Miért van az, hogy az egyik baba hosszasan nézeget egy játékot az anyukája mellett, a másik pedig már attól tiltakozik, ha anya két méterrel arrébb lép? És hogyan lehet úgy segíteni az önálló játék kialakulását, hogy közben ne várjunk el a babától olyan függetlenséget, amire még nincs készen?
Az önálló játék nem azt jelenti, hogy a baba hosszú időre egyedül marad és leköti magát, miközben a szülő teljesen kivonul a helyzetből. Sokkal inkább azt jelenti, hogy fokozatosan megtanul rövidebb időkre belemerülni valamibe, miközben érzi, hogy a biztonságot adó felnőtt elérhető közelségben van.
Miért van az, hogy az egyik baba könnyebben eljátszik magában, a másik kevésbé?
Mert a babák temperamentuma nagyon különböző.
Vannak olyan babák, akik eleve nyugodtabbak, hosszabban szemlélődnek, könnyebben elmerülnek egy tárgy vizsgálatában, és kevesebb folyamatos társas ingerre van szükségük. Más babák szociálisabbak, intenzívebben keresik a szemkontaktust, a hangodat, a reakcióidat, és szívesebben vannak úgy elfoglalva, hogy közben te is ott vagy mellettük.
Ez nem jobb vagy rosszabb működés.
Egy erősen szociális baba például lehet, hogy nem akar egyedül maradni a nappaliban, miközben te kimész a konyhába, de ha leterítesz melléd egy takarót, adsz neki néhány biztonságos tárgyat, és közben pakolsz, mosogatsz vagy főzöl, akkor hosszasan eljátszik melletted.
Ez is önálló játék.
Nem kell ahhoz fizikailag külön lennetek, hogy ő maga fedezze fel a játékot.
Miért normális a baba erős közelségigénye?
A baba nem úgy indul el felfedezni a világot, hogy először megtanul egyedül lenni, és csak utána kapcsolódik a szülőhöz. Éppen fordítva történik.
A biztonságos közelségből indul el.
Amikor még kicsi, a te hangod, illatod, érintésed és jelenléted segíti az idegrendszerét szabályozni. Ahogy nő, egyre több energiája marad arra, hogy körülnézzen, megfogjon tárgyakat, elforduljon tőled, majd visszanézzen.
A kötődéskutatásban ezt biztonságos bázisnak nevezik. A gyerek azért mer eltávolodni és felfedezni, mert tudja, hogy van hová visszatérnie.
Ezért ha a baba játék közben gyakran rád néz, odakúszik hozzád, megérint, majd visszamegy játszani, az nem azt jelenti, hogy nem tud egyedül játszani. Ez a fejlődés természetes része.
Hogyan néz ki valójában az önálló játék babakorban?
Nagyon rövid szakaszokkal kezdődik.
Egy három négy hónapos baba néhány percig nézegetheti a kezét vagy egy lelógó játékot. Egy hat nyolc hónapos hosszabban forgathat, ütögethet, szájába vehet egy tárgyat. Egy már mászó baba pedig elindulhat egy játékért, majd újra visszatér hozzád.
Az önálló játék időtartama nem lineárisan nő. Lehet, hogy egyik nap tíz percig elmélyülten játszik, másnap fél perc után rád vágyik.
Fáradtság, fogzás, betegség, fejlődési változás, idegen helyzet vagy szeparációs szorongás mind csökkentheti azt az időt, amit a baba önálló felfedezéssel tölt.
Miért nehéz a szeparáció a babának?
Az első életév második felében a baba egyre világosabban megkülönbözteti a számára fontos embereket, miközben még nem érti úgy az időt és a távollétet, ahogyan egy felnőtt.
Ha kimész a szobából, ő nem feltétlenül tudja biztonsággal elképzelni, hogy két perc múlva visszajössz.
Ezért lehet, hogy az addig békésen játszó baba azonnal sírni kezd, amint eltűnsz a látóteréből.
Ez nem elkényeztetettség, hanem fejlődési sajátosság.
A szeparációhoz fokozatos tapasztalatokon keresztül lehet hozzászokni. Először csak egy kicsit távolodj el, miközben még lát téged! Beszélj hozzá a szoba másik végéből! Később menj ki néhány másodpercre, majd térj vissza!
