Kedves Ági!

Kislányom 19 hós és az elalvással vannak gondjaink. Úgy tud csak ellazulni, ha mászkálok vele és közben markolássza a hajamat. Van, hogy még ez sem jön be napközben, és akkor nem is alszik semmit, estére viszont kidől. A hajas dolog nem is zavar, a cipelés viszont annál inkább, mert várjuk a kistesót, 20 hetes terhes vagyok, és már egyre megterhelőbb a dolog. (Régebben cicin aludt el, de más módszer ezeken kívül nem jött be az ellazításra, most meg már nem szopizik.) Ha leülök vele, azonnal elkezd sírni, nagyágyban együtt fekvés szintén nem jön be, mert csak forgolódik és a vége az, hogy megszökik, ha próbálom magamhoz húzni, hogy odabújjon, akkor sír, menekül… Éneklés, mesélés sem vált be. Úgy érzem, már mindent megpróbáltam, de egyszerűen nem működik a dolog. Mit tehetnék, hogy megoldódjon a helyzet? Hogyan tudnám valahogy mégis ellazítani a járkáláson kívül?
Köszönöm válaszod!
Ági

Kedves Ági!!

Kisfiam 1 éves múlt. sokat büfizik, és nyeldesi vissza. Néha bukik is. Gyermek gasztróra küldtek bennünket. Mi lehet a baj? Milyen vizsgálatot fognak végezni? Köszönö

Kedves Ági!
5 éves, ovis fiammal van az a „gond”, hogy az oviban és más helyeken nagyon bátortalan. Itthon meg nagyon eleven, sőt..
Ovónéni azt mondja, ha feladat van, amire válaszolni kell, akkor alig mer megszólalni, fél válaszolni akkor is ha tudja a megoldást. A társaival is. Mivel tudnám bátorítani? Állandóan megdicsérem a dolgait, Őt is. Próbálok sok figyelmet fordítani rá. Van egy 2 éves kistestvére is, de igyekszem nem háttérbe szorítani, sőt csinálunk csak vele programokat.
Választ előre is köszönöm!
Erzsi

Kedves Ági!

A 11 hónapos kisfiam étkezésével kapcsolatban lenne kérdésem. Mi még csak ott tartunk, hogy jól összepürésített gyümölcsöket hajlandó megenni. Zöldséget csak akkor eszi meg ha babajoghurttal összekeverem neki. Ha már egy pici darabot is talál az ételben olyannyira elkezd öklendezni hogy attól félek, hogy megfullad. Mielőtt lenyeli az ételt előtte jól megforgatja a szájában hoy van-e benne valami darabka. Most már azokat a zöldségeket sem eszi meg joghurt nélkül amiket eddig megevett natúrban. A másik dolog az, hogy nem eszik meg a kölesgolyón kívül semmi kézzel foghatót. Adtam neki a kezébe kiflit elkezdte szopogatni meg rágni ( a foga miatt jólesett neki szerintem) de amint nyálas lett és elkezdtek darabok lejönni róla undorral eldobta és azóta már meg sem hajlandó fogni sem a kiflit sem a zsemlét. Zöldséget és gyümölcsöt esélytelen adni neki meg megérinti és attól is undorral elfordul és mutatja a kezét nekem hogy töröljem meg. Próbáltam neki banánt, párolt almát, párolt zöldségeket adni a kezemből is de nem megy neki úgysem. Hagyjam és majd megérik rá?

Köszönöm a segítséged.

Kedves Ági!

2,5 éves kislányom 1 éve jár bölcsibe, amit igazán szeret, reggelente örömmel indul. Ennek fő oka szerintem az, hogy szereti a gondozónőjét. Ki is mutatja, mondja neki is, nekem is, hogy így van. Pár napja tudtuk meg, hogy a gondozónő már csak néhány napot lesz velük, aztán elhagyja a bölcsit magánéleti okok miatt. Az utódjával már találkozott a kislányom, igaz nem sok időt töltöttek el együtt, ma reggel közölte velem, hogy nem szereti…Próbálok pozitívan hozzáállni, kicsit „reklámozni” az új hölgyet, de rettegek a pillanattól, amikor a lányomban tényleg leülepszik, hogy ez a változás végleges, a kedvenc gondozónéni nem jön vissza többé, ne keresse…Mit tehetnék szerinted, hogy könnyebbé tegyem neki az elválást, elfogadja, hogy nem lesz többé „G” néni?
Nagyon szépen köszönöm! Timi

Kedves Ági!

