Szereljük le a hisztis diktátort – egy kis humorral!

Sokan kérdeztétek, mit lehet tenni, amikor nagyobb gyerekek hisztiznek. Amikor a gyerek már tud uralkodni az indulatain és kifejezetten azért duzzog, nyafog, hisztizik, mert valamit szeretne elérni, megkapni. Most ehhez adok néhány megoldást.

A hiszti a dackorszakban nagyjából 3 éves korig arról szól, hogy a kicsi nem képes még uralkodni az indulatain: amikor csalódik magában (nem tud valamit megcsinálni) vagy benned (nem adsz oda neki vagy megtiltasz valamit), akkor egészen magán kívül kerül a csalódástól. Kiborul és csak nagyon nehezen nyugszik meg. Ilyenkor nem alkudozni akar, nem az a célja a hisztinek, hogy rád hatással legyen, hanem egyszerűen csak egy erős indualtkitörésről van szó, amit a kicsi nem tud kontrollálni.
Ez az “elmentek otthonról”-helyzet, amikor hiába érvelsz, próbálod fegyelmezni, a kisgyerek erre nem reagál.
A cél ilyenkor az, hogy tanítsd meg neki, hogyan nyugtassa meg magát és uralkodjon az indulatain. Erre javasoltam ezt a három megoldást is, de a legtöbbször az is elég, ha csak vele maradsz, megnyugtatod, higgadtan, mélyeket lélegezve, mert így ő is átveszi ezt a lassú légzési ritmust és idővel megtanulja, hogyan kéne a saját feltörő indulatait is kordában tartania.

A hiszti hátterében még nagyobb korban is gyakran fizikai okok állnak:

– a kisgyerek álmos,
– fáradt (ez nem feltétlenül álmosság, lehet azért is, mert pl. túl sok neki az inger, ami bevásárlóközpontokban, családi programokon vagy mozgalmas napokon is előfordulhat, ilyenkor a kicsi túlpöröghet, nem képes kordában tartani magát),
– vagy éhes (ha előtte 1-2 órával édességet eszik, amikor leesik a vércukra, nyűgös lesz, de vannak olyan gyerekek is, akik nagyon rosszul viselik az éhséget, idegesek, feszültek lesznek ilyenkor).

Ha ezeket tapasztalod, felesleges hegyibeszédet tartani a rendes viselkedésről, a problémán kell segíteni, nem a hisztin.

Amikor a kis diktátor beindul…

Viszont van az az eset is, amikor a gyerek tudatosan használja a sírást, a hisztit, a duzzogást arra, hogy elérjen vele dolgokat. Ez jellemzően inkább 3 éves kor után fordul elő, de óvodás-kisiskolás korban egyaránt előfordulhat, hogy amikor a kicsi fáradtabb, túl sok inger éri vagy valamilyen számára megoldhatatlan helyzetbe kerül, akkor úgy próbálja kontrollálni a környezetét, hogy duzzog, hisztizik. Ilyenkor amellett, hogy a viselkedésére reagálsz, a kiváltó okot is meg kell keresni és meg kell szüntetni.

A szülőnek is nehéz… A gond az szokott lenni, hogy maga a szülő is feszült lesz ilyenkor, rutinból a leggyorsabb megoldáshoz folyamodik, felemeli a hangját, fenyeget, büntetést helyez kilátásba, magyarázni kezd. Ezzel aztán a szülő lefárasztja magát, a tekintélye teljesen elvész, a gyerek pedig újra meg újra visszatér a hisztizéshez. Ne felejtsd el: te vagy a felnőtt, te már tudsz uralkodni magadon! Ő viszont még gyerek és néha téved, néha nem tud úrrá lenni az érzelmein. Te vagy a villámhárítója. Segíts neki, mutass jó példát!

A nevelési cél ennél a fajta hisztinél az, hogy a gyerek megtanulja, nyafogással, hisztivel nem tud érvényt szerezni az akaratának, csak akkor kap figyelmet és segítséget, ha önuralmat tanúsít és higgadtan beszél.

Sokat segíthet ilyenkor egy-egy humoros mondat, már csak azért is, mert ez oldja az indulatot (a szülőét is) és ráébreszti a gyereket mit rontott el:

#1 “Műsíráááááás!”

A műsírás általában könnyek nélküli csukott szemű sírásnak álcázott üvöltés, aminek a fő célja, hogy anya jöjjön oda. Ha ilyenkor kimondod, hogy “ez műsírás”, a gyerek rájön, hogy lelepleződött a szándéka és egyre ritkábban próbálkozik ilyenekkel. Később már maguk is nevetnek rajta, sőt most már a srácaim egymásra is rászólnak ilyenkor 🙂

#2 “Az idei Oscar-díjakat már kiosztották, próbálkozz valami mással. Mondj 3 okot, miért fontos ez neked!”

