Tőled függ a beszoktatás sikere!

Tőled függ a beszoktatás sikere!A bölcsődei, óvodai beszoktatás sikere nem csak az óvodától és a gyerektől függ, sem attól, milyen módszerrel szoktatjuk be a kicsit, sokkal inkább számít a te lelkiállapotod, hozzáállásod. Alkér Orsolya, az Életrevaló Gyerek Magazin ötletgazdája elmeséli nektek, hogyan alakult ki nála az “óvoda-allergia” és végül milyen módszerrel járt sikerrel a beszoktatás, valamint a beszélgetés végére egy meglepetést is tartogatunk nektek 😉

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

23 Comments

  • Vakály Annamária

    2011. február 17. csütörtök

    Kisfiam 21 hónapos. eddig egyedül is eljátszott, 3 órákra elvolt nélkülem az apjával, vagy más kisgyermekes barátunkkal, még úgy is, hogy elvitték. (Igaz ritkán). Most próbálkozunk a bölcsödei beszoktatással. A lelki és szociálsi fejlődése érdekében gondoltam, hogy vinném bölcsödébe. Nem egész napra járna, a lehetőségek: 4-szer egy héten 2 vagy 3 órára, 3-szor 3 órára a délelőtti órákban. Melyik felosztásban tudna beszokni? 1 nap1 órát voltunk bent együtt, élvezte. 2. nap 1-et együtt, negyed órát én kint, el kezdett keresni. 3. nap 1 órát teljesen külön, semmi gond nem volt. 4. nap 2 órát külön, ebből felet sírt, (nem volt ott a már ‘megismert” gondozónő.5. nap be sem akart menni a szobába, nemlegesen rázta a kis fejét, és fél óra sírás után haza vittem. 6. nap 2 órára kérték, hogy hagyjam ott, ebből 1-et az udvaron töltöttek, végig sírta keservesen, (a gondozó az öltöztetéssl volt elfoglalva, és a hatalmas kertben egyedül lézengett, amíg a többeket kieresztik sorban, ahogy felöltöztették őket. Addig a technikai személyzet, felügyelt rájuk. Ahogy bementek, állítólag meg lehetett nyugtatni,(a gondozó egyébként tüneményes, közvetlen, ölbe is tartja a kisfiam, ha igényli, és aktívan van a gyerekekkel, az enyémhez is szólt sokszor, próbálta felvenni vele a kapcsolatot, ami sikerült is) Bent és szépen meg is ebédelt. Ezek után kértem, hadd menjek még be többször vele, de nem javasolták, ne visszafele haladjunk. A kertben együtt vannak a csoportok, rengeteg a gyerek, és a gondozó fele időt nincs is ott. Be tud így szokni egyáltalán, ha a 2-3 órából egy és negyed így telik el? A másik lehetőség, egy másik bölcsi, ahol 2 gondozó van, az egyik csak fele időben érkezik, de a kicsit a kertben csak 14-en vannak, saját elszeparált helyen. Itt a gondozó sajnos az eddig eltöltött 3 órában csak egyszer próbált vele kapcsolatot teremteni, azt érzem, nem lesz meg a kontaktus. Itt már az ölemből sem akart kiszállni csak egy pár percre a 3 óra alatt. vagy inkább várjak még egy pár hónapot, a reakciól miatt? nagy segítség lenne, ha el tudnám helyezni 1-2-3 órára órára 3-szor, 4-szer. A bölcsi így erre megfelelő, ha igen, melyiket és milyen elosztásban javasolja? Vagy inkább fogadjak baby szittert aki itthon van vele, esetleg elviszi játszótérre? Az ő legegészségesebb lelki és szociális fejlődésének melyik az ideális? (Azt hallottam, akik nem járnak bölcsibe, nehezebben szocializálódnak később. Mikortól ideális vinni, és van -e értelme pár órára vinni 3-4szer hetente, ha az ő érdekeit nézzük? Nagyon várom és előre is köszönöm válaszát!

