3 456 Comments

Kérdezz itt!

Ebben a bejegyzésben tudsz kérdezni Vida Ágitól 2024. április 26 – án 13-14 óráig. Ha még soha nem szóltál hozzá itt a blogon, a hozzászólásod elsőként moderációs sorba kerül és csak akkor jelenik meg, amikor Ági válaszolt rá. Az érkező kérdésekre legkésőbb 2 napon belül kapsz választ.

Kapcsolódó cikkek:

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

3 456 Comments

  • B

    2017. augusztus 25. péntek

    Kedves Ági!
    Kislányom 20 hónapos és még 2x alszik.1-1,5-2 órát.
    Szoktassam át (Nekem jobb lenne) 1 alvásra vagy hagyjam így?
    Köszönöm

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 28. hétfő

      Ha neki így jó és kipiheni magát, akkor hagyd így.

  • Ildikó

    2017. augusztus 25. péntek

    Kedves Ági!
    2 és fél éves kislányom alvásával lennének gondok. Eddig nappal úgy aludt, hogy a szobájában lévő kanapén melléfeküdtem, aztán kb. 5 perc alatt már aludt is. Este pedig szintén a kanapén meséltem még neki sötétben aztán betettem a rácsos kiságyába, jó éjt kívántam, kijöttem és becsuktam az ajtót. Egy kicsit még hallottam beszélgetni, de szépen elaludt. Kb. 3 hete úgy gondoltam, hogy ideje, hogy most már a szobájában lévő kinyitható kanapén aludjon este is, ezért elpakoltuk a kiságyát és a kanapét tettük a helyére. Ezzel egy időben beteg is lett, de szépen elaludt a kanapén is egy pár napig, aztán egyik napról a másikra borult minden. Először kezdte este, hogy anya maradj még egy kicsit, én persze maradtam, de volt, hogy 1 órán keresztül tartott ez a huzavona: kimentem, ő sírt, visszamentem, felkelt az ágyból, a földön sírt…régebben is úgy aludt el, hogy ott kellett mellette feküdni, de miután ez már több mint egy órán át tartott, akkor szoktattam a kiságyába, amit rögtön el is fogadott. Ezért nem szeretném újra elkezdeni, hogy megvárom amíg elalszik. Most már a nappali alvásnál is ott tartunk, hogy min. háromnegyed órát kínlódik, sír, majd közli, hogy nem csukja be a szemét, nem akar aludni… persze végül elalszik. A kérdésem az lenne, hogy jó-e az a módszer, hogy nappal mellette fekszek, amíg el nem alszik, hogy ne érezze, hogy magára hagyom, este pedig folytatom ezt, hogy: elköszönök tőle, kimegyek a szobából, résnyire nyitva hagyom az ajtót(ezt ő szokta kérni, hogy jöjjön be egy kis fény), aztán ha sír, akkor bemegyek és megint egy pár percre mellé fekszek, majd ismét elköszönök tőle és kimegyek? Elfogja ezt a helyzetet fogadni egy idő után? Mert ott tartunk, hogy este is legalább 1 órát kínlódunk így.. Válaszodat előre is köszönöm! Ildikó

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 28. hétfő

      Ha túl korán kap a kicsi saját „rendes” ágyat, akkor szinte mindig ez a probléma, mert a kicsi nem tud mit kezdeni azzal a „szabadsággal”, amit a rács nélküli ágy jelent. Első körben visszatehetitek a rácsos ágyat, vagy ha ezt nem szeretnétek, akkor az ellazulásban kell neki segíteni, hogy ne érezze úgy, hogy elveszítheti anyát ilyenkor, erre itt adtam néhány ötletet: http://www.kismamablog.hu/baba-alvas/orakig-tart-a-lefektetes-esti-rutin-otletek-kisgyermekkorban

  • Erika

    2017. augusztus 25. péntek

    Kedves Ágnes!

    Kérdésem előzménye: 4 és fél éves kislányom most lesz középsős óvodás, tavaly (akkor kezdtük) hamar beszokott az oviba, az ott alvás is jól ment, betegségei alatt nagyszülővel szokott lenni, a téli járványos időszakban a nagyszülők unszolására, csak délig volt oviban és otthon aludt délután, ez ahhoz vezetett, hogy utána már nem is akart ott aludni. Ezt úgy kell elképzelni hogy egyik nap ő találta ki hogy ott alszik és aztán meg betegséget szìnlelt hogy haza hozzuk… Óvónénivel beszéltem, nem volt az alvással semmi probléma, az volt a véleménye, hogy már nem is tud visszaszokni és hogy szeptembertől újra próbáljuk ott altatni.
    Kérdésem a következő lenne: A gyermek fejlődése szempontjából hogyan befolyásol az, ha nem alszik délutánonként az óvodában, hanem nagyszülővel megy haza ebéd után és otthon alszik? A délelőtti foglalkozásokon így jelen van, délutáni játékon már nem. Az óvodában ez elfogadott, sok gyereket elvisznek ebéd után.
    A legjobbat szeretnénk neki, kérem adjon tanácsot.
    Válaszát előre is köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 28. hétfő

      Az otthoni alvás általában pihentetőbb, mert kevesebb a zavaró inger, tehát az ő szempontjából jobb.

  • Vörös Veronika

    2017. augusztus 25. péntek

    Kedves Ági!

    Rendszeres olvasója vagyok a blogodnak, folyamatosan forgatom a könyvedet és mindig nagyon várom a hírleveledet, ezek mind rengeteget segítenek nekem. De egy ideje van egy konkrét gondom, ami a nappali alvást és a napirendet érinti.
    A kislányom 9,5 hónapos, nagyon kiegyensúlyozott, mosolygós és kifejezetten társaságkedvelő kisbaba. Az éjszakát kb. 4-5 hónapos korától átalussza, jól haladunk a hozzátáplálással is, a fogzás sem viselte meg látványosan (bár eddig csak két foga bújt ki). Kb. két hete kezdte a kúszást-mászást (leginkább a kettő kombinációját) gyakorolni, nagyon sokat izeg-mozog azóta (addig inkább szemlélődőbb baba volt), bár a lakást még nem járja be, marad a szőnyegén, ott gyakorol.
    A gondom a nappali alvással van, ami az esetek szinte 100 %-ában 30-35 percre korlátozódik. És leginkább csak a babakocsiban (még a mózesben…, amit imád) (vagy autóban) sikerül, illetve akkor, ha cicin elaltatom és beteszem a kiságyába. Az utóbbi időben próbálkoztunk már a kétszeri alvással, de most megint úgy látom, mintha ez kevés lenne. Viszont naponta háromszor kivinni babakocsiban most már nagyon fárasztó és a napunkat is eléggé kötötté teszi, így próbálom a második alvást egy evéshez igazítani, hogy a cici utána a kiságyba tehessem.
    Ezért a napirendünk most így néz ki: hajnali 5.30 óra körül ébredés és szopi után azonnal visszaalvás kb. 8-ig; 9 óra körül gyümölcs, kb. 11 körül fél óra alvás babakocsiban; 12 óra körül ebédre főzelék; 14.30 körül szopi és utána fél óra alvás a kiságyban (ilyenkor még nem annyira éhes szerintem, de már nagyon álmos, ezért jön a szopi és azért eszik rendesen…); 17.30 körül uzsonnára kb. fél adag gyümölcs (ezt szívem szerint nem adnám, ha az előző szopit egy órával későbbre tudnám tolni, de mivel nem tudom, ezért a vacsoráig enélkül nem bírná ki); 18.30 körül fél óra alvás babakocsiban; 19.15 körül vacsorára főzelék; 20.30 körül fürdés, utána szopi és este 9 óra körül alvás.
    Nagyon soknak érzem az evések számát, de egyelőre így tudom megoldani a napirendünket. Szeretnék ezen változtatni, ha lehet/kell. Jó volna, ha tudna hosszabban aludni, mert akkor minden máshogy alakulna, neki is pihentetőbb lenne, de ez lehetetlennek tűnik, mert 30-35 perc után ébred. (Érdekességképpen: már pár hónapos korában is úgy volt, hogy a babakocsiban is megébredt 30 perc után, de 5 perc ébrenlét után visszaaludt és újabb 1-1,5 órát aludt megszakítás nélkül! Most is ébred, csak már nem tud visszaaludni). Sokat kísérleteztem, kivittem rövid és nagyon hosszú ébrenlét után, tologattam, állva hagytam a babakocsit, volt kis zaj és nagy csend is, voltunk Dévény-torna után, de a 30-35 perc nála eléggé kőbe vésett… Bíztam abban, hogyha jön a kúszás-mászás, jobban elfárad (egy kicsit így is van), de egyelőre semmi változás. Hátha van tanácsod!
    Szeretném ezenkívül valahogy beszoktatni a kiságyába a napközbeni alvásra (voltak próbálkozásaim, de mindig feltámaszkodik, nézelődik, pörög-forog a kiságyban, felélénkül). Akkor nem kellene az evéshez igazítani az alvást, ebéd után és az uzsonna között tudna egyet szundítani! Fontos tudni, hogy ha programra kimozdulunk, akkor azt általában autóval tudjuk megtenni, amit eddig úgy próbáltam időzíteni, hogy egy alvás is beleférjen az útba, így viszont összezavarodhat, hogy hol itt, hol ott próbálom meg napközben elaltatni, főleg, ha most a kiságyat is megpróbálom bevetni.

    Kérlek, írd meg a véleményedet, mit tanácsolsz! Nagyon szépen köszönöm!

    Üdvözlettel,
    Vörös Veronika

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 28. hétfő

      Semmi gond nincs az evések számával, ebben a korban ez a normális mérték. Az alvással az a helyzet, hogy ha ő így felébredve kipihent és jókedvű, bírja a következő alvásig, akkor nem kevés a 30-35 perc. Később majd ez változni fog, amikor magától áttér a kétszeri, majd később az egyszeri alvásra. Arra próbálj törekedni, hogy az alvások többsége a kiságyban legyen, de nem gond, ha előtte cicin lazul el. Valószínűleg néhány hét már csak és magától elkezd áttérni a kétszeri alvásra, akkor már jobb, ha csak néha alszik babakocsiban/autóban és az esetek többségében inkább a kiságyban. Ahogy egyre többet mozog, az alvásigénye is változik majd (többet fog aludni, mert jobban elfárad)

  • Lris

    2017. augusztus 25. péntek

    Kedves Ági!

    2,5 éves és 10 hónapos fiaimmal kapcsolatban lenne néhány kérdésem (ismét… :)):

    1. Féltékenység: a nagyobbik fiam minden tárgyra, mozdulatra, és ételre is féltékeny a kicsivel szemben, de csak ha mások is vannak ott. Ha hárman vagyunk otthon, nincs semmi baja, de ha már „csak” a férjem is ott van, akkor mindent elszed a kicsitől, ugyanazt az ételt akarja enni, amit ő. Vagy a játszótéren: a kicsi nem ülhet bele a hintába, nem ülhet bele a homokozóba, nem nézhet meg semmit… Ezzel mit tudok kezdeni?
    2.Öltözködés: a nagyobbik 30 fokban is pulóverben akar lenni, erről szerencsére nagy nehezen lebeszéltem. Nem hajlandó felvenni ujjatlan pólót sem. Nem hajlandó levetni a zoknit sem, kizárólag zokni-cipő, esetleg zokni-szandál kombó lehet rajta. Minden reggel választhat két ruha közül, nem mindig megfelelő ez sem, néha csak sír és nem akar választani. Ilyenkor megmondom neki, hogy itt van ez a kettő, én most kimegyek, döntse el, hogy melyik kell, hozza ki és segítek felvenni. Ez a választásnál többnyire működik, de ettől még nem tudom lebeszélni a zokniról. 😀 Nem hajlandó pancsolni az udvaron, kizárólag teljesen felöltözve és pelenkában akar lenni.
    3. Szobatisztaság: nem erőltetem, nem is nagyon hozom szóba, van egy bilikönyve, ha akarja, hozza és elolvassuk, elől van a bili, néha ráül ruhástól, de azt mondta, hogy csak a pelenkába akar pisilni és kakilni. Nincs is ezzel semmi baj, egyszer majd csak megérik rá. Viszont észre vettem, hogy nagyon zavarja mégis ez a dolog… Ha máshol vagyunk, a kakit mindig visszatartja és sokszor hisztizik, hogy haza akar menni. Aztán kis hiszti után bekakil és utána semmi baja. Gyurmázunk, szeret homokozni, szoktunk labdával dobálózni egymásnak, de nem nagyon veszem észre, hogy ezek segítenének… Amikor bekakil, akkor is letagadja és először nem akarja, hogy kicseréljem, némi rábeszélés után már engedi. Nem kommentáljuk soha pelenkacsere közben a szaghatásokat, vagy egyebet, próbálom minél természetesebben kezelni ezt a dolgot, mégis úgy látom, hogy őt nagyon zavarja. Emiatt sem akarna pancsolni sem…? Hogyan lehet neki segíteni?
    4. „Utasítgatás”: ő akarja megmondani, hogy ki hova ül pl. vacsoránál, ki milyen pohárból iszik, ki tolja a testvérét a babakocsiban stb. Nem akarok vele állandóan ellenkezni, azt vettem észre, hogy ha ráhagyom, ha nem akar túl nagy „butaságot”, akkor egy idő után megnyugszik. Nagyon anyás lett az utóbbi időben, senki más nem öltöztetheti, vagy cserélheti a pelenkáját, csak én. (A férjem keveset van itthon, este későn ér haza, az egyik nagyszülő párossal heti egyszer, a másikkal havonta egyszer találkozik, szinte csak velem vannak egész nap.) Most nagyon ragaszkodik hozzám, nemsokára kezdi az ovit, kicsit tartok tőle, hogy viseli majd. Ez korral jár, vagy kellene ezzel kezdeni valamit?
    5. Alvás a mamánál: egy hónappal ezelőttig a nagyobb hetente egyszer ott aludt anyukámnál, soha nem volt semmi gond, ugyanúgy ment a napi rutin, mint itthon. Kifejezetten várta ezeket a napokat, mert így a férjem hozta haza és a „dolgozós autóban” elől ülni nagyon szeret. Aztán pár hete nem akar ott maradni. Ugyanúgy el akartam tőle köszönni, ahogy szoktuk, elmondani neki, hogy mikor fog a férjem érte menni, de annyira elkezdett sírni és tiltakozni, hogy inkább nem hagytam ott. Anyukámék 40 km-re laknak, ez túl messze van ahhoz, hogy vissza kelljen érte menni, ha esetleg megnyugodott volna, de elalvás előtt mégis haza akart volna nagyon jönni. Azóta párszor megpróbáltuk sikertelenül… Hogyan vehetném rá, hogy újra ott aludjon?
    6. Nyávogás: ha szeretne valamit, sokszor már eleve nyávog érte, néha nem is értem emiatt, hogy mit akar. Hogyan lehet megtanítani neki, hogy rendesen beszéljen, nincs szükség s nyávogásra? Egyébként már szépen beszél, egész mondatokban fejezi ki magát, ha akarja, el tudja mondani, hogy mit szeretne.
    7. Játszótér: ha vannak mások is, akkor csak ül a hintában, nem játszik senkivel, és haza akar menni. Régebben ráhagytam és haza mentünk, ha már indulni akart, mostanában kicsit próbálom ott tartani, kicsit felvettem, és egy idő után kezdett feloldódni és már odament a gyerekekhez is. Hogy lehet neki segíteni ebben még? Nagyobb gyerekekkel szívesen játszik, de a kortársaitól tart egy kicsit, pedig ismeri is őket, kis faluban lakunk, mindig ugyanazzal a pár gyerekkel találkozunk a játszótéren.
    8. Végül a kicsi evésével kapcsolatban: két foga már kijött, valószínűleg készülődik a következő kettő, mert nagyon rág mindent, és sokszor nyűgös. Evésnél szegény sokszor annyira sír, hogy alig lehet megetetni. Pedig látom, hogy éhes, mert kinyitja a száját, de ahogy közelít a kanál, elkezd sírni, ha elteszem a kanalat, akkor meg újra tátog szegény. Próbáltam bekenni Dologéllell, de nem volt semmi változás. Milyen más praktikát lehet bevetni?

    Köszönöm előre is a válaszokat!

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 28. hétfő

      1. Ez azért van, mert a te figyelmedet már magáénak tudja, „érted” nem kell küzdenie, de másokét is szeretné megszerezni, azt akarja, hogy vele foglalkozzanak, ne a kicsivel. Ezt majd ki fogja nőni, addig pedig azt lehet tenni, hogy ehhez hasonló helyzetekben ő valakitől kitüntetett figyelmet kap, pl. a játszótéren az egyikőtök vele játszik, a másik a kicsivel. Mivel ez a dolog számára a kontrollról is szól, érezni akarja, hogy ráhatása van a dolgokra, ezért jó, ha egy-egy őt érintő kérdésben ő dönthet, pl. kiválaszthatja, mit szeretne játszani a játszótéren stb.

      2. Ebben a korban a gyerekek mániákusan ragaszkodnak a szokásaikhoz, nem kell ebből ügyet csinálni, legfeljebb, ha túlöltözött, a saját bőrén megtapasztalja, hogy így melege lesz és legközelebb már tudni fogja miről beszélsz. Most voltam együtt pár napot egy rokon 2,5 éves kislánnyal, ő 35 fokban is ragaszkodott a gumicsizmához – ilyenek a 2,5 évesek 🙂

      3. Valószínűleg megvan a szükséges szociális érettsége, azaz tudja, hogy mindenki vécére jár, tudja mit kell ott csinálni, ezért zavarja már a dolog, de az érettség más területei még nincsenek meg, ezért nem tudja még csinálni. Úton van az érettség felé, de még nem érett, türelem, kialakul majd.

      4. Ez az, amit az 1. pontban már említettem, részben életkori, részben a kistestvér jelenléte váltja ki. Az oviban ez nem fog gondot okozni, mert ott ismeretlen új emberek lesznek, akikhez nem kötődik még később sem olyan mélyen és érezni fogja, hogy őket nem lehet irányítani.

      5. Valami miatt most összességében is anyásabb, valószínűleg a sok változás miatt, most várnék kicsit, nem erőltetném, nem is emlegetném néhány hétig, aztán újra meg lehet próbálkozni.

      6. Játékosan próbálkoznék: ha nyávog, mondd neki, hogy „Ki ez a cica, aki itt nyávog? Jaj, de én nem tudok cicául, nem értem, mit mond! Ha emberül mondaná, rögtön megérteném…”

      7. Ez ebben a korban normális reakció, a nagyobbak viselkedése kiszámíthatóbb, a kortársaké veszélyesebb, ezért kerüli őket. Meg hát a nagyobbaktól többet lehet tanulni, érdekesebb dolgokat tudnak.

      8. Nincs egy kis szájpenésze? Gyakran az okozza a gondot és kezelés után megjavul. A Dologélt úgy érdemes használni, hogy rákened az ínyére és vársz 4-5 percet. Néha az is segít az íny fájdalmának csillapításában, ha evés előtt egy kiskanálban adsz neki vizet.

