Valami baj van a gyerekkel…

Minden anyukában van egy egészséges aggódás-szint: „Vajon jól fejlődik-e a gyermekem? Nincs-e vele valami baj?” Gyakran úgy érezheted, mintha a gyerek fejlődését, minden egyes mozdulatát, egy felső kritikus éned kívülről figyelné és elemezné, és folyton azon gondolkodna, vajon normális-e, amit most a kicsi csinál, vagy valami probléma van a kicsivel. De mi van, ha ez a külső elemző tévútra visz?

A kritikus énedet számos külső forrás táplálja: információk, amiket másoktól kaptál, olvastál, hallottál valahol, korábbi tapasztalatok, amiket még gyermekkorodból a szüleidtől szereztél, amik egyfajta mércét állítanak benned, hogy „így kell csinálni”. Ha megpróbálsz velük szembefordulni, akkor állandó konfliktusban leszel önmagaddal, még akkor is, ha tudatosan elhatároztad, hogy márpedig te másként szeretnéd csinálni.

Ugyanez a helyzet a kívülről, ismerősöktől, médiából, könyvekből szerzett információkkal is: kialakul benned egyfajta mérce, amit úgy érzel követned kell, egy kép, amiről úgy gondolod, az a jó anya képe, akihez fel kell nőnöd. A nőkben egyébként is sokkal nagyobb a megfelelési vágy, anyaként pedig (gyakran a családból hozott jó és erős minta híján) úgy érezheted, az interneten vagy újságokban olvasott, más kismamáktól szerzett információkból kialakított anya-kép az, amihez fel kell nőnöd. És ez bizony gyakran visz mellékvágányra. Ha megnézed például milyen erős vita tud kialakulni a természetes szülés-császármetszés vagy a szoptatás-tápszer téma kapcsán… Mindezt azok a lapok táplálják, amik egyértelműen a természetes szülést és a szoptatást priorizálják (jószándékúan, hiszen nyilván ez az ideális megoldás, ez a legjobb mindenkinek), csak éppen ezzel azt a képet is kialakítják, hogy az a jó anya, aki természetes úton szül és szoptat, és bizony ez problémát okoz azoknál az anyukáknál, akiknek a kettőből valamelyik nem jön össze.

Minden anyuka azt szeretné, ha a gyermeke „normális” lenne, azonban a norma fogalma nagyon relatív, a „normális”, mint mérce kizárólag attól függ, te a saját tapasztalataid, tudásod alapján, valamint a környezeted, mit támaszt mérceként a babával szemben. Ha az ismerősök gyermekei mind másztak 8 hónaposan, akkor te is ezt gondolhatod normálisnak, holott az átlagos babák 10 hónaposan kezdenek mászni, tehát még lenne idő…

Jó tehát, ha figyeled a babát, de nem szabad magadban „diagnosztizálnod”, elhatároznod, hogy az általad olvasottak és az elvárások alapján mi lehet a baja, mert ebből könnyen ún. önbeteljesítő jóslat válhat. Ha ugyanis egy babáról elhatározzák, hogy ő márpedig problémás, akkor így is állnak hozzá, másként viselkednek vele, és emiatt végül valóban problémás gyerek lehet belőle. Gondolj csak azokra a gyerekekre, akik újszülöttként hasfájósak voltak, ezért az anyukájuk elhatározta, hogy márpedig egy egy problémás beteges gyermek, túlpátyolgatta, túlöltöztette, folyton az egészsége miatt aggódott és érdekes módon az ilyen gyerekek azok, akik aztán tényleg betegesek is lesznek.

A legfontosabb talán az, hogy ne mások véleményére hallgass, hanem merd saját magad felmérni a helyzetet, és a megérzéseidre hallgatni. Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor már fel kell, hogy villanjon a vészjelző, amikor már nem szabad tovább várni, szakember segítségét kell kérni (ha követed a hírlevelet, akkor ott minden hónapban kapsz ehhez iránymutatást), és az is igaz, hogy inkább kérd többször az orvos vagy a védőnő segítségét, mint hogy ne vegyél észre fontos helyzeteket azonban nem szabad, hogy a baba egészsége, törékenysége miatti aggodalom és a túlzott elvárások káros irányba tereljék a kicsi fejlődését.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

117 Comments

Comment navigation

  • Melinda

    2011. július 29. péntek

    Kedves Ági!

    Azzal a kérdéssel fordulok hozzád (talán nem baj, ha tegeződve írok, mert amint olvastam, mindenki így ír neked), hogy a most 5 hónapos kislányomnál gyakran előfordul, hogy megfeszíti magát bizonyos helyzetekben, és ebben a helyzetben szinte remeg a keze, és ,,rikogat” is…(én arra tippeltem eddig, hogy olyankor valami vagy tetszik, vagy nem tetszik neki, ill. megijedhet hirtelen hangoktól, dolgoktól.)
    Igazából a férjem hívta fel erre a figyelmemet, és mindaddig nem vettem komolyan, amíg a védőnőnek nem említettem, aki erre úgy reagált, hogy ,,az egyáltalán nem jó, ha ,,beremeg” akármilyen szituációban”…szóval nem tudom, mi tévő legyek?
    Egyébként a mozgás-, és beszédfejlődése szerintem megfelel a korának.(3,5 hónaposan hasról-hátra fordult, és azóta is ezt ,,gyakorolja”…viszont a hátáról a hasára még nem ,,tudja” az árfordulást)

    Nem szeretném őt bármilyen betegséggel ,,megbélyegezni”, de ,, elbagatellizálni” sem szeretném, ha gond van…
    Szerinted kikérjük neurológus, vagy más szakember véleményét, vagy hagyjunk még egy kis időt?
    Előre is köszönöm a válaszodat!

    Üdvözlettel: Melinda

    • Vida Agi

      2011. augusztus 07. vasárnap

      Ha a megfeszítés olyan helyzetekben történik, amikor érthető magyarázat van rá (pl. megijed valamitől, vagy nagyon örül, vagy nagyon fáradt stb.), akkor szerintem teljesen ártalmatlan dologról van szó. Ha viszont teljesen ellazult állapotban is csinálja, látszólag ok nélkül, akkor érdemes orvost felkeresni a problémával.

  • Mariann

    2011. július 27. szerda

    Kedves Ági!

    Kezdém azzal, hogy köszönöm korrábbi válaszodat, sokat segítettél. Mostani kérdésem az lenne, hogy a most két hónapos lányomnak még egy könnycseppje se hullott, pedig már érte igazán nagy fájdalom(fül lyukasztás, oltás)
    Ordít, de nem hullik a könnye. Ez normális?

    Köszönöm válaszod!

    • Vida Agi

      2011. július 29. péntek

      Igen.

  • szűcs judit

    2011. július 23. szombat

    Szia!
    először is szeretnénk megköszönni, hogy vagy 🙂 sokszor segítő sorokat olvasunk tőled!
    csak egy rövidet kérdeznék: te hallottál már arról, hogy ha vmelyik baba nem tapsol, akkor hátrányba kerülhet? mint pl tudjuk, hoy a mászás milyen fontos sok szempontból-nem kedvező, ha kimarad. A kisfiam 9 hónapos volt a minap. nagyon korán kedzett mászni, kúsás pár napiog volt. aztán fél éves kor előtt egy héttel megtanult mászni (én is ekkore kedztem). utána hamar fel is állt és bútork mellett oldalaz. most ott tartunk, hogy ha áll és közel vagyok hozz, akkor felém fordul és elindul: van, hogy tud lépni 34-5öt, de van, hogy már a 3 lépésnél bedől mert túlontul szalad 🙂 de ha koncentrál, akkor van, h tényleg nagyon ügyesen egyensúlyoz! szerintem nomrálisan fejlődik. értelmileg is. szeret könyvet lapozgatni, szereti, ha mutogatom benne neki a dolgokat. egy két állat, tárgy hangját utnázom a könyvekben direkt és ha odalapoz, akkor néz rám, mosolyog, h csináljam 🙂 szereti ütögetni játékokat. főleg a földhöz. össze nem igen szokta. a karikákat is próbálná visszahúzni a toronyra! megkeresi már jó régóta, amit elrejtek a szeme előtt. ha a cicimet mondogatom, akkor keresi a póló alatt 🙂 vannak tárgyak, amiket mindig megkeresünk a lakásban, szobában. kérdezem és odanéz. van persze, h nincs hozzá kedve. pár napja nyúl a dolog felé, ha ránéz és szólni akar nekem és nagyon mosolyog hozzá 🙂 nagyon ügyesen mutatja, ha kérdezek tőle egy-két tárgyat 🙂 pápát viszont nem int. mintha nem lenne benne egyáltalán moitivált 🙂 nem érdekli. de valahol azt olvastam egy fórumon, hogy nagyon fontos, h tapsoljon. próbálom a tapsiolós mondókákat, de nem köti le őt. sztem azért sem, mert hamar elkezdett mászni, így nem igen üldögéált, hanem egész nap ment kisebb korába n is. akkor nem is játszottuk a tapsolósat., mert állandóan mászott és felállt és stb…most is egész nap dolgozik 🙂 szépen szöszmötöl, megvizsgálja dolgokat. ügyesen fog. felszedegeti a zölcsidarabokat. nem gondolom, h bármi gond lenne a kezei koordinációjával. egyszerűen nem igen találja viccesnek a tapsikolós játékot. nevet picit, de ennyi. viszont imád a számba dugni mindenféle játékot, megetet velük 🙂 ha bekapom őket és rázom a fejem, mint a kiskutya, akkor még jókat is nevet hozzá 🙂 szóval te esteleg tudsz vmit arról,hogy gond lenne, ha csak pl 1 éves kor körül tapsolgat, ha kérjük? én nem találtam erről semmit a neten (kivéve azt az anyukát, aki a frászt hozta picit ránk azon a fórumon 🙂
    nagyon nagyon köszönjük (és bocsánat, ha picit hosszúra sikeredett a levelem)! judit

    • Vida Agi

      2011. július 29. péntek

      A tapsolás nem a mozgásfejlődés része, semmi baja nem lesz tőle, ha csak 1 éves kor körül tapsol, az is lehet, hogy egyszerűen csak nem érdekli.

  • Ács Franciska

    2011. július 14. csütörtök

    Kedves Ági!

    Kislányom 11 hónapos. Én úgy látom gyönyörűen fejlődik mind fizikálisan mind szellemileg, viszont van egy dolog, ami a férjemet és engem is zavar…és nem igazán tudjuk, hogyan nyúljunk a dolog felé. Gyönyörűen eljátszik egyedül a dühöngőbe, amit kifejezetten neki alakítottunk ki…feltéve, ha valaki van a közelébe….ha elhagyjuk a helységet sírással követeli valamelyikünk visszaérkezését, ami persze sokszor nem történik meg, hiszen nem lehetünk vele 0-24ben, viszont ha egyedül marad minimális időt tölt játékkal….aztán lendületesen hasra fordul és maszturbál. Szépen fel szoktam ültetni és terelni a figyelmét, de amint egyedül marad újra és újra….úgy látom, hogy ez egy rossz szokás lett és nem tudom mi tévőek legyünk….nem lehetünk állandóan mellette…
    Próbáltam a játékokat is pörgetni és még izgalmasabbá, változatosabbá tenni a környezetét, de az egyedüllétben azonnal rázendít. mi tévő legyek? hagyjam annyiban és majd kinövi? megköszönném ha adnál pár jó tanácsot. Előre is köszönöm!!

    szép napot!
    Franci

    • Vida Agi

      2011. július 16. szombat

      Ebben a korban a szeparációs szorongás miatt normális, ha a kicsi megijed, amikor kimentek a szobából. Ez idővel magától is elmúlik, viszont rossz szokássá alakulhat, ha mindig engedtek neki, ezért ilyenkor először próbáljátok csak hanggal nyugtatni és nem visszamenni hozzá, hagyni egy kicsit, hogy magában dühöngjön. Ha így tesztek, idővel rájön majd, hogy ilyenkor tényleg nem tudtok menni és szépen el tud játszani majd egyedül is még egy darabig.

  • Kinga

    2011. július 09. szombat

    Kedves Ági!

    Néhány napja nagyon ideges vagyok 11 hónapos kisfiam viselkedése miatt. Szeretném a véleményedet kérni. Az olyan furcsákat csinál a babám című cikked hozzászólásait és válaszokat elolvasva sem lettem nyugodtabb.
    Szóval a fiam időnként furcsán mozgatja a fejét. Korábban is csinálta, csak én nem figyeltem rá fel, a férjem szólt.Vagy gyakrabban csinálja mostanában. A fogyatékosok fejmozgásához tudom hasonlítani. Pár másodpercig tart, és furcsa szemmozgás is kíséri. Olyan, mintha tiltakozni szeretne (rázza a fejét, hogy pl. nem kér több ételt), de mégsem olyan. Mert közben nem rám néz és nem is oldalra mozog a feje, hanem oldalra és lefelé. És olyan, mintha akaratlan lenne. Az etetőszékben csinálja a legtöbbet. Játék vagy fürdés közben ritkábban. Egy etetés alatt (kb. fél óra) 3-4 alkalommal fordul ez elő. Egy órás játék alatt pedig kb. egy alkalommal.
    Mit gondolsz erről?
    Egyébként a fejlődését rendben találom. Fügyulladás, fülfájás még nem volt nála.
    Köszönöm előre is a választ!
    Kinga

    • Vida Agi

      2011. július 29. péntek

      Valószínűleg ártalmatlan dologról van szó, de mivel viszonylag gyakran előfordul, ezért érdemes lenne orvosnak megmutatni.

