A gyermek agya 2 éves korig több, mint kétszeresére nő. Ezalatt az idő alatt alakulnak ki benne azok a idegsejt-kapcsolatok, amik a későbbi gondolkodást befolyásolják. Amikor a baba játszik, akkor sokféle inger éri: látja a játékot, nyúl érte, hallja a hangját, ahogy hozzáér, érzi a fogását, ő maga is mozog közben, sőt a játékkal kapcsolatban még érzelmei is vannak. Bármilyen élmény éri a kicsit számtalan úgynevezett szinapszis, azaz idegsejt-kapcsolat alakul ki az agyában. Minél több és minél összetettebb szinapszis alakul ki 2 éves korig, annál okosabb lesz a kicsi. Amikor azonban tévét néz, kevesebb inger éri, hiszen csak képet lát és hangot hall, tehát nem lesznek elég összetettek azok az idegsejt-kapcsolatok, amik kialakulnak.

A legjobb és legösszetettebb kapcsolatok akkor alakulnak ki, ha az édesanyjával játszik a baba, hiszen ilyenkor nemcsak élményei, hanem érzelmei is vannak, ezen belül is főként a mozgásos játékok a jók, amikor egyszerre érik érzelmi, szellemi és mozgásos ingerek. Ezt a megközelítést egy Spitzer nevű német kutató írta le 2005-ben.

A televízió emellett megterheli a gyermek idegrendszerét, mivel a mindennapi életnél sokkal több ingert hordoz, ez pedig kihatással van a későbbi tanulási képességekre is. Egy szintén német kutatók által végzett, 10.000 gyermeket vizsgáló felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik 3 éves kor alatt napi 3 óránál többet töltöttek a televízió előtt, kevésbé helyesen beszéltek, kisebb a szókincsük és gyengébben teljesítettek olvasási, szövegértési feladatokban.

Emellett az idegrendszer túlterheltsége alvászavarokhoz, nyugtalansághoz is vezethet.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne nézzen mesét a kicsi, hiszen a televíziózás, a filmes kultúra manapság már a mindennapok része, azonban néhány alapszabályt mindenképpen be kell tartani:
- Semmiképpen ne nézzen tévét az 1 év alatti gyermek,
- 1 éves kor felett naponta 4-5 alkalommal rövid 6-8 perces meséket lehet nézni, de együtt, a szülővel közösen,
- 2-3 éves korban ez már kicsit emelkedhet, de 3 éves korig legyen túlsúlyban a rövid, legfeljebb 10 perces mesék aránya és a közös mesenézés,
- 3 éves kor felett se nézzen napi 1-2 óránál hosszabban mesét a gyermek, részesítsük előnyben az egyéb önálló elfoglaltságokat a gyermek lefoglalására, és minden nap legyen mozgásos program valamint közös játék a gyermek napirendjében.

Szeretnéd nyomon követni terhességedet és a baba fejlődését hétről hétre? Az egyetlen magyar nyelvű hírlevél, ami 4 hetes várandósságtól 4 éves korig segít nyomon követni a baba fejlődését hétről hétre e-mailben. Irakozz fel most! >>

Az egyik legfontosabb kérdés, ha ikreket vársz, hogy egy- vagy kétpetéjűek-e. Az egypetéjű ikrek a fogantatástól számított 14.-16. napig osztódhatnak, ekkor dől el, hogy ikrek lesznek-e (ha ezután osztódnak, akkor sziámi ikrek lesznek). Gyakori, hogy az első ultrahangon még ikrek látszanak, de az egyik felszívódik és a 12. héten már csak egy baba látszik.

Azt, hogy 1 vagy 2 petéjűek abból lehet látni az ultrahangon, hogy hány lepény és hány burok látszik. Ha egy lepény és két burok látszik az ultrahangon, akkor mindkettő lehetséges, ilyenkor szülés után DNS vizsgálattal lehet megmondani egy- vagy kétpetéjűek-e.

Ha 1 lepény és két burok vagy pedig 1 lepény és egy burok látszik, akkor egypetéjűek az ikrek.

A másik egyértelmű jel, hogy az egypetéjű ikrek egyneműek, viszont a kétpetéjű ikrek neme lehet azonos és el is térhet egymástól.

Szülésnél általában előbb megszületnek a babák és azután a placenta, ha azonban két placenta van, akkor először megszületik az egyik baba és a hozzá tartozó méhlepény, majd pedig a másik baba ugyanígy. Ikreknél a szülés első szakasza kevésbé megerőltető, nem olyan erősek a fájások, rövidebb a vajúdás, mint egy babánál, viszont a kitolási szak hosszabb a két baba miatt.

Ha keveset hízik…

Néhány baba nem akar hízni. Ez általában azután következik be, hogy megduplázták a születési súlyukat. Jó étvággyal esznek, de nem híznak. Jó hír, hogy onnantól kezdve, hogy megduplázták a születési súlyukat nem is kell nekik olyan egyenletesen hízni, ez így normális. Semmi gond, ha 1-2 hétig nem hízik, a lényeg, hogy egy hónap alatt hízza meg a 400 grammos minimumot 6 hónapos koráig (utána már ezt sem kötelező).

Mikor NEM kell aggódni?

- Ha jókedvű,
- ha 3-4 óránként eszik napközben,
- ha jól alszik éjszaka (jól=legalább 4-5 órát alszik és csak utána ébred meg),
- ha kiegyensúlyozott,
- ha evés után láthatólag jóllakott, mosolygós,
- ha naponta legalább 5-6 alkalommal pisil vagy kakil (mert csak az tud kijönni, ami be is ment)

Mikor kell aggódni?
(ezek a tünetek külön-külön nem jelentik azt, hogy éhes a baba, csak együtt)

- Ha evés után nyűgös, sírós,
- ha nem pisil-kakil eleget, száraz a pelusa,
- ha egész nap nyűgösködik és etetés után sem nyugszik meg,
- ha éjjel a szokottnál gyakrabban ébred és ehhez a fentiek valamelyike is társul,
- ha a sok szoptatás ellenére is kevesebb tejed van,
- ha nem hízik 6 hónapos kor alatt legalább havi 400 grammot (egy teljes hónapot kell nézni, nem heteket külön-külön, és nem csak 4 hetet)

Mit lehet tenni, ha keveset hízik?

Ha az orvos szerint keveset hízik a baba és ehhez a fenti problémák is társulnak (tehát nyűgösebb, mint volt, kevesebb a tejed, nem nyugtatja meg az evés), akkor a következőket lehet tenni:

1) Ha még szoptatsz, akkor pár napig szoptass gyakrabban, akár 2 óránként (napközben) és közben igyál Laktorherb teát, ez a módszer szaporítja legjobban a tejet. Ha már elég tejed van, akkor visszaállhatsz a megszokott etetési időkre.

2) Ha nincs elég tejed és a fenti módszer sem segít, akkor 6 hónapos kor alatt tápszert kell adni (vagy szerezz be anyatejet) pótlásnak, azaz minden szoptatás után adj neki annyi tápszert, amennyitől jóllakik.

3) Ha tápszeres és már elmúlt 4 hónapos, akkor át lehet térni a 2-es tápszerre, vagy pedig a megszokott tápszert lehet sűrűbbre keverni, illetve el lehet kezdeni a tejpépek adását.