Így lassan megtanulja, hogy az eltűnésed nem végleges.
Hogyan lehet lassan hozzászoktatni ahhoz, hogy rövid ideig magában is eljátsszon?
Ne rögtön az legyen a cél, hogy húsz percig teljesen egyedül legyen.
Kezdd a közös jelenléttel.
Ülj mellé, de ne szórakoztasd folyamatosan! Legyen előtte néhány biztonságos játék, te pedig csak figyeld, mit kezd velük.
Ha elmerül valamiben, ne avatkozz közbe rögtön.
Ezután kezdj el mellette valami saját tevékenységet végezni. Hajts ruhát, olvass pár oldalt, pakolj el valamit, miközben időnként reagálsz rá.
Később növelheted a távolságot.
A cél az, hogy azt tapasztalja, te elérhető vagy, de nem kell folyamatosan irányítanod a játékát.
Milyen hibák nehezítik az önálló játék kialakulását?
• Mindenáron szórakoztatni akarják a babát. Ha a baba minden pillanatban új ingerrel találkozik, könnyen megszokja, hogy a játék mindig kívülről érkezik. Pedig neki arra is szüksége van, hogy néha unatkozzon egy kicsit, körülnézzen, és maga találja ki, mi érdekli.
• Folyton valamivel le akarják kötni a figyelmét. Új játék, csörgő, zene, fény, ének, másik tárgy, harmadik tárgy. A túl sok inger éppen azt nehezítheti, hogy egyetlen dologban elmélyüljön.
• Megmutatják neki, hogyan működik minden játék. A felnőtt megnyomja a gombot, berakja a formát, megmutatja, mit kell húzni, miközben a baba egyik legfontosabb tanulási módja éppen a felfedezés. Hagyd, hogy maga próbálja ki, mit lehet egy tárggyal csinálni!
• Túl sok játékot tesznek elé egyszerre. Egy egész kosárnyi játék gyakran inkább szétszórja a figyelmet. Néhány egyszerű tárgy sokszor jobb lehet, mert több idő jut egyenként a felfedezésükre.
• Csak akkor tekintik önálló játéknak, ha a baba egyedül van. Pedig a baba játszhat teljesen önállóan úgy is, hogy közben te ugyanabban a szobában teregetsz vagy főzöl.
Miért érdemes kevesebbet mutatni és többet hagyni felfedezni?
Mert a baba tanulása nagyrészt kísérletezésből áll.
Megfogja a tárgyat, elejti, újra felveszi, megüti vele a földet, megfordítja, megkóstolja, majd átteszi a másik kezébe.
Felnőttként ez néha céltalannak tűnik, pedig ő közben rengeteget tanul a súlyról, hangról, formáról, ok és okozatról, saját mozdulatairól.
Ha mindig megmutatod a helyes használatot, kevesebb tere marad annak, hogy saját felfedezést tegyen.
Ezért egy egyszerű fakanál, műanyag tál, kendő vagy doboz néha hosszabb ideig érdekli, mint egy játék, amelynek csak egyetlen előre meghatározott funkciója van.
Hogyan alakítsd úgy a napirendet, hogy közös és önálló játékra is legyen idő?
Nem kell percre pontos játékbeosztást készíteni.
Inkább váltakozzanak természetesen a kapcsolódó és önállóbb időszakok.
Reggel lehet egy kis közös mondókázás vagy játék, utána amíg te reggelit készítesz, ő melletted felfedezhet néhány tárgyat. Később lehet séta vagy közös mozgás, majd újra nyugodtabb önálló játék.
Ha minden ébrenléti percben aktívan foglalkozol vele, valójában kevés alkalma lesz megtapasztalni, hogy ő maga is tud kezdeményezni.
De az ellenkező véglet sem cél.
A baba társas lény, és szüksége van közös játékra, szemkontaktusra, mondókákra, utánzásra és arra, hogy reagálj a kezdeményezéseire.
A jó ritmusban mindkettőnek van helye.
Mit tehetsz, ha a baba egyáltalán nem akar egyedül maradni, de neked dolgod van?
Először is ne abból indulj ki, hogy valamit rosszul csináltál.
Sok baba egyszerűen erősebben igényli a társas közelséget.
