Tuti szoptatós tippek és ami mögöttük van

Sziasztok!

2 ès fèl honapos a kisfiam, elèg sokat aggodom a tejem miatt, annyi van hogy elèg a kicsinek, de vannak napok amikor èrzem, hogy kevesebb. En a szoptatos teàkat iszom, ès nekem a ràntott levesek is bevàllnak.
Nekem szulès utàn a korhàzban annyira bedurrant a mellem, hogy nem tudtam ràtenni a babàm, nem birta bekapni a bimbot, sokat szenvedtem vele, aztàn mikor màr a csecsemos sem tudott segiteni, akkor hozott a fèrjem bimbo kiemelot amivel egybol ment a szopizàs, megvàltàs volt. 8 hetes koràig csak azzal tudott szopizni, pedig probàlgattam ràtenni a cicire simàn, de csak harapdàlta. Mondtàk is hogy hozzàszokott a kiemelohoz. Aztàn egyszercsak elfogadta simàn is a cicit, ès azota ugyesen szopizik kiemelo nèlkul. Valamint ami keveset napkozben letudok fejni, azt az esti etetèsnèl cumisuvegbol megkapja. Ugyesen eszik uvegbol meg cicibol is. Persze minden gyerek màs, ès biztos van olyan, hogy cumisuveg utàn nem kell a cicibol, szerencsère nàlunk megy mindketto. Van 2 baràtnom aki szoptat, az egyiknek annyi teje van, hogy a sajàtjàn kivul mèg kèt gyereknek ad belole. A màsik soha nem fejte a cicijèt ès mègis 7. honapja szopik a kisfia, èn meg mindig fejem, hogy legyen tobb ès mègis èpphogy elèg, persze az a lènyeg hogy neki elèg legyen.
4-en vagyunk testvèrek, ès Anyum egyikonket sem tudta szoptatni, nem volt teje. Szoval mindenkinèl màs, ès sokan megtesznek mindent hogy szoptatni tudjanak, ès mègsem sikerul. En nagyon bizom benne, hogy minèl tovàbb tudom szoptatni a babàmat.
Franciaorszàgban a nok màr szulès utàn gyogyszerrel elapasztjàk a tejuket, sokan meg mit meg nem adnànak csak hogy legyen tejcsijuk. Megkèrdezik szulès elott , hogy akarsz e szoptatni, vagy tàpszerezel. Van ilyen is, hàt nem vagyunk egyformàk…

Kedves volt, jelenlegi és leendő szoptatós anyukák!