Sem anyatejes, sem tápszeres babánál nem érdemes almát adni, ha nem hízik megfelelően, hiszen az alma nem igazán laktató, sem a többi főzelék, amit adnál neki később (mire ezeket elkezded adni, az minimum 3-4 hét az első kanál alma után…). Másrészt az anyatejtől eltérő bármely táplálék megemésztéséhez szükséges enzimek csak 6 hónapos kortól vannak jelen a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy hiába adsz neki 4 hónaposan almát, mert nem emészti meg, csak részben, a többi kiürül a szervezetből. Tehát a baba kap enni, csak nem emészti meg, ezért ettől a megoldástól nem fog hízni (viszont a korai hozzátáplálás, a túl korán megterhelt emésztőrendszer miatt, előidézhet nála egy későbbi, egész életére elhúzódó táplálékallergiát, ami ekcémás tünetekkel, gyomorfájással jelentkezhet akár már csecsemőkorban, akár később az élete folyamán bármikor)

Ha “túl sokat” hízik…

A másik, amivel kiválóan lehet ijesztegetni az anyukákat, hogy túl sokat hízik a baba. Nos, kéremszépen, ez akkora botorság, hogy elmondani nem lehet… Egy anyatejes babát nem lehet elhízlalni. Minden babánál öröklött dolog, mennyire hízik. Néhány baba az első félévben rengeteget hízik, aztán meg szinte semmit. Más babák fokozatosan híznak az első életév során, míg végül 1 éves korukra a gyerekek átlagban ugyanolyan súlyúak (9-10 kg közöttiek).

A tápszeres babáknál más a helyzet, mert a tápszer tápértéke más, mint az anyatejé, ezért, ha kicsit sűrűbb lesz a tápszer, ugyanolyan mennyiség jobban hízlalja a babát, mint az anyatejnél, de csak akkor hízik túlságosan tőle a baba, ha hónapokon át túltáplálják (sűrűbb tápszert kap, mint a dobozon előírt, vagy pedig többet diktálsz bele, mint amennyit magától elfogad).
Ha annyit ehet, amennyit elfogad és olyan arányban kevered, ahogy a dobozon írják, akkor pont annyit fog hízni a kicsi, amennyit kell.

De vajon adjunk-e neki almát, ha nagyon hízik?

Természetesen ne. Egyrészt azért, mert még nem tudja megemészteni. Másrészt: miért akarod, hogy ne a saját tempójában hízzon? Miért akarnál okosabb lenni a természetnél? A hízás üteme ugyanis javarészt öröklött dolog, ha gyorsan hízó babád van, kérdezd csak meg az anyukádat és az anyósodat és valamelyikük elmeséli majd, milyen szép duci babák voltatok… A babák még pontosan tudják, mennyi ételre van szükségük és pont annyit esznek, amennyi kell nekik, jól működnek az ösztöneik. Ha ebbe beavatkozol, azzal csak megzavarod a természet rendjét. Hiszen a jól hízó babák, a második 6 hónapban már nem híznak olyan jól.

Gondot okoz a hozzátáplálás megkezdése? Töltsd le az ingyenes Nagy Babaszakácskönyvet és segítünk elkészíteni az első falatokat! >>

“A gyerekek nem kifestőkönyvek. Nem színezheted ki őket a kedvenc színeiddel.” (Papírsárkányok c. film)

“Amire a legtöbb gyereknek szüksége van, az a szeretet.” (Gary Chapman)

“Amikor gyermeked azt látja rajtad, hogy belülről sugárzol, boldog vagy, örülsz az életnek, az életednek, akkor ne aggódj, érezni fogja, hogy beszélhet az érzéseiről, problémáiról veled, mert tudja, hogy benned nem ellenséget, hanem társat lát.” (Marie Clarence)

“Milyen is egy gyermek? Olyan, mint aki egyenest az égből jött. Héber szójáték szerint: az eget szopja. Isten képe még torzítatlan benne. A világi okosság, a felnőttek mesterkedései még át nem formálták. Nem tud még semmiről, és semmije sincsen. Hamvas, eredeti és közvetlen. Védettségben él, és mindenestül átadja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva néz szét maga körül. Ami rossz, hamar elfelejti, s mindjárt fölfedez mindenben valamit, aminek örülhet. Örökké játszik, nem fárad bele napestig.” (Eleanor Hodgman Porter)

“A gyerekek nem a tündérmesékből tudják meg, hogy a sárkányok léteznek. A gyerekek már tudják, hogy a sárkányok léteznek. A tündérmesékből azt tanulják meg, hogy le lehet őket győzni.” (Gilbert Keith Chesterton)

“Szerintem nyugtot kell hagyni minden új teremtménynek a maga természetével. A gyereket is hiába hogy apja nemzette, anyja szülte, mégse belőlük való rész, nem a szüleié. Nem nyirbálhatom, nem gátolhatom majd a növését. Véletlenül a mi bölcsőnkbe vetődött látogató lesz, aki majd tovább vándorol. Csak jól kell tudni megvendégelni és szeretni. Se túl kevéssé, se túl nagyon nem szabad sem terhelnünk, sem óvnunk.” (Závada Pál)

Mikor van szükség fejlesztésre?

Ha a baba a korának megfelelő módon fejlődik (és a babák javarésze ezt teszi), nincs szükséges mozgásfejlesztésre, beszédfejlesztésre és hasonlókra. De mit jelent az, hogy a korának megfelelően fejlődik?

Nem jelenti azt, hogy úgy fejlődik, mint a szomszéd és az ismerősök gyerekei (akik előrébb vagy éppen hátrébb tartanak)
Nem jelenti azt, hogy úgy fejlődik, mint te vagy a férjed hajdanán (már amennyire erre a nagymamák emlékezni szoktak, az ő emlékeikben a 8 hónaposok már mind szaladtak, szobatiszták voltak, 20 foguk volt és paprikás csirkét ettek )

A mozgásfejlődés ütemére konkrét táblázatok vannak, mikor mit kell már tudnia, mi az, amit már tudhat, ha kicsit előrébb jár és mikor kell valóban segítséget kérni, orvoshoz fordulni, mert nem fejlődik megfelelően a kicsi. Ha valamiben vélhetően el van maradva a baba, akkor először mindig a gyermekorvoshoz kell fordulni, és ő meg tudja mondani, milyen kivizsgálásra lehet még szükség (pl. neurológia) és hol vannak olyan fejlesztési lehetőségek a környéken, ahova el lehet vinni a kicsit. Ha mégis magánúton szeretnél utánajárni a dolognak, vagy a gyermekorvos nem bizonyul segítőkésznek, akkor a Gekkó játszóházak szakemberei segíthetnek, itt van olyan teljeskörű vizsgálat, ahol meg tudják mondani, jó helyen tart-e a kicsi, illetve szüksége van-e fejlesztésre.

Ha szakszerű fejlesztésre van szükség, akkor ezek soha nem mások által tanácsolt “házibarkács” módszerek, hanem pl. speciális masszázs vagy torna, amit hozzáértő gyógytornászok végeznek el, ezért ha úgy gondolod, le vagytok maradva, akkor ilyen helyre (pl. korai fejlesztő, Gekkó játszóházak) kell fordulnod.

Mikor nincs szükség fejlesztésre?

Gyakran tapasztalom, hogy az anyukák akkor is fejleszteni akarnak, ha a babának arra nincs szüksége. Általában az áll a háttérben, hogy az ismerősök szerint már előrébb kéne lennie a babának, vagy hallanak egy másik 6 hónaposról, aki már mászik és megijednek, hogy valami gond lehet. Az is előfordul, hogy az anyuka nagyon ambíciózus és siettetni szeretné a dolgokat, mondván, hátha ha tanítgatja a kicsit, akkor gyorsabban fognak haladni a dolgok.

Csakhogy a dolgokat nem lehet sietettni. A mozgásfejlődés egyes lépései ugyanis egymásból következnek: ahhoz, hogy a baba át tudjon fordulni, meg kell erősödnie a nyakának, a törzsének, a hátizmainak, ahhoz, hogy kúszni tudjon, ki kell fejlődnie a karizmainak, ahhoz, hogy mászni tudjon, lábizmok és koordináció kell, a járáshoz pedig szükség van a mászás és a felállás során megszerzett hátizmokra, koordinációra és így tovább.

Nem kell tehát direkt “tanítani” a babát, például kézen vezetgetni, hogy járjon, vagy megmutatni neki, hogyan kell átfordulni, ezektől a házi módszerektől nem fog hamarabb átfordulni vagy járni, viszont pl. a vezetgetés túlterheli a gerincét és nem a járáshoz szükséges, helyes egyensúlyra tanítja, ezért inkább késlelteti, mint sietteti a járás-tanulást.