  • Alíz

    2011. július 09. szombat

    Kedves Ági!
    Azért írok, mert érdeklődni szeretnék. A kicsilányom 5hónapos elmúlt, a nyelvén születése óta van egy kisebb és egy picit nagyobb papilla, fehéres színű pötty. Úgy látom nem zavarja a babát, így engem sem nagyon. Érdeklődni szeretnék, hogy ezzel kell-e valamit csinálni, vagy maradhat? Valamint a száján, az alsó ajkán majdnem középen van egy pici pötty, szintén fehér, majdnem olyan mint egy vízhólyag…ezt viszont nem tudom mi lehet, ez is születésétől fogva ott van. Az baj, ha ott van neki, illetve mi lehet az a pöttyöcske? Az orvosunk azt mondta, nincs vele teendő, de majd figyelgeti…mit kell ezen figyelni? Nem-e nő? Nem aggódok, mert semmiben nem akadályozza és nem zavarja, csak aki látja mindig mindenki kérdezősködik, hogy mi az, meg nem-e rossz meg ilyesmi…én meg nem tudok mit mondani nekik.

    Válaszát előre is köszönöm!
    Tisztelettel: Tomik Alíz

    • Vida Agi

      2011. július 29. péntek

      Igen, azt figyelik, hogy nő-e. Ha zavaróvá válik, akkor el kell távolítani.

  • Szandra

    2011. július 09. szombat

    Szia!
    Újra az előző anyuka vagyok. Elfelejtettem a legfontosabbat megkérdezni.
    A kislányom nemigen akar sem anyatejet, sem tápszert inni. Napi 200 ml tej, vagy tápszert iszik, és kb. 100 ml más folyadékot (tea, gyüm.lé)
    Próbáltam elhagyni a leveket, de akkor sem ivott több tejet…
    Általában tejpéppel helyettesítjük reggel és este, vagy, ha valamennyit iszik, akkor kiegészítésképp.
    Te mit gondolsz erről?

    • Vida Agi

      2011. július 29. péntek

      Ha nem megy, nem kell erőltetni. Kapjon tejtermékeket, kalciumdús zöldségeket (spenót, saláta, hüvelyesek stb.), valamint a tejpép is jó, ha azt elfogadja.

  • Szandra

    2011. július 08. péntek

    Kedves Ági!
    A kislányom egy hét múlva tölti be a 9 hónapot. A forgást egész korán elkezdte már, üldögélni nagyon szeret, szépen meg is ül egymaga (egyedül felülni még nem tud,a kúszást kb. másfél hónapja gyakorolja, bár nemigen szeret hason, de én azért gyakran teszem így. a kúszása szerintem olyan furcsa, a jobb kezével segíti magát, ezt a kezét húzza be a mellkasához a bal keze meg előre van nyújtva, majd a következő mozdulat megint ugyan így és a bal kezét nem hajlandó behúzni a mellkasához és a jobbot meg kinyújtani. Ez valami rosszat jelent?
    Egyébként mindkét kezét használja.
    Már próbálkozik négykézlábra állni, de a kezei még „gyengék”, nem nyújtja ki, csak könyököl.
    Még időben vagyunk? Forduljak orvoshoz?
    Előre is köszönöm!
    Szandra

    • Vida Agi

      2011. július 08. péntek

      Teljesen időben vagytok, és a kúszásával sincsen semmi gond. Egyelőre így sikerült neki, de egy kis gyakorlással hamarosan jobban megy majd.

      • Szandra

        2011. július 08. péntek

        Nagyon köszönöm gyors válaszodat!! 🙂

  • Tokodi-Pajor Dóra

    2011. június 29. szerda

    Kedves Ági!
    Ebben a témában nem találtam bejegyzést,de talán tudnál segíteni!
    Marcinak még mindig nem múlt el a szájpenésze!legalább is azt gondolom h az még mindig az!Vagy esetleg rá tud rakódni a tej hogy fehér maradjon a nyelve?Az orvos csak a glicerin- boraxot javasolja,de nem igazán hatásos!
    Válaszodat előre is köszönöm!

    • Gerstmayer Tímea

      2011. július 04. hétfő

      Szia!
      Kisfiam 2 éves lesz most 21-én. Pár hete nagyon szégyenlős, ha valaki ránéz vagy hozzászól, bújik hozzám, még akkor is ha családtagokról van szó akiket majdnem mindennap lát és idő kell neki mire feloldódik. A másik, hogy valaki hangosan nevet akkor üvöltő sírásban tör ki és alig lehet megvigasztalni. Szeptembertől bölcsis lesz és ezek miatt már előre félek. Mit tegyek? Hogy fog ez elmúlni? Mivel tudnék segíteni, hogy magabiztosabb legyen?
      Köszönöm Timi

      • Vida Agi

        2011. július 16. szombat

        Nem kell aggódni, minden gyereknek van ilyen korszaka, ez majd elmúlik magától. A nevetéssel kapcsolatban az történhetett, hogy valamikor egyszer megijedt tőle és most ezért viseli nehezebben az erősebb hangokat, ez pár héten belül magától elmúlik majd. Leginkább az segíthet neki, ha jó élményeket szerez az emberekkel kapcsolatban és ha nem erőlteted, hogy oldódjon fel, hanem hagyod, hogy a saját tempójában oldódjon fel a társaságban.

    • Vida Agi

      2011. július 08. péntek

      Előfordul, hogy csak a tej miatt fehér a baba nyelve.
      A szájpenészt egyébként nem elég csak bekenni boraxszal, hanem a gézlapra rátett szerrel le kell oldani a nyelvről a lepedéket, így lehet megszabadulni a szájpenésztől.

  • Édua

    2011. június 26. vasárnap

    Kedves Ági!
    Nagyon örülök, hogy oldalára találtam. Segítségét szeretném kérni, hogy jobban értsem kisfiam reakcióját és tudjam „okosabban” kezelni. 25 hónapos most és csecsemőkora óta hajaz. Szoptatáskor az enyémet piszkálta huzigálta (azóta is kell a hajam este a kakaó ivás közben is…vagy reggel vagy éjjel ha magunkhoz kihozzuk ha ébred), de aztán a saját haját is tekergetni kezdte elalvás előtt. Ebben nem is találtam gondot, hiszen ilyen van. (Ami fura, hogyha pl ha nem tud visszaaludni éjjel akkor erősebben tépkedi az enyémet egy idő után.)Ami 1 éves kora óta zavar, hogy mások haját is akarja megfogni. Pl: nyaraláskor az üdülőben lévő nagyobb gyerekeket szinte lehúzta magához, hogy érinthesse a hajukat. De volt, hogy kapott a haj után és akkor húzta is azt. Keveset volt és van kortársak között, ő a „későn született” a családban (nagyok a gyerekek már), testvére is kamasz fiú. Ami hónapok óta gondot okoz (úgy másfél éves kora óta), hogy a játszótéren vagy baba-mama klubban is mindig meghúzza a gyerekek haját. Kap érte és alig engedi. (nem kell kiváltó ok) Vagy fellöki őket, ez is igen gyakori. Kerestem az okát, cikkeket a neten, de csak a kóros hajhúzásról találtam. Nem tartunk ott, hogy saját haját kitépné, de óhatatlan, hogy a cikkek után attól tartok nehogy ide jussunk. Bölcsödébe fog járni 1 hónap múlva és emiatt is aggódok, hogy miként is fog ez így alakulni, szeretném, ha addig sikerülne leszokni róla, de tanácstalan vagyok. Édesapját is gyakorta csípi itthon….a „nem szabad” fogalmát valahogy kicsi kora óta nehezen fogadja…ő akkor is és akkor is akarja (pl: mosogatógépet bekapcsolni). Beszélni sem beszél még, néhány hónapja kezdte az alap szavakkal: apa, anya, baba, mama, papa…de babanyelven nagyon régóta és mindent ért úgy látom. Elég öntörvényű gyermek, ha nem az van amit ő akar, erősen hisztizik. Mi állhat a dolgok hátterében? Annyira igyekszem mindenre figyelni. Sajnos panelban élünk, a lakótelepi élet azért sok esetben korlátozó. Tudom keveset vittem gyerekek közé, de egy idő óta már rettegek a játszóterektől. (ezt érezheti is, de tényleg félek az örökös kudarc miatt) Mostanában a kutya szőrét is meghúzza és nézi a kezében maradó szőr, gyerekeknél a hajszálakat. Pici kora óta játszik a lakásban talált hajszállal is.
    A gondokat írtam le, de kedves, érdeklődő, energikus és jó mozgású kisfiú…és ragozhatnám tovább.
    Válaszát nagyon várom!

    • Vida Agi

      2011. július 05. kedd

      Ez furcsának tűnő szokás, de igazából nem olyan nagy probléma és idővel le fog szokni róla. Amit meg kell neki tanítani ezzel kapcsolatban azok a határok. A saját haját lehet tekergetni, de anyáét nem. A kutya szőrét meg lehet simogatni, de a gyerekek haját a játszótéren nem. Ebben a korban az ilyesmit azonban még nem elég egyszer elmondani, újra és újra találkoznia kell az adott helyzettel és minden esetben el kell mondani egyszerű szavakkal, mit nem szabad. Éppen ezért vidd sokat gyerekek közé, hogy sokat találkozzon ezzel a helyzettel. Segíthet az is, ha figyeled, mikor csinálja és megelőzöd, valamint, ha bizonyos helyzetekben kap egy helyettesítőt, mondjuk egy plüss állatkát, amit ilyenkor a kezébe nyomsz, mondván „a maci szőrét lehet, a kisfiú haját nem lehet”. Ne akarj versenyt futni az idővel, nem biztos, hogy 1 hónap alatt le fog szokni erről teljesen, de ha kitartóan csinálod, és türelmes vagy vele, akkor egyre jobb lesz a helyzet.

  • Ági

    2011. június 14. kedd

    Szia !
    Segítséget szeretnék kérni !
    2 éves kislányom nagyon fél a gyerekektől.(Sokszor még a nála jóval kissebbektől is) . Ha valaki a közelébe megy, egyből szalad hozzám, a csúszdára, mászókára nem megy , ha van ott valaki. Ha mögötte mászik egy kicsi, látom a félelmet a szemében. Persze próbálom nyugtatni, sokat járunk gyerekek közé is.
    Kb két hete pedig ,ha a közelébe megy egy kicsi, akkor megüti, vagy megrúgja..
    A játszón sem engedi el a kezem, egyfolytában húz maga után, és ez így megy több mint fél éve. Mit csináljak, hogy felszabadult legyen, mint a többi gyerek?
    Köszönöm
    Ági

    • Vida Agi

      2011. június 17. péntek

      Vannak félénkebb gyerekek, akik tartanak a többiektől, erre még rátesz egy lapáttal, hogy most még a többi gyerek számára kiszámíthatatlan a nagyobb gyerekekhez és a felnőttekhez képest, ezért jobban tarthat tőlük, mert nem tudja, mire számíthat. Ha sokat jár közösségbe és sok pozitív élményt szerez, akkor ez idővel oldódik majd. Ehhez arra van szüksége, hogy ott legyél mögötte, mellette támaszként, ameddig ezt igényli.

  • stella

    2011. június 12. vasárnap

    Kedves Ági!
    15 hónapos ikreim vannak, lányok. Az egyik baba csapkodni szokta a másikat. kettejük jelleme között különbség van, aki csapdos, az akaratosabb, kommunkatívabb hamarabb csinál dolgokat. A másikuk csendesebb, magától sokat eljátszó baba, de neki is van akarata, de az kizárólag a saját dolgaival kapcsolatos:inni kér, enni, ide menni, oda menni. A csapkodós baba is sokat eljátszik magában, nem mondhatom azért mindig erőszakosnak. Ketten is játszanak, mostanában a fogócska az, ami leköti őket. A csapkodós baba, amikor elkezdi ütni a másikat, mindig ok nélkül teszi azt. Nem vett el tőle semmit, nem lökte meg, stb. A másik az ütéseket mindig lereagálja sírással. Aki csapkod, az általában a fejét üti, de van amikor odaszalad hozzá és ellöki vagy éppen kirántja a kezében lévő dolgokat úgy, hogy el is esik a másik baba. Van azonban olyan időszaka is, hogy magától odavisz neki dolgokat, kezébe adja, pl.: az alvós állatát, cumit, ennivalót, játékot, tehát minden olyan dolgot, amit máskor elszed tőle. Én rá szoktam erélyesen szólni, hogy hagyja abba, de már nem tudom, mit tegyek.Mit javasolsz, hogyan reagáljam le ezeket a dolgait?