    • Vida Agi

      2011. február 25. péntek

      Az a helyzet, hogy ebben a korban úgy tudnak a gyerekek gond nélkül beszokni, ha találnak egy gondozót, akihez ragaszkodhatnak. A babysitter azért megoldás, hiszen ő állandó és csak vele foglalkozik. A közösség előnye ezzel szemben az, hogy ott a társas viselkedést is megtanulja, alkalmazkodóbb lesz. Az ideális megoldás az olyan kiscsoportos bölcsi vagy családi napközi, ahol maximum 6-7 kisgyerek van, így a gondozónak minden gyerekre jut figyelme. A heti 3-4 alkalom ebben a korban egyébként tökéletesen elég ahhoz, hogy beilleszkedjen, a nagyobbik fiam is csak ennyit járt és utána első naptól kezdve beszokott a később a “rendes” óvodába.

  • Soós Edit

    2011. február 03. csütörtök

    Kedves Ági!

    Bölcsis beszoktatássl kapcsolatban szeretném a tanácsát kérni.
    Kislányom 25 hónapos, 4 hete kezdtük a beszoktatást egy állami bölcsibe. A 2. héten beteg lett, így egy hetet hiányzott. Reggel az édesapja viszi a bölcsibe. Jókedvűen öltözik, nincsen semmi probléma vele. Ha kérdezzük, hogy hová megy mondja, hogy a bölcsibe babákhoz. A csoportszobába egyedül megy be. A gondozónők elmondása alapján egész délelőtt nincsen vele probléma. Aktív, szépen játszik, tornázik, nagyon jól eszik.

    Viszont, amint meglátja, hogy a gondozónénik előkészítik az ágyakat hiszizni kezd. Az ágyra eddig 3X volt hajlandó egyáltalán ráülni. Legutóbbi alkalommal 2 órát ordított könnyek nélkül és senki nem tudott tőle aludni a csoportban. Simogatni, nyugtani nem hagyja magát, a gondozónőknek visszafelesel.
    Jelenleg még meg tudom oldani, hogy ebéd után érte megyek, de március elején el kell kezdenem dolgozni és nagyon félek mi lesz, ha továbbra sem hajlandó aludni? A gondozónő a legutóbbi alkalommal elég szemrehányóan mondta, hogy az én gyerekem miatt nem tudott aludni a csoport. Van egy kis kutyusa amit mindíg bevisz magával, de sajnos ez sem segít.
    Ha tudna adni valamilyen tanácsot, hogy mivel könnyíthetnénk meg a bölcsis alvát az nagy segítség lenne. Félek, hogy eltanácsolják, mert zavarja a csoport nyugalmát.
    Előre is köszönöm a segítséget.

    • Vida Agi

      2011. február 06. vasárnap

      Ezt igazából az idő oldja majd meg, ha minden nap találkozik ezzel a helyzettel, és a gondozónők segítenek neki, akkor meg fogja szokni majd. Esetleg segíthet, ha beviheti magával a párnádat vagy mást, aminek “anya szaga” van. Beszéljetek róla otthon is néha, hogyan kell aludni a bölcsiben, ez is segíthet, vagy az is, ha kap egy takarót, amit ő választ ki, direkt a bölcsis alváshoz, az otthoni dolgok mindenképpen jók lehetnek, mert megnyugtatják a kicsit.

  • A. Anita

    2011. január 31. hétfő

    Kedves Ági!

    Kisfiunk (B.) a mult heten kezdte el az ovodat Kataloniaban.
    B. minden reggel 9-kor bement a terembe es aktivan szerepelt az angol oran, en ekozben egy masik teremben ultem, majd az ora utan hazamentunk.
    A mai hetet 10 orakkor kezdtuk, hogy B. vegre megismerhesse a katalan nyelvet is. Nem tetszhetett Neki tulzottan. Hamar eljottunk konnyek kozepette.

    Azon tanakodunk, hogy vajon Magyarorszagon is ilyen iskola-rendszerben mukodnek az ovodak? (angol,matek,iras,informatika stb.) Mi nem erre emlekszunk…

    Persze az egyenruha meg egy masik megoldando feladat lesz.

    Az lenne a kerdesem, hogy ebben a furcsa helyzetben ( mas szokasok, ket uj nyelv )
    Mi az, amivel segiteni tudjuk B.-t es kellemesse tenni az ovodai letet. Elmennye valjon szamara az az egy ora, amit ott tolt es egyre tobbet akarjon maradni.

