Nem teszek kárt a lelkében?

Régi anyai félelem az, hogy esetleg elrontunk valamit, valami végleges hibát követünk el, amit nem lehet helyreállítani. Kárt teszünk a kicsi lelkében, amit soha nem tudunk majd helyrehozni. Hasonlóan a fizikai sérülésekhez, a lelki sérülések is lehetnek kis karcolások, amik gyorsan összeforrnak vagy 8 napon túl gyógyuló sérülések, amik visszavonhatatlanul megmaradnak. Mivel teszünk kárt és hogyan hozzuk helyre?

„Ne hagyd sírni” – de mit is jelent ez pontosan?

Sokszor, sokfelől hallhattad már azt, hogy a babát nem szabad sírni hagyni. Valóban nem szabad. Ha sokat sír magában a baba, az számára stresszt jelent. Megnő a stresszhormonok szintje a szervezetében és ennek a hatása akkor is megmarad, amikor a sírásnak már vége. A sírni hagyott babák agyában kisgyermekkorban is magasabb a kortizolszint, ennek következtében hamarabb kerülnek stresszes állapotba: nyűgösebbek, agresszívebbek lehetnek. Sőt: a sírni hagyás még a hosszú távú memóriára is rossz hatással van.

Az elméletek azonban nem szólnak arról, mi történik, ha a babát nem szándékosan, trenírozás céljából hagyod sírni, hanem muszájból. A nagyobbik testvért éppen fürdeted és nem hagyhatod magára a fürdőkádban, kiszaladtál a postáshoz, amíg a baba aludt, közben felébredt és mire visszaérsz 1 perc múlva, ordít, vagy ha mondjuk ikreid vannak és amíg az egyiket eteted, a másik sír. Most akkor ettől örökre elveszíti a bizalmát a világban?

Nyilván nem. Sok-sok praktika létezik, amivel áthidalhatjuk ezeket a helyzeteket (a hordozókendő nagyon jó találmány!), de teljesen elkerülni nem lehet. Csak törekedni lehet rá. Az elméletek a hosszú távú sírni hagyás hatásairól szólnak, nem arról a néhány alkalomról, amikor nem tudtál azonnal ott lenni a babánál. A kötődés sok apró szálból tevődik össze, ha törekszel a kötődő nevelésre, ha a lehetőségeidhez mérten mindent megteszel, akkor a gyermeked is jól fogja érezni magát.

Tehát az nem okoz kárt a babában, ha néha, véletlenül 1-2 percet sír és te nem tudsz azonnal ottlenni mellette. Nem ettől sérül a kötődés és a világba vetett bizalom, hanem attól, ha tartósan és szándékosan sírni hagyják a babát. A kötődést ez nem csak a baba oldaláról rongálja, hanem a szülő részéről is, hiszen az ösztöneink azt diktálnák, hogy segítsünk a síró gyermekünkön. Ha hideg fejjel úgy döntünk, sírni hagyjuk, nem segítünk neki, az szülői oldalról is rombolja a kapcsolatot.

Ha félreértjük egymást

Sokan a sírás mértékéből mérik le, elégedett-e a baba: ha sokat sír, baja van, ha nem sír, elégedett. Éppen ezért nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor a baba sír, annak ellenére, hogy kézben van. Ennek gyakran félreértés áll a hátterében. Sokan úgy gondolják, ha a babát felveszik, meg kéne nyugodnia. Csakhogy az anyukák néha próbálnak racionálisan nevelni, például:
– nem adnak enni a babának, ha éhes, mert még nincs itt az ideje,
– felkapják, amikor unatkozik és próbálják altatni, mert azt hiszik, hogy álmos,
– szórakoztatják, amikor álmos, mert azt hiszik, unatkozik stb.

Ha sok ilyen félreértés van, akkor anya egyre stresszesebb, mert bármit csinál, a babának valahogy semmi nem jó, és a baba is nyugtalanabb, mert hiába sír, nem azt kapja, amiért jelez. A szülő stressze, feszültsége pedig kihatással van a babára is.

Fontos azt is tudni, hogy vannak olyan babák, akik kevésbé nyugodtak, érzékenyebbek (Elaine Aaron szerint az emberek kb. 20%-a hiperérzékenyen születik, azaz érzékenyebb a zajokra, fényekre, a túl sok ingerre, de még a műszálas anyagok vagy a ruhacímke is zavarhatják).

