Babanyelv

Sok kérdést kapok mostanában a beszédfejlődéssel kapcsolatban, ezért megpróbálom összefoglalni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

BabanyelvA legtöbb aggodalom azzal kapcsolatos, hogy 1 éves korban vajon ki kell-e mondani az első szavakat és másfél éves korban kötelező-e már beszélni a babának.

Nagyon nagy eltérések vannak ebben a korban a gyerekek beszédfejlődése között. Általánosságban elmondható, hogy általában a lányok hamarabb beszélnek, mint a fiúk és már kisebb korban változatosan fejezik ki magukat (persze mindig vannak kivételek, akik erősítik a szabályt). A másik jól megfigyelhető statisztikai adat, hogy a második gyerek mindig hamarabb beszél, mint az első, hiszen rá kevesebb figyelem jut, mint az egykékre, ezért kénytelen hamarabb kifejezni magát.

Fontos tudnod, hogy a beszédfejlődés több fokozatból áll és nemcsak a nyelvi elemeket kell figyelnünk, hanem azt is, hogy milyen egyéb módokon fejezi még ki magát a baba, valamint mennyire érti meg a hallott szöveget:

1. Valamikor 3-4 hónapos kor táján a baba elkezdi felfedezni a saját hangját, gurgulázik, gagyarászik, élvezi a saját hangját, és ezt egyre tökéletesebb formára fejleszti.

2. 8-10 hónapos kor között szívesen ismételget egyes szótagokat (pl. dádádádá, bábábábá)

3. 1 éves kor körül megjelenik az első szó vagy szótöredék, ami már hasonlít az általunk használt szavak valamelyikére (baba, mama, apa, anya, nem: ezek szoktak lenni a leggyakrabban előforduló első szavak / nálunk a kacsa volt :)). Gyakran nagyon oda kell figyelnünk rá, hogy megértsük ezeket az első szavacskákat, nem biztos, hogy tökéletes tisztasággal fogja őket kimondani a baba.
Az első szavacskák nagyon látványosak, a beszédfejlődés szempontjából azonban sokkal lényegesebb, mennyire érti meg a beszédünket a baba. Ebben a korban már sok mindent megért és az egyszerűbb, egy tevékenységből álló utasításokat már végre is hajtja (pl. tedd fel a macit a polcra)

4. 1-2 éves kor között 3 fejlődési irány létezik:
1) a beszédes babák közé általában lányok tartoznak, ők azok, akik innentől kezdve szépen beszélnek, használják a szavakat, ismétlik, amit mondunk nekik
2) a babanyelven beszélő babák általában nagyon bőszavúak, lelkesen magyaráznak, de a beszédük nagy része babanyelv, gagyarászás, amiben fokozatosan egyre bővülő mértékben jelennek meg az “értelmes” szavak is.
3) a megfontoltabb babák addig nem használnak 1-1 új szót, amíg ki nem tudják rendesen mondani viszont kézzel-lábbal jól ki tudják fejezni magukat.

Emellett a beszédfejlődés útjai is különfélék lehetnek 1-2 éves kor között:

  • másfél-2 éves kor között sok baba csak az első szótagokat mondja ki, ez az időszak néhány hónapig tart, aztán már elkezdi a teljes szavakat kimondani
  • lehetnek olyan szavak, amiket következetesen másként mond a baba. Felesleges ilyenkor nekiállni gyakorolni vele az adott szót, pár hét után elkezdi majd magától jól mondani őket (nálunk pl. a cica következetesen “kaka”)
  • a tökéletes kiejtés is várat még magára, gyakori, hogy egyes mássalhangzókat nem jól ejt a kicsi (általában a zs, f, r, l szokott problémás lenni), de ezek többségét 4 éves korig általában kinövi.
  • a testbeszéd, a babanyelv és a “rendes” szavak egyidejűleg vannak jelen ebben a korban, és fokozatosan egyre több igazi szó jelenik meg a kicsi beszédében, mígnem 2-3 éves kor között valamikor elkezd a “mi nyelvünkön” beszélni.

