Csak két út van?

Annyi út van, ahány a gyermek s a gyermek adta helyzet.
3 kisgyermekem van. gergo 3 éves 7 hónapos, tamáska 1 éves két hónapos, kornélka 1 2 hónapos.
Három teljesen kulonbozo példát szeretnék veletek megosztani. Igérem, tarka-barka lesz az osszkép.
Csak arra szeretném ezzel bíztatni az anyukákat, hogy bízzanak a józan paraszti észben iss, persze fontos a tájékozottság a kulonbozo témákban, végso soron azonban a gyermek szabja meg- na meg a helyzet-, hogy milyen dontés szuletik a szopizást és egyéb torénéseket illetoen.
GERGO dec. 7. 2004: természetesen szultem,2 évig szopott, velem aludt, cicin aludt el, nem volt dudija, nem szopta az ujját, a cicimen dudliztattam. Elso pillanattol szoptattam, rooming – in szobában voltunk. Elso hét szoptatás után annyira fájtak a mellbimbóim, hogy úgy dontottem, mellbimbóvédot használnok. ( + igény szerinti szoptatás, fejés kb. 4 napig az elso pár nap tejtúltetermelési sokkja miatt, meg napi 7! liter víz, ugyanis folyamatosan szomjaztam )dec. 7-én szuletett a gyermek, január 1-én megkérdeztem magamtól, hogy miért szoptatok én bimbóvédovel? még mindig?. Levettem. Gergo sírt, nem fogadta el a cicit. VISZONT RETTENETESEN ÉHES VOLT – ezt kihasználva 5 perc után újra cicire tettm, szopott tíz kortyot, aztán újra sírás…VISZONT RETTENETESEN ÉHES VOLT-úgyhogy nem maradt más választása…
Jan 1. óta rendesen szoptunk. Mivel azonban dolgoztam, ( heti egy alkalom délelott), ilyenkor az elozoleg lefejt tartalékokat kapta cumisuvegbol. Pontosan 6 hónaposan- addig csakis anyatejet ivott- utasította el a cumisuveget, ekkor megoldottuk már, hiszen fokozatosan megkezdodott a hozzátáplálás, napra pontosan betartva a WHO által ajánlott ételeket a kulonbozo életkorokban- anyukámmal sokat veszekedve……1 és fél éves koráig két óránként aludt fél órát és két óránként szopott, ALIG EVETT. ha igen akkor – és elítélhet bárki aki nem ismeri ezt a kálváriát. én is elítéltem azelott aki ilyet csinált- lángost, pizzát, virslit, sult tojást és bagettet evett, semmi mást és csakis biciklizve vagy tévé elott ulve. Hozzáteszem ma csak egyszer nézhet tv-t este egy mesét. szornyu idoszak volt.A tápszert nem ismeri, mai napig rosszul eszik, keveset, kb. 5-6 fajta ételt, sokféle vizgálaton átestunk, egészséges, most majd 4 évesen is picike és 12 kg. (anyuka is 158 cm.)
TAMÁS:term. szulés, rooming-in, szopás tea nélkul, dudlizott, mert nem volt idom gergo mellett egész nap szopiztatni. Ha dolgozni mentem tápszerrel etettuk cumisuvegbol, mert nem volt elég a lefejt tej. 4 és fél hónapos korában nézett és nézett, ha ettunk. megkóstoltattam vele a répalét stb., minden ízlett. minden. who ajánlása részben betartva, részben megkurtítva.. EVETT A GYERMEK!!!Csodás érzés volt megfozni, tálalni és megetetni a bébipapit, ezt eddig nem ismertem!!!December elejéig azaz fél éves koráig cumizott és szopott éjszaka, aztán egyszer nem bírtam, folyamatosan fáradt voltam az éjjeli dudlikereséstol és drasztikus módon elvettem a dudlit és éjszaka szopni sem kapott. Nem volt turelmem és erom semmiféle leszoktatási módszert alkalmazni, ugyhogy elso éjszakán 2x fél órát sírt, azóta átalussza az éjszakákat. Dec. vége felé úgy kellett kínálnom a cicit, valahogy nem ízlett. Igen , várandós voltam Kornélkával. Ezért a fáradtság, turelmetlenség…Abbahagytuk a szopizást, mert fájt a méhem kozben, féltettem a magzatot.Azóta tápszert kap cumisuvegbol.
Tamáska is velem aludt míg szopott éjjel. O viszont nem tudott cicin eleludni, zavarta, ha tejet szippantott, úgyhogy a karomban ringattam, majd miután nem bírtam fit labdán ulve ringattam, végul kb 10 hónaposan sírt altatáskor, azóta tejecskét készítek és cumisuveggel ágyba teszem, kispárnával.Rogton egyedul kell ot hagynom, mert ha maradok ideges és sír. Úgy látszik ilyenkor már nem igényli a jelenlétemet.
Tamáska sokat eszik, soszor, sokfélét. Egészséges és eros.
KORNÉLKA: Koraszulés a 34. Héten, császármetszéssel a harántfekvés miatt. A baba két kilós volt és fejlett.Egy és fél hétig minden általam igaznak, elfogadottnak, jónak és kipróbáltnak tudott szabály ellen kellett cselekednem: cumisuvegbol kapta a tejemet, nem szoptathattam igény szerint és folyamatosan ébresztgetnem kellett, hogy egyen ( egy kétkilós baba még gyonge, nem bír annyit szopni, elfárad, elalszik és nem kapja meg a szukséges tápanyagmennyiséget ). Az epidurális után borzalmas, tobb napig tartó fejfájás gyotort, kaptam fájalomcsillapítót, úgyhogy Kornélka 48 órán át !!! nem kaphatta meg a tejemet, tápszert kapott (ezt sajnos nem kozolték velem elore). Miután megtudtam elutasítottam akovetkezo adagot.Minden második etetésnél szoptathattam egy picit, aztán felfejlodtunk:minden etetés elott, aztán egy egy- egy etetés csak szopi, majd elérte a számomra mágikus 2900 g (ezzel a súllyal szuletett gergo )attol a pillanattól kezdve csak szopunk, igény szerint és egyutt alszunk. Vettunk légzésfigyelot , mert ajánlották.Nem használjuk mert a kiságy uresen áll.Kornélka rendkívul „testigényes”. Hordozom, kendozunk (mint gergovel; Tamás csak nagyon picin, kb. 4 hónapos koráig szerette ) Ha dolgozom lefejt tejecskét kap uvegbol.
Nagyétvágyúak vagyunk.
Ennyire tarka az életunk.
Szabályokat tartunk be és szegunk meg. és ez így van jól
mindenkonek jó babázást kívánok
emimama

Judit,

nem írtad meg, hogy mi a helyzet az apjukkal. Ha ott lakik, miért kell ingáznod éjszakánként?