Mindkét esetben előfordulhat, hogy az anya nem tud ráhangolódni a babára. Ehhez még hozzájárulhat, ha nehézségek léptek fel a várandósság során, a szülés közben vagy utána. Ilyenkor az anyuka aggódóbb, feszültebb, megpróbál tanácsokat követni, jót akar, de éppen emiatt elvész a kapcsolat bensőségessége, az egymásra hangolódás lehetősége. Szerencsére mindezt lehet a későbbiekben pótolni.

Maradandó a károsodás?

A gyerekek szerencsére nagyon rugalmasak. Nem minden csecsemő születik ideális körülmények közé.
Lehet, hogy nem úgy sikerült a szülés, ahogy eltervezted, nem sikerült az első órákat együtt tölteni, vagy akár az első hetekben együtt lenni. Lehet, hogy feszült voltál az első időben, kétségbeesetten követted a másoktól kapott tanácsokat, ezért nem értetted meg, mit is szeretne tőled a gyermeked.
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a szélsőségesen elhanyagolt gyerekek megfelelő családba kerülve képesek kiegyensúlyozott felnőttekké válni és kialakul a megfelelő kötődés is.

Ha úgy érzed, valamit menthetetlenül elrontottál, jó, ha tudod, hogy ha most elkezdesz rá odafigyelni, több időt, figyelmet adni a kicsinek, megérteni a viselkedését, reagálni a jelzéseire, azzal gyógyíthatod az esetleges sérüléseket.

Mi segíthet a gyógyulásban?

1. A kicsi viselkedésének megértése: Mit szeretne? Mit jelez? Miért viselkedik így?

2. Sok testközelség, összebújás

3. A saját feszültségeid oldása, az indulatok levezetése (sporttal, nagy sétákkal a szabad levegőn – ez a babának is jót tesz)

4. Elengedés: a csecsemők, a kisgyerekek sok érthetetlennek tűnő dolgot tesznek, furcsán viselkedhetnek, nem kell túlbonyolítani, magadra venni, túlértelmezni a viselkedését, sem túlbonyolítani a mindennapokat felesleges szabályokkal, mert ez mindannyiótokat feszültebbé tesz. Tedd minél egyszerűbbé a napjaitokat, engedd el a megfelelési kényszert, az erőltetett programokat, a külső elvárásokat! Kezdj el befelé figyelni!

5. Válasz a kicsi jelzéseire: lehet, hogy nem tudsz mindig azonnal ott lenni, rohanni hozzá, amikor kér valamit, de ilyenkor is válaszolj neki. És, ha aznap már az ezredik alkalom, amikor elhangzik, hogy „Anyaaaaa”, akkor se indulattal válaszolj, ne éreztesd azt vele, hogy a terhedre van. A még mozogni nem tudó csecsemő nem azért hív téged, mert „szórakoztatni akar”, hanem azért, mert nem tud odamenni hozzád, rád van szüksége. A totyogó azért hív olyan gyakran, mert bár már nagyon önálló néha fel kell töltődnie „anyával”, és mert meg akarja neked mutatni a felfedezéseit a világban.
Minden kisgyerek átmegy azon az időszakon, amikor extra sokat ismételgeti az „Anya”-szót, de ez csak átmeneti jelenség, ami pár hét után elmúlik majd. Élvezd, hogy valakinek az életében ennyire fontos személy vagy 🙂

9 lépés, amivel megszabadulhatsz a megfelelési kényszertől, a folytonos aggódástól. Az elsőt itt most elolvashatod >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

28 Comments

  • Éva

    2014. március 13. csütörtök

    Kedves Ági,
    szeretném a véleményedet kérni. Nemrég részt vettem egy előadáson, ahol a pszichoszexuális fejlődés volt a téma.
    Teljesen felkavart néhány ott elhangzott kijelentés. Azt mondta az előadó pszichológus, hogy szexuális abúzusnak nemcsak a fizikális értelemben vett zaklatást tekintjük, hanem például az együttalvást és az együttfürdést is a gyerekekkel – függetlenül annak gyakoriságától és a kisgyermek életkorától, mivelhogy Freud szerint a gyerekek polimorf perverz lények.
    Az együttalváskor – akkor is ha csak rövid időre, vígasztalásként megy át az anya a gyerek mellé – a szülő erotikus álmai során kibocsátott hormonok összezavarják a picit. Ezért ne feküdjünk a gyerek mellé, maximum térdeljünk oda, és mondjuk neki, hogy anya vigyáz rád.
    Az együttfürdés még alkalmanként sem támogatandó, mivel a gyerek a meztelenséget nem tudja a helyén kezelni, ezért szülőként oldjuk meg, hogy minél kevesebbet lásson meg minket, nemhiába találták ki a törölközőt.
    A fent említetteket állítólag sok felmérés is alátámasztja.
    Nos, mi számtalanszor vettük már magunk közé a picit, és bizony előfordul, hogy éjszaka átmegyek hozzá ha felriad és együtt alszunk vissza. Másfél éves a gyermekünk, és volt már olyan is, hogy alkalomadtán letusoltam vele együtt. Egészen pici korában még magam elé is ültettem a kádban, amíg önállóan nem lehetett engedni. Számomra ez eddig teljesen ártalmatlannak tűnő dolog volt, nem is gondoltam soha másra. (Természetesen idősebb korában már nem szándékoztam vele fürdeni. Erre rá is kérdeztem, mire azt a választ kaptam, hogy miből gondolom, hogy a kicsi gyerek nincs annyira intelligens, mint egy felnőtt?)
    Sosem gondoltam volna, hogy ez ilyen bajok forrása lehet, és őszintén szólva most sem győztek meg róla, de azóta is ez jár a fejemben.
    Nagyon érdekelne a véleményed.
    Köszönöm előre is a választ!

