SOS! Mar a baba!

A néhány hónapos babák már lelkesen huzigálják a felnőttek haját, és olykor az arcukba is belekapnak, de ez inkább még csak véletlen, mint szándékos mozdulat. 6-7 hónapos kor után azonban megszaporodhatnak azok az esetek, amikor a baba az arcodba kap, húzza a hajadat, vagy akár harap, és mintha még élvezné is… Miért lehet ez? Mit lehet tenni?

hiszti, dackorszak, baba harapás, baba marás, testtudat, testhatárokNagyjából 6 hónapos korig a baba nincs tudatában annak, hogy hol végződik ő és hol kezdődik anya. Ekkor kezdi el felfedezni a saját testhatárait. Ezt azonban a gyakorlatban is ki kell próbálnia: amikor felveszed, kezdetben még csak véletlenszerűen nyúl az arcod felé, majd egyre tudatosabban csinálja – az érintés útján és az arra kapott reakciók révén tapasztalja ki, meddig terjed ő maga és hol kezdődik a másik ember.

Ennek az időszaknak a sajátossága, hogy megtapogatja az arcodat, megmarkolja a hajadat, olykor meg is harap. Még nem tudja, mit okoz ezzel, csupán próbálgatja a lehetőségeit. Szintén gyakori jelenség, hogy etetéskor megszerzi a kanalat és meg akarja etetni anyát, ezzel adja jelét annak, hogy már tudja, anya és ő két külön személy.

Segíthetjük őt ebben a folyamatban sok ölbéli játékkal, dögönyözéssel, tornásztatással, ami segít neki felfedezni a saját testrészeit és kialakítani a testképét. Nagyjából 8 hónapos korra már tisztában van vele, melyik “alkatrésze” kihez tartozik és el tudja különíteni magát anyától és más emberektől. Megkezdődik a szeparáció időszaka, amelynek első félreismerhetetlen jele, hogy a kicsi elkezd megijedni az idegenektől. Eddig ugyanis, ha valaki mosolyogva közelített felé, a baba barátságosan visszamosolygott, hiszen nem volt még tudatában annak, hogy anya ilyenkor nincs vele. Most viszont megrémül attól, hogy anya és ő két különálló személy és ez az idegenektől való félelemben nyilvánulhat meg.

Mit lehet tenni, ha mar (harap, megkopaszt stb.) a baba?

Amellett, hogy a csecsemő ilyenkor tanulja meg azt, hogy ő kicsoda, azt is meg lehet mutatni neki, hogyan kell másokhoz nyúlni. Amikor erőteljes mozdulatokkal nyúl feléd, fogd meg a kezét finoman, segíts ellazítani az ujjait és finoman simítsd végig a kezével az arcodat, mondd hozzá, hogy “simi, simi”, ebből, ha újra meg újra találkozik vele, megérti, hogy mit kéne tennie.

10 hónapos kor után a marás, csípés, harapás visszatérhet, ám ekkor már nem a testhatárok kitapasztalásáról van szó, hanem arról, hogy a baba feszült, nem tudja levezetni az indulatait, és a dühét ilyen módon nyilvánítja ki. A harapás általában akkor jelentkezik, ha szorult helyzetben érzi magát, amikor úgy érzi nem tud szabadulni egy helyzetből (pl. mert nem tud valamit elérni, megcsinálni, vagy te tiltottál meg neki valamit). Ritkán az is előfordul, hogy a kicsi mások figyelmét próbálja felhívni magára azzal, hogy beléjük harap, mert azt tapasztalta, hogy ilyenkor figyelnek a leginkább oda rá.

Ilyenkor azzal tudod rávezetni az indulatkezelés helyes módjaira, ha leteszed, és határozottan rászólsz, hogy “Nem szabad”. Ha nem kap kiemelt figyelmet az eset, ha nem túl hangos, túl erőteljes a reakciód, akkor idővel elhagyja majd ezt a szokását, mert rájön, hogy ezzel nem tud plusz figyelmet szerezni magának és az indulatkezelés más módjai felé fordul. 1 éves kor után már azt is el lehet neki mondani, hogy “fáj”, de nem kell hosszasan magyarázni még neki ennek a jelentését, ezt még nem érti meg igazán, csak azt látja, hogy csinált valamit, ami anyából hosszas prédikációt váltott ki 🙂 Ezért aztán legközelebb is kipróbálja majd, mi történik hasonló helyzetben, “vajon anya megint magyaráz majd, vagy sem?” Ne feledd: ebben az életkorban a kevesebb több.