Bocsánat! Lemaradt hogy 6 hónaposan kezdett mászni.

Jelenleg 5 fogacskája jön egyszerre, de szerencsére ez sem zavarja meg nagyon az alvásban. Néha felsír, de szinte abban a pillanatban alszik is tovább.
Azt hiszem nekünk sikerült megtalálni az arany középutat ami jó a babának és a családnak egyaránt.

Sziasztok

tegnap kezdtem el olvasni a Suttogót. múltkor beleolvastam egy két kommentbe, gondoltam ha egy könyv ennyire szélsőséges indulatokat( máshol ) képes kiváltani emberekből, akkor az nagyon is érdekel. falom az oldalakat…

a nagylánnyal szinte mindent úgy csináltunk, mint ahogy írja. boldog, kiegyensúlyozott család voltunk. gyerek hamar átaludta az éjszakát, nem nyűgösködött és nekünk is volt magánéletünk. akkor ezt hittem ez ” csak áldás”, hogy ilyen jó gyerekem van.

sokáig azért nem is mertem másik babát vállalni, mert láttam más anyukák gyermekeit és féltem, a kövekező nekem is ” kijut”.
most 6hetes a kicsi. eleinte persze aludt, 2 hétig. aztán összezavarodtam, gyerek nyűgös lett, napokig csak sírt. előbb hagytam sírni, aztán felkaptam vígasztalni, valahogy sehogy nem volt jó. enni sem nagyon akart.
sírógörcs kerülgetett, mert lám a félelmem beigazolódott!

aztán végiggondoltam a dolgokat. valóban a napirend hiányzott neki meg nekünk is. kb két hete tartjuk a rendszert, azóta kezd hasonlítani a nővérére. eszik, játszik, alszik. egyedül alszik el a kiságyban. már csak az esti fürdés előtti időszakkal van gond, azt sehogyan nem sikerül nyűg nélkül átvészelni. de ennyi belefér, szerintem.
néha picit fáj a hasa, akkor infacolt kap, de már az éjszakát is átalussza.

ezt a könyvet pedig ha 7 éve olvasom, igazolást adott volna arra amit csináltam/unk a lányokkal.

Sziasztok
Én ún. baba-mama barát kórházban szültem. Az minden volt, csak baba-mama barát nem. Egyik reggel bejött a gyerekorvos az én kisfiam meg sirt, azt mondta nekem erre doktornő, miközben Botikámat erőszakkal rányomta a mellemre, hogy MIÉRT SIR EZ A GYEREK TESSÉK SZOPTATNI!
A kisfiam éjjel-nappal a mellemen lógott, mivel császáros voltam, és nagyon küzdöttem, hogy elinduljon az előtej és szerencsére sikerült is, mire kijöttünk a kórházból már tudtam szoptatni, elindult a tej, az egyik csecsemős meg is dicsért, hogy nagyon jó az összhang a kisbabával azért sikerült, sok császárossal ellentétben.

Olyan érzésem volt – mivel állandóan ezzel a szoptatással kinoztak, hogy szinte már volt akivel megutáltatták a dolgot, és azt sulykolták, hogy aki nem tud szoptatni az rossz anya!!

A kisbabám most 6 hónapos múlt, éjszakak szopizik, és cicin alszik el este. Fel szokott még ébredni elég mozgékony baba egész nap foglalkozni kell vele, van amikor nappal is bevettem a cselt, ha másképp nem alszik el. Velem alszik 1 hónapja, pedig ellenzem a dolgot, de sajnos másképp nem alszik, át akarjuk a párommal rendezni a szobáját, hátha rossz helyen van az ágy ezekbe a nagy melegekbe nem aludt a helyén. Majd meglátjuk!!Kicsit aggaszt néha, hogy mi lesz, ha nem még 1 éves kora után is igy fog elaludni, pedig már alig van tejem, homeopátiás bogyót szedet, hogy még legyen valamennyi. (egyébként két hónapos kora óta kap tápszert is, én nem ellenzem ezt a dolgot)

Elnézést ha hosszú voltam, de olyan jó leirni a „problémákat”!!!

MINDENKINEK JÓ BABÁZÁST!

Mindenki máshogy éli meg az anyaságot, nekem három gyerkőcöm van és mindnek más-más gondja nyűgje van. Kettő lány és egy pici fiú. Az első gyerkőcnél annyi tejem volt hogy amikor már nem kellet neki elapasztottam, a másik kettő olyan lusta volt enni hogy magától elapadt… A lányok 1 hónapos koruk óta átalusszák az éjszakát a fiam elmúlt 8 hónapos … A lányaim nappal szinte sosem aludtak a fiam mindíg… Este hétre legkésőbb mindenki megfürdik és nyolcra mind a hárman alszanak… Az elején még küzdelem volt, de kell a pihenés a szülőnek és a gyereknek is. Reggel kiugranak az ágyból mind a két lány énekelve öltöznek és mennek suliba, oviba… A fiam még nincs 1éves de már a lányokkal kell nevetve… Ha tudatosan kialakítod a napi menetet akkor hoszútávon kifizetődik. Remélem tudtam valakinek segíteni?! További szép napot!