    • Vida Ágnes

      2014. március 14. péntek

      Ezek eléggé elavult nézetek voltak, amiket ott hallottál. Szimplán kulturális dologról van szó. Japánban például bevett szokás kiskamasz korig együtt aludni a gyerekekkel és ennek semmilyen káros hatása nincs szexuális téren (egyébként pl. Dél-Amerikában és Spanyolországban, Portugáliában is elterjedt az együttalvás). A fürdés más téma, de itt sem arról van szó, hogy ha néha együtt fürdesz a kisgyerekkel, akkor attól bármi baja lenne. Itt írtam egyébként erről a témáról: http://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/mezitelenul-a-gyerek-elott

      • Éva

        2014. március 14. péntek

        Kószónöm szépen, elolvastam, és megnyugodtam 🙂

  • Magdi

    2014. január 15. szerda

    Kedves Ági!
    Nekem olyan kérdésem lenne,hogy miből lehet tudni-látni hogy 1 másfél éves baba idegileg kimerült lelkileg terhelt? Mert én erre gyanakszom. Oka lehet az,h a szüleim állandóan kiabálva mérgesen-ingerülten beszéltek velem(bele akartak szólni az élet minden apró dolgába) ők akarják nevelni a babát)) na nyilván ebből adódtak viták de sajnos rendszeresen. Mostanra már az eddig normálisan alvó-evő babából lett 1 olyan aki leizzadva-délutáni alvást figyelve felsír vagy felnyög, aztán türelmetlen is lett, amit játékot szeretett eddig játszani velem türelmesen rakta a formába) most nem. semmi nem köti le. Tudom megérzi a bennem levő aggódást vagy feszültséget de igyekeztem és ment hogy ő türelmetlen volt én nem mutattam vártam hátha visszajön a játékhoz..persze most nem viszem a szüleimhez jódarabig( soha többet nem vinném). Szorongó lett ettől,? megfigyeltem egész nap mikor még délután megaludta a 2és fél órát akkor nem volt ilyen de kb 1 hónapja du nem alszik annyit és bármit tettem Nem alszik vissza.Ettől persze én még jobban kiborultam de már nem sírok előtte)). várjak türelemmel majd megemészti a másfél évnyi rosszat? Volt hogy komolyan elmondtam neki a dolgokat de hogy megértette e…ki tudja… mit tehetnék adjak neki valami nyugtatót hogy vissza szokjon a szervezete a rendes du alváshoz? Nagyon elkeseredtem.Persze én sem tudok mindig nyugodt lenni maradni,néha mondom magam elé hogy mérges vagyok rá…milyen tanácsod lenne a türelmen meg a szülők kerülésén kívül?
    Köszönöm válaszod Magdi

    • Vida Ágnes

      2014. január 29. szerda

      Az állandó vita és feszültség kihatással van a babára, de ha csak akkor észleli ezt, amikor a mamához mentek, az nem okoz maradandó szorongást. Ezek mind életkori jelenségek. Egyre akaratosabb, ezért türelmetlen, mert nem érti, miért nem tudja az akaratával befolyásolni azt az összerakós játékot 🙂 Kevesbbet alszik délután, mert az életkorral csökken az alvásigénye. Segíthet a nyugodtabb alvásban, ha a ti ágyatokban aludhat délután, ott általában hosszabban alszanak a kisgyerekek, mert biztonságban érzik magukat a „családi fészekben”.

  • Éva

    2014. január 14. kedd

    Kedves Ági!

