ébredésekkel)
  • 3-5 hónapos korban 10-11 óra (3-4 óránkénti ébredésekkel és ebben lehetséges, hogy az éjszaka első felében egy ébredés már kimarad, így 5-6 órát egyben alszik a baba)
  • 5-18 hónapos korig 11-12 óra (1-2 ébredéssel)
  • 18-36 hónapos korig 10-11 óra (1 ébredéssel)
  • 3 éves kortól 10-11 óra (egyhuzamban)

Fontos tudni, hogy ezek az alvásigények nagy egyéni eltérést mutatnak és semmiképpen sem tekinthetőek kötelező érvényűnek vagy ajánlásnak, ezek a számok az átlagos statisztikai adatokat mutatják, amiket irányadóként érdemes kezelni elsősorban. Minimális eltérésnél nem beszélhetünk arról, hogy túl keveset aludna a baba vagy, hogy alvászavarai lennének.

Azt is érdemes észrevenni, hogy a legtöbb kisgyerek 2-3 éves korig legalább egyszer felkel még éjszaka akkor is, ha nincs semmi baja, egyszerűen csak éhes vagy szomjas lesz éjszaka. Az ébredések számát azonban sok egyéb tényező is befolyásolhatja, amik között lehetnek környezeti, egészségügyi és pszichés okok is.

Túl keveset alszik éjszaka a baba? – Honnan tudhatjuk?

Pusztán az ajánlott alvásmennyiségből nehéz megmondani kipihente-e magát a baba, mint ahogy abból sem állapíthatjuk meg egyértelműen, hogy hányszor kelt fel éjszaka vagy hogy forgolódott, mozgott-e álmában. A babák alvása ugyanis nagyon felszínes és sokkal több felszínes alvási szakaszuk és mikroébredésük van egy éjszaka folyamán, mint egy felnőttnek.

A babák alvási mintázata nagyjából 2 éves korra válik hasonlóvá a felnőttekéhez, innentől képesek zavartalanul átaludni az éjszakát (ha egyébként más zavaró tényezők nem állnak fent).

– 3 hónapos korra nagyjából 30 perc mélyalvást követ 15 perc felszínes alvás (sok szülő tapasztalja, hogy kb. 30-45 perces ciklusokban ébred a baba a nappali alvásokból),
– 6 hónapos korra nagyjából 40-45 perces egy mélyalvási ciklus és ezt 10-15 perc felszínes alvás követi,
– 1 éves korra ez nagyjából másfél órásra nő (60-80 perc mélyalvás után 10-15 perc felszínes alvás),
– 2 éves korra pedig éjszaka nagyjából 3 órásak az alvásciklusok.

Emellett, ahogyan a felnőttek is felszínesebben alszanak hajnalban, a babák és a kisgyerekek is könnyebben felriadnak már ilyenkor. 1-2 éves kor között pedig az sem ritka, hogy felébrednek és akár 1-2 órát is ébren vannak, nem tudnak visszaaludni.

Honnan tudhatod biztosan, ha túl keveset alszik a babád?

1. Az éjszaka folyamán összevissza ébred, nincs rendszer az ébredéseiben.
2. Amikor felébred nehezen alszik vissza, önmagában az etetés vagy a megszokott altatási módszerek (pl. cumi) sem segítenek a visszaalvásban.
3. Gyakran ébred éjszaka sírva, hisztizve.
4. A nappali alvásaiban sincs rendszer, nehezen alszik el, nyűgös, összevissza alszik, nincs nagyjából kiszámítható napirendje.
5. Nappal is nyűgös, rosszkedvű, hamar sírva fakad vagy hisztizni kezd, nem mélyül el a játékaiban szívesen, ingerlékeny, türelmetlen.
6. A túlfáradás tipikus jeleit mutatja: nem érdeklik a környezetében az új tárgyak és emberek, a tekintetével kerüli a stimuláló dolgokat, a fülét, orrát vagy a szemét dörzsöli, furcsán pislog (mintha le akarna csukódni a szemhéja, de aztán gyorsan kinyitja).

A túl kevés éjszakai alvás következményei

Ha a baba nem alszik eleget, az több területen is hatással van a viselkedésére és a fejlődésére. Bár a szakirodalomban létezik a viselkedési inszomnia fogalma a kisgyermekek esetén (ez az a jelenség, amikor egy kisgyerek képtelen egyedül elaludni és kizárólag szülői segítséggel képes az alvásra – ami nem csak az elalvást jelenti, hanem folyamatos segítséget az alváshoz, pl. végig ölben kell tartani vagy szoptatni kell), ez azonban nem vonatkoztatható a csecsemőkre, ilyen összefüggésről nincs tudományos kutatás, ami valószínűleg azért van, mert a csecsemők természetes és ösztönös igénye, hogy segítséget kapjanak az el- és visszaalváshoz, valamint gyakran még esznek is éjszaka.