Julcsi!Nálunk is így volt ez az első 1-2 hónapban,de hidd el ahogy megtanul a babád rendesen szopizni ,már 5 perc alatt is ki fogja szívni a neki kellő mennyiséget.
Legyél türelmesebb és igenis tedd rá 50-szer egy nap.Ha pótolod tápszerrel akkor annyival is kevesebb lesz a tejed!Amennyit szopizik a kicsi annyi fog visszatermelődni.Az én lányom most öt hónapos,de nálunk is ilyen problémák voltak, ráadásul le volt tapadva a nyelve, úgyhogy duplán nem tudott szopizni, de kisebesedett vérző cicivel akkor is szoptattam,néha bőgve,apa meg csak simogatta a fejemet és fogta a kezem!Hú nagyon gáz volt az első pár hét,de megérte!Most nagy cicizőbajnok lett a kicsi és a kisebesedett mellemből szeretek a legjobban szoptatni:-)
Kitartás!!!!!!!

Sziasztok!

Mindenhol azt olvasom a nem szoptató anyukáktól, hogy mindenhol azt olvassák, az a jó anya, aki szoptatja a gyermekét? Megkérdezném, hol olvassák ezt? Én sehol sem látom…. Nem az a jó anya! Ki ezért, ki azért nem szoptatja a gyermekét, mindenkinek a saját dolga, s egyáltalán nem attól függ. Egy anya egyáltalán nem attól lesz jó anya.
Én a „másik oldalon” állok, s higgyétek el, én pont, hogy azoktól kapok sok kritikát, akik már nem szoptatnak. Az én kislányom 30 hónapos, s még mindig szopik. Nem akarom drasztikusan elválasztani. Még szeretne szopizni, hát hagyom, s hiába nem vagyok független tőle – ugye nem tudom „lepasszolni” a nagymamáknak, mégsem olyan nagy teher. Visszatérve: Én soha, soha nem néztem le azt, aki nem szoptatta a babáját (még azt sem, aki nem szerette volna szoptatni, nem pedig nem tudta), s éppen ezért nem értem azt, hogy az „ellenkezője” miért vált ki ekkora ellenszenvet? Nagyon nagyon nehéz volt egyáltalán szoptatnom a gyermekemet, mert nagyon nehezen indult a dolog. Szerintem pont, hogy megbecsülendő dolog lenne, hogy eddig eljutottunk, nem pedig le kéne nézni.
Azonkívül nem gondolom, hogy ez KÁROS lenne. Édesanyám négy éves koráig szopizott, már vitte a kis sámlit, s kérte a nagymamámat, hogy most már aztán szoptassa meg; s semmi baja nincs anyumnak, sem testileg, sem lelkileg – sőt!!! Világ életében makk egészséges volt, s nagyon nagy szeretettel s megbecsüléssel fordult édesanyja felé.
Az ellenkezője is igaz, hogy engem csak 6 hétig tudott szoptatni, mégis ember lett belőlem. Szerintem egyáltalán nem ettől függ semmi! S ahogy én sem nézem le azt, aki nem szoptatta a babáját, úgy nem tudom, miért kell azt támadni, aki meg „sokáig” szoptatja a gyerekét.

