Hogyan vegyük rá a válogatós babát az evésre?

Vannak olyan kisgyerekek, akik kezdettől mindent szívesen megesznek és olyanok, akik alapjáraton étvágytalanok és bizony az is megesik, hogy a kisgyerek egyik napról a másikra nem fogadja el az eddig megszokott ízeket. Mi lehet ennek az oka? Hogyan segíthetünk neki?

Válogatás? Vagy mégsem?

A hozzátáplálás kezdetén az első falatokra sokféleképpen reagálnak a babák. Van, amelyik szívesen fogadja az első ételeket, van, aki gyanakvóbb, fanyalog, nem ízlik neki. Mindkét eset normális. Fontos, hogy ne erőltesd, ne siettesd! Az első fél évben nincs valódi válogatás, egyszerűen csak arról van szó, hogy lassan ismerkedik meg a baba az új ízekkel, nincs még rá igazán szüksége. Nem gond, ha nem eszik minden ételt rögtön kétpofára vagy, ha nem fogad el rögtön 2-3 kiskanállal az új ízekből, és az sem probléma, ha csak lenyal egy kicsit a kanálról, aztán nem kéri tovább. Semmi baja nem lesz tőle. Az ösztönei jól működnek. Ameddig neki elég az anyatej vagy a tápszer, addig nem fogad el mást. Ez az átmeneti időszak akár 1 éves korig is tarthat. Sokan azzal trükköznek, hogy pl. cukrot tesznek a főzelékbe, vagy cumisüvegből kezdik el adni a főzelékeket, mert úgy jobban elfogadja a baba, ezzel azonban rossz szokást alakítanak ki.
Ez az időszak nem gyorsvonat, fontosabb a jó ízlés és a helyes étkezési szokások kialakítása, mint hogy hamar elválaszd a babát és mindent megegyen, amit eléteszel.

Miért mehet el hirtelen az étvágya? Néha előfordul, hogy a baba korábban jól evett, de átmenetileg elmegy az étvágya, nem eszik szívesen. Mi lehet ennek az oka?

  • Fogzik és érzékeny az ínye: ilyenkor segíthet, ha evés előtt bekened fogzáskönnyítő géllel az ínyét és utána kínálod meg az étellel,
  • Betegség: ha beteg volt és fájt a torka, vagy éppen bújkál benne a betegség és piros a torka, nehezen tud nyelni a baba, ilyenkor nem szabad erőltetni az evést és előfordulhat, hogy átmenetileg teljesen visszatér a kicsi az anyatejes/tápszeres tápláláshoz,
  • Nincs türelme hozzá: leülteted a székbe, ő ficereg, mocorog, ki akar szabadulni, hisztizik. A szülők ilyenkor nagyon kreatívak szoktak lenni, próbálják elterelni a kicsi figyelmét, szórakoztatják, mesét kapcsolnak neki csak, hogy nyugodtan egyen. Ezzel azonban rossz szokást alakítanak ki és előfordul, hogy a kicsi még óvodáskorban is csak tévé előtt fog majd enni. Jobb megoldás erre (mivel ez többnyire inkább 10-12 hónapos kor után jelentkező probléma), ha nem mi etetjük a kicsit, hanem maga ehet, kézzel felcsipegetve a falatokat. Lehet, hogy így látszólag kevesebbet eszik, de a darabos ételek laktatóbbak és ezzel el is foglalja magát.
    Segíthet az is, ha ő is kap kanalat, tányért, ő is kanalazhat, valamint amikor már stabilan ül, áll és jár, kaphat az etetőszék helyett kis széket, kis asztalt is, mert sok babát egyszerűen csak a lekötözött helyzet zavar az etetőszékben és az, hogy nem mozoghatnak szabadon

1 éves kor után Kezdetben sok baba szívesen fogad mindent, bízik benned, aztán, ahogy egyre önállóbb és akaratosabb lesz, elkezd válogatni, ezen a téren is kipróbálja az akaratát. Ilyenkor segíthet, ha ő választhatja ki, mit szeretne enni (soha ne azt kérdezd tőle: „Mit szeretnél enni ebédre?”, mert ezt még ebben a korban nem tudja eldönteni, jó eséllyel lesz valamilyen finom édesség neve a válasz :), inkább ajánlj fel kétféle választási lehetőséget és ezek közül dönthessen.