  • Évi

    2017. augusztus 25. péntek

    Kedves Ági,

    A kislányom 3,5 éves most fogja kezdeni az óvodát.Februárban megszületett a kistestvére a gondok olyan december körül kezdődtek vele.Elkezdett éjszaka sírva kelni és ezt hetekig csinálta.Szerencsére ezt már elhagyta bár néha még hív bennünket éjszaka.
    A kistestvérével nem durva,szereti.
    A gondom az evéssel és a szófagadatlanságával van.Reggel nem eszik semmit főleg ha kakaót vagy tejet kap.Ha eszik is az pár falat.A főétkezéseknél nem fogadja el ha valamilyen feltétet szeretnénk rakni a köretre így leginkább magában eszi a krumplit,tésztát és rizst.Egytálételek szóba sem jöhetnek, a leveseket általában megeszi de a főzelékekből sem nagyon eszik.Arra figyelünk hogy együtt szoktunk leülni enni.
    Eddig nem sok gondom volt vele de mostanában nyújtogatja a nyelvét és nem fogad szót.Ha büntetni próbálom akkor egyik fülén be másikon ki,semmi nem használ.Ha valamit amit megvonok tőle az meg sem hatja,már nem nagyon tudok mihez nyúlni fegyelmezés terén.
    Múlt héten nyaralni voltunk ahol rajta kívül még 5 gyerek volt,az első két nap szinte elviselhetetlen volt mindenért ment a hiszti,ordítás.Teljesen kikészültünk.
    Az lenne a kérdésem hogy ez valami dacosság nála a kistestvér érkezése miatt vagy valami más?Miért nem hat nála semmilyen fegyelmezési mód?
    Az evéssel mit csinálunk rosszul?

    Köszönöm a válaszod
    Évi

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 28. hétfő

      A kakaó meg a tej eltelít, természetes, hogy utána nem akar enni, de nem is kell erőltetni, sokan nem tudják, hogy a darabos ételektől jobban jóllakik a kisgyerek, tehát ebben a korban kb. negyed szelet kenyér elég, ami alig néhány falat, pláne egy nagy adag tej után.

      A válogatás valahol természetes, a lényeg, hogy minden ételtípusból egyen valamit (tejtermék, hús, zöldség, gyümölcs, gabonafélék). Ha a leveseket szereti az jó, a többinél meg érdemes kipróbálni újdonságokat, amiben benne van a zöldség is, pl. tészta vagy rizs zöldséges szósszal, felfújtak mindenféle formában, akár húsosan is stb.

      Új helyen normális, hogy a kisgyerek nem érzi biztonságban magát, ezért úgy akarja megteremteni a biztonságát, hogy mindent ő akar megmondani, irányítani. Persze ehhez még kicsi, ezért néha égbekiáltó butaságokat is akar anélkül, hogy fel tudná mérni ezeknek a realitását (ebben a korban az ehhez szükséges agyterületek még nincsenek kifejlődve, ő csak azt tudja, hogy „akar”, de azt nem, hogy mit :)) Szóval nem fegyelmezni kell, mert ennek a logikáját még nem érti, inkább megérteni a viselkedés mögött húzódó indokokat és segíteni neki. A nyaralásos helyzetben pl. az első 1-2 napban vele lenni, kitüntetett figyelmet adni neki, szeretgetni, segíteni neki ismerkedni a környezettel, az új helyzettel, hogy aztán, amikor már feloldódott, maga is elkezdje élvezni a helyzetet.

  • Renata

    2017. augusztus 11. péntek

    Keves Àgi,

    Jelenleg itthon vagyok 7,5 hónapos kisfiammal. Októbertöl vissza kell mennem az egyetemre, de már szeptemberben bent kell lennem 10 napot. Ez alatt az idö alatt a férjem lesz itthon a babával. Kicsit aggódom, hogy hogyan fogja fogadni ezt a kisfiam. Elkezdtük a hozzátáplálást már 2 hónapja az ebéd kiváltásával próbálkozunk, eddig evett keveseket, de egy hete sajnos szinte alig eszik pépes ételeket, és van olyan nap is, hogy csak szopizni akar. Próbálom nem eröltetni, ha elkezd nyügösködni abbahagyom és mellre teszem, mert nem szeretném, hogy az étkezés rossz élmény legyen neki. Elkezdtük a glutén bevezetését is két hete úgy, hogy kétnaponta kap a pépbe egy nagyon kevés mennyiséget. De mivel pár napja egyáltalán nem kéri a pépet így a glutént sem tudom neki adni. Mit gondolsz, ez nem jelent gondot? Befolyásolja ez az allergiára való hajlamot,hogy most hirtelen abbamaradt az adása a gluténnek?

    Továbbá több félelmem is van. Az egyik az, hogy mi lesz ha nem akar enni, és én nem leszek itthon, hogy megszoptassam. A másik pedig az, hogy hogyan fogja viselni, hogy nem lát, nem hall több mint fél napot. Félek, hogy ez esetleg nagyon megviseli és lelki törést okoz majd neki.
    Hétvégén tervezzük elkezdeni ”szokatni” úgy, hogy a délelötti alvás után csak apa van vele egészen a következö alvásáig. Engem nem lát, nem hall olyankor. Az ebédet is ö próbálja majd adni neki, pépet, (ha kéri) és cumisüvegböl anyatejet, vagy esetleg tápszert, ha nem tudok fejni. Ha egyik sem kell majd neki akor meg fogom szoptani. Sajnos a cumisüveg se kellett neki eddig, azt már próbáltam korábban, de most ezt látnám talán a legjobb megoldásnak. A következö hétvégén pedig tervezzük, hogy esetleg a reggeli ébredés után is csak apa lenne vele. Szerinted ez jó megoldás vagy teljesen máshogy kéne hozzáfognunk a dologhoz. Ilyen idös korban is kialakuhat még cumizavar, ha cumisüvegböl eszik majd?

    A másik kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnánk ösztönözni a kisfiam, hogy elfogadja a pépes ételeket? Jobban szeretnék anyatejröl pépre váltani mint tápszerre. Igazoltan tehéntejfehérje allergiás, a tápnak nem a legjobb az íze, szerintem az sem tetszik neki. Mindenesetre vinni fogok mellszívót az iskolába és mindig lefejem a mellem ha sikerül, hogy másnap azt a tejet kapja. Késö délután pedig már itthon lennék minden nap onnantól tudnám már szoptatni.
    Van esetleg néhány tipped, mit hogyan csináljunk?

    Válaszod és segítséged elöre is nagyon köszönöm!
    Tisztelettel,
    Renáta

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 14. hétfő

      Nem gond, ha átmenetileg megint csak szopizik, fogzáskor, nagy melegben sok baba visszatér a cicihez. Mellett kínálgassátok a többivel is és idővel újra elfogadja majd. A gluténallergia kialakulását ez a kis kihagyás nem befolyásolja.
      Mivel még nagyon kicsi lesz, amikor visszamész az egyetemre, nem fogja különösebben ez megviselni, ebben a korban még nagyon rugalmasak a gyerekek. A cumisüveget nem kell erőltetni, enni kaphat kanállal is, inni sima pohárból is meg lehet próbálni vagy puha csőrű itatóból, így a cumizavar is elkerülhető.

      A legjobb ösztönzés, ha rendszeresen megkínálod. Hidd el, ha nem leszel ott és éhes lesz, megeszi majd a pépeket is. Meg lehet próbálni a hippoallergén tejpépeket is, ha nagyon nem megy a gyümölcs és a zöldség, annak kellemesebb az íze, illetve érdemes kipróbálni a gyümölcsöket rizzsel turmixolva, ezt is könnyebben el szokták fogadni a babák.

  • Szarka-Bogya Beàta

    2017. augusztus 11. péntek

    Kedves Àgi!
    A következő kèrdèsekkel fordulok hozzàd:
    Kisfiam 3 èves. Szeptemberbe kezdi az ovodàt. (Csak dèlig lenne.) Màjus óta „szobatiszta”. Szól a pisilèsnèl. Èjszakàra sem kell màr pelus. Nincsenek balesetek sem. Csak az a baj hogy csak pelenkàba hajlandó kakàlni. Ès így nem veszik be az ovodàba! Van ilyen?
    Sokat gyurmàzunk stb ami segítene neki hogy merjen kakàlni. De nem akar bele.
    Mondjàk hogy ne adjam oda a pelenkàt, meg hogy ültessem rà bilire mikor kakàlnia kell de felàll róla ès kèri a pelenkàt. Nagyon akaratos.
    Nem tudom mit tegyek. Èn szerintem magàtól megfog èrni erre hogy oda kakàljon minden erőltetès nèlkül. Csak így nem mehet ovodàba.Azt mondta az ovónő szeptemberig szokassam le erről. De nem tudom. Nem akarja. Mit csinàljak?
    2. Kisfiammal ha beszèlgetünk az ovodàról akkor mindig sír, hisztizik hogy ő nem akar ovodàba menni. Azt mondja hogy ő itthon szeret lenni. Mièrt van ez? Igy hogy fog beszokni?
    3. A màsik problèmàm hogy a dèli alvàsnàl olyan nehezen alszik el. Màszik le az àgyról. Azt mondja hogy ő nem àllmos. Ilyenkor mit lehet csinàlni hogy az àgyon maradjon? Van mikor else birom altatni.
    Köszönöm segítsègedet!

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 14. hétfő

      Az óvoda nem utasíthatja el a gyereket csak azért, mert pelusba kakil. A szobatisztaság során sajnos van olyan kisgyerek, aki annyira jól akarja csinálni, hogy nem meri elengedni a kakit, szorongóvá válik. Később ehhez még jönnek a járulékos problémák (kicsípte és fáj, esetleg a visszatartásból adódó székrekedés), de általában nem szervi ok a baj, inkább a lelki, a megfelelni akarás.
      A szorongás oldásában meglepő módon segíthet a sok gyurmázás, valamint azok a játékok, amiknél el kell engedni valamit (pl. labdát dobálni vagy gurítan egymásnak).
      Néha segíteni szokott, ha bilibe kakilhat a vécé helyett, mert ott „megmarad” a kaki, meg lehet nézni, mi lett vele. Gyakran a kicsi ugyanis szégyelli a kakit (sokszor ehhez mi felnőttek is hozzájárulunk azzal, hogy fújjolunk, amikor kakit látunk és ő ezt megjegyzi). Segíthet az ezzel kapcsolatos szorongás oldásában az is, ha elmesélsz egy mesét a kaki izgalmas útjáról a vécéből, a csatornán át a tengerbe és miután kakilt, együtt engeditek, hogy a kaki „elhajózzon”.

      2. Az, hogy most mit mond az oviról, nem releváns. Ebben a korban a gyerekek még nem képesek pontosan meghatározni a érzelmeiket vagy felmérni egy jövőbeli dolog realitásait. Persze fél az ismeretlentől, ezért mondja, hogy nem akar oviba menni aztán majd megbarátkozik az új helyzettel, amikor elkezd járni.

      3. Ebben a korban már sok kisgyerek nem alszik otthon délutánonként, mert nem fáradtak eléggé. Nem kell ezt mindenáron erőltetni, ha nem tud elaludni, hát nem alszik, csak arra törekedj, hogy legyen egy kis csendespihenő, amikor nem játszik, nem szaladgál, de nem kötelező mindenáron aludni.

  • Judit

    2017. augusztus 11. péntek

    Kedves Ági!
    Kisfiam 5 hónapos, 7300 g a súlya. 3 és fél hónapos kora óta hasra fordul, de még vissza nem tud fordulni. 3 hónapos kora után már csak egyszer kelt fel éjjel enni (szopizik és tápszert kap), de az elmúlt egy hónapban gyakran arra sír fel többször is éjjel, mert hasa fordul és nem tud visszafordulni, hason nem szeret aludni. Nappal 4,5-5 órát (3-4-szer), éjjel 9-10 órát alszik. Este 10-11 között mindig felkel, akkor is, ha fél 10-kor alszik el és 9-kor kap előtte enni. (nappal 3 órákat kibír azzal a mennyiséggel). Hiába adok neki vizet, adok neki cumit, kenem a fogát fogzás miatt, kap homeopátiás szert, ha megfordítom egyből hasra fordul, max. fél órára, ha visszaalszik. Utána addig nem alszik vissza hosszabb időre, amíg meg nem etetem. Kérdésem az lenne, hogy ez megszokásból van-e, a mozgása ébreszti fel, vagy annyira éhes lenne? Hajnal 4-kor megint felébred így és akkor eszik, de nem mindig tud már visszaaludni. Két evése között is többször felsír éjjel a mozgás miatt, de ált. akkor cumit adok neki és visszaalszik. Nappal, ha a kiságyba beteszem sokkal többet mozog, mint a játszószőnyegen a földön, ott csak fekszik és nézelődik, vagy sokára kezd megfordulni, a kiságyban egyből hasra vágja magát és próbálkozik. Miért van ez? Másik kérdésem, hogy azzal, hogy éjjel cumit adok neki, ha felsír, azzal nem akadályozom meg abban, hogy megtanuljon egyedül visszaaludni?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Judit

    • Vida Ágnes

      2017. augusztus 14. hétfő

      Valószínűleg a kezdődő fogzás vagy a nagy meleg miatt éberebben alszik, ezért kel gyakrabban. A hasrafordulás csak tünet, amikor félálomba kerül hasrafordul, de ami miatt félálomba kerül és felszínesebben alszik, az a fogzás (vagy a nagy meleg, ez kiderül, hogy ha hűvösebb lesz az idő, akkor jobban alszik-e). Emellett az is lehet, hogy éhes. Próbáld meg, hogy az első ébredéskor nem cumit adsz neki, hanem megszoptatod. Növekedési ugrásokkor a kicsi elkezd gyakrabban ébredni és ilyenkor, ha csak cumit kap, attól ugyan visszaalszik, de még mindig ébred és enni kér. Ha viszont enni adsz neki, utána nyugodtabban alszik tovább.

  • Ancsa

    2017. július 28. péntek

    Kedves Ági!

    Köszönöm, hogy kérdéssel fordulhatok hozzád.

    Kislányunk 12 hónapos. Szépen fejlődik, mosolygós, kiegyensúlyozott baba. 5 hónaposan hasra fordult, hónaposan kúszott, 10 hónaposan kezdett ülni és mászni, most már felkapaszkodik feláll és megkapaszkodva áll.

    1. Azt szeretném kérdezni, javaslod-e a motorozást (műanyag négykerekű lábbal hajtós pedál nélküli) kicsit később és ha igen, akkor mennyi idősen? Azt is hallottam, hogy árt a csípőjének. Igaz lenne ez?

    2. A másik dolog, hogy sosem szopott, mert a legelején cumisüvegből etetés után nem akart cicizni, inkább csak „nasi volt a hébe-hóba szopizás”. Így kénytelen voltam fejni (8 hónapos koráig), mert azt akartam, hogy anyatejet egyen. 5 hónaposan már két kézzel megtartotta a cumisüveget, amikor ivott belőle, viszont akkor nem nagyon ösztönöztük (de nem is akadályoztuk) hogy egyedül egyen, hiszen még ülni sem tudott. Most viszont mintha kényelmesebb lenne neki, ha mi fogjuk a cumisüveget, ha iszik, nem is törekszik, nem akarja megfogni és egyedül inni. Ez rendben van, vagy már ilyen idősen egyedül kellene innia? Hogyan lehetne rászoktatni az önálló ivásra? Itatópohárból, csőrös pohárból vagy már pohárból kellene innia?

    3. Mivel 10 hónaposan kezdett ülni, addig darabos bébiételt nem nagyon adtam neki, kifli csücskét (nehogy egészben akarja lenyelni) még most sem mertem adni. Bulátát most kezdjük rágcsálni tanulni, illetve apró főtt répa darabokat is. Mi ennek a „rágni tanulásnak” a lényege? Ha a husit még nagyon sokáig nem tudja megrágni, és néhány főtt répa darabkából se tud megenni egész adagot, akkor úgyis pürésíteni kell még sokáig?

    4. 8 hónapos korától tápszert eszik (milumil HA). Ezt javasolta a doktornőnk első perctől. Mikor kell áttérni tehéntejre, és hogyan? Érdemes átállást segítő tejkészítményeket ennie?

    Sajnos hosszúra sikerültek a kérdéseim, előre is nagyon köszönöm segítő válaszodat, amelyek mindig nagyon hasznosak. Más kérdéseire adott válaszaidból is mindig sokat tanulok.

    Ancsa

    • Vida Ágnes

      2017. július 31. hétfő

      1. A motorozás jó dolog, fejleszti az egyensúlyérzéket, a lábizmokat, semmilyen káros hatása nincs, ebben a korban már el lehet kezdeni (de még nem biztos, hogy érdekelni fogja vagy, hogy sikerül neki)

      2. Nincs olyan, hogy „kellene”, ha nektek így jó, akkor nem gond, ha még nem iszik egyedül, de azért már érdemes próbálgatni, ösztönözni, hogy egyedül igyon és megdicsérni, ha sikerül neki. Sok baba a szülői közelség miatt szeretné inkább, ha a tápszert a szülőtől kapná meg, de pl. a vizet magától is megissza.

      3. Először kezdd el azt, hogy uzsonnára és tízóraira adsz bulátát, kis sajtkockákat, puha gyümölcsöt, mert ilyenkor nem kell akkora adagot megennie ezekből, mint a főétkezéseknél. A többi étkezésre a szokott főzeléket kapja. Ha már ez megy, akkor be lehet vezetni ebédre is a darabos ételeket a főzelék helyett.

      4. Ha nincs tejallergiája 1 éves kortól lehet tápszer helyett tejet adni, előtte be lehet vezetni a különféle tejtermékeket is az étrendjébe.

  • Ágnes

    2017. július 28. péntek

    Kedves Ági!

    Június 1-jén volt az utolsó menstruációm, utána 28-napos szabályos ciklusban fogant a pici (csak azon a héten jún12-15ig voltunk együtt, így a későbbi peteérès/fogantatás kizárt..), június 24-én pozitív teszt..minden tünet jellemző, biztosan tudtam h terhes vagyok. Július 26-án (tegnap előtt) volt az első vizsgálat, doki szerint 32mm üres petezsák, kaptam rögtön beutalót a kórházba műtétre. Tegnap el is mentem a kórházba, kértem még egy vizsgálatot, addigra 40mm petezsák volt, kb 1cm-es embrióval (+szikhólyag), ami a 8+0 helyett 7+0 nak felel meg, viszont szívhang nincs.. szerdáig kaptam haladékot, ha akkor sincs szívhang, pénteken műtenek.. fájdalom, vérzès szerencsére nincs.. tudom, hogy nehéz látatlanban bàrmit is mondani, de ön szerint milyen esélyekkel indulunk?

    Válaszát előre is köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2017. július 31. hétfő

      Koraterhességben sok minden lehetséges. Mivel eddig a vizsgálatok alapján fejlődött az embrió, ezért valószínűleg csak túl kicsi még, ezért nem volt szívhang és pár napon belül lesz.

  • Eszter

    2017. július 28. péntek

    Kedves Ági!
    Kislányom egy éves. Kb. 5 hónapja nagyon rosszul alszik, többször felébred éjszaka, és mostanában az altatása is nagyon nehézkes, néha órákat is igénybe vesz. Azt gondolom, hogy alaposan körbejártam a problémát , nem fogzás…stb az alapvető gond (mivel túl régóta húzódik ahhoz, és foga ez idő alatt nem jött), hanem az , hogy nem tud önállóan visszaaludni. Cicin alszik el és vissza is csak így.
    Mivel hamarosan szeretném elválasztani és kimerítő neki is és nekem is a minumum 3 éjszakai ébredés, arra jutottam, hogy megtanítom önállóan aludni.
    A felvesz letesz módszerre gondoltam. A szerző azt tanácsolja, hogy egy éves kor körül, ha a baba feláll a kiságyában este v. éjszaka akkor fektessük azonnal vissza. Ez nagyon sokszor meg fog történni eleinte. A kérdésem az, hogy vajon nem az fog kialakulni a babában, hogy nem szabad felállnia egyáltalán- akár nappal sem? Össze tudja kapcsolni ezt az állandó visszafektetést az altatással? Nem szeretném, ha rossz értelmezés alakulna ki benne emiatt. Köszönöm

    • Vida Ágnes

      2017. július 31. hétfő

      Ezzel nem fogod neki megtanítani azt, hogy egyáltalán ne álljon fel. Kezdetben biztosan tiltakozik majd ellene, de mivel már álmos, idővel ellazul majd és elalszik.