Nálunk egyébként 7 hónapos koráig a kiságyban aludt a lánykám, aztán egyre inkább kívánkozott közénk a nagy ágyba. Valószínűleg biztonságban szerette volna magát érezni, mert semmi más magyarázatot nem tudok rá mondani. Este ugyanis megszoptattam, letettem a kiságyába, s a hajnali 1 órás szopi után, már nem engedte magát visszarakni a kiságyba, rögtön felébredt, ahogy letettem. Aztán már fáradt voltam nagyon, magunk közé tettem a nagy ágyba, s csodák csodájára ott aztán rögtön el is aludt. Én sem tartottam (tartom) helyesnek, hogy köztünk alszik, de mit csináljak, ha neki erre van szüksége? Nem fogom ráerőltetni, hogy márpedig ott a helyed (mint valami kutyának). Majd ha picit nagyobb lesz, s meg tudjuk beszélni, hogy mi aggasztja, vagy mitől fél, vagy miért szeret köztünk aludni, akkor majd megpróbálok hatni rá, de addig is marad köztünk, mert így a legpihentetőbb, s ami a legfontosabb, legmegnyugtatóbb mindannyiunknak.
Azért volt, amit én is szigorúan betartottam. Kizárólagosan szoptattam fél éves koráig. Ha valami gyógyszert kellett neki beadni, azt anyatejjel adtam be, s kizárólagosan pohárból! Nem kapott cumisüvegből inni, mindvégig pohárból itattam, s fél éves kora után pedig szigorúan baba vizet, majd szénsav mentes ásványvizet. Ennek köszönhetően már egyedül ivott pohárból 8 hónapos korában. Nem adtam neki sem teát, sem gyümölcsleveket inni. A gyümölcsöket fél éves korától pépesítve, majd kisebb kockákra, még később pedig cikkekre vágva adtam, s most imádja a gyümölcsöket. Nem lusta rágni, ami szerintem nagyon fontos. Most is inni csak vizet kér, s nem kell teákkal, üdítőkkel tömnöm, mint azt legtöbb esetben látom sajnos.
Julcsy-nak szeretném üzenni, hogy az én tudomásom szerint, rosszul csinálja a dolgot. A sűrű cicire tevés miatt sírt a baba. Az igény szerinti szoptatás kb. másfél – két órát jelent. Minél kisebb a baba, annál sűrűbben kell cicire tenni, mert egyszerre nem tud annyit szopizni, mint a nagyobb babák, s csak hasfájós lesz. A tápszertől persze hogy jobban elalszik, mert nehezebb étel, s fáradtságosabb az emésztése. A tej annak megfelelően termelődik, amekkora az igény. Minél többször teszed cicire, annál több fog termelődni. Mikor megszületett a lánykám, még nem indult be a tejelválasztásom. Sőt, mi több, később is alig-alig volt tejem. A kórházban ugyanis tápszerezték a lányomat, ezért állandóan aludt is, és nem akart szopizni sem, s mint tudjuk kereslet-kínálat alapon termelődik a tej. Olyan dolgokkal is rémisztgettek, hogy „nem elég erős a tejem, kapjon inkább tápszert”, meg „nincs elég tejed, éhezik a baba, adjál neki inkább tápszert”, meg „nem elég tápláló a tejed, azért kér sűrűn enni a baba”, stb…. Nagyon elkeserített, de egyszer csak erőt vettem magamon, elkönyveltem, hogy mindez csak általánosítás! Hallgattam az „anyai ösztöneimre”, szerintem mindenki ezt tegye! Szóval hallgattam rá, s nekem ezt súgta: Nincs jobb egy baba számára, mint az anyukája teje, akkor meg??? Meg kell próbálnom!!! Rengeteget kínlódtam vele, már mindenki azt mondta a környezetemben, hogy adjam fel, más gyerek is felnőtt tápszeren, de én nem voltam hajlandó feladni, s nagyon büszke vagyok magamra és a lányomra, hogy idáig eljutottunk. Hogy mit tettem? Azonkívül, hogy éjjel-nappal sírtam, s nagyon kétségbe voltam esve (szerintem ez sokunknak ismerős), kb. másfél – két óránként tettem cicire (ahogy igényelte, s ahogy olvastam, hogy ennyi idő kell az emésztésnek, különben hasfájós lesz, s sírni fog), s hagytam, hogy akár 20-20 percig szopizzon ebből is és abból is (ugye azért, hogy több legyen a bőrkontaktus, több legyen az inger, s így a szervezetem tudja, hogy több tejet kell termelnie).
Ha szopizás után elaludt, rendben volt minden, lehet, hogy másfél óra múlva újból kért, mert ugye az anyatej könnyebben emészthető, s nem is problémáztam rajta, adtam. Igaz, rend és tisztaság mániás vagyok, tehát valójában bosszantott, hogy hogy néz ki minden, de első mégis a gyerek volt nekem, tehát én anyarabszolga lennék….:-)
Ha nem aludt el a cicizések után, akkor ugye éhes maradt, adtam pici tápszert a végén, s abból is egyre kevesebbet. Nem hagytam, hogy kitáguljon a gyomrocskája, inkább arra törekedtem, hogy szopjon többször kevesebbet, magyarul IGÉNY SZERINT! Az órához sem ragaszkodtam, hisz mi sem óra szerint eszünk-iszunk.
Még egy fontos dolog: szopizás után vizet sem adtam neki, hisz az is tágítja a gyomrot. Az anyatej étel és ital egyaránt. Kizárólagosan anyatejet kapott! Nem kegyetlen dolog higgyétek el! Én a fél évig tartó kizárólagos szoptatást is tudtam tartani, mindössze 5 napig volt tápszerezés!!! Vissza lehet hozni az állapotot, csak rengeteg kitartásra van szükség! Sok sikert kívánok neked ehhez, s nem csak neked, hanem mindenkinek kellemes babázást, s minél kevesebb „szenvedést” kívánok! 🙂

Engem mindig felbosszant ez a kérdés…meg az amit és ahogyan súlykolnak az újságokban, médiában! Akkor vagy tökéletes anya, ha szoptatsz, ha … ha… ha…!
NEM !
Szerintem akkor vagy tökéletes anya, ha BOLDOG VAGY, KIEGYENSÚLYOZOTT és SZÁMÍTHAT RÁD a gyereked! Ezek mellett mindegy, hogy tápszert vagy tejcsit kap a babád, veled alszik vagy nélküled…stb.
Én kemény és következetes vagyok, mindenki lenéz és szid a környezetemben, hogy „ridegtartáson” van a gyerekem! … ehhez képest a gyerekorvos, idegenek az utcán és azok akik nem látnak bele a mindennapjainkba egyértelműen azt mondják, hogy milyen boldog, mosolygós, kiegyensúlyozott, okos…fiam van.
Akkor hogy is van ez?
Igen, én nem adok cumit a gyerekemnek…de az ujját sem szopja, mert NINCS RÁ SZÜKSÉGE! Mert megkapja azt a BIZTOS HÁTTÉRt tőlem amire érzelmileg szüksége van. Külön szobába alszik, egyedül a kiságyában már 10 napos kora óta, de ha sír azonnal odamegyek hozzá… egyedül alszik el, ha lefektetem, sírás nélkül…és igen 3 hónapos korától kezdve nem kapott anyatejet! Nem mintha nem akartam volna szoptatni, csak mikor már túl voltam a 10. mellgyulladáson, ami 40-41 fokos lázzal járt – kezem-lábam görcsölt, akkor azt mondtam igen, fontosabb, hogy jól legyek, minthogy kűzdjek tovább atejemért! Sokan mondják, hogy könnyen feladtam, lehet…de én keményen küzdöttem és szenvedtem az alatt a 3 hónap alatt…
Most 10 hónapos, fantasztikus kisfiú…sokat játszunk, de megvan az egyedül játéknak is az ideje, mikor főzök, mosok, takarítok…elvan a járókában boldogan és NEM KETRECbe zárom, mint mondják sokan! Ugyanúgy velem van a konyhában, csak épp nem kell aggódnom…beszélgetünk, összemosolygunk közben…
Egyébként meg aki bármikor is azt gondolja, hogy ő anyarabszolga, az sürgősen gondolkozzon el, hogy miért is szült gyereket?! Ne tegyük tönkre gyerekeink életét!!! SZERESSÜK, TEGYÜK BOLDOGGÁ ŐKET! Ez a mi feladatunk, ettől vagyunk jó anyák!

Sziasztok!