    Tanacsaid elore is koszonjuk!
    B. Szulei

    • Vida Agi

      2011. február 06. vasárnap

      Az óvodai rendszer minden országban más, itthon 5 éves kor után vannak kötelezően játékos foglalkozások, amiket általában nem szoktak óraként kezelni, inkább csak játék van, viszont több európai országban és az Egyesült Államokban is jellemző, hogy mini-iskolaként működnek az óvodák. Ha rendszeresen jártok, akkor megszokja az új nyelveket és az óvodai szokásokat is, ehhez kell pár hét, mire megkedveli és elfogadja majd.

  • Timi

    2011. január 07. péntek

    Sziasztok!

    Mi kisfiammal a héten kezdtük meg a bölcsis beszoktatást. Ő két éves és eddig nem nagyon volt gyerekközösségben – nagyszülők, apa vigyázott rá néha. Nem volt különösképpen anyás, eljátszott magában is és két hónapja először már nagyiéknál is aludt, majd 1 hónapja egész hétvégén is ottmaradt. Nem volt Vele semmi gond. A bölcsi viszont katasztrófa ahogy alakul:) Anyás beszoktatás van: 1. nap együtt voltunk 3/4 órát, majd 2. nap 1,5 órát, 3. és 4. nap ebédeltünk is, viszont az 5. napon el kellett már 2 óra után jönnünk. A 3. napon 20 percet voltam kint, a 4. napon 3-at, az 5. napon már nem volt hajlandó fél méternél messzebb menni tőlem. Ráadásul megharapott egy kislányt és elég agresszívan viselkedik velük, pedig ez egyáltalán nem volt jellemző Rá. Szépen eljátszana magában, de ha egy másik gyerek közel megy hozzá, vagy a játékát elveszi akkor agresszív lesz. Mivel a héten nem hogy javulás lenne, hanem olyan mintha visszafelé haladnánk eléggé elkeseredtem. Pedig korábban ha volt gyerekfelügyeletben 1-2 órát, gond nélkül ott maradt. Mondjuk ez a tárgyirigység korábban is meg volt benne, ami érdekes mert mással kapcsolatban (pl ennivaló) egyáltalán nem irigy. Nem tudom milyen hozzáállás javasolt – sajnos a mi gondozónénink meglehetősen határozatlan.

    • Vida Agi

      2011. január 14. péntek

      Nem kell aggódnod, a beszoktatás, a közösségbe való beilleszkedés együttjár ilyen reakciókkal. Kezdetben még ideiglenesnek gondolja a kicsi a dolgot, ezért általában viszonylag gyorsan megszokják a közösséget, de aztán rájönnek, hogy ez most már mindig így lesz és ilyenkor van néhány nap, amikor nagyon ellenáll az új helyzetnek.
      A tárgyakra való irigység ennek az életkornak a sajátja, ezt kinövik, közösségben pedig hozzászoknak, megtanulják, hogy meg kell osztozni a játékokon, hogy nem minden az övék egyedül, ebben elsősorban a óvónéni segíthet (nálunk pl. mindig elmondták a kicsiknek a bölcsiben, naponta 1000x is türelmes hangon, hogy “meg kell osztozni” és néhány nap után minden új gyerek elfogadta és nem álltak neki már civakodni, nem vették el egymástól a játékokat stb.)

  • Judit

    2010. november 16. kedd

    Sziasztok!
    10 honapos kislanyommal mult heten kezdtük a bölcsit. Egyelöre egy orat töltünk ott, nagyon elenk, mindent megfigyel. Viszont a bölcsi kezdete ota az ejszakaink nyugtalanok lettek. Nehezen alszik el, ejjel ha felebred, csak ölben alszik ujra el, ha megprobaljuk letenni, azonnal ujra ebren van es nagyon nyugtalan. Lehetseges, hogy a bölcsis elmenyek hatasara lettek nyugtalanok az ejszakak? Mit lehet tenni, hogy megnyugodjon?
    Köszönöm a valaszt!

    Judit

    • Vida Agi

      2010. november 17. szerda

      Nem az élmények hatására nyugtalanabb, hanem az elválás élménye viseli meg. Ebben a korban a kicsi még szinte egy veled, éppen csak elkezdett önállósodni, ezért jobban megviseli a beszoktatás. Légy vele türelmes, idővel megszokja és helyreáll a rend.