  • Judit

    2017. július 28. péntek

    Kedves Ágnes!
    Kisfiam 4 és fél hónapos. Pár hetes kora óta csak a hintában (Adamo jellegű) tudtuk megnyugtatni és itt is altattuk. Nappal csak a hintában alszik, este ott altatjuk el, és átteszem a kiságyba. Pár napja gyakran felsír éjjel (gondolom a fogzás miatt, meg kb. egy hónapja a hasára fordul, de még vissza nem és éjjel is gyakran ezt csinálja), ha cumit adok neki visszaalszik, de van, hogy vissza kell tennem a hintába, mert a kezemben nem nyugszik meg, a cumit ilyenkor nem fogadja el. 2 hónapos kora óta kapja a tápszert az anyatej mellett, de azóta csak éjjel és reggel szopizik, ha álmos. Nappal nem fogadja el a cicit. Éjjel még egyszer eszik, ilyenkor a cicin alszik vissza. Kérdésem az lenne, hogy hogyan kezdjem el a kiságyba szoktatást és melyik alvásnál a nappalinál, vagy az estinél? A kiságyban kezdjem altatni, vagy a hintában és tegyem át, mikor már kezd elaludni?
    Másik kérdésem a hozzátáplálással kapcsolatos. Az orvos javaslatára elkezdtük a hozzátáplálást, de az almától és a baracktól is volt hasfájása. Egy hét kihagyás után ismét megpróbáltuk az almát, akkor már nem fájt a hasa, de nem nagyon megy még neki az evés, inkább kilöki a nyelvével. Adjuk még tovább így vagy várjunk vele?
    A napirenddel kapcsolatban az a probléma, hogy eddig négyszer aludt naponta 1,5-3 órát, reggel fél 8 körül kel, este 9-fél 10 körül aludt el. Az elmúlt héten már csak háromszor alszik 1-1,5 órát. A harmadik alvás kb. 5-6-ig tart, utána már nem alszik el, vagy csak 8 körül, de ilyenkor, ha beteszem az ágyába ismét felkel fél 9 körül és utána csak nagyon sokára alszik vissza evés után. Hogyan tudnám elhúzni a napirendet, hogy este 9-kor legyen álmos?
    Előre is köszönöm a választ!
    Judit

    • Vida Ágnes

      2017. július 31. hétfő

      Elsőként este kezdjétek el megszüntetni a hintában altatást, ilyenkor már úgyis álmos, könnyebben elalszik majd hinta nélkül, de utána mihamarabb kezdjétek el nappal elhagyni, mert fél éves kor után már sokkal nehezebb változtatni az ilyen szokásokon.
      Ha kilöki a nyelvével, akkor még nem érett rá, hagyjátok abba a kóstolgatást pár hétre, aztán próbáljátok meg újra!

      Elhúzni csak úgy tudod, hogy minden altatásnál 20-30 percig még ébren tartod, hogy kicsit később feküdjön le, így az esti lefektetés is kitolódik.

  • Renata

    2017. június 09. péntek

    Kedves Àgi!

    Ismét szeretnék kérdezni, most hozzátáplálással kapcsolatban. Lassan 6 hónapos lesz a kisfiam, akkor szeretném elkezdeni. Elolvastam a Nagy babaszakácskönyved amiben nagyon jó tanácsokat kaptam, aszerint szeretném a hozzátáplálást csinálni. Jelenleg 6x szopizik a fiam, reggel 8-kor ébredés után, majd olyan 12:30/13:00 körül a délelötti alvása után, 16:00/16:30 körül a délutáni alvás után, ezután este 19:00 körül majd lefekvés elött 21:30 körül (+1x éjjel).
    Arra gondoltam, hogy elöször a délutáni 16:00 órási szopit próbálnám meg kiváltani, és zöldségekkel kezdenék. Mert reggeli ébredés után másfél, két órát van ébren és már alszik is kora délutánig, így nem tudom mikor is adhatnék neki tízórait. Mire kiváltjuk a délutáni uzsonnát addigra pedig hátha tovább lesz fent délelött és akkor folytathatom a tízórai kiváltásával, gyümölcsökkel.
    Október elejétöl vissza kell mennem a föiskolára, lesz olyan hét, hogy heti 5 napot de olyan is, hogy csak 3 napot leszek távol. Január közepétöl pedig bölcsibe adjuk, mert a férjem sem tud 2 hónapnál tovább itthon maradni a fiúnkkal.

    A kérdéseim a következök:
    1, Mit gondolsz jó a gondolatmenetem a hozzátáplálás menetéröl vagy kezdjem máshogy?
    2, Lehet egyböl pürével kezdeni zöldséglé helyett és vizet kell-e adjak neki a zöldségpüré után, vagy elég utána a szopi?
    3, A védönöm megemlítette a tejpépet is, azt elég neki késöbb elkezdeni adni, miután már kiváltottuk az uzsonnát? (tejallergia gyanús egyébként is a fiam, habár lehet kapni tehéntejmenteset is úgy tudom)
    4, Elkezdjem-e szokatni 1-2 hónap múlva a fiamat ahhoz, hogy apával lesz októbertöl, pl. hagyjam-e öket kettesben pár órára lefejt tejjel vagy nem szükséges ilyen, és nem fogja megviselni ha majd ”hirtelen” hagyom öket majd akár egész napra egyedül.

    Köszönöm szépen ismét a segítséged!
    Renáta

    • Vida Ágnes

      2017. június 12. hétfő

      1. Érdemes lenne délelőtt a két alvás között megkínálnod őt kanalas étellel, mert ha délután kezd el kóstolgatni és valamelyik ételt nehezebben emészti meg, akkor éjszaka fel fog ébredni a pocakfájásra. A kóstolgatásnak nem kell feltétlenül a szopi előtt vagy után lennie, lehet két szopi között is, ezen csak akkor kell majd változtatni, amikor már egy teljes adagot (legalább 150 gramm) megeszik, ezt követően a déli szoptatásnál adhatod a pépet és délelőtt kóstolhatjátok az új ízeket.

      2. Igen, lehet pürét adni, nem kell levelet. Vizet még nem kell adni, hiszen az étkezései többsége még szopi. Akkor kell elkezdeni, amikor egy étkezés után már nincs szopi, hanem csak püré van.

      3. Nem kell a tejpép, ráértek még vele.

      4. Ez még korai, majd elég szeptemberben elkezdeni, addigra már az evésben is előrébb tart majd.

  • Szarka-Bogya Beàta

    2017. június 09. péntek

    Kedves Àgi! Szobatisztasàggal kapcsolatban kèrnèm segítsègedet. Kisfiam 3 èves. Kb 1 hónapja egyik napról a màsikra szólt hogy kisbugyit kèr ès ügyesen szól ha pisilnie kell. Csak az a baj hogy ha kakàlnia kell akkor pelenkàt kèr. Most mit csinàljak? Mondom hogy kakàljunk a bilibe vagy a wcbe de nem akar. Igy megkapja a pelenkàt. Tanàcstalan vagyok hogy ilyenkor mi a helyes?
    Màsik kèrdèsem hogy kisfiam szeptemberben kezdi az ovodàt. Nem jàrt bölcsödèbe. Tudsz valami tanàcsot adni hogy lehet ezt a vàltozàst a legzökkenőmentesen kevès síràssal megoldani?
    Köszönöm segítsègedet! Szèp napot!

    • Vida Ágnes

      2017. június 12. hétfő

      A szobatisztaság során sajnos van olyan kisgyerek, aki annyira jól akarja csinálni, hogy nem meri elengedni a kakit, szorongóvá válik. Később ehhez még jönnek a járulékos problémák (kicsípte és fáj, esetleg a visszatartásból adódó székrekedés), de általában nem szervi ok a baj, inkább a lelki, a megfelelni akarás.
      A szorongás oldásában meglepő módon segíthet a sok gyurmázás, valamint azok a játékok, amiknél el kell engedni valamit (pl. labdát dobálni vagy gurítan egymásnak).
      Néha segíteni szokott, ha bilibe kakilhat a vécé helyett, mert ott „megmarad” a kaki, meg lehet nézni, mi lett vele. Gyakran a kicsi ugyanis szégyelli a kakit (sokszor ehhez mi felnőttek is hozzájárulunk azzal, hogy fújjolunk, amikor kakit látunk és ő ezt megjegyzi). Segíthet az ezzel kapcsolatos szorongás oldásában az is, ha elmesélsz egy mesét a kaki izgalmas útjáról a vécéből, a csatornán át a tengerbe és miután kakilt, együtt engeditek, hogy a kaki „elhajózzon”.

      A beszoktatásnál a fokozatosság a legfontosabb:
      – augusztus végén, ha van rá mód, néhány alkalommal látogassatok be az oviba, nézzetek szét, ismerkedjen a hellyel (a jobb helyeken meg szokták engedni)
      – néhány napig legyél ott vele délelőtt végig, egészen addig, amíg nem látod azt, hogy már feloldódott, szívesen barátkozik,
      – bármi is történik, ne engedj a nyomásnak, ne hagyd ott egyedül, amíg nem látod azt, hogy már megkedvelte a helyet,
      – 3-4 nap után általában már meg lehet próbálni, hogy 15-20 percre kimész a teremből (mindig beszéld meg vele, hogy most kimész és mikor jössz vissza!)
      – búcsúzáskor az első alkalmakkor mindig legyen ott az óvónéni és vegye át tőled, ez segít, hogy biztonságban érezze magát.

  • Nikolett

    2017. június 09. péntek

    Kedves Ági,

    kisfiam 8,5 hónapos. Egy hónapja a felvesz-letesz módszerrel kezdtük megtanítani az önálló elalvásra. Egy hétig gyönyörűen ment, aztán beindult két fog (vagy nem tudom mi lehet az oka, másra nem tudok gondolni, esetleg a mozgásfejlődés) és azóta katasztrófa. Ha nem kap cicit, csak felvesszük, ringatjuk, csak jobban felhergeli magát és keservesen sír, szinte ordít. Mit tehetnénk? Kezdjük újra az egészet? Vagy ez a 8-9 hónapos időszak nem épp ideális ebből a szempontból, hiszen minden egyszerre „gyötörheti”? (fogzás, mozgás, szeparációs szorongás). Próbáltuk Apát is bevetni éjjel, de csak egyszer jött be eddig, az első héten.
    És újabban ismét ébred éjjel 1-2 alkalommal, amikor sajnos cicivel altatom vissza, de már őszintén szólva ez elég fárasztó számomra. Főleg úgy, hogy hajnali fél 6kor már kezdi a napot.
    A hozzátáplálással elég lassan haladunk, még csak napi egyszer kap szilárd ételt, mert mindentől szorulása lesz. (Egyébként már több, mint 10 kg). Mit tegyek? Hogyan adhatnék neki több szilárd ételt, hogy ne legyen gond? Édeskömény teával itatom, de nem sokat fogad el.
    Lehet, hogy az éhség miatt ébred éjjelente?

    Köszönöm szépen a válaszodat!

    Üdv,
    Niki

    • Vida Ágnes

      2017. június 12. hétfő

      Nehéz megmondani mitől lehet, mert most nyáron melegebb is van, szomjas is lehet, melege is lehet, de ebben a korban egyébként a legtöbb baba még igényli éjjel az 1-2 evést, egyszerűen azért, mert éhesek. Ráadásul mivel neki szép súlya is van, ezért a tápanyagigénye is nagyobb, így teljesen jogos igény a részéről, hogy éhes is legyen még éjszakánként. Tehát ne erőltesd most tovább a felvesz-leteszt, ha felkel és sír, etesd meg. A kóstolgatásnál próbáld meg, hogy minden nap legalább egy étkezésnél őszibarackot, sárgabarackot vagy szilvát is egyen, ez segít megszabadulni a szorulástól.

  • Tímea

    2017. május 12. péntek

    Kedves Ági!
    A segítségedet szeretném kérni. Lányom 21 hónapos kis cici függő.
    Sajnos abba kell hagynom a szoptatást, mert gyógyszert kell szednem. Körülbelül egy hónapom van rá.
    Annyira sikerült már lecsökkentenem,
    hogy csak alváshoz kell neki. De elakadtam, mert sehogy máshogy nem tudom elaltatni, csak cicivel.
    Ha napközben nem adok neki, nem alszik délután, estére hulla fáradt, de így sem tudom elaltatni.
    Hiába próbálom ringatni, éneklek, mesét nézünk stb. Általában az a vége, hogy hajnalig próbálkozok de megsajnálom,
    szopizik fél percet, aztán egyből elalszik.
    Szegénykét látom, hogy megviseli a dolog. Sokkal gyakrabban ébred éjszaka is és persze csak szopival tud visszaaludni.
    Nagyon erős akaratú, örökmozgó kislány.
    Nem tudom mi tévő legyek. Válaszodat előre is köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2017. május 14. vasárnap

      Az jó, hogy már eddig eljutottatok, még van egy hónap, úgyhogy nem kell rohanni. Most pár napig ne erőltesd, hadd aludjon el cicivel, mert minél inkább erőlteted, annál jobban fog ragaszkodni hozzá. Utána beszéld meg vele nappal, hogy a délutáni elalvásnál ezentúl nincs cici, de anya mellé lehet feküdni, olvastok mesét stb. Most egyelőre nyugodtan lehet másként is altatni pl. babakocsiban vagy bármilyen más módon, ahogyan el tud aludni, a lényeg, hogy pár napig ne legyen cici a délutáni alvásnál, amíg meg nem szokja. Az esti lefekvésnél egyelőre maradjon a cici. Ott majd később hagyjátok el, amikor már kialakult, hogy a délutáni alvás már enélkül is megy. Érdemes megpróbálni, hogy este nem te fekteted le, hanem apa és bármi is történik, te nem kerülsz elő, mert neked tejszagod van. A legjobb, ha addig pár napig éjjel is ő megy be hozzá.

  • Lívia

    2017. május 12. péntek

    Kedves Ági!
    Kislányom 5 hónapos kb 1 hete nagyon rosszul alszik másfél, 2 óránkén ébred sír!
    Hol könnyen vissza alszik hol nehezen mert sír nagyon!
    A fogára tudok gondolni mert nagyon nyáladzik és visz mindent a szájában rág mindent!
    Vagy lehetséges,hogy éhes lenne?
    De előtte csak 1x kelt éjjel.
    Másik kérdésem,hogy január felé szeretnénk menni fagyasztott embriókért kislányom is lombikkal sikerült!
    A szoptatást abba kell hagyni?Úgy hallottam,hogy a szoptatás magas prolaktin szintet okoz!Ha igen hogyan tudom leszoktatni majd a kislányomat a ciciről?Bár lassan már kezdődik ugye a hozzátáplálás is!
    Vagy esetleg kevesebb szoptatás pl reggel este már nem lenne gond?
    Természetes ameddíg lehet szeretném szoptatni!
    Köszönöm szépen a segítséged!

    • Vida Ágnes

      2017. május 14. vasárnap

      Ahogy a baba súlya nő, nő a tápanyagigénye is, ezért lehet, hogy megint éhes éjszaka, pedig korábban már nem volt az. Ráadásul ebben a korban van növekedési ugrás is. Elsőként próbáld meg, hogy az első ébredésnél megszoptatod, hátha utána hosszabb ideig alszik majd. Ha ugyanis nem eteted meg, éhes marad és hamar kel megint.

      Ha ez sem segít és még mindig gyakran kel, akkor valószínűleg a kezdődő fogzás az ok, homeopátiás alkati szerekkel tudsz segíteni rajta, erről bővebb leírást a http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf alatt találsz.

      Egyáltalán nem kell emiatt abbahagyni a szoptatást. Addigra már ritkábban fog szopizni a babád, a hormonszint is vissza szokott állni szinte az eredetibe. Sokan esnek teherbe szoptatás mellett is, szóval ez önmagában nem jelenthet akadályt.

  • Nagyné Fehér Mariann

    2017. május 12. péntek

    Kedves Ági!
    Kisfiam 2,5éves lesz 1hónap múlva,olyan kérdésem lenne hogy mit tehetek hogy a főtt ételt illetve a gyümölcsöt megegye darabosan?mivel tejallergiás így is oda kell figyelnem az étkezésre így is..A pogácsa,rántott hús,szalámis,májkrémes kenyér természetesen megrágjuk ,nincs probléma a rágással.probáltam már darabosan adni neki a főtt ételt de vagy kiszedte és kiköpte után pedig nem volt hajlandó megenni.A turokrémet hajlandó csak kanállal jelenleg!

    • Vida Ágnes

      2017. május 14. vasárnap

      Sok kisgyerek nem szereti a főtt ételt darabosan (pl. főzelékben a darabokat) azért, mert kétféle állag van benne (a pépes és a darabos), ez egyfajta ősi ösztön, hogy szeretik a gyerekek szétválogatni a különféle állagokat, a szendvicset is sok kisgyerek szétszedi és külön eszi meg a részeket. A kanalat sem kell erőltetni, mert csak elmegy a kedve az evéstől. Helyette kapja a zöldségeket párolva vagy bundában (rántva, tojásba forgatva kisütve) úgy, hogy darabosan meg tudja enni a kezével vagy villával, vagy felkockázva (pl. paradicsomot, gyümölcsöket) és nem összekeverve (pl. ne rizibizit, hanem külön a borsót, külön a rizst)

  • Virág

    2017. május 12. péntek

    Kedves Ági!
    Egy viselkedési „problémával” fordulok hozzád. Igyekszem röviden összefoglalni. Kislányom 16 hónapos. Kb. fél éves korától feszegeti a lábát, lábait összeszorítja. Dévény tornáztunk, azt gondoltam emiatt van. Aztán fejlődésneurológiára is elmentünk, aki azt mondta, hogy rendben van, el fogja hagyni, és ez valójában egy baba maszturbáció, amit persze ennyi idős gyerekekre még nem lehet mondani, de ez olyan. Van egy óvodás kisfiunk is. Nem sok segítségem van velük, csak a férjem, nagyszülők nem itt élnek. Időnként a férjemmel vannak vitáink, gyakran a gyereknevelési különbségek, ő lazábban veszi a dolgokat, mint én. Tanulok is mellette, úgy érzem nem tudok a kislányommal annyit foglalkozni, mint amennyit megérdemelne, kisfiamnál sokkal lelkesebb voltam annak idején. Kicsit bele vagyok fáradva, fáradt is vagyok gyakran, háztartás, gyereknevelés, tanulás, gyakran éjszakázás is. Kislányomat még szoptatom. Kérdésem az lenne, hogy az én feszültségem „át tud menni” az anyatejen keresztül, tehát lehet ezért feszeget időnként? Akkor csinálja, amikor fáradt, éhes, nem tetszik neki pl. ha várnia kell a babakocsiban, mást csinálna stb. Nemsokára bölcsődés lesz, mert visszamegyek dolgozni. Kérdésem, hogy mit tehetnék, hogy ezt elhagyja, persze tudom legyek nyugodtabb, mert ezt veszi át a gyerek, de esetleg valami gyakorlatiasabb tanácsot szívesen fogadnék, mert ha a bölcsődében is ezt időnként csinálni fogja kellemetlen lesz. Válaszodat megköszönöm.