Másfél-2 éves korban az értelmi fejlődésben megjelenik a „mi az?”-korszak, ami sok félreértésre adhat okot. A kicsi rámutat dolgokra, mondja a nevüket, ha beszélgettek, gyakran mintegy megerősíti, amit mondasz, azaz ő is kimondja. Ezt tévesen úgy szokták értelmezni a szülők, hogy a kisgyerek szeretné is azt a dolgot, amire rámutatott, ezért elhalmozzák mindenféle ennivalóval, csak azért, mert rámutatott.

A baba pontosan tudja, mire van szüksége, lehet olyan korszak, amikor leggyakrabban csak egy bizonyos ételt enne és folyton azt kéri. Ha ez valamilyen édesség, az az édes íztől, a szénhidráttól való függés jele, ha viszont pl. tejtermék, hús vagy valamilyen zöldségféle, akkor biztos lehetsz benne, hogy az adott fejlődési szakaszban erre van szüksége, ezért kéri gyakran, ez nem „káros” válogatás, hanem annak a jele, hogy a kicsi veszi a szervezete jelzéseit.

Az ízérzékelés nagyjából 7 éves korig fejlődik. Ha eddig a korig sokféle ételt megkóstol a kicsi, felnőttkorára sokféle ételt elfogad majd és legfeljebb csak 1-2 marad, amit inkább nem eszik meg.
A legtöbb anyuka azonban nem emiatt aggódik, hanem azért, hogy minden vitamint megkap-e a kicsi, nem lesz-e valamilyen hiánybetegsége, ha csak néhány féle gyümölcsöt eszik meg és utálja a zöldségeket. Nem gond, ha egyéni ízlése van a gyereknek, ha átmenetileg bizonyos ételeket nem kér, a lényeg, hogy minden nagy élelmiszercsoportból legyen olyan étel, amit elfogad és mindegyikből kapjon rendszeresen: zöldség, gyümölcs, gabonaféle, tejtermék, hús.
Tehát nem gond, ha nem szereti a brokkolit, ha egyébként van néhány olyan zöldség, amit szeret és elfogad.

Lehet, hogy nem is puszta válogatósságról van szó?

Ha a kisgyerek válogatóssága elhúzódik, szélsőségesen egyoldalúvá válik a táplálkozása (pl. csak 1-2 féle ételt fogad el, vagy csak bizonyos színű, állagú ételeket eszik, esetleg egyáltalán nem eszi a darabos ételeket) akkor felmerülhet, hogy nem pusztán csak rossz szokás vagy átmeneti változás áll a viselkedése hátterében, hanem valamilyen más (szervi, idegrendszeri vagy szorongásos) probléma.

Mik lehetnek ezek?

Gyenge arcizmok: ha a kicsi nem rág, nem fogadja el a darabos ételeket, öklendezik, a háttérben állhat akár hipotónia, azaz az arcizmok renyhesége is. Különösen gyakori ez azoknál a gyerekeknél, akiknél lassabb volt a mozgásfejlődés, oxigénhiányosan születtek, esetleg hipotónok voltak már korábban is és emiatt fejlesztésre kellett járniuk, hogy beinduljon a mozgásfejlődés. Általában ilyenkor az evés mellett a beszéddel is problémák vannak (nem beszél, érthetetlen a beszéde vagy erősen beszédhibás a kicsi). Célzott fejlesztéssel jól javítható ez a terület.

Rövid nyelvfék: ez gyakran már a szoptatás alatt kiderül, de néha a szoptatásnál nem okoz jelentős problémát, azonban a rágásnál (és a tiszta beszédnél) már igen, ilyenkor egy kisebb beavatkozással felvágják a nyelvféket és megoldódik a probléma.

Félelem a nyeléstől korábbi rossz élmény miatt: egy félrenyelés vagy torokfájás, nátha, fogzás okozhat tartós félelmet a kicsiben a nyeléstől. Ilyenkor általában az segít, ha várunk egy kicsit, amíg elfelejti, illetve, ha olyan ételekkel próbálkozunk, amik darabosak, de puhák, könnyebb lenyelni őket.

Megnagyobbodott orrmandula vagy mandula: ha nem szívesen nyel a gyerek, erre is gondolhatunk, különösen, ha korábban volt beteg vagy rendszeresen megfázik, betegeskedik. Az is árulkodó jel lehet, ha álmában mindig kinyitja a száját és úgy vesz levegőt.