  • Marsi Erika

    2010. november 11. csütörtök

    Szia Ági!
    Miután írtam neked, Anna elkezdett a bölcsibe enni, és tegnap ott aludt többmint 1h- t.n Nagyon, nagyon örűltem neki. De várom válaszod előző kérdésemre.
    Köszönöm.

  • Marsi Erika

    2010. november 07. vasárnap

    Szia Ági!

    Kislányom okt. 14. én töltötte a 2. életévét. Okt 25. én pedig elkezdte a bölcsit. Anyukás beszoktatással kezdtünk, nagyon kapaszkodik belém de 10-15 perc alatt feloldódik,első nap 1h-t, 2. nap 2h- t voltunk együtt bent. 3. nap az udvaron leesett a bicikliről nagyon sírt innentől kezdve sírós lett, együtt ebédeltünk . 4. nap kiküldtek, 15 percet voltam távol. állítólag az udvaron megbotlott és nem tudták megvigasztalni/ ha vele vagyok egy botlásért nem sír/. Gondolom mert akkor nem voltam ott mint biztos pont. 5. nap szintén kiküldtek a szobából ilyenkor mindig neki elmondom hova megyek./ ebédet fizettem be/. 15- 20 perc múlva hívtak menjek mert nagyon sír. Meg beszéltük új taktikát választunk. következő munkanapon oda mentünk 9 körül elbúcsúztam tőle mondtam neki anya megy boltba,ebéd után jövök. Egész héten így a bölcsibe kb 2-3h-t volt bent egyedül a gondozókkal./ most kezdjük ma 3. hetet/ Amikor elválunk sír, de utána ha vissza telefonálok azt mondják jól van és játszik. de egész héten nem evett ebédet,elutasítja/ pedig önállóan eszik/és nem akar ott aludni. nagyon rendes a gondozónője, próbálja elringatni, ellazítani. Ezeket megértem miért csinálja. Viszont mióta bölcsis nélkülem nem akar sehova menni. Az apukájával se boltba, se játszórra. Amuikor boltba szeretnék menni is sírva fakad. Máskor ez nem volt gond. Tudom a bölcsi miatt van. De nem tudom mi a helyes. Hagyjam jöjjön velem most mindenhova. Vagy ahogy a bölcsibe is köszönjek el tőle és menjek. Erővel persze leküldeni apjával vhova nem szeretném. Gondolom az kényszer lenne.
    Mi lenne részünkről a helyes viselkedés?
    Kb . 1 hónap múlva megyek dolgozni. A gondozónők vigasztalnak hogy ez még normális hogy most még nem eszik, nem alszik. Ez mikor változik meg?
    Köszönöm válaszodat. Erika

    • Vida Agi

      2010. november 17. szerda

      Ezek a dolgok a beszoktatás normális velejárói. Gyakorlatilag most válik le rólad a kicsi teljesen, és még új neki a helyzet, hogy nincs ott mindig anya, ezért más helyzetekben is nehezen éli meg. Ha otthon kell elmenned valahova, akkor is ugyanúgy mondd el neki, hova mész és mikor jössz. Ahogy újra meg újra átéli, hogy elmész ugyan, de visszajössz, megszokja az érzést és megtanulja, hogy számíthat rád, mert visszajössz. Vannak gyerekek, akiknél ez több hónapot is eltarthat, légy türelemmel.

  • SZ-né Rita

    2010. október 29. péntek

    Kedves Ágnes!

    Tanácsot szeretnék kérni, elég fura helyzetben vagyunk. Kisfiam 4 hete kezdte a bölcsit, anyás beszoktatás volt, 2 hétig, aztán megbetegedett 1 hetet töltöttünk otthon, most megint jártunk egy hetet, de siralmas volt az egész. Nem eszik és nem iszik semmit, képtelenek a gondozónők elaltatni, még egyszer sem sikerült! Minden nap sír, könnyekkel, hol többet, hol kevesebbet, néha egész délelőtt!!! Engem követel, velem akar lenni. Még szopizik elalváskor itthon, soha máskor nem kér. Allergiás hajlama miatt még nem szeretném elválasztani. De nekem hamarosan vissza kell mennem dolgozni, különben nem lesz munkahelyem, másra hagyni nem tudom a kisfiam. Mit tehetek, hogy elfogadja az új helyzetet, és egyen, ill. aludjon? Köszönettel: Sz-né Rita

    Válasz: Ezen csak az segíthet, ha megint beszoktatod, mert az otthon töltött 1 hét alatt elszokott a bölcsitől, ilyenkor szépen lassan megint néhány nap alatt ott kell vele lenni, vissza kell szoktatni.