Mikor kell aggódni?

Eddig csak nyugtattam, ezért most elmondom azt is, mikor van ok az aggodalomra. Az anyukák fő aggálya az szokott lenni, hogy vajon elég ingert kap-e a baba, eleget fejlesztik-e, és gyakori, hogy az anyuka mindent megtesz, énekel, mondókázik, mesél a kicsinek, mégis későn kezd csak beszélni a gyerkőc. Az a helyzet, hogy a sok mese, mondóka, ének mindenképpen hatással van a kicsire, fejleszti a szókincsét, érleli benne a beszédfejlődéshez szükséges alapkészségeket még akkor is, ha nincsen azonnali látványos hatása.

Leggyakrabban hallásproblémák, szellemi fogyatékosság vagy autizmus állnak a nem megfelelő beszédfejlődés hátterében.

Hallásproblémára gyanakodhatunk,

  • ha hirtelen zajokra nem fordul oda, nem ijed meg,
  • ha nem reagál rá, amikor a nevén szólítod,
  • ha 1 éves kor körül egyszerűbb feladatokra, utasításokra nem reagál (pl. add ide a macit)
  • ha 1 éves kor körül még egyáltalán nem gagyog a baba, és nem jut el a szótagismételgetésig (dadada, bababa stb.), nem élvezi a saját hangját, a siket gyerekeknél ugyanúgy szokott lenni gagyogás, csak kevesebb és nem lesz belőle ritmikus szótagismétlés, mert nem hallja a kicsi a saját hangját, nem tudja “tökéletesíteni” a technikáját.
  • ha nem reagál a beszédre, vagy csak a hangos beszédre reagál (középfülgyulladás után pl. visszamaradhat olyan gyógyítható fülkárosodás, ami átmeneti halláscsökkenést okoz), ezt már fél-1 éves kor között érdemes megfigyelni és gyanú esetén kivizsgáltatni.
  • ha nem érti a beszédet, egyszerűbb szavakra sem reagál.

Mindenképpen számításba kell venni a hallásproblémát, ha a baba koraszülött volt, születése után súlyos fertőzésen esett át, születéskor oxigénhiányos állapotba került, ha a családban előfordult bármilyen hallásprobléma, illetve ha a kicsi hajlamos a középfülgyulladásra.

Gyanú esetén mindenképpen érdemes alaposan kivizsgáltatni a kicsit először a gyermekorvossal, majd szakorvossal is.

Szellemi fogyaték vagy autizmus esetén a következők kelthetnek gyanút:

  • jelentősen elmaradt beszédfejlődés (ha 1 évesen még nem mond szótagokat, másfél évesen nem mond egyetlen szót sem, az egyszerűbb utasításokat sem érti meg)
  • az önkifejezés hiánya vagy zavaraw: nem reagál a beszédünkre, nem vagy csak ritkán mosolyog, 1-2 éves kor között nem próbálja valamilyen módon elmondani, amit szeretne (kézzel-lábbal, babanyelven, egyszerű szavakat vagy szótagokat használva stb.)
  • egysíkú kommunikáció: pl. csak mutogatva fejezi ki magát, vagy a szülei kezét húzva jelzi, mit szeretne
  • a szavakat leutánozza, de nem használja megfelelően
  • a kommunikációs készségek fejlődése (a beszéd, mimika, gesztusok egyaránt) egy ponton abbamarad, a kicsi hónapokig egyáltalán nem fejlődik tovább

(az autizmusnak emellett jele lehet, ha a kicsi mindig harmadik személyben beszél magáról és kényszeresen csinál bizonyos dolgokat, pl. mindig ugyanoda kell mindent visszatenni, ugyanúgy kell az evésnek, fürdésnek stb. történni, a napirend nem változhat, különben a gyerek dührohamot kap)

