„Másfél éves kisfiam egész nap csak jön-megy, meg nem áll, folyton csinál valamit és legfeljebb 5 percig játszik el bármivel is, akkor most hiperaktív?” – kérdezte tőlem egy anyuka a minap. De már gyakran 3-4 hónapos babák szülei is gondolnak a hiperaktivitásra, ha nem a kicsi örökmozgónak tűnik. Jól gondolják?
Természetesen nem. Egy átlagos baba vagy kisgyermek a mi (felnőtt) szemszögünkből nézve valóban hiperaktívnak tűnhet, ez azonban nem kóros állapot: éppen ellenkezőleg. Az a jó, ha egy kisgyermek sokat mozog, és van lehetősége erre (tehát nincs naphosszat járókában, kiságyban, minél több időt a szabad levegőn tölthet stb.)
A hiperaktivitás fő tünete nem az állandó mozgás, hanem a figyelemhiány, tehát az az állapot, amikor a kicsi nem tud hosszabb ideig semmire odafigyelni ÉS a figyelmét könnyű elterelni, az előző tevékenységét elfelejti, emellett gyakran koordinációs problémák is jelentkeznek, tehát pl. könnyen elesik, megbotlik. A hiperaktivitás, az állandó mozgás is jellemző, azonban emellé az is társul, hogy mintha nem ismerné a veszélyt, tehát folyton olyan dolgokat csinál, amik veszélyesek. Az ilyen gyerek egy ebéd erejéig sem tud megülni és eközben is folyton dobol, mozog, rázza a lábát stb.
Alapesetben a fentiek egy egészséges 1-2 éves gyermek jellemzői, tehát ha a gyermeked 1-2 évesen ilyen, akkor nincs okod aggodalomra. Gond akkor van, ha egy gyerek még 5-6 évesen is ilyen. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra az is jellemző, hogy a gyermek állandóan egy felnőtt figyelmét keresi, zsarnokoskodik a szülei felett, erőszakos és hisztizik, valamint jellemző rá, hogy csúnyán ír és rajzol, mert nem jó a finommotorikája, ami a labdajátékoknál is kiderülhet.
A hiperaktív gyerekek száma egyre nő, aminek az egyik oka az, hogy a gyerekek nem mozognak eleget, túl sokat ültetik őket tévé elé, úgy gondolják, „akkor jó a gyerek, ha nem csinál semmit”, ezért nem tanulják meg mindazt, amit éppen a szabad levegőn való mozgás által tanulhatnának meg. Ha tehát szeretnéd megelőzni a zavar kialakulását, akkor azt elsősorban úgy teheted meg, ha sok és változatos mozgásra adsz lehetőséget a gyermekednek.
Mivel nagyon vitatott, mikor nevezhető a tünetegyüttes betegségnek, ezért tudnod kell, hogy a hiperaktivitás és a figyelemzavar nem mindig járnak együtt, ha gyanítod, hogy gyermeked mégis vagy hiperaktív vagy figyelemhiányos, fordulj gyermekpszichológushoz.
6 Comments
kiscsiga
2010. november 02. keddKedves Ági! A korábbiak után ismét a véleményedre lennék kíváncsi 15 hós kislányommal kapcsolatban. A mozgás- és értelmi fejlődése a korának megfelelően alakult. 11 hós kora óta megy, de teljesen önállóan, mindenféle kapaszkodó nélkül bő 1 hónapja. Még mindig sokat áll lábujjhegyre, néha pár lépést is megtesz így, de amikor szandál van a lábán, látszik, hogy még akkor is erősen össze/felhúzza néha a lábujjait. Eddig nem tulajdonítottam ennek jelentőséget, úgy gondoltam, ahogy egyre biztosabb lesz a járása, ezt a kapaszkodás-félét majd elhagyja. Néhány napja azonban folyton esik-kel a csajszi. Hatalmasakat képes esni akár állóhelyzetből. Persze tudom, hogy ezzel jár a járástanulás, eddig is történtek ilyen „balesetek” és láthatóan fejlődik az egyensúlyérzéke, de ami az elmúlt napokban történik, kezd elképesztő lenni. Próbáltam megfigyelni, hogy van-e különbség, amikor csúszásgátlós zokniban vagy cipőben/szandálban szaladgál, de ugyanaz a helyzet. Nem emelni meg rendesen a lábfejét járás közben, de néha egyáltalán nem emeli a lábát sem, a teste viszont elindul. Olyan, mintha késve jutna az info a lábához… Ez a folyamat része lenne? Van esetleg összefüggés a lábujjhegyezéssel?
Előre is köszönöm a válaszod!
Válasz:Nem kell aggódni, vannak olyan babák, akik nem elég elővigyázatosak, mennek, mint a tank és ezért rengeteget esnek, ezt kinövi majd.
julia
2010. október 21. csütörtökKedves Ági!
A kisfiam 8 és fél hónapos. Mozgékony gyerek, nem nagyon tud egy helyben maradni. Ha lábra áll, inkább csak ugrándozik, de van mikor lépked is. Viszont ha hasra teszem, nem akar se kuszni, se mászni, csak egy helyben forgolodik, hiába probáltam mutatni neki , hogy kell tegye a lábát, kezét, nem használ.(a lábait próbálja tenni, de nem tudja felemelni a hasát.)Az lenne a kérdésem, hogy lehetne segiteni abban, hogy megtanuljon mászni? Vagy ráér, ha késöbb tanul meg egyedül?