Ez azért jó, mert egyrészt leleplezi a gyerek szándékát, másrészt higgadtságra és megfontoltságra ösztönzi, viszont az is benne van, hogy a szüleivel rendes hangon meg lehet beszélni dolgokat.

#3 “Na, a kis színészpalánta megint nagyot alakított! Akkor most hajolj meg szépen a közönség előtt!”

Ezt akkor lehet elővenni, amikor a gyerek direkt azért nyafog, mert tudja, hogy “közönség” előtt hamarabb engedsz.

#4 “Terroristákkal nem tárgyalok, de békés tárgyalódelegációkat bármikor szívesen fogadok.”

Azaz: nincs nyafi. Higgadj le és utána tárgyalhatunk!

A következetesség itt mindennél fontosabb: ha nyafogsz, hisztizel, duzzogsz, nem kapod meg, amit kérsz. Abban a pillanatban, hogy alkudozni kezdesz a gyerekkel, érzi, hogy nyert ügye van és legközelebb újra próbálkozik.

Az egyetlen megoldás, ha nem engedsz és csak akkor beszélitek át a dolgot, amikor már lenyugodtak a kedélyek és indulat nélkül tudtok beszélni róla.


Hisztikezelés

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

29 Comments

  • Jkaba

    2016. február 16. kedd

    Kedves Ági!

    Másfel eves kisfiam egy igazi akarnok! Ha valamit szeretne, akkor nem tágít addig, mig meg nem kapja. Kepes 20 percet is bombolni, mert pl meglát egy kisfiu kezeben egy jatekautot, amivel nem jatszhat. Addig megy a masik gyerek utan, mig valahogyan meg nem kaparintja. Ha megsem sikerul, jon a foldon fetrengos, orditos, toporzekolos, majd öklendezős hiszti. Ilyen helyzetekben probalom odebb vinni, elterelni a figyelmet, nyugtato hangon beszelni hozza, de erovel tol el magatol es ordit. Nyilvan rajtam is erzi, hogy ideges vagyok.
    A kulonfele gyerekprogramokat egyszeruen nem birja ( baba mama joga, babatorna, ringato, szinhaz ), eddig az osszes ilyet vegigbömbölte. Akkor erzi jol magat, ha a szabadban vagyunk es o futkarozhat, motorozhat, homokozhat. Ilyenkor a tobbi gyerek is nagyon erdekli. Igyekszem minden nap kivinni a friss levegore, de ugyanakkor szoktatni is szeretnem a tarsasaghoz, mivel lassan bolcsibe megy.
    Otthon is sokat “rosszalkodik”, megfigyeltem, hogy gyakran bosszut all, pl ha nem olvasok neki meset, mert epp van vmi dolgom, akkor duheben leszorja az osszes konyvet a polcokrol.
    Nehez es faraszto kezelni ot, sokat olvasgattam az eros akaratu gyerekek neveleserol, tudnal adni te is tippeket? Nem korai a dackorszak masfel evesen? Elore is koszonom a valaszt!

    • Vida Ágnes

      2016. február 16. kedd

      Az ilyen típusú aktív kisfiúk egyetlen kezelési módszere, ha minden nap a napirend részeként kimozoghatja magát. Reggel ébredés, készülődés, reggeli, utána séta, játszótér stb. és utána egy darabig jobban elvan, aztán ebéd, délutáni alvás és aztán megint ugyanez a program. A másfél éves kor abszolút a dackorszak ideje, ahogy megtanulja kezelni az indulatait, egyre jobb lesz. Itt írtam a dackorszak kezelési lehetőségeiről: http://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/3-megoldas-hisztire

  • Mónika

    2016. január 01. péntek

    Már az is megfordult a fejemben,hogy kap egy olyan készüléket,amelyben csak 1 hívószám van amit tud csörgetni hátha nem lenne tovább érdekes neki,ha betelne vele. De nem tudom eldönteni mi a helyes. De ez már kezelhetetlen állapot így ha tíltom.tovább töle. A tabletet nem tiltjuk és az már nem is érdekli,ezért gondoltam ezt a megoldást,de nem akarok neki rosszat sem. Segíts mit tegyek? Üdv:Mónika

