Testvérek

A testvérek érkezésével kapcsolatban általában rengeteg félreértés szokott lenni, mint ahogyan azzal kapcsolatban is, hogyan változtatja meg a családot, a gyermek viselkedését a testvér érkezése és miben lesz más a “nagyobbik” testvér viselkedése ettől. Mit tegyünk, ha a gyerekek gyepálják egymást? Közbe kell-e avatkozni? Hogyan alakul kettőjük viszonya?

A legfőbb testvérekkel kapcsolatos félelem a testvérféltékenység szokott lenni: Fogja-e szeretni az elsőszülött a testvért, nem lesz-e féltékeny? A legtöbb gyermeken egyáltalán nem látszik, hogy féltékeny, látszólag szereti a testvért, de a viselkedése megváltozhat a már testvér érkezése előtt, alvászavarok léphetnek fel, szorongás, félelmek jelentkezhetnek, a dackorszakkal járó jelenségek is megerősödhetnek (pl. hirtelen fellépő hiszti jelentkezik). Gyakori, hogy a nagyobb gyermek már a testvér születése előtt elkezd jobban ragaszkodni az anyához, bújósabb, éjszaka csak vele szeretne aludni stb. A dackorszakban levő gyerekekre jellemző, hogy erősebb dühkitöréseik lehetnek, agresszívebbek lehetnek más gyerekekkel, mint korábban.

Többnyire valós féltékenység nem jelentkezik rögtön a testvér megszületése után, nem jellemző, hogy a nagyobb gyerek bántja a kisbabát. A féltékenység fokozatosan alakul ki és -a tévhittel ellentétben- nem állandó. Általában akkor szoktak megjelenni a jelei, amikor a kicsi már kúszik-mászik, ezért veszélyezteti a nagy mozgásterét, piszkálja a játékait, és sokkal több figyelmet igényel, mint korábban, tehát általában akkor lesz igazán féltékeny a legtöbb nagy testvér, amikor a kicsi nagyjából 9-10 hónapos lesz.

A nagy legyen a közzéppontban

Korábban akkor fordulnak elő a testvér ellen irányuló erős érzelmek és kitörések a gyerekeknél, ha a kicsi valami miatt túl sok figyelmet kap és a nagyra emiatt sokkal kevesebb odafigyelés jut, mint korábban. Törekedni kell arra, hogy az első hónapokban a nagyobb gyerek igényei és napirendje szerint alakuljanak a dolgok, a kicsi ugyanis sokkal könnyebben alkalmazkodik.

Ugyanúgy járjatok el játszótérre, sétálni, mint korábban, a szoptatások ideje alatt olvass mesét a nagynak, de lehet akár gyurmázni is. Ha a nagy élete és napirendje nem egyik napról a másikra változik meg, hanem a szülés után nagyjából ugyanazt a menetrendet tartjátok és csak fokozatosan alakul egymáshoz a két gyerek napirendje, akkor sokkal kisebb a súrlódások esélye. Szerencsére egy újszülöttnek még nincs szüksége állandó szórakoztatásra, ezért az első hetekben inkább a nagyobbik gyermekkel foglalkozz, kapjon sok figyelmet, közös játékot stb.

A kisebb gyerekek szerencsére kevésbé unatkoznak, hiszen ottvan a nagy, aki játszik, nyüzsög a lakásban, és a kicsit ez jól leköti. Amikor már a kicsi is több figyelmet igényel, érdemes bevezetni valami olyan közös programot, amit csak te csinálsz a naggyal közösen kettesben. Ez lehet egy közös séta kora este, amikor már Apa is hazaért, vagy ovis torna, babaúszás, játszóterezés, ahova csak a nagyot viszed el, de lehet pl. sütisütés vagy főzés is, amit csak ketten csináltok, mert ti már “nagyok” vagytok.

Minél kevésbé érzi azt a nagyobb gyerek, hogy ő háttérbe szorult, annál kevésbé lesz féltékeny.

