Elbírja már a háta?

“A babám még csak 6 hónapos, de már áll. Elég erős a háta, hogy elbírja a súlyát? Nem lesz görbe a lába?”
“Nem lesz baja a baba hátának, ha ültetem? Még csak 4 hónapos, de már próbálgatja magát felhúzni a babaülésben, tehát már fel tud ülni, akkor már ülhet, nem?”
Se szeri, se száma azoknak az aggodalmaknak, amik arra irányulnak, hogy vajon képes-e már megtartani a baba izomzata a babát üléskor, álláskor. Nézzük meg, hogyan is alakul ki az izomzata, mivel segíthetünk és mivel árthatunk neki!

Megszületése után a babának még csak minimális izomzata van, az izmai a saját mozgásától alakulnak ki. Tehát az izomfejlődés elsődleges feltétele, hogy a babának legyen lehetősége szabadon mozogni, ne legyen mindig pólyázva, hordozóba, hintába bekötözve, mert így nem tud eleget mozogni ahhoz, hogy az izomzata fejlődjön.

Az első hetekben még a fejét sem tudja megtartani, ez azonban hétről hétre sokat fejlődik és nagyjából 3 hónapos korra már stabilan tartja a fejét. Leginkább a hason fektetéssel segíthetünk neki ebben, mert így fejlődnek leginkább a nyakizmai. Ha nem szeret sokat hason feküdni, akkor tedd a mellkasodra hason fekve, így meg kell emelnie a fejét, hogy téged lásson, ez nem csak fejleszti a nyakizmokat, de nagyon jó móka is a kicsi számára.

A nyakizmok után következnek a karizmok. Ha sokat van hason, akkor először az alkarjára, majd a tenyerére támaszkodva fekszik a baba, ezáltal először a karizmai, majd a hátizmai is fejlődnek. Ebből a testhelyzetből fog majd tudni először kúszni, majd a kúszásból megtanulni mászni.

3-4 hónaposan már sok baba megpróbálkozik vele, hogy a hordozóban, babakocsiban vagy az öledben félig ülő helyzetből felhúzza magát ülésbe, azonban a hátizmai még nem elég erősek ahhoz, hogy megtartsa magát, éppen ezért ez nem számít “igazi” ülésnek. Megtámasztás nélkül ekkor a baba háta még meggörbül, mert nem elég erősek a tartóizmok. 6-7 hónaposan már nem görbül azonnal a baba háta, ha megtámasztás nélkül ültetik, azonban kis idő múltán általában elfárad és a vagy a kezeire támaszkodva ül, vagy láthatóan görbülni kezd a háta, ezért nem szabad addig megtámasztás nélkül ültetni a babát, amíg magától, segítség nélkül nem képes felülni (tehát nem az ujjadba kapaszkodva, mert ilyenkor óhatatlanul is segítesz neki, ha nem is saját maga megtartásában, de az egyensúlyozásban mindenképpen). A korai ültetés a későbbi gerincferdülés melegágya.

Ezen a videón egy 5 hónapos baba ül megtámasztás nélkül, pontosan látszik, micsoda munka számára saját maga egyensúlyban tartása és mennyire görbe a gerince, ahogyan ül:

A korai állítással hasonló a helyzet: akkor álljon fel a baba, amikor maga képes rá. Mire ugyanis annyira ügyes, hogy maga felkapaszkodik, addigra elég erősek a lábizmai, a háta ahhoz, hogy saját magát megtartsa. Ez nem kor függvénye: ha egy baba eleve mozgékonyabb, akkor előfordulhat, hogy már 6 hónapos korában feláll, mert addigra már megfelelő izomzattal rendelkezik. Ha azonban mi állítgatjuk talpra, akkor, amikor még nem képes rá, akkor megfelelő izomzat hiányában az izületeit terheljük meg vele.

Ezen a videón jól látszik, hogyan áll meg egy 4 hónapos, aki nem magától képes erre, hanem csak felállították:

És mi a helyzet a rugós hintával? A rugós hintánál leér a baba lába a földre, azonban itt a súlya nagy részét a hinta tartja, tehát ez nem igazi állás, viszont jó móka és erősíti a lábizmokat, valamint fejleszti az egyensúlyérzéket.