  • Mónika

    2016. január 01. péntek

    Kedves Ági!
    A kisfiam 28 hónapos. Egy éve nem tudunk elötte tekefonálni,dugjuk elöle,mert nagy hisztiroham ha nem kapja meg. Simán kezeli éshivogat mindenkit. Nem tudom megértetni vele,hogy azt nem szabad. Olyankor üti magát,toporzékol éz azt is.üti aki a közelében van,belefejel bármibe. Már annyira súlyos a dolog,hogy nem tudom megnyugtatni elterelni a figyelmét. Nem megyünk vele szinte sehova nehogy elkapja a hiszti ha valahol meglátja. Nem akartam odaadni neki,nehogy a rabja legyen,de úgy látszi ezzel csak rosszat tettem. Kíváncsiságból odaadtam neki,hogy mit vált ki belöle,de teljesen megszünt számára a külvilág. Csak hivogatta a számokat és szövegelt bele. Félelmete ahogy kezeli az okostelefont meg a tabletet. Már angolul mondja a mondókát meg a színeket 2 évesen mert bekapcsolja a youtubeon azokat az oktató gyerek videókat. Mit tegyek?

    • Vida Ágnes

      2016. január 14. csütörtök

      Egyáltalán nem kell tiltani a gyereket a tablettől meg a telefontól, ha érdekli őket, nyugodtan kielégítheti a kíváncsiságát, megmutathatod neki, hogyan működik, a telefont is kipróbálhatja és lehet egy “saját telefonja”, amivel játszhat. Sim kártya azért nem kell bele, de ha világít, lehet nyomkodni az jó játék neki, ha ennyire érdekli. Idővel elszáll majd az újdonság varázsa és kevésbé fogja érdekelni majd, ha viszont tiltod, akkor annál érdekesebb.

  • Mónika

    2016. január 01. péntek

    Kedves Ági!
    Az én problémám egy éve kezdödött.Most 28 hónapos a kisfiam. Az ö érdeklödése a tablet,laptop,okostelefon iránt nagyon nagy. Hihetetlen módon sose mutattuk neki,hogy müködnek rajta a dolgok,dr ö tudja. A tableten behozza magának az angol nyelvü gyerek oktatóvideókat és azóta a mondókát és a szineket is mondja angolul. Nagyon okos. A bölcsibe csak dícsérik. Viszont a telefonnal vannak gondjaink. Ahogy láttuk sok szülö odaadja a gyereknek a mobilját akik szépen eljáccanak a rajta lévö játékkal. Az én kisfiam érdeklödése csak a telefonálásnál áll mrg. Magától hivogat mindenkit. Ez egy éve kezdödött és azóta dugjuk.elöle a készülékeket. Ha véletlwnül meglátja valakinél vagy valahol akkor végtelenségbe merülö hiszti roham kapja el. Nem tzdok rá hatni,és nem tudom vele megértetni,hogy azt nem szabad. Olyankor olyan idegbe jön,hogy földhözvágja magát,üti a fejét és azt is aki épp a közelében van. Nem.tudom mivel teszek jót. Ha továbbra is tiltom töle ezeket a dolgokat,vagy ha kapegy készüléket amivel betellik és nem lesz számára többé érdekes a telefonálás. Elötte mi máregy éve nem.telefonálunk,mert mindig hisztiroham volt a vége. Rettegünk vele bárhová is kimozdulni,hogy nem csináljon cirkuszt. Azt akartam,hogy ne legyen hamar áldozata ezeknek.a.készülékeknek,de hogy tiltom tölecsak rossz lett a helyzet. Kíváncsiságból mikor odaadjuk neki teszt céllal egyböl hivogatja a számokat és megszünik a külvilág számára. Képes lenne egész nap vele jáccani. Tanácsodat kérem vivel teszek jót,vagy rosszat a gyerekemnek. A bölcsiben karácsonykora nevelö odatette közéjük a telefonját amin karácsonyi videókat néztek és a gyerekem csak nézte és nem nyúlt hozzá. De ez csak ott müködik. Nem hittem a szememnek,mert máshol borzalmasan tud viselkedni ha nem kapja meg.Köszönöm válaszod!

  • Aida

    2015. szeptember 25. péntek

    Kedves Ági!Van egy 22hónapos kisfiam aki nagyon hisztis,ha nem az van amit ő akar!!Alapjáraton nagyon értelmes mindent tud,mit szabad és mit nem(azért próbálkozik)!Mindent kipróbáltunk már,de csak akkor enged,ha megtesszük neki amit kér!Ha nem teszem meg akkor nagyon felhergeli magát,annyira hogy már nem tudom kezelni a helyzetet!!Hiába csinálok bármit nem enged belőle!Nem tudom terelni,mert nem érdekli olyankor más és nyugtatni se bírom!Nagyon el vagyok keseredve,félek hogy ez a helyzet soha nem fog változni!!! Előre is köszönöm a választ!!