Jótékony hatású a babaúszás, aminek az egyik nagy előnye az, hogy abban az életkorban, amikor a kicsi magától még nem igazán tud helyet változtatni, szabadon mozogni, a vízben sokkal többet mozoghat, olyan izomcsoportok is dolgoznak, amik otthon a szobában nem mozognának még ebben a korban – ez pedig előnyt jelent a mozgásfejlődésben. Nem feltétlenül azt, hogy hamarabb tanul meg mászni vagy járni, viszont jobb lesz a mozgáskoordinációja, az egyensúlyérzéke, bátrabban kísérletezik majd.

A baba értelmi fejlődése – fejlesszünk?

A másik terület, ahol gyakran úgy érzik az anyukák, fejlesztésre van szükség, a szellemi képességek területe. Se szeri se száma különféle lehetőségeknek a nyelvoktatáson keresztül az olvasástanításon át a számoláson át a különféle beszédgyakorló módszerekig. Kétségtelen, hogy ebben a korban a gyerekek mindent magukba szívnak, ezért számukra még csak játék a kártyanézegetés, a koreai nyelvoktató videó (ilyen is van).

Nyelvoktatás Tudományos tény az is, hogy a hallás 6 éves korig fejlődik, ezért amilyen nyelvek hangzásvilágát ezidáig elsajátítjuk, azokat később is gond nélkül meg tudjuk tanulni majd, ezért az is elég, ha néha a kicsi kínai szöveget hallgat így, ha 30 éves korában meg akarja tanulni a nyelvet, nem okoz majd gondot neki. De persze akár meg is tanulhat néhány nyelvet alapfokon már kis korban, akár kétnyelvű módszerrel, akár nyelviskolában játékos foglalkozásokon, akár DVD-ről (pl. Baby Einstein). A kicsik számára teljesen természetes a több nyelv használata, ez nem gátolja meg őket az anyanyelv elsajátításában, ahogyan azt a közvélekedés tartja. Tökéletesen képesek megtanulni akár több nyelvet is, csak rajtunk múlik, hogy fejlesztjük-e őket ebbe az irányba.

Beszédfejlesztés Ahhoz, hogy egy gyerek elkezdjen beszélni 2 fontos dologra van szükség:
1. Inspiráló környezetre, amiben sokféle változatos beszédet hall
2. Motivációra, hogy a beszéd révén akarja kifejezni magát

Az első egy változatos, hétköznapi környezet, családtagokkal, társasággal, akik beszélgetnek a kicsivel és a kicsi körül. Ez a közeg teszi lehetővé, hogy a kicsi minél többféle ingert szívjon magába és megtanulja, hogy a társasági élet fontos része a beszéd. Hiába hordod tehát beszédfejlesztő foglalkozásra a kicsit, ha egész nap kettesben vagytok a hét legnagyobb részében.

A másik a motiváció. Sok gyerek azért nem kezd beszélni, mert csak anyával kell megértetnie magát ahhoz, hogy elérje, amit akar, anya pedig félszavakból és mutogatásból is megérti. Általában az első gyerekeknél és a fiúknál gyakori jelenség, hogy még 2 évesen is kiválóan elmagyaráznak mindent 1-2 szóval, mert anya ebből is ért. Bezzeg, ha 1-2 testvér is vetélkedik anya figyelméért, akkor már muszáj hamar megtanulni minél pontosabban kifejezni magát, ha azt szeretné, hogy az ő akarata is érvényesüljön.

A beszédfejlődésben is vannak olyan pontok, amikor érdemes szakember segítségét kérni, mivel itt az okok változatosak lehetnek, ezért az esetleges fejlesztés irányai is különfélék lehetnek, hiszen hallásprobléma, autizmus, családi problémák, szorongás, szervi problémák is állhatnak a háttérben.

Általános probléma, hogy a családok a beszédfejlődésre úgy tekintenek, mint egyfajta fejlettségi mutatóra, amivel lehet dicsekedni (“jaj, de okosakat mond ez a gyerek”), siettetnék, hogy kezdjen már beszélni, tanuljon meg dalokat és verseket, amikkel mint egy mutatvánnyal lehet dicsekedni mások előtt. De vajon ez jó a gyereknek?

Óvodás korban a versek, dalok, mondókák gyarapítják a kicsi szókincsét, tudatossá teszik a nyelvhasználatot. Sokan azt gondolják, ha a közös verselés, mesélés éneklés meggyorsítja a beszédfejlődést, de ez nem így van. A kicsi akkor kezd el beszélni, ha szüksége van rá, hogy beszéljen. Persze azért mesélhetünk, verselhetünk neki, hiszen vannak ennek más előnyei is: jó közös élmény, erősíti a családi kötelékeket, gazdagítja a kicsi képzeletvilágát már akkor is, amikor nem tud beszélni.

Kreatív készségek fejlesztése

A kicsik alaptulajdonsága, hogy kreatívak. Hiszen mi is a kreativitás? Az, hogy a hétköznapi dolgok mögött meglátjuk a végtelen lehetőségeket. Mi felnőttek már csak azt látjuk a dolgok mögött, amit tanultunk, az iskola és a tapasztalatok megnyirbálták a kreativitásunkat. Azonban a gyerekek világában minden lehetséges. Éppen ezért a kreativitást nem kell fejleszteni a gyerekeknél.
Amit meg kell tennünk, hogy nem gátoljuk őket a kifejezőkészségükben. 4 éves kor körül például sok kicsi órákig tud mesélni a fantáziájában élő, valós elemeket is tartalmazó történetekről. Ha ilyenkor kijavítjuk, elmondjuk neki, hogy ez nem valóság, akkor elvesszük a kedvét a mesemondástól, az álmodozástól, holott ezt a kort magától kinövi, csak éppen nem mindegy, milyen élményekkel távozik belőle. Azt tanulja meg, hogy a fantázia világa csúnya és bűnös, amiben nem szabad kalandozni? Vagy azt, hogy nyugodtan lehet álmodozni, csak tudni kell a határt az álom és a valóság között?

Ugyanez a helyzet a rajzolással, festéssel, gyurmával is. Nem szabad a kicsiket kijavítani, megmutatni, hogyan kell felismerhető embereket rajzolni, hanem hagyni kell, hogy olyan embereket, lovakat, házakat rajzoljanak, amiket gondolnak és tudnak. Ha ugyanis szabadon alkothatnak, akkor a valós érzelmeiket, fantáziáikat viszik papírra. Ezáltal pedig nem csak rajzolást és festést, hanem őszinteséget is tanulnak. Azt, hogy őszintén megoszthatják veled a gondolataikat, érzelmeiket. És ezek a kisgyermekkori élmények nagyon fontosak lesznek majd kamaszkorban…

[részlet a Félreértett csecsemők c. hamarosan megjelenő könyvemből]

Szögezzük le: nincs olyan 3 hónapos baba a világon, aki önszántából követelné a cukros teát. Az lehet, hogy a sógörnődtől úgy hallottad, jobban megisszák a babák a cukros teát, ezért eleve azt adod neki. Az is lehet, hogy kipróbáltad a sima teát, úgy láttad, nem ízlik, ezért megcukroztad és ezt elfogadta, tehát nyilván ez jó neki – gondolhatod. A baba ösztönei egyébként táplálkozás-ügyben jól működnek, tehát akkor és annyit eszik, amennyire szüksége van. Aztán jövünk mi és ezt a kifejezetten jól működő rendszert elrontjuk, felkavarjuk a magunk kis elméleteivel.