Karácsonyi Játékos nevelés munkafüzet most ajándékba! Már csak 1 napig elérhető >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

16 Comments

  • Mariann

    2012. március 09. péntek

    Az én 2 hónapos kis fiam hason fekve ,csak jobb oldalra emeli a fejét.Egyenesen fel és balra nem emeli és nem fordul, pedig már próbáltunk bal oldalon zörögni beszélni hozzá de nem,szeretné de nem tudja.Ha kézben fogjuk akkor sem fordul balra. Már elvittük a házi orvoshoz és ö azt mondta hogy még korai majd 4 hónaposan.A védönő szerint így feküdt a hasamba és nem tudott balra fordulni így nem tanulta meg.El vagyok keseredve aggódom mi lehet a baj?

    • Hédi

      2012. március 09. péntek

      Kedves Mariann!

      Próbáljátok meg a Dévény-tornát, az valószínűleg fog segíteni.
      A kisfiam is hasonló problémával bajlódott (enyhe hypotoniával született – laza izomzat a nyaknál és a vállaknál – és az olyan tanácsok (orvosoktól, védőnőtől :-(), mint – zörögjünk a másik oldalon, majd odanéz, beszéljünk hozzá stb. – egyáltalán nem segítettek. Kértem beutalót fejlődésneurológushoz, aki a Dévény-tornát ajánlotta. Felhívtam az alapítványt (www.deveny.hu) és ők ajánlottak gyógytornászt a lakóhelyem közelében. Már 6 alkalommal voltunk és a mozgásfejlődésben utolérte korabeli társait.
      Próbáljátok meg, szerintem segíteni fog, mi nagyon meg vagyunk az eredménnyel elégedve.

    • Vida Agi

      2012. március 11. vasárnap

      Mindenképpen meg kéne mutatni fejlődésneurológusnak, aki meg tudja mondani, hogy csak egy ártalmatlan szokásról van szó, vagy esetleg más problémáról.

  • Mariann

    2012. március 09. péntek

    Az én 2 hónapos kis fiam hason fekve ,csak jobb oldalra emeli a fejét.Egyenesen fel és balra nem emeli és nem fordul, pedig már próbáltunk bal oldalon zörögni beszélni hozzá de nem,szeretné de nem tudja.Ha kézben fogjuk akkor sem fordul balra. Már elvittük a házi orvoshoz és ö azt mondta hogy még korai majd 4 hónaposan.A védönő szerint így feküdt a hasamba és nem tudott balra fordulni így nem tanulta meg.El vagyok keseredve agodom mi lehet a baj?

  • Netti

    2012. március 07. szerda

    Szia Ági!

    A kislányom lassan 2 éves lesz, és újabban bármilyen vele egykorú kis barátja jön át hozzánk látogatóba, nagyon rövid idő után letámadja őt. Ez néha pofozásban nyilvánul meg, néha löködésben, néha markolásban vagy hajhúzásban. Nagyon kellemetlen az egész, mert volt olyan eset mikor az egész délelőtt a fegyelemzésére ment rá.

    Mi lenne ilyenkor a helyes magatartás?

    Az már túlzás lenne ha beküldöm egyedül as szobájába és ott kell vezekelnie? Más egyelőre nem tűnik hatékonynak, de semmiképp sem szeretném őt bántani.

    Nagyon köszönöm a segítségedet! Netti

    • Vida Agi

      2012. március 11. vasárnap

      A fiúk általában vadócok, hajlamosak a csípésre, harapásra, ütésre stb. ez a kicsi önállóságának, akaratának fejlődésével jár: szeretne már elérni dolgokat, és ha nem kapja meg, vagy nem tetszik neki valami, akkor így fejezi ki. De még azt is, ha szeretné, hogy odafigyelj rá. Ha te ilyenkor nem csinálsz ebből nagy ügyet, nem szólsz rá erélyesen stb. és tőled nem lát ilyesmit, hanem higgadtan kezeled, ha mondjuk dühös vagy, akkor hamar ki fogja nőni. Amit tehetsz: mondd neki, hogy “nem szabad” tedd le, ha az öledben van, hagyd ott. Segíthet, ha felkínálsz neki valamilyen más megoldást, amivel az indulatát levezetheti: pl. ha oda akar csapni, akkor megfogod a kezét és összeütöd a két kezét, mintha tapsolna, ez jó feszültségoldó.