    14 hónapos kislányom csak a mássalhangzóval kezdődő szavakat mondja ki. Ezekkel viszont nagy szeretettel próbálkozik. Mama,papa,baba, dádá, körte, kalap, dédi, paci, állathangok stb, de az apa és az anya szó nem megy. Megpróbáltam neki mondani hogy nyanya és azt egyből mondta. Örökbefogadás közben vagyunk, élete 70%-ban mi neveltük, de kb 2 hónappal ezelőttig keresztapának és keresztanyának hívtuk magunkat előtte. Egyébként nagyon okos mindent megért és megcsinál, vidám gyerek.
    Baj hogy magánhangzóval kezdődő szavakat nem mond?

    Köszönöm:

    Éva

    • Vida Ágnes

      2014. január 29. szerda

      Nem kell emiatt aggódni, a beszédfejlődés hosszú dolog, ő most egyelőre erre jött rá, ezt használja, mert ebben már biztos, hogy tudja, aztán majd később elkezdi a magánhangzós szavakat is mondani.

  • Wachtler Orsolya

    2014. január 10. péntek

    Kedves Ági,

    Fiam idáig szeretett fürdeni igaz állt csak a vizben néha guggolt nem ült bele de imádta pacsolni dobálni a játékait stb, alig birtuk kivenni, három napja ha eljön a fürdés ideje visít, a fürdőszobába nem lehet bevinni, ronggyal mosdatom lavorból mert első nap mikor megpróbáltuk megfürdetni sirógörcsöt kapott a kádban nem történt semmi olyan dolog ami bántotta volna, nem raktuk túl meleg sem túl hideg vizbe, ugyanúgy ment minden mint előtte mégis retteg a víztől fürdő közelébe nem tudjuk vinni. Próbáltuk hogy velem együtt, nem sikerült, kiskádjában, nem sikerült ezért most a rongyos átmosás van éppen, de fogalmam nincs hajat hogy fogok igy mosni neki. Mekkora kárt okozok ha úgy fürdetem hogy sír közben gondolom nem jó az ha utálni fogja a fürdést emiatt. Mit tudok tenni? Játékok sem váltak be

    • Mónika

      2014. január 10. péntek

      Kedves Ági!
      A kérdésem sajnos kimaradt azok közül, amelyekre válaszoltál, így újra elküldöm, hátha a sok megválaszolt kérdés között elveszik az enyém.

      „Mónika
      2014. január 09. csütörtök – 13:57

      Kedves Ági!

      Lányom 4 hónapos, anyatejes. Mellettem alszik éjjel, mert az ágyában nem hajlandó aludni. Hajnalban állandóan szelek gyötrik. Ilyenkor tornáztatom, a hasára nyomom a lábait, és jönnek is rendesen a szelek. Ilyenkor megkönnyebbül, s alszik tovább, de egy óra múlva újra elkezd feszengeni, a lábait húzza fel, s újra jöhet a torna. Éjszaka félálomban szokott szopizni (közel az anyamell), de nem sokat, mert egész éjjel ugyanabból a mellből szopizik vagy talán inkább csak cicizik és szomját oltja. Ilyenkor nem böfiztetem, mert akkor teljesen felébredne, így meg alszik tovább. Csak cicin alszik el. Mit tehetnénk a szélgörcsök ellen? Reggelente 5 csepp biogaiát kap, mert hasfájós volt. Ha kifogy az üveg, újra megpróbáljuk, hogy jó-e a közérzete nélküle. Van itthon még infacol, espumisan, woodwards gripe water és salvus víz is. Ezeket nem adom neki a biogaia mellé. Mit javasolsz, hogyan könnyíthetnék a lányomon?
      Hason alvás sajnos kizárt, mert születése óta nem hajlandó letenni a fejét, ha hasra fordítom.
      Újabban pedig az esti fürdés, szoptatás után cicin elalszik, majd kb.20perc múlva teljesen felébred, s nem akar visszaaludni 2órán át. Ilyenkor sír, „magyaráz”, nevetgél, feszeng, nyüglődik felváltva. Mi lehet a gond?
      Köszönöm a segítséged!”

      • Espan Jusztina

        2014. január 15. szerda

        Kedves Monika, probald meg az Osanit nevu homeopatias gyogyszert, fogzasra es pocira is jo. Ez egy osztrak gyogyszer, de mar tobb magyar patikaban is lehet kapni. Nem tudom Aginak mi a velemenye rola, nekunk, es meg sok ismerosunknek bevalt. Hatha…

    • Vida Ágnes

      2014. január 12. vasárnap

      Van, hogy a kicsi megijed a víztől egyszer és utána egy darabig fél tőle. Segíthet, ha
      – néhány napig nem fürdetitek, amíg el nem felejti az élményt, ami megijesztette,
      – néhány napig más helyiségben fürdetitek, mert a félelmet gyakran a helyhez köti a kicsi,
      – együtt fürdötök vele néhány napig, így biztonságban érezheti magát.