  • BB

    2017. május 12. péntek

    Kedves Ági !

    A kislányom 9 hónapos múlt, és az alvással hatalmas problémáink vannak. Most fogyott el a tejem, eddig mindíg cicin aludt el, és hozzá szokott, hogy ott fekszem mellette. Tápszert nem nagyon fogadja el,napközben még csak-csak, de éjjel egyáltalán nem!Mivel a házi teendőket akkor végezném, mikor ő alszik, nem vagyok már mellette, de legkésőbb félóra múlva felébred, megérzi, hogy nem vagyok ott(nem kiságyas baba). Illetve éjszaka nagyon sokat felébred, akár 10-15x is, és borzasztó fárasztó mindíg ölben visszaaltatni, mivel ő ölbe baba, csak ott tud elaludni, és pihenőszékben stb, is csak úgy van el napközben, ha lát engem. Kiságyba beteszem, azonnal elkezd sírni. Fogzik is, és az éjszakáink borzasztóak, mivel rengetegszer felkel és sokáig tart visszaaltatni, és este is több óra ölben az elalvás. Este 6kor van fürdetve, eszik és 7től fél9-1-fél10ig tart az altatás ölben. Kérlek segíts, hogy mit tegyek ezekkel kapcsolatban.Előre is köszönöm

    • Vida Ágnes

      2017. május 14. vasárnap

      Ha csak fél10-kor alszik el, felesleges már 6-kor fürdetni és 7-től altatni, ez neki is, neked is rossz. Inkább fürdesd 9-kor és könnyebb lesz az esti altatás. Ne ölben altasd, mert hamar ki fogja nőni az öled és akkor még nehezebb lesz ezen változtatni. Ha ennyire igényli a szopit, inkább fektesd le a kiságyába, adj neki cumit és add neki vissza újra meg újra, amíg meg nem szokja, hogyan kell benttartani.

      Ha fogzik éjszakára kapjon fogzás elleni szert és akkor ritkábban fog ébredni. Ezekről itt találsz összefoglalót: http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf

  • Mónika

    2017. május 12. péntek

    Kedves Ági!
     2 éves és egy 3 hónapos Kislányaim vannak. Mindkettő altatásával problémáim vannak. Tanácsra van szükségem.
    2 éves Lányom melléfekvéssel alszik el. Fél óra-40 perc mire elalszik – ha elalszik – vagy több. Közben jár keze lába forgolódik rugdossa a radiátort stb. Megvan a rituálé már régóta tudja hogy alvás jön. Hogyan tudnám az egyedül alvásra rávezetni?
    A 3 hós Kislányom cicin nem alszik el, jóllakott és nem kell több cici. Az emésztése is ilyenkor indul be igy ez csak neheziti a dolgot, pl éjszakai ébredésnél, teljesen megébred.
     Mozgásra elalszik pl adamo v babakocsi. Adamoban a Moro reflexre sikitva ébred, babakocsit pedig tologatni kell alatta. Kendőben is elalszik néha sirások árán de letenni nem lehet. Cumit nem igazan fogadja el. Bebugyolálast nem szereti. Fehér zaj megnyugtatja de el nem alszik rá. Elalvásához még segitséget igényel
    Igy sajnos elég problémás mind2 lány altatása, amit nehezít, hogy ketten vannak 🙂
    Köszönöm ha tud valami tanácsot adni!

    • Vida Ágnes

      2017. május 14. vasárnap

      A nagyobbik lányodnál próbáld meg azt, hogy mesét olvasol neki, aztán lámpaoltás után választhat egy szereplőt, akiről szól majd a mese és a sötétben fejből mesélj neki. Ez általában hatni szokott és lerövidíti az altatást.

      A kicsinél vezesd be, hogy mindig ugyanúgy altatod el (kis dédelgetés, ágyba letevés, fehér zaj esetleg cumi – kezdetben ki fogja köpni, de ha újra meg újra visszaadogatod neki rájön, hogyan kell benttartani a szájában). Ha néhány napig következetesen ugyanazt csinálod, hamar kialakul a reflex, megtanulja, hogy ilyenkor alvás jön és minden különösebb huzavona nélkül el tud majd aludni.

  • Lris

    2017. április 28. péntek

    Szia Ági!

    Lenne (ismét) néhány kérdésem, íme:
    Nagyobbik fiam januárban múlt két éves:
    1. Ha hármasban vagyunk otthon a hat hónapos öccsével, akkor egész jó a kedve, hisztizik, de még a “bírható” mennyiségben, Aztán ha a férjem hazajön… Akkor sokszor úgy viselkedik, mint akinek teljesen elment az esze. Magánkívül ordít mindenen, semmi nem jó, mindent a földhöz csapkod… Ha anyukám jön, ugyanez van. Fordítva is így van, ha a férjemmel van kint kettesben az udvaron, jó a kedve, szót fogad, játszik, de ha én is kimegyek, „megbolondul”, visítva hisztizik, akármiért szólunk hozzá. Hogy lehet ezt kezelni?
    2. Séta: múlt hétig úgy sétáltunk, hogy a kicsit toltam babakocsiban, a nagy pedig jött kismotorral. Pár napja kénytelen voltam eltenni a motort, mert nagyon száguldozott, és nem állt meg, ha szóltam neki, félek, hogy kimegy az autó elé. Az a baj, hogy a faluban, ahol lakunk, sehol nem tudom igazán szabadjára engedni… A járda az úttestnek a térkövezett folytatása, semmivel nincs elválasztva a forgalomtól, ha két autó jön egymással szemben, akkor rá is kell mennie az egyiknek a járdára, hogy elférjenek. A játszótér nincs körbekerítve, az is az út mellett van. Az udvarunkon még nincs kerítés, ott is állandó felügyelet kell. Nincs nagy forgalom, séta közben csak egy-két autó megy el mellettünk, de akkor sem merem előre engedni… Már néha utálom hallgatni magam: „ne menj olyan gyorsan, menj vissza a járdára, várj meg, állj meg…”, egyfolytában utasítgatom, nem csoda, ha nem hallgat arra, amit mondok. Hogyan lehet neki így megtanítani, hogy „normálisan” közlekedjen?
    3. Mostanában bármit mondunk neki, mindenre „nem” a válasz, sokszor az is, amit egyébként szeretne. Illetve néha saját magával vitatkozik: „nem akarok vacsorázni, kérsz kenyeret! Nem eszek semmit, kérek tejet!” Ha kimegyünk, ellenáll, nem akar öltözni, ha bejövünk, nem akar bejönni, mindig éppen az a nem jó, ami történik. Ezt hogy lehet kezelni, vagy ez „csak” a dackorszak? 🙂 
    4. Eddig mindig hálózsákban aludt, lassan szeretnék áttérni a takaróra. Hogy lehet megtanítani betakarózni? Félek, hogy éjszaka megfázik, ha kitakarózik…
    5. A hét éves unokahúgom most már szívesen játszik a kisfiammal, jól elvannak együtt, viszont a kislány viselkedése néha elég tiszteletlen, múlt héten is anyukámnak és nekem is ezeket mondta: „fogd be, nem érdekel, kit érdekel”, azért mert fel kellett venni sapkát, mielőtt kimentünk az udvarra. Hogy reagáljak az ilyesmire? Nem akarok rászólni, vagyis nem tudom, hogy rászóljak-e, nem az én gyerekem… A kisfiam szempontjából érdekel inkább, egyrészt nem akarom, hogy utánozza, másrészt pedig tényleg nem tudom, hogy erre mit mondhatnék neki…

    Hat hónapos kisfiammal kapcsolatban pedig:
    Nagyon jókedvű, jó alvó, kiegyensúlyozott baba, egyfolytában mosolyog, állandóan a bátyját csodálja. Az elmúlt pár hétben viszont megváltozott a viselkedése: szinte egész nap visít, nem tudom más szóval leírni ezt a hanghatást.. 🙂 Nem tudom eldönteni, hogy örömében, vagy hogy fáj-e neki valami… Anyatejes, két hete kezdte el a gyümölcsök kóstolgatását. A súlya rendben van, az étel, amit kap, elvileg elég neki, úgyhogy ez nem lehet gond. Próbáltam napközben többször is mellre tenni, de nem nagyon kell neki és ugyanúgy kiabál szegény, akkor is, amikor elvileg nem álmos és éhes. Próbáltam rágókát adni neki, hátha már a foga zavarja, de nem tűnt úgy, hogy segítene. Akkor is kiabál, ha éppen kézben van. Hasról hátra és vissza is fordul, pár napja elkezdett kúszni is. Mit tudok tenni, mi baja lehet szegénynek, vagy csak a hangját „találta meg”?

    Köszönöm előre is!

    • Vida Ágnes

      2017. április 30. vasárnap

      1. Ennek az az oka, hogy hozzájuk kötődik és amikor látja őket, akkor a velük kapcsolatos elválás érzését éli át újra, ezért viselkedik ilyen furcsán. Ezen segíthet, hogy amikor Apa elmegy reggel dolgozni, akkor beszélgettek még róla egy kicsit, az érzéseket is megemlítve (pl. „Tudom, hogy szomorú vagy, mert elment apa. Mit szeretsz vele a legjobban együtt csinálni? Emlékszel, amikor együtt fociztatok?”)

      2. Tudom nehéz, de próbálj meg kicsit bízni benne! Ha mindent tiltasz, mert veszélyt rejthet, annak csak az a vége, hogy nem tartja be a szabályokat. Ha ehelyett azt mondod neki, „addig a sárga kerítésig elmehetsz egyedül a motorral”, akkor kevesebbet fog lázadni és egyre óvatosabban fog motorozni majd.

      3. Ez a dackorszak 🙂

      4. Ezt nem lehet megtanítani, a legtöbb kisgyerek még iskoláskorban is kitakarózik néha, viszont ha tényleg fázik, már 3 évesen is visszahúzza magára a takarót 🙂

      5. Nem rászólni kell, hanem csak elmondani neki, hogy „Szerinted jólesik a nagymamának, ha ilyeneket mondasz?”

      6. Szerintem ez a fél évesek „unatkozása” lehet. Amikor még nem tud olyan hatékonyan kúszni a baba, idegesíti, hogy nem tud eljutni A-ból B-be, csomó mindenhez még nem elég ügyes, ezért unatkozik és egész nap képes visítani, nyögni, nyígni és egyéb hangokat kiadni, hogy ezt a frusztrációját kiadja. Meg persze a hangját is élvezi. Néha segít ezen, ha a lakás minél több pontján kialakítasz kis játszósarkokat (takaró 1-2 játékkal, hordozó a konyhában stb.) és amikor elunta az egyiket, átviszed a másikba.

      • Lris

        2017. május 12. péntek

        Szia Ági!

        Köszönöm a válaszokat! Közben valami történt, ami teljesen megzavarta a fiaimat, legalábbis a nagyobbikat (2,5 éves), bárcsak tudnám, hogy mi volt az…
        Pár hete kezdődött: délután nagyon nehezen aludt el, volt, hogy 1-1,5 órát is forgolódott az ágyban. Fél éves kora óta egyedül, külön szobában alszik el (cumival), bemegyünk a szobába, együtt lehúzzuk a redőnyt, betakarom, eléneklem az alvós dalt, kimegyek és kész. Ő pedig kicsit forgolódott, beszélgetett az ágyban lévő plüssállatokkal és negyed óra múlva aludt is. Ez az elmúlt pár hétben nagyon elhúzódott, ugyan nem igényelte, hogy ott legyek vele, beszélgetett, énekelgetett, csak hát nagyon sokáig tartott, míg elaludt, de utána meg úgy kellett felébreszteni, mert nem aludt kevesebbet, mint szokott. ½ 9 – 9 körül kel reggel, fél kettőkor szoktam letenni, általában fél ötig alszik, mikor kezdett nagyon későn elaludni, ötig szoktam hagyni, tovább nem, mert akkor meg este nem lenne álmos. ¼ 10- ½ 10 között tesszük le este, ilyenkor mindig azonnal elalszik, legalábbis nem hallom, hogy énekelgetne. Azt gondoltam, hogy talán csökkent az alvásigénye…? De akkor nem aludna ugyanúgy három órát délután… Aztán ez a jelenség megszűnt, visszatért minden a régi kerékvágásba. De aztán múlt hét óta ismét egyre kevesebbet alszik, de nem fokozatosan: reggel 9 helyett hétkor ébred, délután 3 óra helyett alszik egyet, vagy kettőt, tehát napi 3-4 órával kevesebbet alszik, mint szokott. Látom rajta, hogy álmos, próbáltam, hogy akkor pihenjünk még együtt, de nem hajlandó… Egész nap nyűgös, szinte folyamatosan hisztizik, semmi nem jó, senki nem csinálhat semmit (apa nem mos fogat, anya nem reggelizik satöbbi), játsszunk, de mégse, nem tud nyávogás nélkül elmondani egy mondatot se, ha kimegyünk sétálni, viteti magát, újra kéri a cumit alváson kívül is… Az evés is majdnem minden alkalommal hisztivel kezdődik, 20 perc ordítás után egyszer csak hajlandó leülni és enni. Van saját kisasztala, már régóta egyedül eszik, elég ügyes (volt), nem is nagyon potyogott mellé, de újabban ismét úgy tűnik, mintha elfelejtette volna az evést, teljesen összekeni magát. Ezeket nagyjából azóta csinálja, mióta az öccse (6,5 hónapos) elkezdett kúszni. Mit lehet ezzel kezdeni?
        Úgy érzem, hogy egyre fáradtabb vagyok lelkileg ettől, éjszaka ezen agyalok, nem tudok aludni, persze ettől még fáradtabb leszek és még türelmetlenebb… Ő hisztizik egész nap, az öccse meg sikít egész nap, néha én is sikítani szeretnék, hogy „csend legyen végre!!!” Amikor született a nagyobbik fiam, elhatároztam, hogy én nem fogok soha kiabálni a gyerekeimmel. Na persze, ez szép terv volt… Tudom, hogy teljesen hatástalan, és értelmetlen a kiabálás. Nem így akarom nevelni a gyerekeimet. De néha egész egyszerűen nem tudom fékezni magam. A férjem egy birkatürelmű ember, azt gondoltam, hogy őt nem lehet kihozni a sodrából. A nagyobbik fiam hétvégén bebizonyította, hogy de, ki lehet hozni a sodrából. Nem akarom elkönyvelni a nagyobbik fiamat extra hisztisként, hiszem, hogy van erre megoldás és hogy ez egy átmeneti időszak. (Ugye van megoldás??!!) És hát ugye eddig nem is volt ennyire hisztis… Igyekszem úgy alakítani a napokat, hogy legyen döntési lehetősége: ő döntheti el, hogy mit egyen reggelire és vacsorára. Ő döntheti el, hogy mit vegyen fel. Ő döntheti el, hogy merre menjünk sétálni.
        További körülmények, amik talán fontosak lehetnek: sokat vagyunk hármasban: a férjem reggel hat, fél hét körül megy el otthonról, és este hét körül ér haza, a gyerekek szinte csak este találkoznak vele, ő fürdeti mindkettőt. Anyukámhoz egy héten egyszer megyünk (40 km-re laknak), pár hete a nagyobbik fiam ott is alszik és másnap a férjem hozza haza munka után, a fiam nagyon élvezi, hogy apával ketten a „dolgozós autóval” utaznak haza.
        Sokat vagyunk kint, délelőtt és délután is ki szoktunk menni, ha nem esik az eső.
        Két foga még nem jött ki, fogzáskor eddig is előfordult, hogy kevesebbet aludt, de nem volt ennyire extrém a helyzet…
        Nemrég elkezdtem a hozzátáplálást is a kicsinél, ez elég sok plusz időt jelent, lehet, hogy ezt is nehezményezi a nagy. (Nem a tárgyhoz tartozik, de leírom, hátha valaki még hasonló cipőben jár: a nagyobbik fiam hónapok óta nem volt hajlandó semmilyen gyümölcsöt megenni, még süteményben sem, de mióta az öccse gyümölcspürét eszik, neki is az kell. J Úgyhogy gyümölcsevés megoldva. J)

        Amellett, hogy estére sokszor úgy érzem, hogy ha még öt percig hallgatnom kell a nyafogást, akkor kihullik az összes hajam, sajnálom is szegény fiamat… Tudom, hogy nem azért csinálja, hogy az őrületbe kergessen minket, de attól még borzasztó nehéz elviselni. Szeretném, ha az együtt töltött idő örömteli lenne, nem pedig folyamatos harc… Sok írásodat olvastam, sok hanganyagodat hallgattam ezzel kapcsolatban, sok helyzetben segítettek is már az ötleteid, válaszaid, de most (ismét) nagyon tanácstalan vagyok. Próbálom most kicsit hanyagolni a háztartást, inkább többet játszunk, hátha ez is segít… Kettesben nem nagyon tudunk csinálni semmit: a kicsi mindig ott van: délelőtt fél órát alszik babakocsiban, amíg sétálunk, ebéd után együtt alszanak 2-3 órát, délután ismét séta közben alszik a kicsi fél órát, vagy most már sokszor el se alszik harmadszorra. Este a nagy fürdik először, mert a kicsi alvás előtt képes fél-egy órát is nyammogni és ez a nagy nem viselte el, úgyhogy ő fürdik először.
        Mit tanácsolsz, mit tegyünk, hogy visszatérjen minden a rendes kerékvágásba?
        Kicsit hosszú lett, köszönöm, ha adsz tippeket.

        • Vida Ágnes

          2017. május 14. vasárnap

          Ez a fajta alvásprobléma általában nagyobb fejlődési ugrások környékén szokott jelentkezni. Pl. mielőtt elkezdene folyékonyan beszélni a kisgyerek vagy önállóbb lenni. Ne idegeskedj miatta, ez csak megnehezíti a helyzetet. Ő most egy nagy változás közepén van, szeretne már sok mindent kifejezni, de még nem tudja, szeretne már sok mindent megcsinálni, de még nem lehet vagy nem képes rá, ezért feszültebb. Ez átmeneti dolog és ha így is kezeled, hamar túllesztek rajta. Nálunk a legtöbbet az segített ebben a korszakban, hogy mindig ugyanezt a napirendet tartottuk és ez leginkább arról szólt, hogy reggel mindenki evett, felöltözött, kicsit játszott (addig előkészítettem az ebédet) és aztán kimozoghatta magát a nagy a szabadban. Délután ugyanez. Ha nehezen megy a délutáni alvás, szokott segíteni, ha lefekszetek együtt a nagyágyra, mesét olvasol neki és úgy aludhat el (akár végig ott is maradhat), a lényeg, hogy valahogy tudjon aludni, nem az, hogy mindenáron a megszokott módon aludjon, mert akkor kevésbé lesz nyűgös.

  • Faragó Erika

    2017. április 28. péntek

    Kisfiam 2,5 éves es eleg érzékeny. Nem vagyok benne biztos, hogy mondhatjuk ra, hogy szupererzekeny (de pl nem birja a fényt, ha csikizi a ruhája, fel idegenektől, uj helyen sokszor el kezd sírni …). Saját korosztályával nem igazán jön ki. Bántja oket. Nem adja a játékait.nem is keresi a tarsasagukat. Próbáltuk a csiri birit, de nagyon nem találta a helyet es negyed óra után kérte hogy menjunk onnan. Nemsokára óvoda es tartok tole hogy fog beszokni. Tudunk neki segíteni valahogy? Koszonom, Erika

    • Vida Ágnes

      2017. április 30. vasárnap

      Annyit tehettek, hogy meghívtok néha 1-1 kisgyereket hozzátok vagy közösen csináltok programot, de mindig csak 1-1 kisgyerekkel, hogy tudjon barátkozni vele, de ne legyen túl sok az inger. Az érzékeny gyerekek szívesen megismernek másokat, barátkoznak, de szeretik kiismerni azt az egy kis barátot és erre csak szűkebb körben van mód.

