Szorongás csecsemő- és kisgyermekkorban

 Szorongás csecsemő- és kisgyermekkorbanMikor kezdenek el szorongani a gyerekek? Mi váltja ki a szorongást? Hogyan ismerjük fel? És mit tehetünk ellene? Erről szól ez a videó.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

21 Comments

  • Ildikó

    2012. március 03. szombat

    Kedves Ági!

    Másfél éves a kisfiam. Az a problémám, hogy nagyon fél mostanában az emberektől. Ha megyünk az utcán és valakit meglát, már szorítja a kezem, fél mindenkitől. Rettentően ragaszkodó lett hozzám, igaz, szinte állandóan én vagyok vele. Szeptemberben oviba megyünk (bölcsi híján), ezért szeretném zökkenőmentesebbé tenni az ovikezdést számára. Egyik nap elvittem oviba, persze én is ott voltam vele, minden pillanatba, és egyszer csak elsírta magát, de olyan szívszorítóan pityergett, mint, ahogy még soha nem hallottam. Most hetente egyszer elviszem gyerektornára is, hogy szokja a közösséget. Ez sem nagyon tetszik neki, ott is sír. A tornán végig énekelünk, mondókázunk, és nem tetszik neki. Itthon minden nap én is énekelek, mondókázok vele, és imádja, mutogatja, kommentálja őket. De kint a játszótéren is egy ideig bújik hozzám, majd ha kezd oldódni már elmerészkedik mellőlem. Tavaly nyáron, miután megtanult járni (11 hónapos kora óta), semmi probléma nem volt. Arra gondoltam, hogy a télen kevesebbet találkoztunk más gyerekekkel, „idegenekkel”, talán ezért lett zárkózottabb. Hogyan segíthetnék neki a gyorsabb feloldódásban? Kérlek segíts! Köszönettel: Ildikó

    • Vida Agi

      2012. március 11. vasárnap

      Szeptemberig még fél év van, az nagyon nagy idő ebben a korban. Most átmenetileg anyásabb, ez normális ebben a korban, pár hónap és kinövi majd, nem kell aggódnod. Addig se erőltesd mindenáron a barátkozást, ha az öledben ülve nézelődik csak, az se gond, ez adja meg neki a stabil alapot ahhoz, hogy később bátran barátkozzon.

  • vanda

    2012. január 24. kedd

    Üdvözlöm!
    Nekem az lenne a problemam h a 3 ev 4 ho kislanyomat meg mindig pelenkazni kell este meg neha a du alvashoz is!(nincs tesoja es szeptemberbe megy oviba 1x es 09.21 szuletett)Nem pisil be minden este kb. 1 heten 3x de ez is valtozo.probaltam mar h nem teszek ala de akkor meg bepisil es mar nem 1x probaltam.reggel meg ha felkelunk es ures a pelus mindig orommel dicsekszik, „anya nem pisiltem be a pelenkaba, ugyes vagyok”? en meg ujjongok h milyen ugyes kislany!a wc re nem szeret ra ulni csak a bilire. de ezt nem is akarom neki feszegetni!azert van mert nagyon szigoruan kezelem?szoktam neha buntetni, es ra kiabalok neha oda is csapok h viselkedjen mert hajlamos kicsit elszaladni vele a csiko ha meg hagyom!mi a helyes?nem reg azt talaltuk ki h ugy fogjuk. ha azt mondjuk neki „hivjuk a masik kislanyt es viszunk be cserere o legalabb fog minket sxeretni es szotfogadni”o erre ha mar imitalom h oltoztetem sikit ordit panikszeruen es mar belem is harapott pedig akkor csak siman hivtam csucsulni es ugyanugy sikitott de ilyeszto modon es belem harapott h” nem akarok en mamaval alszok”!es kitalal a mamajanak olyan dolgokat amit nem is mondtam h „anya lezavart az emeletrol es nem szeret!”erzem h vmit nagyon rosszul csinaltam es h megtortem a sajat gyerekemet a nagy szigorral es buntivel mert 1 hetig nem engedtem le az emeletrol ahol mi 3lakunk csak ha megvaltozik nem beszel agresszivan szot fogad .ja es mostanaban kb.1 honapja allandoan arrol kerdez h ott voltam a hasadba es a ket cicidbol ettem es en hol voltam amikor volt az eskuvo apaval?
    es ugy kell atvinnem az egyik szobabol a masikba mint csecsemo koraban eteni kell pl. tegnap is. az apja meg az en felsotestemenv alszik.nagyon okos inteligens gyonyoru kislany.rossz anyanak erzem magam pedig mindent megteszek erte amelett h kozmetikuskent dolgozok a haz alatt es ezt sem szereti ha megyek dolgozni „anya ne memj dolgozni maradj itt velem” es ordit. ha meg lejon amikor dolgozok a vendeg elott mondja h „fejezzem be es menjek fel!”
    Kerem a nevelesi tanacsat es az okat h mi a lelki baja a gyerekemnek mert meg akarom oldani. mar csak bogok napok ota h csak engem nem szeret es magamat kovezem!!!!elnezezest ha ossxefuggestelenul irtam de rengeteg kerdesem lett vona!!!mar kinyomoztam egy pszihologust is de felek tole nagyon!!
    koszonom valaszat elore is!!egy elkeseredett anya!!!