Gyanú esetén érdemes felkeresni a Korai Fejlesztő Központot Budapesten, ahol egyértelműen meg tudják mondani van-e ok az aggodalomra és mit kell tenni (1114 Bp. Csantavér köz 9/11. Telefon: 251-76-69), vidéken a Gekko Játszóházak szakemberei segíthetnek a felismerésben és a fejlesztésben.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

15 Comments

  • editke

    2010. október 24. vasárnap

    Szia Ági!
    Lehet, hogy én nem találom, de nem láttam semmit a baba-jelnyelvvel kapcsolatban a fórumodon. Most hallottam róla a babaúszáson. Nagyon érdekesnek találom, a tényt, hogy azelőtt, hogy megtanulna beszélni, lehet vele kommunikálni, némi gyakorlás után szinte minden, neki fontos dologgal kapcsolatban. Legalább annyira hasznosnak tartanám, mint a szülésfelkészítést. 9 hónapos fiam van, így valószínű, hogy később fog beszélni, de talán nyernék 1-1,5 évet, hogy pontosan tudjam, hogy mit is szeretne, illetve miért sír. Egy csomó hisztit, találgatást, felesleges köröket spórolnék meg magamnak, ami a fontosabb a babának.
    Úgy olvasom, hogy javítja a baba-jelnyelv az IQ-t, és még egy csomó kommunikációs dologra pozitívan hat. Kíváncsi vagyok a véleményedre, illetve ha úgy látod, akár egy új témának is beillik, mert sokakat érinthet (vagy mindenkit?:))

    Válasz: Igen, valóban létezik ilyen jelnyelv, meg lehet tanulni. Hasznos lehet azoknál, akik nehezen értik meg, mit szeretne a gyermekük, akik nincsenek egy hullámhosszon a kicsivel, vagy sokszor bizonytalanok abban, mi is lehet a baja. És mivel ezzel elkerülhető sok félreértés egymás között, ezért valóban harmonikusabbá teszi a kapcsolatot.

  • Márta

    2010. augusztus 25. szerda

    Kedves Ági!

    Mikor kislányom 6 hónapos volt írtam ide, mert nagyon aggódtam a beszédfejlődése miatt.
    Most azért írok hogy megosszam tapasztalatomat más anyukákkal és persze veled.
    Azóta 7 és fél hónapos a kis lurkó és egyfolytában gagyorászik 🙂
    Meglett a nembeszélés oka: mozgásfejlődésbeli ugrás.
    Mikor írtam neked, még csak hátról hasra tudott fordúlni, aztán pár hét alatt elkezdett kúszni, mászni, ülni és felálni. Mostmár ügyesen gyakorolgat, meg sem áll egész nap és mostmár hallani a hangját is. Elkezdte a “bebebe”-t, “mamama”-t és egyebeket.

    Köszönöm a segitséged!

    Márta.

  • Márta

    2010. július 08. csütörtök

    Kedves Ági!

    Kislányom most 6 hónapos, olyan 3 hónaposan ügyesen kezdett gagyogni, “magyarázni” akár percekig, de mostmár vagy 2 hónapja szinte egyáltalán nem mond semmit, csak néha ha unakozik, ideges akkor “visitgat”, “morog”…
    Azt találom még furcsának, hogy gyakran, mikor a nevén szólítjuk nem figyel ránk, sőt, ha fáradtabb, vagy kedvtelenebb egyáltalán nem néz ránk, elfordítja a fejét, keresztűl néz rajtunk.
    Nagyon aggódom, hogy mi lehet vele 🙁

    Segitségedet várom,

    Márta.

    Válasz: Érdemes lenne elvinni egy hallásvizsgálatra. A rosszul halló gyerekeknél szokott ilyen előfordulni, de az is lehet, hogy csak most ideiglenesen más érdekli és nem látszik a hangjával, de sajnos találkoztam olyan esettel is, ahol tényleg hallásprobléma volt a háttérben, és ennek ez lehet az egyik jele.