  • Frida

    2017. április 28. péntek

    Kedves Àgi,

    4 hónapos babám napirendjével illetve alvásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A napjaink kialakításában a 4È módszert próbáljuk követni, ami úgy gondolom bevállt. Egy napunk úgy néz ki hogy reggel mostanában fél 8-8 körül kel,(8-kor ébresztem, ha addig nem kel fel) akkor indul a nap szopizás után, büfiztetés ha nem álmos játszunk,(ha nagyon álmos akkor visszaaltatom egyböl) majd játék után ha álmosodik megint akkor szundi jön ismét. Nappal alszik kétszer itthon 1,5-2,5 órát majd a késö délutáni sétánál egy olyan 40 percet, néha többet. Az idöpontok nem fixek, de a dolgok sorrendje mindig ugyanaz. Alvás után mindig evés és így tovább. Az egyetlen fix idöpont az a fürdés ideje, amit próbálunk tartani 20:30-21:00 között. A legtöbbször 22:30-kor alszik el, éjjel egyszer kel fel szopizni ami kb 1 órát jelent mire visszaalszik megint. Ìgy összesen kb 7 ritkán 8 órát alszik éjjel.

    Mit gondolsz ez nem kevés éjszakai alvás neki? Nem baj, hogy reggel ébresztem? Ha nem ébresztem akkor elcsúszik az egész napunk.
    Nappal olyan 5 órát alszik összesen, de mostanában az is csökkent picit, olyan mintha akkor pótólná be az éjjeli alvást. Rendben van ez így vagy változtatnom kéne valamin?

    A másik amin aggódok kicsit, hogy a lecsökkent nappali alvásidö miatt, van hogy néha csak 40 percet alszik egyszerre de amikor felkel akkor még nem telt el elég idö az elözö etetés óta, hogy éhes legyen.
    Olyankor játszak vele vagy etessem meg inkább ennek ellenére is? Nem borul a napirend attól ha egyszer így csinálom, egyszer nem? ha néha csúszunk a nappal, vagy eggyel többször alszik keveseket itthon akkor a séta is máskor történik. Ez sem baj?

    Néha úgy érzem túl merev vagyok és lazítanom kéne, de nehéz megtalálni az arany középutat, mindent jól szeretnék csinálni.

    Az utolsó dolog ami aggaszt az a kakis pelusok száma. A védönönk szerint kicsit sok ez egy majdnem 4 hónapos baba esetében.. egy nap általában 4-5 kakis pelusunk van (6-7 pisis). Ez valóban sok? A legtöbbször evés közben nagy erölködések árán jön ki. Olvastam, hogy már a heti egy lenne a ”normális” de minden baba más.

    Nagyon sok hasznos tanácsot olvasok a blogodon, sokat segítesz nekünk, kezdö anyukáknak!

    Köszönettel,
    K. Frida

    • Vida Ágnes

      2017. április 30. vasárnap

      Mivel ő nappal is jól alszik, ezért nem gond, ha az éjszakai alvás rövidebb az átlagnál, hiszen napi szinten így eleget alszik. Egyébként is az számít, hogy kipihent-e a baba, nem pedig a matek 🙂

      Ha ilyenkor kipihenten ébred, megetetheted, ha éhes lesz, elfogadja, ha nem, nem, lehetsz kicsit lazább most már ezzel. Hamarosan úgyis átáll a kétszeri nappali alvásra és akkor már nem tartható a 4É.

      A heti egy nem normális, de néha előfordul, napi több kaki is lehet, amíg kizárólag anyatejes a baba, ez nem gond.

  • Pfejfer Ágnes

    2017. április 28. péntek

    Kedves Ágnes!
    Kislànyom 5,5 hônapos es kicsit összetettebb a problémànk.
    Az elsö pàr hétben nem volt a kisàgyàban,vagy szopizàs közben aludt el,de a cici nem maradt a szàjàban,vagy a mellkasomon vagy a férjemén aludt.Aztan aludt a kisàgyàban is,ami velünk egy szobàban van,3 ôràt majd sirva kelt,de nem mindig.Megszoptattam es visszatettem a kisàgyba.Aludt két ôràt,es fent volt megint.Prôbàltam a kisàgyba szoktatni,éberen betenni,de mindig siras lett a vége.Sok sikertelen prôbàlgatas utàn,gondoltuk ha a kisàgyat közvetlen mellém tesszük,nyugodtabb lesz,de nem igazàn.Végül most màr 2 hete kb köztünk alszik,velem alszik el,de igy sem mondanàm sokkal nyugodtabbnak.Napközben mostanàban rajtam alszik,mélyen es akàr 1 màsfél ôràt is.Koràbban délelött 3 ôràt aludt sêta közben plusz kicsit délutàn,de egy doki mondta az sok,ne hagyjuk csak mondjuk 2 ôràt aludni,hogy este jobban aludjon.( nem keltem fel,egyszerüen megàllitom a babakocsit es magàtôl kel)Megprôbàlok mindig egy idöben sétàlni menni vele,este is fürdésnél minden ugyanúgy zajlik,az altatas sajnos nem,mert ha túl fàradt be se tudom tenni az àgyba kicsit mozognom kell vele es ugy rajtam elalszik aztan letudom tenni.
    A gond hogy mindig fàradt,mert éjszaka is felkel többször üvöltve,es 2 es fél ôrànàl többet egyszerre nem alszik.Napközben is sîr,nyügös,dörzsöli a szemét,mered a tàvolba,bambul tehàt fàradt es mielöbb nekilàtok az altatàsnak,különben ordit.Éjjel is ordit,cumival alszik ( sajnos),es vagy cicin nyugszik meg vagy ha jàrkàlok vele es ugy visszaalszik.
    Hascsikaràsa van ,a doki mondta,hogy lehet éhes,szopi utàn prôbàljak neki kînàlni krumplit pürésitve.Elkezdtük a hozzàtàplàlàst,almalevet kapott,almapürét ,édes krumplit zöldséggel es sütötököt is,mindent evett,de aztan ki is kakilta,gondoltuk korai még adni.( Zoé egyszerüen nem jelzi mikor elég,nem húzza el a szàjàt meg semmi).
    Pàr napja csak cicizik megint,lehet,hogy korai volt elkezdeni hozzàtàplàlni?
    Napközben 3 ôrànként eszik kb 4 hôs kora ôta,éjjel többször de akkor sem nindig éhes csak úgy nyugszik meg.
    Nem igazàn köthetö egybe màssal,de sokat pukizik,éjjel is erre kel fel.Éjjel valôban nem büfiztetek,napközbem igen.A sok puki nemtudom mitöl lehet,de nem tud aludni a kicsi töle.Ezert napközben is sokat sîr,söt üvölt,a doki azt mondja nincs baja.Biogaia cseppet adtunk neki,de most mintha ez sem hasznàlna.
    Azt is tudni kell,hogy az elsö idöben volt a kôlikàs pocakfàjàs,de ez màsnak tünik.
    Sokat volt kézben is a hasfàjàs miatt is,es van mostansàg is,mert nyügös,fàradt,ordit.Persze sokat van dédelgetve is,de eltelik ugy nap,hogy nemtudom letenni a jàtszôszönyegre,mert ordit.Hordozôkendöben is elvan,el is alszik ha úgy van.A hàztartàst szinte egyàltalàn nemtudom csinàlni.Nagyon kimeritö ezt az orditast hallgatni,ezt akkor is megcsinàlja ha babakocsiban van,tegnap pl ugy orditott a buszon sajnos,hogy ki kellett vennem.A gond az volt,hogy túl fàradt volt.Jàrunk úszni,es egy csoportba,gyerekek es anyukàk közé de szinte se vàsàrolni se semmit nemtudok csinàlni.Úszàs utàn is gondoltam alszik de csak 20 percet,amivel nem lenne gond csak utàna is fàradt es megint csak orditani kezd.Szàmomra ez a 20 perc rejtêly este lefekvésnél is elöször csak ennyit alszik,utana megint el kell altatni.
    Gondoltam,hàtha én vagyok a sok es eltudna ö nélkülem is aludni,megprôbàltuk,de nem ment.
    A napirendet prôbàltam betartani,de miutan reggel ugy kelünk,hogy fàradt es altatni kell,borul minden.A hangulata is érdekes,eljàtszik kicsit,nevetgél es pillanatok alatt,dörzsölni kezdi a szemét,es szinte rögtön üvölt a fàradtsàgtôl.
    Mintha az egész nap altatàsbôl àllna,ügyesen fordul pocakrôl hàtra es forditva,de jobb lenne ha többször letudnàm tenni pocakra a jàtszôszönyegre,hogy rendesen fejlődjön.
    Lehet,hogy rosszul gondolom,de úgy érzem krônikus kialvatlansàga van.

    A kérdésem az lenne,hogy vajon túl sok dolgot prôbàltam ki es ezért viselkedik igy?Ezert nyugtalan? Rosszul alakitottam ki a szokàsokat?A kisàgyba beszoktatàs,ezek után nagyon nehéz lenne? A kisàgyba sose jàtszottunk mégis a ràcsvédövel jàtszik es nevetgél.
    Vajon kinövi/ leszokik vmikor arrôl,hogy napközben rajtam alszik? Nem lenne gond,ha utàna újult erővel jàtszana vagy bàrmi de fél ôra utàn megint dörzsöli a szemét.
    Köszönettel: Àgnes

    • Vida Ágnes

      2017. április 30. vasárnap

      Valószínűleg az a gond, hogy amikor elálmosodik, nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, azonnal sírni kezd, ez részben az idegrendszer éretlenségéből fakad, részben abból, hogy a sok kísérletezés közben valahogy nem alakult ki nála az a rutin, ami segít ilyenkor ellazulnia és amiből már eleve tudja, hogy most az alvás jön. Első körben most ki kéne alakítani nála az ellazulás rendjét, de nem az eddig megszokott módon. Amikor ébren volt és álmosodik, sötétíts be és tedd le a kiságyba. Ha hanyattfekve alszik, csomagold be egy takaróba pólyaszerűen, ez megnyugtatja majd, de megpróbálhatod hason is lefektetni, sok baba jobban szereti ezt, mint hanyattfekve. Adj neki cumit, ha így szeret aludni, legyél mellette, amíg el nem alszik, de ne vedd ki, ne hordozd, ne beszélgess vele, csak a kezed legyen rajta, ha sír, hogy érezze a testközelséget. Az első alkalommal talán sokáig eltart, mire elalszik így, de pár alkalom után egyre könnyebben megy majd. Ha mindig ugyanúgy csinálod, idővel megszokja és egyre gyorsabban el tud majd aludni. A hozzátáplálás biztosan korai volt még, ha ilyen puffadós, várjatok 1-2 hetet, amíg az alvás nem rendeződik és utána kezdjétek újra apránként, 1-2 kanalanként.

  • Rita

    2017. március 24. péntek

    Kedves Ági!

    4,5 hónapos a kisfiam. E rövid idő alatt is már nagyon sokat segítettél honlapoddal, írásaiddal, a kérdésekre adott válaszaiddal… És köszönöm ezt a lehetőségez is arra, hogy kérdezhetlek.
    Azt szeretném kérdezni, hogy 1 hónap múlva megkezdjük a hozzátáplálást. Mikortól kell vizet is adnom neki, és mennyit?
    Köszönöm válaszodat!

    • Vida Ágnes

      2017. március 24. péntek

      Amikor elkezditek a kanalazást és már evés után vagy előtt nem kap anyatejet a baba, meg kell kínálni egy kis vízzel is. Ilyenkor 1-2 kortyot szoktak csak elfogadni a babák, ez elég is.

  • Rita

    2017. március 24. péntek

    Kedves Ági!
    A következőkben szeretném a segítséged kérni:
    Kisfiam öt és fél hónapos. Szerencsénk van vele, gyakorlatilag másfél hónapos kora óta átalussza az éjszakát, és kb két hónapos kora óta beállt a napirendje is, miszerint:
    Négyszer eszik egy nap.
    8-9 között kel, ébredés után szopi, majd játék. Egyre hosszabban, most már kb. 2,5 órán át van fent, majd alszik kb egy és negyed órát. 12-13 között ez újraindul, kicsit hosszabb délutáni alvással (1,5-2 óra). A harmadik evés 17 óra körüli, itt a játék után ismét elalszik, kb fél. 8 körül, de csak 30-45 percet ( ha véletlenül hosszabb lenne, itt felébresztjük), majd fürdés és negyedik evés fél kilenc körül. A probléma csak az, hogy amíg kisebb volt, ezt követően este 10 körül aludt is, de ahogy többet bír ébren lenni, az alvás eltolódott, most már 23.15 körül tartunk, ami nekünk is nagyon késő. Hiába alszik csak keveset fürdés előtt, a szopi alatt is pihen, és újraindul neki az ébrenlét. (Ez egyébként napközben is így van, ha valami miatt véletlenül kevesebbet alszik. Az evéssel újratöltődik, és onnantól minimum két órát mindig bír.) Szóval szeretnénk hamarabb lefeküdni, az se baj, ha hamarabb indul a reggel.
    3 dologgal próbálkoztunk.
    1. Hamarabb elkezdtem lefekvéshez altatni. Nagy nehezen el is aludt, majd 5 perc múlva felébredt vigyorogva és még tovább volt fent, mint eredetileg.
    2. Nem hagytuk aludni koraeste, helyette fürdettük. Ekkor a fürdést még bírta, de utána szopi alatt úgy bealudt, hogy nem is evett, csak miután fél órát kiütve aludt a mellemen. Majd fent volt ugyanúgy még 2,5 órát. Szóval nem nyertünk időt. Előbb fürdetni nem tudjuk, egyrészt mert az apja nem mindig érne haza és ez az ő tisztsége, másrészt fürdés után megszokta, hogy eszik, nem akarom másfél óra elteltével etetni.
    3. Elkezdtem pár napja reggel korábban, fél nyolc körül ébreszteni. Elég szenvedős a nap, a ritmust próbálom tartani, de persze pótolná a kimaradt alvást, így nap közben is ébresztgetem, nyűgös tőle. Volt, hogy ugyanúgy 23 óra után aludt el, mert kicsit rádobott mindegyik alvására és este is tovább bírta. Ráadásul az óraátállítás is ellenünk fog dolgozni, a jövő héttől még egy órával kellene korábban indulni. Jelenleg ezen utolsó verzió mellett próbálok kitartani, de rossz érzés.
    Van valami ötleted? Azt olvasom, más babák este fürdés és evés után alszanak. Ő pedig tartja azt a ritmust, amit nap közben megszokott. Végülis érthető, csak most már nekünk nem komfortos. 🙂
    Vagy bírjuk egy kicsit még, mert az ötszöri étkezés bevezetésével úgyis borul minden? Bár fogalmam sincs, azt hogy fogjuk majd bevezetni, most olyan erősen tartja ezt a rendszert…
    Válaszod előre is köszönöm! Rita

    • Vida Ágnes

      2017. március 26. vasárnap

      A nagyobbik fiamnak szinte szó szerint ugyanez volt a ritmusa 🙂 Nekünk jó volt így, hiszen reggel volt egy csomó szabadidőnk, amíg ő még aludt, este meg úgyis későn fekvők voltunk és legalább jól aludt. Akkor kezdett változni, amikor már hosszabban tudott ébren lenni és csak 2x aludt, akkor már estére elég fáradt volt és 10 körül le lehetett fektetni. Szerintem felesleges erőltetni, ezzel csak összezavarod és ebben a korban olyan gyorsan változnak a dolgok, 1-2 hónap és már más szokásokat vesz fel, változik a rendszer. Egyébként, ha nagyon akarsz változtatni, a 3. módszer szokott beválni, azaz reggel keltegetni kell, ettől az alvások is korábbra csúsznak és aztán minden lassacskán egyre korábbra kerül, de ehhez kb. 1 hét kell, mire magától helyreáll és elkezd a kicsi korábban kelni, korábban elálmosodni. Sokkal korábban azonban nem szabad kelteni, hanem elsőre csak 30 perccel, aztán ha hozzáigazodott a ritmus és még akarsz tolni rajta, ismét 30 perccel. De most az óraátállítás miatt várj még 1-2 hetet, mert ezt is meg kell szoknia a kicsinek.

  • Lívia

    2017. március 24. péntek

    Kedves Ági!

    Olyan kérdésem lenne,hogy a szoptatós tea illetve a homeopátiás bogyók mennyi idő után termelnek tejet?
    Kislányom és én is betegek voltunk sajnos fogyott is de szerintem az én tejem is kevesebb lett mert nem tudok fejni már!
    igyekszem többször cicire tenni nem sokat eszik olyankor mikor pluszba ráteszem csak 10-20 ml-t
    Lehetséges,hogy beteg voltam attól kevesebb lett a tejem?
    Köszönöm szépen válaszod!Lívi

    • Lívia

      2017. március 24. péntek

      Elnézést azt nem írtam,hogy 3 hónapos múlott!Születéskor 3130 volt
      1 hó:4270
      2 hó:5040
      3 hó:4940
      Most mérték,így lehetséges hogy a betegségtől fogyott vagy lehet már eddig sem volt elég tejem?
      Eddig feszülni szokott a cicim is éjjel is,most sajnos mindig úgy érzem,hogy üres!
      Ez az óta van mióta beteg vagyunk!
      Köszönöm válaszod!

      • Vida Ágnes

        2017. március 24. péntek

        Betegség alatt valóban visszaeshet kicsit a tejtermelés, ez normális, ha sokat iszol és gyakran szoptatsz, visszaáll majd.

    • Vida Ágnes

      2017. március 24. péntek

      Nem biztos, hogy kevesebb lett a tejed, ilyenkorra már senki nem tud fejni, mert beáll a kereslet-kínálat egyensúlya. Igyál sokat, szoptass gyakran akár 1-2 óránként is és megnő a tejmennyiség, plusz a baba is jóllakik.

  • Virág

    2017. március 24. péntek

    Kedves Ági!
    Kislányunk 3,5 éves, 2 éves kora óta bölcsődés. Intelligens, vidám gyerek. Egészen baba kora óta tudatosan járunk gyerektársaságba.
    Azt tapasztaltam, hogy a gyerekekkel szemben (mind ismerős gyerekekkel (a bolcsiben, úszáson, baráti társaság gyermekeivel), mind idegenekkel pl. játszótéren) nagyon visszahúzódó, idegen gyerekekkel szemben, legyenek nagyobbak vagy nála fiatalabbak, kifejezetten félős. O maga nem kezdeményez kapcsolatot, ha fele nyitnak, nem, vagy hosszas unszolásra partner. Felnőttekkel szemben nincs ilyen problémája, a bölcsis gondozónőkkel és az ismerőseinkkel is igen nyitottan viselkedik. Amikor nem a gondozonok mellett van, a bolcsiben egyedül szokott játszani. A többi gyerek nem zavarja, de sosem csatlakozik a játékukhoz.
    Szeptembertől óvodába megyünk, ahol mar nagyobb, 25-30 fős csoportok lesznek (szemben a bolcsivel, ahol 12-en vannak). Aggódom, hogy fog így a gyerekek köze beilleszkedni, hiszen a gondozonok jóval kevesebb figyelmet fognak rá fordítani. Szeretnem elkerülni, hogy hosszabb távon kikozositsek emiatt a gyerekek.
    Szeretnek segítséget kerni, hogyan tudnám elerni, hogy megnyíljon a gyerekek fele. Nem tudom, idővel magától javul-e a helyzet, vagy javasolt-e szakemberhez fordulnunk.