Nem éppen a cikkhez kapcsolódóan, inkább az előttem szóló anyuka, Kata írásán felbuzdulva „ragadtam billentyűzetet”.
Én is szeretném Veletek ehelyütt megosztani a szoptatás kezdeti nehézségeiről illetve azok megoldásáról szerzett tapasztalataimat. December 9-én szültem kislányomat, aki egy hét túlhordás után 3650g és 51 cm paraméterekkel született. A kórházban nagy lelkesedéssel igyekeztem belekezdeni a szoptatásba, de a kislányom sajnos nem tudott rendesen „rácuppanni” a mellbimbómra, ha pedig véletlenségből kettőt sikeresen szívott, már el is aludt a cicin, így igyekezetem egyre kétségbeesetté vált. Rohangáltam a csecsemős nővérek nyakára, hogy segítsenek megmutatni, hogyan csinálhatnám jól, de valahogy nem sikerült rávezetniük, ráadásul a babám el is kezdett besárgulni. Hát persze, hogy egyre stresszesebb lettem, és ez kikerülhetetlenül a babára is átragadt. A végén már attól elkezdett üvölteni, ha cicire tettem, pedig muszáj lett volna folyadékhoz jutnia a sárgaság miatt. Ettől függetlenül három nap után, miután a folyamatos súlyvesztés miatt utolsó éjjel megtáplálták tápszerrel, hogy reggelre a mérleg többet mutasson és kiengedhessenek bennünket, hazamehettünk. A zárójelentésen az áll, hogy jól laktáló emlőimből a baba megfelelően szopik… Azért a „biztonság kedvéért” kaptam tápszer receptet. (Ez durvának hangzik, de én mindehhez szíves-örömest hozzájárultam, mert éreztem, hogy a kórházban csak becsavarodok, inkább próbálkozom tovább otthon nyugiban.) Otthon a szopizás továbbra sem ment, de azért mindig az volt az első, aztán a cumisüveg. Így azt is el lehetett kerülni, hogy rá kelljen erőszakolnom a cicit, ha nem megy, hát nem megy, de addig is közel vagyunk egymáshoz, ha csak nyalogatja is a mellbimbómat. És persze nekiestem a cicimnek a mellszívóval. Mivel szombaton kerültünk haza, a védőnő csak harmadnapra, hétfőn látogatott meg bennünket, aki végre megnyugtatott, és ajánlotta a bimbóvédő használatát. Férjem aznap már ment is beszerezni. S láss csodát, a baba elfogadta. Begyakoroltunk egy módszert, hogy föléhajolok, és két kézzel nyomom-masszírozom a cicimet, miközben ő szopizik, gyakorlatilag fejtem a mellem a szájába, miközben ő is gyakorlatozott a szopó mozdulatokkal. Persze utána fejtem, mert azért a bimbóvédővel szoptatás nem az igazi. Közben a vákum és a bimbóvédő formájának áldásos hatására a bimbóim megerősödtek és „kihegyeződtek”. Három hét után vettem a bátorságot, hogy megpróbálkozzunk ismét az a’la natur szoptatással, és láss csodát! Minden nehézség nélkül babám egyszerre tökéletesen szopizni kezdett! Mára elhagyta az 5 kg-t… A tápszert pedig megkapták anyósomék malacai ;o)
Ez azóta rendületlenül így megy, sőt, most anyatej leadásra készülök :o) Igaz, még nem vagyunk két hónaposak sem, de miért is apadna el idő előtt? Fő az önbizalom!
Tehát az tévhit, hogy a bimbóvédő és a cumisüveg megzavarja a babát. Nekem éppen ezek segítettek. A cumisüveg abban, hogy nyugi, a babám nem hal éhen addig sem, míg megtaláljuk a megfelelő megoldást, a bimbóvédő nélkül pedig ma biztosan tápszeres babám lenne, tehát nem hogy rontott a sikeres szoptatás esélyein, hanem ez adta meg az esélyt… Igaz, csak egy eset vagyok a sokból, de védőnőkől és gyakorló anyukáktól is hasonló véleményeket hallottam. Miért ne tudná a baba megtanulni, hogy máshogy kell cumisüvegből és ciciből enni? Hiszen olyan sok csodára képesek. Miért pont erre ne lennének? A kislányom egyenesen cicifüggő lett, most már azért ordít az ölemben, mert nem bírja kivárni, míg odaadom neki a mellemet :o) De szépen elfogadja a cumisüveget is, ha úgy jön ki a lépés.
A stresszelésről meg annyit, hogy nekem mondhatták, ne parázzak, mert nem lesz tejem, mikor sárga volt a gyerekem, és ordított, mikor a mellbimbómat próbáltam beletuszkolni a szájába. Ki ne borulna ki ebben a szituban? Sírtam is az első 4-5 napban jó párszor. A sírásért anno gyöngéden megszidott a védőnőm, hogy minden csepp könnyel kevesebb lesz a tejem, de ezt azért nem kell olyan komolyan venni, nem én találom fel a spanyolviaszt, ha azt állítom, a sírás nagyon jó rövidtávú stresszoldó.
De ettől függetlenül kitartóan törekedtem a helyzet megoldására, optimista voltam, hogy bár most nem jó a helyzet, de ezen csak én tudok segíteni, és a megoldás irányába tett lépések hozták meg a megnyugvást számomra.
Remélem, a fent leírtak segítenek hasonló helyzetbe került kismamáknak és babáiknak.

Üdvözlettel: Noémi

Sziasztok!

Hiába gondolod h a fejben dől el duma ez nem egészen igy van! Van aki tudd szopiztani vki nem. Én 4hónapid szoptattam ill most is bár nincs elég tejem a kicsi számára mégis csinálom,talán az miatt is h közel kerüljek hozzá..bevallom nagy fájdalom volt nekem ez h elment a tejem csinálhattam bármit ehettem bármit..semmi nem segített. Mikor megszületett 3szor akkora lett a mellem mint az eredeti ill.3dl is volt a lefejt tejem minőségi volt jó zsíros ..állandóan fojt és mindig tiszta tej voltam a lányom jol szopott pár hetesen megette a 110ml később többet 150ml…kis bélpoklos neki semmiből nem elég.most 5hónapos és most is 3dl eszik sajnos tápszerből..ha szülnék még egyet ami nem valószínű akkor teljesen máskép csinálnák mindent talán attol ment el a tejem h mindig másképp szopott hol felkelt hajnalban hol nem igy sajnos elmaradtak a felkelések és a tejem is csökkent aztán jött a mérlegezés ami egy idegesitő volt és kihagytam szopikat na ott rontottam elnem hagytam h kiürüljön igy apapdni kezdett!na röviden enyit eről !nem fejben dől el!!!!Hanem h ki menyire szerencsés én nem voltam az!