  • Viki

    2010. március 03. szerda

    Kedves Ági!
    Kisfiam születésnél agyvérzést kapott(jobb oldalon, elől, az egyik orvos szavaival élve: “szarvak előtt”). TSMT vizsgálaton feltűnt a terapeutának, hogy jobb füle mellett rázva a csengőt csak harmadszorra fordította oda a fejét a gyermek. Ekkor 7 hónapos volt a fiam. Készült hallásvizsgálat, eredménye: mko jól kiváltható tranziens otoakusztikus emisszió. BERA vizsgálatba nem egyeztünk bele, az altatás miatt. Most 14 hónapos a fiam, saját kis nyelvén gagyarászik, de nincs egy szó sem amit következetesen ugyanarra használna. a kérdésekre, kérésekre nem reagál. Szerintem egy hangot sem ért abból amit mondok neki. Ha a nevén szólítom, vagy rászólok odanéz vagy megszakítja a tevékenységét. Kérdésem, ha odanéz mikor a nevét mondom, lehet-e a hallásával probléma, érdemes megcsináltatni a BERA vizsgálatot? Ilyen előzmények után hallásán kívül milyen oka lehet még annak, hogy fiam nem reagál arra amit kérek, és esetleg hogyan fejleszthető.
    Üdv.:Mariann

    Válasz: Ha odanéz, amikor a nevét mondod, akkor érti, amit mondasz, más kérdés, hogy ebben a korban a gyerekek sokszor nem reagálnak arra, amit mondasz, holott értik, tehát ez becsapós lehet. Ez szimplán a dackorszakból fakad és kinövi majd. Súlyos halláskárosodásnál a gyerekek néhány hónapos korban még gagyarásznak, de aztán ez alábbhagy, mert nem hallják a saját hangjukat, ő viszont babanyelven mondja a magáét. Viszont ennek ellenére lehet enyhe halláskárosodása az előzmények miatt, ezért érdemes lenne kivizsgáltatni.

  • Judit

    2010. január 27. szerda

    Szia Agi,

    Kisfiam most mult 10 honapos, es egyenlore meg semmilyen szotagokat nem ismetelget. Ha jol erzi magat fujja a nyalat, gurgulazik es hummog, es a reggeli ebredesnel is sokat hummog, de a szotagokig nem jutott meg el. Hallgat a nevere, figyel a papara, hallgat a nemre, nem szabadra, a keremre, ismeri a hol van a… kerdeseket. Szoval a hallasaval gondolom nincs gond.
    Rendszeresen “olvasunk” mesekonyvbol, nezegetjuk a kepeket mikozben allathangokat utanozok neki. Szinte egesz nap beszelek hozza, de meg mindig nem akart a hummogesen tovabbjutni.
    A mozgasfejlodesevel nincs gond, mar felevesen feallt es most gyakoroljuk hogy 1-2 lepest tesz magatol.
    Van hogy 1 oran keresztul is eljatszik magaban, eleg ha csak a kozeleben van valaki.
    Szoval egyedul a beszedfejlodes miatt aggodok. Van ok aggodalomra? Mit gyakoroljak vele hogy vegre elinduljon a gagyogas is?

    Koszonom a valaszodat.
    Judit

    Válasz: Nincs ok az aggodalomra. Kutatások kimutatták, hogy a gyakoroltatás, a meseolvasás egyáltalán nem segít a beszédfejlődésben, ami segít az a szabad beszéd, az egymással való beszélgetés. Beszélj sokat hozzá, kérdezgesd, beszéljetek a mindennapi dolgokról és idővel elindul a gagyogás. Általában az első gyerekek és fiúk később kezdenek csak beszélni.

  • MSE

    2009. október 27. kedd

    Szia Ági!

