De mi lesz később?

Gyakran hallok olyan problémákról, amikor az anyuka a majdani jövő miatt aggódik. Azért szeretne a baba viselkedésén, szokásain változtatni, mert úgy gondolja, később már nem vagy csak lassan lehet leszoktatni, átszoktatni a babát egy új szokásra. Mit lehet tenni ilyen helyzetekben?

gyermeknevelés, türelem, szoptatás, baba hízásNézzünk néhány gyakran előforduló esetet, amiben az anyukák a jövő miatt aggódnak:

“Túl sokat eszik, túl gyorsan hízik = később is dagi lesz”

A csecsemőknek hízás szempontjából két típusa van:

1. A nagyon jó étkű babák, akik az első fél évben rekordgyorsasággal híznak, szívesen és jó étvággyal esznek, aztán a második 6 hónapban már csökken a hízás mennyisége,

2. Az átlagosan hízó babák, akik fokozatosan, egyre csökkenő mértékben, de az első egy év során folyamatosan kicsiket híznak. Az ő gyarapodásuk is csökkenhet a 2. félévben, de a havi gyarapodás tekintetében nem áll le (szemben az első csoporttal, akiknél előfordulhat, hogy fél év alatt mindössze fél-1 kg-t híznak összesen).

Az első csoportba tartozók anyukái azért aggódnak, mert a baba túl gyorsan hízik, a 2. csoporté pedig azért, mert lassan. Egyiküknek sincs igazuk. Az első hónapok jó étvágyának és hízásának nincs köze a későbbi testalkathoz vagy súlyhoz, sem pedig a hízási hajlamhoz. Attól, hogy egy baba 6 hónaposan hurkás, nem lesz belőle elhízott felnőtt, ezt a genetika mellett az általad kialakított étkezési szokások határozzák meg, amire a hozzátáplálás kezdetétől érdemes odafigyelni (elsősorban arra, hogy ne édességekkel, kenyérfélékkel, tésztával, édes italokkal, babapudingokkal tömd a babát, hanem a korának megfelelő zöldséget-gyümölcsöt, húst, gabonaféléket, tejtermékeket kapjon). Az anyatejjel vagy tápszerrel igény szerint táplált babát, ha éhes, meg kell etetni, függetlenül attól, hány kiló, diétáztatni, az időt húzni, amikor éhes, csak azért, mert nagy súlyú, teljesen felesleges.

“Soha nem szokik majd ki az ágyból”

A legtöbb babának van olyan korszaka, amikor fokozottan igényli az együttalvást, amikor magában nem alszik és sír, a szüleivel pedig jól alszik. Bár a mi kultúránkban ez nem szokás, ezért sokan berzenkednek ellene, valójában az összebújás természetes igénye a kisgyermekeknek és idővel maguktól átköltöznek saját ágyba, ha megértek rá, ha eljött az ideje.

“Nem este 8-kor fekszik, mi lesz, ha majd oviba megy?”

Sokan már az újszülötteknél azon aggódnak, miért nem lehet este 8-kor fektetni őket, és mi lesz így, ha majd óvodába kell menni. Valójában a korábbi fektetést könnyű elérni a kisgyermekeknél, tehát felesleges csak azért mindenáron este 8-kor fektetni a csecsemőt, mert 2-3 év múlva majd óvodába megy. A korán fektetett babák korán is kelnek reggel, ha tehát a baba ragaszkodik a későbbi időponthoz és a család számára is jobb ez, akkor nem kell mindenáron este 8-ra szoktatni. Amikor pedig elkövetkezik az óvoda ideje, akkor pár nappal korábban el lehet kezdeni esténként korábban fektetni a kisgyermeket és magától át fog állni az új menetrendre.

“Még szopik, mi lesz ebből a bölcsiben?”

Nem szükséges leszoktatni a totyogót a szopásról csak azért, mert bölcsibe megy. A gyerekek gyorsan megtanulják, hogy a bölcsődében nincs ott anya, és ezért nem lehet szopizni sem, és a korábban cicin elalvó gyerekek is képesek legfeljebb néhány nap után elaludni a bölcsiben cici nélkül is.

“Nem iszik eleget, mi lesz nyáron?”

Sok anyuka próbálja ivásra szoktatni a gyermekét csak azért, mert nyáron majd sokat kéne innia, ez teljesen felesleges. A babák, a kisgyermekek ösztönei jól működnek: ha melegük van, szomjasak, akkor többet kérnek inni maguktól is.