  • Adrienn

    2014. január 04. szombat

    Kedves Ági!

    Elnézést, ha hosszan írok!
    A kisfiam 4 hónapos, ingerkereső, élénk, ügyes baba. Már 1 hete forog, kúszni próbál, sikongat, csörgővel játszik, cserélgeti a kezében.

    Szept. 3-án született 3380g-mal és 53cm-rel. A kórházból 3030-al jöttünk haza. Most 4 hónapos és 6300g. A 4.hónapban már csak 500 g-ot hízott, lelassult, pedig még nem duplázott. Az utóbbi héten csak 50g-ot! 4hetet vagy 1naptári hónapot kell számításba venni? Jó ez a gyarapodás?

    Kizárólag anyatejes baba és mindig igyekeztem igény szerint szoptatni. Az általad javasolt napirendet tartjuk. Ébredés után evés, pelus, játék egyedül, játék együtt, 1-1.5óra után már nyűgösködik és csak ölben nézelődik-beszélget, aztán kb 2óra ébrenlét után elálmosodik, akkor kis szeretgetés után az ujjacskájával a kiságyban elalszik egyedül. 1-1.5 óra alvás után ébred és kezdjük elölről.
    Sajnos azt tapasztalom, hogy így két etetés között eltelik 3-4 óra (változó lehet) és így lecsökken a tejmennyiségem. Estére már alig van, van, hogy éhes marad- illetve nem tudom: ha éhes lenne, el tudna aludni cicin 8tól 4ig? Már most abban is kételkedem, hogy észre veszem-e, hogy mikor éhes: lehet hogy megéhezik mondjuk 2 óra után és azért szopja annyira az ujját elalvás előtt, vagy ez a fáradtság jel? Tartok tőle, hogy nem szopizik annyit, amennyi egy nap a minimum lenne neki (nem mértem). Rengeteg tejem lett akkor, mikor karácsonykor beteg volt és órákig csak feküdtünk és csak evett-aludt, mikor jól esett. De ezt nem csinálhatom állandóan! Vagy kínáljam meg többször egy nap függetlenül az ébredéstől? Nem lesz így rendszertelenül „túlciciztetve”? Nagyon nem szeretnék tápszerezni! Azt érzem, én vagyok selejtes tejtermelő, bármit teszek, nem áll be a mennyiség, hogy 3 óránként etethessem. Nem lett sírósabb, de délután már van, hogy etetés után a pelenkázón az ujját szopja. Sötét szobában szoptatom, mert minden inger eltereli a figyelmét, hamar „végez”. Mindkét ciciből eszik.

    Másik kérdésem az ujjszopásra vonatkozik. Mióta megtalálta az ujját, napközben is visszaaltatja magát, ha megébredne. Ezért ha felsír, nem rohanok be, várok egy kicsit, hogy ébred-e, vagy még az ujjával elalszik. Jól teszem?
    Azt vettem észre, hogy játék közben is beveszi, vagy ha unatkozik, ha egyedül érzi magát, de akkor is, ha épp játszok vele, vagy fáradt. Több testközelségre lenne szüksége? Próbáltam ilyenkor megszoptatni de nem mindig fogadja el, vagy csak kortyol és utána kiabál, tol el magától. Aggaszt, hogy stresszben van ilyenkor és én nem figyelek rá eléggé.

    Ezt írtad: „Nem kell túlbonyolítani a mindennapokat felesleges szabályokkal, mert ez mindannyiótokat feszültebbé tesz. Tedd minél egyszerűbbé a napjaitokat, engedd el a megfelelési kényszert, az erőltetett programokat, a külső elvárásokat! Kezdj el befelé figyelni!”
    Teljesen igazad van, de látod, nekem nem megy! Eléggé rágörcsölök, pedig nevetős, aranyos, jól alvó, szépen fejlődő, gyönyörű kisfiam van.

    Köszönöm a válaszod,
    Üdvözlettel
    Nsgy Adrienn

    • Adrienn

      2014. január 05. vasárnap

      Jaj elfelejtettem írni, hogy a gyerekorvos szerint is fogzik. Látom, hogy rágcsál, a nyálát folyatja.
      Köszönöm!!