  • Szombati Zsuzsa

    2010. július 02. péntek

    Szia!
    A sztrálkkal mit kezdjek??
    Nem eszik,nem iszik ha nem vagyok ott.Így még az ott alvás kimaradt, nekem pedig mennem kell már dolgozni.Ilyen hőségben viszont nem engedhetem meg neki, hogy ne igyon.A gondozonők is tanácstalanok.
    Mit tanácsolsz?
    Köszönöm!
    ZSu

    Válasz: A legideálisabb az lenne, ha még ott lennél vele néhány napot, amíg meg nem szokja teljesen a bölcsit. Ha ez nem megy, akkor ki kell várni, amíg nélküled be nem illeszkedik, addig reggel itasd és etesd meg bölcsi előtt és utána, ha értemész (de ha igazán szomjas lesz, fog inni magától bent is)

  • Szombati Zsuzsa

    2010. július 01. csütörtök

    Szia!
    Megint a tanácsod szeretném kérni.
    Kislányom 23 hónapos, most kezdtük a beszoktatást egy családi napközibe .
    Mióta megszületett együttvagyunk nem volt kire bízni , így sosem váltunk el egymástól még.
    Múlthéten három délelőtt is bent voltunk ,ismerkedtünk , játszottunk ,hétvégén pedig a baba angolra már egyedül ment be.
    Hét elején már ott is aludt az én segítségemmel(kétszer sírva ébredt fel és engem keresett), másnap szintén ott aludt de a délelőtti udvari játékra nem mentem ki. Picit sírt majd pedig megnyugodott. Majd az azt követő napon reggel elkellett jönnöm és ebéd után vissza mennem. Azzal fogadtak, hogy egésznap sírt , nem evett és nem ívott ,nem játszott csak sírt. A gondozónőket nem engedte közel magához. Ma ismét ott hagytam reggel és délben megint mennem kellett mert a nagy hőségben nem evett és inni is csak pár kortyot ívott és csak akkor nyugodott meg egy kicsit ha ölbe vették.
    HA a bölcsit emlegetem mondja megyek, anya is. Készülni készül a bölcsibe csak engem nem akar elengedni.
    Beszéltem neki arról ,hogy ha dolgozom Zsuzsi vigyáz rá én pedig sietek amint végeztem. Csak annyit mondogat nem , nem akarom .Itthon a kicsi telefonján kistársait hívja ,midenkinek büszkén meséli ő bölcsis.
    Igyekszem nyugodt maradni,nem sírni előtte ,vele nem éreztetni mennyire fáj ami történik .
    Szeretném a tanácsodat kérni hogyan legyen sikeres a beszoktatás??.
    Köszönöm!
    ZSuzsa

    Válasz: Sajnos ezek az első napok-hetek minden gyereket megviselnek valamilyen formában. A beszoktatás tempója teljesen jó volt, de talán ő még egy kicsit többet igényelt volna. Legyél vele türelmes, búcsúzáskor mindig mondd el neki, hogy mikor fogsz jönni és ő mit fog csinálni addig (mivel még nincs időérzékük, ezért ne azt mondd, hogy 4-kor jövök, hanem, hogy uzsonna után). Bölcsi után mindig csináljatok valami apró közös programot, pl. játszótér, séta, bolt, amikor csak ketten vagytok, erről előre lehet beszélni, hogy bölcsi után ezt fogjátok csinálni, így kialakul benne fokozatosan, hogy nincs semmi gond, mert “anya visszajön és együtt megyünk a játszótérre.”