Szólni kell még a kisebbik gyermek féltékenységéről is, hiszen ő is lehet féltékeny a nagyobbra, sőt gyakran a kisebbek erőszakosabbak, hiszen ők kezdettől fogva kevesebb figyelmet kapnak, rá vannak utalva, hogy egyértelműen fejezzék ki a szándékaikat. Ezért gyakori (főként fiúknál), hogy az 1-másfél éves kisebb veri meg a nagyobbat :) Az ilyen összetűzésekbe csak akkor kell beavatkozni, ha veszélyes, amit csinálnak. Egy kis gyepálás, dögönyözés, bírkózás, csapkodás a gyermekkor velejárója, nekik kell egymás között lerendezniük az ilyen vitákat. Ha ugyanis mindig közbeszólsz, akkor állandóan árulkodni fognak egymásra és téged hívnak kisebb viták esetén is. Jobb, ha már hamar megtanulják, hogy az ilyen vitáknak lehetnek vesztesei és nyertesei is. Ha viszont dobálják egymást, komolyabban verekszenek, vagy durván bántják egymást ok nélkül, akkor el kell beszélgetni a felelőssel, még akkor is, ha ő még sokkal kisebb.

Az a jó, ha ilyen esetekben te higgadt tudsz maradni és nem kiabálsz, viszont higgadtan és határozottan elkülöníted a “bűnöst”, aztán röviden, 1-2 mondatban, elbeszélgetsz vele. 4-5 éves korban már rá lehet kérdezni nála, vajon mit csinált rosszul, szabad-e ilyet csinálni és megígértetni, hogy máskor nem fogja. Persze ettől még máskor is előfordulhat, de ilyenkor kezd el fejlődni a gyerekek igazságérzete, és ezzel a módszerrel megtanulja a gyermek, mi a helyes viselkedés és fokozatosan megtanul uralkodni magán. Ha határozottan és következetesen ezt a módszert alkalmazod, idővel már tartani fognak tőle, ha “el akarsz beszélgetni velük”, mert tudják, hogy rosszat tettek ;)

Érdekes probléma, mi történik, ha a 3. vagy a 4. gyermek érkezik a családba. Ilyenkor általában a sorban utolsó gyermeknél jelentkeznek a fent leírtak, a nagyobb testvérek nem szoktak féltékenyek lenni. Különösen nehéz 3 gyermeknél a középső gyerekek helyzete, mert ők kapják a legkevesebb figyelmet, ezért náluk gyakrabban alakul ki bepisilés, szorongás, és minden olyan probléma, amivel a szülők figyelmét próbálja magára irányítani a gyermek, ezért rájuk folyamatosan több időt kell fordítani.

Alvásproblémák

A testvérek altatásáról korábban már írtam, most csak annyit tennék hozzá, hogy sok gyermeknél jelentkeznek a testvér megszületése után alvászavarok. Ez természetes velejárója a testvér érkezésének. Nem szerencsés ilyenkor nekiállni mindenáron saját ágyban alvásra szoktatni a gyermeket, inkább hagyd, hogy amikor felriad éjjel, átköltözzön a te ágyadba, ha úgy jobban alszik, mint két gyermek mellett vállalni az éjszakai huzavonát. Amikor már a kicsi sem ébred gyakran éjszaka, akkor érdemes a nagyot is megint önálló alvásra szoktatni.

Napirend, Szervezés és Időmenedzsment kismamáknak Ismered azt a néhány alapszabályt, amelynek révén a napirend számodra és a baba számára is tökéletesen átlátható és követhető lesz? Katt ide a válaszért! >>


Mielõtt kérdeznél: a kérdésekre általában 1 héten belül válaszolunk, addig légy türelemmel. Köszönjük!
(Ha most írsz elõször ide, akkor a hozzászólásod nem jelenik meg azonnal, hanem csak akkor, amikor válaszolunk rá.)

6 hozzászólás

  1. Borka szerint:

    Kedves Ági!
    Két fiam van, 27 hónap köztük a korkülönbség. A kicsi 11 hónapos. Nálunk nagyon erős a testvérféltékenység. Barna, a nagyobb fiam rendszeresen bántja testvérét, mindent elszed tőle. Néha vannak jobb időszakok, de nagyon nehéz volt az elmúlt egy év. Úgy érzem minden javaslatot betartottunk, ő maradt a figyelem középpontjában. Ezért kérdezem: Hogy a szülő csinál valamit rosszul, ha eluralkodik a féltékenység? Egyáltalán ne avatkozzak be a vitáikba? Nálunk az a szabály: hogy a kicsi nem rombolhatja szét Barna legoépítményeit. De Barna se tépheti ki Zalán kezéből a játékokat. Sokszor “ok” nélkül bántja. Úgy érzem, ha nem avatkoznék közbe, ennél is jobban eldurvulna a helyzet. Írtad, hogy ez az időszak a legrosszabb. Mikor lesz könnyebb, jobb? Mikor játszanak el egymással? 1 év után már kifogytam az ötletekből. Óvodát nem kezdi Barna, mert nem akarom, hogy még féltékenyebb legyen. Nagyon sokáig regresszíven is viselkedett, most már “csak” az agresszió van. Köszönöm, Borka