  • Vivien

    2012. február 07. kedd

    Kedves Ági!

    én segítséget szeretnék kérni.
    A kislányom,17 hónapos és nagyon verekedős,mar meg harap,végülis mindent.Hogy erről valahogy le lehet szoktatni még?A másik problémám az hogy nagyon hisztis,akaratos,mindig annak kell lennie amit ő akar ha nem kap meg valamit a szekrényről amit ő akar akkor földhöz veri magát.Nem tudom az ilyen helyzeteket hogy kezelni sajnos.Mások azt mondják hogy csapjak a kezére,de én őszintén nem nagyon szeretném a gyereket bántani.Ha meg azt mondom neki hogy nem szabad mert … akkor még jobban csinálja.Nem foglalja le magát semmivel.Vehetek neki akármilyen játékot,érdekli 2 napig és ott hagyja.Beszoktam vonni a háztartási munkákba.Sajnos én is elég feszült vagyok,és lehetséges hogy érzi és átveszi rólam?Nem tudom mi lehet az oka!?meg már mióta megszületett velem alszik,és nem nagyon tudom beszoktatni a kiságyba sem.Magától meg egyáltalán nem alszik el ott kell lenni mellette és fringatni.Én ezekre a kérdésekre szeretnék választ.

    Előre is köszönöm szépen.

    • Vida Agi

      2012. február 13. hétfő

      Erről magától fog leszokni, amint kinövi ezt az időszakot. Amikor hisztizik, csapkod, nem szabad se kiabálni, se rácsapni, hiszen ezzel pont azt mutatod neki példaként, amit nem akarsz, hogy csináljon. Helyette legyél türelmes, ne magyarázkodj, ilyenkor úgysem érti, hanem várd ki türelmesen egy szó nélkül, amíg lecsillapodik, vagy öleld át szorosan. Ha meg tudod figyelni, mi váltja ki belőle ezeket a hisztiket, igyekezz elkerülni, megelőzni ezeket a helyzeteket.
      Ebben a korban normális, hogy 1-2 napig érdeklik a játékok, nem is kell sok játék, inkább sok mozgás a szabad levegőn minden nap és egyszerű játékok, amiket sokoldalúan lehet használni (gyurma, rajzolás, baba, építőjátékok stb.)

  • Csilla

    2012. január 19. csütörtök

    Kedves Ági!

    Kislányunk 9,5 hónapos. 5 hónapos korában kezdett el mászni, majd 6 hónaposan megtanult ülni, felállni, lépegetni, és most önállóan próbál járni. Nagyon mozgékony, folyamatosan mozgásban van. Emellett folyamatosan rág. Mindent. Nem nyálzik, de állandóan rág. 5,5 hónaposan kezdtük el a hozzátáplálást. A reggelin és a vacsorán kívül minden étkezést kiváltottunk és Lilla szépen is eszik. Mosolygós, bájos, kedves, barátkozós kislány, bár 7-8 hónapos korától már félősebb. Eleinte a családtagoktól is félt, most már csak az idegeneket méregeti, mielőtt megbarátkozna velük. Talán kezdi kinőni a nagon anyás időszakot is.

    5 hónapos koráig végigaludta az éjszakákat, és nappal egyedül aludt el akkor, amikor álmos lett. Azóta sajnos, egyre rosszabb a helyzet. Eleinte a kiságyban aludt el úgy, hogy fogtuk a hátát, majd sírásra cumi kapott, aztán nem fogadta el a cumit sem, egyre hosszabban sírt, és végül ki kellett venni az ágyból.