    • Vida Agi

      2011. június 17. péntek

      Válaszoltam a másik helyen, ahol ugyanezt kérdezted.

  • Gál Viki

    2011. június 11. szombat

    Kedves Ági!

    Kisfiam 9 hónapos és az elmúlt két hétben felvett egy furcsa szokást. Teljesen változó helyzetekben és időpontokban elkezdi jobbra-balra ingatni a fejét. Csinálja egy picit majd abbahagyja. Ma este azonban már közvetlen elalvás előtt a kiságyban térdelve belefúrta az orrát a lepedőbe és többször is nekiállt ingatni a fejét. Aztán ment minden tovább a rendes kerékvágásban, simogatás elalvás.
    Nem tudom eldönteni, hogy ez akaratlagos vagy ne adj’ isten kényszermozgás. Mi a véleményed?
    Előre is köszönöm a válaszod.

    • Vida Agi

      2011. június 17. péntek

      Ezt sok gyerek csinálja, ha fáradt, vagy dühös, de az is lehet, hogy csak rájött, hogy tudja csinálni és néha „gyakorolja” egy kicsit.

  • Márti

    2011. június 09. csütörtök

    10 hónapos kislányom,ha sír vagy ha nem tetszik neki vmi és ha felveszem mindig ökölbe tartja a kezét.Egyébként mászik,áll,oldalazva megy a bútorok mellett,nyitott tenyérrel.De ha megemelem azonnal összeszorítja a kis kezét.Miért lehet ez?

    • Vida Agi

      2011. június 11. szombat

      Ez azért van, mert ilyenkor indulatba jön és ezt így mutatja ki.

  • Melinda

    2011. június 06. hétfő

    Szia Ági,

    Remélem jó kategóriában kérdezek. 15 és fél hónapos a fiam. Remek, okos kis srác. Bölcsibe jár 10 és fél hós korától (muszáj, itt ennyi a „gyes”) Nagyon kis társaslény, szereti a gyerekeket, a bölcsit, jól érzi magát, jól eljátszik még a nagyobb 3-4 évesekkel is, velünk is szépen játszik. Ha nincs társasága, pl hétvégén, előfordul, hogy látványosan unatkozik, olyankor menni kell játszani vele, néha már mind kettőnket „berángat” a játszószobába, és ott kell ülni és játszani. Mondjuk teljesen érthető, és nem is gond. Úgy veszem észre elég érzékenyek a radarjai, hamar megért mindent, kidobja a szemetet, ha kérem, de néha még akkor is, ha nem, csak talál valami szöszt, papírt és viszi kidobni. A szőnyeget megigazítja, ha gyűrött, hozza a papucsom, ha nincs rajtam, kidobja a pelenkáját. Öltözés is szépen megy, ha nincs kedve, csak annyit kell mondani, hogy felvesszük a SZÉP ruhát, cipőt, és akkor lelkesen jön. Ami GOND mostanság a csípés, harapás. Mondjuk harapni már nem nagyon harap, és ahogy jött a nyár és kerülnek le a ruhák, csupasz kar, láb, úgy vettem észre sokat csíp, mar. Ráadásul rettentően erősen, konkrétan felkiáltok, annyira fáj. Mindenhogy próbáltam megértetni vele, hogy nem szabad fájdalmat okozni, sem csípéssel, harapással, karmolással, hajtépéssel. Ha felszisszenek röhög, úgy vettem észre egy fajta móka ez neki, másrészről, ha zavarban van, vagy épp nem akar valamit, akkor is ezt teszi. Hogy lehet megértetni vele, azt amit nem szabad? Hiszem minden mást olyan szépen megért. Mondjuk tény, hogy valószínű mi is rontottunk. Apa többet megenged neki, „fiúsabban” játszanak, neki nem fáj, ha belé csíp, nem úgy nekem, így talán nem is érti én miért háborodok fel. Sajnos előfordult, hogy odáig fajult a dolog, hogy kiabáltam, vagy rácsaptam a kezére, így sem értette meg, legörbült a szája, de utána mintha még annál is jobban belém csípet. Nyilván az utóbbi kettő nem megoldás, de ezzel annyira ki tud hozni a sodromból, hogy nagyon…
    Az meg érdekes, hogy a bölcsiben van nála egy kisebb kislány, vele olyan gyengéden bánik, hogy csak na. Tudja már a simogatást is, persze ezt is néha sajátosan teszi, csat a fejre, na nem nagy és olyan jó fiúsan megsimogat. Ölelget is, puszit nem ad. Valahol azt érzem tudja a különbséget gyengédség és durvaság között, mégis erről a csípkelődésről nem tudom, hogy szoktassam le. Ha már itt tartunk, van még egy rossz szokása, csak akkor eszik, szépen és jól, ha közben játszat valamivel, vagy épp nézheti a duck tévét. Sajna ezt én rontottam el, mert volt időszak mikor alig evett, sokat betegeskedett a télen, és csak így tudtam valamiféle táplálékot is belé juttatni. Vajon fog-e ez változni? hogy már nem kell mindig lekötni, hanem maga az étkezéssel köti le magát? Villával szépen eszik már, meg kézzel is közreműködik, a kanál még nem az igazi.
    Húha jó sokat írtam, előre is köszönöm a válaszod.
    M.

    • Vida Agi

      2011. június 11. szombat

      Ezeket általában azért csinálják a gyerekek ebben a korban, mert egy adott helyzetben tehetetlennek, frusztráltnak érzik magukat és ezt így vezetik le. Ha ilyenkor letolod, vagy felszisszensz, az érdekesebbé teszi számára a dolgot, mert azt látja, hogy érdekesen reagálsz, ezért máskor kíváncsiságból is csíphet. Ha rákiabálsz, a kezére csapsz stb. azzal azt tanítod neki, hogy agresszióra, agresszió a válasz, tehát ez sem jó megoldás. Helyette próbál kifigyelni, mi váltja ki belőle a csípést, és előzd meg ezeket a helyzeteket. Ha mégis csíp, akkor fogd meg a kezét, mondd határozottan, hogy „Nem szabad”, ha fogod, tedd le. Ha mindig ugyanúgy teszel, meg fogja tanulni, hogyan kell reagálnia az adott helyzetben és mit vársz el tőle.

  • Tímea

    2011. június 03. péntek

    Kedves Ági!
    Kisfiam Ákos 2,5 éves lesz a napokban. Koraszülött baba, de szerencsére csak súlyproblémákkal küzdöttük végig az 5 hetes kórházi időszakot. Ma ha valakinek megemlítem, csak gratulál, milyen ügyes, szép fiú, és nem látszik rajta egyáltalán. Január óta bölcsibe jár.
    Három probléma miatt keresem fel Önt, mert nem tudom mi tévő legyek:
    1.szobatisztaság. A bölcsiben és itthon is gyakran járunk pisilni a wc-re, de ha kakálnia kell mindig elbújik. Amikor bújócskázni akar, már előre szólok, hogy menjünk a wc-re, de tagadja, hogy nem kell neki…és persze már büdin jön elő:-)
    Mit tegyek?Hagyjam békén ezzel a kaki üggyel és majd csak eljön az ideje annak is?De én úgy gondolom, hogy azért bújik el, mert kell neki, tehát érzi…?!Akkor meg nem értem a dolgot…

    2. a gyerekekhez való viszonya. Sem a bölcsiben, sem a játszótéren nem hajlandó barátkozni.Míg a többi gyerek szépen játszik egymás mellett, addig ő elvonul, még csak a közelükbe sem megy.Ha valaki közeledik felé, folyton hátrál, meg vinnyog, nem simogathatják meg sem a gyerekek.Tudom, hogy a közös játéknak később van itt az ideje, de pl a homokozóba azért bemehetne, mert mások is vannak már ott…?Míg a vele egykorúak együtt kergetőznek, vagy labdáznak, ő vagy nézi, vagy kiabál hogy adják oda a labdát, de nem mer oda menni, „harcolni” érte.Ha nem az én gyerekem lenne, akkor kicsit mulyának, nyámnyilának mondanám…Ez pici korától így volt, (jártunk sokat játszóházba, játszótérre) de gondoltam majd csak megváltozik a helyzet, főleg a bölcsőde miatt.Sajnos nem így lett.

    3.alvás. A napokban kezdődött, hogy fél mindentől (motortól, kocsitól) és mindenkitől.Nem mer egyik helyiségből a másikba átmenni, ha hall egy neszt, azonnal rohan hozzám, hogy ki van itt. Mondja hogy fél valakitől.Nem tudom hogy ez most kitalált dolog, vagy valós.Éjszaka nem sírt fel álmában hogy rosszat álmodott volna, és nem emlékszem hogy valahol megijesztette volna valaki.A legrosszabb az alvás időszaka, akkor egyenesen ordít torka szakadtából, hogy nem alszik egyedül (pedig vígasz tárgya is van pici korától). 3 hónapos korától egyedül alszik, 1,5 éves kora óta rendes kiságyban.Eddig semmi gond nem volt, vacsi, fürdés, mese, kicsit még énekelgetett és elaludt egyedül szépen. Soha nem aludt velünk, soha nem altattuk. Ha fürcsi után álmos volt mondta vagy jelezte (1.5 éves kora óta tökéletesen beszél), és mentünk mesét olvasni és aludni.Próbáltuk neki elmagyarázni, hogy ez a mi lakásunk, ide senki nem tud bejönni, mi sem félünk, stb. Most úgy alszik el, hogy mellette ülök, de ha éjszaka felébred, akkor is meg kell várnom míg vissza alszik.
    Igazából, ha végiggondolom, tökéletesen olyan mint az apukája: senkivel nem maradt gyerekkorában, csak a szüleivel, elvolt egyedül, félt mindentől, szorongott, stb. Akkor én most hiába próbálom másképp nevelni, nem érek el vele semmit??

    Mit rontottam el?Hogyan segíthetnék rajta, hogy ne legyenek félelmei és kicsit bátrabb, talpraesettebb legyen?

    Tudom, kicsit hosszúra sikeredett, de szerettem volna mindent megvilágítani.Válaszát előre is köszönöm,
    üdvözlettel:Tímea

    • Vida Agi

      2011. június 11. szombat

      1. A gyerekek általában 3 éves korra lesznek szobatiszták, ügyes, amit eddig megtanult ezen a téren, a kakival várjatok türelmesen, idővel ez is megoldódik majd.

      2. Ebben a korban a gyerekek még nem igazán tudnak együtt játszani, a félénkebb gyerekek szívesebben játszanak egyedül, ez normális, 3-4 éves korra már barátkozóbb lesz, de mivel ő eleve félénkebb (ez veleszületett tulajdonság) arra ne számíts, hogy könnyen barátkozóvá válik egycsapásra. Azzal tudsz neki segíteni, ha nem erőlteted, hanem hagyod, hogy a természetes kíváncsisága révén fedezze fel mások társaságát, ha jó élményeket szerez majd, akkor nyitottabb lesz, mintha erőlteted és rossz élményeket szerez.

      3. Ennek a kornak jellegzetessége, hogy a kicsi elkezd félni a sötétben. Éjszakára lehet egy kis fény a szobájában, kaphat egy alvósállatkát, amiről lehet neki mesélni, hogy vigyáz rá éjszaka.

  • Anita

    2011. május 26. csütörtök

    Kedves Ági!
    Kisfiam 10 és fél hónapos, szépen fejlődik, kapaszkodva jár, hamarosan el fog indulni.
    Az a problémánk, hogy ha velem „játszik”, folyamatosan a nyakamba akar mászni, ha felveszem, le akar menni, ha le akartom tenni, kéretőzik vissza. Eközben folyton megharap és a hajamat húzza. Nem tudom, hogyan tudnám erről leszoktatni. Ha nem veszek róla tudomást, tovább csinálja, ha rászólok, akkor is, viszont ha megpróbáltam rákiabálni, hogy esetleg megijed és abbahagyja, akkor pedig még inkább húzza a hajam, harap és kinevet, azt hiszi, játszom vele.
    Köszönöm a segítséget.

    • Vida Agi

      2011. június 03. péntek

      Sem rászólni, sem kiabálni nem szabad, ezzel csak azt éred el, hogy még érdekesebb lesz számára a dolog. Ehelyett, ilyenkor tedd le, állj fel és mondd, hogy „nem szabad”, majd utána egy pár percig ne játssz vele, ezzel megakadályozod, hogy csinálja és megérti néhány alkalom utána azt is, hogy mit nem szabad. Viszont fontos, hogy mindig ugyanúgy csináld.