Tehát:

  • A teljes hátát megtámasztva, derékszögnél nagyobb szögben támasztva “ülhet” a baba, amikor már képes tartani a fejét (ez gyakorlatilag szint fekvő helyzet)
  • Támaszték nélkül csak akkor üljön, amikor már képes magától felülni, és csak azt követően ültessük olyan ülésbe is, ami derékszögben támasztja a hátat.
  • Ne állítsuk fel, ameddig nem tud magától felkapaszkodva felállni.
  • Ne jártassuk kézenfogva, ameddig nem tud magától kapaszkodó nélkül járni

“De úgy élvezi…” Igen, a baba nagyon élvezi az ültetést, mert úgy sok mindent láthat, amit addig nem és sok mindennel játszhat, amit addig nem tudott. Tetszik neki az is, ha állhat, vagy ha kézen fogva sétálgatnak vele, hiszen ő még mindenre nyitott, minden új érdekli, mindent élvez (látszik a fenti videón is, hogyan kavag a 4 hónapos, akit felállítottak), csak éppen ezzel hosszú távon nem teszel jót neki, a későbbi gerincferdülés, egyensúlyi problémák, lúdtalp, bokasüllyedés és más mozgásszervrendszeri problémák forrása lehet a túl korai ültetés, állítgatás, jártatás.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

11 Comments

  • Reni

    2012. március 08. csütörtök

    Kedves Ági!Az én kisfiam 4 kg-val született,és sajnos szülés közben zöldgallytörése lett.Most 7 hetes,és a problémám az lenne,hogy nem szeret hason feküdni.A törés miatt kb.3 hete kezdtük el hason fektetni,de nagyon sír közben és a fejét beletúrja az ágyba.Lehetséges-e,hogy még fáj neki a vállacskája?Hogyan vegyem rá a hason fekvésre?

    • Vida Agi

      2012. március 11. vasárnap

      Nem biztos, hogy a törés miatt van (de ez sem kizárt), de egyébként is vannak babák, akik nem szeretnek hason feküdni. Nem kell erőltetni. Minden nap 2-3x pár percre tegyétek hasra, ameddig elfogadja, nem sír, aztán fordítsátok vissza, ennyi egyelőre elég.

  • Hanna

    2012. január 22. vasárnap

    Kedves Ági!

    Kisfiam 2 hónapos. Egyik nap feküdt az ágyon, hirtelen elkezdett sírni, valószínűleg pocakfájás miatt, de én megijedtem, gyorsan felkaptam, de sajnos nem tartottam eléggé a fejét, így az kissé hátrabillent, és akkor mintha fokozódott a sírás…hamar megnyugodott utána, és azóta is ügyesen tartja a fejét hason fekve, meg ölben függőlegesen tartva, de azért nagyon bűntudatom van az eset miatt…Mi a véleményed…lehet valami következménye? Tennem kellene valamit?

    • Vida Agi

      2012. január 22. vasárnap

      Nem kell aggódnod, ez téged megijesztett, de ha ő jól van, akkor nem lett semmi baja emiatt, valószínűleg ő is csak megijedt egy kicsit.

  • Szandra

    2012. január 14. szombat

    Tisztelt Szerkesztők!

    Kisfiam 3 hetes, születés közben megsérült a válla.
    Felkarbénulás alakult ki, enyhe formában. Nem béna a kar, hanem a másikhoz képest renyhe mozgású.
    Elektromos kezelést követően hazaadták, naponta 6-szor fél órát kellene tornáztatni a Katona-módszer szerint.
    Szerintünk néhány gyakorlat (pl. ülésbe rugaszkodás) nemhogy segít, de kifejezetten ártalmas a babára nézve. Ennél a gyakorlatnál az az érzésem, hogy kettétörik a pici gerince.
    A gyakorlatokat ugyan betanították, de nem vagyok gyógytornász, bizonytalannak érzem magam. Félek, hogy ha helytelenül végzem, talán többet ártok vele, mint amennyit használok.
    De nem győzöm hangsúlyozni, hogy néhány gyakorlat kifejezetten brutális. Mindenhol azt hallani, hogy ne ültessük a babát támaszték nélkül, autós hordozóban ne üljön sokat stb.
    Kérem, hogy aki ismeri a módszert, segítsen!
    Mit tegyünk? Merjük alkalmazni? Honnan tudjuk, hogy később, nagyobb korában nem lesz-e ettől gerincproblémája, hátfájása stb.?