    Kisfiam most lesz 7 hónapos.Szépen beindult nála,elég korán a gagyogás.Fújja a nyálát,berreg,sikítozik.Mondja,hogy apapa,babab,ajaja,vauvau ilyesmiket.Megért rengeteg mindent.Ha kérdezem tőle,hogy hol a cica vagy apa,keresi őket,vagy ha ott vannak,rájuk néz.Imádja ha énekelek neki,vagy verset mondok.Érdeklődő,figyelmes baba.De most pár napja szinte meg se szólal.Néha sikít egyet-egyet,de a gagyogás abba maradt.Ha elkezdek neki beszélni,látom,hogy próbálja utánozni,csak olyan mintha nem találná a megfelelő hangot,aztán elkezd nevetni.Talán valami új hangot keres?Vagy mi lehet az oka?Aggódnom kéne emiatt?Azt szerevettem,hogy kicsit visszahúzódobb lett másokkal szemben is (bár eddig is kellett neki idő mire feloldódott).

    Válszodat előre is nagyon köszönöm!

  • K. Beáta

    2009. július 22. szerda

    Egy kicsit más “füllel” is lehet figyelni, és kommunikálni a babákkal. Nagyon hamar meg lehet tanulni, és nem csak a sajátunkkal. Azt gondolom, hogy a babák és a nagyobb gyermeke is ezen a nyelve beszélgetnek egymással. Ahol vannak nagyobb testvérek, ott gyakran Ők fordítják a szülők számára, hogy mit is mondott, a kis tesó. Ha odafigyelünk a gőgicsélésre, majd annak fejlődési szakaszára, észlelni lehet hogy a babák a magánhangzókat ejtik ki, és nem nem csak ismétlődő formában, hanem határozott mondatok formájában. Érdemes megfigyelni a dallamát is a mondandónak, és fel lehet ismerni a mondat dallamíveit. Különösen a pontot, és a felkiáltójelet. Nem kell mást tegyünk, csak kiegészíteni a mássalhangzókkal, a picik által használt magánhangzó sort. Nagyon rövid időn belül segítséget is ad babánk, mert a mássalhangzók zöngéit is beépíti. Csodálatos világba cseppenünk, és megtapasztaljuk amikről vitákat és feltevéseket hallottunk eddig, vajon mit ért meg babánk. Mindent és igen fejlett szinten. Mindenre válaszol, önálló elképzelései vannak, és a hisztik hátterében a meg nem értettség kitörő indulata áll, és hiába való próbálkozás keserűsége. Nagyon az elképzelésük ellenére történik valami, az őket érintő témában. De felelhetők , a szülők felé aggodalommal tett figyelmeztetéseik meg nem értéséből keletkező, félelmeik által gerjesztett viselkedési reakcióik is. Úgy vélem, érdemes rájuk figyelni, és megpróbálni, a baba nyelv elsajátítását. Sok sikert és boldog beszélgetést kívánok. Természetesen a szülőnek nem a baba nyelvet kell beszélnie, gyermeke pontosan megérti őt. Bi

  • Regina

    2009. április 18. szombat

    Szia Ági!

    Nagyon tetszenek az írásaid, sokat olvasgatok itt!!:)
    Kisfiam 7 hónapos. Már születése óta mesélek neki, legtöbbször verseket, mert úgy vettem észre nagyon szereti, jobban ,mintha könyvből olvasnék neki. Énekelni is szoktam neki. Egészen tegnapelőttig semmilyen hangutánzó szót, semmit nem mondott, bár nagyon hangos, be nem áll a szája,de ez inkább csak annyi volt,hogy áááá, óóóóóó, szóval 2 napja megállás nélkül mondja,hogy ma-ma-ma, ba-ba-ba, va-va-va, és nagyon boldog vagyok.:D Meglepődve tapasztalom viszont,hogy mennyi mindent megért, pl. hol van a labda, hol van a nyuszi, játék, kutya, lámpa, stb. Kérdésem az lenne, hogy ez lehetséges, hiszen azt olvastam,hogy ebben a korban még nem értik meg a szavak jelentését, ill. ha kimondjék,hogy mama(néha szépen kimondja a babával együtt), még ez nem tudatos. Válaszodat előre is köszönöm! Szép napot Neked!:)Regina