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel, Virág

    • Vida Ágnes

      2017. március 26. vasárnap

      A kooperatív játék csak ebben a korban szokott kialakulni és vannak olyan introvertáltabb gyerekek, akik tartanak a kortársaiktól és szívesebben vannak felnőttekkel vagy náluk sokkal nagyobb gyerekekkel, mint a kortársaikkal. Ha van rá mód, neki jót tenni a vegyescsoport, ahol nála nagyobbak és később majd kisebbek is lesznek, mert így nem kortársközösségbe kéne beilleszkednie (ahol sokkal több a konfliktus), hanem barátkozhatna a nagyobbakkal és gondoskodhatna a kisebbekről, ami segítene neki a megfelelő szocializációba. Emellett, érdemes lenne, ha szakember is látná őt, hiszen én nem ismerhetek minden részletet és nem látom így a távolból a gyermek viselkedését.

  • Kormos Szilvia

    2017. március 24. péntek

    Kedves Ági! 11 hónapos kislányunkkal kapcsolatban szeretnék kérdezni! Kb.6 hónaposan fordult meg először, 7 hónapos kora óta kúszott, 8,5 hónaposan állt négykézlábra. Itt elakadtunk, ugyanis a mászás nem indult be nála, nagyon gyakran, mikor négykézláb állt a térdei szétcsúsztak alóla kúszni nagyon jól, és gyorsan tudott. 11 hónapos kora előtt a bejelentkeztünk egy gyógytornászi állapotfelmérésre. Mielőtt elmentünk volna, kb.2 nappal azelőtt, hogy betöltötte volna a 11 hónapot elkezdett mászni, és térdepelni. Ülni a két térde között ül, egyenes háttal w ülésben,vagy pedig úgy hogy az egyik lába hátra, a másik pedig előre van nyújtva és így hosszasan játszik,teljesen nyújtott lábbal nem is próbálkozik, ha mi leültetjük úgy azonnal lefekszik. Térdeplésből, ha nem kapaszkodik, pl.hátra néz, nagyon gyakran hanyatt esik. A gyógytornászi vélemény szerint fejletlen az egyensúlyérzéke, illetve az alsó végtagok és a medenceöv izomereje gyengébb . Ezek alapján gyógytornára kezdtünk el járni. Egyébként a vizsgálatok és a torna is rettentő nehezen megy, mert a lányom végig sírja az egészet, a közelébe se tudnak menni, ha az ölembe veszem megnyugszik, de hiába pl. a tornát én csinálom a terapeuta csak jelen van, mégis rettenetesen sír, itthon azonban nagyon élvezi, nevet közben. Más idegenektől is ugyanúgy sír, pl. ha elkezdenek beszélni hozzá. A gyógytornász neurológiai vizsgálatot javasolt, a háziorvosunk azonban nem tartja indokoltnak. Nagyon aggódunk, hogy ha van valami gond nem lesz e majd valami maradandó nyoma, gondolok itt többek között tanulási nehézségekre, vagy egyéb szellemi lemaradásra, fejletlenségre. Egyébként általában nagyon jó kedvű baba, ha nem zavarja semmi játszik magában, sokat mosolyog, néhány dolgot megért amit mondunk neki, pl. tapsol, néha integet, telefonál, ideadja ami a kezében van, ha kérjük, pakolgat egyik dobozból a másikba, ha kockákból tornyot építünk neki azt lerombolja, építeni még nem tud, szeret fogócskázni (négykézláb szinte szalad), illetve a kukucskálós játék a kedvence, autót tologat. Értelmes szavai még nincsenek, de a maga módján nagyon sokat beszélget. Ezektől kellene már valami többet is tudnia? Illetve még az alvással kapcsolatban is lenne még egy problémám. Reggel olyan 6.30 körül ébred, és 10.30 körül alszik el, általában olyan 13 óráig alszik, jó esetben, rosszabb napokon még korábban ébred. Az a probléma, hogy délután viszont már nem akar aludni, így az esti fürdés idejére (8 óra) már nagyon fáradt. Nem tudom, hogy oldhatnám meg, próbáltam a délelőtti alvást kitolni, de nem sikerül, délután pedig sem babakocsiban, sem itthon nem tudom elaltatni.
    Válaszodat előre is köszönöm!

    • Vida Ágnes

      2017. március 26. vasárnap

      Tökéletes, amit tud, a korához képest is megfelelő, nincs miért aggódnod 🙂 Az idegenektől való félelem természetes ebben a korban, de nála a kellemetlen élményektől is lehet. Nem kell megijedni attól, hogy nem szereti a tornát, a legtöbb baba sír közben, de mivel ilyenkor nem hagyod magára, ott vagy vele, ezzel nem okozol semmilyen problémát.

      A délutáni alvásnál megpróbálhatnátok, hogy lefekszetek együtt a kiságyra, pihengettek, mesekönyvet nézgettek, mesélsz neki és ott esetleg, ha már tényleg álmos el tud aludni, ha pedig nem, akkor legalább volt egy kis csendespihenő. De, ha nagyon álmos meg is szoptathatod ilyenkor, vagy ha már nem szopizik, cumisüvegből ihat egy kicsit, hátha akkor könnyebben el tud aludni. Érdemes ehhez be is sötétíteni, így könnyebben szokott menni az elalvás.

  • Renata

    2017. március 10. péntek

    Elnézést, elírtam a számot így helyes : 2-3x alszik 1.5-2 órákat nappal

  • Renata

    2017. március 10. péntek

    Kedves Àgi!

    Elöször is szeretném megköszönni az elözö fogadóórán adott tanácsod a kiságyban altatással kapcsolatban. Bevállt, hihetetlenül örülök! Ha nem gond szeretnék kérdezni még egy dolgot. Szintén babás baráti társasággal gyakori téma többek között az is, hogy kinek, hogy, mennyit alszik a babája. Engem sorozatosan megszólnak, hogy nem jól csinálom a dolgokat. Napközben kb. 1,5 óra ébrenlét után kb. 3-4x 1,5-2 néha 2,5 órákat alszik a most már 10 hetes kisfiam, miután megvolt az evés, büfi és a játék… Ha nem ébred magától akkor nem szoktam hagyni, hogy ennél többet aludjon (2,5 óra), illetve, hogy az evések között több mint 3,5-4 óra teljen el, mert ha tovább hagyom akkor éjjel sokszor kel, nagyon nyügös valamint ha tovább alszik nappal akkor annyira éhes, hogy rángatja a mellem és rengeteget eszik, ami utánna ki is jön.. Èjjel természetesen nem keltem fel egyszer sem, magától 1x kel fel enni.Ìgy egy nap kb 7x eszik. A barátaim szerint nem kellene nappal sem ébresztenem hagyni kéne akár 4-5 órákat is aludni egyszhuzamban. Neked mi a véleményed erröl? Rosszul csinálom? A babám nyugodt, kiegyensúlyozott, vidám. Ebböl gondoltam, hogy nincs baj.

    Még pár napig mérem mennyit eszik, mert voltak gondok a szoptatással de olyan 700-800 mili körül szopizik egy nap. Szintén ezen barátaim szerint ez nagyon kevés.. jelenleg 6 kg és szépen fejlödik. Ùgy tudom, hogy 5 kg felett 120-szal szorozzuk a testsúly kg-ot nem 150-nel, és ezek szerint is jól eszik. Jól gondolom?

    Köszönöm, szép napot,
    Renáta

    • Vida Ágnes

      2017. március 11. szombat

      Jól csinálod, hogy felébreszted, nem szabad 4-5 órát aludni hagyni, mert ez mindig az éjszaka rovására megy. Ha a súlya 6 kiló, akkor a tápanyagigénye naponta testsúlykilogrammonként kb. 120 gramm, tehát összesen egy nap kb. 720 grammot kell ennie, tehát a 7-800 gramm tökéletes. Ne hagyd magad elbizonytalanítani 🙂

  • hk

    2017. március 10. péntek

    Kedves Ági!
    Kisfiam 26 hónapos lesz. 2 témában szeretnék Tőled tanácsot kérni.
    1. alvás
    Kezdettől rosszul alszik. Most a helyzet úgy néz ki, h 1x alszik nappal 2-3 órát, de soha nem egyben. Általában 1 óra múlva felébred, ilyenkor a visszaalváshoz néha elég, ha felveszem, néha cicit kér. Mindig hamar (max 5 perc) visszaalszik, ebből gondolom, h álmos és tényleg szüksége van ennyi alvásra.
    Éjszaka is gyakran ébred kezdettől. Pár hónapja bevittük a kiságyát a hálóba, mert már nagyon ki voltam merülve. Azóta vmivel jobban alszom, mert nem kell átmászkálnom a szobájába, de Ő ugyanúgy ébred, ilyenkor átteszem közénk és cicin alszik vissza. Csakhogy ezután köztünk is ébred és mindig cicit kér.
    Sokat álmodik, sokszor beszél álmában is, néha olyan zavart, amikor nappal ébred, mintha csak álmodna, aztán elkezd sírni akkor is, ha ott vagyok vele. Ez mitől lehet?
    Olvastam, h orrmandula probléma is lehet a gyakori ébredések oka. Már voltunk párszor fül-orr-gégészeten egyéb (fülgyulladás, fülmosás) dolgok miatt, de nem jeleztek orrmandula problémát. Vagy célzott vizsgálattal lehet csak kimutatni, ha gond van?
    És mi lehet az oka, h nappal is ébred? Esetleg a szopi miatt? H levegőt nyel közben? Bár nem szokott büfizni… Másra már nem tudok gondolni…
    2. szoptatás
    Pár hete úgy érzem, h nekem már nem annyira jó, h szopizik… Szinte minden ébredéskor kéri. Reggel, nappal is néha (ahogy fent is írtam), éjszaka… Ezek mellett nappal cicin alszik el, este pedig fürdés után cicizik, de ilyenkor már régóta nem alszik így el, úgyh ezután jön a mese, kis beszélgetés, játék, és alvás.
    Bár tejem még van, de néha fáj már, ahogy szopizik. Sokszor csak cumizik akár 20 percet is. Nem bújós gyerek, ezért nagyon szeretem szoptatni, mert így kicsit összebújhatok vele, ennek ellenére úgy érzem, h lassan megpróbálnám elválasztani…
    Mi a véleményed? Mit tanácsolsz, hogy kezdjem? Lelkiismeret-furdalásom van azért emiatt, ezt érezheti egyébként?
    És az lehet még ebben a korban, h a szopi miatt kevesebbet eszik mást?

    Még egy kérdés eszembe jutott a fentieken kívül: amikor felébred, akár éjjel, akár nappal, csak engem fogad el. És elalváshoz is. Ez is lehet a szopi miatt?

    Köszönöm, h válaszolsz!

    • Vida Ágnes

      2017. március 11. szombat

      Ez egy régi tévhit, hogy a kicsi a szopi miatt alszik rosszul. Valami más miatt ébred fel, de a megnyugvás számára a szopi, mert ezt szokta meg. Ebben a korban már nem szokott ilyen nyűgös lenni az alvás és ennek biztosan oka van (nem a szopi). Ha még nincsenek kint az őrlő- vagy a szemfogai, esetleg ez zavarhatja. Ha már kintvannak, akkor valóban okozhatja orrmandulaprobléma, de lehet más is a háttérben. Mivel már régóta tart a probléma, érdemes lenne alvásambulanciához fordulnotok.

  • Eszter

    2017. március 10. péntek

    Kedves Ági!

    Van egy 11 hetes kislányom és több kérdésem is lenne.
    1. Nappali alvással kapcsolatban. Éjszaka szépen alszik, 9-10 órát 2-3 ébredéssel, de nappal kb 2 órát van ébren , elfárad, sír, elaltatom, de 20-40 perc múlva ébred is. Ilyenkor teljesen kipihentnek tűnik. Így alszik kb 5 alkalommal ilyen rövidebb időket napközben. A kérdésem az lenne, hogy nem baj, hogy csak ilyen rövid időt alszik napközben? Mi lehet ennek az oka? Ill hogyan tudnám összevonni egy egy nagyobb alvásra ezeket a nappali pihenőket?

    2. Altatással kapcsolatban. A kislányom mindig sír elalvás előtt, és olvastam az egyik cikkedben, hogy az lehet az oka, hogy mikor hogy altatom, ami sajnos igaz is. Napközben általában kendőben, de van hogy hintában, mert szeretnék enni, lezuhanyozni. Este pedig cicin és ehhez jön, hogy természetesen néha kimegyünk sétálni, szóval van, hogy babakocsiban alszik ( ilyenkor nem sír).Szeretném megadni neki a biztonságérzetet, ezért egy rutint kialakítani, de ez azt jelentené, hogy minden alkalommal ugyanúgy altassam? Pl séta előtt altassam el és úgy tegyem be a kocsiba? És ha cicin altatom napközben, akkor nem gond, hogy kimarad a büfi ill az evés játék alvás rendszer ilyenkor hogy néz ki?

    3. Kötődéssel kapcsolatban. Ugye nagyon fontos, hogy a baba igényeire mindig válaszoljunk. Nem tudom mit tegyek olyan esetben, amikor olyasmit kell csinálni, amit ő nem szeret. Pl nem szeret hason feküdni, tornázunk és próbálkozunk a hason fekvéssel, de sír ha hasra teszem, hiába szórakoztatom. Ilyenkor szoktam hagyni kicsit sírni ( igaz szörnyen sajnálom) és hagyom dolgozni hason, mert meg kell szoknia. Az ilyen dolgok is befolyásolják a kötődést?

    4. Hasra fektetés. Meg fogja valaha szokni? Jár hozzánk konduktor tornázni, mi is tornázunk napközben, de látszik a kislányomon, hogy nem szeret hason lenni. A konduktor szerint mindenképpen hason kellene aludnia, de az meg a nehézkes altatás miatt még nehezebb.
    Köszönettel:
    Eszter

    • Vida Ágnes

      2017. március 11. szombat

      1. Egyáltalán nem baj. Ha utána kipihent, akkor neki ennyi elég.
      2. Ameddig többször rövidebbeket alszik, nincs igazán jelentősége, hogy mindig másként altatod el, de amikor már csak 1x hosszabbat alszik, akkor már jobb, ha mindkét altatás ugyanúgy és ugyanott történik. Hosszú távon arra lehet törekedni, hogy az egyik alvás a kiságyban legyen, a másik a babakocsiban, de az altatások módja lehet mindig más, pl. ha mondjuk a kendőben elalszik, utána azért beteszed a kiságyba.

      Ha cicin altatod, nem baj, ha kimarad a büfi, ilyenkor általában a baba nem eszik mohón, ezért nem nyel levegőt.

      3. Nem az a gond, ha sír a baba, hanem az, ha ilyenkor nem kap választ, megnyugtatást, nincs mellette senki, aki segít neki. Néha van, hogy olyat kell csinálni, ami nem tetszik a babának, de az ő érdekében van (pl. a hasrafektetés vagy mondjuk az orrszívás). Emiatt nem fog kevésbé kötődni hozzád.

      4. Ha kap szakszerű segítséget, idővel meg fogja kedvelni a hasrafektetést.

  • Ágnes

    2017. február 24. péntek

    Tisztelt Ágnes!
    Kisfiunk 11 hónapos és kb. 5 hónapos kora óta velünk alszik, közös ágyban.
    A probléma az,hogy egyre nehezebb,hiszen szépen nő a súlya,és csak úgy tudjuk elaltatni,hogy kézben hordozzuk,úgy,hogy fejét a vállunkra hajtja.
    Hogy lehetne őt apró lépésekben raszoktatni arra,hogy amikor álmodik,az ágyba tesszuk és ott aludjon el;ill legalább a napközbeni alvasokra a kis ágyába lehessen letenni.
    A jelenlegi szokás kialakulasa arra vezethető vissza,hogy a fogzasi fájdalom miatt többször felsirt és hiába nyugodott meg,aludt el újra miután felvettük,az újabb letételnel mindig felébredt és csak magam/magunk mellé téve volt hajlandó tovább aludni.
    Jelenleg is fájdalmas minden egyes fog kibujasa, nagyon szenved tőle még napközben is.
    Segítő válaszát előre is nagyon köszönöm!
    Tisztelettel: R.Agnes

    • Vida Ágnes

      2017. február 26. vasárnap

      Ha már nem bírjátok el, akkor altasd úgy, hogy leteszed az ágyra, simogatod, mesét olvasol neki, hozzádbújhat, de nem hordozod. Ha ez már jól megy, akkor lehet vele megpróbálkozni, hogy miután a nagyágyon elaludt, átteszed a kiságyába, de amíg intenzíven fogzik, ez nehezen fog menni, mert könnyebben felriad, érdemes megvárni a fogzás végét.

  • Renata

    2017. február 24. péntek

    Kedves Àgi!

    A tanácsodat, segítségedet szeretném kérni 8 hetes kisfiam altatásával kapcsolatban. Kezdetben egész jól ment az alvás, eleinte velünk az ágyban, de saját mózeskosarában, késöbb pedig átraktuk a kosarát a kiságyba. Egy hete sajnos ez felborult, és nappal egyáltalán nem éjjel pedig ritkán hajlandó a kiságyában aludni. Egyszerüen nem tudom megnyugtatni, amikor a kiságyban van. Próbálkoztam azzal, hogy kivettem, megnyugtattam majd visszatettem ismételve majdnem 2 órán keresztül de semmi hatás. Leginkább a kocsihordozóban tud elaludni napközben úgy, ha ringatom és susogok neki… de nem akarom, hogy ezt megszokja, valamint attól is félek, hogy ez a gerincének sem jó. A napirenden is változtattam, evés után büfiztetem, pelenkacsere majd játszószönyegre rakom mig el nem álmosodik és aztán jön az alvás, vagyis csak jönne.

    Tudnál esetleg valamit javasolni, hogy min kéne változtatnom, hogy jobb legyen a helyzet? Eléggé el vagyok keseredve.

    Segítséged elöre is köszönöm!
    Renáta

    • Vida Ágnes

      2017. február 26. vasárnap

      Napközben az lehet a gond, hogy már később szeretne elaludni, mint eddig. Ebben a korban legalább 1,5 óra ébrenlét kell két alvás között a babának, mire álmos lesz. Célszerű hason letenni a kiságyába, mert hanyattfekve hátrakapja a kezét és ettől felriad. Segíthet az is, ha altatáshoz egy takaróba csomagolod pólyaszerűen és nappal is sötétítsd be a szobáját. Ha pedig ezek nem működtek, érdemes lehet kipróbálni a cumit az altatáshoz, sokszor csak ez segít.

  • Lris

    2017. február 24. péntek

    Szia Ági!