    • Vida Agi

      2012. január 28. szombat

      Az éjszakai szobatisztaságot egy hormon szabályozza, ami besűríti a vizeletet, hogy éjszaka kevesebb legyen a mennyisége. Ameddig ez a hormon nincs jelen a szervezetben, addig a kicsi nem lesz teljesen szobatiszta éjszakára. Emiatt nem szabad se lehordani, se megbüntetni, legkésőbb 5-6 éves korra minden gyereknél kialakul. Ha mégsem, akkor orvos tud rá hormontartalmú gyógyszert adni, ami segít, ezt 10-12 éves korig lehet adni, ekkorra alakul ki ugyanis az, hogy a gyerek már tudatosan is tudja szabályozni az éjszakai vizeletét.

  • Kati

    2011. december 23. péntek

    Kedves Ági!

    Nagyobb lányom 2 éves és 4 hónapos (a kicsi 5 hónapos). A nagylánnyal van gondom.
    Panelban lakunk eddig nem nagyon volt itthon a felettünk lakó szomszéd de most elkezdték felújítani a lakást, az én nagylányom rettenetesen félt a fúrótól ami nem is csoda, nagyon hangos volt.De azóta szinte minden fentről jövő hangtól megijed, bújik, sír. Voltunk fent megnéztük a lakást, van kutya meg halak és nemsokára kisbaba is lesz, ez nem segített, próbálom a lányomnak elmagyarázni, hogy mások is laknak itt és láttuk a kutyust meg a halakat is, de hiába. Nem is fél, szinte retteg. Van valami jó ötleted mit csináljak, hogy ne féljen szegénykém? Köszönöm.

    • Vida Ági

      2012. január 07. szombat

      Szerintem öleld át ilyenkor, nyugtasd meg, és meséld el neki, hogy most éppen mit csinálnak odafent az emberek, de ne nyugtató hangon, hanem úgy, hogy érdekes legyen, mint egy mesét, pl. „képzeld el, hogy most éppen a kislány leült az asztalhoz és eszi az ebédet”

  • Anett

    2011. december 04. vasárnap

    Kedves Ági!
    Barátnőm 3 éves kisfiáról mesélte a minap, hogy egyre „kezelhetetlenebb”és nagyon agresszív, illetve elég érdekes dolgokat művel. Például. Rokonokhoz mentek látogatóba és a kissrác az ajtó előtt letolta a nadrágját és odakakilt, vagy kiszórt egy tél narancsot, szintén látogatóban, abszolút direkt, majd mikor a rokon megkérte h szedje össze akkor peckesen csak annyit felet, hogy nem teheti mert ő egy kisfiú, vagy volt, hogy lepisilte az apja lábát, indok: csak mert. Én mondtam nekik, hogy pszichológus kéne ide, apja is ezt mondta de az anyuka ellenáll, gondoltam legalább a Te véleményedet megmutatnám nekik. Előre is köszönöm, Anett

    • Vida Agi

      2011. december 10. szombat

      A leírtak alapján mindenképpen javaslom, hogy vigyék el pszichológushoz, vagy nevelési tanácsadóba.

