Cipelés

Amíg a baba nem tud a saját lábán menni, sokat kell vinnünk őt egyik helyről a másikra, néha még teregetni is fél kézzel a babát tartva tudsz, és még később is lehetnek olyan helyzetek, amikor vinni kell. Hogyan vigyük, amikor még kicsi? És miért viteti magát, amikor már tud a saját lábán is menni? Összeszedtem a téma különféle aspektusait.

Amikor még kicsi…

Az újszülött természetes igénye a testközelség iránti igény, így érzi magát biztonságban. Vannak babák, akik csak altatáshoz igénylik, hogy kézben legyenek, de ha nagyon sírós, hasfájós, nehezen alszik el, akkor teheted hordozókendőbe is, így tudsz házimunkát is végezni, a kicsi pedig megkapja a szükséges testközelséget. Hosszabb kirándulásoknál is jól jöhet néhány hetes babánál a hordozókendő, hiszen ha elunja a baba a babakocsit, vigasztalhatatlanul sírni kezd benne, a kendőben biztosan megnyugszik.

A baba az öledben biztonságban érzi magát, innen szívesen figyelgeti a világot és rengeteget tanul. Magasabban is van, ezért jobban lát és többet tapasztal, mint a kiságyában vagy a játszószőnyegen fekve.

Csak cipeléssel megy?

Vannak olyan babák, akik az első hetekben csak cipeléssel (azaz fel-le mászkálással a lakásban) nyugszanak meg, csak így lehet őket elaltatni. Ennek az az oka, hogy ez hasonlít az anyaméhben átélt ringató élményre. Teljesen normális jelenségről van szó az első néhány hétben, ami kínszenvedéssé válhat a család számára, ha a baba még 10 kilósan is csak így képes elaludni.

Éppen ezért az első, nehezebb hetek után, amikor a baba már hozzászokott a környezethez, fokozatosan át lehet őt szoktatni ágyban elalvásra. Ez talán elsőre nehezebben megy majd, mint a ringatás és a cipelés, és mivel a baba a cipelésre könnyebben elalszik, ezért ez tűnik könnyebb útnak, viszont annál nehezebb lesz később leszoktatni róla. Hasonló érzetet biztosíthat számára a bölcső vagy a lengőbölcső, ezért ez is segíthet az átszokásban. A kicsit egyébként is jobban megnyugtatja, ha szűkebb helyen alszik, mint egy kiságy, ezért alszanak el könnyebben mózesben vagy bölcsőben, ennek híján egy kemény szivacsdarabbal lehet beszűkíteni az ágyban a teret, hogy könnyebben elaludjon.

Most akkor felkapattam?

4-6 hónapos kor körül a legtöbb baba nyűgösködni kezd egy idő után. Egy darabig játszik, aztán megunja és szól. Már képes a kezét előrenyújtva is közölni, hogy vedd fel, te pedig ennek megörülsz és fel is veszed. Ez az időszak azért olyan nehéz, mert a kicsi még nem tud elég ügyesen mozogni ahhoz, hogy eljusson a szoba egyik feléből a másikba, megszerezzen egy játékot, ami érdekli, viszont azt már tudja, hogy te úgyis oda tudod vinni, és ezt jelzi is.

Nincs ezzel semmi gond, ám nem lehet egész nap kézben tartani a babát és sétálgatni vele a lakásban. Ha ahhoz szoktatod, hogy néha neked is dolgod van, viszont rá is szánsz időt, mindkettőtök érdekei érvényesülnek. Amikor kipihent és jóllakott, akkor tedd le magában játszani, és menj a dolgodra, amikor már unatkozik, menj vissza és játsszatok együtt, de ne az legyen mindig az első, hogy felveszed és viszed, játsszatok úgy is, hogy ott vagy mellette, de nincs mindig kézben. Váltogassátok a közös és az egyéni játékot a nap folyamán, így őt sem hagyod magára, de a feladataiddal is tudsz haladni.

Ha unatkozik a baba, de te még nem végeztél, akkor először csak szólj neki, beszélj hozzá, nem kell azonnal odarohanni, ha pedig még sok feladatod van, vidd ki magadhoz hordozóban, legyen melletted és beszélgess vele, amíg befejezed a munkádat.

Amikor utálja, ha felveszed…

Az a baba, aki 6 hónaposan még egész nap cipeltette volna magát, 10 hónaposan felháborodik, ha fel akarod venni: „Mit képzel anya, hogy el akar vinni engem, amikor éppen olyan jól játszottam ezzel az érdekes szobanövénnyel!” 🙂

Innentől kezdve állandó harc van, ha fel akarod venni, mert éppen valami veszélyes dolgot csinál, vagy ha el kell indulni, de ő még nem akar menni. Amit tehetsz a hiszti mérséklésére (teljesen megszüntetni nem lehet egyik napról a másikra, de fokozatosan lehet mérsékelni), hogy ilyenkor mindig előre szólsz, mit fogsz csinálni, és mi történik majd:
„Nem szabad megenni a virágföldet! Pfuj! Most gyere és játsszunk inkább mást.”

Ha ugyanis előre szólsz, akkor tudja, mi történik majd, nem csak úgy kikapod a helyzetből látszólag ok nélkül, és azt is, hogy miért. Elsőre talán nem, de többedszerre már kezdi majd kapisgálni, miről van szó.

Ha indulni kell valahonnan, az mindig élezett helyzet, mert a kicsi nagyon jól érzi magát, felfedez és esze ágában sincs kiszakadni az adott helyzetből. Mit lehet tenni? Kb. 5 perccel indulás előtt szólni kell neki, hogy fel tudjon készülni. El kell mondani, hogy most el fogtok menni, és hogy mit csináljon addig. Pl. „Mindjárt elindulunk haza. Gyere, addig toljuk vissza a kisautókat a garázsba.”
Ezzel ő is felkészül a helyzetre, és azzal is tisztában lesz, mi fog történni addig.

„Anyaaa, vigyél”

A kisgyerek, aki tegnap még sikítani kezdett, ha felvetted, 2-3 évesen újra kitalálja, hogy cipeld a közel 20 kilós popsiját. Például fel az emeletre. Vagy sétánál. Nem rosszindulatból teszi, egyszerűen csak tesztelni szeretné, vajon megteszed-e. Ő már önálló személyiség és irányítani szeretné ezt a folyamatot is, azt szeretné, ha akkor vinnéd, amikor ő úgy akarja.

De kéri, hogy vedd fel, akkor is, ha bánata van, vagy fáradt, esetleg csak úgy odabújna egy kicsit. Figyeld a jelzéseit, mert most már pontosan azt mondja, amire szüksége van! Mondd meg őszintén és határozottan, ha nem tudod felvenni. Magyarázd el neki, hogy ha nem megy, legyél türelmes, de határozott. Ha ugyanis néhányszor engedsz és inkább cipeled, akkor újra és újra kérni fogja. Ha nagyon nyűgös, hisztizik, fáradt, nyugtasd meg, dédelgesd, de ne cipeld!

Gondolni kell arra is, hogy ami neked csak kis távolság, egy kisgyereknek az ő méreteihez képest nagy távolság. A gyaloglásban hamarabb elfáradhat és az is lehet, hogy kicsit túlpörög és egyszerűen csak bújna egy kicsit. Éppen ezért ne bagatellizáld el, ha oda szeretne bújni, vedd fel, amikor tényleg szüksége van rád és egy kis babusgatást szeretne – olyan rövid az az időszak, amikor még sok ölelést és babusgatást igényel egy kisgyerek, örülj a lehetőségnek 🙂

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>