  • Solymosy Réka

    2009. december 26. szombat

    Mi november 23-án kezdtük a bölcsit kisfiammal. Akármennyire készültem rá, hogy a lelkemet felkészítsem az elválásra még most is fáj a szívem, hogy mostantól a nap nagyrészét mással fogja tölteni.
    Az első hét szinte semmi gondot nem okozott, mert végig vele voltam két órákat és ott is ebédeltünk minden nap. Mikor a többi feküdni készült mi is jöttünk haza aludni. Természetesen élvezte a sok játékot, hiszen ott voltam én is.
    Második héten aztán kimentem másfél órára. Végig sírt, felváltva hallottam a sírást, csendet, sírást csendet, szóval nagyon elkeseredett volt. Másnap folytatótdott a dolog és egész héten ez ment, állítólag a gondozó szerint kicsit kevesebb lett a sírás, de szomorú volt egész nap (semmit nem játszott). Reggelenként úgy mentünk hogy nézett maga elé és lebigyett szájjal könnyezett a kis szeme.
    Harmadik héten is sírt még napközben, de már fél-1 órát aludt du., viszont hallottam hogy sírva aludt el és sírva kellt általában (egy-egy alkalommal nem). A harmadik hét pénteken volt először hogy csak reggel sírt, de ugyaúgy le kellett rólam fejteni reggel (most először egész délelőtt játszgatott).
    Sajnos estére belázasodott, jött a karácsonyi szünet, szóval már két hete itthon van és bizony még egy hetet itthon leszünk. Kicsit félek, hogy januárban ha kezdünk, minden kezdődik előről. Minden nap kijelenti, hogy nem megyünk bölcsibe és ha elmondom neki, hogy most nem, de majd ha eljön az idő menni fogunk, már sírásra áll a kis szája.
    Normális dolog, hogy még a harmadik héten is így sírogatott, akkor is amikor már két órája nem látott (tehát nem az a tipikus csak nekem szóló sírás, hiszen nem 5 percig tartott)?
    Januárban a 0-ról kezdjük az egészet? Mert ha igen a szívem szakad meg.
    Hozzá kell tennem, hogy soha senki nem vigyázott rá, kivéve Anyukám egy-két alkalommal 1-2 órára. Még az Apukája sem volt vele igazán egyedül. Mindenhova velem ment és mindent szinte velem csinált eddig.
    Csak egy kis nyugtatást várnék, hogy érzékeny gyermek, de ez még normális sírás mennyiség az elválás miatt és esetleg nem bölcsi éretlen még? (mivel nincs választásom, dolgoznom kell)

    Válasz: Változó, hogy mennyire viseli meg a gyerekeket a beszoktatás. Van olyan gyerek, aki még 4-5 évesen is sír az első héten az oviban. Sok múlik a bölcsin is, hogyan kezelik ezt. Ne aggódj miatta, amikor együttvagytok, játszatok sokat, szeretgesd, foglalkozz sokat vele.

  • Nagy Eszter

    2009. október 26. hétfő

    Nagyon-nagyon-nagyon szépen köszönöm!!!

  • Nagy Eszter

    2009. október 25. vasárnap

    A kísérlet leírására, egy gyakorlathoz, házi feladathoz. Küldd el kérlek, hogy hol találom. Könyvcím, link, stb.

    Válasz: http://www.helium.com/items/395303-best-age-to-start-kindergarten
    Hazai irányelvek: A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai. OCSGYVI, Bp. 1999

    A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. SZMI, 2008. Kézirat
    Gyermekek napközbeni ellátása. Standard. 2007. http://www.szmi.hu
    Napközbeni gyermekellátás Európában. Az Európa Tanács ajánlásai. Kézirat.
    Biztos alapokon. Kisgyermekkori nevelés és gondozás. Nevelés és képességfejlesztés. OECD, 2001
    Korintus Mihályné – Villányi Györgyné – Mátay Katalin – Badics Tiborné: Gyermekeink gondozása, nevelése. Magyarországi háttértanulmány az OECD „A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata” c. programjához.
    A kisgyermekkori nevelés és gondozás irányelvei. . Magyarországi Országjelentés az OECD „A kisgyermekkori nevelés és gondozás szakmapolitikájának tematikus vizsgálata” c. programjához.

    Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In: Előadások – közlemények – dokumentumok. Módszertani levelek, irányelvek. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982
    Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató a fokozatos beszoktatás c. módszertani levélhez. Bölcsődék Országos Módszertani Intézete, Bp. 1982
    Vincze Mária: Csecsemőotthonban élni… Pszichológia nevelőknek sorozat. Szociális beilleszkedési nehézségek c. kötetben. Tankönyvkiadó, 1985.
    Németh Margit-Rónainé F.Mária-Strobl Mária-Szegedi Judit: Bölcsődei gondozónők újszerű kapcsolata a szülőkkel. Gyermekgyógyászat, 1993/4.sz. 306-311.

    Pikler Emmi:Néhány gondolat a csecsemőnevelési szokásokról és a szülői magatartásról.

  • Nagy Eszter

    2009. október 18. vasárnap

    Létezik olyan pszichológiai kísérlet, amely a bölcsődei vagy óvodai beszoktatás szükségességével kapcsolatos?

    Válasz: Igen, olvastam ilyeneket többet is. Mire vagy kíváncsi?

  • Timi

    2009. augusztus 11. kedd

    Sziasztok!
    Mi is szeptemberben kezdjük a bölcsit, és ahányszor erre gondolok, összeszorul a szívem. Áron fiam most 20 hónapos és nem szeret gyerektársaságban lenni, egyszerűen tart a gyerekektől. Nagyon sokat vagyunk gyerekek között, szinte egész nap a játszótéren vagyunk, és sokat hordom gyermekprogramokra is (babaúszás, Ringató, Manótorna stb). Soha nincs erőltetve, hogy játsszon gyerekekkel, egyedül vagy velem kiválóan elvan egészen addig, amíg egy érdeklődő gyerkőc oda nem megy hozzá, akkor sírva menekül hozzám vagy apához. Nem tudom mi lesz így a bölcsiben, ha tudnám, szívem szerint megoldanám máshogy, de sajnos kényszerhelyzet van, muszáj visszamennem dolgozni, bébiszitterre nem futja… Ha valakinek van jó ötlete, kérem írjon, mert én bizony szorongok rendesen!!! Már elkezdtem beszélni neki a bölcsiről, arról, milyen jó lesz ott, próbálom minél színesebben és pozitívabban lefesteni, de nem látom rajta, hogy érdekelné a dolog.
    Segítségeteket köszönöm!!! Timi

    Válasz: Nem kell aggódni, ha eddig is járt közösségbe néha, akkor a bölcsiben sem lesz gond.

  • Zsú - Fitness Mami :)

    2009. augusztus 07. péntek

    Nekünk szeptember 29-én kezdődik majd a beszoktatás. A teljes stressz, és a tökéletes nyugalom között ingadozok. Egyrészt a fiam elég jó gyerek. Inkább mondjuk, hogy önálló. Szóval elég könnyű ott hagyni bárhol, lazán szokta venni az ilyen jellegű akadályokat.

    Szóval két félelmem van: Hogy a bölcsi mégiscsak más lesz, és nem fog sikrülni a beszoktatás.

    És hogy túl jól fog sikerülni, és minden délután menni fog a hiszti, és alig tudom majd elrángatni.

    Vagy esetleg kombinációban a kettő.

    Őszintén szólva az utóbbi még egy fokkal rosszabb érzés lenne! De igyekszem nem gondolni ilyenekre, és nem stresszelni magam. Csak az nem olyan egyszerű!

    Nagyon jó volt az interjú, rájöttem, hogy lassan el kéne kezdenem tudatosan készíteni magunkat a bölcsire. Remélem, azért minden rendben lesz!

  • Nagy Eszter

    2009. augusztus 07. péntek

    Mi majdnem egy éve járunk minden reggel sírva bölcsibe és a változatosság csak azon múlik, hogy nagyon vagy kicsit sír a gyermek. Tény, hogy kénytelenek vagyunk otthagyni és nálunk nem létezik beszoktatás, vagyis nem szabad maradni a gyerek mellett. Ez épp elég ahhoz, hogy sorozatosan mindenkinek rosszul kezdődjön a napja. Úgy érzem már mindent kipróbáltam kisebb-nagyobb sikerekkel, de ha valamiért (betegség, vakáció, hétvége) kiesés van, akkor újra kezdődik az egész herce-hurca. Most indultak el apucival nagy hisztivel és engem újra csak a sírás kerülget, hogy miért kell ennek így lennie?