  • ircsi

    2011. november 10. csütörtök

    Kedves Ági!

    Köszönöm hozzáértő véleményedet. A szemorvoson kivül mit tehetek még, mit csináljak? Vagy nem kell ezzel foglalkoznom? Lehet ennek súlyosabb következménye lelki téren? Mi a teendőm? Mit tanácsolsz?

    köszönöm

    • Vida Ági

      2011. november 16. szerda

      Nem kell aggódnod, ha kiegyensúlyozottan álltok a dologhoz, akkor ő is megtanulja kezelni majd ezeket a helyzeteket.

  • Pötyi

    2011. november 09. szerda

    Kedves Ági!

    A kicsi fiú unokám november 18-án lesz 5 hónapos.
    Nagyon édes kis mosolygós, gurgulázós, „beszélős” volt. Körülbelül 2 hete vettük észre rajta, hogy az anyukáján és apukáján kívül senki nem közelítheti meg, nem veheti fel, nem szólhat hozzá, mert egyből keservesen, záporozó könnyek között sír. Leginkább csak az anyukája tudja megvígasztani, az ő ölében, közelében nyugszik meg.Én sajnos csak hetente egyszer láthatom, mert én Pesten, ők meg Halásztelken laknak. Eddig nem volt semmi gond. Játszottunk, etettem, tisztába raktam, vigyáztam is rá már egyszer kb. 2-3 órát. Vidám volt!!!
    Fiamék szerint senki nem szólhat hozzá, nem közelítheti meg, még a bátyuskája sem /11 éves/.
    Kérem nyugtasson meg!!!! Nagyon el vagyunk keseredve. Gondoltunk arra is, hogy most jön a kis foga, és azért, de én úgy gondolom, hogy ez nem lehet ok erre a viselkedésre.
    Mielőbbi szíves válaszát várom.
    Köszönettel. További szép napot kívánok.

    • Vida Agi

      2011. november 10. csütörtök

      Ez ebben a korban nagyon gyakori viselkedés, mert most kezd el rájönni, hogy anya nincs ott mindig vele, és elkezdi megkülönböztetni az embereket is egymástól, ezért elkezd bizalmatlan lenni másokkal szemben, és kicsit félénkebb is, ilyenkor általában leginkább csak anyát és apát viseli el, senki mást, ez teljesen természetes jelenség, idővel csillapodni fog majd.

  • Ildikó

    2011. november 08. kedd

    Kedves Ági,

    A férjem esetében többször előfordult, hogy ha a kisfiunk sír, akkor kigúnyolja. Többször kértem, már nyomatékosan is, hogy ne tegye, de nem hat rá, mert ez nála családi beidegződés. Az ő apja is csúfolta. Ezért is nincs önbecsülése neki.
    Ilyen probléma még, hogy ha mesét olvasok a babának, akkor elég sokszor kifejezi a könyvek iránti gyűlöletét a férjem, holott a kisfiunk imádja a mesekönyveket.
    Nem tudom mit tegyek, mit mondjak az egy éves babánknak, hogy ne sérüljön ezek miatt, ne ártson az önbecsülésének és ne utálja meg a könyveket. Tudom, hogy a gúnyolás előbb utóbb az önbecsülését töri le a kisfiúnak és ezt nem szeretném.
    Próbáltam, hogy olyankor kiviszem a kisfiút a szobából, de ez nem mindig megoldható, ráadásul amikor sír, nem is nagyon érti a baba, szerintem, hogy mit mondok, mert a sírással van elfoglalva.

    Köszönöm válaszodat!

    • Vida Agi

      2011. november 15. kedd

      Szerintem üljetek le egymással és őszintén beszélgessetek el erről, egy felnőtt ember, ha megérti, mire kéred, akkor képesnek kell lennie uralkodni magán.

  • ircsi

    2011. október 26. szerda

    Köszönöm!

    És kétségbe kell emiatt esnem, baj van a kislányommal, ha tényleg tikkelésről van szó?