    Jelenleg a nappali altatásoknál karban alszik el, és közben mar, csíp, karmol. Nem tud ellazulni addig a pillanatig, amíg el nem alszik. És gyakran még álmában is karmolászik (saját magát). Hadonászik, matat. Este cicin alszik el, de éjszaka sokszor megébred. A kiságyában egyáltalán nem hajlandó visszaaludni, ha karban visszaaltatjuk és betesszük az ágyba, azonnal felébred, végül mindig együtt alvás lesz a vége, de eközben is gyakran ébred, és ilyenkor is mar, karmol, csíp. Ilyenkor apukájával alszik, ő megy be hozzá.

    Úgy gondolom, az elalvási és éjszakai alvási problémák okozója a nyugtalanság. Azt már régóta gyanítom, hogy az elalvás ellen küzd. Mintha ébren akarna maradni, mert fél, hogy lemarad valamiről. Hogyan lehetne lenyugtatni őt és megtanítani lenyugodni? Leszoktatni az ilyenfajta marásról, matatásról, karmolászásról? és ezáltal elaludni és nyugodtan aludni?

    Válaszodat előre is köszönöm,
    Csilla

    • Vida Agi

      2012. január 22. vasárnap

      Ebben a korban minden baba azon dolgozik, nehogy lemaradjon valamiről, mert arra vannak “beprogramozva”, hogy keressék az élményeket, az új információkat. Viszont minden babánál más az, ami segíthet neki ellazulni, kikapcsolni: a besötétítés, az, ha becsomagolod egy takaróba, ha hason altatod, ha ringatod, az ún. “fehér zaj” (pl, susogás, tengermoraj, ventillátor, hősugárzó hangja), a szopi, a cumi – ezek mind segíthetnek neki a kikapcsolásban

  • J.Reni

    2011. december 15. csütörtök

    Szia Ági!

    Kislányom 22 hónapos, már elég rég óta küzdünk a csapkodásával, mert Ő nem harap, hanem ha dühös mert nem úgy van valami akkor odajön és rácsap a lábunkra. A baj az hogy a kis barátait is megcsapja elég sűrűn.Próbáltuk a nem szabad módszert, majd a mi is rácsapunk egy kicsit a kezecskéjére de egyik sem vált be. Kb 3 hete kezdtük el azt hogy úgy csinálunk mintha észre se vennénk hogy megcsapott. Azt kell mondjam ez se tűnik teljesen sikeres módszernek, mert minket valamivel kevesebbet csapkod de a barátait ugyan úgy… Nem tudom mit kellene tenni, kezdek tanácstalanná válni.
    Ha van Neked vagy másnak valami tanácsa azt szívesen venném.

    • Vida Agi

      2011. december 18. vasárnap

      Ha rácsapsz a kezére azzal pont azt tanítod neki, hogy ezt csinálja, hiszen te is csapsz, akkor ő miért ne csapna.
      Ebben a korban még nincsenek a kisgyereknek igazi “barátai”, a gyerekeket inkább tárgyként kezeli, mint emberekként, ezért van az, hogy őket még csapkodja, titeket meg már nem.
      Amikor rájuk csap, fogd meg a kezét, mondd, hogy “nem szabad” és simizzétek meg a kisgyereket, akit bántott.

  • tunde

    2011. december 14. szerda

    Lenne egy kerdesem 10 nappal hamarbb jott meg a menstruaciom es nagyon keves ? nem tudom hogy miert!? nem szokott ilyen lenni!

    • Gabi

      2011. december 18. vasárnap

      Ennyiből nehéz lenne megmondani, hogy mi okozza. Ha legközelebb sem jön meg pontosan, érdemes lenne nőgyógyászhoz menni.

  • Noémi00

    2011. december 13. kedd

    Az én 10 hónapos kisfiam mar és tépi mások haját. Emellé ütöget mindenkit. Ha meglát 1 ismerőst, vagy reggel engem, azonnal nagy mosolyal az arcán beleragad a hajamba majd elkezd ütögetni.

  • N.T. Olgi

    2011. december 11. vasárnap

    Nálunk is aktuális kérdés a harapdálás, de nálunk nem hisztiből teszi a kisfiam, hanem úgymond jókedvében. Mikor játszunk, akkor fordul elő meg amikor huncutkodni akar, és akarja felhívni magára a figyelmet.