Segítség! Még enni sem tudok a babától

A kórházból hazatérve az első hetekben a baba fokozott tempóba kényszerítheti a szülőket: elmaradnak a korábbi kényelmes közös ebédek és vacsorák, mert a baba éppen felébred, sír, altatni kell, vagy szopizni akar, reggel pedig azt veheted észre, hogy mire utoléred magad és végre reggeliznél egyet már ebédidő van. Mit lehet tenni?

napirend, baba napirendElőször is hozzá kell szokni ahhoz, hogy a baba megérkezésével megváltoznak a dolgok az életedben. Sokan úgy gondolják, hogy volt a “régi életük”, amikor mindenre jutott idő, és ahogy cseperedik a baba, majd egyre több idejük lesz ezt az életet élni ismét – ez tévútra vezet, mert egy 1-2 éves kicsi mellett sem lehet mindent ugyanúgy megcsinálni, mint korábban, és nehogy azt hidd, hogy ha óvodába, iskolába megy a gyerek, akkor majd annyival több időd lesz. Tehát nem lehet ugyanazt az életet élni, mint előtte, egy MÁSIK életet lehet élni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tarthatnád meg a kedvenc hobbidat, ne juthatna időd edzésre, fodrászra stb. de anyaként meg kell tanulnod ezeket a programokat összeegyeztetni a családdal is és bizony egy anyának szüntelenül dolgoznia kell azon, hogy harmóniát tartson fent a család és a saját igényei között.

A kismamák egy másik csoportja teljesen elmerül az anyaságban: maximálisan szeretne teljesíteni minden területen a babával kapcsolatban, ezért a saját elemi szükségletei is háttérbe szorulnak. Ez sem jó megoldás, hiszen az anyatejtermeléshez megfelelő táplálék- és folyadékbevitelre van szükség, a babának pedig egy kipihent, nyugodt anyukára. Az első hetekben ez érthető: még új a feladat, új a baba, de a “délben még mindig pizsamában vagyok” állapotnak nem szabad évekig tartania (nem a pizsamával van a baj, hanem azzal, ha nem eszel, nem iszol, nincs időd elszaladni zuhanyozni, hajszoltak a napjaid, mert úgy érzed, nem tudod utolérni magad a baba körüli teendőkkel és a házimunkával)

Mi akkor a megoldás?

Először is gondold végig, mi is a fontos számodra anyaként. És feleségként? Mi a legfontosabb a családi életedben?
Nem lehetsz tökéletes mindenben mindig. Vannak időszakok, amikor a baba lesz a legfontosabb, például a szülés utáni hetekben, ilyenkor kicsit lejjebb adhatsz más területen az igényeidből (például pár hétig elfogadhatod, hogy a nagymama főz, vagy rendelitek az ebédet, esetleg valaki besegít a takarításban), és lesznek olyan időszakok is, amikor 1-2 órát muszáj kettesben töltened a pároddal, hogy nyugodtan beszélgethessetek egy kicsit.

Meg kell tanulnod priorizálni is a teendőket: a baba igényei (evés, ivás, alvás stb.) és a te igényeid (evés, ivás, alvás, fürdés stb.) nagyon fontosak. A vasalás vagy a konyha felmosása kevésbé fontos.

Néhány gyakorlati ötlet:

1. Szoptatás idején

Ameddig a baba hosszasan és sokat szopizik, gyakorlatilag úgy tűnhet, szinte egész nap csak szoptatsz, nem jut másra lehetőség. Szoptatás előtt mindig menj el pisilni, így biztosan nem közben jut majd eszedbe 🙂
Készíts oda ételt is, így nem fogsz ott ülni 1 órát korgó gyomorral és legalább biztosan eszedbe jut az evés.

2. Közösen enni

Amikor nagyobb a baba és folyton a nyomában kell lenni, egyetek közösen. Ő is gyorsabban tanul meg önállóan enni, ha néha maga is próbálkozhat és látja, te hogyan eszel, és így a te étkezésed sem marad el.