  • Vera78

    2011. május 23. hétfő

    Kedves Ági!
    Vasárnap elvoltunk a dédimaminál felköszönteni őt születésnapja alkalmából. A kislányom nemsokára 1 éves lesz, és a mami testvérének a családja is ott volt látogatóba. Na már most az én kislányomat meg szerette volna fogni egy másik nagymama, de ő még nem volt ismerős számára, és sírni kezdett. Ez normális még ebben az időszakban. Mit csináljak vele, hogy ne féljen az idegen emberektől, akik meg szeretnék őt fogni?
    Köszönettel.

    • Vida Agi

      2011. június 02. csütörtök

      Legyetek türelmesek, amikor új társaságba mentek. Ebben a korban nagyon bizalmatlan tud lenni a baba, ezt idővel kinövi majd, de ehhez jó élmények is kellenek. Ne akarja mindenki felkapkodni őt, az a normális, ha először ő megfigyelheti az új embereket, és amikor ő kezd el nyitni feléjük fél-1 óra után akár, akkor kezdjenek el vele barátkozni a rokonok.

  • Kovácsné Pénzes Tímea

    2011. május 23. hétfő

    Kedves Ági!
    Segítségedet szeretném kérni! Lázár most lesz 3 hónapos, és még mindig nem nyílt meg rendesen a bal szemének könnycsatornája. Egyik nap teljesen szép a szeme, aztán egy kicsit váladékozik. De nem vészes.
    Mit csináljunk, várjunk még 1 hónapot, hátha megnyílik magától??
    Szoktam masszírozgatni, forralt vízzel mosogatom.
    Tudnál valami jó tanácsot?Szerinted meddig várjunk?
    Homeopátiás szer, szemcsepp esetleg?
    Előre is köszönöm szépen!
    Timcsi 🙂

  • emese

    2011. május 22. vasárnap

    jó napot!

    egy 3hetes babát(kislányom) figyelgetek álmában,mert ismétlődő, viszonylag hosszú ideig tartó (szerintem)izom rángása van. általában az alvás vége felé kezdődik, ezt úgy értem, hogy órák is eltelnek úgy, hogy nyugodtan alszik, de egyszercsak elkezdődik és bevallom egy idő után megfogom kis kezét, testét, beszélek hozzá és próbálom finoman ébreszgetni. úgyvettem észre, hogy pici rángással kezdődik, sszimetrikusan, lábak vagy kezek vagy valahonnan hátból indulhatnak és ütemesen egyre erősödnek,nem vészesen azért, de néha bele is rázkódik, ilyenkor kinyíilk a szeme is,picit nyög,majd visszaalszik, de folytatja.
    jövő héten mutatom gyerekorvosnak és nyilván elviszem kivizsgálni…de gondoltam hátha felismerhető dolog ez, én nem találtam semmi erre vonatkozót.
    egyébként zavaros magzatvízzel született és egy 5napos antibiotikum kúrával kezdtük a kórházban,mert még a hasamban elkaphatott valami vírrust,fertőzést tőlem…de tünetmentes volt, csak a vérkép mutatta ki, aztmondták minden rendben.persze nem is biztos ezzel összefügg.
    válaszát előre is köszönöm!

    • Vida Agi

      2011. május 28. szombat

      Valószínűleg teljesen ártalmatlan dologról van szó: amikor a mélyalvásból a felszínes alvásba kerül akaratlan izomrángásai vannak, mivel ő még kicsi és nem tudja szabályozni a mozgásait.

  • Ficka

    2011. május 10. kedd

    Szia Ági!
    Kisfiam 14 hónapos. Nyugodt, érdeklődő baba. Nagyon jol eljátszik magában, pakolgat, csak mindig tudnia kell merre vagyok éppen. Szoktunk együtt játszani, de ugy veszem észre az nem olyan érdekes neki, nem tudom ugy lekötni a figyelmét mint ahogy én vagy talán ő is szeretné. A jó idő beköszöntével megyünk játszóterezni illetve korábban játszóházazni. Azonban ezeken a helyeken de még a játékboltban, vendégségben is egyfolytában azt figyeli mit csinál a többi gyerek ő pedig csak mintha sovárogva nézné. Próbálom ösztönözni, gyere játszuk ezt, nézd ez meg az milyen érdekes, de ő csak nézelődik és a játszótéren is a rövid alkalmak kivételével a többi gyerkőt figyeli, esetleg hosszabb időre a homokozás köti csak le. Nagyon sokszor próbál más gyerkőkkel barátkozni, akik még nem igazán veszik jol a közeledését. Ő együtt szeretne pl. labdázni nyújta a másiknak a labdát, de ők nem dobják neki vissza. Ez engem nagyon zavar, és rossz nézni olyankor nagyon elkeseredek. Nem tudom, mi a baj. Miért nem tudja feltalálni magát, magabiztosan jönni menni mint a többiek vagy velem játszani. Annak hogy ilyen barátkozós nagyon örülök egyébként csak sajnos a közeledését nagyon ritkán viszonozzák. Kérdésem az lenne ez valamilyen kisebbségi érzés benne, vagy önbizalomhiány valamit én csinálok rosszul?
    Válaszod előre is köszönöm

    • Vida Agi

      2011. május 18. szerda

      Nem kell elkeseredned, ebben a korban a babák még nem igazán társas lények, nem játszanak együtt, inkább csak egymás mellett, a kislányod viszont fejlettebb ezen a téren a koránál, figyeli a többieket, próbál kezdeményezni és ez jó, idővel a többiek is érettebbek lesznek majd és talál magának játszópajtásokat.

  • Szilvi

    2011. május 03. kedd

    Kedves Ági!

    Kisfiam 5 hónapos ,9 kg,72 cm. A forgással vannak gondjaink. Kb.3 héttel ezelőtt megfordult a hátáról a hasára egy napon belül háromszor,azóta sem csinálta ezt.Visszafordulást meg sem próbálja. Hipotón ,járunk vele Dévény tornára,és itthon is foglalkozom vele. Mi a véleményed? Mit tehetnék még,hogy átforduljon?
    Köszönöm a választ.

    • Vida Agi

      2011. május 07. szombat

      Mivel jártok tornára, ezért nincs szükség semmilyen „rásegítésre”, idővel magától forogni fog majd a torna hatására.

  • Viktória

    2011. április 30. szombat

    Szia Ági!

    A problémánk a következő volna: van egy 23 hónapos nagyon értelmes kisfiúnk, és egy 1 hónapos pici lányunk. Ez önmagában nem gond, sőt a kis jövevény érkezését is jól fogadta első szülött gyermekünk, viszont egy 4-5 napja azt a különös szokást vette fel, hogy nem akar fürdeni. A fürdetések eleinte egyidőben zajlottak,( én a kicsit külön kádban, a férjem a nagyot a nagykádban), jelenleg viszont a fiam fürdéshez való kedvének visszahozatalával megy el az idő (játék, közös vizengedés a kádba, „használjuk a picibaba kádját-játék”, szines testfestékkel kenjük magunkat, fürödjön a fiú közösen apával, fürdetőkesztyű, stb. de semmi eredmény. Max. annyi, hogy hagyja magát letörölgetni a fürdetőkesztyűvel, és kész, de a kádba belelépni mihelyst benne van a viz, egyszerűen nem hajlandó.Külön a káddal, és a viz engedésével, vizeskedéssel nincs gondja, viszont amikor ezek együtt vannak, akkor ki akar jönni rögtön a fürdőből. Kérdeztük, hogy mi a baja játékosan is, de nem árulja el (egyébként már gyönyörűen beszél). Próbáltam a kedvenc játékán (Süni) keresztül is megkérdezni, hogy mi a baj, de nem válaszol úgysem rá. Csak azt, hogy, „nem”. Nem tudjuk, hogy mi válthatta ki, mert egyik napról a másikra alakult ki benne, nem volt meleg, vagy hideg a viz, nem csúszott meg a kádban, stb. ami egyértelmű magyarázatot adna. Nem tudom mennyire tartozik a tárgyhoz, hogy mostanában elég félős lett, olyan dolgoktól is tart, melyektől korábban soha (kutya, kamion, cica, a picibaba gyermekhintája – amitől azóta meg is váltunk, mert még akkor is elkezdett sirni, ha csak elment mellette, és megingott -, a falon lógó gyümölcskosártól, ahogy himbálózik, szóval nincs kapcsolat a dolgok között, nem tudom mi alapján dől el mitől fél, és mitől nem. Csak azt mondogatja egyszercsak, hogy „semmi baj, semmi baj”. A fürdetés egyébként régóta úgy zajlott, hogy a férjem fürdette, csaknem azonos időben minden nap, én a terhesség miatt már eleve nem is emelgethettem (14 kg), ezt csak azért irtam mert nem tudom van-e jelentősége, de semmilyen újdonság nem jött közbe a napi rutinba, kivéve a kisbaba születése. Most viszont már külön időben fürdetünk.
    A gyermekorvosunk azt mondta, hogy ez valamelyest a kor jellegzetessége, ne tulajdonitsunk nagy jelentőséget neki, ne erőltessük, ne érezze kényszernek, majd visszajön a kedve, de igy jópár nap elteltével ez már elég kellemetlen, és fárasztó is. Már előre félek az estéktől, és csalódottak vagyunk, hogy még mindig nem tért vissza a kedve. Meddig lehet ezt igy csinálni, vagy mit lehet tenni ebben az esetben?Tényleg normális jelenségek ezek?

    • Vida Agi

      2011. május 11. szerda

      Ennek az lehet az oka, hogy tudja, hogy a fürdés után a lefekvés jön, de mivel most érkezett a testvére, ezért így szeretné a figyelmet felhívni magára. Ráadásul egy darabig egyszerre fürödtek. Náluk még nem úgy működnek a dolgok, hogy ha mostantól nem együtt fürdenek, akkor ez azonnal segít a helyzeten. Fürdessétek mindenképpen külön és változtassatok jelentősen a fürdés körülményein. Pl. fürödjetek vele együtt a nagykádban, vagy fürödjön kiskádban, de a lakás más helyiségében, ez oldhatja a szorongását ezzel kapcsolatban.

  • Kovács Krisztina

    2011. április 28. csütörtök

    Kedves Ági!
    Kislányom 11 hónapos múlt és 4 napja sokat tüsszög,vizes orrfolyása van ami nem jobb és nem rosszabb azóta sem.Orra nincs igazán bedugulva,csak folyamatosan buborékos,vizes váladék jön.
    Én fogzásra gondoltam(a két alsó egyese van kint)esetleg arra h az apukájától elkapta a köhögéses lázas influenzát.Az első nap volt egy kis láza (max 38-ra ment fel)de elmúlt viszont a folyamatos tüsszögés és orrfolyás megmaradt.
    A védőnő allergiára gyanakszik(nem kapott új ételt mostanáig szoptattam és nem használunk új mosószert)esetleg szénanáthára.
    Az lenne a kérdésem ,hogy ilyen pici korban is előfordul szénanátha? Sajnos én is allergiás vagyok és az édesapám is.
    Természetesen ha nem múlik megmutatom gyermek orvosnak is.
    Köszönettel!

    • Vida Agi

      2011. május 07. szombat

      Ilyenkor tavasszal elég gyakori a megfázás, valószínűleg nála is erről van szó, de az allergiát sem lehet kizárni.

  • Tímea

    2011. április 22. péntek

    Szia Ági!
    Segítségedet,véleményedet szeretném kérni 2″ügyben”:
    Kislányunk 3370gramm 50cm volt születéskor.
    Most 6 hónapos 8100gramm és kb.70cm.
    Még szopik,de már hozzátáplálás is van 1 hónapja.
    Az egyik kérdésem az lenne,hogy természetes-e az,hogy csak hátról fordul hasra(mindkét irányban),de vissza nem fordul már.Viszont hason hosszabb ideig nem szeret lenni:ezért egy idő után pityereg,hogy fordítsam vissza,de amint ez megtörténik szinte rögtön fordítja ismét magát a hasára.”Próbálok” segíteni Neki a hátrafordulásban,de nem engedi sokszor ezt(megfeszíti magát).Kúszni-mászni még nem tud:a jobb lábát húzza csak be a hasához.Felülés már segítséggel megy,viszont a babakocsiban is mindig ülne(alvás helyett is akár)
    Mozgásában megfelelő a korának szerinted EZ?
    Másik dolog:
    Már kicsi korában is előfordult többször,hogy(akár evés közben is) mereven nézett a szobafalon vagy a mennyezeten egy pontot(mintha lenne ott valami)aztán magától ismét a szopizásra figyelt.
    Az utóbbi időben viszont többször előfordult AZ,hogy elbambúlt,mint régen is,de most már „erősebben” :ha csak szólunk Hozzá közben azt nem is hallja meg,csak arra reagál ha a kezünket mozgatjuk előtte,ha viszont kézzel nem „zavarjuk meg” bambulását akkor viszont mikor „ki jön belőle” zavartan néz ránk(lehet nem emlékezik rá hol volt,mit csinált előtte? )és úgy elkezd sírni,mintha nagyon megijesztettük volna.
    Ez a”sírós bambulás”heti 1-2 alkalommal volt(eddig kb. 6 alkalom).
    Viszont azt olvastam,hogy a bambulás az epilepszia jele is és azóta nem hagy nyugodni E dolog!!
    Szerinted lehetne az oka?
    A mozgás ill. a bambulás között lehet összefüggés?
    Véleményed,válaszod előre is köszönöm!!