    • Vida Agi

      2012. január 22. vasárnap

      Nem kell aggódnod, tudom ez most félelmetesnek tűnhet, meg aggódsz a kicsi miatt, de ezek a gyakorlatok nem okoznak benne semmi kárt, viszont segítenek még most korán rendezni ezt a kis problémát, ami a születés során kialakult. Az ültetésnél a felhúzós gyakorlatok, amikor pár másodpercet ül (ráadásul te közben tartod) a baba, nem okoznak gondot.

    • Andrea

      2012. január 23. hétfő

      Kedves Szandra!

      Bár nem tudom milyen a Katona-módszer, viszont a Dévény tornát javasolni tudom. Szerintem kérdezz utána, nekünk jót tett, a kislányom karja be volt szűkülve, néhány alkalom után helyrehozták. Igaz ez fizetős torna, de csak jókat hallottam.

  • Zsu

    2011. október 24. hétfő

    Kedves Ági!

    Az én kisfiam 8 és fél hónapos, kb 3-4 hete fordult először négykézlábról ülésbe, de akkor még nehéz volt ülnie, így visszament fekvésbe. Néhány napja viszont folyton csak ülni akar (nem én teszem így le, ő maga ül fel), de az eredmény egy idő után hasonló a fenti videóhoz. Előredől, a kezein támaszkodik, sokszor alig tudja magát tartani, hajlik a dereka. 7 hónaposan kúszott folyamatosan, kb 2 hete tud mászni.
    Mi a helyes, mennyit hagyjam ülni ilyenkor?

    • Vida Ági

      2011. november 01. kedd

      Amikor már előredőlve ül, akkor ne hagyd tovább üldögélni.

  • Alíz

    2011. október 24. hétfő

    Kedves Ági!
    Az én kislányom már 5hónaposan kúszott, 6hónapos korától próbálkozott mászni, 7hónapos korára tökéletesítette, de ülni nem nagyon akart így előbb állt fel, mint hogy stabilan ült volna, de egyiket sem erőltettem, sőt inkább örültem volna, ha az állást kicsit későbbre hagyja mint 7hónap, nehogy a gerincének vagy a lábának valami baja legyen. Most 8hónapos és akárhol pillanatok alatt feláll és vissza is ül nagyon ügyesen, nagyon ritkán esik el:)
    Ha feláll, bútorok mentén lépeget és táncolni is tud(nágykézláb is)
    A mászás már olyan szinten van nálunk, hogy a 8méteres folyosót pillanatok alatt átszeli:)
    Most épp szavakkal próbálkozik, az apa(ata) már oké, a kukk-ot próbálja és a cicát hívni:) nagyon ügyes, hihetetlen büszke vagyok rá:)
    Egyetértek az előttem szólóval, lekötözni nem tudjuk őket…én is féltem, hogy mindenhol feláll, ha elesik nagyon beüti a fejecskéjét…de úgyis mindig azt csinálja amit nem szabad, pedig már érti a nem szó jelentését és a ciciét is:))

  • Bea

    2011. október 22. szombat

    Az én lányom 7 hónaposan kezdett kúszni, egyúttal felhúzta magát mindenhol és mire észbe kaptam már nem csak kutyázott és mászott, de fel is állt. Mindezt egy hónapon belül. Ülni pedig még nem tudott, de ez nem is zavarta, neki mindig csak az előre és felfelé haladáson járt az esze, üldögélni köszöni szépen nem akart. A baj csak az volt, hogy a lábfején állt. Jól értetted, a lábfején! Ilyenre a felnőtt ember nem képes, de neki még elég lazák a szalagjai és az ízületei. Én sem hallottam még ilyenről, azt mondták nem jó, mert kilazulnak a bokaszalagok. De lekötözni nem tudtam. Csak pánikoltam és mindig a lábát igazgattam, h a talpán álljon. Szerencsére két hét alatt zömmel el is hagyta ezt a szokását. Ő felülni sem tudott, viszont állásból leereszkedett és a járóka korlátját fogva üldögélt. Pedig még nem szabadott volna, hiszen nem tudott még önállóan felülni, vagy mi?
    Csakhogy a babáknak nem lehet parancsolni. Ha állni akarnak állnak, ha ülni, akkor ülnek, lényeg, hogy maguktól tegyék.