    Érdekes , mert abszólut nem fegyelmezem túl, sőőőt inkább apa szerint sokat engedek neki, csak akkor szólok rá, ha veszély helyzet alakulhat ki, de valamikor ilyenkor is engedek, hogy maga tapasztalja meg a kisebb fájdalmat.Inkább elmondom neki, hogy mi fog történni, ha ezt nem hagyja abba.

    Amikor a barátnőm emlitette ezt a tikkelést, épp náluk volt egy baráti összejövetel, ahol régen voltunk( több hónapja) és rég látott barátok, gyerekek voltak jelen, ott nagyon pislogott. Viszont rá egy hetére ez a család eljött hozzánk és annyira felszabadult, édes volt a kislányunk, folyamatosan odabújt a barátokhoz és mondta nekik, hogy szeretlek, édesen és felszabadultan játszott a két fiúval stb, de ugyanúgy pislogott. A barátnőm is mondta, hogy biztos nem feszült, ideges, mert tényleg jó kedvű volt, be nem állt a szája , rengeteget vacsoráztak, stb. úgyhogy abszólut nem tudom, hogy mitől pislog. Lehet, hogy tényleg el kell vinnem szemorvoshoz? Szerinted? Mert még azt vettem észre, hogy akkor is pislog , amikor kimarad az ebéd utáni alvás.

    köszönöm.

    • Vida Ági

      2011. november 01. kedd

      A rég nem látott barátok azok idegenek, ezért pislogott ott többet, a család viszont nem idegen a számára, azért érezte velük jól magát. Amikor az ebéd utáni alvás kimarad, a gyerek elfárad, az idegrendszere túlterhelődik, ilyenkor is feszültté válik. Mutasd meg szemorvosnak, ez sosem árt, de a tikkelésen nem ő fog segíteni, ez pszichológiai probléma.

  • Borca Renata

    2011. október 25. kedd

    Kedves Agi,tanacsot szeretnek kerni hogy egy masfel eves kislany,8honapos kora ota mar egyre surjebben fesziti a labat elore,a kis hasat behuzza, kifo bele es a kezet is okolbe szoritva tartja.mar voltunk vele doktoroknal de azok azt mondtak hogy csak megszokasbol csinalja.mar nagyon aggodok erte!!!

    • Vida Agi

      2011. október 31. hétfő

      Ez tényleg csak egy rossz szokás, idővel magától elhagyja majd.

      • Borca Renata

        2011. november 01. kedd

        Koszonom hogy valaszolt!nem gondoltam volna hogy ilyen rossz szokasa is lehet egy gyereknek.mert mar sok megszokasrol hallottam de meg ilyenrol nem es azert kertem ontol is tanacsot!

  • ircsi

    2011. október 16. vasárnap

    Kedves Ági!

    Pár hete észrevettem, hogy 3 és fél éves kislányom sokat pislog. Először nem adtam neki nagy jelentőséget, mert azt gondoltam, hogy fáradt, de már kezd idegesíteni, így tervezem, hogy elviszem szemorvoshoz. Ma találkoztunk egy régen látott barátnőmmel és ő mondta , hogy szerinte nem szemproblémánk van, hanem idegi alapon csinálja vagyis tikkel. azóta a netet böngészem és persze semmi megnyugtatót nem olvasok, sőőőt. Tudnál erről írni nekem? illetve mit tanácsolsz, mit tegyek?

    köszönöm:Máté Irén

    • Vida Agi

      2011. október 23. vasárnap

      A tik a külső környezettel való konfliktus jele, azaz akkor jelentkezik, amikor valaki a gyermek környezetében túl sokat fegyelmezi a kicsit, fegyelmezettséget, alkalmazkodást követel a gyermektől. Gyakran fordul elő azokban a családokban is, ahol erőteljesen tiltják az akarat és az indulatok kinyilvánítását és a természetes gyermeki játékosságot, mozgékonyságot is (pl. ülj nyugodtan az asztalnál, ne izegj-mozogj folyton) Ilyenkor a tikkel tulajdonképpen az állandó tilalmak ellen lázad a gyermek. Próbáld megfigyelni kinek, milyen tilalmakra jelentkezik ez a tünet általában, így lehet megszabadulni tőle.