    2 éves kisfiammal kapcsolatban lenne néhány kérdésem:
    1. Bölcsi: járt pár hétig heti két napot bölcsibe, mikor kiderült, hogy ha otthon vagyok és bölcsibe adom a gyerekemet, le kell mondanom a gyedről és a gyesről. Ezt nem akartam, úh kivettem őt, persze azóta kiderült, hogy ez a törvény csak a gyedre vonatkozik, szóval akár mehetne is, de most már nem szívesen adnám be újra. Ez mit okozhat benne? Jó és rossz hatása is volt rá, gondolom ezzel mindenki így van…
    2. Ha hármasban vagyunk otthon a négy hónapos öccsével, akkor egész jó a kedve, hisztizik, de még a „bírható” mennyiségben, Aztán ha a férjem hazajön… Akkor sokszor úgy viselkedik, mint akinek teljesen elment az esze. Magánkívül ordít mindenen, semmi nem jó, mindent a földhöz csapkod.. Ha anyukám jön, ugyanez van. Hogy lehet ezt kezelni?
    3. Testvérféltékenység: szereti az öccsét, puszilgatja, simogatja, de más rajtam kívül nem veheti fel a kicsit. Továbbá nem nézheti meg a játékait, nem lehet bevinni az ő szobájába… Kicsit félek, hogy mi lesz, ha elkezd a kicsi egyedül közlekedni. Ezt hogyan lehet oldani kicsit?
    4. Séta: mostanában úgy megyünk, hogy a kicsi babakocsiban, a nagy motoron, vagy gyalog. Általában hazafelé szokott gond lenni, nem akar jönni, és nem engedi magát felvenni se. Magánkívül ordít az utcán, hogy „anya nem bánt utcán”, mikor megyek felé, pedig soha nem bántottuk nyilván… 🙁 Hogyan lehet ösztönözni? Lehet, hogy fáradt is, ebben a sok téli cuccban hamarabb elfárad gondolom…
    5. Válogatás: mostanában egyre inkább csak az édes dolgokat hajlandó megenni. Nem akarok elmenni ebbe az irányba, eddig jó evő volt, mindent megkóstolt, de most egyre inkább válogat. Hogy lehet ennek elejét venni?

    Köszönöm előre is!
    5.

    • Lris

      2017. március 10. péntek

      Kedves Ági!

      Még kiegészíteném pár dologgal:
      5. Válogatás: szívem szerint nem engednék neki, és ha nem eszik valamiből, akkor majd legfeljebb eszik később, de félek, hogy nem fejlődik rendesen, így is alacsony a súlya, január végén volt két éves és csak 11,5 kg (87 cm). Sütit enne állandóan, de nem akarom ilyenekkel tömni, csak azért, hogy hízzon, hosszú távon nem hiszem, hogy ez jó lenne.. Szereti a spenótot és a brokkolit, a krémleveseket is, abban a pár hétben, amíg bölcsibe járt, azt mondták, hogy a többiekhez képest sokat eszik, de úgy tűnik, hogy ez mégsem elég, nagyon vékony. 🙁 Mit tanácsolsz?
      6. Evés: igyekszem úgy alakítani, hogy az egész család együtt vacsorázzon, de a férjem nem mindig ér haza időben, néha csak fürdés előtt. Viszont ő akkor nyilván éhes, akkor vacsorázik, és akkor persze a kisfiam is kér abból, amit ő eszik. Nem baj ez, hogy az este egy része így számára evéssel telik?
      7. Hazajönni a nagyszülőktől: újabban mindig sikítós hisztit vált ki, amikor haza kell jönni a mamától. Hiába készítem elő a dolgot: gyere, összepakoljuk a játékokat, öltözünk és indulunk haza.. Azonnal elkezd sikítva hisztizni és alig lehet felöltöztetni. Mire elkészül, már megnyugszik, de addig is rossz hallgatni, amit művel… Ezzel mit lehet kezdeni?
      8. Öltözés: egyedül akar öltözni. A cipőt már fel tudja venni, de a nadrágot, kabátot még nem, de nem engedi, hogy segítsek, csak visít. Örülök, hogy egyedül akar öltözni, de még nem tud, és enélkül is 20 perc, mire mindkettőjüket felöltöztetem, de ha még huzavona is, van, soha nem jutunk ki a levegőre. Hogyan lehet ezt kezelni?

      Nagyon köszönöm előre is!

      • Vida Ágnes

        2017. március 11. szombat

        5. Szerintem ez alkati dolog lehet, mivel kicsi alacsonyabb, mint a kora és kicsit vékonyabb is, de mivel jól eszik, valószínűleg nincs gond. Ha nagyon aggódsz miatta, érdemes megemlíteni az orvosnak, ritkán előfordul, hogy növekedési hormon hiány áll a háttérben, de ha a családban más is átlag alatti magasságú és súlyú, vagy gyerekkorában vékonyabb volt az átlagnál, akkor lehet, hogy nála is örökletes a dolog.

        6. Egyáltalán nem 🙂 Ez nálunk is mindig így volt, a kicsi mindig az apjával akart enni, baja nem lesz tőle.

        7. Ez egyfajta alkalmazkodási zavar, ami gyakori ebben a korban, egyszerűen rosszul viselik a kicsik a változásokat és tiltakoznak ellene. Néha segít, ha nem a hazaindulásról beszélsz neki, hanem arról a sok jóról beszélgettek készülődés közben, amit a mamánál csinált, ez segít feldolgozni, ami vele történt, amíg a mamánál volt.

        8. Oldd meg játékosan! Játszd azt, hogy te vagy a nagy varázsló, aki csiribú-csiribá felvarázsolja a kisfiúra a nadrágot. Az öltözködéssel kapcsolatos készségeit meg fejleszthetitek úgy, ha plüssmackókat vagy babákat öltöztettek közösen, így egyre ügyesebben fog menni az önálló öltözködés.

  • Zsuzsanna

    2017. február 24. péntek

    Annyi kiegészítést fűznék a korábban leírtakhoz, hogy napközben már akkor sírni kezd, ha leülök vele a szoptatós fotelba, illetve próbálkoztam pozíció és helyszín változtatással, de az sem sikerült. Napközben már attól sír, ha meglátja a cicim.

  • Zsuzsanna

    2017. február 24. péntek

    Kedves Ági!
    Szeretném a segítségedet kérni, a következő probléma megoldásában, igyekszem minél érthetőbben megfogalmazni.
    Kislányom 3200 grammal született, 20 hetes, jelenlegi súlya 7070 gr, anyatejes baba. Az etetések idejétől eltekintve többnyire jó kedélyű, vidám. Kap cumit, de jellemzően csak elalváshoz. A cumisüveget kb. 10 hetes kora óta nem fogadja el. Nagyjából 4 óránként evett korábban, szinte egész nap bukik, refluxos, az éjszakákat átalussza. Karácsony óta folyik a nyála és mindent a szájába vesz. A gond az evéssel van. Lassan ott tartunk, hogy sehogyan nem tudom etetni. Nagyjából 12 hetes kora óta van problémánk: az elejében úgy kezdődött, hogy elkezdett szopizni, pár percig evett, majd sírni kezdett és csak akkor maradt abba, ha függőlegesen felemeltem, ez után már nem tudtam folytatni a szoptatást. Mostanra ott tartunk, hogy vannak napok, amikor csak reggel és az esti lefekvéskor fogadja el a cicim, max 5 percig szopizik az egyikből,a másikra már nem mindig tudom átteni, mert elkezd feszíteni, és sírni. Ilyenkor a szoptatást már nem tudom folytatni. Próbáltam azt is h várok egy fél órát, vagy többet és újra próbálkozom, de többnyire ilyenkor sem járok sikerrel. Mivel napközben nagyon keveset eszik, illetve úgy érzem a tejem is kevés, ezért esténként, a fürdetés utáni utolsó etetésnél, amikor már kicsit bágyadtam, egyetlen egy féle cumisüvegből tudok neki pótlást adni, egy 7 hónappal idősebb baba anyukájának tejét (a tápszert nem fogadja el). Próbálkoztam kávés pohárral, svéd itatópohárral, több féle cumisüveggel, de semmiből nem fogadja el a pótlást. Napi négyszer cserélek pelenkát, mind pisis, bár a negyedik többnyire már inkább csak nedves, nem igazán van súlya. Kakálni 3-4 naponta szokott, de sokszor csak szélcső segítségével. A gyermekorvos a reflux miatt a hozzátáplálás megkezdését javasolta. Nem tudom,hogy cumizavara lehet-e, vagy szopizás közben az emésztése zavarja meg, esetleg a kezdődő fogzás okozhatja a problémát vagy a reflux miatt maródhatott fel a nyelőcső, de szeretnék mielőbb megoldást találni a problémánkra, mert félek, hogy sokszor a kiszáradás szélén járunk, úgy gondolom a 120ml/tskg tej közel sem fogy el egy nap.

    Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett. Előre is köszönöm.

    • Vida Ágnes

      2017. február 26. vasárnap

      A jelek egyértelműen a cumizavarra jellemzőek, ha fogzási fájdalom vagy reflux lenne, nem kezdené el a szopizást sem. A pótlást adhatjátok az ún. Szoptanít nevű készülékből is, így elkerülhető a cumizavar. Néhány napig kínáld meg gyakrabban anyatejjel, akár óránként is két mellből, így biztos jóllakik, megnő a tejmennyiség és elmúlik a cumizavar is.

  • Juli

    2017. február 24. péntek

    Kedves Ági!
    Védőoltással kapcsolatban szeretném a tanácsodat kérni.
    Majdnem 7 hónapos csecsemőnek ajánlott beadatni a meningococcus B elleni Bexsero oltást? A Neisvac C-t már megkapta 3 ill. 6 hónaposan.
    Utánaolvastunk, és félünk a mellékhatásától (Kawasaki szindróma). Elég tapasztalat gyűlt már össze a kockázatáról? Számunkra az a fontos, hogy ne legyen semmi baja a gyerekünknek, nem az ára miatt gondolkodunk rajta, hanem a mellékhatás miatt.
    Köszönöm válaszod.
    Juli

    • Vida Ágnes

      2017. február 26. vasárnap

      Most már lassan 10 éve adják itthon ezt az oltást, ami nagyon hasznos és eddig nem igazán olvastam olyan gyerekekről, akiknél jelentkezett volna itthon a mellékhatás, ellenben a betegség, amit megelőz nagyon veszélyes.

  • Törökné Ildikó

    2017. február 24. péntek

    Kedves Ági!

    A tanácsodat szeretném kérni!

    Kislányunk, Csillag, 2014.12.08.-án született, császármetszéssel ( nálam merült fel probléma a terhesség alatt, ami miatt sajnos így alakult).

    Élénk, gyönyörű, okos kiscsaj. Mindent megért, de még mindig nagyon keveset beszél. Az édesanyám is elmúlt 2 éves mire elkezdett beszélni és férjem részéről is van rokon, aki későn kezdte.

    Sokáig nem idegeskedtem, mert úgy látom hogy később érő típus, de azért mostmár kezdek félni picit…
    Január elején voltam pedagógiai szakszolgálatnál, egy pszichológusnál beszélgetésen, majd január végén Csillaggal és férjemmel együtt újra elmentünk hozzá.
    Azt mondta a hölgy hogy még nincs elkésve és hogy egyébként mindent rendben talál Csillagnál – a kúszás kimaradt, de mozgékony, barátkozó, mosolygós, kis energiabomba. A hallása is jó, szeret dudolni, táncolni.

    Abban maradtunk, hogy május végén találkozzunk újra és ha nem indul meg a beszéde, akkor elküld logopedushoz is.

    Az ‘apát’ úgy 1,5 évesen elkezdte mondani, de nem magától, hanem ha kértük. Aztán később kétszer kimondta hogy ‘igen’ és ‘szia’, de azóta nem. A ‘miaut’ es ‘vava’ ( ugatas :)), mar jo ideje mondja. A ‘nyam-nyamot’ tavaly szeptember óta használja ha enni v inni kér. Már az ‘anyát’ is használja, a ‘mamat’, ‘apát’, ha szól valamiért. A ‘nem’ szót is elkezdte :). A kacsara a ‘háp’ szót. Az almát próbálja, a halat és a hódot. Dal alapján a ‘bam-bamot’, meg a hoppá szóból a ‘hop-ot”.

    Nyilván nem szeretném, hogy a későbbiekben valamilyen hátránya legyen emiatt.
    Mit tegyünk, tehetünk most?

    Előre is köszönöm szépen a válaszodat!

    Tisztelettel és üdvözlettel:

    Törökné Jánosi Ildikó

    • Vida Ágnes

      2017. február 26. vasárnap

      A beszédfejlődése a korának megfelelő. Mivel a családban is volt olyan, akinél későn indult meg, illetve ő első gyerek, akik eleve később kezdenek el mondatokban beszélni, ezért nincs miért aggódnod. Sok meseolvasás, beszélgetés, mondókázás és hamarosan elkezd majd csacsogni ő is 🙂

  • Mária

    2017. február 24. péntek

    Kedves Ági!
    Ötödikes lányom „nem tanulásával” kapcsolatban szeretném a tanácsodat kérni. Reménykedem, hogy 11 éves esetében is kérdezhetek.
    Szorgalmas, dolgozó szülők vagyunk, jó példát mutatunk, tanultunk, rendesen dolgozunk, őt is erre ösztönöznénk, de hiába. Ha hazajön az iskolából, azt mondja kicsit pihen, mert a barátnője is így csinálja (ő jó tanuló.) A pihenés tv nézésből, tabletezésből áll, de ez elhúzódik, és úgy tesz, mint aki elfelejti, hogy lecke is van. Magától sosem kezdi el a tanulást, elő sem veszi a könyvet, füzetet, csak nagy unszolásra, többszöri kérésre. Természetesen ez először szépen, higgattan, majd fenyegetőbb stílusban történik. Ha nem ülök mellé és nem biztatom, úgy elhúzza az időt, közben ceruzát farag, rakosgatja ceruzáit, könyveit. Ha nem segítek, és nem ülök mellette, még este 8-9 órára sincs kész a lecke. Mint aki nem tud az idejével gazdálkodni. De ez már elsős korától kezdve így volt, csak nem volt ennyire feltűnő, most ötödikes. Az ötödiket egy új iskolában kezdte, mert az eddigi sulijában (vidéken laknak egy kis faluban) megszűnt a felső tagozat. Az osztályközösség jó, barátnői is vannak (őket is ösztönzik a tanulásra, tehát nem ők rontják el), szeret suliba járni (még jobb is a suli mint alsós korában).
    Sajnos már a nadrágszíjjal is ijesztgetem, hogy ráütök, ha nem ül le tanulni. Így, hogy folyton noszogatjuk és tanulok vele, gyenge 4-es tanuló. Úgy látom, esze lenne, csak nem érdekli és nem is akarja, ha meg leül tanulni, mintha gyorsan elkalandozna a figyelme, majd ha felállok és elmegyek onnan, tőlem kér állandóan segítséget, szinte nyúz. De ha ott ülök, akkor sem a feladatra koncentrál, nem köti le a tanulás, nem tud belemélyedni.
    Hiába a kérés, a fenyegetés, már tanácstalan vagyok. Sokszor az édességről sem tudjuk lebeszélni, ha vásárolni megyünk, ő is jön velünk, és beteszi a kosárba a csokikat.
    Nagyon szeretném a tanácsodat kérni, hogy mit tegyünk, hol rontottuk el, mert félek, ha ez így folytatódik tovább, nem lesz rendes szakmája, és nem tud bekerülni felsőoktatásba sem, pedig nagyon szeretnénk. Hogyan lehetne rá hatni? Vagy nyugodjak bele, hogy „lustának” született?
    Hálásan köszönöm előre is a tanácsodat.
    Mária

    • Vida Ágnes

      2017. február 26. vasárnap

      Ez az életkor ilyen 🙂 A fiam is ugyanennyi idős, őt sem érdekli a tanulás, de az osztálytársait se nagyon. Talán az segít egy kicsit, ha nem pihen hazaéréskor, hanem megírja gyorsan a házit és utána mehet játszani, ilyenkor általában könnyebben túllesz rajta, de még így is lázadozik néha.

  • Emese

    2017. február 24. péntek

    Kedves Ági!
    A 2.5 éves fiam altatásával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. 20 hónapos koráig
    szopival aludt el, nagyjából 10 perc alatt, de amióta abbahagytuk a szopizást (úton volt a
    tesó) az altatások egyre rosszabbak, akár 1-1.5 órát is eltartanak. Ezalatt az ún. altatásra
    szánt idő alatt a gyerek mindent kitalál, csak aludnia ne kelljen. Az esti programunk
    nagyjából így néz ki: 19:30-kor vacsi, 20:00 körül fürdés, legkésőbb 20:30-kor az ágyban
    van a gyerek és következik az esti mese, nagyon gyenge világítás mellett. Ő választja ki a
    mesekönyvet és miután elolvastuk, még hoz egyet, mondván, hogy “ezt még elolvassuk és
    utána alszunk”. De a második mesekönyv után hozná a harmadikat, majd a negyediket, de
    nem szoktam hagyni magam, inkább végigtűröm a hisztit, amit produkál. Megnyugtatom,
    aztán kiéneklem a tüdőmet, közben rászólok 23-szor, hogy ne üljön az ágyban, tegye le a
    fejét, ne sétáljon, ne álljon tótágast, ne rúgja a falat stb., és a 8.-ik altató dal után eszébe jut,
    hogy megéhezett, megszomjazott, a sünivel akar aludni, nem a nyuszival stb. Így az esti
    elalvásnak legtöbbször az lesz a vége, hogy én megunom és az esti puszi után leoltom a
    lámpát és kimegyek a szobából. Ő persze üvöltve rohan utánam, mindent megígér, hogy
    most aztán igazán gyorsan el fog aludni, csak menjek vissza vele a szobájába.
    Visszamegyek és akkor kezdődik elölről az egész cirkusz. Már annyira belefáradtam és
    teljesen tanácstalan vagyok, hogyan tudnám normális körülmények között alvásra bírni ezt a
    gyereket. Próbáltam rooibos teát, meleg tejet itatni vele lefekvés előtt, Mesélő Hold illóolajat
    párologtatni, masszírozni, Nyúl Bendegúz mesét olvasni, sötétben mesélni, képet
    ragasztottam a falára, hogy tudja, hogy éjszaka is vigyázunk rá, van alvó állatkája, levendula
    párnája, de eddig még látszólag semmi nem használt.
    Egész nap játszunk vele, együtt vagyunk, naponta legalább 2 órát rohangászik a szabad
    levegőn, dél körül alszik 1-2 órát. A tesóval látszólag megbékült, jól viszonyul hozzá,
    ráadásul már a tesó születése előtt is hasonló volt a helyzet.
    Bocsánat, hogy ilyen hosszú szöveget írtam, de gondoltam fontosak a részletek. Már
    teljesen tanácstalan vagyok és lassan már beleőrül mindenki az esti rituálékba. Kérlek,
    segíts, kedves Ági, mit tegyek?

    • Vida Ágnes

      2017. február 26. vasárnap

      Meseolvasás után engedd meg neki, hogy ő kapcsolja le a lámpát (így neki is lesz beleszólása a dolgok alakulásába), aztán válasszon egy meseszereplőt és a sötétben, fejből róla mesélj neki! Ez általában segít oldani az ellenállást és a sötétben elalszik a kicsi a mese alatt.

  • Angi

    2017. február 24. péntek

    Kedves Ági!