En egy 15 honapos kislany boldog anyukaja vagyok. Habar eleg sok megrobaltatason mentunk keresztul en meg is azt mondom mindent meger es barmit megteszek neki ha tudom hogy ezzel oromot okozok neki. Eleg sokat betegeskedett kezdtuk szajpenesszel ami nalla tobb mint harom honapig tartott aztan meg korhaz is lett belole aztan kozbe kiderult hogy tej alergias es azert kuzdottunk hogy tovabra is szophasson mert rengeteg tejem volt de sajnos harom heti probalkozas utan le kellett mondjak a szoptatasrol mert nem tisztult a szeklete folyamatosan ver volt benne. Nagy banatomra tapszert kellett kapjon 4 honapos koratol. Aztan jottek sorra a tobbi betegsegeek amikor egesz ejjel virasztottam a kisagya mellett de en azt mondom megerte mert amikor hozzam bujik es kimutatja a szeretetet es halajat egyszeruben minden faradsagom elillan es ena vilag legboldogabb anyukajanak erzem magam. Es mivel en boldog vagyok ezert a kislanyunk is egy boldog, mosolygos kiegyensulyozott kisbaba. Nagyon sokan mondjak hogy szerencses vagyok hogy ilyen mosolygos kiegyensulyozott kislanyom van . Be kell hogy valjam szerencsesnek is erzem magam. Rengeteget tudnek meg meselni mert mar az eleve egy csoda hogy o van nekunk. En csak azt a tanacsot tudom adni hogy a kitartas meghozza a gyumolcsot es soha nem szabad feladni. En sajat magam tapasztalatabol tudom hogy mindent el lehet erni amit csak akarunk csak akarni kell. Nekunk bejott es mindenkinek bejohet ha tiszta szivbol akarja!
Sok szerencset es legalabb anyi oromot kivanok mindenkinek mint amenyiben nekem van reszem!

Sziasztok!

Nekem a kislányom .-én múlt hónapos, még szopizik, de már pépes ételeket is kap mert. hónap tájékán kezdett kevés lenni a tejem. Sajnos Fannykám nem igazán jó alvó, illetve kevés alvással is beéri, ami azt jelenti, hogy napközben kb 2órát alszik és éjszaka is felkel szopizni. Sokszor már nagyon fáradtank érzem magam, de nem vagyok híve a hagyjuk ordítani a gyerek majd elalszik, megszokja stb módszernek ( Spárta már rég nincs). Esténként a kiságyba teszem le aludni és egészen addig ott is van amíg nem szopizik, utánna viszont velünk alszik mert nincs szívem szopi után felzargatni és bezárni a kiságyába.
Többen tanácsolták már azt, hogy szoktassam le a cicin való elalvásról vagy a ringatva elaltatásró mert 3évesen is elvárja majd. Nos, én úgy gondolom, hogy addig teszek jót amíg a gyerek minden kívánságát és szükségleteit kielégítem és nem hagyom magára, had érezze, hogy bármikor és bármiben számíthat rám.
Nevelés témában én Ranschburg Jenő doktorral értek egyett, akinek hasonló a meglátása ezzel kapcsolatban. Szerintem a jó anyaságnak szívből kell jönnie, mert az aki csak felveszi ezt a szerepet az előbb utóbb ki fog törni.
Sajnos abban is nagy igazság van, hogy az egészségügyi intézményekben előszeretettel bizonytalanítják el a kismamákat.Pedig inkább erősíteni kéne az önbizalmukat nem a sárba taposni.
Szóval, a szülői szerep igen is 24 órás szolgálat évtizedeken át és az első 6-8hónap a gyermek igényeinek feltétel nélküli kiszolgásáról szól és vannak akik ezt rabszolgaságnak élik meg, de biztos vagyok benne, hogy ez egyszer majd megtérűl.
Ajánlom mindenkinek a Kismama augusztusi számában a Majomszeretet és kényesztetés c. cikket. Nekem nagyon sokat segített, megerősített abban, hogy jól teszem amit teszek annak ellenére, hogy több családtagunk, még néha a férjem is ezt túlzásnak tartja.
Sokszor bizony én is nagyon fáradt vagyok és azt érzem, hogy nincs erőm, türelmem ezt végcsinálni és hagyjon mindenki békén , nem akarok mást csak aludni, nem érdekel semmi. De ilyenkor csak rá kell néznem a gyönyörű szép kislányom mosolygós arcocskájára és máris elszáll minden fáradságom, és ha tehetem, amikor Ő alszik, akkor megpróbálok én is pihenni.
Szóval, mindenkinek nagyon sok erőt és kitartást kívánok az egyik legszebb, de legnehezebb feladathoz. A gyerekneveléshez.

Üdv: Anita

Csak nagyon röviden annyit szeretnék hozzátenni, és ezzel támogatni a „minden gyerek más, és mást igényel” gondolatot, hogy az én 2,5 éves kislányom ebéd után csak és kizárólag a babakocsijában alszik. Télen-nyáron kinnt a levegőn. Magától belemászik, betakarom, énekelek neki egyet, esetleg, ha kéri tologatom 1 percet és már alszik is. :-))
Hogy mi lesz az oviban? Majd megoldódják az ovis nénik, én most ezt nem bánom, kiváló, hogy állandóan a levegőn alszik, 2 órákat is! SOHA nem volt még beteg.

Sziasztok!