Kedves Klári!

1 teljes fagyasztónyi(4 nagy fióknyi) megfelelően tárolt anyatejet öntöttem ki sírva néhány hete a csapba, mert senkinek nem kellett…inkább a tápszer mindenhol.
Az anyatejgyűjtő állomásokat is felhívtam, olyan sok vizsgálatot kértek volna rendszeresen amikre nincs időm-erőm elmenni, mert egyedül vagyok itthon mindenre és másik városban vannak a vizsgálatok.
…pedig adtam volna ingyen is örömmel…

sziasztok! az a baj, hogy manapság a szoptatás témát sokan úgy kezelik, hogy ha valamilyen okból kifolyólag kevés a tejed és tápszerrel vagy kénytelen pótolni, akkor te mérgezed a babádat. sok kismamától hallottam már, hogy úgy beszélnek a tápszerről, mintha méreg lenne és nem tekintik anyának azt, aki kénytelen a tápszeres tápláláshoz folyamodni. nekem most 5 hónapos a babám, voltak heteink, amikor úgy tűnt, mintha kevés lenne a tejem, mert fél óránként a mellemen csüngött és egész éjszaka ha aludtam egy teljes órát, akkor sokat mondok, mert állandóan szoptatnom kellett. nagyon kimerült és fáradt voltam, de szoptattam tovább. viszont, aki ebben a kimerült, fáradt állapotában mégis a tápszer mellett dönt, mert azért nem leányálom éjjel-nappal alvajáróként létezni, én nem nézem le és nem vetem meg. egyébként is, ha jól hallottam manapság már ultramodern, hiper-szuper tápszereket, babatejeket árulnak a gyógyszertárakban is, amelyek már nem hízlalnak, mint régen és összetételük egyre jobban hasonlít az anyatejhez.

Szia Trrixy,
Örülök hogy egyezik a véleményünk. Persze, én sem arra gondolok hogy vki előre elhatározza hogy nem fog szoptatni. Az elég érdekes lenne. Csupán az zavar, amikor védőnő és mindenki ezerrel nyomatja a témát hogy igenis anyatej mert az kell, és hogy az a minden, teljesen csak a magáét fújja. Ez olyan „kockafejűség”. Mindenki meg tesz azért mindent hogy legyen teje, sőt nagyon jó annak akinek egyből van és sokáig tud szoptatni, de van kivétel is, és az nem kilógás a sorból.

Tény, hogy sok minden fejben dől el. Én alapból optimista vagyok, és biztos voltam benne hogy fogok tudni szoptatni és hogy hipp hopp kitolom a babámat szülésnél, ehhez képest császáros lettem és nem tudtam sokáig szoptatni. Nem kesergek ezek miatt, nem ettől anya az anya. A szeretet a legfontosabb és az hogyan bánunk a picinkkel, mennyit foglalkozunk Vele. Az is biztos hogy az anyatejnél nincs jobb, de sajna előfordul hogy tápszerhez kell nyúlni, és attól az a baba és anyuka semmivel sem kevesebb mint az anyatejes.
Igazából nem is szólok senkihez, csak furcsállom ezt a két részre szakadást, hogy tápszeres és anyatejes(mostanság a tv-ben hallom ezt, meg sokat olvasni erről). Jó lenne nem így különböztetnének meg minket, hanem néznék például az anya-gyerek kapcsolatot a későbbiek folyamán, abból több minden lejön.

„Fontos az anytej, és sajnos nem lehet megmondani előre, hogy lesz-e vagy sem.” Noémi, leginkább fejben dől el! 😉

Semmilyen érdekem nem fűzödik a reklámozásához, de nekem a More Milk Plus kapszula segített csak, semmi más. Azzal viszont 1 évig szoptattam. Alkalmanként szedtem 4-5 napig, amikor úgy éreztem, kevesebb a tejem. Csak azért írom le, mert sokaknak segített már, de hátha valaki még nem hallott róla.
És még egy valami: ha netán mégsem sikerült a tej felszaporítása, és előbb-utóbb tápszert kell adnod a babának, attól Te még nem vagy rossz anyuka!! A szoptatás csak egy aprócska része az anyaságnak!
Én erre csak a szoptatás végére jöttem rá, akkor hallottam meg ezeket a véleményeket, addig nagy volt rajtam a stressz, hogy „Jaj, csak tudjam sokáig szoptatni a babámat!”. A következő babánál már nem fogok ezen annyit görcsölni. Te se tedd! 🙂
Üdv minden kismamának!
Egy 15 hónapos kisfiú anyukája