3. Csináljátok együtt

Sok anyuka gondolja úgy, hogy a babának szépen el kéne lennie magában a járókában, amíg ő elvégzi a házimunkát és majd utána tudnak együtt játszani. Ez általában nem szokott sikerülni. Ha sok házimunkád van és a baba nyűgös, vidd magaddal! Amíg egészen kicsi, hasfájós, sokat sír, hordozókendőbe teheted, itt biztosan megnyugszik, ha már néhány hónapos, akkor tedd a hordozóba vagy pihenőszékbe, beszélj hozzá, énekelj neki, mutasd meg, mit csinálsz éppen, néhány eszközt a kezébe is adhatsz nézegetni, játszani.

A totyogókat pedig már kiválóan be lehet vonni a házimunkába is: például kiszedheti a mosógépből a ruhákat a lavórba, sepregethet, törölgetheti a port, segíthet teregetni stb. Nem kell eljátszanod az “én mindent megoldok egyedül” szerepet, lehet, hogy lassabban megy együtt, viszont jó móka a kicsi számára – miért ne csinálnátok közösen?

Napirend, Szervezés és Időmenedzsment kismamáknak Ismered azt a néhány alapszabályt, amelynek révén a napirend számodra és a baba számára is tökéletesen átlátható és követhető lesz? Katt ide a válaszért! >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

10 Comments

  • Éva

    2012. február 13. hétfő

    Szia Ági!

    Kisbabám 1 hetes. 4140 gr-al született. Nagyon jó baba nem sírós, nem nyűgös, az estéket is 1-2 szopival átalussza. Viszont nem tudom, hogyan szoptassam. A korházból hazajövet tartottam a 2 órás szopi időket, de van, h sír és mással nem tudom megnyugtatni, csak ha szopizhat. Ez nem is komfort szopi, hanem rendesen eszik. Azért vagyok kicsit bajban, mert mérjük a babánkat minden etetés előtt. így nem tudom, h ezek a “mellékes szopizások” és a “tényleges” 2 óránkénti szopik között hogyan csináljuk?
    Sokféle tanácsot kaptam, pl, hogy igény szerint szoptassak még nyugodtan. Mások azt, h tartsam a 2 órát, mert így alakul ki a ritmusa. Tehát nem tudom eldönteni melyik megoldás a jobb…Segíts kérlek!
    köszönöm!

  • Bea

    2011. november 09. szerda

    Kedves Ági!

    A kislányom aki 2.5 hós már két napja nagyon nyűgös, folyton csak sír. Már mindent kipróbáltam, megnéztem, kerestem az okát de nem jövök rá. Nagyon nyáladzik, tegnap volt egy kis hőemelkedése de az sem magas, két naponta kakál elég sokat, aminek a színe és az állaga olyan mintha spenót lenne. Kap anyatejet is és tápszert is.
    Már nagyon ki vagyok merülve,mert a napunk úgy néz ki, hogy evés, sírás, alvás. Ez megy már 2. napja. Próbálom lekötni a figyelmét de semmi nem érdekli. Csak úgy nyugszik meg, ha kézben van és sétálok vele. Ahogy leülök máris sír!
    Étvágya van, szépen eszik. Teljesen tanácstalan vagyok!
    Te mit gondolsz? Köszönöm válaszod!
    Bea

    • Vida Ági

      2011. november 16. szerda

      Két lehetőség van:
      1. Beteg: mivel hőemelkedése van, ez nem kizárt, szerintem mutasd meg orvosnak is.
      2. Korai fogzás: előfordulhat, de ritka. A nyálzás, a nyűgösség, a zöld kaki egyaránt utalhat erre. Homeopátiával tudsz segíteni neki, erről bővebb leírást itt találsz: http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf

  • Kósa Krisztina

    2011. július 16. szombat

    szia Ági

    A következő problémával fordulok hozzád: kislányom lassan 10 hónapos lesz, születése óta szinte minden percben foglalkozva volt vele jobban mondva mindig volt mellette valaki, kivéve alvásnál, ezért nem is csoda, hogy nem játszik el egyedül, szó szerint még WC-re se tudok elmenni, a házimunkáról nem is beszélve. Járókához nem lett szoktatva, illetve amikor próbáltam csak ordított benne, kiságyban pedig csakis alszik. Eddig még valahogy működött a dolog, pedig tudtam, hogy nem így kellene lennie, amíg aludt, addig főztem és takarítottam, amit tudtam, vagy ha otthon volt valaki.De hamarosan külön költözünk anyósoméktól családi házba és bizony nem tudok mindig játszani vele, azt meg nem akarom, hogy mindig szólnom kelljen majd valakinek,hogy legalább egy-két dolgot el tudjak végezni. Szeretném megtanítani az önálló játékra illetve ha még nem késő a járókába szoktatni, de nem tudom, hogyan tegyem. Jelenleg mihelyt egyedül hagyom elkezd sírni, mihelyt nem foglalkozom vele hisztizik (jobban mondva azt követeli, amihez eddig hozzászokott-a folyamatos figyelmet), képes 1 órán keresztül is ordítani, a sok játékával pedig egyedül nem foglalkozik, csak ha valaki játszik vele. Válaszod előre is köszönöm.

    • Vida Agi

      2011. július 30. szombat

      Most már késő lenne járókába szoktatni, mert mindjárt járni kezd, inkább tegyetek biztonsági rácsot a gyerekszoba ajtajára, hogy ne tudjon kijönni és ott játsszon. Próbáld meg, hogy 10-10 percekre otthagyod, ha “reklamál”, akkor szóval nyugtasd. Váltogassátok a 10 perc közös játékot és a 10 perc önálló játékot. Ha unatkozik a szobájában, vidd ki magaddal és vond be a házimunkába, de ne csak vele foglalkozz ilyenkor, hanem te végezd a dolgodat. Így fokozatosan egyre türelmesebb lesz ő is, mert megtanulja, hogy nem tudsz mindig csak vele lenni és azt is, hogyan foglalja el magát.

  • Lilla

    2011. július 08. péntek

    tündének: szerintem nem lehet elkényeztetni egy kisbabát! Ettől függetlenül most én is abban a cipőben vagyok, hogy nem tudok semmit csinálni mellette. Pedig már harmadik baba, lehetne rutinom. De ez nem így megy. Ő ilyen típus, próbálom így elfogadni. Néha nagyon nehéz…

    • Dorottya

      2011. október 30. vasárnap

      Egyetértek és örülök, hogy ezt leírtad. Én is a harmadik gyerekemmel babázom, és pontosan azt tapasztalom, hogy a rutin a gyakorlati tevékenységek (öltöztetés, fürdetés) tekintetében jelent(het) könnyebbséget, minden egyéb tekintetben egyedi a baba igénye.

  • Tünde

    2011. július 08. péntek

    Hát igen ez egy nagyon hasznos cikk nem mintha a többi nem lenne az persze:) de mi van akkor ha már túl vagyunk az első egy-két hetes időszakon és még mindig nem változik semmi. Teszem azt az az édes csöppség kissé el lett kényeztetve helyre lehet még hozni a tipikus első szülős hibákat és ha igen hogyan?

    • Ági

      2011. július 08. péntek

      Ranschburg Jenő azt írja az egyik könyvében amit épp olvasgatok, hogy fél éves koráig nem lehet elkényeztetni a csecsemőt. Ha sír, segíteni kell a problémáján, mert ezáltal bízni fog a szülőben. Fél éves kora után pedig magától kezd el leválni az anyáról/apáról/gondozóról, ugyanis tudja, hogy számíthat rá. Ha szüksége lesz rá, úgy is ott lesz.

    • Vida Agi

      2011. július 08. péntek

      A teendő ugyanaz: ne úgy tervezz, hogy leteszed az ágyba és majd ellesz órákig, hanem amikor tudod, hogy elvan, addig csináld meg azt, amit csak nélküle lehet, aztán játssz vele, ha elunta magát, aztán megint játsszon egyedül (ha már nagyobb, akkor van, hogy a hely untatja, de egy másik szobába áttéve jól eljátszik). Nem kell mindig az első szóra felvenni, ha éppen nem tudsz odamenni hozzá, akkor először mindig beszéddel nyugtasd meg, ezzel is nő a tűrőképessége. És ha úgy alakul, akkor vidd magaddal, ültesd magad mellé, végezd a munkádat és közben beszélgess vele, adj a kezébe a korának megfelelő konyhai eszközöket, ha már nagyobb, akkor bevonhatod a feladatokba is a korának megfelelő szinten.