Alaphelyzetben ugyanis egy anyatejes babát nem kell itatni, hacsak nem nyári 40 fokos forróság van. A tápszeres babát viszont kell itatni, de nem instant cukrozott babateával (aminek a valódi teához annyi köze van, mint a Fantának a frissen facsart narancsléhez) és nem is filteres cukrozott teával, hanem forralt vízzel. Neki még nincs szüksége ízekre (mellesleg a felnőtteknek sincs, ki látott már olyan felnőttet, akinek oltotta volna a szomját a kóla? Bezony a felnőtteknek is vízre van szükségük folyadék gyanánt és nem cukrozott töklevekre, hát még a csecsemőnek!)

A következő hiba, amit elkövetünk a hozzátáplálásnál van. Amikor a csemete végre kanalazni kezd, akkor bébiételeket kezdünk adni, ami nagyon kényelmes megoldás. Olyannyira, hogy sokan elfelejtik abbahagyni. Szegény baba már másfél éves, de még mindig nem eszik házikosztot. Valójában abban a pillanatban, hogy elkezdünk kicsit darabosabb ételeket adni, 8-9 hónapos kor táján, a bébiételeket fokozatosan ki kell iktatni az étkezésből és házikoszttal helyettesíteni őket. A legjobb az, ha eleve házikoszttal kezdünk, azaz mi pürésítjük az almát, a barackot, de pl. télen, amikor nincsen nagy szezonális gyümölcs választék, kényelmesebb lehet a bébiétel, mint ahogy akkor is, amikor elmegyünk otthonról. Jómagam a borsópasszírozást “úsztam meg” mindig dobozos bébiétel segítségével, de amikor már bebizonyosodott, hogy nem okoz pocakfájást a gyerkőcnek, akkor már magam készítettem a héjas borsófőzeléket.

Ahogy halad előre a hozzátáplálás, fokozatosan egyre többet kell adni a kicsinek a saját ételeinkből és egyre inkább hagyni önállóan enni. Igen, ez egy nagyon macerás művelet és némi utólagos mosást, takarítást (szélsőséges esetben falfestést ) igényel, de hoszzú távon azt eredményezi, hogy a 10 hónapos babád már magától eszi meg az uzsonnát jóízűen.

Vissza a válogatáshoz: létezik átmeneti étvágytalanság, ami válogatásnak tűnhet, pl. a baba nem eszi meg a darabos ételt, de a folyósat igen (ezt pl. okozhatja fülfájás, torokfájás, esetleg egy áttörés előtt levő fogacska), ez általában néhány napig tart, aztán elmúlik

Létezik olyan is, hogy a kicsi átmenetileg teljesen elutasítja a szilárd ételt és csak anyatejet vagy tápszert, esetleg vizet fogad el, ilyenkor is általában betegség vagy fogzás áll a háttérben.

Gyakran betegségeket követően is fellép ilyen helyzet. Ekkor nem az a teendő, hogy mindenáron etetjük a babát és azzal, amit elfogad (tejpép, tejbegríz és társai), hanem adunk neki folyadékot és amikor jobban van, akkor a megszokott ételeit. Ha ugyanis mindenáron etetni akarjuk valami finommal, csak hogy jóllakjon, akkor menthetetlenül rászoktatjuk az édességre. Szénhidrátfüggő lesz a gyerek és mivel a szervezete nem viseli jól a hirtelen leeső vércukrot újra és újra követeli majd rajtunk az édességeket.

A gyermekek ízlése nagyjából 6 éves korig alakul. Minél többféle ízzel találkozik idáig, annál változatosabban fog enni később. Nem gond az, ha átmenetileg 1-1 étel nem ízlik neki, de változatos, sokoldalú étkezésre kell törekedni.

A nagyon egyoldalú táplálás hátterében gyakran az áll, hogy az anya aggódik, hogy nem eszik eleget a kicsi. Emiatt aztán azt adja neki, amit biztosan elfogad, míg a végén a kicsi már csak a megszokott ételeket kéri (ők nagyon ragaszkodnak a szokásaikhoz, főként másfél-2 éves kor környékén, a jókhoz is, láttam már olyan gyereket, aki hetekig minden nap csak húslevest és spenótot kért). Ebből az ördögi körből az anyának kell kiszállni, végülis ő a felnőtt Rá kell szánni magad, hogy mostantól mást is adsz a kicsinek. És adod.

Igen, sajnos előfordulhat, hogy nem eszi meg. Az is előfordulhat, hogy hisztizni fog. A gyerekek nagyon ragaszkodnak a szokásaikhoz, különösen 1 és 2 éves koruk között, ilyenkor bizony kisebb változásokból is kitörhet a botrány. Csakhogy a gyerek egészsége fontosabb annál, mint hogy csend legyen. Szerencsére a gyerekek ösztönei jól működnek, tehát nem kell aggódni amiatt, hogy ha egy étkezést kihagy, akkor éhen fog halni: annyit biztosan meg fog enni, amennyire szüksége van, aztán pedig fokozatosan egyre többet.

Az étkezés nem csak kötelezettség, hanem közösségi élmény is egyben. Közösségben pedig úgy lehet lenni, ha közösen eszünk a kicsivel, ha az etetés nem arról szól, hogy te aggódsz, vajon eleget eszik-e és próbálod mindenáron belevarázsolni a falatokat, hanem úgy, ha maga ehet, próbálkozhat, maszatolhat, ha kérhet néhány falatot a te ételedből is. Ez a példamutatás ideje is egyben: a kicsi azt látja, hogy te is változatosan étkezel, ezért ő is így fog enni. Ha nem látja, amikor eszel, vagy ha te pizzán és chipsen élsz, akkor ő sem akar majd főzeléket és gyümölcsöt enni.

Gondot okoz a hozzátáplálás? Megoldás itt >>

Az eset másfél évvel ezelőtt történt, de a videófelvételek magukért beszélnek, öröm látni az elégedett babapofikat

Amikor a kicsi a dackorszakba ér, valamikor 1 és másfél éves kor között, a legtöbb családban felfokozódnak az indulatok. Az anyuka, aki eddig abban a hitben élt, hogy minél nagyobb lesz a baba, annál könnyebb lesz a helyzete, rádöbben, hogy mintha egyre nehezebb lenne a helyzet. A baba ugyan már nem is igazán baba, egyre önállóbb, egyre ügyesebb, csak éppen egyre kiszámíthatatlanabb dolgokat művel. Néha érthetetlen, mit tesz és miért tesz.

És mivel most már neki is intenzív érzelmei vannak, kiadja az indulatait gondolkodás nélkül, ezért te sem tudsz hideg fejjel elmenni a kitörései mellett. Az, hogy egy kétlábonjáró érzelmi atomreaktor mellett élsz, belőled is kihozza a gyerekkori feszültségeket és gyakran meglepően reagálsz a hisztijeire. Utána persze elszégyelled magad, hogy mit tettél, de ez újra és újra előfordul. Egyre gyakrabban kell átélned, hogy amikor a kicsi kiborul, te is kiborulsz, feszült leszel, olyanokat mondasz, amiket annakidején a szüleid mondtak neked és amiktől elhatároztad, ha te felnőtt leszel, soha nem fogod mondani.

Ez az időszak az, amikor a legtöbb párkapcsolat elkezd megromlani. Az anyából akkora érzelmi energiát vesz ki a kicsitől való elszakadás, illetve a saját gyerekkori élmények újrafeldolgozása, hogy a feszültségek a házasságba is átkerülnek. Az anyák persze általában nem erről számolnak be, hanem az örökmozgó csemetét okolják a problémákért és az ezzel járó fizikai fáradtságot, pedig valójában lelkileg fáradtak.

Segíthet, ha felismered ezeket az érzéseket, ha valakinek őszintén elmondod őket, elmeséled a gyerekkori élményeidet, emlékeidet, ha kibeszéled őket, mint ahogyan segíthet az is, ha naplót írsz és ebben írod le ezeket a régi élményeidet, az aznapi történésekkel kapcsolatos reakcióidat, ambivalens érzéseidet.