De akkor mit is okoz a túl kevés alvás?

1. Viselkedési problémák: a fent már említett ingerlékenység mellett, ha a baba folyton fáradt, emiatt nincs kedve, ereje felfedezni a világot, ez hosszú távon kihatással lesz az összes többi fejlődési folyamatra is.

2. Az alvásmegvonásban szenvedő babák nehezebben ébrednek fel, miután elaludtak (Franco, 2004). Sokan azt hiszik, a bölcsőhalál elsősorban a túl mélyen alvó babákat fenyegeti, azonban épp ellenkezőleg: a nyugtalanul alvó, gyakran ébredő és emiatt kialvatlan babáknál 6 hónapos kor alatt megnő a bölcsőhalál esélye is (Jennum, 2013)

3. A csecsemőkori kialvatlanság hozzájárul a későbbi alvászavarok kialakulásához is, beleértve a felnőttkori alvási apnoét is. (Canet, 1985)

4. Ha a baba túl keveset alszik, érzékenyebb lesz a fájdalmakra. (Simpson, 2019)

5. Egy nemrégiben készült tanulmány arra utal, hogy a krónikus rövid alvás kockázati tényező lehet az önszabályozási problémák kialakulásában. Azok a gyermekek, akik 3 hónapos korukban kevesebbet aludtak, mint társaik, 24 hónapos korban nagyobb eséllyel éltek meg önszabályozási hiányt, azaz kisebb volt az önkontrolljuk, könnyebben kiborultak, hisztisebbek voltak, mint az alváshiánnyal nem küzdő társaik (Morales-Munoz, 2020).

6. Egy óvodás korúakat vizsgáló tanulmány megállapította, hogy a kiskoruk óta alváshiánnyal küzdő gyerekek gyengébb társadalmi készségekkel és kisebb befogadó szókinccsel rendelkeznek, gyengébbek az empátiás készségeik és az érzelmi intelligenciájuk is. (Vaughn, 2015).

Mit lehet tenni? Hogyan segíthetünk a túl keveset alvó babán?

1. Figyelj oda azokra a környezeti, egészségügyi és pszichés faktorokra, amik felébreszthetik (itt foglaltam össze őket) és ha valamelyik területen segítségre van szüksége, oldd meg az okokat!

2. Ha krónikus fáradtság miatt nem alszik a babád és már teljesen átláthatatlan a napirendetek, két lépcsőben érdemes megoldanod a problémát: először érd el, hogy bármilyen módon kipihenje magát és utána változtass az alvási szokásokon. Ennek a kivitelezéséről itt írtam.

3. Figyelj oda a saját viselkedésedre is! A baba érzi, ha feszült és stresszes vagy és ilyenkor még kevésbé tud elaludni. Azért nem alszik el a babám, mert én stresszes vagyok?

4. Napirend és lefektetési rutin kialakítása: az elalvás függ attól, hogy a baba eléggé fáradt-e már, ugyanakkor attól is, hogy olyan rutin szokásokkal segítsd az elalvását, amiből felismeri, hogy mit kell tennie, ugyanakkor amik el is lazítják. Az ellazulás többféle módon jöhet létre, minden baba mást szeret. Akkor fog tudni könnyedén el- és visszaaludni, ha a számára megfelelő módon altatod el. Gyakori hiba, hogy az altatási rutin túl hosszú (1-2 órára nyúlik, az ideális a 20-30 perc) vagy túl komplex (hinta, mese, éneklés, ringatás, etetés – ez már így túl sok, felébred tőle a baba ahelyett, hogy ellazulna, általában 2-3 dolog elég, pl. babamasszázs után éneklés vagy meseolvasás után ringatás)

5. Fölösleges ingerek kizárása: éjszaka ne égjen a villany, ne kapcsolj lámpát, ha felkel a baba, ne beszélgess vele, ne nézz a szemébe 🙂 , csak akkor cserélj pelenkát, ha nagyon tele van! Lehetőség szerint ne nézzetek tévét, telefonozzatok a szobában, ha a baba már alszik és a az esti altatást követő időszakban a lakás többi részében se legyen túl hangos a tévé/számítógép. Sokat segít az altatásban és a minőségibb alvásban, ha a lefektetés előtti időszakban már csak kisebb fények égnek a lakásban (pl. fürdetésnél csak egy kisebb lámpa világít, pelenkázásnál elég egy kislámpa fénye, a szoptatás alatt meg már egyáltalán ne égjen a lámpa), ez ugyanis segít a szervezet belső cirkadián ritmusát is az éjszakára hangolni.

Nem alszik jól a babád? Már mindent kipróbáltál, de még mindig nem oldódtak meg az alvással kapcsolatos problémáitok? Itt tudok segíteni neked >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Comments are closed.