    • Vida Agi

      2011. április 24. vasárnap

      Az nem gond, ha még csak egy irányba fordul, ez a korának megfelelő, idővel magától rájön majd a másik irányra is.

      Nem kell aggódnod a bambulás miatt, a babák sok furcsaságot csinálnak még ilyen kis korban, az epilepsziának számos más tünete is lenne.

      • Tímea

        2011. április 25. hétfő

        Kedves Ági!
        Köszönöm szépen gyors válaszod!Megnyugtatott!
        Szép napokat Neked is! 🙂

  • Judit

    2011. március 23. szerda

    Kedves Ági!

    Babám 15 hónapos. Rendesen fejlődik, bár talán az átlagosnál kicsit lassabban, de ezért nem aggódom. Kicsit hipotón volt, tornáztattuk. Nyugodt vérmérsékletű, 2.5 hós korától végigalussza az éjszakát. Most volt nálunk a védőnő. Felhívta a figyelmem,a baba egy sajátos viselkedésére. Én is észrevettem, kb. 2hónapja csinálja, de nem tulajdonítottam jelentőséget neki. Néha négykézláb, néha ülve, néha álva jobbra – balra ringatja magát. Van, hogy hangot is ad hozzá. Gyakran csinálja. A védőnő szerint a hospitalizációra emlékeztet. Én egy éves korában egy hónapot kórházban voltam, anyám és férjem voltak vele, nem volt elhanyagolva. Nem tűnt úgy, hogy a távollétem maradandó károsodást okozott volna. Szerintem nem ez az oka. Sokat hallgatunk zenét, én először azt hittem, arra „táncol”. Nagyon szeretjük, sokat puszilgatom – ölelgetem. Egyedül sosem hagyom, ha nem foglalkozom vele, mert házimunkát végzek, akkor is lát. Gondolom elhanyagoltam, talán az lehet a baj. Aggódom, első baba. Néha leülök dolgozni a gép elé, de akkor is velem van. Mi ez, és hogyan találok rá megoldást?
    Köszönöm! Judit

    • Vida Agi

      2011. április 02. szombat

      Nem kell aggódnod, a hospitalizáció egyetlen naptól nem alakul ki, csak folyamatos érzelmi elhanyagoltságnál, ami egy átlagos családban nem alakulhat ki. Ez inkább csak egy ártalmatlan szokás, amit a saját megnyugtatására vagy unalomból csinál. Ha az előbbi, akkor sem kell különösebben aggódni miatta, hiszen minden baba kialakít ilyen szokásokat, pl. cumizik, hogy megnyugodjon, vagy kisállatot ölelget, vagy az arcát dörzsöli, haját csavargatja stb.

  • B.Szilvi

    2011. március 18. péntek

    Kedves Agi,

    a következö temaban szeretnem a tanacsodat, velemenyedet kerni,( bar nem tudom, hogy a mgfelelö topicban teszem-e fel a kerdest):
    Kisfiam 2 eves es 4 honapos, -szerintem – szepen beszel magyarul (a hangkepzese meg nem tökeletes, de ugy tudom, ez ebben a korban meg nem problema.) . Magara egyelöre mindig E/3 szemelyben utal, „Mark mondta, Mark idehozza, stb…”, de egyre többször hasznalja beszelgetöpartnerevel szemben az E/2 format: „gyere ide, neked kek autod van, stb.”. A problemamat az okozza, hogy Nemetorszagban elünk es itt is jar kb. 2 eves kora ota bölcsibe, azaz 6 honapja. Mi egymas között csak magyarul beszelünk, nemetet csak tarsasagban hasznalunk.
    A bölcsiben most volt egy ertekelö beszelgetes, ahol a gyerek elöremeneteleröl, fejlödeseröl tajekoztattak az ovo nenik. Többek között fö problemakent ertekeltek, hogy a gyerek nem hajlando nemetül beszelni, sokat beszel – de csak magyarul es aggodnak, hogy lekessük! azt a kort, amikor meg anyanyelvi szinten megtanulhatna nemetül! Sokat ert, jol reagal a felszolitasokra, de egy szot sem mond ki nemetül, csak akkor ha pl. kepeskönyvet nezegetnek es szavakat gyakorolnak. Erdeklödik a gyerekek irant, de a nagyobbak tarsasagat inkabb kerüli es olyan gyerekekkel jatszik, akik meg nem tudnak beszelni. (Ezt en is meg tudom erösiteni, a jatszoteren is figyeli öket, de nem megy oda, nem keveredik velük.) Kerüli a konfliktusokat is, mivel nem tudja magat megertetni, igy pl. siman elvesznek töle jatekokat es csak all „meglepve”, majd elövesz egy masik jatekot…

    Ezzel szemben, ha itthon vagyunk, egesz delutan nemet szavakkal monologizal autozas közben, gyakorolja a napközben hallott szavakat, enekelget is. Persze nem minden szo felismerhetö elsöre, de egyertelmüen tapasztalhato a fejlödes, a többszöri hallas hatasara kitisztulnak a szavak. Amikor kerdezem töle, hogy mondjuk nemetül: pelust cserelni, reggelizni, fogat mosni, kislany, kisfiu, epitkezes, tüzoltoauto, stb, akkor teljesen helyesen forditja a szavakat es elvezettel kerdezget, hogy mondjuk ezt, hogy mondjuk azt…
    Ezt meseltem az ovo neniknek, akik nagyon meg voltak lepve. Javasoltak, hogy nezzünk nemet nyelvü meseket ( 1-2x felora meset szoktunk nezni, van hogy nemetül, van hogy magyarul) es jo lenne, ha meg külön jarnek vele nemet nyelvö csoportba.
    Heti 20 orat van a bölcsiben (2 ovonö jut 6-8 gyerekre), nem hiszem, hogy heti 2 ora extra jatszocsoport olyan sok fejlödest eredmenyezne, amit a bölcsiben eddig nem sikerült elerni? Egyebkent bölcsi elött het 2×2 orat jatszocsoportoztunk eneklessel egybekötve 1 eves kora ota) Arra gondoltam, hogy keresünk egy nemet babysittert, aki „nemetöl” jatszana vele heti 2 oraban (mesek, könyvek, enekles).
    Szeretnem megkerdezni, mit gondolsz erröl?
    Tenyleg rossz, hogy nem beszel nemetül? (en egyebkent ugy erzem, hogy van meg idönk, hiszen egyes gyerekek meg az anyanyevüket sem beszelik az ö koraban!)
    Jo, ha keresünk neki egy anyanyelvi segitseget? Vagy hagyjuk a sajat tempojaban fejlödni? (ismerek gyerekeket, akik 5 evesen kerültek ki es gyönyörüen beszelnek!)
    Hogy tudnank a magabiztossagat erösiteni? Vagy ö egyszerüen egy visszahuzodobb gyerek?

    Nagyon köszönöm a valaszodat elöre is!
    Szilvi

  • Ivett

    2011. március 16. szerda

    Szia Ági!

    18 hónapos kisfiam már hosszú idő óta nagykádban fürdik. A problémánk a következő: egyik nap a víz melegebbre sikerült a megszokottnál, és a kisfiamat sírva kellett kivenni a kádból. Azóta nem hajlandó fürdeni. Keservesen sír, fél, kapaszkodik belém, ha be akarom tenni a kádba. Próbáltuk újra elővenni a kiskádat, ugyanez a helyzet. Ha csak szóba hozom a fürdést, sírni kezd. Így maradt a szivacsos lemosás,de ez nem igazán jó megoldás. Van valami más ötleted? Meddig fog ez a félelem tartani nála?

    Köszi,

    Ivett

    • Vida Agi

      2011. március 19. szombat

      Próbáljatok meg együtt fürdeni vele a nagykádban – ez segíthet. Valamint az, ha beszéltek vele erről, beledughatja a kezét a vízbe, amikor engeditek, hagyjátok, hogy ő maga közeledjen újra a vízhez.

      Általában az ilyen rossz élményeket néhány hét alatt elfelejtik a gyerekek.

    • Viktória

      2011. április 30. szombat

      Szia Ivett,

      én most irtam hasonló témával kapcsolatban az Áginak, csak kérdezném, hogy megoldódott már a problémátok?És ha igen, hogyan és mennyi idő elteltével? Nekünk 5 napja tart a dolog, de nem előzte meg (szerintünk) semmi, hideg, vagy meleg viz, mi még az okát sem tudjuk a nemakarásnak, és nem is hajlandó gyermekünk elmondani… köszi előre is. Viktória

  • Renáta

    2011. március 11. péntek

    Kedves Ági!
    Gratulálok az oldalhoz, nagyon hasznosnak találom.
    A következő kérdéssel fordulok hozzád: kisfiam 8 hónapos, alig pár hete kezdett el hasról hátra fordulni, hátról hasra már 5 hónapos átfordult néhányszor, aztán szüneteltette és úgy tűnik már nem tudja, hogyan kell. Átfordul a hátáról aztán mikor elfárad hisztizik mert nem tud visszafordulni (nagyon kiteszi a karját és ez akadályozza az átfordulásban). Ez gond?
    Most már kúszik is, igaz, csak körbe-körbe, a lábát nem használja. Az etetőszékbe (döntött pozícióban)felhúzza magát és kapaszkodva ügyesen elüldögél egy kis ideig.
    Álló helyzetben megtartja ugyan a súlyát de nem rugózik, vagy lépked.
    Szerinted le van kicsit maradva a mozgásfejlődése, keressünk fel egy szakembert vagy csak én vagyok türelmetlen?
    Köszönöm válaszod

    • Vida Agi

      2011. március 20. vasárnap

      Korához képest teljesen normális a fejlődése, nincs lemaradva. Ha már fordult mind a két irányba, akkor képes rá, csak most nem érdekli annyira a dolog, hogy gyakorolgassa is, most a kúszás fontosabb neki, amit pedig már gyakorol, tehát hamarosan fogja tudni hatékonyabban is művelni majd.

  • Verus

    2011. március 02. szerda

    Kedves Ágnes,

    2 éves -még nem teljes mondatokban beszélő- kisfiam elkezdett dadogni. Nem az új szavakat – mostanában hirtelen több szót használ- hanem a régi rövid szavak elejét elismétli, akár 3-4 x is, mire kimondja. Pl. böböböcsi (bölcsi). szóltak a gondozók is és én is észre vettem, de nem tulajdonítottam túl nagy jelentőséget neki. Gondoltam ha még pár hét múlva is így beszél, akkor szakemberhez fordulok. Nem veszekszünk a férjemmel otthon sem és nem kapkodunk, csapjuk meg a gyerkőcöt. Van mikor hangosabban rászólok, de nem kiabálva. Nem igazán tudom, hogy mit tehetnék. Annyit most is megteszünk, hogy kérjük, hogy lassan mondja el még egyszer, ami nem mindig sikerül.
    Kell foglalkoznunk vele? Miért kezdhetett el dadogni?
    Válaszát előre is köszönöm
    Üdvözlettel

    • Vida Agi

      2011. március 11. péntek

      Nem kell aggódni, lehetséges, hogy ez csak a hirtelen beszédfejlődéssel függ össze: egyszerűen hirtelen annyi mindent akar gyorsan mondani, hogy nem tudja kimondani. Ha mégsem múlik el, akkor el lehet vinni logopédushoz, de valószínűleg tényleg csak átmeneti állapotról van szó.

  • Zsuzsa

    2011. február 25. péntek

    Kedves Ági!

    A kislányom 8,5 hónapos és a minap elmentem vele egy baba-mama klubba, ahol több hasonló korosztályú babák voltak.
    Még soha nem volt ilyen közelségben más babákkal. Nagyon élvezte, eleinte a „szomszéd” kisfiúval ismerkedett, majd ment körbenézni a szobában. Kis idő múlva viszont egy kicsit agresszívvá vált. Annyira, nem csak a másik baba szemét akarta megnézni, vagy a kisfiúba kapaszkodva felállni (mondjuk, ő meg a haját húzta meg 🙂 )
    A csoportos éneklés sem nagyon kötötte le, mindig ki akart mászni a kezemből. És elindulni a szőnyeg közepére, amit körbeültünk.
    Gondolom, hogy a helyzet újdonságából adódóan viselkedett így.
    Nem nagyon tudom, hogy más kisbabák ilyen ÚJ helyzetben hogyan viselkednek, de gondolom, hogy ez teljesen normális, ugye? Normális, hogy a másik szemébe bele akar nyúlni vagy egymás haját húzzák?
    Azért gondoltam, hogy elviszem egy ilyen helyre mert szeretném, ha nagyobb korában majd könnyen be tudjon illeszkedni, illetve szeressen társaságba járni, igénye legyen rá ( a családban van egy rossz példa erre, és nem akarom, hogy 20-25 évesen egy anya szoknyája mellett ülő lány legyen belőle, aki képtelen barátokat szerezni, önállótlan és utálja a társaságot).
    Te mit gondolsz erről? Túl korán kezdem? Vagy korai még? Egyáltalán a fent leírt eset hogy kerülhető el? Gondolom ez genetikai is, de nagy szerepe van a nevelésnek is.
    Válaszodat köszönöm

    Zsuzsa

    • Vida Agi

      2011. március 05. szombat

      Teljesen normálisan viselkedett a kislányod. Itt szó sincs agresszivitásról, ebben a korban még a babákat tárgyként kezelik és kíváncsiságból próbálják megfogni a szemét, vagy karmolják meg, nem akarnak rosszat. Ha fokozatosan szoktatod a társasághoz már most, az jó lesz neki, mert később is könnyebben illeszkedik majd be.