A tanulság: az első időszakban a csecsemő igényei és a kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása a legfontosabbak. Bár vannak későbbi célok, ám ha az indulás jó volt, akkor ezeket többnyire magától is eléri a gyermek, ha pedig mégsem, akkor egy jó szülő-gyermek kapcsolat esetén, az odafigyelés, a kölcsönös bizalom segít majd, hogy megoldjuk ezeket a helyzeteket. Ez a fajta kölcsönös bizalom pedig csak úgy alakulhat ki, ha az első időkben egymásra figyeltek, nem pedig a későbbi, külső tényezőkre, elvárásokra.

Miért sír a baba? Megtanulhatsz-e az ő “nyelvén” beszélni, vagy várnod kell egymás teljes megértésére addig, amíg meg nem tanul beszélni? Katt ide a válaszért! >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

15 Comments

  • Ibolya

    2013. június 04. kedd

    Kedves Ágnes !

    Az én kérdésem nem a hétköznapi problémákhoz tartozik és nem találtam kapcsolódó blogot ezért is elnézést kérek hogy ebbe a blogba kérdezek.
    Onokam 21 honapos es nem tudjuk leszoktatni a cumirol mert hogy ha nincs cumi a szajaban ragja a kezet, nem allandoan de hogy ha unatkozik erosen ragja es morgo hangokat add ki mikozben rug kapalodzik a kis kezen mar bor kemenyedes alakult ki es piros a bor ami van mikor kireped,rossz nezni is….Beszelni meg nem beszel semmit csak az o nyelven gagyog….Nem ertsuk es felunk miert van ez a viselkedes nala.

    • Vida Agi

      2013. július 04. csütörtök

      Természetes, ha 21 hónaposan még cumizik. Számára ez megnyugvás, a feszültséglevezetés, az önmagnyugtatás eszköze. Ha nem erőltetitek a leszokást, hamarosan magától is el fogja hagyni, ha erőltetitek akkor annál jobban fog ragaszkodni hozzá.

  • Adrienn

    2012. július 12. csütörtök

    Kedves Ágnes!

    Sajnos én sem találtam megfelelő blogot azzal kapcsolatban amit kérdezni szeretnék, remélem nem gond, hogy itt teszem fel.
    Kislányom 4 hónapos lesz 1 hét múlva. Nagyon jó alvó, este 8-tól reggel 7-ig alszik(tápszeres). A gondom a nappalokkal van. Felkel, eszik, játszunk, éneklek neki, és kb. 5 perc alatt megun mindent és elkezd sírni. Csak akkor nyugszik meg ha felveszem a vállamra és kimegyek a kertbe. Imád nézelődni. Viszont nekem leszakad már a derekam pedig még csak 7kg a lányzó. Már azon is gondolkoztam, hogy ingerszegény a környezete..ezért van úgy hogy berakom a pihentetőszékbe, utána hasaltatom a földön, berakom a babkocsiba, kirakom a kertbe…de semmi nem segít. Ha fejen állva sikoltozom az sem érdekelné sír amíg fel nem veszem. Amint a vállamon van 1 perc elteltével vigyorog. El vagyok keseredve. Olyan rossz, hogy próbálok játszani vele és 5 perc alatt megun mindet és sír.:( Mit csinálok rosszul? Nem szoktam felkapni az első nyekegésre…de mikor már Lilul a feje akkor kiveszem. Elkapattam?
    Válaszod előre is köszönöm.

    • Vida Agi

      2012. július 23. hétfő

      Az önálló játék kb. 5-10 percre köti le őket ebben a korban, addig te menj a dolgodra. Ha megunta kapjon más játékokat, aztán megint játsszon egyedül. Ha megint megunta, játssz te vele egy kicsit. Ha ezt is megunta, akkor játssz vele te egy kicsit, de ne vedd fel, csak legyél ott vele és úgy játsszatok. Átviheted más szobába is, legyen a lakás több pontján játszósarka, ahol ellehet, így jobban leköti magát. Amikor már ezt is unja, akkor tedd oda magad mellé a hordozóban és végezd a dolgodat. Az a lényeg, hogy ne kapd fel mindig azonnal, amikor unatkozni kezd. Ez nem azt jelenti, hogy hagyd órákig sírni, de ha éppen a rántást kavargatod, akkor ne kapd fel a babát csak azért, mert már unja magát. Ha nincs mindig irányítottan lekötve a figyelme, az jobban ösztönzi arra, hogy maga fedezze fel a világot.

      Lehetnek olyan napjai, amikor nagyon szeretne testközelben lenni, ilyenkor se cipeld, hanem tedd mondjuk hordozókendőbe, ez neked is kényelmesebb és ő is kedvére nézelődhet. Legyetek kint sokat a szabadban, ha ennyire leköti, most szép idő van, tegyél egy takarót a fűre és ülj mellé játszani.

