Manapság egyre több helyről hallom, hogy a szülők úgy döntenek, lemondanak a televíziózásról és anélkül nevelik gyerekeiket is. Az estéket közös képernyőbámulás helyett játékkal, beszélgetéssel, olvasással töltik. De vajon lemaradnak-e valamiről az így nevelt gyerekek vagy éppen fordítva: azok a gyerekek maradnak ki valami jóból, akik napi átlag 3-4 órát a tévét nézik?
Nem túlságosan elterjedt még ez a modell: hazánkban egyelőre éppen az a probléma, hogy a gyerekek már egészen kicsi kortól kezdve napi sok-sok órát a televízió előtt ülve töltenek és válogatás nélkül ömlik rájuk a rengeteg információ. Nem az a gond, ha a mesecsatornát nézik, hanem ha a szülőkkel együtt a véres akciófilmeket, bugyuta sorozatokat is nyomon követik. Ehhez nem kell, hogy a tévé előtt üljenek, az is elég, ha csak háttérzajként szól a tévé, a szülők nézik, közben pedig a kicsi a szobában játszik.
Régebben a kutatók egyöntetűen állították, hogy a televíziózás rossz hatással van a gyermekre napjaink kutatói azonban már engedékenyebbek.
„A televízió, a számítógép és az internet a modern világ szellemi táplálékai. Nélkülük nemcsak ízetlenebb az élet, de olyan tápanyagokban is könnyen hiányt szenvedhetünk, melyek az egészséges mentális fejlődés nélkülözhetetlen elemei. De – akárcsak a valódi táplálék esetében – a túlzott fogyasztás vagy a silány minőség könnyen ártalmassá is válhat. A gyerek, aki a rossz minőségből nagy mennyiséget fogyaszt, lassan mind testileg, mind szellemileg elformátlanodik: egyre felszínesebbé, egyre tartalmatlanabbá válik, olyan emberré, aki legfeljebb csak ütni képes – de érezni és gondolkodni nem” – írja Ranschburg Jenő Áldás vagy átok – Gyerekek a képernyő előtt című, most megjelent könyvében.
Babák a tévé előtt?
1-másfél éves kor előtt is szívesen nézik a babák a tévét, de ne hagyjuk nekik, mert károsítja a szemet. Másfél éves kor körül már pár perces rövid, egyszerű meséket megnézhet a pici, de ne hagyjuk órákat a képernyő előtt ülni. A beszédfejlődéssel párhuzamosan, nagyjából 2 éves kor után már megérti az egyszerűbb mesefilmek történéseit. 3 éves kortól kezdődhet az igazi rajzfilmnézés, ekkor már akár bábszínházba vagy moziba is elvihetjük a gyermeket, természetesen csak a korának megfelelő filmekre.
Néhány hasznos tanács:
- A gyermek számára alaposan válogassuk meg a műsorokat, ne nézzen meg válogatás nélkül mindent.
- Feleslegesen ne járassuk a tévét, mert hosszú távon idegesítő a zaj maga is, és elvonja a figyelmet az egyéb tevékenységekről.
- Ne játsszon a gyerek televíziózás közben. Legyen külön ideje a játéknak és a tévénézésnek.
- Iskoláskorban már az sem okoz gondot, ha nemcsak gyermekeknek szóló műsorokat néz a gyerek, de a megnézett műsorról mindig beszélgessünk el vele, hogy ne maradjanak számára érthetetlen, vagy félreérthető, ijesztő részletek.
- Ne üljön a gyerek egész nap a televízió előtt, legyenek közös aktív tevékenységek, vonjuk be a házimunkába, menjünk szabad levegőre, legyen külön ideje az önálló játéknak, és külön ideje a tévézésnek is.
Ha így járunk el, idővel gyermekünk megtanulja a televíziózás kultúráját és nem fog végletekbe esni.
Leave A Response