Egyre több külföldi szakcikket olvasok, amiben azt vizsgálják, vajon a babákkal kapcsolatos számos “újkori” probléma hátterében nem az életmódunk áll-e: a sok külső inger egész egyszerűen túlterheli a baba idegrendszerét, ezért ébred annyit éjszaka, ezért zűrzavaros a napirendje, ezért pörögnek túl a dackorszakban levő totyogók. (tovább…)
Amíg egy gyerek van csak otthon, addig a családok szinte bármire hajlandóak, hogy szemük fénye aludjon: órákig sétálgatni vele, melléfeküdni, elfogadni, hogy csak éjfélkor alszik el és 10-kor kel, lábujjhegyen járni du. 2-5-ig, bekapcsolni a porszívót, mert csak annak a hangjára alszik el a baba. De mi a helyzet, ha megérkezik a testvér? Hogyan altassunk egyszerre két (vagy 3) gyereket? (tovább…)
Az újszülött az első hetekben általában csak eszik és alszik – a csecsemőápolási könyvek emiatt gyakran úgy írják le a babázást, mintha ez a helyzet hónapokig tartana, azonban minden baba más és bizony a többségüknél hamar végetér ez a korszak. De mikor és mit tegyünk, ha ez bekövetkezik? (tovább…)
A napirend a “babanevelés” egyik legsarkalatosabb pontja. Szüleink idejében még a kötött napirend volt a „trend”: már születésétől kezdve hozzászoktatták a babát a 3 óránként evéshez, az éjszaka átalvásához, akár akarta, akár nem.
Mostanában ennél bonyolultabb a helyzet: az egyik családban teljesen a baba irányít, az ő igényeihez igazítják az etetéseket, az alvásokat és akár a családi programokat is. A másik családban lavírozni próbálnak a kicsi igényei és a saját elvárások között – több-kevesebb sikerrel. Te hogyan oldod meg? (tovább…)
Gyakran hallom -általában 3-7 hónapos közötti gyerekek anyukájától-, hogy a baba 100% figyelmet követel tőlük. Egyáltalán nem akar aludni, nappal egyáltalán nincs el egyedül és ez teljesen kikészíti az anyukát. Mi állhat az ilyen problémák hátterében? (tovább…)