Reflux: a csecsemőkori reflux a legtöbb esetben hamar elmúlik és a hozzátáplálásnál már nem okoz különösebb problémát, de olykor elhúzódik és bizonyos ételektől a kicsi undorodni kezdhet miatta (pl. mert túlságosan savasak)

Szenzoros érzékelési zavar: erre gyanakodhatunk, ha a kicsi csak bizonyos textúrájú, színű vagy állagú ételeket fogad el és másokat nem. Célzott terápiával kezelhető.

Autizmus, Asperger, ADHD: gyakran ezek a neurológiai fejlődési zavarok is válogatóssággal járnak, illetve a válogatás lehet az egyik tünet, ami a többi mellett gyanúra adhat okot.

Neofóbia: 1-2 éves kor között gyakori az enyhe étel neofóbia, amikor a kisgyerek nem szívesen fogadja el az új ételeket, mert a megszokott ételek biztonságot jelentenek a számára. Ez önmagában nem káros és a gyerekek többsége kinövi, azonban ha a gyerek étrendje leszűkül, ha nem csak elutasítja az új ételeket, hanem szorongásos tüneteket, félelmet mutat és még óvodáskorban sem enyhül, mindenképpen gyermekpszichológus segítségével kell utánajárnunk az okoknak. A neofóbia 75%-ban genetikailag meghatározott, tehát ha valamelyik szülő nagyon válogatós volt gyerekkorában, a gyermeke is az lehet, azonban 25%-ban környezeti tényezők (miket eszünk otthon, milyen az étkezések hangulata, hogyan állunk hozzá az evéshez, főzéshez stb.) határozza meg, ezért pozitív hozzáállással sokat tehetünk azért, hogy egy neofóbiás gyerek is megkedvelje az ételeket és változatos étrendje legyen.

Már csak a szénhidrátot eszi meg

Gyakran találkozom a válogatásnak azzal a fajtájával, amikor a gyermek már csak a tésztát, édességet, kenyeret, péksüteményt, kakaót fogadja el és szinte semmi mást nem eszik.
Ilyenkor gyakran az áll a háttérben, hogy a szülő aggódott a gyermek evése miatt, nem evett eleget a gyerek, viszont ezeket a finomságokat mindig kérte, tehát megkapta, csak végre egyen már valamit. Ezzel nem is az az elsőszámú gond, hogy nem kap meg minden tápanyagot a gyermek szervezete (bár, ha nagyon egyoldalú ez a táplálkozás, akkor még ez is előfordulhat), hanem az, hogy a gyerek vércukra fel-le szánkázik, evés után megemelkedik, aztán hirtelen leesik, ilyenkor hisztis lesz, nyűgös lesz, követeli a következő „adagot”, szabályos függőség alakulhat ki. A sok bevitt cukortől a gyerek élénkebb lesz, túlpörög és ez az esti elalvásra és az éjszakai alvásra is rossz hatással lehet.

Hogyan változtassunk ezen?

– Ne vásárolj ilyen ételeket! Amit nem veszünk meg, azt nem lehet megenni, ha van belőle otthon, nagyobb a kísértés, hogy odaadjuk őket.

– A példamutatás fontos: ha te nem eszel gyümölcsöket soha, idővel a gyerek sem kéri majd.

– Készíts olyan ételeket, amik hasonlítanak a gyermek által kedveltekre, mégis egészségesek: zöldségekből és gyümölcsökből is készíthetsz finom felfújtakat, amit kisütve, felkockázva könnyen megehet a baba. A gyümölcsöket lehet turmixolni túróval vagy joghurttal, házi krémtúrót is készíthetsz vaníliával, kis citrommal, kevés tejjel összeturmixolva a túrót. A gyümölcsök is jó alternatívát jelentenek az édességek helyett, kísérletezz velük bátran! Készíthetsz pl. házilag gyümölcsjoghurtot, gyümölcsös túrót, gyümölcssalátát, vagy akár fagyit is!

Alapvető tennivalók, ha a gyerek válogatós:

– Ne idegeskedj az evése miatt! Minél jobban aggodalmaskodsz, variálsz, annál jobban összezavarod a gyereket és az evésből játszmahelyzet lesz: te meg akarod őt etetni – ő pedig nem akar enni.

– Egyetek együtt! Sok családban a baba etetése különálló tevékenység, a szülők meg akkor esznek, amikor végre nyugalom van. Ehelyett már nyugodtan 3-4 hónaposan ott lehet veletek a baba, amíg esztek, a hordozóban, amikor pedig már maga is kóstolgat, odaültethetitek az etetőszékben az asztalhoz és ha kér a ti ételeitekből, adjatok neki nyugodtan (persze a korának megfelelő ételeket).