    • Vida Ágnes

      2014. január 29. szerda

      Ne aggódj, azért lassult a hízása, mert már majdnem megduplázta a születési súlyát. Felesleges hetente méricskélni, elég, ha havonta megméred és, ha megvan a 400 gramm hízás havonta, az elég.
      Nincs miért aggódnod: örülj neki, hogy ilyen kiegyensúlyozott és jó alvó 🙂 Ebben a korban már teljesen jó, ha 4 óránként eszik nappal és éjjel egyátlalán nem.

      Jól teszed, hogy nem rohansz hozzá. A baba számára az ujjszopás az önnyugtatás eszköze, de ebben a korban kezdi el felfedezni is a kezét, játszani vele, ezért is szopizza most többet, láthatóan nem a szopi miatt csinálja.

      Tényleg nagyon jó kisfiad van, élvezd ki, hogy ilyen aranyos 🙂

  • Betti

    2014. január 04. szombat

    Kedves Ági!

    Első alkalommal fordulok hozzád, bár szoktam olvasni a blogodat.
    Kisfiam 20 hónapos, nagyon aktív kisfiú!
    Beköszöntött nálunk is a „nem” és „egyedül” korszak. Okos baba, mindent ért és mindent mond is!
    Csak nagyon akaratos és makacs is!Nehezen lehet eltéríteni a szándékától, ha valamit például nem szabad.
    A hiba amit vétettem, hogy egyszer azt mondtam neki: ” nem szabad,ha hisztizel elvisz a bagoly”
    És sajnos szerintem megijedt ettől, mert azóta(kb 2 hete) félénkebb lett, hamarabb sír,éjjel is felébred, és nehezen tudom csak megnyugtatni.
    Persze azóta már mondtuk százszor,hogy nincs bagoly,elzavartuk,de szerintem még mindig ettől fél.
    Néha emlegeti, de éjjel nem.
    A hisztik néha hányásig fajultak,ha valamit nem engedtem neki.
    Már nagyon megbántam,és sajnálom hogy ilyen butasággal próbáltam „kordában” tartani,csak néha már kiborító volt a hisztije.
    Hogyan tudnám ezt jóvátenni?
    Nagyon aggódók érte!
    Válaszodat előre is köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2014. január 29. szerda

      Ne legyen emiatt bűntudatod, mindenkivel előfordul néha, hogy hibázik. Ebben a korban egyébként is sok irreális félelme van a gyerekeknek. Amikor hisztizik és teljesen kifordul magából, nem lehet szavakkal hatni rá, nem tud lenyugodni, az az ún. distressz hiszti, ilyenkor öleld át, dédelgesd, nyugtasd meg, mert magától nem képes erre. Amikor olyan hisztije van, hogy reagál a beszédre, visszabeszél, érvel stb. akkor viszont legyél következetes és ne engedj neki, viszont ne is vitatkozz vele, mert ettől csak úgy fogja érezni, hogy a hisztivel meg tudja nyerni a figyelmedet. A baglyot pedig ne emlegesd neki most semmilyen formában és elfelejti majd.

  • Fenesi Timea

    2014. január 03. péntek

    Kedves Ági!
    Kisfiam egy éves múlt és az a problémánk, hogy nemrégiben szándékosan beütötte a fejecskéjét az ajtóba és mivel koppant is egy jókorát, nagyon tetszett neki és jót nevetett az egészen… a gond csak az, hogy azóta naponta többször előfordul, hogy szándékosan nekiüti a fejét dolgoknak, ajtó, szekrény, fal… próbálom szépen elmagyarázni neki, hogy nem szabad, de sokszor úgy tűnik teljesen hiába… nem tudom mit csináljak, sokat foglalkozok vele, játszunk együtt, énekelek neki, a szabadban sétálunk stb., de kicsit elkeseredtem, hogy talán mégsem foglakozok vele eleget vagy elrontottam valamit?
    mi a megoldás erre, mert nagyon félek, hogy kárt tesz magába?
    Válaszod előre is köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2014. január 21. kedd

      Lassan a dackorszakba ér, tele van feszültséggel és így vezeti le. Próbáld meg megelőzni ezeket a helyzeteket, ha pedig tényleg megtörténik, öleld meg, hogy érezze, hogyan kéne kezelnie a feszültségét, hogyan tudja másként levezetni, amikor dühös vagy indulatos.