  • Eni

    2011. február 25. péntek

    Kedves Ági!

    A másik dolog ami még eszembe jutott,kaptam egy könyvet,a cime: Minden gyerek megtanul aludni,ismered e? Mi a véleményed? miért vannak a kislányomnak éjszakai ébredései? egy 6hós babának valóban tiltsam meg,hogy éjszaka éjfélkor fölébredjen cicizni 10percet,és hajnal 3kor ismét cicizzen? utána alszik reggel 6ig és kezdődik a nap. A könyv szerint ez alvás zavar,és kinál egy lehetőséget mely szerint le kell szoktatni erről. Ha kibirom ,h pár napig üvölteni fog a gyermek…nos mi a véleményed? valóban ezt megk ell tanulni,h egyedül aludjon el és ne cicin? a könyv szerint a saját ágyába kell betenni,otthagyni és hagyni elaludni. Sok könyvet olvastam már,de a szivem azt diktálja,h ez hülyeség?! a gyermek igy azt tanulja meg, h magára hagyom nem foglakozom vele,és nem számithat rám. Ha üvölt az kiek jó? Afrikában a nők magukra kötik a gyerekeket és ugy dolgoznak egész nap rajtuk van,itt azt kérik,h minnél előbb távolodjunk el egymástól. A babám nem alszik velem megjegyzem csak cicit kap utána alszik el és teszem az ágyába. Hogy tudnék ellen állni mikor sir a babám értem? hagyjam éjszaka üvölteni mikor csak pár perc cicit kér? és szépen vissza is alszik. Mi a jó?kérdem én?mit tanácsolsz? emlékszem én nagyobb voltam már iskolás de ha éjel féltem,vagy szomjas voltam anyukám jött megvigasztalt,és inni adott,sosem hagyott sirni,ugymond cserben.!Viszont tudom,a babám nagyon anyás,tényleg karban van naponta többször és nem visel el idegeneket,de mit várjak? ugorjon örömmel egy vad idegen nyakába? ő nincs ehhez szokva más akit csecsmő korától ugy nevelnek ,h naponta vannak venégek társaság. Egyszerüen ennyire érzékeny lenne? vagy mi a baj? más gyermeke mitől olyan nyugodt,és föltalálja magát,? én mit tettem rosszul? az,h nincs segitségem,h egyedül vagyok vele egész nap,nem jön át vidékről az édesanyám,h segitsen! vagy tanácsot osszon.

    • Vida Agi

      2011. február 27. vasárnap

      6 hónaposan még teljesen normális, ha éjjel 3-4 óránként enni akar, erről nem szabad leszoktatni, mert éhes és szüksége van rá. Ez nem alvászavar.

      Az alvászavar az (ebben a korban), ha éjjel rendszertelenül 3 óránál gyakrabban ébred fel.

  • Eni

    2011. február 25. péntek

    Szia Kati!

    Köszönöm a véleményedet,azt gondoltam,h csak én vagyok ilyen hejzetben,de látom ti is átéltétek. Tegnap voltak nálunk babás vendégek,és a barátnőm babája 8 hósm ig az enyém 6 és az övé egy tünemény volt,szinte hang nélkül eljátsztott az én kicsikém ha csak rá nézett de üvöltött,igy elég rosszul sült el a dolog. A hordozó kendőt emlitette,sajnos porckorong sérvem van,igy elég rossz nekem az ő 7kg-ját naponta cipelni,de itthon kenguruba teszem és együtt csinálunk mindent. Van ugy,h elvan magában olykor addig hajat is tudok mosni,vagy gyorsan főzni egy zacsis levest. De amint észreveszi,h egyedül van sir utánam. Éjszaka fölébred többször enni,de vissza is alszik. Barátnőm szerint ez alvászavar,és ahogy ő látja inkább én kötöm magamhoz a babát,és én vagyok aki ennyire ragaszkodom hozzá?….Sokszor azt érzem,h mindent elrontottam,és rosszul nevelem,pedig a férjem szerint csodás anya vagyok és ne halgassak másokra azok akik beteszik fél napra a kiságyba a babát,és hagyják sirni?…. én ezt nem tenném inkább legyebn rajtam -velem.Mi a véleményetek?

    • Kati

      2011. március 01. kedd

      Szia!

      Amiket Ági írt nagyon jók, nálunk is beváltak. Azzal a legkevésbé se törődj, hogy mások mit mondanak, az a lényeg, hogy a férjed melletted áll. Nálunk a sógornőmnek és a férjem unoka tesójának is 4 hónappal idősebbek a gyerekei mint az én picim, hát eleinte hallgattam, hogy én rontom el, sokat van kézben, nem járok eleget társaságba (még csak 3 hónapos volt amikor kezdődött!!!!) blablabla Azután talán pont itt akadtam rá, hogy bizony más is van ilyen helyzetben és megfogadtam Ági tanácsát, elfogadtam a kislányomat ilyennek, és bizony ha kritizálták, megmondtam, hogy ilyen a természete és kész. Meg is változott az élet , magabiztosabb lettem és bizony sajnáltam azt az időt amit ezen rágódva töltöttem. Hidd el, ha magabiztosan kiállsz a lányod és magad mellett más is könnyebben el fogja fogadni. Az is egész biztos, hogy Te vagy legjobb édesanyja a pici lányodnak (erről is van itt cikk), és csak a férjedre hallgass meg persze magadra.
      Szívesen mesélek még részletes történeteket, de azt inkább privátban, ha érdekel írj ide :kkati123@freemail.hu
      Fel a fejjel.

      Üdv Kati

    • Móni

      2011. március 01. kedd

      Szia Eni!

      Csak megnyugtatásként írok Neked én is. Nálunk a nagyobbik lányom két éves, és kicsi korától alig volt problémája az idegenekkel, mindenkinél jól elvolt, a szeparációs szorongás is elég enyhén jött elő. Mindig csodálták, hogy milyen jó baba. Jártunk vele babaúszni és egy játék-tér nevű helyre, hetente egyszer, ezek voltak a fix programok, de nem volt jellemző, hogy mindig társaságban lett volna, és mindenféle emberek vették volna körül. A második kislányom most 7 hónapos, és már kb. két hónapja elkezdődött nála, hogy tart az idegenektől. Ha az én kezemben van akkor is válogat, hogy kire mosolyog, van akitől még így is elkezd sírni. Ha más veszi fel, akit nem ismer, akkor általában sír, és boldogan „repül” vissza a kezembe. A programjaink kb. ugyanazok, és egyébként együtt vagyunk egész nap. A két baba ég és föld, már most látni, hogy mennyire különbözőek, valószínűleg ezeket a dolgokat „hozták magukkal”. Szóval én azt gondolom, hogy mivel minden gyerek más, és ez a fajta félelem az idegenektől egy teljesen normális dolog ebben a korban, így aztán ne aggódj, és ne érezd magad kellemetlenül emiatt, hanem szeresd őt olyannak amilyen. Bár ezt teszed is 🙂

      Üdv: Móni

  • Annamari

    2011. február 22. kedd

    Szia Ági!
    Kétségbeesetten fordulok hozzád.
    15 hónapos kislányom , -ha vendégségbe megyünk más gyerkőcökhöz, vagy ők jönnek hozzánk- folyton sír. Jobban mondva üvölt.(És ez aggaszt, mert, ha meg tudnám vigasztalni..már mindennel próbálkoztam.)
    Elég annyi, ha az egyik lurkó (hasonló korúak, vagy kisebbek)hangot ad, nem kell, hogy igazán hangos legyen, eltörik a mécses.
    A legutolsó esetnél ,- amikor nálunk jártak- elment az utolsó gyerkőc és ezek után mosolygott. Egészen addig vigasztalhatatlan volt.
    Általában Nagyon vagány „beszédes kislány, a humorérzékével sincs baj :).
    Ha társaságot kap, akkor viszont „kiakad”.
    Persze előfordul, hogy fél óra- óra alatt feloldódik és nincs különösebb baj. De ez ritka.A felnőttekkel nagyon jóban van és a 2, 5 – 3-4-5 éves gyerkőcökkel sincs baja. Csak a kicsikkel.
    Ez az egész kb. két hónapja kezdődött, előtte gyakran volt beteg, ritkábban jártunk el, vagy jöttek hozzánk.Igyekszem visszaszoktatni heti rendszerességgel (2-3 alk.)de mintha egyre rosszabb lenne a helyzet.
    Kérlek szépen segíts! Mit tehetnék?
    üdv,
    Annamari

    • Vida Agi

      2011. március 04. péntek

      A gond az, hogy a kisebb gyerekek viselkedése kiszámíthatatlan és ez ijeszti meg őket ebben a korban. Ha rendszeresen jártok ilyen helyekre, találkozik más hasonló korú gyerekekkel, feloldódik majd.

  • Eni

    2011. február 21. hétfő

    Kedves Ági!

    Ismét hozzád fordulok. A kérdésem az lenne,hogy tudsz e abban segiteni,hogyan oldhatnám a kislányomat eléggé érzékeny senkit nem tür meg,csak engem sajnos sokat van karban mivel eléggé beteges volt és sokat voltk orházban,most 6hónapos,de szinte az összes rokonunktól fél és sir. A sétákról nem is beszélve már az öltöztetésnél ordit és ha leértünk az egész utat végig sirja ok nélkül,általában akkor viszem le ha már álmos,de akkor szerencsére csak kevésbé nyögdécsel,de az embernek sok dolga van és néha nem lehet mindent hozzá igazitani,hiába a játékok kezébe adása csak engem néz úútközben és addig sir amig ki nem veszem a kocsiból. Mit tudsz tanácsolni? Itthon aranyos nevetős jókedvü,de nem marad el senkinél igy semmi időm nincs és sokszor azt érzem elrontottam őt. Aludni egyedül alszik,és ezzel nincs gondunk. De a másik gondom,h nem fordult még meg,és hiába a torna a maszirozás,a több helyen lévő kis kuckó ahová kis játszó részt csináltam. Ott elvagyunk a földön szerete lenni,egyenlőre még csak próbálkozik de nem sikerül átfordulnia. Emelgeti a popsiját,és mondogatja,hogy dá dá.de-de,ajaj.Szóval elég ügyes csak annyira érzékeny?Sajnos nincs túl nagy társaságunk mindenki messze van,igy nem sok embert lát,de ha mégis csak üvölt! Ja és még valami,ültetni mikortól lehetne? mert azt látom,h ő már szeretné. Előre is köszönettel válaszodért! Szép napot!

    • Kati

      2011. február 21. hétfő

      Szia!

      Csak megnyugtatásodra mondom, hogy az én kislányom kb 3 hós kora óta sírt mindenkitől, csak Apánál és nálam volt el. Pedig hetenet 2x voltunk társaságban is. És amúgy nem volt semmi oka a sírásra, se kórház se betegség se semmi egyéb. Kicsit kellemetlen volt eleinte mindenkitől mindig elnézést kérni, hogy szépen szólnak hozzá, Ő meg csak üvölt, de elfogadtam, hogy ilyen a természete és kész. Most 1,5 éves és még mindig félénk, bár már nem sír és a gyerekek iránt érdeklődik is. Ami nekünk sokat segített az a hordozó kendő volt, így testközelből bátrabban kukucskált és ha szóltak hozzá csak elbújt (otthonra is jó). Szerintem próbáld ki.
      Üdv Kati

    • Vida Agi

      2011. február 27. vasárnap

      Próbáld meg a babakocsiban vagy hasra tenni (ha alvásidőben viszed ki), vagy 150 fokban dönteni az ülést, hogy kilásson (ha nem álmos). Az állandó kézben levésről egyszerűen tudod leszoktatni: ne vedd fel. Nem az a baja ugyanis, hogy kézben akar lenni, hanem hogy az eddigi tevékenységei már untatják, már programra vágyik, unatkozik. Bevált módszer, hogy a lakás minden helyiségében legyen neki egy játszósarka és mindegyiknél legyen el 10-10 percet, ha megunja vidd át máshova. Házimunkánál hordozóban vidd magaddal, beszélgess vele, adj játékokat, tárgyakat a kezébe. Max. 10 percet szoktak ebben a korban kibírni egy helyben, utána elunják. Váltogasd a 10 perc önálló játékot és a 10 perc közös játékot, vond be őt is a „házimunkába”, mutasd meg neki mit főzöl, mit csinálsz éppen, mesélj róla. Mivel már 5 hónapos, kaphat etetőszéket is, amiben megtámasztva ülhet, ebbe is teheted a hordozó helyett, mert itt magasabban van és többet lát.