8,5 hónapos a kisfiúnkkal nagy változásokat élünk meg. Egyrészt 1 hete nem szopik, ami inkább engem visel meg, sem mint őt  Olvastam, hogy ilyen korban inkább sztrájkról beszélünk, nem elválasztásról. Azt gyanítom, mivel sokszor harapott, amire én felsikítottam, ő megijedt. Sokszor már az idegtől leizzadva ültem le szoptatni, és azon a reggelen, amikor már végleg nem kellett neki, előtte halogattam a szoptatást, féltem tőle, nem akartam, férjemmel veszekedtünk emiatt. Szerintem ezt megérezhette, mert amikor már odamentem, nem akart szopizni, és ez sajnos azóta is tart. 2 naponta megkínálom, de nem akarja.

1. Nem tudom, hogy van-e köze a fentiekhez, de azóta apás lett. Olyan rossz érzés, mintha haragudna rám, nem úgy mosolyog, és inkább az apjához kötődik. Szerinted létezik ilyen? Én mindig is „keveset” játszottam vele, próbáltam akkor dolgozni, amíg fent volt, nem hordtam magamon, mindig letettem etetés után. Most iszonyú lelkiismeret furdalásom van, hogy elrontottam, többet kellett volna összebújni stb.

2. Nagy problémám továbbá, hogy amióta nem kér szopit, a tápszert sem fogadja el. Írtam már Neked róla, hogy fecskendővel adtam neki, mert a cumisüveget, illetve semmilyen itatóeszközt nem fogadott el. Most már fecskendővel sem tudom neki adni. Itatni már sikerül svéd itatópohárral, gyümölcslevet kap, de a tápszerrel sikertelenül próbálkozom. Kérdésem, hogy mennyire probléma az, ha nem iszik tápszert? Az orvosom azt mondta, 3 éves korig igyon tápszert, és ne tehéntejet. De én egyáltalán nem tudom beleerőltetni sem a tápszert, sem a lefejt anyatejet. Amit tenni tudok, hogy főzelékbe, gyümölcsökbe belecsempészek neki, de ez nem több, mint napi kb. 200 ml, ráadásul idővel már darabosabbat eszik, egyre kevesebb pépeset fog fogyasztani, amibe belekeverhetném. Mi a véleményed?

3. A zöldségekkel is hadilábon állunk.:) Korábban megevett szinte mindent, zöldfőzelékeket is, de most csak gyümölcsöt kér. (mindig én főzök neki) Mivel akadtak korábban súlyproblémáink, én is azon anyukákhoz tartozom, akik inkább odaadják a gyümölcsöt, csak hogy egyen. Olvastam az írásodat, miszerint nem szabad azt adni, amit szeretne a baba. Érvényes ez ilyen pici baba esetében is? Megérti, hogy csak a főzeléket eheti meg, és hiába sír, nem kap gyümölcsöt?

4. Létezik olyan, hogy a baba a különböző napszakokban következetesen ugyanazt kívánja? Tehát pl. 11-12-kor gyümölcsöt, délután 15 kor pedig inkább a főzeléket, és így ha főzelékkel kínálom 11-12 körül, nem fogadja el, de 15-kor már igen?

5. Mi lehet az oka annak, ha éjszaka, vagy hajnalban többször felsír, de cumira általában rögtön visszaalszik? Én eddig a fogára gyanakodtam, de ez a jelenség már 3 hónapja tart. Remélem, hogy nem szomjas, vagy éhes, mert egész pici korától kezdve nem szoptattam már éjjel.

6. Normális, ha naponta 4-szer eszik, kb. 200-250 grammot? 8 kg a súlya. Több etetés nem nagyon fér bele a napirendbe.

Köszönöm szépen ezúttal is!

Kedves Ági!

Először is szeretném megköszönni, hogy hétről-hétre segítesz nekem és a kérdéseimre mindig válaszolsz!
A cikkeidet is mindig olvasom, nagyon nagy segítség vagy nekünk anyukáknak! (főleg azért is, mert sajnos a saját védőnőm nem segít nekünk semmiben. Nem jön hozzánk és a tanácsadáson a méréseken kívül nem csinál mást. kérdezni sem tudok tőle).

Ma a 10 hónapos kislányom táplálásával kapcsolatban lenne kérdésem.

Napi 5-ször étkezik.