Miért és miért most lettél anya? Hogyan éled ezt meg? Töltsd le az ingyenes könyvet most! Katt ide >>

A fáradtságérzést nemcsak az okozza (illetve fokozza), ha keveset alszol, hanem az is, ha a mélyalvási közben ébresztenek fel. Ezért fordulhat elő az, hogy az egyik anyuka kipihente és frissen ébren, noha többször fel kellett kelnie a babához – az ő ritmusa ugyanis alkalmazkodik a baba ritmusához, így mindig a felszínes alvási szakaszokban kelti a baba és ezért könnyen felkel és könnyen visszaalszik. A másik anyuka viszont holtfáradt, mert a mélyalvási szakaszokban keltették fel, ilyenkor nehezen kel és sokkal fáradtabbnak érzi magát reggel.

Amikor éjjel felébresztenek, van egy kis átmeneti időszak, amit ébren tududnk lenni úgy, hogy közben félig alszunk. Azok az anyukák, akik éjjel szoptatnak és mégis reggel frissek és üdék, képesek arra, hogy amíg éjjel ébrenvannak, addig is félig szundikáljanak, tehát ilyenkor nem válnak teljesen éberré, nem kezdenek el a napi dolgokon gondolkodni, vagy azon idegeskedni, miért is kelt már fel megint a gyerek, hanem amíg a kicsi megnyugszik, ők pihennek.

Hogyan csinálják? Nincs benne semmi ördöngösség: egész egyszerűen elfogadják a helyzetet, elfogadják, hogy éjjel foglalkozni kell a kicsivel, hogy igényli ezt, nem idegeskednek rajta, nem alakul ki bennük stressz, amikor a baba felébred. Ezzel szemben azok, akik idegeskednek, stresszelnek a baba alvása miatt, abban a pillanatban, hogy a baba felébred stresszhelyzetbe kerülnek, bekapcsol az agyuk és persze, hogy ilyenkor nem tudnak gond nélkül visszaaludni.

Ha nem tudod elfogadni, hogy a baba ébred, ha valahol legbelül saját magadat hibáztatod, ha úgy érzed, azért mert ő nem alszik, te nem vagy olyan jó szülő, mint szeretnél lenni, akkor meg fog viselni az éjszaka és kimerülten kelsz fel. Azok az anyák viselik legnehezebben az alvászavarokat, azok csinálják a legnagyobb problémát belőle, aki jól érzi magát anyaként, aki szeret anya lenni, aki el tudja fogadni az ezzel járó nehézségeket, kihívásokat, kötöttségeket, és nem szeretne mindenáron kibújni az anyaság alól. Gyakran ez az érzés még gyermekkorunkból származtatható, talán már a te anyukád sem volt “mintaanya”, talán már neki is teher volt az anyaság, ő sem tudta elfogadni, hogy anya lett – te pedig ezt a mintát tanultad meg, hogy “így kell anyának lenni”.

Így fonódik össze az önismeret és az anyaság – látszólag egyetlen probléma, az éjszakai alvás köré. Rákenünk mindent a babára, és az ő alvására, holott lehet, hogy csak a saját anyaságoddal, anyai szerepeddel nem vagy tisztában?

Miért és miért most lettél anya? Hogyan éled ezt meg? Töltsd le az ingyenes könyvet most! Katt ide >>

Próbáljuk megközelíteni a kérdést parasztlogikával: Van kapcsolat az ember súlya és az éhségérzet között? Természetesen nincs. Fogyókúrázók milliói lennének már rég nádszálvékonyak, ha nem éreznének éhségérzetet éjszaka, csak mert már elmúltak 8 kilósak Sőt épp az ellenkezője igaz: minél nagyobb egy test, annál több kalóriára van szüksége!

Emlékszel, az újszülöttnek 150 gramm anyatejre van szükséges testsúlykilogrammonként. Ez a mennyiség egyre csökken, de 5 hónaposan még 120 grammra van szüksége. Tehát egy jól fejlett 8 kilós baba több, mint egy liter anyatejet/tápszert iszik meg. És mivel napközben már számos sokkal fontosabb dolga van az evésnél, gyakran 5 perc alatt végez a szopizással és visszatér a világ felfedezéséhez, majd a kimaradt mennyiséget éjszaka pótolja be.

Szóval mindegy hány kiló, teljesen normális, ha éjjel még szeretne 3-4 óránként enni, ez ugyanis nem a kilók függvénye, hanem a kínzó éhségérzeté. Vajon mi lehet annak az oka, hogy inkább hiszünk egy ismerőstől vagy védőnőtől hallott tanácsnak, mint a baba korgó pocakjának?

(ez csak költői kérdés, nem muszáj válaszolni )

/részlet a Félreértett csecsemők c. hamarosan megjelenő könyvemből

A felülés

A babának még nincs hasizma, ezért nem várhatod el tőle, hogy hasizomból fel tud ülni, az ehhez szükséges izomzat csak 1-1,5 éves kor között lesz elég ahhoz, hogy a kicsi izomból felüljön. A hasizom a kúszástól és a mászástól fejlődik igazán, tehát amikor ezeken még nem esett túl, semmiképpen nem tud hasizomból felülni.

Helyette viszont már 5-6 hónaposan megfogja az ujjadat és kézzel fel tudja húzni magát, legalábbis próbálkozik felhúzni magát. A következő fázis az önálló felülésben az, amikor már elkezd kúszni-mászni és a négykézlábas helyzetből képes magát ülő helyzetbe tornászni, illetve térdelésből lehuppanni.

Külön történet az, hogyan tanul meg állásból leülni. Ez a nagyon egyszerűnek tűnő mozdulat neki korántsem annyira egyértelmű: előbb tud felállni, mint felállásból leülni, ezért az állás első öröme után jöhet az aggodalom, mert az első napokban bizony a kicsi meglehetősen nagyokat huppanhat vagy akár hanyatt is vágódhat. Szerencsére pár nap alatt maga is rájön a lecsücsülés trükkjére, innentől kezdve nincs gond.

Önállóan ülés

Ha a baba szépen tartja már a fejét, akkor 3-4 hónapos kor körül már 150 fokban döntött babahordozóban vagy babafotelben is ülhet, illetve vannak olyan etetőszékek is, amiket meg lehet ilyen szögben dönteni, teljesen ültetni viszont még nem lehet.

6 hónapos kor körül már gond nélkül lehet megtámasztva ültetni, de még mindig nem derékszögben, annál kicsit nagyobb szögben, és jól megtámasztva. A babakocsiban fél évesen még ne ültesd fel teljesen, de 120 fokban döntve már nézelődhet.

6-7 hónapos kor között a baba már tud úgy ülni, hogy a két kezén támaszkodik, ez azonban hosszú távon nem egészséges testhelyzet, ezért csak akkor engedd neki, ha ő maga húzta fel magát ebbe a pozícióba.

Ha már ügyesen kúszik vagy mászik és feláll, akkor a babakocsiban is felültetheted, általában ekkorra már ő maga is felhúzza magát benne, ebből kiderül, hogy már érett rá

Megtámasztás nélkül ülni nagyjából 10 hónaposan tud, de ez nem kőbe vésett szabály, mert ez nagyban összefügg azzal, mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Azok a babák, akik később kezdenek csak kúszni-mászni, általában később tudnak támaszték nélkül ülni.

Mire kell vigyázni?

Amíg nem tud magától felülni (értsd: kúszásból vagy mászásból áttornászni magát ülő helyzetbe, vagy kézzel felhúzni magát), addig nem szabad huzamosabb ideig támaszték nélkül ültetni.
Amikor még csak a kezén támaszkodva ül, akkor sem szabad ültetni. Ilyenkor látszik, hogy a háta idővel meggörbül, ahogy ücsörög és ez nagyon megterheli a gerincét.

Ha túl sokat ülteted a babát, az jelentősen lassíthatja a mozgásfejlődését is, mert ülve remekül elfoglalja magát a nézelődéssel, játékkal és ez nem ösztönzi helyváltoztatásra.