    Válasz: Nem a szülő csinálja rosszul, ezt a gyerekeknek kell magukban lejátszaniuk. Ha durva, szólj rá, de a kisebb civakodást még hagyhatod. A fiúk egyébként verekedősebbek, az én két fiam is sokat verekedett ebben a korban, a kicsi hamar megtanulta megvédeni magát, idővel már a nagyot kellett félteni a kicsitől :) most is verekszenek néha, eleve durvábbak, mert fiúk, de ez így természetes. Amikor a kicsi is jár már, akkor már tudnak majd kooperálni is az egyszerűbb játékokban (pl. kisautózás, homokozás) és egyre jobb lesz. Az ovi nem ront a testvérféltékenységen, ha van rá mód, nyugodtan add be, neki is jó lesz, mert megszokja, hogyan kell más gyerekkel bánni, másokhoz viszonyulni, és a kicsinek is jó, mert többet kap belőled.

  2. Erzsi szerint:

    Kedves Ági! Tegnap a 9 hetes kislányom hasába-oldalába beletenyerelt négykézláb helyzetből a szomszéd 1 éves kisfiú.Aggódom nem sérülhetett e meg a babám valamelyik belső szerve.Belső vérzés,stb. nem lehet ilyesmitől?Változást nem látok a babámon,mosolygós jó kedélyű azóta is,5kg 60dkg.Válaszodat előre is nagyon köszönöm.Üdv:Erzsi

    Válasz: Ha nem erővel nyomta meg, akkor kicsi a valószínűsége a sérülésnek, de figyelni kell a kicsit és ha hányás, sírás, általános nyűgösség jelentkezik, akkor orvoshoz fordulni.

  3. Gyopár szerint:

    Kedves Ági!
    Azzal a problémával fordulok hozzád, hogy a kicsi fiam Három éves lesz a hónapban, kislányom két hónapos. Az utóbbi időben Leventém éjjel felébred és hatalmas hisztiket vág le. Semmivel sem tudjuk megnyugtatni. Visít, ordit. Nem tudjuk kezelni. Pici lány még velünk alszik egy szobában. Úgy érzem, hogy nincs elhanyagolva, sokat vagyunk együtt. Természetesen nem annyit mint a kicsike érkezése óta.Talán ez zavarhatja? Mit tegyünk? Aludjon valakivel, az segítene?Köszönjük a segítséget előre is!

    Válasz: Ebben a korban sok kicsi fél a sötétben, segíthet, ha egy kislámpát égve hagytok neki éjszakára. Emellett a nappali élményei is befolyásolják az álmát, ha mozgalmasak a napjai, amiatt is lehet aktívabb éjszaka. Segíthet a Mesélő Hold illóolaj (az illoolajok.hu oldalon kapható), amit a szobájában kell párologtatni és általában 2-3 éjszaka alatt segíteni szokott a nyugodtabb alvásban. De ha ezek nem segítenek, akkor az együttalvás is megnyugtathatja.

  4. Marcsi szerint:

    Kedves Ági,
    kislányom két éves lesz, mikor megérkezik a kistesó. Egyik félelmemre már megkaptam a választ egy korábbi cikkedből, ami az volt, hogy nem fogja-e a nagyot érzékenyen érinteni, hogy a pici velünk lesz egy szobába.
    De egy másik kérdés, hogy ha lesz rá lehetőség, érdemes -e külön szobába rakni a picit később (mondjuk fél évesen), vagy amíg kicsik jobb a közös szoba? A közös szobával viszont annyia gond, hogy jó lenne, ha a mi jelenlegi szobánkaba költöznének össze, mert az a nagyobb, csak nem tudom, hogy a nagyobbat mennyire zavarná a sok változás, amivel a kistestvér érkezése, a másik szobába költözés járna?