      Az normális, hogy fél az emberektől, ezt szépen kinövi majd.

      Megtámasztva félig fekvő helyzetben már ülhet, 90 fokban felültetve támaszték nélkül csak akkor, ha már magától fel tud ülni.

      Átfordulás: ha sokat van hason, idővel sikerülni fog neki.

  • Mihovicsné Magyar Melinda

    2011. február 16. szerda

    Kedves Ági!
    Megint a tanácsodat szeretném kérni!
    Kislányom 14 hónapos múlt a kutacsa még elég nagy 2X2 cm átmérőjű, naponta 2 csepp vigantolt adok még neki.
    Foga össz. 2 van alul és semmi jele, hogy jönne a többi esetleg.
    Kérdésem az lenne, hogy van-e összefüggés a kettő közöt, mármint a kalcium felvétellel van-e valami baj nála.Már szedtünk Calci-kid-et két kúrát is, de semmi hatást nem váltott ki.
    Ez a csontok fejlődédére is kihat gondolom, mert elindulni sem igazán akar.Megtesz néhány lépést aztán nem is akar már felállni sem.Még nem jött el az ideje a járásnak?De viszont vezettetni nagyon szereti magát, de azt nem szabad úgy hallottam.Ja és „térden megy”, szinte alig mászik már.Ez kényelmes számára és ez miatt sem kezd el járni, mert így mindenhova eljut!
    Esetleg keressünk fel egy fogorvost, nehogy gond legyen később a fognövekedéssel, vagy tényleg normális ez így?
    A gyermekorvosunk csak nyugtatgat, hogy majd lesz foga, de én már kezdek aggódni emiatt!
    Válaszodat nagyon köszönöm!
    Melinda

    • Vida Agi

      2011. február 18. péntek

      Szerintem a magad megnyugtatására felkereshetsz egy gyermekfogászt, de valószínűleg semmi gond nincs vele, csak későn fogzó típus. A mozgásfejlődése miatt sem kell aggódni, mivel már térden is megy, ezért hamar elkezd most már járni. Ha másfél éves koráig nem kezd el járni, akkor kell orvoshoz fordulni.

  • Betty

    2011. február 12. szombat

    Kedves Ági!

    Örülök, h rábukkantam az oldladra, végre valami más mint a többi, csupa rózsaszín.. 🙂
    Kislányom székletéről kérdeznék. 4050g-mal született, szopik,most 12 hetes. 2 óránént megéhezik, nem mérem a szopások mennyiségét. Jelenleg 5kg 95 dkg. Elég hurkás, haspók kislány, nagy erővel szívja a cicim, másabb mint ahogy a nagyobbik lányom szopott. A kakija hetek óta tele van fehér darabkákkal, szaga normális, a színe anyatejes, talán kicsit hígabb a kelleténél… Idegesít, hiába mondta a védőnő, h emésztési zavar lehet, vagy túleszi magát… Nem tudom mi lehet? Egyébként jól fejlődik, sok olyan dolgot csinált hetekkel ezelőtt mint a 3 hós babák, rengeteget nevet. A nappali alvásai sem a legjobbak 20-40 perceket szundít csak. Éjjel viszont van h kibír 3-4 sőt volt h 5 órát cici nélkül. Válaszodat előre is köszönöm !

    Betty

    • Vida Agi

      2011. február 18. péntek

      Nem kell aggódnod, ez teljesen normális, hagyd annyit enni, amennyit csak kér és elfogad, az sem gond, ha kicsit túleszi magát, anyatejjel nem lehet elhízlalni a babát.

  • Kertész Zsóka

    2011. február 11. péntek

    Üdvözlöm!A kisfiam márciusban lesz 2,5 éves.Nagyon aggaszt,hogy még nem igazán beszél.1-2 szót mond,megérti ha valamit kérek tőle,meg is csinálja,de beszélni nem akar,inkább csak babanyelven,érthetetlenül beszél.Sokan mondják,hogy az ő gyerekük ilyen idős korában már beszélt,eddig nem foglalkoztam vele,de lassan mehetne az ovodába,de félek így nem veszik fel.A védőnő azt mondta,hogy majd megtanul.Forduljak szakemberhez,vagy valahogy tudnám segíteni a beszéd fejlődését?(sokat beszélek hozzá,mesélek neki,elmagyarázok neki mindent,de gyerekekkel nem nagyon találkozik)Köszönöm előre is a válaszát!

    • Vida Agi

      2011. február 18. péntek

      Nem kell aggódnod, ha babanyelven már beszél, néhány szót használ, mindent ért, akkor 3 éves koráig még nagyon sokat fog változni, addigra fog már tudni beszélni. Általában a fiúgyermekek és az első gyerekek később kezdenek csak beszélni.

  • Gaby92

    2011. február 08. kedd

    Tisztelt doktornő!

    Jó estet! Köszönöm szépen az eddigi segítségeket nagyon hasznos tanácsok voltak.De most megint gondba vagyok. a pici lánykám 7hetes meg 2napos és valami egészen apró mint a hólyagocskák jöttek ki a lábán de nem puhák hanem keményebbek. allergiás lenne valamilyen ruha anyagra vagy nem allergia? de enyhülnek most mar mivel több volt a lábán mint most. válaszát köszönöm előre is!

    • Vida Agi

      2011. február 11. péntek

      Lehetséges, hogy olyasvalamire allergiás, amit te eszel és ő az anyatejjel megkapja, vagy lehet még allergiás kozmetikumokra is, amit használsz, esetleg öblítőre. Mindenképpen mutassátok meg orvosnak.

  • Rena

    2011. február 05. szombat

    Szia Ági!
    Kislányom 4 és fél hónapos! 3 hónapig tudtam szoptatni, azóta sajnos tápot kap. Míg anyatejet evett nagyon jó étvágyú volt, kb 3 óránként szopitozz 100- 140 ml-t. Mióta a tápot kapja, egyszerre nem eszik meg 70, 80 ml- től többet, nagy ritkán ( 2 naponta a 130-at egyszerre) Ezért naponta az étkezések után fél órával, -vagy ha akkor sem kéri- egy órával ismét megkínálom, akkor megint eszik 50, 60 ml-t. A nap végére megvan az a mennyiség amennyit meg kell ennie, viszont így nem napi 5-ször eszik, hanem 10-szer… Nekem nem teher hogy ennyiszer etetem, de a doki nénink szerint nem normális. Próbáltam szigorú lenni, és bármennyit is evett, csak 3 óránként adni neki, hátha kiéhezik, és többet eszik majd, de így is ugyanugy 70, 80 ml-t evett egyszerre és így normát ami az ő esetébe kb 750- 800 ml lenne mivel közel 6 és fél kiló. A születési súlyát már 4 hónaposan duplázta és a heti, illetve havi hízások is rendben vannak, de csak annak köszönheően hogy ennyiszer etetem… Lehet hogy a lányom ilyen tipusú hogy sokszor eszik keveset. Igazából nem aggódóm, csak furcsának találom, mert ilyenről nem igazán hallottam még… Válaszod előre is köszönöm!

    • Vida Agi

      2011. február 12. szombat

      A tápszer nagyon tápláló, valószínűleg az a gond, hogy hamar eltelíti, ezért nem tud egyszerre nagy adagot megenni. Szerintem egyáltalán nem gond ez, hiszen látszólag bevált mindkettőtöknek.

  • Veronika

    2011. február 04. péntek

    Szia.
    Olyan problémám van hogy a mult héten 28.-án irtam neked és nem találom a válaszodat.Tudnál nekem segíteni hogy keressem.Előre is köszönöm.

  • Kovács Krisztina

    2011. február 03. csütörtök

    Sziasztok!
    Nem tudom,hogy jó helyen kérdezem-e de hátha valaki tud segíteni.
    Igazából a H1N1 oltásról lenne szó.Tavaly decemberben kaptam az oltást,a várandósságom 18.hetében.A kislányom most 9 hónapos és nem tudom,hogy ez az oltás védi-e őt vagy engem?Idén ezt most kihagynánk…:-)
    Mivel szoptatok még nem is tudom,hogy én megkaphatom-e.
    Üdv!

    • Vida Agi

      2011. február 04. péntek

      A terhesség alatt kapott oltás a babát is védi néhány hónapig, de nincsenek erre vonatkozóan pontos számok, mennyi ideig véd pontosan. A logika azt diktálja, hogy fokozatosan ürül ki a szervezetéből az ellenanyag, tehát akár még lehet 9 hónaposan is kevés ellenanyag a szervezetében, de erre vonatkozóan nincs pontos adat, csak azt vizsgálták meg, hogy a terhességet követő influenzaszezonban a magzati korban „oltást kapott” babák jóval kisebb arányban betegedtek meg.

      • Lola

        2011. február 04. péntek

        Szia Ági!
        Nekem is 9 hónapos a fiam, én is kaptam tavaly oltást, idén magunkat nem oltatjuk, de a babának javasolnád a 3 év alattiaknak ajánlott oltást? Nem nagyon járunk közösségbe, és tömegbe, de azért féltem a gyereket. Mennyire valós veszély ez az inluenza??
        Köszi előre is a választ!
        Üdv., lola

      • Kovács Krisztina

        2011. február 04. péntek

        Kedves Ági!
        Köszönöm a gyors választ!
        Üdv.

  • Zsuzsi

    2011. február 02. szerda

    Kisfiam 7 hónapos.5 hónapos korában fordult először hátról hasra.Azóta szinte egy folytában hason van.De csak jobb oldalról fordul mindig,hiába motiváljuk a másik oldalra is.Pedig nagyon kis rá segítéssel sikerül neki bal oldalról is.Hasról hátra nem fordul,még csak nem is próbálkozik.Tolatni szokott.Ha hason van általában „repülőzik”.Gyermekorvos szerint 8 hónapos koráig ráér megfordulni.Mi a véleményed?Legyünk türelmesek?Vagy forduljunk szakemberhez?

    Előre is köszönöm a válaszodat!

    • Vida Agi

      2011. február 06. vasárnap

      Nem kell aggódnod, teljesen normális a mozgásfejlődése, egyszerűen csak azért nem fordul át a másik oldalról, mert az egyik oldalról már tudja és ezt szereti használni.

  • Éva

    2011. január 31. hétfő

    Szia Ági!

    segítséget szeretnék kérni, illetve nem is segítséget, hanem megnyugtatást, hogy minden rendben van a lányommal.
    Kislányom lassan 9 hónapos, mászik, ül , áll, néha sétál egy kis segítséggel( ládára támaszkodva), viszont egyáltalán nem beszél, gügyög. Csak hümmög, illetve berreg.Minden nap énekelek, mondókát mndok, mindent elmagyarázok neki, hogy éppen mit csinál anya. Ilyenkor úgy tűnik, mintha értené, mert figyeli a számat. Viszont ” válaszolni” nem akar.
    A kérdésem az, hogy kell-e ekétségbeesnem, amiatt, mert nem gügyög, illetve hogyan tudnám rávenni arra, hogy ezt elkezdje.
    Válaszodat előre is köszönöm.
    Éva

    • Vida Agi

      2011. február 06. vasárnap

      Nem kell aggódnod. Ha beszélsz hozzá, mondókáztok, játszotok, akkor el fogja kezdeni majd.

  • Gabi

    2011. január 27. csütörtök

    Kedves Ági,
    Tanácsodat, véleményedet szeretném kérni a kislányommal kapcsolatban. A babám 11 hetes, egy héttel ezelőtt 60 cm és 7 kg volt (4,5 kg-al született), most egy hét alatt 150 grammot hízott. Ez korábban 200-400 gramm volt. Születése óta jó étvágyú baba, rendszeresen 3 óránként evett kb. 6,5 hetes koráig, mert azóta éjszaka már nem kel fel enni, csak reggelizünk, és kb. 8 hetes korától naponta 5-ször eszik. Az elmúlt egy hétben viszont megfigyeltem, hogy az eddig jó étvággyal habzsoló kislányom meggondolta magát. Először csak többször kiköpte evés közben a cumit, néha sírt is, feszítette magát, aztán duzzogva újra tovább evett, de többször is megállt, szünetet tartott. Gondoltam cumicserére, egylyukúról kétlyukúra cseréltem a fejet, de ez nem igazán segített. (Vissza is cseréltem.) Aztán gondoltam a tápszerre, hogy nem ízlik neki, mert most cseréltük le a régit, de a tejemet is ugyanígy itta, ha cumiból adtam neki. Időnként a szopinál is ilyen kelletlenül viselkedik, cumizik de közben folyamatosan tornázik, kapálózik, ezt korábban nem csinálta, ki-be veszi a bimbót. Gondoltam szájpenészre, mert olvastam hogy lehet tünet az étvágytalanság, nyűgösség, de neki nincs ilyen, én legalábbis nem látok semmi ilyesmit a szájában. Másrészt nem nyűgös, többnyire csak akkor, ha már az alvásidő közeleg, de ez korábban is így volt. Alvás után minden rendben a hangulatával. Gondoltam már a fogzásra is, sokszor tömi a szájába az öklét,a textilpelusát, kissé folyik a nyála is, és az elmúlt pár napban a széklete is hígabb, mint szokott. De néztem az ínyét, és nem tapasztaltam semmit, illetve azért ez korai is még, nem? Nem tudom, mi okozhatja nála ezt a furcsa változást az evési szokásaiban? Lassan közeledik a 3. hónap betöltése, nem most kellene inkább nőni az étvágyának? Szóval szerinted túlaggódom csak, vagy már orvoshoz kellett volna fordulnom? Vagy ez csak valami életkori sajátosság? Előre is köszönöm a válaszod.