A fél év alatti babákat semmiképpen nem szabad ültetni, legfeljebb 150 fokig döntve fektetni. A hosszas ülve babakocsiztatás különösen káros lehet, mert itt nem csak hosszasan fárasztó pózban van a kicsi, hanem a zötyögés miatt további terhelés is éri.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

A citrusfélékről az él a köztudatban, hogy egészségesek, ezért nagyon szeretik őket a szülők a babának adni, mert tele van vitaminnal. Csakhogy amilyen egészséges, épp annyi problémát is okozhat.

Kezdjük rögtön azzal a tévhittel, hogy a csuklásra citromot kell adni! Valóban: a citrom ízétől annyira meglepődhet a baba, hogy elmúlik a csuklás, csakhogy ezt bármi mással is elérhetjük. Például adj neki kiskanálban anyatejet vagy forralt vizet. Ha már 4 hónapos elmúlt, játssz vele kukucska játékot! Ha még egészen kicsi és hasfájós, adhatsz neki egy kiskanál Gripe Watert, vagy édeskömény-teát, annak a kellemetlen íze is van olyan hatással, mint a citrom.

Minden déligyümölcs bevezetésénél alapszabály, hogy csak fokozatosan vezessük be őket, azaz első nap csak a levéből egy kiskanállal kaphat, második nap egy picit többet, harmadik nap még többet. Ha hasmenés, kiütések, hasfájás jelentkezik, akkor azonnal abba kell hagyni a déligyümölcs adását és 1-2 hónapot várni vele.

Ha a baba allergiára hajlamos, akkor nyugodtan várhatunk a déligyümölcsökkel akár 1 éves korig is.

Melyik mikortól adható?

7 hónapos kor alatt egyáltalán ne adjunk citrusféléket, mert hasfájást, emésztési zavarokat, allergiát okozhatnak!

7 hónapos kortól adható mandarin, citrom

8 hónapos kortól adható narancs

Másfél éves kortól adható grapefruit

Problémát okoz a hozzátáplálás? Töltsd le az ingyenes Nagy Babaszakácskönyvet most >>

Mi köze a méregtelenítésnek a fogyókúrához? Lehet a méregtelenítéstől fogyni?

Korunk táplálkozását röviden így foglalhatjuk össze: testünk minőségileg éhezik. Túl sokat, vagy túl keveset eszünk és nagyon rossz minőségű ételeket, hiszen a boltokban elérhető fogyasztási cikkek 75%-a iparilag előállított természetidegen, halott anyag. Ez a szervezetünk számára méreg. Egy bizonyos idő után a testünk telítődik a méreganyagokkal, és egyszerűen “eldugul” sejtszinten. Ha ez a dugulás meghaladja az 5%-ot, ez már elég az asztma és allergia kialakulásához is.(civilizációs betegségek.) Sok esetben elhízáshoz is vezet, hiszen az anyagcsere lelassul, képtelen felvenni a harcot a sok salakanyaggal, így a mérgeket zsír formájában elraktározza, hiszen máshogy nem tudja. Aki pedig egész nap rohan és “csak bekap valamit”, majd pedig este vacsorázik együtt a család, ekkor jut a szervezete először a nap folyamán elégséges táplálékhoz, így akármit is eszik az ember, az rögtön zsírrá alakul. Tehát akár sokat eszünk, akár keveset a test raktározni kezd, ez az agyunk limbikus részének természetes reakciója a kiegyensúlyozottól eltérő táplálkozásra. Nem beszélve arról, hogy a lakosság több, mint két harmada dehidrált, tehát nem fogyaszt elegendő tiszta vizet, ami testünk legfontosabb vivőanyaga, információhordozója,ezáltal nem tud tisztulni.

Mikor lehet elkezdeni a méregtelenítést? Gyakran felmerül a blogon a kérdések között, hogy vajon a teherbeesés előtt, amikor még csak tervezi valaki a babát, érdemes-e, lehet-e méregteleníteni? Nem befolyásolja-e ez a teherbeesést?

Nagyon fontos, hogy a méregtelenítés ne legyen drasztikus, a test működéséhez alkalmazkodjék. Tehát kerüljük a egy-kéthetes kampányszerű “tisztítókúrákat”, koplalást stb, hacsak nem orvosi indikáció végett szükségünk van rá. Ez a táplálkozási rendszer, mely a Vitalbazis.hu Éltető Ételek c. könyvében található, nem egy méregtelenítő kúra, hanem egy életmód, amely a test bioritmusára, anabolikus és katabolikus (felépítő és lebontó) folyamatait követve, tiszta, természetes, de mégis egyszerű alapanyagokat felhasználva, lassan, fokozatosan távolítja el a mérgeket testünkből, nem megterhelve, hanem támogatva, felfrissítve azt. Ezáltal szervezetünk megkönnyebbül, felerősödik, így javaslom teherbeesés előtt. A kisbaba az édesanya testéből épül fel sejtről sejtre, az anya rezdüléseiből, érzelmeiből szívtől szívig, tehát abból a testből és lélekből lesz majd, amit az anyuka biztosít számára. Fontos, hogy ez a lehető legtisztább legyen minden tekintetben.

A szülés után mikor lehet méregteleníteni? Sokan úgy gondolják, létezik “lightos” méregtelenítés, ami nem okoz gondot a szoptatásnál…

A szoptatás egy nagyon különleges időszak minden édesanya életében. Már csak azért is, mert míg a várandósság alatt a kisbaba a köldökzsinóron keresztül, “átdolgozva” kapja a tápanyagokat, úgy a szoptatásnál, már az anyatejjel együtt sokkal durvább, erőteljesebb formában. Az újszülött emésztőrendszerének hozzá kell szoknia, hogy beinduljon, minden flottul menjen,a természet tudja végezni a maga dolgát. Ezért ebben az időszakban is lényeges a tiszta táplálkozás és az allergén anyagok elkerülése. A könyvben leírt táplálkozási rendszer tökéletes szoptatós anyukák számára is, igenis létezik úgymond “lightos” méregtelenítés, azt hiszem itt a fokozatosság elvére gondoltatok, mint ahogyan én is az előző kérdésben leírtak szerint. A szoptatós anyuka sokszor (napi 4-5ször) egyen bőségesen, hiszen a szoptatás minimum -600 Kcal naponta a szervezet számára. Azok az anyukák, akik a terhesség alatt túlzottan aggódnak a testsúly megnövekedése miatt és nem esznek eleget, amennyit igazán kívánnak (persze nem az extrém fa ásra gondolok), ők a szoptatás alatt fogják felszedni azt a zsírmennyiséget, amelyből testük az elegendő anyatejet és az ahhoz szükséges tejzsírt előállítja majd.

Hogyan válogassuk össze az ételeinket a szoptatás alatt? Milyen ételeket kerüjünk?

Vásároljunk megbízható forrásból, tehát ez nem felétlenül egy méregdrága biopiac, hanem lehet a sarki zöldséges is, ahol kedvünkre kiválaszthatjük a nekünk tetsző zöldséget gyümölcsöt, hiszen érzékeink nem csalnak. Az Éltető Ételek c. könyvben megtanulhatjátok, hogy az egészséges táplákozás igenis lehet pénztárcabarát és egyszerű, igazodva eddigi ízlésvilágunkhoz és hazánkban kapható idényzöldségek gyümölcsök választékához.

Amire figyelni kell,hogy ne fogyasszunk fehér cukrot, fehér lisztet, finomított étolajat csak alkalmanként sütéshez, asztali sót, iparilag feldolgozott tejet és húskészítményeket, sajtot, light-termékeket, alkoholt
alkalmanként fogyaszthatunk:(heti max. 2 alk.) szójatermékeket, olajos magvakat, házi sajtot, tejet, arabica kávét kis mennyiségben

Hogyan válogassuk össze a baba számára legjobb ételeket, hozzávalókat? Milyen szempontokat kell szem előtt tartanunk?