Az én fiam most 6 hónapos.Nálunk úgy kezdődött, hogy hazajöttünk a kórházból 3.ik nap és mondhatom, hogy szinte első perctől kezdve minden simán ment.( ez kissé szokatlan dolog egy első gyerekes anyukától, talán a bölcsis végzettségemnek köszönhető, ami tudat alatt működhetett) Az én fiam 2, 2.5 óránként szopott, éjjel is. Velünk aludt a nagy ágyban,( el sem tudtam volna képzelni, hogy ne szuszogjon mellettem) amikor kellett megszoptattam.Kb. 2 hónapos korában döntöttem én el, hogy mi lenne ha áttenném az ő kiságyába, mert most már nekünk is kényelmesebb lenne ha ott aludna. Szó nélkül vette az akadályt.Azóta ott alszik, igaz a mi ágyunk mellett. A szokásos fogzás és mozgásfejlődéssel járó problémákon kívül, este 10-től, reggel 5-6-ig alszik, ami nekem teljesen megfelel. Így ő is kialussza magát,és én is. Még mindig szoptatom, igaz már csak délelőtt és az esti rutin része. Nagyon szeret enni, csak úgy morog mikor etetem, látszik rajta ,hogy élvezettel eszik. 4 hósan mi már kóstolgattunk.(nem azért mert nem volt tejem, de mikor mi ettünk, majd kinézte a szánkból az ételt, nem volt szívem ily módon ” kínozni” ) Azt mondták ne adjak neki semmit mert nem fog szopni.Az én fiam erre is rácáfolt. Evés előtt is szopott és utána is. Mára egy kiegyensúlyozott boldog baba, aki már áll a kiságyban, kapaszkodva lépeget és nagyokat kacag ha sikerül neki.
A napirend kialakítása szerintem fontos, de ezt is a mama szabja meg, persze a baba igényeit is figyelembe véve.Nálunk ez is mondhatni simán ment.
Végezetül azt tudom mondani, minden anyuka úgy csinálja, ahogy neki és a babának is jó. Hiába mond a védőnő ezt, a doktornő azt, rá fog jönni, hogyan és mi a legjobb mindkettőjüknek.
Jó babázást kívánok mindenkinek és szép napokat!

Sziasztok!
Nekem 4 gyerkőcöm van és bizton állíthatom,hogy ahány gyerek ,annyi féle…A lányom(most 15 éves)mintagyerek volt babának,ovisnak,kisiskolásnak és most kamaszkorában sem panaszkodhatok rá.Akkoriban még nem terjedtek el a most divatos csecsemő-és gyermeknevelési „útmutatók”.Igény szerint szopizott,igény szerint aludt…és a saját helyén.
Nagyfiam(ő 13 éves)szintén hasonlóan lett „megalkotva”,habár ő egy igazi fiús temperamentummal lett megáldva.Ő soha nem akart mellettünk aludni.
A most 10éves fiam már nehezebb eset volt.Hamar leszokott a szopiról,de állandó közelségre volt szüksége.1,5évesen minden hajnalban megjelent az ágyam mellett és reggelig hozzám bújva aludt.Erről kb.6-7évesen szokott le.2 éves korától nem aludt napközben egy percet sem.Utálta az ovit az alvás miatt.5évesen megtanulta a betűket,nagycsoportosan folyékonyan olvasott.
A legkisebb (3éves)fiam viszont a kezdetektől mellettünk alszik el és csak azután visszük a saját szobájába.Sokan furcsán néznek ezért ránk,de én mindig azt mondom,hogy addig örüljön egy szülő,ameddig szeretgetni lehet egy gyereket.Mert hát eljön az az idő-és sajnos elég korán-amikor az a kamasz(akárhogy is lett nevelve)már az anyai puszit is cikinek érzi a haverok előtt…….persze amikor a kamaszkornak vége ,újra „jöhet a puszi”de ezt a pár évet az anyának is „túl kell élni”.
Mindenesetre az a legbiztosabb,hogy a legtöbb nevelési módszert a szülők nem a könyvekből,hanem a saját gyerekkorukból merítik…akár pozitív,akár negatív megvilágításban.
Viszont mindenki figyelmébe ajánlom Gary Chapman&Ross Campbell :Gyerekekre hangolva-című könyvét,ami nagyon jól bemutatja a „gyerkőc-típusokat”
Ja és csak az vállaljon gyereket,aki nem érzi mellettük „anyarabszolgának”magát!!!
Ezt a hivatást csak szívvel,lélekkel és rengeteg türelemmel lehet csak űzni…
…és mi már dolgozunk az 5.babán:-)

Sziasztok!

Kisfiam most lesz 9 hónapos. Császármetszéssel született az átlaghoz képest nagyobb súllyal és hosszal. Szerencsémre a tejem időben beindult, és nagyon sok volt. Hazaérkezésünkkor azonban egy stresszes helyzetnek köszönhetően megcsappant a tejem. Ekkor a gyerekorvos tápszert írt fel. És innentől kezdődött, hogy a cumisüveg után nem volt hajlandó elfogadni a cicit. Talán ha kicsit türelmesebb és kitartóbb lettem volna, akkor lehet, másként alakul. Így egy darabig fejtem, de szép lassan elapadt. Közben kiderült, hogy refluxos, szorulásos is. Így sokat volt kézben. De az éjszakákat már 4 hetes kora óta szinte végigaludta. MI egy szobában vagyunk vele, mivel most építkezünk. Először kézben altattam, énekeltem neki, aztán irány a kiságy. De egy idő után erre már nem tartott igényt. Figyelgettem, mi lenne a jó neki, mert nálunk nem vált be, hogy leteszem a kiságyba, és ott elalszik majd egyedül. A kézben altatást meg már nem igényelte. Ekkor jött az, hogy a nagyágyon melléfeküdtem, énekeltem neki, így elaludt. Utána beraktam a kiságyba, és semmi gond nélkül aludt és alszik is így a mai napig. Mióta fogzik, vagy ha front érkezik, kicsit nyugtalanabb, így vannak éjszajkák, amiket mellettem tölt, de ekkor megnyugszik és szépen alszik. És nincs gond, ha másnap a kiságyban alszik. Ő ezt megszokta, neki ez így jó és nekünk is, hisz én és apukája is ki tudjuk magunkat éjjel pihenni. És persze a baba is. Kezdetben napközben nem igazán akart aludni. De szépen ez is beállt, még mindig naponta 3x alszik, kiegyensúlyozott, mosolygós, szépen fejlődő baba, ma már 10 kg fölött van és 80 cm. Az étkezéssel vannak néha problémáink, de itt is figyelem, hogy ő mit szeretne.Amikor megkapta az első kanalas ételt, nem volt hajlandó cumisüvegből enni, így jött a kizárólagos kanalazás, még a tápszert is kanállal kapja reggel és este. Na és itt vannak a felnőtt ételek. Nagyon tetszik neki, igazából nem is akarja nagyon enni a bébikajákat. De ugye mindent nem adhatok neki még. Ezért igyekszemúgy etetni, hogy amit ehet, abból falatozhat, de a sajátjából is kapjon és jóllakjon. A reggeli és esti tápszer után ha igényt tart, falatozik még velünk is egy keveset.
Én úgy gondolom egy kisbaba mindig tudja, mi a jó neki, mi az igénye. Csak figyelni kell, és ha kitaláljuk az ő „akaratát”, és igyekszünk kicsit alkalmazkodni hozzá, akkor ezt ő meghálálja. Én nem ragaszkodom a szigorú napirendhez. Megpróbáltam, nem vált be. Ezt is ő alakítja többé-kevésbbé, nekünk is kell kompromisszumot kötni. Ha álmos, akkor hipp-hopp elalszik, nincs hiszti, nincs idegeskedés. Persze azért kiszámítható, de hogy mikor mennyit alszik, azt ő dönti el, és ehhez képest lehet tudni, mikor fog még aludni. Minden baba más, és nem lehet merev szabályokat ráhúzni.
Mindenkinek további jó babázást kívánok én is!