    • Vida Ágnes

      2015. szeptember 27. vasárnap

      Ez a fajta hiszti az ún. distressz hiszti. Ilyenkor a kisgyerek magán kívül van, nem lehet vele tárgyalni, se könnyen megnyugtatni, Az egyetlen, amit tehetsz, hogy átöleled, megnyugtatod, vagy ha ezt nem hagyja, akkor ott vagy vele és türelmes hangon beszélsz hozzá vagy dúdolsz neki, amíg meg nem nyugszik.

  • Kriszti

    2015. június 04. csütörtök

    Kedves Ági!

    Az én kisfiam 6 hónapos, de a következő probléma szinte a születése óta fennáll.
    Általában akkor kezdjük el fürdetni, amikor elkezd nyűgös lenni, mert fürdés után már csak evés van és alvás.
    A nappaliban szoktuk fürdetni, és amíg a fürdőszobából behozzuk a kádat a szobába, addig ő a hálószobában van az ágyon. Amikor otthagyjuk hatalmas ordításba kezd és amíg bele nem tesszük a vízbe, addig sír. Aztán amikor kivesszük a vízből és megpróbáljuk felöltöztetni, elszabadul a pokol és addig torkaszakadtából sír, amíg nem kap cicit.
    Van esetleg valami ötleted, hogy ennek mi lehet az oka? Mit csináljunk másképp, ami megszünteti ezt a minden esti ordítást?

    Köszönöm a segítségedet!
    Kriszti

    • Vida Ágnes

      2015. június 14. vasárnap

      Valószínűleg nagyon fáradt már addigra, ezt jelzi ezzel a nagy sírással. Próbáld meg, hogy már a fürdés előtt cicizhet egy kicsit, aztán a fürdés után újra, így nyugodtabb lesz majd.

  • Szabina

    2015. április 29. szerda

    Kedves Ági!

    Az én kislányom 16 hónapos,egy olyan problémám van hogy kapott az apukájától húsvétra egy 6 hetes kis kutyát( szobakutya) amit imád,ám de ahogy ezt kifejezi iránta ,félelmetes. Tépi a bőrét így emeli fel,már többször megmutattam neki hogy kéne szépen,azt hittük majd ha megszokja hogy itt van,békén hagyja de mára már több mint 8 hetes a kutyus,és ugyan úgy tépi nyúzza a tiltás ellenére,ezért olykor bezárom az ajtónkat hogy ne tudjon ki menni hozzá az előszobába.De volt már olyan is hogy kiment,észre vettem és halkan utána mentem,és figyeltem simálta szeretgette szépen,majd amikor észre vett azonnal meg fogta odébb vágta így hirtelen,volt hogy ledobta lépcsőről,és hogy hívtam a kutyust és ő megfogta hogy odahozza,löködi hogy menjen.. Nemtudom már hogy mit kéne csinálnom!!! Egy másik problémám hogy,ha valamit nem szabad nem kéne csinálnia,szólok neki és mintha meg se hallaná csinálja tovább és még ha 20adjára szólok már hangosabban akkor se figyel,akkor oda megyek és úgy szólok neki hogy közben magam felé fordítom hogy neki beszélek!! Ilyenkor mi a teendő hogy figyeljen rám??Még egy kérdésem lenne,egy ideje ütöget,az arcomat,hiába mondom hogy nem,és fogom meg közben a kezét hogy fejezze be,ugyan úgy folytatja, ilyenkor leteszem és megy játszani,vagy vissza kéretőzik és cicit kér. De sajnos volt olyan is hogy annyira ingerült voltam hogy amikor csapkodott rá csaptam a kezére hogy elég.mindig azt kapom másoktól,ha hisztis,burítsam le egy pohár vízzel,ha rosszat tesz csapjak a kezére,nem lesz tőle semmi baja,ilyenek én pedig mondom biztos nem..De sokszor már nehéz fékezni az indulatokat,ilyenkor probálok megnyugodni elterelni mással a figyelmem és a lányomét is!! Ön szerint mi a legjobb megoldás ilyen helyzetekben? Válaszát előre is köszönöm!!!