A tisztaság az elsődleges szempont, tehát ne minden esetben kerüljük a feldolgozott ételeket, mindazt, ami tartalamaz ízfokozót, adalékanyagokat, E-dolgokat. Sajnos ebbe a bébiételek is beletartoznak. Esetenként persze (utazáshoz, vendégségbe tökéletes s.o.s. megoldás), de ne adjuk a babának rendszeresen. Az iparilag előállított tejtermékeket (legfőképp a tejet és a sajtot, amely hihetetlen káros főleg a babák és a nők számára). Ezenkívül fontos, hogy konyhánkban az alapvető alapanyagokat cseréljük le:
fehérliszt, fehércukor, asztali só, finomított étolaj, pasztőrözött tej, teljes liszre, mézre malátára, vagy nádcukorral, tengeri sóra, hidegen sajtolt olajra és gabona, vagy házi tejre. Ha valaki a házi tejtermékeket választja a gabonakészítmények helyett, akkor higíthatja vízzel, hiszen nagyon zsíros a házi tej. A babák számára a méz mérgező lehet, így 1 éves kor után, egyesek szerint 1,5 kor után adható. A házi tejkészítmények a babák számára szintén 1 éves kor után adhatót heti max 2 alkalommal! Itassunk a kisgyermekkel gabonatejet (házilag is elkészíthető)

A könyvedben szó van az ételek érzelmi hatásáról. Az anyukák érzelmi élete a sok újdonság, a sok változás és a kicsihez való kötődés, valamint a hormonok miatt egyébként is labilisebb, lehetséges, hogy ezen ételekkel is lehet segíteni?

Míg a fentebb is említett iparilag feldolgozott alapanyagok: fehérliszt, fehércukor, asztali só, finomított étolaj, pasztőrözött tej, depresszív hatásúak és szélsőségek felé sodorják érzelmeinket, ami elég megerőltető, hiszen úgy érzi magát az ember mintha dróton rángatnák, úgy az Éltető Ételeink a középpont, a stabilitás és derű érzelmeit váltják ki. Ne higgyetek nekem, tapasztaljátok meg magatok, mint is jelent ez, mikor testünk ereje teljében és tisztán, önmagától megújultan működik

Pataki Beáta írásait a www.vitalbazis.hu oldalon olvashatjátok.

Mindkét fiam nagyon fehér bőrű, a nagyobbik különösen. Amikor baba volt a környezetemben mindenki mondogatta, hogy kiütéses az arca télen, mert nagy kiterjedésű, tejkiütéshez hasonló folt jött ki rajta, de csak az arcán. Bekentem Bepanthennel, amitől szépen elmúlt, aztán megfigyeltem, hogy akkor jön elő, ha kimegyünk a hidegbe, tehát nem tejkiütés és nem ekcéma, hanem a hideg csípi ki az arcát.

Innentől kezdve mielőtt kimentünk volna a hidegbe, mindig bekentem neki téli babakenőccsel (DM-ben kapható Wintercreme néven), amikor nagyobb lett, akkor azzal a régi sűrű fajta Niveával, valamint este lefekvés előtt a piros foltot is bekentem, így reggelre elmúlt.

A kisebbik fiamnál is előjött ugyanez a jelenség, nála már rögtön tudtam mi a teendő. Megfigyeltem, hogy mindkettőjüknél 2-3 éves kor körül volt a legrosszabb, talán azért, mert akkor már nem csak 1-1 órát, hanem akár órákat is kint voltak egyfolytában a hidegben és nem a védett babakocsiban, hanem szabadon szaladgálva.

Jó hír, hogy a nagy már kinőtte, idén télen (4 és fél éves) már nem jött elő a pirosodás

Mindemellett, ha a téli kenőcstől vagy a Niveától nem lesz javul a kiütés, akkor bizony gondolni kell az ekcémára is és el kell gondolkodni, mit ehetett a baba (pl. tejet, tejterméket, citrusféléket), amitől kijött rajta a kiütés.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

1. tévedés: A CTG és az NST ugyanaz

A CTG a gép neve (kardiotokográf), ezzel figyelik a baba szívhangját mozgás közben, azaz, hogy hogyan reagál a baba a mozgásra. Ha mozgáskor leesik a szívhang, akkor a zsinór feltehetőleg a nyakán van, ha a mozgásra begyorsul a szívhang az a jó. Ezt a vizsgálatot hívják NST-nek (nonstressz vizsgálat). Eközben általában nyomogatni kell egy gombot, amikor a baba mozog és ezt a két eredményt vetik össze (fontos: ha csuklik a baba, nem kell minden csuklásra nyomni a gombot, mert elég sűrű lesz az ábra tőle )

Ha emellett a fájásokat, azaz a méh összehúzódásait is figyelik, akkor azt a vizsgálatot hívják CTG-nek. Egyes orvosok csak NST-t csinálnak a 36. héttől és csak a végefelé kezdenek CTG vizsgálatot is készíteni, más orvosok már a 36. héttől minden alkalommal CTG-t csinálnak, azaz a méhösszehúzódásokat is figyelik.

2. tévedés “Ha vannak cikkcakkok a CTG leleten, akkor azok jóslófájások”

A méh normál állapotban, azaz terhességen kívül is naponta többször összehúzódik, éppen ezért a CTG leleten is ez a folyamatos méhmozgás látszik. A fájásoknak van erőssége, ha van egy-egy erősebben kiugró és hosszabb ideig tartó (tehát nem hegyes, hanem inkább kerek tetejű, tehát hosszú ideig eltartó) hullám a fájások között, akkor az már valódi méhösszehúzódás, tehát fájás.

3. tévedés “Ügyes volt a babám, sok cikkcakkot produkált”

A cikkcakkokat nem a baba “produkálja” a papíron, hanem a méhed. Hiába mozog akármilyen ügyesen a baba, nem tud méhösszehúzódásokat varázsolni a leletre.

4. tévedés “40-es fájásaim voltak”

A CTG leleten 50-től felfelé számít fájásnak a görbe. A jósfájásoknál csak 1-1 kiemelkedő csúcs van, a valódi fájásoknál szép periodikus sinus-görbét látsz, amik egymás után követik egymást.

5. tévedés “Fél óra alatt 2 fájást is mért a gép, akkor most hamarosan megszülök?”

Sajnos még a legmodernebb orvosi eszközökkel sem lehet pontosan megmondani, mikor jön el a szülés időpontja. Gyakran hetekig eltartanak a jóslófájások, mégsem indul be a szülés, más kismamáknál pedig nincsen semmi jele, mégis elindul a vajúdás. Az első fiam születésekor délután 4 felé végeztek nálam CTG-t, amin a baba mocorgása látszott, méhaktivitás azonban nem, ezért az orvossal elbúcsúztunk, adott következő CTG-re időpontot 2 nap múlva, a szülés pár órával később mégis beindult és amikor már fájásokkal visszamentem a gép gyönyörű egyenletes görbéket mutatott. A második fiammal éppen a CTG vizsgálatról tartottam hazafelé, amikor elkezdődött az első erős fájás, a CTG most sem mutatott semmit előtte fél órával Hát ennyire képes a CTG előre megjósolni a történéseket

Ha nemcsak elméletben szeretnél felkészülni a szülésre, hanem lelkileg is – van számodra megoldás: Katt ide >>

Hogyan döntötted el, hogy család mellől vállalkozásba fogsz?

Mikor kismama lettem, nagyon sok hasznos, szükséges dolgot elkészítettem a születendő kisfiamnak, például ágyneműk, huzatok, takarók, kisruhák…

Elég jól sikerültek ahhoz képest hogy nem vagyok varrónő, ez pedig ösztönzött, arra hogy több mindent csináljak magunknak, barátoknak, ismerősöknek.

A takarókat elkezdtem hirdetni az interneten, és így egyre többen rendeltek. Mára pedig kibővült a választék, és van egy saját honlapom is. www.nevreszolotakaro.eoldal.hu . A névre szóló takarók, párnák mellett falvédőket, ágytakarókat, sálakat, ovis zsák + tornazsák szetteeket, névre szóló kötényeket, mikulászsákokat is készítünk.