    Válasz:Ha meg tudjátok oldani, jobb a külön szoba, mert amíg kicsik, folyton fel fogják ébreszteni egymást és a délutáni alvásnál is sok nehézséget okozhat a közös szoba (a kicsi meg a nagy máskor alszanak majd, ezt bele kell kalkulálni)

  5. Timmi szerint:

    Kedves Ági,
    nekem már sok kérdésben segítettél, most azonban testvérem nevében írok.
    Unokaöcsém december végén volt 2 éves, augusztus elején született kishúga. 3 hónapos kora óta átaludta az éjszakákat, egészen kb. novemberig. Október közepéig külön aludtak, akkor már a kislány is átaludta az éjszakát, ezért összeköltöztették őket. Egy darabig minden szépen működött is, de decemberben valami elromlott. Onnan kezdve unokaöcsém ébred éjjel, és nagyon nehéz visszaaltatni. Mostanára ez odáig fajult, hogy rendszerint éjjel két órát sikít. Bármit, amiről tudja, hogy arra szolgál, hogy ő elaludjon sikítással reagál le. Pl. ének, feküdjön be az ágyba, feküdjünk le közösen, stb. Mintha félne az elalvástól. Januárban elég beteg volt (láz, torokgyulladás, köhögésrohamok), egy hónapig tartott, míg teljesen meggyógyult. Éjjel is rendszerint erre ébredt fel, általában húgát is ébresztette. Azóta ismét külön altatják őket, de ennek ellenére a kisfiú továbbra is ébred éjjel.
    Lehet, hogy amiatt alakult ki ez nála, mert a húga kb december óta ismét kelt éjjel (valószínűleg a foga miatt) Vagy a köhögőrohamok keltettek benne rossz emléket? Esetleg a kettő együtt? Mit tudnának tenni, hogy újra normalizálódjon a helyzet? A betegség vége óta már majdnem 2 hónap telt el, de azóta mintha egyre rosszabb lenne a helyzet.
    Előre is köszönöm!

    Válasz: Ennek többféle oka lehet ebben a korban. A tesó érkezése, a betegség egyaránt megzavarhatták. Segíthet a Rooibos tea, ami egy enyhe kellemes ízű gyümölcstea és enyhén nyugtató hatású. Késő délután egy csészével igyon meg belőle legalább.
    Ha nagyon túlpörgött nappal, sokat játszik, sok élmény éri, akkor ez is állhat az ébredések hátterében. Ebben segíthet a Coffea tosta 9CH nevű homeopátiás bogyó,amiből este lefekvés előtt 5 golyókát kell elszopogatni (vagy vízben feloldva adni)

  6. Kata szerint:

    2 kisfiam van egyik 3,5 éves a másik 9 hónapos. A nagyobbik fiam pár hete napközben néha bepisil, vagy csak néhány csepp befolyik. Ritkán és most kb. 1 hete nem csinálja. Ilyenkor megbeszéljük, hogy semmi baj legközelebb a WC-be kell végezni a dolgot. Éjszaka viszont még pelust használunk, mert nem ébred fel, ha pisilni kell. Olvastam, hogy nem jó, ha felkeltjük, akkor mégis mit tegyek? Talán nyáron könnyebb lesz elkezdeni a leszokást. A másik probléma, hogy rágja a körmét, mit tegyek ellene?

    Válasz: Éjszaka a legtöbb gyerek 6-7 éves koráig bepisil (főként a fiúk). Lehet erőltetni, hogy szokjon le róla és menjen ki éjjel pisilni, de a tapasztalat az, hogy így is van heti 1-2 alkalom, amikor bepisil és ez kellemetlen (gumilepedő, éjszakai átöltözés stb.) Én amellett vagyok, hogy kapjon éjjelre pelust, ameddig maga nem kéri, hogy most már nem fog kelleni, ez általában 4-5 éves korban bekövetkezik.
    A körömrágás általában pótcselekvés, vagy unalomból csinálja a gyerek, vagy azért, mert szorong valami miatt. Figyelni kell, mikor csinálja: amikor álmos? vagy amikor nem tudja, mihez kezdjen magával? vagy, amikor nem foglalkozik vele senki? Ez elárulja, hol kell kezdeni a megoldást.

Szólj hozzá!