  • Ági

    2013. december 30. hétfő

    Kedves Ági!
    Azért fordulok hozzád mert már nem tudom mit tegyek 3.5 éves kisfiammal.
    Nem tudom forduljunk-e vele orvoshoz vagy majd kinövi ezeket a problémáit.
    Nálunk a gondok vele úgy kb. 1.5 éves korban kezdődtek nála az agreszivitással van általában a probléma. Úgy érzem sokszor azért üt vág minket is és másokat is hogy felhívja magára a figyelmet pedig hidd el én úgy érzem hogy mi mindent megtettünk hogy érezze hogy foglalkozunk vele és hogy szeretjük. Valamit biztos pedig elrontottunk hogy ilyen természete lett. Az óvodában olyan nagy probléma nincs vele főleg amíg le van foglalva de ha már nincs foglalkozás akkor ott is előfordul verekedés. De én úgy gondolom itthon a legrosszabb.Hiába szólunk rá szépen már sokszor bevallom csúnyán is mert az ember már a tehetetlenségtől megőrül.Nagyon várom válaszodat hogy nekünk miben kéne változni mit tehetnénk hogy jobbá tegyük az ő és a mi napjainkat is.Mert ezek nálunk mindennapos problémák.Válaszodat előre is köszönöm és bocsánat a hosszú levélért de még így sem írtam le mindent amit szerettem volna.

    • Vida Agi

      2013. december 31. kedd

      Nem rontottál el semmit vele kapcsolatban, egyszerűen csak arról van szó, hogy fiú, ezért eleve agresszívebb. És igényli a figyelmet, amit így harcol ki magának. Tele van energiával, és az óvodában sok mindent tapasztal, ami szorongást kelt benne, ezért is agresszívebb lehet. Ezen sokat lehet segíteni rengeteg mozgással a szabad levegőn, kiegyensúlyozott légkörrel otthon és valamilyen rendszeres sporttevékenység, ovis torna, foci is jót tehet.

  • Deé-Rajna Ivett

    2013. december 30. hétfő

    Kedves Ági!
    Babám 6 hónapos múlt. 57 cm-rel és 3720 g-mal született.Most 68 cm és 7 kg. Császárral született. Szerettem volna hüvelyi szülést, de nem jöttek a fájások és nem tágultam. A születést követő 12 órán belül besárgult. Infúziós kezelést is kapott a kékfény mellett, így csak 48 óra múlva ölelhettem át a születését követően. Táplálsi nehézségek így a kezdetektől voltak és most is emiatt írok. Nem volt elég tejem és a babám sem szopta elég kitartóan.Így tápszeres lett. Nyári baba, így nyáron a kisebb étvágyat a nagy melegre fogtuk, bár így is gyarapodott. Első két hónapban havi 600 g, utána 400 g-okat. Most viszont már egy hónapja ott tartunk, ogy örülök, ha napi 300 g tápszer bemegy és 40 ml gyümis bébiétel. Az orvosunk szerint ne aggódjak. Van páciense, aki egy évesen 7 kiló. Vér-,vizeletvizsgálat rendben volt és uh is volt, ami szintén rendben A 6900 g-ot november végére elérte Zsófi és most egy hónappal később 7100 g. Amiért aggódok az az, hogy a bevitt táplálékmennyiség mellett ez nem rossz, de sajnos nála nem az a helyzet mint más babáknál ebben a korban, hogy sokat eszik, sokat mozog és nem gyarapszik, ui. Zsófi nem mozog. Ülni hellyel közzel tud, de az átfordulás csak segítséggel megy és 5 percnél tovább egyhuzamban (ez is ritka)hason nem tud lenni. Én úgy gondolom, hogy mivel születése óta nem ette meg a minimumokat, így talán az izomfejlődéshez nem elegendő a bevitt tápanyag és ez okozza a mozgásfejlődésben a lemaradást. Az orvosunk szerint nincs lemaradva, de azért menjünk mozgásfejlesztésre és neurológushoz. Sajnos a táplálással már mindent kipróbáltunk. Nem tetszik az édes, nem tetszik a sós, nem tetszik a savanyú, a főzelék, a gyümölcs. Amit egyik nap, vizsonylag jó étvággyal megevett, azt más nap már nem. Találkoztál már hasonló esettel? A türelem segített és a kivárás, vagy sikerült jobb étvággyat varázsolni valami praktikával a kicsinek? Én lassan idegroncs vagyok, ami nagyon nem jó a babámnak sem, de nem tudok túllépni azon, hogy egy hónapja elutasítja a babám az esetek 80%-ában az ételt. Köszönöm válaszod. Ivett

    • Vida Agi

      2013. december 31. kedd

      Nincsen semmi baj a kislányoddal, csak kicsit lusta. Ha minden nap 5-6 alkalommal 5-5 percre hasra teszed, akkor hamar beindul majd a mozgásfejlődés. Lehetőség szerint ne ültesd sokat, mert ez így neki nagyon kényelmes, mindent lát, csak éppen nem ösztönzi a mozgásra és ez is lassítja a mozgásfejlődést.
      A hozzátáplálás az elején nehezebben mehet, nem gond, ha nem ízlik neki minden, ennek az is lehet az oka, hogy fogzik is, ezért egyik nap érzékenyebb az ínye, a másik nap nem. Teljesen normális, ha most csak 1-1 kanállal kóstolgat és mellette a fő tápláléka továbbra is az anyatej.