    • Vida Ágnes

      2015. május 02. szombat

      Még csak 16 hónapos, egyáltalán nem való neki egy kiskutya! Még nem képes kezelni a saját indulatait és ez gyakran a kiskutyán csapódhat le. Tanítgasd neki, hogyan nyúljon a kutyushoz, de elsősorban úgy, hogy mit szeret a kutyus, minek örül, ne úgy, hogy rászólsz, hogyan nyúljon hozzá, így automatikusan azt akarja majd csinálni, ami a kutyusnak tetszik.
      És egyelőre még ne legyenek kettesben felügyelet nélkül együtt, ő még nagyon kicsi és a kutya nem játékszer!

      Rászólás: ebben a korban az az első, hogy ha akarsz tőle valamit, akkor oda kell hozzá rögtön menni. Még a szövegértése sem tökéletes ilyenkor a kicsiknek, nem értenek minden szót, ha odamész, megmutatod, azzal nyomatékosítod, mit szeretne.

      A hiszti kezelésének a kulcsa, hogy a kicsi megtanulja, hogyan kell lenyuogdni, ha indulatba jön. Ezen a legjobban az segít, ha eltereled a figyelmét vagy, ha ilyenkor magadhoz öleled és mélyeket lélegzel, amíg meg nem nyugszik.

  • Kozák Zsuzsanna

    2015. április 17. péntek

    Szia Ági!

    Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni tőled.
    Kislányom 2014. december 11-én született, most múlt 4 hónapos (1. gyermek).
    Az elején hasfájós volt, mivel mindenért sírt, a végén már azt sem tudtam mit szabad ennem. Aztán anyukám észrevette, hogy a szélre is érzékeny. Előtte való nap elkezdi a “hiszti”-t (én nem nevezném hisztinek, mert nem az, csak így jelzi, hogy vmi nem jó, de jobb szót nem tudok erre az állapotra). Egyébként elég bukós baba, egy nap össze is számoltam napi 15 bukásnál álltunk meg. Úgy látom, hogyha jön a szél, akkor a bukása is nagyobb, feszíti, nyugtalan, így ölben van (sokat volt ölben, én nem hinném hogy elkapattuk, mivel ha felvettem mindig volt büfi vagy bukás, szóval általában nem ok nélkül kéri).
    A héten is volt “hiszti”, néhány részletet felvettem. (ez általában 2-3 órát tart, aztán elalszik, mosolygósan ébred, aztán folytatja a műsort…).

    Tünetek az ilyen “hiszti”-nél:
    – nyöszörög, semmi nem jó (visszük ölben a lakásban)
    – vörös fejjel ordít (vígasztalhatatlanul)
    – félelemmel remeg (olyan mint a korcs kutya, aki fél, mint amikor vihar jön)
    – könyörög a szemével
    – nagy bukások
    – a cici sem nyugtatja meg (ordít vagy nyöszörög bele)

    Amit mi próbáltunk megoldásként:
    – éneklés
    – pocakpárna
    – helyszínváltás
    – kedvenc meséjét néztük
    – cici
    – fél germicid kúp (ettől bealudt, aztán felébredt mosolygósan, majd folytatta).

    Érdekesség, hogy volt olyan, hogy nyöszörgött/ ordított, majd mosolygott és ismét panaszkodott (nyöszörgés, sírás). Ez is fura nekem, ez a gyors hangulatváltás.

    Kérdéseim:
    1. Ez normális dolog ez a viselkedés? (mint kezdő anyuka sajnos nem tudom, ismerősöket végig kérdeztem, azt mondják ne aggódjak, normális ha sír. Szerintem ez a viselkedés már túlzás. Néha én érzem kellemetlenül magam, hogy panaszkodom a viselkedésére, mivel idegen helyen csendben van, mosolyog és el sem hiszik, hogy tud sírni).

    2. Egyedüli összefüggést a viselkedések között csak a frontnál vettük észre. Még pedig, ha jön a szél. Ilyenkor már előre rettegek.
    Normális viselkedés ez frontnál?

    3. Arra gondoltam, hogy azért sír, mert fáj valamije, és szerintem a feje fájhat. Fájhat ennyire a feje??? Mit adhatok neki, ami azonnal hat? Neki sem tesz jót a sok üvöltés…
    Természetesen egyeztettem védőnővel, gyerekorvossal, most a viburcol kúpot fogjuk kipróbálni.

    4. Frontra lehet ennyire érzékeny? Nyugodjak meg (hogy igen van ilyen, érzékeny), vagy menjek tovább orvosokhoz, kórházakba és kivizsgáltassam tetőtől talpig? (beleértve az agyát is, hogy ott van-e vmi elváltozás)

    Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett, segítségedet előre is köszönöm, ha tudsz esetleg specialistát, aki tudna vele foglalkozni, akkor is köszönöm.

