Iránytű az újszülött megértéséhez: a csecsemő reflexei

Újdonsült szülők gyakran tanácstalanul nézik az újszülöttjüket: olyan kicsi, olyan kiszámíthatatlan, olyan nehéz kitalálni, mikor miért sír. Mégis van néhány dolog, ami segít eligazodni a baba viselkedésében már ilyen kis korban is, ezek pedig a veleszületett reflexek.

Miért fontos ismernünk a baba reflexeit?

– Mert ezek védik a babát (segítik az életbenmaradásban és ez megnyugtató lehet az aggódósabb anyukáknak, ha nagy baj van, a reflex segít).
– Mert a reflexek segítenek megérteni, mire van szüksége a babának (akkor is, ha a sírását nem sikerült megfejteni).

Milyen reflexei vannak a csecsemőknek?

A reflexeket 3 csoportba sorolhatjuk: vannak a magzati reflexek (már az anyaméhben kialakulnak és itt van rájuk szüksége a babának), a maradékreflexek (amikre évezredekkel korábban volt szüksége a babáknak, most már nincs jelentőségük) és a rejtélyes reflexek (nem tudjuk, mi a céljuk).

A legfontosabb reflexek az ún. védőreflexek, amik elsősorban a balesetek elkerülésére szolgálnak:

1. Sírás: ha a baba védtelennek érzi magát fizikailag vagy megijed, automatikusan sírni kezd, mégpedig nagyon hangosan és élesen (gyorsan meg lehet tanulni felismerni ezt a típusú sírást)

2. Tüsszentés: ha a baba orrába valami belekerül (váladék, beszáradt váladék, esetleg irritáló anyagok, allergének vagy por), a baba automatikusan tüsszent. Gyakran azt hiszik, a tüsszentés a megfázás jele, pedig a baba gyakrabban tüsszent azért, mert valami zavaró dolog van az orrában (ahogyan mi, felnőttek is)

3. Moro-reflex Ide sorolható még a Moro-reflex is, ami valójában egy maradványreflex, mégis biztonsági célt is szolgál. A Moro-reflex egy ősi kapaszkodóreflex. Ha a baba megijed egy hangtól, mozdulattól vagy testhelyzettől, automatikusan széttárja a karjait, ijedt arcot vág és keresi a kapaszkodást édesanyjába. Hanyattfektetéskor gyakran előjön ez a reflex, pl. pelenkázásnál, illetve hanyatt alvó babáknál gyakran előfordul, hogy a karjukkal maguk előtt kalimpálva a saját mozgásuktól ijednek meg (még nem tudják, hogy ezt ők csinálják és nincs mitől félni), ezért hirtelen nem vesznek levegőt, széttárják a karjukat és hangos sírásba kezdenek. Ha ez gyakran fordul elő, érdemesebb a babát hason altatni vagy alváshoz hálózsákba (amiben nem tudja mozgatni a karját) vagy laza pólyába tenni.

A nyelési- és szopóreflex külön csoportba sorolható:

1. Szopóreflex: Már a magzati korban megtalálható a babáknál a szopóreflex (sok baba az ultrahangon is szopizza az ujját). Ez a reflex segíti a babát, hogy amikor éhes, akkor megtalálja az anyamellet és elkezdjen szopizni. Ha hozzáérünk a baba arcához, szájához, automatikusan az érintés felé fordul és keresni kezdi a cicit 🙂
Két félreértés is van a szopóreflex kapcsán, amit tisztázni kell:

(1) A reflexet csak akkor lehet kiváltani, ha a baba tényleg éhes. Ha nem éhes, hiába simogatod az arcát vagy kínálod neki a cicit, nem fog szopizni.
(2) A szopóreflex megléte nem jelenti azt, hogy a baba máris képes hatékonyan és sokat szopizni, ezt gyakorolnia kell, mire képes lesz ügyesen megtanulni.

2. Nyelési reflex : Ha a baba szájába kerül a tej, automatikusan nyelni kezd. Ez sajnos nem mindig jó, hiszen később, amikor darabos étel kerül a szájába vagy valami oda nem való dolgot kezd el kóstolgatni, akkor is elsőként lenyelni próbálja, nem pedig kiköpni, ezt miközben eszik, akkor tanulja meg, ezért jó, ha 6 hónapos kor után nem csak puha pépekkel, hanem mihamarabb puhább, apróbb darabos ételekkel is találkozik, mert így sokkal hamarabb tanulja meg, hogyan nyelje le a számára fogyasztható és köpje ki a nehezen lenyelhető darabokat.

A maradványreflexek olyan reflexek, amik az Őskorból maradtak meg és már nincs jelentőségük a baba szempontjából:

1. Markolási reflex: ha a baba tenyeréhez ér valami, automatikusan megmarkolja. Valaha ez a reflex tette lehetővé, hogy veszély esetén anyjába kapaszkodjon a kicsi. Ahogy egyre többet játszik, fog, tapasztal, ez a reflex eltűnik, kinövi a baba.

2. Lépegetési reflex: Ennek a reflexnek az anyaméhben van szerepe: amikor a baba talpa az anyaméh falához ér, automatikusan mozogni kezd, a mozgás révén pedig a baba be tud illeszkedni a születéshez szükséges testhelyzetbe.

3. Megnyugvás reflex Az anyaméh hangjai, mozgásai automatikusan megnyugtatják a magzatot és csökkentik a stressz-szintjét, ezzel pedig lehetővé teszik, hogy a fejlődéséhez optimális állapotba kerüljön. Születése után az anyaméh-beli állapothoz hasonló helyzetek ugyanezt a hatást válthatják ki. Így jó hatással van a babára a pólyálás, a testközelség (hordozás, ölbevétel), a zúgó hangok (fehér zajok, susogás, dúdolás,), a szopóreflex (ujjszopás, szoptatás) és a lassú, ütemes mozgások (ringatás, babakocsiban tologatás, kendőben hordozás és séta, hintáztatás).

Mit tanul meg még a baba az anyaméhben? Nézd meg itt!

A reflexek ismerete segíthet a babád megnyugtatásában és abban, hogy egy-egy reakciójából tudd, mi lehet a baja (pl. a Moro-reflex fellépésekor megnyugtatásra és fizikai biztonságra (ölelés) van szüksége a babának). A reflexek többségét (a maradványreflexek) viszonylag hamar kinövi a baba, mások akár 5-6 éves korig is megmaradnak (pl. a szopóreflex), vannak, amik továbbfejlődnek (pl. nyelési reflex, sírás) és vannak olyanok is, amik az egész élet során megmaradnak (pl. tüsszentés).

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Leave A Response

* Denotes Required Field