  • Tóthné Katalin

    2012. június 18. hétfő

    Kedves Ágnes !

    Az én kérdésem nem a hétköznapi problémákhoz tartozik és nem találtam kapcsolódó blogot ezért is elnézést kérek hogy ebbe a blogba kérdezek.
    A családban haláleset történt( nagyapa )még a fiam nem tudja 3,5 éves és fogalmam sincs hogy mit mondjak majd neki.Megvárjam amíg keresni fogja?
    Nem tudom teljesen tanácstalan vagyok.

    Köszönöm az eddigi segítségét amit a blogokon keresztül kaptam:
    üdvözlettel:
    Tné Kata

    • Vida Agi

      2012. július 02. hétfő

      Mindenképpen mond el neki, mi történt. A halál az élet szerves része, és bár a kisgyermek még nem tudja pontosan mi történt, de magától el fog kezdeni kérdezősködni majd róla, pontosan mit is jelent ez.

  • Szilvi

    2012. június 18. hétfő

    Kedves Ágnes!Sokadig problémámmal most ismét hozzád fordulok.Van egy 10 hónapos Tami babám és most kiderült, hogy ismét terhes kb 10 hetes vagyok.
    A gondom azzal van, hogy legyen – e költöztetés vagy sem? Gondolok itt arra, hogy most Tamié a legmelegebb szoba, de arra gondoltunk, hogy a kicsinek jobb lenne itt, de nem tudom, hogy mennyire viselné meg Tamit ha átköltöztetnénk a másik szobába (mert most próbáljuk leszoktatni az ölbe altatásról, eddig sok sikerrel + jön a kistesó is (egyébként ezt érzi, tudja?)) Szerinted próbálkozzunk vele? Ha igen mikor kezdjük el?
    Köszönöm és nagyon hálás vagyok a tanácsaidért és hogy vagy nekünk! Szép estét!
    Szilvi

    • Vida Agi

      2012. június 23. szombat

      Nyugodtan költöztessétek át új szobába, még messze a testvér érkezése, nem fogja úgy érezni, hogy a testvér miatt kellett elköltöznie.
      Igen, tudja, hogy valami változás van, még ha nem is tudja pontosan, hogy ez egy testvérke, de azt, hogy valami változik, érzi. Ha ti ezt kiegyensúlyozottan kezelitek, akkor ő is gond nélkül fogadja majd.

  • Noemi

    2012. június 11. hétfő

    Üdvözöllek Ági!

    Először is hadd jegyezzem meg, hogy a blogod tökéletes!! Sokat tanultam belőle! 🙂
    Első gyermekes anyuka vagyok, 37 évesen szültem,eddigre jutottam csak sajnos el odáig, hogy megfelelő partnert találjak gyermekneveléshez. Angliában élünk, itt nagyon sok minden más, a midwife, azaz szülésznő, vagy nővér néha olyanokat mond, hogy igen meglepődöm…
    Először is szinte tiltja a hason alvást a bölcsőhalál miatt.Ez oké, de a fiam nehezebben böfizik, van hogy csak 1-2 óra múlva evés után és Veled értek egyet, ha a hátán feküdne, előbb megfulladna, mint hogy a bölcsőhalál elérje. És hasfájós szegényem, a hason alvást jobban viseli, mint a háton fekvést. A szobában a midwife szerint 16-maximum 20 fok legyen. A 20 még okés…. No meg nem kapott TBC oltást sem, mert szerintük a Magyarok nem veszélyeztetettek. Úgyhogy majd ha hazamegyünk a nyáron, otthon kell megoldanom ezt a TBC-s injekciót, mert nekem fontos.
    No de a problémám…illetve nem is probléma, csak kérdés. A fiam 7 hetes jelenleg. Egészséges, boldog, mosolygós baba, minden érdekli.
    Sajnos tápszeres baba, a terhességem utolsó heteiben volt egy vesegyulladásom, amire itt antibiotikumot és paracetamolt adtak másfél hétig, talán ez tett be az anyatejnek..Aztán meg hagytak 54 órát vajúdni és végül császárral szültem. Utána még egyszer kiújult a vesegyulladásom, ismét kaptam gyógyszert..
    A problémám az, hogy a fiamat nem lehet “egyedül” hagyni a kiságyban, mert 10 perc és sír. Van pörgő-forgó,zenélő masina, stb, de nem köti le túl sokáig. Sírni kezd, nem is hagyja abba és ha felvesszük, minden azonnal rendben van, sírás vége. Csak kézben akar lenni. Mindegy, hogy apa vagy anya foglalkozik vele,ha nem a karomban van, csak mellettem az ágyon, de igényli a foglalkozást és egymagában nem tud ellenni 10 percnél tovább. Tudom, még pici baba, nem fogom sírni hagyni és ha egyszer igényli a foglalkozást, akkor megadom neki. Gügyög a kis saját nyelvén, forgatja a fejecskéjét 2 hetes kora óta, mára pedig majdnem tökéletesen tartja is, nézelődik, mosolyog, nevet, hadonászik, jár keze-lába, szóval boldog, de a kérdésem végül is az, hogy ha megszokja, hogy minden egyes sírásánál felvesszük, akkor nem lesz ez később gond? Mármint hogy nem tud magában meglenni.
    Előre is köszönöm a válaszodat!
    Noemi