    Üdvözlettel és köszönettel:

    Zsuzsa
    (egy aggódó, első gyermekes anyuka)

    • Vida Ágnes

      2015. április 22. szerda

      Igen, a babáknál is lehet frontérzékenység és pont a tavaszi időjárásnál jön ez erőteljesebben elő, akkor ugyanis több a szél. Ezt ki fogja majd nőni, ahogy az idegrendszere fejlődik. Addig pedig dédelgetéssel és, ha úgy látod fáj valamije, a Viburcol kúppal tudsz neki segíteni.

  • Julianna

    2015. április 11. szombat

    Kedves Ági !
    Az én kisfiam 3 éves volt decemberben . Borzasztó időszakokat élünk meg . A lényeg az , hogy ha valami nem tetszik neki rettenetesen viselkedik . Elkezd ütni minket a kezével vagy ami éppen nála van , ha úgy gondolja belénk rúg és folyamatos szó járása a ” buta vagy ” kifejezés ! Teljesen mindegy hogy az utcán vagyunk vagy otthon , egyszer csak rájön és csinálja , mondja . Pl . Ha csak szólok , hogy indulunk haza a játszótérről , ez már elég ahhoz hogy ezeket csinálja . Próbáltam büntetni , játékot megvonni , mesét kikapcsolni , szobájába be küldeni hogy gondolkodjon el , de nem sokra mentem vele . Volt mar hogy ra ütöttem a fenekére de persze annál jobban ütött engem . Segítséget szeretnék kérni , mit tehetnék ez ellen ?! Előre is köszönöm a választ !

  • rencsiencsi

    2015. április 09. csütörtök

    Kedves Ági!
    Kisfiam 34 hónapos. Kb 1 hónapja kezdett el hisztizni. Párom szerint azért mert kiskorában megengedtük neki hogy megszabja ki mit csináljon neki és csak attól fogadta el(pl:mama hozza ide a takarót, anya hozza a cumit)és nem tanulta meg hogy mi az a nem.Velem és a mamájával van egész nap. Tényleg lehet a hiszti oka ez? A hiszti általában akkor van ha fáradt(hiába próbálok meg bármit akkor sem hajlandó lefeküdni), de pár napja az öltözködésnél és fürdésnél is. Szeret meztelenkedni de sajna a parketta annyira hideg hogy félünk hogy felfázik mert le is fekszik rá.Hiszti közben szeret parancsolgatni ami nagyon zavar. Viszont ha nem hisztizik nagyon szépen beszél mindenkivel.Mondták ilyenkor hagyjam magára de ezt nem tudom mert jön utána és mászik fel rám.Nagyon ritkán sikerül a figyelmét elterelni.már mindent megpróbáltam még alkudozni(hogy mindkettőnknek jó legyen) de ilyenkor nem érdekli. Hogyan tudnám a hisztiről leszoktatni? Köszönöm válaszát.

    • Vida Ágnes

      2015. április 10. péntek

      Nem azért hisztizik, mert kiskorában megengedtétek, hanem azért, mert abban a korban van. Még kicsi, ha álmos, éhes, nem tudja kezelni és könnyebben kiborul, ami természetes, hiszen mi felnőttek is kiborulunk, ha álmosak, éhesek vagyunk, csak mi már nem hiszizünk annyira ilyenkor, mint egy kisgyerek 🙂 Ilyenkor nem nevelni kell, hanem a segítségére sietni, mihamarabb lefektetni és közben nyugtatni, mert ezzel segítesz neki megtanulni, hogyan kellene ilyenkor viselkednie, megnyugodnia és akkor később, hasonló helyzetben egyre higgadtabban fog viselkedni.

      • rencsiencsi

        2015. május 04. hétfő

        Kedves Àgi!
        Én megpróbàlom minél gyorsabban lefektettni de ez sokszor nagyon nehéz pedig tényleg àlmos. Ilyenkor mindig ” ugràltat” és persze nem kedvesen mondja ( pl: kapcsoljam màr be a tv-t hiàba mondom hogy késő van ilyenkor nem lehet màr tévézni, vagy csinàlj tejet ha meg megcsinàlom neki nem iszik belőle majd rà 2 percre csinàljak màsikat mert ez nem jó) ha nem teszem meg neki amit szeretne ilyenkor hiszti van míg el nem alszik. Este későn fekszik le ilyenkor màr nem szoktam vele vitatkozni nehogy a szomszédokat zavarjuk. Azt szeretném kérdezni ilyenkor minden óhajàt csinàljam meg hogy megnyugodjon és elaludjon?
        Köszönöm vàlaszàt