Köszönöm a válaszod.
Üdv. Julia
Válasz: A babát nem lehet megtanítani mászni, erre magától kell rájönnie. Még nem vagytok semmivel elkésve, hiszen kúszni 9 hónaposan, mászni 10 hónaposan kell tudni, ráadásul ő rájött az állás mikéntjére és ez most érdekesebb a számára, mint a kúszás, ezt gyakorolja most.
Anita
2010. október 14. csütörtökKedves Agi Szeretnék kérdezni egy két dolgot. Az én kisfiam 4es fél hóapos és minden áron fel szeretne ülni. Ha oda tartjuk az ujunkat felhuzza magát és ugy szeretne maradni de nem engedjük és ezért nagyon mérges.Azt szeretném kérdezni mikortol lehet felültetni,és mikortol lehet járokába tenni? Köszönöm.
Válasz: Az ujjadba kapaszkodva felhúzhatja magát és megtámasztva már ülhet, ha szépen tartja a fejét. Járókába is lehet már tenni (nem holdkompba, van, aki ezt hívja járókának, hanem rendes rácsos járókába)
Renáta
2010. augusztus 21. szombatSzia Ági!
A kisfiam 7 hónapos. Mozgásfejlődésben nagyon ügyes. Már egyedül áll, rengeteget mászik. Nagyon sokat mászik, szinte egész nap megy ide-oda a lakásba, mindent megfog, megvizsgál, ahol tud, ott fel is áll, és ott időzik egy keveset. Ez nem is gond, sőt, örülök. Csak az a gondom, hogy szeretném fejleszteni Marcit, hogy pl. tegye a kockát a pohárba, vagy a poharakat tegyük egymásba, vagy tologassuk a kiskocsit, de ezek nem érdeklik. Szeretném őt fejleszteni, de nem tudom, mert nem figyel, egyből mászik el. Össze ütögeti a tárgyakat, kalapál, tapsizik, rázogat. Nagyon nyugodt baba. Szépen tud egyedül is játszani. Csak nem fog így lemaradni a társaihoz képest?
Előre is köszönöm, Renáta
Válasz: Miért maradna le? Hiszen a mozgásfejlődésben már most sokkal előrébb tart, mint a társai! A fejlesztő játékok, amiket írsz a 10-12 hónapos szintnek felelnek meg, de nincs is rájuk szükség, most a mozgás a legfontosabb a számára, ha majd túllesz ezen az időszakon, akkor jobban lekötik a manuális készségeket fejlesztő játékok is (ezek közül az építőkockával érdemes kezdeni, azt már 7-8 hónaposan szívesen rakosgatják pár percig)
Zita
2010. augusztus 07. szombatSzia!
Másfél éves a kisfiam.
Születésnél gondok adódtak, a neurológián azt állapították meg, hogy feszes (ezen már hatékony tornával sokat segítettek), emellett fokozott ingerkereső magatartást is megállapítottak.
Szóval a fentiek közül mindet produkálja.Egész nap a kezemet húzza és ide oda rángat, üt, harap.A játékaival nem tudom lekötni.Állandó a hiszti is.
Napirendünk:
6-kor kelünk, boltba megyünk, sétálunk próbálok vele itthon alvásig játszani.10 körül már álmos és elalszik 12-13 ig.(10 kor már nagyon álmos, kétszer nem alszik már :()Délután játszótérre megyünk (itt egész szépen játszik :)), aztán otthon próbálok vele játszani.Fél nyolc körül alszik.Az altatás és alvás gond nélkül megy neki.A testi kontaktust kerüli, nem engedi ölelni magát.
Gyakorlati tanácsot szeretnék kérni, hogy miben változtassak a napirendjén és milyen játékkal tudnám lekötni.Ill. mivel tudnám elérni, hogy kicsit több kontaktus legyen köztünk.
Köszönettel:
Zita
Válasz: A legtöbbet az segíti, ha minél többet van szabad levegőn, motorozzon, szaladgáljon, valamint érdemes keresni neki valamilyen sportot is: úszás, kicsiknek való torna. Otthonra is lehet mozgásos játékokat beszerezni: szobába való motor, hinta, mászóka, ugrálóvár stb. A testi kontaktust közös birkózásokkal lehet segíteni, de ez magától kialakul majd, vannak korszakok, amikor kevésbé szeretné a kicsi, aztán megint jobban szeretné.
Beleznai Andrea
2010. július 26. hétfőKedves Ági!
Kisfiam most tölti az 1 évet.
Nagyon sokat üt, mar minket és hozzánkvágja a játékait. Ha rászólunk akkor csak kacag és tobább csinálja. Hogyan tudnám erről leszoktatni? VAgy elmúlik magától?
Eddig harapott minket, de azt csak 1-2 hónapig csinálta.
Ha időd engedi kérlek írj nekem tanácsot.
Előre is köszönöm.
Beleznai Andi
Válasz: Ezt a korszakot kinövik a gyerekek. Mondhatod neki türelmesen, hogy „nem szabad”, illetve kerüld az ilyen helyzeteket. Kiabálni, kezére csapni, indulatba jönni nem szabad, ettől csak jobban fog neki tetszeni a dolog.