    • Kókuszmókus

      2014. január 02. csütörtök

      Ivett!

      Ne aggódj, olyan még nem volt, hogy étel mellett baba éhen halt volna 🙂
      Két gyerek után, azt a tanácsot tudom neked adni, hogy ne stresszelj, ha komoly baj lenne, az látszana a baba kedvén, eszik amennyit eszik, majd megjön az étvágya ha többet mozog….kínáld lelkesen, mondókázz neki, játékosan, beszélgetősen, Apa is egyen vele, vagy te is, aztán megjön a kedve hozzá 🙂 Esetleg megpróbálhatod tápival keverni az új ízeket, és jó, folyósra csinálni, hátha úgy jobban csúszik 🙂
      A mozgással kapcsolatban még annyi Ági tanácsaihoz, h tornáztatással, masszírozással is sokat tudsz segíteni sok ilyen videó van a neten, ha rákeresel.
      A fentiek kipróbált módszerek 😉
      Sok sikert, és ne aggódj!

  • Misimama

    2013. december 29. vasárnap

    Kedves Agi,

    Van egy ket eves, nagyon mozgekony, barkivel szobaallo, vigyori es kivancsi fiam, aki barkivel szoba all az utcan, kifejezetten kedveli a tarsasagot. De fel a szarvastol.

    Valamikor masfel eves koraban kezdett beszelni, mar akkor is gyanus volt, hogy nagy kerek szemeket meresztett, ha szarvast, tehenet latott egy mesekonyvben. Ahogy fejlodott a beszede, ugy lett egyre nyilvanvalobb szamunkra, hogy a tehen es a szarvas valamiert remisztoek szamara. Ma ott tartunk, hogy komplett mondatokban beszel, es nem mer bemenni egyedul a szobajaba, mert szerinte ott a szarvas. Probaltam vele errol beszelni, de nem ertem, mitol fel. Nekunk nincs tevenk, nem nez neten sem filmeket, csak mesekonyvek vannak es diavetites, de semmi kapcsolatot nem talaltam.

    Hogyan kezeljem ezt a felelmet? Meddig lesznek meg elbujt szarvasok a szobajaban? Mit tegyek, hogy elmenjenek?

    Koszonom a valaszt elore is.

    • Vida Agi

      2013. december 31. kedd

      A kicsinek ebben a korban sok irreális félelme lehet, számára egészen hétköznapi dolgok is ijesztőnek tűnhetnek (pl. félhet attól, hogy a kádban a lefolyón ő is lefolyik). Mivel az ő számára a fantázia és a valóság még összemosódik, ezért úgy tudsz neki segíteni, ha pl. mesélsz egy kismackóról mesét, aki sok kalandon átment, találkozott a szarvassal és legyőzte.

    • Kókuszmókus

      2014. január 02. csütörtök

      Misimama!

      Elnézést, h idepofátlankodok, csak ez nálunk is volt, csak farkassal, én azt mondtam a kislányomnak, h dobbantson egy nagyot, és tapsoljon és akkor elfut a farkas, eleinte én is csináltam vele, aztán már egyedül is el tudta zavarni, és kb 1 hónapja nincs farkas többé nálunk, szóval megpróbálhatsz valami ijesztési technikát bevezetni, hátha…..
      Sok sikert:-)

  • B.Veronika

    2013. december 28. szombat

    Üdvözlöm Dr.nõ!
    Kb.6 hetes terhes vagyok,eladoként dolgozok 10 orásban.Ma egésznap szúrkodott a hasam alatt ,néha abba maradt,de újbol elkezdte.mitől lehet?
    Előre is köszönöm

    • Gabi

      2013. december 30. hétfő

      A szurkáló érzés normális lehet a terhesség első időszakában, a méh növekedése okozza. Ha nem erős fájdalom és pihenés hatására elmúlik, akkor természetes. Viszont a megerőltetést érdemes elkerülni.