    Válasz: Ebben a korban már sok mindent megértenek, az ilyen típusú kérdéseket mindenképpen. A Doman módszert használó anyukák babái pl. 6-7 hónaposan megmutatják kérésre melyik az alma és melyik a körte, tehát megértik a kérdést. Olyan ez, mint az idegennyelv tanulás: az egyszerű kérdéseket elég hamar megérted, még akkor is ha az egyes szavak jelentését külön-külön még nem tudod megmagyarázni.

  • Zsú

    2009. február 13. péntek

    Szia Ági!
    A kislányommal külföldre költöztünk 13 hónapos korában.Addig minden rendben volt a fejlődésével,sőt talán kicsit hamarabb kezdett csinálni mindent.1 évesen már az egyszerűbb szavakat is kimondta.Most 2 éves.Amióta kiköltöztünk nem igazán akar beszélni,nem hajlandó a szavakat utánam mondani.Én ezt annak tudtam be,hogy biztos megkavarta a két nyelv,mert vannak szavak amiket már a Svéd nyelvel váltotta fel.Ha nemet mondok valamire nem mindig érti meg,vagy nem akarja megérteni.Sokszor nem reagál arra ,amit mondok neki.A hallásával nincs baj.Mostanában próbálom az itteni bölcsibe beszoktatni,de talán ilyenkor a legkirívóbb,hogy nem úgy viselkedik,mint a többi gyerek.Nem játszik a többi gyerekkel,nem mosolyog,akaratosabbnak és hisztisebbnek is tűnik.A bölcsisnéniket meg észre sem akarja venni,átnéz rajtuk.A beszéden kívül mindenben rendesen fejlődik,tud már bukfencezni,mindenhova felmászik,a széket húzza magával ,ha vmit nem ér el,építget,könyvet nézeget és közben dumcsizik csak nem értem,hogy mit.A bilit is most kezdjük használgatni.Sőt itthon nagyon vidáman viselkedik és 2 percet nem tölt egyedül, próbálgat már nekem is segíteni mosogatásnál,teregetésnél…stb.Nem tudom eldönteni,hogy jót teszek -e azzal ,ha tovább járatom a bölcsibe.Nem szeretném,ha a gyerekem kárát látná.Egyenlőre én is másabbnak érzem itt magam,lehet ,hogy ő is és csak ez miatt viselkedik így?Ha vendégségbe jönnek,vagy mi megyünk azokkal a gyerekekkel mindig jókat játszanak.Szerinted autizmus vagy szellemi fogyaték fenn állhat-e az ő esetében?
    Válaszodat előre is köszönöm.

    Válasz: A bölcsibe szoktatás még anyanyelvi környezetben sem egyszerű dolog. Ebben a korban még leginkább hozzád kötődik a kicsi (sőt ez egészen 4 éves korig így van), nem igazán kötődik a gyerekekhez (szereti őket, de még inkább veled szeretne lenni, igényli a közelségedet). Bölcsibe úgy lehet beszoktatni, ha az ottani dadusok közül kezd kötődni valamelyikhez. Én azt javaslom, várj még ezzel, ha nem muszáj, ne akard még beszoktatni. A “nem” szót egyik gyerek sem érti a dackorszakban 🙂 de ez nem autizmus, hanem életkori jelenség. Legyél türelmes vele, járjatok gyerektársaságba, hogy szokja, tanulja a nyelvet és a társasági életet, aztán fokozatosan 1-1 órát bölcsizhettek, ha úgy látod itt van már az ideje. A kicsinek az a legjobb, ha fokozatosan szokik be, és ebben a korban (ebben a helyzetben) ez talán a megszokottnál tovább tarthat.