        • Vida Ágnes

          2015. május 04. hétfő

          A legjobb módszer erre: végigcsinálni, amiket eleve szokott kérni, aztán elmondani, hogy “oké, akkor voltunk pisilni, kaptál inni, olvastunk mesét, most már lehet aludni”. Ez általában elejét veszi az időhúzásnak (mert egyébként ezt a sok kérést csak azért csinálják, hogy húzzák az időt, nem valós igény az oka)

  • Kitti

    2015. április 03. péntek

    Kedves Gabi!
    Kisfiam most volt 3 éves. Nagyon okos és ügyes kisfiú. Bölcsibe jár, ahol csak jót mondanak róla, segít összepakolni a játékokat, szót fogad, egy angyal. Viszont itthon pont az ellenkezője. Mindenre nemet mond, semmit nem csinál meg,amit kérek tőle. Hisztizik, lassan mindenért. Mostanában csapkod és néha ütöget is,de csak minket (anya,apa). Mintha teljesen megváltozott volna. Próbálom fegyelmezni és addig például nem nézhet mesét, amíg nem csinálja meg,amit kérek. Vagy nem olvasok neki, ha nem akar fogat mosni ( ez be szokott jönni nála ). Nehéz, és sokszor úgy érzem, nem tudok vele mit kezdeni és sokszor mintha ő lenne az “úr” a háznál. Ez dackorszak lenne? Jó ez a fegyelmezés,amit csináltam? Ragaszkodjak folyamatosan ahhoz, amit én szeretnék? Csak sokszor az a baj, hogy szegényre mindig rá kell szólni, mert nem azt csinálja,és nem úgy csinálja, ahogy kellene.
    Köszönöm szépen a válaszát!

    • Kitti

      2015. április 03. péntek

      Bocsánat, Gabi helyett Ágit szerettem volna írni!

    • Vida Ágnes

      2015. április 10. péntek

      Ez a dackorszak. Ha következetesen ugyanazt csinálod, idővel megérti a kicsi, mit szeretnél tőle, hogyan kéne viselkednie és uralkodni az indulatain. Kitartás 🙂

  • kovács krisztina

    2015. április 01. szerda

    Kedves Ági!
    Szeretnék egy kis megerősítést ebben az alvásmegvonásos időszakban, amelyet mostanság átélek. A kisebb fiam megérkezte előtt, már a terhességem alatt kicsit kifordult a nagyobb fiam magából. Akkor volt két és fél éves és bölcsibe járt. A bölcsöde nyári leállásáig gyakorta naponta sikerült valami hatalmas sztoryt elkövetnie, a kisebbek terrorizálásán keresztül a szimpla homokevésen át a rongálásig. Miután megszületett a kicsi nem ment vissza a bölcsibe egészen 3 éves koráig, amikor már az ovit kezdtük el. Gyakorta megcsinált otthon is durva dolgokat, amiket leginkáb a nagymamák ellen követett csak el, de ezt a bünti sarok bevezetésével abba hagyta. És most próbálnánk az ovis beszoktatást. Katasztrófa..
    Lendületből neki ugrik gyerekeknek, átgurul a kisebbeken( mindenki kisebb nála, habár ő az egyik legfiatalabb), engem teljesmértékben figyelmen kívül hagy, durcáskodik amikor csoportfoglakozás van, nem osztozkodik a játékokon, amivel más játszik oda megy és kiveszi a gyerek kezéből, sikít ha nem tetszik neki valami. Nagyon lefáraszt fizikálisan és mentálisan is, másnak miért megy ez egyszerűbben?
    Nincs családi konfliktus kiegyensúlyozott párkapcsolatban élünk, nem költözködtünk, csupán egy testvér született. Mit kell tennem azért hogy ne szégyenkezzek az egykor volt tündér nagyobb fiam miatt, hogy ha közösségbe megyünk kezelhetőbb legyen, és meg tudjon mutatkozni az otthoni önmaga is. Válaszod előre is nagyon köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2015. április 10. péntek

      A kisfiad részéről ez önvédelem, így mutatja meg a társainak, hogy ő az erősebb, ettől reméli azt, hogy nem fogják bántani. Ami sokat segíthet, ha rendszeresen mozog szabad levegőn minél többet, ha kieresztheti az energiáját ellenőrzött keretek között (otthon is lehet egy boxzsákja, amit gyepálhat, ezt nagyon szokták szeretni), de ilyen nagy energiájú kisfiúknak kifejezetten jót tesz már ebben a korban, ha valamilyen sportba kezdenek, pl. a judo hamar elkezdhető és ott kibirkózhatja magát. Ami még segíthet, ha otthon is van egy szép kis napirend, aminek a része a rendszeres mozgás és minden nap egy kis idő, amikor csak vele foglalkoztok, mert valószínűleg ezzel a viselkedéssel a figyelemigényét is szeretné kifejezni.