– Vásároljatok be együtt! Mutasd meg a kisgyerekednek mennyi féle étel van, beszélgessetek arról, miből mi készül majd, amit vesztek!

– Főzzünk együtt! Amíg kicsi a hordozóban vagy az etetőszékben figyelgetheti mit csinálsz, meséld el neki, mi készül éppen! Ha már nagyobb (1-2 éves kor között nyugodtan el lehet kezdeni ezt), kaphat apró feladatokat, megnézheti mit csinálsz a pulton és őt is bevonhatod (pl. káposzta lebontása levelenként, kevergetés stb.)

– Mutassunk példát! A baba hozzátáplálása jó időszak ez arra, hogy a saját táplálkozási szokásainkat is átgondoljuk. Ilyenkor szokott kiderülni, mennyi finomított, túlízesített ételt eszünk és mennyire egyoldalúan táplálkozunk. Ha mi változtatunk a saját szokásainkon, változatosan étkezünk, idővel a kicsi is követni fogja a példánkat (itt természetesen több év távlatát kell elképzelni, ez nem úgy működik, hogy egyszer lát téged karfiolt enni és onnantól ő is elfogadja majd).

Néhány gyakorlati megoldás, ami segíthet:

Ha a kicsi nem iszik vizet, csak szörpöt, cukros teát: Kezdd el felvizezni a teáját! Először csak egy kicsivel legyen benne több a víz és kevesebb a cukor, így add neki 1 napig! A következő nap, megint egy kicsivel legyen hígabb! És így haladjatok tovább napról napra, amíg a kicsi meg nem szokja, hogy az italnak nem kell, hogy „íze legyen”.
Előfordulhat, hogy emiatt kicsit kevesebbet fog inni, ennek az az oka, hogy a cukros ital nem oltotta a szomját, ezért többet ivott a kelleténél, míg a víz oltja a szomjat.

Ha az ételek bevezetésekor bizonyos új ételeket egyáltalán nem fogad el: Az új ízt keverd hozzá valami olyanhoz, amit már ismer és szeret! Első alkalommal egy kiskanálnyit tegyél hozzá a másik péphez, ha megeszi, legközelebb tegyél hozzá két kiskanálnyit és így tovább, amíg meg nem barátkozik vele teljesen!

Ha szétszedi a szendvicseket: 1-2 éves kor között, amikor a baba ismerkedik a tárgyakkal, fontos neki, hogy mindent egyenként beazonosítson. Ezért szedi szét a szendvicset, mert kíváncsi az alkotóelemeire, valamint az ösztöne azt súgja, biztonságosabb az az étel, amiről tudjuk, miből áll. A szendvics szétszedése tehát nem válogatás, csak egy átmeneti szokás, amit később kinő majd. Addig pedig adj neki szendvics helyett kis falatkákat: külön a kenyérkockát, husit, sajtot, paradicsomot stb.

Ha nem eszi meg a főzeléket: Nem kötelező mindenáron főzeléket ennie a babának, számtalan más megoldás is létezik a zöldségek elkészítésére. Készíthetsz belőlük például finom felfújtakat, krémleveseket, rakott zöldségeket vagy mártást, amit tésztára, husidarabokra vagy akár tojásrántottára tehetsz rá, de készíthetsz házi zöldségkrokettet vagy akár zöldségcsipszeket is. Sok baba szívesen fogadja a párolt, felkockázott zöldségeket is, amiket kézzel csipegethet fel és nem kell kanalaznia. Reszelsz rá egy kis sajtot (vagy készíthetsz rá sajtmártást) és máris sokkal finomabbak lesznek!

Ha nem szereti a gyümölcsöt: Készíthetsz belőlük tejturmixot (ha még nem kap tejet, akár junior tejitalból is), házi gyümölcslevet vagy smmothiet, házilag készült gyümölcsjoghurtot (a legjobb, ha egyáltalán nem teszel bele cukrot, legfeljebb egy karika banánnal édesíted), gyümölcsös túrót és a gyümölcsökből is készülhet finom felfújt.

És talán a legfontosabb tanács: nyugi! Ha ideges vagy, feszült minden etetésnél, ha állandóan ezen rugózol, a gyermeked is átveszi ezt a feszültséget. A legtöbb válogatás csak átmeneti, neked az a feladatod, hogy egyensúlyt tarts, ne menjen el a gyermek semmilyen szélsőséges irányba, hanem összességében egészséges étkezési szokásokat alakítson ki.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

Leave A Response

* Denotes Required Field