  • Vida Agi

    2009. január 06. kedd

    Köszi Timi a kiegészítést! 🙂

  • Szamosi Tímea

    2009. január 04. vasárnap

    Szia Ági!

    Csak tennék egy kis kiegészítést a cikkedhez: két éves kor körül a legtöbb gyerek egyes szám 3. személyben beszél magáról, ettől nem kell megijedni, mert kinövik.
    (csak azért tettem hozzá, mert nehogy valaki megijedjen, és ez alapján rögtön azt higgye, hogy autista a gyereke.)

    Üdv! Timi

  • Vida Agi

    2008. december 30. kedd

    Éva, nagyon szuper, hogy már ilyen kis korban is ilyen ügyesen utánoz titeket és az is, hogy ti meg észreveszitek a jelzéseit. Mivel a kicsi 1 éves korában már nagyon jól megérti a beszédet, és főként azokat a szavakat jegyzi meg, amikhez valamilyen érzelem kötődik, ezért (sajnos) a csúnya szavakat hamarabb megtanulja.

  • Vida Agi

    2008. december 30. kedd

    Manó, teljesen igazad van, a gyereknek nem tesz jót, ha csúnya kiejtéssel, selypítve beszélnek előtte, mert ő utánzással tanul és azt utánozza, amit hall. Persze, ha ez csak 1-1 szóra vonatkozik, és mindenki más rendesen beszél vele, akkor nem okoz nagy gondot, de összességében az a legjobb a kicsinek, ha szép kiejtéssel beszélnek előtte már ilyen kis korban is.

  • Éva

    2008. december 29. hétfő

    Kisfiam öt hónapos, már jó ideje hallatja a hangját :-)))
    Most az a legújabb, hogy sikít és kacarászik utána. A minap kicsit hevesebb vérmérséklettel meséltem a férjemnek egy általam felháborítónak tartott dolgot. Balázs az apja ölében ült, nagy szemekkel nézett rám, majd elkezdett hadonászni, ő is mondott egy sor “habaj-dabaj- dabaj”-t és kacagott hozzá. Olyan volt, mint aki leutánozott engem és nagyon viccesnek találta, ahogy mérgeskedem.
    Úgy gondolom, eddig minden rendben van nála, a hangját használja felénk jelzésképp és figyel is, ha beszélünk hozzá. A mondókázást, éneklést nagyon szereti. Mi nagyon odafigyelünk, hogy szépen beszéljünk előtte. Nem csak a kiejtésre gondolok, hanem az elhangzó szavakra is. Ki tudja, lehet hogy megjegyzi, aztán majd hogy magyarázzam el neki, hogy ez egy csúnya szó, ha apa és anya is kimondja?

  • mano923

    2008. december 28. vasárnap

    Szia Ági!

    Most múlt egy éves a kisfiam és úgy gpndolom, hogy minden rendben van!
    Szavakat még nem mond, de rengeteget fecseg az ő nyelvén és sok mindent megért!
    Én nem is emiatt írok, hanem azért mert mi együtt élünk anyósommal és ő ugye sok mindent máshogy csinálna mint én.
    Ez érvényes a beszédre is: én mindent érthetően, tisztán, helyesen mondok ki a gyereknek, de ő rendszeresen gagyog neki, pöszén beszél neki(pl.:labda helyett “babda”, cipő helyett “pipő”, gyere helyett “deje”)! Én már sokszor szóltam neki, de persze őt nem lehet bírálni, és én hülyeségeket beszélek, mert a gyerek még nem tud beszélni!
    Szerinted érdemes veszekednem vele,mert a gyerek így tanulhatja meg a szavakat?
    Vagy hagyjam rá?
    Ha nem minden nap lenne velünk, akkor nem is izgatna a dolog, de a nap kb. 8 óráját minimum velünk tölti, így hatással van a gyerekre és szerintem felelős ő is a nevelésért is!
    Köszönöm előre is a válaszod: Mano