    • Gabi

      2011. január 31. hétfő

      Kedves Ági,
      időközben megoldódott az étvágyas „probléma”. Miután ismét elkezdtem mérni, kiderült, hogy a kislányom jóval több tejet szopizik egy-egy alkalommal, mint azt én gondoltam, így valószínűleg ez állhatott annak a hátterében, hogy az egyes étkezések alkalmával nem ugyanolyan hévvel evett, mint azt én megszoktam tőle.:)

  • szilvia

    2011. január 27. csütörtök

    Szia Ági!
    8 hónapos kisfiam teljesen rendben fejlődik,azzal semmi gond,hanem nem gyarapszik.Nagyon szépen eszik,nagy adagokat mégis van hogy 1hét alatt 50gr-ot is fogy.Már 2orvost is megjártunk és tegnap bejelentkeztünk a gasztroenterológushoz,de majd csak feb.végén kerülünk sorra.Túl sokat kakil(4-5 is néha/nap)és kegyetlen szúrós,kellemetlen szagú.Nem szopik,szója tejet iszik,mert az az egyetlen amit nem hányt ki.Több tesztet is végeztünk és az jött ki,hogy a székletben túl sok PROTEUS MIRABILIS baktérium van.Kapott is rá antibiotikumot,de csak rosszabb lett.Szinte napi 6 széklete van.Már az orra is töltődik,szegénynek.Az orvos nem akar csinálni semmit mig nem látta a Gasztros.
    A kérdésem:mit rejt magában ez a baktérium?
    Mit tehetnék hogy javitsak az állapotán?
    Mit adjak vagy ne adjak enni/inni neki?
    Már a nettet átböngéztem,de ezekre a kérdésekre nem kaptam választ…
    Minden tanácsod jól jön!

    szilvia

    • szilvia

      2011. február 03. csütörtök

      Kedves Ági!Nem tudom,hogy mi az ok,de én még nem kaptam választ.
      De tényleg jól jönne valamilyen tanács,felvilágosítás.

      Üdv Szilvia

      • Vida Agi

        2011. február 04. péntek

        Szabadságon voltam a héten, ezért nem kaptál még választ.

        A Proteus mirabilis baktérium a normál bélflóra része. Akkor mutatják ki a vizeletből, ha a húgyútba került, pl, törölgetéskor vagy akkor, amikor a kicsi a pelusba kakilt. Valószínűleg nála azért találták, mert a hasmenés miatt többször kakil, ezért több alkalma volt a baktériumnak a húgyútba kerülni. A baktérium húgyúti fertőzést okozhat, nála azonban szerencsére nem okozott. A hasmenést azonban nem ez okozza, tehát emiatt diétázni nem kell.
        Előfordulhat, hogy a fogzás az oka a gyakrabb székletnek, de akár a szójatej is okolható ezért (a szója is allergén lehet, lehet, hogy allergiás rá a kicsi)

        A hízás 6 hónapos kor után jelentősen lelassul, gyakran akár le is áll, vagy 1-2 hétig csökken, mert a kicsi sokkal többet mozog, mint előtte, tehát ez önmagában nem gond.

        • szilvia

          2011. február 04. péntek

          Kedves Ági!
          Köszönöm a válaszod,és bocsi a türelmetlenkedésért!:)
          Az nem irtam,hogy a széklet egy cseppet sem hig,szóval nem hasmenésről van szó.Bár tegnap 3 széklete volt,aminek igazán örülök.
          De ha a Proteus M. a normál bélflóra része,akkor miért kellett nekünk gyógykezelni?
          És miért baj hogy sok van?

          üdv Szilvia

          • Vida Agi

            2011. február 05. szombat

            Azért kezelik, mert húgyúti fertőzést okozhat.

  • Kovács Krisztina

    2011. január 26. szerda

    Kedves Ági!
    Egy egészen furcsa kérdéssel fordulok hozzád.
    Kislányom 8 hónapos és egy ideje-én főként etetés közben a székben veszem észre-úgy csinál egy pillanatra mintha kirázná a hideg.Normális dolog ez? Bízom benne h nem valamilyen idegrendszeri probléma!
    Köszönöm!

    • Emőke

      2011. január 26. szerda

      Nem okoskodni akarok, de az én lányom, mikor pisikál utána rázkódik meg. Mintha kirázná a hideg.Először nekem is furcsa volt. esetleg figyeld meg, hogy nem így van- e.

      • Kovács Krisztina

        2011. január 27. csütörtök

        Kedves Emőke!
        Közben -ettől függetlenül-voltunk gyerekorvosnál és mindent rendben talált.
        Ő is azt mondta h pisiléskor előfordul és ez normális.Mint megtudtam még felnőtteknél is:-)Köszönöm szépen!
        üdv.

    • Vida Agi

      2011. február 04. péntek

      Igen, ez normális dolog.

  • varga eliza

    2011. január 25. kedd

    19 hetes vagyok és elég keveset MOZOG APICI

    van okom az agodalomrA

    • Vida Agi

      2011. január 30. vasárnap

      Nincs. Attól, hogy te nem érzed a baba mozgását, azért ő még sokat mozog, ez a 19. héten nem jelent semmit.

  • Panda

    2011. január 24. hétfő

    Kedves Ági!

    A segítségedet szeretném kérni. Kisfiam, aki most 4 hónapos, kb 3-4 hete szinte folyamatosan „nyafog”. Tényleg a világon mindent megpróbáltam már… 2 óra alvás után felébred, kb. 15 percig „jókedvű, mosolygós” aztán kezdődik a nyafogás. Pedig eleget aludt, evett utánna eleget, tisztába tettem, végig beszéltem hozzá, mosolyogtam, stb. Folyamatosan vele kell foglalkozni, de leginkább azt várja hogy felvegyem. Sokszor még az sem nyugtatja meg hogy játszom vele. Igyekeztem születésétől fogva követni a tanácsodat. Mindig új helyre vittem játszani a lakásban, akkor sikerült neki egyedül is eljátszani, de most tényleg csinálhatok bármit, akkor is nyüszÍt..ami sírásba megy át egy idő után… nem köti le semmi 2 percnál tovább, mérgelődik, és folyamatosan tömi az öklét a szájába, és mérgelődik hogy „nem fér be” fogzás kezdetének nyoma sincs még, gyerekorvos is ezt mondta 1 hete. Cumit nem fogadja el, sajnos már szoptatni nem tudok…
    Ráadásul 1-2 napja a bal kezével elkezdett csapkodni, sokszor evés közben is félálomban, szerintem ez nem tudatos nála… Nagyon nagyon nehéz így hogy reggeltől estig nyafog, folyamatosan, néha-néha 10-15 percre le tudom kötni, pelenkázón, pihenőszékbe, de nagyon hamar elunja és kezdődik a nyüszi…
    Mi a véleményed erről? Egyszerűen csak „ilyen típus”, „állandóan kézben levős, nyűgös”,… ?? Köszönöm!

    • Vida Agi

      2011. január 29. szombat

      Az a baja, hogy az eddigi tevékenységei már untatják, már programra vágyik, unatkozik. Bevált módszer, hogy a lakás minden helyiségében legyen neki egy játszósarka és mindegyiknél legyen el 10-10 percet, ha megunja vidd át máshova. Házimunkánál hordozóban vidd magaddal, beszélgess vele, adj játékokat, tárgyakat a kezébe. Max. 10 percet szoktak ebben a korban kibírni egy helyben, utána elunják. Váltogasd a 10 perc önálló játékot és a 10 perc közös játékot, vond be őt is a „házimunkába”, mutasd meg neki mit főzöl, mit csinálsz éppen, mesélj róla. Mivel már 5 hónapos, kaphat etetőszéket is, amiben megtámasztva ülhet, ebbe is teheted a hordozó helyett, mert itt magasabban van és többet lát.

      Nincs olyan, hogy állandóan kézben levős baba, ha a baba nyűgös, annak oka van, más kérdés, hogy ha nem tudják kezelni a szülők, akkor kézbe szoktatják, de ez az ő hibájuk. Az ököl szájba tömése azt is jelezheti, hogy éhes, esetleg meg lehet próbálni, hogy megeteted, lehet, hogy növekedési ugrás van és gyakrabban éhezik meg.
      A fogzás kezdete is lehet már. A fogzás nem úgy néz ki, hogy amikor már látszik a kicsi ínyén valami, akkor kezdődnek a tünetek is, hanem általában 3-4 hósan már megkezdődnek a kellemetlen tünetek (nyálzás, rágás, étvágytalanság, ébredések, nyugtalan alvás, enyhe hasmenés) és csak utána kb. 5 hósan törik át az első fog. Amíg nem törik át 6 foga (két metsző alul és 4 felül), addig általában ez problémát szokott okozni, mert feszítik az ínyt.
      Ha nappal látni rajta a fogzás jeleit (nyálzik, mindent megrág stb.), mindenképpen kapjon fogzásra való homeopátiás alkati szert (tehát nem valamilyen homeopátiás szert, hanem az ő tüneteinek és természetének, alkatának megfelelőt – ezekről részletesebb leírást a http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf alatt találhatsz).

  • PIROSKA

    2011. január 22. szombat

    Szia Ági!!!
    újra hozzád fordulok.Fiam 3 éves és nagyon szag érzékeny.Elég durva ahogy csinálja a dolgokat.Ha a hűtő ajtót kinyitom rögtön megkérdezi mi ez a szag?Ha nagyon étel szag van rögtönhány.Ha meg puszilom véletlenül a szemét vagy a szája szélét ,akkor is kezd öklendezni miből legtöbbször hányás lesz.A saját széklete szagát nem bírja,de ez még oké mert végül is nem kellemes ,de mikor már egy sima ételtől kezd hányni durva.Megszagolja a kezem és azt mondja anya szagot érzek mosd meg,vagy rosszabbik esetbe egyből öklendezik.Úgy eszik hogy először megszagolja az ételt és ha szagra nem jön be neki nem eszi meg,ha erőltetem hogy kóstolja meg akkor hány.A kistestvére sokat bukik és olyankor tőle is menekül.Szóval nagyon-nagyon érzékeny a szagokra és nagyon könnyen hány.Mondtam már a gyerekorvosnak és azt mondta add beutalót idegorvoshoz.Én meglepődtem ,mert arra gondoltam gyenge a mája vagy az epéje és mi köze az idegorvosnak ehhez.De lehet van köze csak én nem gondolom így.Ha tudsz segíteni volt ilyen problémád valaki még szembesült ezzel,akkor kérem a jó tanácsodat mint mindig.Köszönöm előre is.

    • anna

      2011. január 23. vasárnap

      azer nem art ha elwiszed a biztonsag kedweert, wannak erdekes dolgok amik osszefuggnek es mi nem is hinnenk, en is idegalapon hanytam es a pajzsmirigy miatt is.sok szerencset

    • julia

      2011. január 24. hétfő

      Kedves Piroska.
      A gyerek csinalhatja ezt az egész „cécót” azért is, mert látja, hogy odafigyelnek ilyenkor rá. azt nem irtad, mikor kezdett el ilyen érzékeny lenni a szagokra. Lehet a kisteso megérkezésétől. Ismerek ilyen esetet a családba. Te kell megtanuld jol kezelni ezt az egész helyzetet, attol kezdve mikor kezdi kérdezni a gyerek, „Mi ez a szag?” A hányás lehet pszichés eredetü, ahogy lereagálja a gyerek magába ezt az egész folyamatot. de ha nem a kisteso megszületése óta ilyen érzékeny a szagokra, akkor lehet más oka is. A fö, h ne mutasd a gyerek előtt, hogy aggódsz érte.

    • Vida Agi

      2011. január 25. kedd

      Igen, tényleg érdemes emiatt megmutatni neurológusnak, legalább a biztonság kedvéért, de az is lehet, hogy tényleg csak egy rossz szokás van mögötte.

Comment navigation