3 es fel honapos a lanyom.Nagyon jo baba! Az elso 5 het viszont piszok nehez volt.Kevesett aludt es sokat sirt,mert gorcsos volt ,tejem sem volt elegendo, de szerencsere sikerult megoldani a problemat, mikor nem szopizott allandoan fejtem magam, ejszaka is, igy a lefejt tejbol potoltam, mikor nem lakott jol.Az 5. het utan minden megvaltozott, elmultak a hasgorcsei es kezdett NAGYON JO BABA lenni.Egy szobaban alszunk, o a kisagyban, mi a nagy agyban, de ejszaka mikor megebred magam melle veszem es a cicin alszik vissza es ott marad reggelig.Volt mikor megprobaltam visszatenni a kisagyba, de olyankor megebredt, es kellett altatni ezert ugy dontottem, hogy mindkettonknek jobb, ha a nagy agyban marad.
Szep napot es jo babazast mindenkinek!

Sziasztok!
Kisfiam most 6 hetes. A kórházból szülés után 2 nap múlva haza zavartak, mert kevés volt a hely. Nem is bántam, mert az a 2 nap, maga volt a pokol. Első babám, de annyit nem kérdeztek meg tőlem, hogy be tudom -e pelenkázni!! A szoptatásról meg ne is ejtsünk szót!!! Hazaérve, a védőnő ki sem akart jönni – nem tudom miért, (csütörtök volt) és a sírással odáig jutottunk, hogy férjemnek kellett pénteken a védőnőt felhívni, hogy márpedig jöjjön ki, mert már 4 napja nem evett a baba semmit és itt a hétvége!!! Azóta eszik azért rendesen. Na ezt is idézőjelbe tehetném!!! Védőnőnk szlogenje bármilyen kérdésemre: „szoptasd csak igénye szerint”! Na én ettől jelenleg a falra tudok mászni, mert az nem állapot, hogy eszik a baba 10 percet, leteszem, alszik fél órát, utána sír, megint eszik negyed órát, leteszem, mert úgy csinál, mint aki beájul, ugyanis lehetetlen bárhogy is felébreszteni, aztán alszik max. 1 órát, és folytatódik ez így minden áldott nap. Nem hiszem, hogy a baba ezt igényli! Azt, hogy egész nap sír, nem alszik semmit, estig húzzuk egymás idegeit!! Meguntam, hogy nem elég neki a tejem, mert látom hogy éhes marad, esténként szoktam (nem mindig) adni neki tápszert kiegészítés képpen. Van, hogy szopizás után még megeszik 60-100 ml tápszert. Akkor vajon nem éhes??? És utána alszik majdnem reggelig, mert egész nap kifárad, hogy kunyiznia kell tőlem a tejcsit…De sajnos ezt a védőnőm nem érti meg és nem segít…Már nem is mondom neki a tápszert, mert nem érti meg. Ő csak: „szoptasd igénye szerint” – oké, de ha nem lakik jól ha 50-szer teszem cicire, akkor sem??? És az én cicim sem tud fél óra alatt számára kielégítő tejmennyiséget termelni! Amúgy, ha tele a pocak, csodásan alszik bármikor, akár több órát is!!! Reggelente, mikor apa elmegy dolgozni, én akkor szoktam magam mellé venni az ágyba 6 körül, szopizik egy kicsit (mert még nem mindig éhes, csak hiányoztam neki) aztán alszunk 9-ig. Amúgy minden csodás lenne, ha a csecsemősnővérek és a védőnők tényleg az anyákért és babájukért lennének!!! Nagy tisztelet a kivételnek!!!
Szóval egy a biztos: kitartás és türelem!!! Visszasírjuk még ezt a sok gyönyörűséges „fáradozást”!!!!!

Sziasztok!hát nálunk elég érdekesen alakultak a dolgok…a szoptatásról annyit,hogy szülés után az 5. napra jött meg a tejcim,de a babám és a nővérek kitartó segítségével túl léptünk rajta és a mai napig szoptatom a babámat,aki aug. 16-án múlt 1 éves!!!:))))
Az alvással kapcsolatban 3 hómapos koráig a kiságyában aludt,egyszer ritkán esetben 2x kelt fel egy éjszaka!de aztán mint akit elvágtak /valószínűleg a fogzás miatt,vagy valamilyen okból/ 2-3 órát aludt a kiságyában,aztán felébredt,persze a cicin visszaaltattam,de ahogy betettem a kiságyba felébredt vagy max. 1/2 órát aludt és megint ébren volt,így volt ez napokig és már nagyon fáradtak voltunk mindketten így úgy döntöttünk a párommal,hogy a 2-3 óra alvás után magunk közé teszem,elalszik a cicin és ott hagyom,így többé-kevésbé végigalussza az éjszakát,és egyáltalán nem zavar minket sem:))))
Mindenkinek jó babázást kívánok!