    Szeretném a segítségét kérni.
    Van egy 11 hónapos kisfiam. Apával együtt próbálunk neki szerető kiegyensúlyozott légkört biztosítani. Noel nem igazán volt sohasem nyugodt baba. Nagyon sokáig kínlódtunk a pocakfájással. A legnagyobb problémám, már ha ezt annak lehet nevezni hogy végtelenül cicifüggő. Napközben is azon alszik el, illetve este és az éjszakai ébredések alkalmával is csak cicin hajlandó visszaaludni. Nem lenne ez probléma mert imádom szoptatni, de júniusban érkezik a kistesó. Az aggodalmam itt kezdődik. Jó esetben három napig sem anya sem cici nem lesz. Megpróbáltuk, hogy az éjszakai ébredéseknél apa veszi fel, dajkálja, énekel neki, de sajnos annyira sír, ordít, belehergeli magát, hogy nincs szívem hagyni sírni. Odaadom neki a cicit. Nincs se cumink, sem cumisüvegünk. Nekünk egyik sem vált be. Imádják egymást apával, napközben nagyon jól elvannak, egyáltalán nem hiányol. Esti fürdetés apáé. Játszanak, mókáznak a vízben de a fürdőkádból kivéve apa már nem dajkálhatja, mert ordítani kezd. Nem tudom, hogy mit tudnék tenni nagyon aggaszt, hogy én elmegyek a kórházba hogyan fogja Noel baba lereagálni. Nem szeretném ha a kis lelke sérülne és három nap után apa is idegbeteg lenne.

    Nagyon köszönöm a segítséget!

    További szép napot!

    Üdvözlettel: Angéla

    • Vida Ágnes

      2017. február 27. hétfő

      A várandósság alatt megváltozik a tej íze és emiatt sok totyogó egyszercsak elkezdi elhagyni a cicizést. De, ha mégsem, akkor sincs semmi gond, azt a 3 napot át szokták vészelni minden különösebb gond nélkül, később pedig megnyugtatja majd, hogy nem csak a baba cicizhet, hanem ő is. A tandemszoptatás a tejtermelésnek is jót tesz, tehát nem kell tőle tartani. Esetleg ki lehet előtte próbálni, hogyan tud délután apával elaludni és 1-1 alkalommal este is lehet ilyet csinálni (az a jó, ha addig te eltűnsz, elmész sétálni stb. hogy apának kelljen megoldania a helyzetet, ne legyél ott „mentőövnek”, ha ugyanis a kicsi tudja, hogy anya ott van a közelben, kitartóbban sír). Hidd el, ezzel nem okozol semmi problémát, hiszen nem hagyod magára, hanem apa ott van vele. A fiam 20 hónapos volt, amikor a kicsi született, az első éjjel a mamánál aludt (gond nélkül, pedig előtte sose aludt nála), utána meg jól elvoltak apával (mondjuk csak úgy tudott elaludni, ha apa mellé fekhetett), aztán meg lelkesen szopizott ő is a kicsivel, de csak az első pár napban, utána már nem is érdekelte.

  • Melinda

    2017. február 24. péntek

    Kedves Ági!

    Két kislányunk van, a nagyobbik májusban tölti be a 4 évet, a kicsi még 8 hetes. Már a szülés előtt is sok gondolat felmerült bennem, hogy amit a nagyobb lányommal elrontottam, azt nem szeretném a kicsinél is elrontani; illetve hogyan tudnám jobb irányba terelni a már elrontott szokásokat. Ebben szeretném a segítségedet kérni.
    Az első dolog az étkezés,ami nálunk komoly gondot okoz. Réka 38. hétre 2300g-al született. A helyi kórházban a csecsemősök és a gyerekorvos nem engedték szoptatni mert akkor antibiotikumot kapott, és anyatej helyett cukros vizet adtak neki. Nagyon sokat fogyott, állandóan remegett, és így elvitték tőlem a megyei kórházba. Ez engem, első babás anyukát nagyon megviselt. A másik kórházban segítőkészek voltak, ügyesen megtanultuk a szopizást, de akkor ott, belém rögzítették az örökös méricskélést, hogy eleget evett-e, eleget hízik-e. Mindig kisebb mennyiségeket fogyasztott, de nagyon szépen fejlődött. Mire 1 éves lett, már le is szoktam a mérésről, hiszen mindent evett. 1,5 éves korában egyik napról a másikra az ennivalók nagyon nagy részét elutasította, és a mai napig is csak pár dologgal sikerült kiegészíteni. Pl csak kiflit evett, joghurtot, tej-kakaó ritkán, sima rizs, sima főtt tészta, sült krumpli, húslevesből csak a lé, kakaós csiga, palacsinta. Anyósomék szerint nem főztem/főzök rendes ennivalót (ez náluk a pörkölt, töltött káposzta és rántott hús) és ezért nem is eszik/evett rendesen. Anyukám rábeszélt hogy adjak neki több üvegeset, hiszen valami táplálót is kell neki enni, és egyszer úgy is visszaszokik a házi kosztra. Hát ezt sem kellett volna, mert 3 éves koráig ette, de annyit tudtam csalni, hogy fele fele arányban hígítottam főtt krumplival. Közben krémleveseket készítettem neki, így tudtam vele húst, tojást, zöldséget etetni. És ezeket eszi a mai napig. Sajnos az ovi sem hozta meg a kedvét az evéshez.
    Vissza lehet még őt terelni? Mikor kellett volna másképpen csinálnom? Apa munkája miatt mindig csak kettesben tudunk leülni együtt enni. A mai napig játszunk konyhásat-főzőset, de ha már én főzök az nem érdekli. Tudom hogy rágörcsöltem már akkor is erre a dologra és ezt biztos meg is érezte. A védőnő sem tud már tanácsot adni hogy hogyan lehetne rábírni a kóstolásra 🙁

    A második dolog a nuni dörzsölgetése. Mikor 2 éves lett és leesés gátlót tettünk az ágyára, akkor kezdte el csinálni, és mindig este elalvás előtt. A cikked alapján nem szóltam rá, igyekeztem nyugodtabb estéket teremteni és szépen lassan el is maradt ez a szokás. Szeptemberben  elkezdte az ovit, novemberben kertes házba költöztünk, végül január elsején megszületett a kis tesó. A költözés óta újra kezdte, és eleinte csak megint alvás előtt csinálta. De olyankor 1,5 órán át csinálta, teljesen bele lovalta magát és teljesen leizzad benne. Amióta haza jöttünk a kórházból, azóta már napközben is csinálja, és szépen ki is bővül a „nézők” sora. Először még apa előtt, majd a nagymamák előtt, végül a nagynénik előtt is csinálja. Jövő héten már mennie kell az oviba újra (itthon volt 2 hónapig hogy ne hozzon bacik az oviból), és attól félek hogy ez rosszabbodni fog 🙁
    Engem is nagyon bánt mert tudom hogy mi lenne a megoldás, de a pici miatt nem tudok vele pont akkor foglalkozni, amikor dörzsölgeti magát, és még napközben is képes akár 1 óra hosszát csinálni. Ráadásul a hugi is fél fél órákat alszik, így rövid az idő, és még a házi munka is vár rám.
    A másik dolog amit észrevettem ezzel kapcsolatban, hogy a költözés óta a rajzolás is „visszafelé” fejlődne. Tud formákat tárgyakat rajzolni, de azóta inkább csak színes vonalakat és firkákat rajzol; és kérésre sem nagyon akar pl csigát rajzolni, pedig előtte nagyon szeretett rajzolni.

    Milyen módszerrel tehetném kicsit nyitottabbá oldottabbá a lánykámat? Csak az idő és a türelem lenne? Annyira bánt hogy ezeket én okoztam nála, a túlzott féltéssel és aggódással. A picinél sem szeretném ezeket elrontani. Mi a véleményed?

    Köszönöm hogy végig olvastad a hosszúra sikerült levelem, várom a válaszod!

    Üdv, Melinda

    • Vida Ágnes

      2017. február 27. hétfő

      A gond az, hogy rájött, neki is kihatása lehet az evésre és elkezdte ő irányítani. A gyerekek általában azért csinálják ezt, mert annyi minden történik velük, amikre nincs ráhatásuk, hogy keresnek egy olyan helyzetet az életükben, amit ők tudnak irányítani és ha már általában olyan területet találnak, amiben érzik a szülőn a bizonytalanságot. Aggodalomra semmi ok, valamilyen válogatósság minden gyereknél előfordul ebben a korban, a lényeg, hogy minden tápanyagcsoportból (zöldségek, gyümölcsök, hús, gabonafélék, tejtermékek) egyaránt legyenek olyan ételek, amiket elfogad. Mindegy, hogy krémlevesként eszi a zöldséget vagy mondjuk tejturmixként a gyümölcsöt, a lényeg, hogy egyen mindegyikből. Ha korábban változatosan evett és most is, idővel elkezd majd mindent újra kóstolgatni. Segíthet még, ha együtt vásároltok be, ő választhatja ki miből főztök és utána együtt készítitek el az ételeket.

  • Zsófi

    2017. február 10. péntek

    kedves Ági!

    lányom 2 éves, 10 hetes terhes vagyok, ikreket várunk. kisvárosban élünk, itt szeretnék szülni hogy közel legyek a lányomhoz. itt az a protokoll, hogy 28 hetes terhesen befektetik az ikreseket.

    kislányom most kezdi a bölcsödét, olyan helyen, ahol nincs nyári szünet, szóval a mindennapjai tőlem függetlenül is hasonlóan fognak telni, nagyszülőkkel napi viszonyban áll, apukája szerencsére teljes mértékben kiveszi a részét a gyerek gondozásból, szóval az ellátásával nem lesz probléma.

    a lelki része a különlétnek viszont aggaszt. tervezünk neki mesélni arról az időszakról mikor anyát keveset fogja látni, ha minden jól megy minden nap bejöhet hozzám a kórházba, este skypeon tervezek neki mesélni. a kérdésem az hogy mire figyelhetnénk még? van-e olyasmi ami fontos lenne ebben az időszakban és nem gondoltunk rá? 3 hónap különlét után helyrehozható-e még a kettőnk kötődése?

    köszönettel, zsófi

    • Vida Ágnes

      2017. február 12. vasárnap

      Ebben a korban a kötődés nem megy tönkre néhány hetes különléttől, pláne, ha minden nap találkozhattok, de azért én utánajárnék annak, mennyire kötelező ez a protokoll, hiszen egészséges terhesség esetén teljesen szükségtelen és senki nem kötelezhet erre. A kislányod szempontjából az a legjobb, ha minden nap találkoztok, jelen vagy az életében, amennyire csak lehet.

  • Henrietta

    2017. február 10. péntek

    Tisztelt Ági!
    Szeretném a tanácsát,véleményét kikérni a következő problémában!
    Kisfiam Áprilisban tölti be a 4.életévét,és a mai napig nem hajlandó a Wc-be,bilibe kakilni!Ez a mai napig tabu nála!Volt olyan időszak kb 2 hónapja,mikor úgy éreztem,hogy hajlandó lesz valamit produkálni,párszor szükítővel ráűlt a wc-re,egy két percig úgy látszódott,mintha nyomna,és szeretné a wc-be kakálást,de egyáltalán semmi,elviccelte az egészet!Utána mondta,hogy a pelusba!Ilyenkor elő a pelus,aztán végzi is a dolgát!2 hete viszont elkezdte azt csinálni,hogy nem volt hajlandó még a pelenkába sem kakilni,ordított,üvőltött mint aki nem normális!5.nap már nem voltam hajlandó kaka nélküli napot,nehohy valami egészségi problémája adódjon belőle,ezért kénytelen voltam rá erőltetni!Tudom nem szabad erőltetni semmit,de már tényleg muszáj volt!Szó szerint visszatartotta a kakálást,majd mikor a pelus rajta volt,akkor is tutult mint a sakál,hogy Ő nem kakil,nem akarok kakilni!Már volt játék,tv,számítógép megvonás,de ez sem nagyon vált be!Már 2 és fél éves kora óta jár oviba,de ott sem kakilt még soha sem,mindig vissza tudta tartani!Már nagyon tanácstalan vagyok,és elkeseredett,hogy miért csinálja ezt velünk,meg persze magával is!Borzasztó nézni,ahogy szenvedteti magát!Drasztikus módszerrel nem próbálkoztam,de viszont a szilvalekvárt,joghurtokat adom neki folyamatosan!nem tudom hova visszavezetni ezt a tiltakozást!nem volt válás,soha nem hallott veszekedést köztem és a párom között sem!Kérem segítsen,hogy mit csináljak,hogyan tudnám megoldani ezt a problémát!?Hamarosan már pelenkát sem tudok ráadni,mert a kisfiam 23,4 kg!
    Hálásan köszönöm a tanácsot,és a segítséget!
    Köszönettel Henrietta

    • Vida Ágnes

      2017. február 12. vasárnap

      A szobatisztaság során sajnos van olyan kisgyerek, aki annyira jól akarja csinálni, hogy nem meri elengedni a kakit, szorongóvá válik. Később ehhez még jönnek a járulékos problémák (kicsípte és fáj, esetleg a visszatartásból adódó székrekedés), de általában nem szervi ok a baj, inkább a lelki, a megfelelni akarás.
      A szorongás oldásában meglepő módon segíthet a sok gyurmázás, valamint azok a játékok, amiknél el kell engedni valamit (pl. labdát dobálni vagy gurítan egymásnak).
      Néha segíteni szokott, ha elbújhat addig, amíg kakil, nem kérdezgeted őt, nincs „díszkíséret”, vihet magával játékot is a vécébe. Az se baj, ha kezdetben csak pelusba kaki így, aztán, amikor már kicsit oldódott a szorongása, magától ráül majd a bilire vagy vécére is. Gyakran a kicsi ugyanis szégyelli a kakit (sokszor ehhez mi felnőttek is hozzájárulunk azzal, hogy fújjolunk, amikor kakit látunk és ő ezt megjegyzi). Segíthet az ezzel kapcsolatos szorongás oldásában az is, ha elmesélsz egy mesét a kaki izgalmas útjáról a vécéből, a csatornán át a tengerbe és miután kakilt, együtt engeditek, hogy a kaki „elhajózzon”.

  • Veronika

    2017. február 10. péntek

    Kedves Ágnes!

    A 3 hónapos kisfiam nagyon szépen alszik 4-5 órákat is akár egyben, szépen szopizik, ébredés után sokat mosolyog, fogékony a játékokra foglalkozásokra is. Egyetlen dolog amivel nem tudtam eddig mit kezdeni az a játék utáni idő. 60-90 perc beszélgetés, játék után ugyanis elfogy a figyelme, látom rajta hogy álmos, de persze elaltatni nem tudom. Elkezd sírni, és mindegy mit csinálok vele, van hogy egy órát is végig sír. Szórakoztatni hiába is próbálom már ilyenkor, lefeküdni megint nem akar, beteszem a babahordó kenguruba és ugyanúgy sír. Kérdésem tehát az lenne, hogy baj-e ha ilyenkor sír a baba, illetve hogy mi a leghatékonyabb megoldás az altatásra?

    • Vida Ágnes

      2017. február 12. vasárnap

      A baba idegrendszere ilyen korban még éretlen és nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy álmos, viszont még nem akar elaludni. Ilyenkor egymással ellentétes folyamatok dolgoznak benne: álmos, fáradt, nem tud elaludni, ugyanakkor a sírástól még inkább felébred, felpörög, izgatottá válik és emiatt még fáradtabb lesz. Tehát azzal tudsz segíteni neki, ha nyugodt körülményeket teremtesz ilyenkor, de nem próbálod elaltatni. Pl. kendőbe teszed, hordozod, dúdolsz neki, vagy hintáztatod, esetleg beteszed a babakocsiba és lementek sétálni kicsit (a friss levegő segít megnyugodni és elaludni)

  • Fazekas Judit

    2017. február 10. péntek

    Kedves Ági!

    Köszönöm a lehetőséget, hogy kérdéssel fordulhatok hozzád.
    Kislányom 6 hónapos. 5 hónapos kora után egy héttel hátáról hasára forult, ezt azóta is csinálja. 2 héttel ezután hasáról hátára is tud fordulni. Ennek nagyon örülünk, de van ami nyugtalanít. Gyakran hátrafeszíti magát és szinte hídat csinál, a fejét is hátraszegezi, vagy arra támaszkodik és úgy csinál hidat és tolja is magát a feje irányában. Ezt leginkább a kiságyában csinálja, ahol egy-két ilyen után a rácshoz ér a feje. Van körben macis rácsvédő, nekem úgy tűnik, hogy azt nézi, lehetséges ez?
    A kezével ügyesen fog, egyik kezéből a másikba pontosan, ügyesen átteszi a játékokat, nyúl is a játékok felé, tőlünk elveszi őket, a kezét nézegeti, forgatja. Eleinte nem nagyon szeretett hason lenni, sokat nyögött, de gyakoroltuk, és az már megy, a fejét csak ritkán teszi le pihentetni.
    Újszülött korától sokszor oldalán altattuk, és a fejét kissé hátraszegezve
    tartva aludt. Egyébként nagyon figyelmes, mosolyog ránk, nem ijedős,
    egyedül leköti magát, nyugodt, eljátszik, kezével markolássza a játékokat
    és szájába teszi, kacagni is tud, a gügyögés hullámokban van, csinálja 1-2
    hétig, majd elhagyja, majd újra kezdi, de alapjában véve keveset gügyög, sokat sikong.
    Elaludni csak úgy tud, hogy ha valami pihe puha játék az arcához, ill. a fejéhez ér. A rácsvédőhöz is ezért megy?
    Császárral kellett szülnöm magzati tachykardia miatt. A kiemelés után nem
    sírt fel, fél percig adott neopuff után rózsás lett és jó sírási hang volt.
    Utána nem volt vele probléma. Apgar 6/9. Az én zárójelentésemre ezt írták:
    Hypoxia intrauterina imminens fetus.
    A kérdésem az lenne, hogy ez valóban méhen belüli oxigénhiány és okozhat a kislányomnál valami problémát? Az oxigénhiány csak a kiemelés után, vagy már korábban felléphetett? (ezt már akkor frissében is kérdeztem, de semmi konkrét választ nem kaptam, csak azt, hogy „utána olyan jól volt”.)
    Illetve el kellene vinnem a hátrafeszítés miatt megvizsgáltatni vagy ez még
    normális? Nekem tényleg úgy tűnik, mintha azt keresné, hogy milyen játék van körülötte.
    Nagyon várom a válaszodat és nagyon szépen köszönöm előre is, nagyon sokat jelent, hogy tudok kitől kérdezni ebben a dologban.

    Üdvözlettel:
    Judit

    • Vida Ágnes

      2017. február 12. vasárnap

      Mivel egyébként szépen fejlődik, nem kell ezek miatt aggódnod. A babák ebben a korban nagyon érdeklődőek és sokszor csinálnak furcsa mozdulatsorokat, de mivel ő az életkorának megfelelő időben tart a mozgásfejlődésben, nem kell aggódni amiatt, hogy kicsit feszíti a hátát (ez akkor lenne probléma, ha csak ezt csinálná és közben látványosan erőlködne, sírna, mert nem tud átfordulni). Szerintem szimplán csak jobban akarja látni, mi van a rácsvédőn, de még nem tud másként odafordulni, azért csinálja ezt.

Baba Altatás Hatásosan Tréning

baba alvás, baba alvászavar, baba alvásigénye

Őszintén az anyaságról, anyai érzelmekről


Klikk ide a könyvért >>

„Igazi” Szülésfelkészítő Tanfolyam

szülés, császármetszés, terhesség, terhesség hétről hétre

HVG Goldenblog Szakértői díj 1. helyezett

Goldenblog 2011 Szakértői díj

Kövess a közösségi médiában is!

Youtube

Facebook
Instagram

Kapcsolat

Copyright © 2007-2022 · Kismamablog Kft. · Minden jog fenntartva
Kapcsolat | Webáruház
Adatvédelmi tájékoztató

Powered by OptimizePress 2.0