Reggelire 180-200 ml tápszert eszik.
Tízóraira és uzsonnára babapudingot, tejpépet, saját készítésű gyümölcsjoghurtot, gyümölcsös krémtúrót.
Ebédre husis főzeléket 180-200 gramm között.
Vacsorára 200-230 ml tápszert.

1. Szeretném megkérdezni, hogy szerinted jó-e ez így, ahogy csinálom?
2. Ehetne már mást is tízóraira és uzsonnára?
3. A vacsora tápszert mikor érdemes kiváltani szilárd étellel?
4. Nem baj, ha tízóraira és uzsonnára is tejes dolgokat kap?
5 Mennyi tejterméket fogyaszthat egy nap?

Válaszodat előre is köszönöm szépen!
Szép hétvégét kívánok!

Kriszti

Szia Ági!
Már hetek óta akarok írni Neked, de mindig lemaradtam az időpontokról.
Azért írok Neked, mert eléggé kétségbe vagyok esve. Kislányom most volt 1 éves (1 gyerekünk van). Az a legfőbb problémám, hogy mivel én vagyok itthon vele a hét nagy részében(egyedül ketten), ezért állandóan engem akar,engem keres a nap folyamán. De ezt úgy értem, hogy ha kimegyek a szobából, akkor jön utánam 10 másodpercen belül és jó esetben „csak” 1-2méter távolságban tesz-vesz körülöttem, de gyakrabb az, hogy a lábam szárába kapaszkodva sír felfelé nekem, hogy vegyem fel vagy foglalkozzak vele. Ettől már teljesen kikészültem, mert már azt is meggondolom 100x, hogy egy szenvdicset megegyek-e vagy egy kávét csináljak-e, mert akkor tuti sírás van a lábam alatt. Pedig próbáltam nem elkapatni, nem felvenni mindneért,stb.,de kb 8 hónapos korától elkezdődött ez az időszak és azóta is tart… Ha néha-néha nekiállok főzni, az meg végig veszekedés a kislánnyal, mert nem nagyon tolerálja persze azt sem. Pedig próbáltam türelmes lenni és mindig adni a kezébe valami rágcsálnivalót vagy játékot, betettem az etetőszékbe, hogy onnan nézhessen engem, de nagyon egyik sem használt. Még az etetőszékben valameddig elvolt. Nagyon terhes ez már nekem így, mert segítségem nem sok van: anyósom már nem él, szüleim segítenek kb.heti 1x, de nekem ez nagyon kevés. Barátnőimnek mind van min.1 gyereke, húgomnak is van kisfia, tehát segítségre nem számíthatok sajnos. Párom mire hazaér este 6 óra van és minden egyes nap hullafáradt. Tőle még egy fürdetésre sem számíthatok,semmire. Minden rám vár a gyerek körül… Ráadásul a férjemmel a gyerek születése óta sokat veszekszünk, sok mindenben nem értünk egyet és ebből kifolyólag kicsit el is hidegültünk egymástól. Tehát még lelkileg sem érzem magamhoz közel, pedig már az is sokat számítana nekem, ha tudnám, hogy megért és segít vagy támogat bizonyos problémákban. Ráadásul egy gyerek az apjához is tartozik, nem csak az anyjához!
Gondoltam már bébiszitterre is, de a férjem nagyon zsugori, nem menne bele, hogy valakinek fizessünk, még pár órát sem.
Tudom, hogy ez az időszak minden anyukának nehéz általában, de úgy érzem, hogy ez sehogy sem igazságos így. Miért nekem kell a nap 24 órjában ügyelnem, miért nincs több segítségem, miért nem segít a férjem semmit?? Szerintem egy kicsit depressziós is vagyok, de még pszichológushoz sem tudnék eljutni, mert nem tudnék heti fix segítséget kérni senkitől, ráadásul akinek eddig mondtam, az mind csak legyintett a problémámra.
Mit csináljak a kicsivel szerinted, hogy ne legyen a sarkamban egész nap ennyire? Még a szobájában a játékot is abbahagyja, ha kimegyek onnan és követ..
Köszönöm a segítségedet!

Kedves Ági!

Alvással kapcsolatban szeretném a segítségedet kérni.
Kisfiam májusban volt két éves. Három hete történt vele egy baleset, melynek során megütötte a fogát. Így nagyon okosan, elfogadta, hogy nem cumizhat. Azóta sem kéri, viszont az altatás az most több órás feladattá vált. Idáig is nehezen aludt el, de most végképp.
Mit tehetek, hogy könnyebben el tudjon aludni?
Köszönettel:
Asztalosné Szipőcs Erika

Kedves Ági!