Sziasztok!
Az én kis mini manóm most 4 hónapos. Sajnos a kórházi segítségnek és a császármetszésnek (április 14-re voltam kiírva és április 30-án már úgy döntöttek hogy mégis szülni kellene)köszönhetően csak később indult be a tejem, de addigra a Duci (azaz Boglárka) már puszi pajtásként üdvözölte a cumis üveget. Mire hazaértünk már (1 hétig voltunk még a kórházban szülés után) a cici nem kellett. Mindent megpróbáltam, hogy elfogadja, de sajnos 1 hónap alatt sem sikerült rászoktatni. Maradt a tápszer. Szépen fejlődik, 3 hetes kora óta végigalussza az éjszakát a saját szobájában és az ágyában. Nem sírós, kiegyensúlyozott baba, nevetve ébred, hasról hátra és hátról hasra fordul, húzza fel magát ülő helyzetbe, ha a sikerül akkor egyedül ül. Sokat mosolyok, gurgulázva kacag, csak sajnos a növekvő fogai kínozzák kicsit. Este megvan a szertartás ahogy elaszik és ez szerintem így van rendjén. Nekünk ez jött be. Ez egyedi eset, általánosítani nem szabad, és a tanácsokat meg kell hallgatni, de nem feltétlenül kell megfogadni. Úgyis mindenki rájön, hogy neki és a babájának mi a legjobb és legfontosabb. Türelemmel és sok-sok szeretettel sok mindent el lehet érni. Kitartás!

Sziasztok!
Mi együtt alszunk a babánkkal születese óta, most lesz 4 hónapos. Velünk nagyon jókat alszik, 10-12 órákat egyhuzamban. Persze a pocija megébreszti, de csak odaadom neki a cicit, szopizik és alszunk is tovább. Nappal csak rövideket alszik. Soha nem cserélte fel az éjszakát és a nappalokat. Soha nem éjszakáztunk vele, így én jónak tartom az együttalvást. Én úgy érzem szüksége van a közelségünkre, egy ártatlan, magatehetetlen kis majmóca. Biztonságban érzi magát, ezért nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott baba – ez nem csak az én elfogult véleményem. El fog jönni az ideje annak is hogy a saját kis ágyára és szobájára vágyik majd, de úgy gondolom most így jó neki.
Én hagyom a cicin bealudni, ha jobban meggondolom csak igy van esély arra, hogy az éjjeli szopizás után/közben is aludjon. Ettől függetlenül el tud aludni cici nélkül is ha csak álmos és nem éhes, ezért semmi gondom nincs vele.
Elolvastam a szakkönyveket, aztán jobbnak láttam a baba igényei szerint alakítani az életünket, így teljesen rugalmas a napirend; amikor éhes eszik, amikor álmos alszik, bárhol legyünk is. (Nappal soha nem sötétítettük neki be a szobát, ezért elalszik kocsiban, vásárlás közben is amikor álmos, így nem vagyunk az otthonunkhoz láncolva, a lényeg neki hogy anyáék ott legyenek vele.) A mi babánk így nyugodt. És mivel éjjel anya és apa is jókat alszik van energiánk nappal foglalkozni vele.

Sziasztok!

Hát az Én kicsi fiam 3 hónapos, rájött, hogy ha hangosan hisztizik sok mindent elérhet(ne). Van hogy már semmi se jó Neki: tiszta a pelus; tele a pocak, de ha mégis vissza rakom mellre elutasítja vagy csak játszana Vele; Teát adok Neki, de már az se kell. Tehát nincsen semmi baja. Ikyenkor be teszem az ágyába, mert alvás csak ott van. Nagyon szokott sírni, de pár perc után elalszik. Nagyon rosszul érzem magam ilyenkor…
De muszály aludnia…
Az együtt alvásnak nem vagyok híve, mert legyen meg a saját kis helye. És a szülöknek is kell egy kis magán élet, meg szerintem pihenni is jobban lehet.
Éjszaka jó baba 8-9 órát alszik egy húzamba már 2 hónapos kora óta.
Mi is szépen lassan alakítjuk ki a napi rendet. Nagyon jól haladunk!!!
Annyi öröm van bennük!
Mindenkinek sok örömet kívánok a babájukhoz!

Sziasztok!
Teljesen egyetértek, minden baba más és más!!! Három fiam van, a legnagyobb(7 éves) 1,5 éves koráig szopizott, éjszaka is 2 óránként. Nem volt jó sehogy. Nem aludt sem a kiságyban, sem velem a nagyágyban.Nagyon kimerültem. A középső fiam(3 éves) már nyugodtabban aludt éjszaka amikor kisbaba volt, s most is nyugodtabban alszik. Pedig ő is aludt velem! A kicsi, most 6 hónapos csak úgy alszik ha a kiságyba rakom és simogatom!Pedig magam mellé is szoktam rakni aludni!Ő mégis „átalussza” az éjszakát úgy hogy nem alszik velem!!
Egy a lényeg: ami jó a babának az „kell” hogy jó legyen a mamának is!:-) Csak kitartás kérdése az egész!!!(Mondom ezt úgy hogy a 3 gyerkőccel egyedül vagyok mert a férjem külföldön dolgozik! :-))

Szép napot, jó babázást és kitartást mindenkinek!!!

Sziasztok!
Igaz az én fiam már 3 éves, de csecsmőként nagyon sok gondot okozott nekem. Nagyon gyakran szopott éjszaka is szabályosan 2 óránként szopott, nagyon ki voltam merülve, de valahogy kibirtam és csodák-csodája ahogy nőtt egyre nyugotabbak lettek az éjszakák! 1,5 évesen csak 1-2-szer ébredt éjszaka 2 évesen 1-szer inni 3évesen nem kell fel!
Én csak azt tudom modeni, hogy türelem!!!
Én nem dijaztam az egy ágyba alvást, mert én nem tudtam úgy aludni és ha én nem alszom ki magam annak a baba látja kárát!
Ja és egyik fő segítségem a napirend lassú kiépítése volt. Mindenkinek boldog baba várást és nevelést, babázást kívánok!!