Merjünk-e játszótérre menni?

Egyik kedves anyuka szegezte nekem a kérdést vajon mikortól lehet játszótérre menni a babával? Mikortól homokozhat? Mi alapján mérlegeljük? Erről szeretnék most kicsit részletesebben írni.

A nagyobbik fiamnál még nálunk is felmerült ez a kérdés, mikor kezdjünk el járni játszótérre. Az ismeretségi körünkben a többség akkor kezdett el játszótérre járni a babával, amikor már tudott járni. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egy négykézlábas baba még jobban összekoszolja magát (amikor négykézláb megszökik :)), a többi gyerek könnyebben fellöki, de a fő ok szerintem az, hogy nagyjából 10 hónapos korig a gyerekek mindent a szájukba vesznek, ez pedig a játszótéren nem túl higiénikus. Így aztán mi is csak nagyjából 1 éves kortól jártunk a játszótérre, amikor már eltotyogott a többi kicsivel. 13 hónaposan már a legmagasabb mászóka tetejéről szedtem le (mert csak felmászni tudott, lejönni nem :))

A kisebbik fiamnál jöttem rá, hogy miről maradtam le a naggyal. Ő már beleszületett a játszóterezésbe, muszáj volt vinni, mert a nagy menni akart :), ezért ő kezdettől fogva jött velünk a babakocsiban:

– amíg kicsi volt, inkább csak szunyókált és szopizott,
– később már játékok garmadát vittük magunkkal, így ő eljátszott a kocsiban vagy kendőbe tettem és onnan nézelődött,
– amikor már tudott állni, akkor leültem egy padra és abba kapaszkodott lelkesen,
– amikor már stabilan ült, akkor a babahintába is beleültettem,
– 10 hónapos kora körül ügyesen homokozott és semmit nem vett be a szájába (persze utána mindig kezet mostunk),
– mire 1 évesen járni kezdett, már profi játszóterező volt,
– 13 hónaposan ő is a legmagasabb mászóka tetején ugrált, de ő már le is tudott jönni: a csúszdán 🙂

A játszótér jó dolog, sőt nagyon hasznos dolog. Régen a gyerekek egészen kis kortól sokféle változatos mozgásnak voltak kitéve: sokkal többet szaladgáltak, fára másztak, aszfalt híján egyenetlen talajon jártak, változatos háztartási eszközökkel találkoztak és sokféle fizikai aktivitással. A kisgyermekkori fizikai aktivitás pedig szoros összefüggésben van a szellemi képességek fejlődésével.
A játszótér, a játszóház és mindenféle változatos fizikai aktivitást biztosító mozgásforma azért nagyon fontos, mert ezáltal nemcsak ügyesebbek és egészségesebbek, hanem okosabbak is lesznek a gyerekek.

Szoros összefüggés van pl. az egyensúlyozó képesség fejlődése és a későbbi matematikai képességek között (ha már itt tartunk: a babaúszás is jó hatással van a számolási készségre). Ha sok olyan játékkal találkozik a kicsi, ahol egyensúlyozni kell (libikóka, függőhidak, hinta stb.), akkor később erősebb lesz a matekban. A hinta egyébként még a lelki fejlődésre is jó hatással van, oldja a szorongást (pl. bölcsi, ovi miatt), sőt még a születés során elszenvedett traumák feldolgozásában is szerepe van!
Azt talán mondanom sem kell, hogy a homokozás a kreatív készségeket, a kézügyességet, maga a játszótéri közeg pedig a szociális készségeket fejleszti.

Amitől tartani kell…

A gyerekek kevésbé szednek össze bármilyen fertőzést a homokból (ha kutyák szoktak a játszótéren lenni, akkor a gilisztafertőzésnek van esélye, ezért nagyon fontos homokozás után a kézmosás), az anyukákra azonban -erre biztosan nem gondoltál- veszély leselkedhet: a macskaürülékkel terjedő toxoplazma fertőzés és a szintén a koszos homokban található citomegalovírus egyaránt veszélyes lehet a várandós anyukákra. Ez utóbbit a kisgyermekek kapják el, rajtuk tünetet nem, vagy csak minimális mértékben okoz, azonban az anyukák a gyerek puszilgatásakor a nyálán keresztül elkaphatják a kórt, ezért ha egészen kis gyermeked van és babát vársz, kerülni kell a nyálával való érintkezést.

Gyermeked fejlődése 0-4 éves korig: Iratkozz fel testreszabott hírlevelünkre! Katt ide, add meg a babád korát és minden 2. héten kapod majd a fejlődésével kapcsolatos korának megfelelő információkat >>