Hogyan oldod meg mindezt gyerek mellől (ha jól gondolom, akkor kisgyerek mellett csinálod)?

Próbálkozom teljes összhangot teremteni az életemben, nehéz ugyan egyszerre a gyerekkel játszani, felfedezni a világot, iskolába járni, és még a saját vállalkozásomat is csinálni, de nem vagyok egy nyugis, otthonülős típus.

Néha picit sokat vállalok magamra, olyankor feszültebb vagyok a kelleténél, de megpróbálom magamat megnyugtatni. Nagyon szeretem a munkámat, nagy boldogság megkapni a leveleket, amiben írják a vásárlók, hogy mekkora sikere volt a termékeimnek.

Miért pont névre szóló babatakaró?

Az elsőt a saját kisfiamnak készítettem el, nagyon tetszett, jól sikerült. Jöttek a barátok, ismerősök, és gondoltam egyet: Miért nem csinálhatnám én ezt másoknak is? Aztán belekezdtem.

Milyen termékeket készítesz még és miért pont ezeket?

A takarók, párnák mellett készítünk még falvédőket, ágytakarókat, sálakat. Az óvoda kezdete előtt nagy sikere van a névre szóló ovis zsák + tornazsák szetteknek.

Van-e valamilyen speciálisan bababarát szempontod (pl. az anyagmegválasztásnál)?

A kezdetektől törekszem a legjobb minőségre, esztétikára, egyedi mintákra, és a kedvező, megfizethető árkialakításra. Bármilyen elképzelést meg tudunk valósítani. Ebben a hónapban például Rózsaszín párducot és Harley Davidson mintát készítettünk. Szerencsére még nem érkezett panasz a termékeinkre, és örömömre szolgál, hogy igen szép számban vannak visszatérő vásárlóink.

A takaróink vastag, meleg, nem bolyhozódó polár anyagból készülnek, kézi varrógéppel varrjuk őket, és egyedileg készülnek. Minden takaró a leendő kis gazdájának készül.

A kötények, mikulászsákok, oviszsákok is könnyen mosható, jól vasalható anyagból készülnek, a nevet pedig géppel hímeztetjük bele.

Az anyagok teljesen bababarátok, minden alapanyagnál a legjobb minőséget szeretem vásárolni. Az oviszsákok, mikulászsákok például 100 % pamut anyagból készülnek.

Különösen nehéz a helyzet, ha a baba kórházba is került, ilyenkor nem csak a betegség, hanem az új környezet is felzaklathatja, hiszen a kórházban más a napirend, mint a megszokott, nem mozoghat olyan szabadon és sok új emberrel kerül kapcsolatba, akik néha nem kellemes beavatkozásokat végeznek rajta.

Fél éves kor alatt általában csak a napirend megváltozása miatt okoz gondokat a kórház és a betegség, illetve átmenetileg félhet a baba olyan helyzetektől, amiktől korábban nem félt (pl. fürdés, vagy ha valaki föléhajol). Ezek a félelmek idővel eltűnnek. A korábbi szokásai megváltozhatnak, többször ébredhet éjszakánként, de néhány hét alatt ez is rendeződik.

Fél éves kor után a helyzetváltozásra is nagyon érzékeny a kicsi. Megviseli, ha új helyre kell mennie, így a kórház is ijesztően hathat számára, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy túlzottan ragaszkodik anyához, nem akar elmozdulni mellőle, valamint alvászavarokban.

8 hónapos kor után a kórházi élmények hatásaként jelentkezhet, hogy a kicsi fél az idegenektől. Ez már 6 hónapos kortól előfordulhat, de 8 hónapos és 2 éves kor között nagyon jellemző “mellékhatás”.

Jobb a helyzet valamivel, ha nem kell kórházba menni, hanem otthon vészelhetitek át a betegséget, azonban ne gondold azt, hogy a láz csillapodásával és a baba jobb kedélyállapotával azonnal visszaáll a megszokott napirend is. Ha a baba néhány napra a betegség miatt teljesen kizökken a menetrendből (mondjuk, mert lázasan egész nap csak alszik, vagy mert kiköltöztetted az ágyából és veled aludt), akkor kell néhány hét, mire visszaáll a megszokott kerékvágás. A legtöbb esetben ez magától megtörténik, ha azonban mégsem, akkor neked kell visszaszoktatni türelmesen a kicsit a megszokott napirendre.

És ha még így sem alszik a baba: nézd meg mit tanácsol a baba alvásszakértő Katt ide! >>

1. Van tej, de nem szopik eleget a baba

Amikor van tej, jól szopik a baba, majd hirtelen egyik napról a másikra elkezdi ritkábban kérni a cicit, kevesebbet eszik egy-egy alkalommal, rángatózik és sír szopizás közben, vagy nagyon hamar végez az evéssel, annak többféle ok lehet a hátterében.

1) Ha ritkábban szopizik, annak vagy az az oka, hogy nem igényli már olyan gyakran a szopit (pl. áttér a 3 óránkénti evésről a 4 óránkénti evésre), vagy -ez 4-6 hónapos kor között fordulhat elő- már annyira érdekli a külvilág, hogy nincs türelme a szopizáshoz.

2) Rángatja a cicit, sír szoptatás közben: egészen kis korban (2 hónapos kor előtt) ennek a hasfájás az oka, de az is állhat a háttérben, hogy túl sok a tej, ezért mindig kicsúszik a szájából a cici, ha ezt tapasztalod, evés előtt fejj ki kézzel néhány cseppet és töröld le száraz pelussal a bimbót, hogy ne csússzon. Ha hasfájós a baba, evés előtt adj neki Gripe Watert.

3) Hamar végez az evéssel: ez általában 5-6 hónapos kortól kezd gyakorivá válni. Egyrészt már hatékonyabban szopizik a baba, ezért 10 perc is elég neki, másrészt annyira érdekelheti a világ, hogy szopi helyett inkább nézelődik. Segíthet, ha fekve félhomályban szoptatod.

A szopási sztrájk hátterében számos más dolog is állhat, például torokfájás, fülfájás, vagy fogzás.
2. Hirtelen kevesebbet eszik

Ha már kanalazgat a baba és hirtelen elutasítja az ételt, annak gyakran a fogzás az oka. Ez általában átmeneti, legfeljebb egy hétig tartó időszak, amikor csak kevesebb szilárd ételt fogad el, esetleg csak az anyatejet/tápszert fogadja csak el a baba.

Ha elkezd türelmetlenkedni evés közben, nem fogadja el a kanalas ételeket, gyakran az áll a háttérben, hogy a kicsi nem szereti az etetőszéket, nem bír nyugton maradni benne. Ilyenkor segíthet, ha olyan ételeket kap túlnyomórészt, amiket maga csipegethet fel kézzel, mert ez leköti a figyelmét, valamint ha nincs lekötve, hanem kisszékről kisasztalnál eszik.

Átmeneti étvágytalanságot okozhat a fülfájás, torokfájás, megfázás is. Gyakran betegségek után is átmenetileg elmehet a kicsi étvágya, mert a fájós torokkal megevett falatok kellemetlen élményt okoztak a kicsinek. Ilyenkor türelmesnek kell lenni és elfogadni, hogy néhány napig csak folyékony vagy nagyon pépes ételt fogad el a kicsi, majd a tünetek múltán vissza lehet térni fokozatosan a darabosabb ételekre.

Gondot okoz a hozzátáplálás? Sok kérdésed van? Válaszok az ingyenes Nagy Babaszakácskönyvben >>

A beszélgetést (kb. 20 perc) meghallgathatod ide kattintva:

Éppen ezzel kapcsolatban készítek egy tanulmányt, amivel szeretném felhívni a figyelmet az áldatlan bölcsődei/óvodai bejutási esélyekre, aminek az eredményét majd veletek is megosztom majd, ezért kérlek, válaszolj erre 3 kérdésre január 20.-án szerdán éjfélig.

Köszönöm a válaszodat!
Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.
Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.
Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.
Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.