Nem kell választanod aközött, hogy egész nap vele játszol, vagy sírni hagyod, amíg végzel a házimunkával.
Vidd magaddal!
Ha főzöl, lehet melletted biztonságos helyen néhány konyhai eszközzel. Ha ruhát hajtogatsz, feküdhet vagy ülhet melletted. Ha pakolsz, beszélhetsz hozzá közben.
Mondd el neki, mit csinálsz!
Most beteszem a pólókat a fiókba, nézd, itt van a piros zokni.
Énekelhetsz, mondókázhatsz, időnként visszamosolyoghatsz rá, miközben te közben haladsz a saját feladatoddal.
Ettől ő nincs folyamatosan szórakoztatva, mégis érzi a kapcsolatot.
Miért lehet a házimunka is érdekes a babának?
Mert számára a valódi élet legalább olyan érdekes, mint egy játék.
Nézi, ahogy csörögnek az edények, hallgatja a víz hangját, figyeli, hogyan teszed egyik helyről a másikra a ruhákat.
Később már be is lehet vonni nagyon egyszerű módon.
Adhat egy zoknit, betehet egy ruhadarabot a kosárba, foghat egy fakanalat, miközben te főzöl.
Így nem azt tanulja meg, hogy anya minden munkát csak akkor végezhet, amikor ő nincs jelen, hanem azt, hogy a családi életben együtt is lehetünk úgy, hogy nem mindig ugyanazt csináljuk.
Hogyan lehet úgy jelen lenni, hogy közben ne te irányítsd a játékot?
Ez elsőre furcsán nehéz lehet.
Amikor a baba megfog egy játékot, könnyű rögtön megmutatni, mit lehet vele csinálni. Ehelyett próbálj néha csak kommentálni.
Megfogtad a piros karikát.
Most leesett.
Megtaláltad újra.
Nem mondod meg, mit tegyen, csak követed a figyelmét.
Ez az úgynevezett gyermek által vezetett játék egyik legegyszerűbb formája, és nagyon szépen támogatja az önálló kezdeményezést.
Miért nem kell megijedni attól, ha csak pár percig játszik egyedül?
Mert babakorban ez teljesen normális.
Az önálló játék képessége nem egy olyan készség, amit egyszer megtanul, és onnantól mindig húsz percig használ.
Naponta változik az aktuális állapotával.
Ha kipihent, jóllakott és biztonságban érzi magát, könnyebben merül el. Ha fáradt, fogzik, beteg vagy éppen erősebb szeparációs időszakban van, többet igényelhet belőled.
Ne az órát figyeld!
Az is fejlődés, ha tegnap még egy perc után szólt, ma pedig három percig elmélyülten pakol.
Hogyan lehet segíteni az elmélyülést?
Teremts egyszerű környezetet!
Ne legyen bekapcsolva folyamatosan a tévé vagy más háttérzaj, ne legyen előtte húsz játék, és ha látod, hogy valamiben elmerült, ne szakítsd félbe azért, hogy megmutass neki valami érdekesebbet.
Néhány jól megválasztott, életkorának megfelelő tárgy sokszor elég.
Érdemes időnként cserélgetni őket, így anélkül lesz új élmény, hogy egyszerre túl sok inger érné.
Vajon elkényezteted, ha odafordulsz hozzá, amikor játék közben téged keres?
Nem.
Ha rád néz, megszólít, odamászik hozzád vagy felkéredzkedik, nyugodtan reagálj!
Nem az önálló játék ellen dolgozol azzal, hogy elérhető vagy. Éppen a biztonságos kapcsolati háttér teszi lehetővé, hogy újra eltávolodjon.
Lehet, hogy kap egy ölelést, ül nálad fél percet, majd újra lemászik és folytatja a játékot. Ez az oda vissza mozgás a szülő és a világ között teljesen természetes.
Az önálló játék nem abból születik, hogy a baba megtanulja, ne legyen szüksége rád, hanem abból, hogy egyre biztosabb lesz benne, hogy akkor is elérhető vagy, amikor éppen mással foglalkozol.
Ha ezt sokszor megtapasztalja, lassan egyre hosszabb időre tud belemerülni a saját felfedezéseibe, miközben te is egyre könnyebben végezheted mellette a mindennapi dolgaidat.
Leave A Response