  • Kriszti

    2015. március 25. szerda

    Kedves Ági!

    Nálunk is van hiszti,bár az én babám csupán 10 hónapos. Ha valami nem tetszik neki- ami nap közben sokszor előfordul- akkor erőteljes nyögéssel ad hangot ennek. Ha pedig nem történik amit szeretne,akkor bekeményít és még jobban,még gyakrabban csinálja. Hogy szoktassam le erről? Ennyi idősen úgy gondolom,hogy a hagyományos nevelés még nem működik,nincs fejben megérve rá a gyerek. Leginkább akkor csinálja ezt,ha unatkozik. Evés közben,séta közben,amikor nem történik semmi izgalmas,szórakoztató… Olyan kellemetlen,ha elmegyünk valahová és csinálja,csak mert unatkozik. Sem bevásárolni,sem sétálni nem tudok vele elmenni,mert 15 perc után rákezdi. Ez hiszti lenne? Másra nem tudok gondolni. Akaratosnak és hisztisnek tűnik ilyenkor az én tündéri gyermekem. Félek,hogy ha már most ilyeneket csinál,hogy manipuláljon,mi lesz később?!
    Ilyen idősen milyen módszert vessek be? Figyelemelterelés,rászólás nem működik,sem az,ha nem reagálok a hisztire.

    Válaszodat előre is köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2015. április 01. szerda

      Ez még nem hiszti. A kicsi ebben a korban még nincs tudatában az akaratának, éppen csak kezdi próbálgatni. Amit most tapasztalhatsz nála, hogy amikor valami nem tetszik neki, unatkozik, csalódik valamiben, mert nem az történik, amire számított, akkor azt jelzi. Pl. nyafogni kezd, ha unatkozik. Vagy sír, ha nem úgy fekteted le, ahogyan szoktad. Ez még nem valódi akarat, egyszerűen csak jelzés a baba részéről, hogy kellemetlenül érzi magát egy helyzetben és segítséget kér.
      Ki kell találni, mivel kösd le ilyenkor, mi az, ami eltereli a figyelmét.

  • Tóthné Petra

    2015. március 25. szerda

    Szép napot Kedves Àgi!
    Nagyon tetszik ez a cikk! Én is sokat küzdök a lányommal,igaz ő már 6 és fél éves iskola előtt áll. Az indulás előtti öltözés nálunk a legnagyobb gond,sajnos nem tul szófogadó egyéb helyzetekben sem de öltözés a legnagyobb mumus. Rengeteget könyörgök ,nagyon türelmes ember vagyok ,de mikor már százszor mondom el hogy vegye a pulcsit,cipőt,kabátot és még mindig azon nyafog hogy nem jól áll a zoknia akkor sajnos elszakad a cérna és felemelem a hangom,persze ő ezen elkezd sírni és mégannyira sem haladunk,és ez így megy minden reggel hétfőtől péntekig,talán egy nap kivétel néha valami okból.Nem értem miért csinàlja ezt mert mikor már lehiggad és megbeszéljük hogy ez így nem jó és máskor nem csinálja akkor belátja hogy nem kellett volna. Biztos én rontottam el vmit vele kspcsolatban mert csak velem csinàlja ezt. Cssk most különösen szeretnék ezen változtatni,valsmilyen megoldàst találni mert májusban jön a kistesó és nem akarok vele veszekedni.
    Szeretnék segítséget kérni mit csináljak hogy szót fogadjon ( nekem is).
    Köszönöm a választ előre is

    • Vida Ágnes

      2015. április 11. szombat

      Próbáld meg játékosan: rajzolsz babát egy papírra, megrajzolsz neki ruhákat, kivágod őket, mindegyik hátuljára felteszel egy kis ragasztógyurmát vagy felragasztasz rá mágnest. Ha felvett egy ruhadarabot, akkor a babára is felteheti ugyanazt a ruhadarabot.

      A másik megoldás, ha azt mondod, “jó, akkor én most elindulok, te meg jössz így, ahogy vagy” és elindulsz. Ezzel megtöröd a játszmát, mert látja, hogy határozott vagy, nincs vitatkozás, nem lehet időt húzni, anya komolyan gondolja. Ez hatni szokott.