    • Vida Agi

      2012. június 12. kedd

      Teljesen normális, hogy a kisfiad nem köti le magát 10 percnél tovább, ebben a korban még ennél többet nem lehet elvárni tőle. Amikor unatkozni kezd, vedd ki, játssz vele kicsit, aztán tedd át más helyre játszani (lehet kis játszósarkokat csinálni a lakás több pontján) vagy vidd magaddal hordozóban és amíg a munkádat végzed, beszélgess vele, énekelj neki. Még csak 7 hetes, idővel egyre hosszabban bírja majd.

      Ha bukós a baba és szeret hason lenni, nyugodtan altathatod hason, ha a bölcsőhalál miatt aggódsz, akkor kölcsönözz vagy vegyél egy légzésfigyelőt.

      Örülök, hogy tetszik a blog 🙂

      • Noemi

        2012. június 12. kedd

        Kedves Ági!

        Nagyon szépen köszönöm a válaszodat!
        Azt teszem, amit írtál, lassan már az egész lakás egy hatalmas játszóház, de a fiunk az első 🙂 Énekelgetek is neki, valószínűleg a szomszédok jót mulatnak rajtam, mert még a madarak is gyorsan irányt változtatnak, ha meghallják a hangom 🙂 de a fiam élvezi 🙂
        Eddig csak babaőrzőnk van, de most akarok venni egy légzésfigyelőt, az jobban megnyugtatna 🙂
        Még egyszer köszönöm!
        Szép napot!
        Noemi

  • ircsi

    2012. június 05. kedd

    Kedves Anyukák!

    Ne aggódjatok duci babátok miatt. első kislányom borzalmas kövér volt, még a nunija is hurkás volt, most 4 éves és nagyon szép kis teste van, abszólut nem duci, 7 hós kislányom is szintén hurkás, 8és fél kiló, ő is anyatejes. én boldog vagyok, hogy ilyen szépen fejlődik.

    üdv.ircsi

  • Szilvi

    2012. június 04. hétfő

    Kedves Ágnes!

    Sokadig problémámmal most ismét hozzád fordulok.

    Van egy 10 hónapos Tami babám és most kiderült, hogy ismét terhes kb 10 hetes vagyok.
    A gondom azzal van, hogy legyen – e költöztetés vagy sem? Gondolok itt arra, hogy most Tamié a legmelegebb szoba, de arra gondoltunk, hogy a kicsinek jobb lenne itt, de nem tudom, hogy mennyire viselné meg Tamit ha átköltöztetnénk a másik szobába (mert most próbáljuk leszoktatni az ölbe altatásról, eddig sok sikerrel + jön a kistesó is (egyébként ezt érzi, tudja?)) Szerinted próbálkozzunk vele? Ha igen mikor kezdjük el?

    Köszönöm és nagyon hálás vagyok a tanácsaidért és hogy vagy nekünk! 🙂

    Szép estét!

    Szilvi

  • Ragatsné Preier Evelin

    2012. május 23. szerda

    Ma voltunk a gyerekorvosnál. Kisfiam Máté 5 és fél hónapos anyatejes baba, 7850 gramm és 65 centi. Azt mondta az orvos, hogy sokat eszik. 3 hónapos kora óta nem mérem, hogy mennyit eszik, mert jól fejlődött, védőnő szerint is minden rendben volt.
    Most nem tudom, hogy mit kellene csinálnom. Éheztetni biztos nem fogom.

    • Vida Agi

      2012. június 02. szombat

      Ne foglalkozz vele, anyatejes babát nem lehet túletetni. Örülj neki, hogy jól fejlődik, kiegyensúlyozott, és szoptasd tovább úgy, mint eddig.