Három gyermekem közül a középső miatt kérdeznélek, aki 6 éves, és most kezdte az iskolát. Jó képességű, impulzív gyerek, kicsit úgy működik, mint egy barométer, tüneteket produkál, ha valami nincs egyensúlyba a családban. Eddig nagyon magamra vettem, mert eléggé szimbiózisban vagyunk, és csak kettőnkre fókuszáltam, most már a családi rendszerben gondolkodom, és igyekszem nem túlaggódni. 4 évesen az óvodakezdés után két héttel éberebben aludt, átjött, közben megindult egy kis pisi. Ez hetente 2-szer fordult elő, aztán az ősz alatt lassan megszűnt. 5 évesen ugyanebben az időszakban ugyanezek történtek, de már kora tavaszig tartottak. Tavasszal lett 6 éves, a ballagáson is ügyesen szerepelt (amit nem szeret, de megcsinálta). A ballagás után két hétig még maradhatott nyári oviba, mivel mindketten dolgozunk. Olyan hisztiket csapott, mintha akkor szoktatnánk be 3 évesként az oviba. Teljesen irreális volt a viselkedése. Aztán kezdődött, hogy éjszaka teljesen bepisilt, nagyon mélyen kezdett aludni, fel sem ébredt rá. Aztán a nyár további részére megszűnt a dolog (de nagyon ragaszkodott hozzám, semmilyen gyerekprogramra nem ment el nélkülem, még a nagyszülőkhöz se), és iskolakezdéskor újra kezdődött. A szeptember első két hetében vagy négyszer-ötször fordult elő. Ekkor bepánikoltam, segítséget kértem egy szakember ismerősömtől, akivel át tudtuk beszélni, hogy anyaként hogy is vagyok ebben, ezért írtam, hogy jelenleg bízok abban, hogy elmúlik, több odafigyelést szentelek neki, jó kis beszélgetéseink vannak, és szívesen megy iskolába. De ennek ellenére a szeptember második felétől teljesen mindennapossá vált a bepisilés, pisiben ébredés. Nagyon mélyen alszik, és olyan álmokról számol be, hogy kígyót látott, meg bogarak másztak rá. Ezért fordulok hozzád, hogy vajon mi miatt lehet ez. Keresem a kulcsot. Mindhárom gyerekem között igyekszek egyensúlyt tartani. A nagyobbiknak is nehéz, mert új tanítóbácsijuk lett, több a tanulni valója, a legkisebb, meg egyedül maradt az oviba. Mivel elolvastam a tanácsaidat ebben a témában, ezért az a kérdésem, hogy hogyan segítsem a lányom, mert már kezd attól szorongni, hogy ha megtudják, akkor kinevetik. Én biztatom, tudunk erről humorosan is beszélni, de a tünetek vannak, és egyelőre fokozódnak. Tegnap éjjel 11-kor pisiltettem, de 5kor bepisilt. Ma 11-kor és 4-kor is wc-re tettem, így száraz maradt. Lehet ez egy eszköz? Nem akarom szakemberhez vinni, mert nem akarom a szorongásait növelni. Iskolába folyamatosan kapja a jó visszajelzéseket, napocskákat, és nem várom el a kitűnőséget, ennek ellenére 8 éves tesója eminens, és verseng vele.
Bízom magamban, és benne, hogy megoldjuk, de jó lenne egy két gyakorlati ötlet, hogyan csináljuk.

Kedves Ági!
A kérdésem a következő: A kislányom 21 hónapos és még nem mond értelmes szavakat. Annyit mond, hogy babi, mamimami, az állatokat utánozza, pl: vau-vau, miaú stb. Ennek ellenére mindent megért és végre is hajtja, amit mondunk neki. Inkább csak mutogatja, hogy mit szeretne. Kell e még ilyenkor szakemberhez fordulni? sokan mondták, hogy gyermekük 2 éves kora körül kezdett el beszélni.
A másik kérdésem, az, hogy miért nem ül le a bilire? Ruhástól ráül, de pelus nélkül felugrik róla. Pedig, ha meg kérdezzük, hová kell pisilni, meg mutatja, hogy a bilibe.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Timi.

Jó napot kivànok! Nekem egy olyan problèmám van,amit eddig senki nem tudott megmondani hogy a gyermekem miert csinàlja.
A kislányom 16honapos es minden lefekvès elött vagy csk ugy mikor oda bujik hozzank megfeszül es nyög mint mikor kakilna. Teljesen leizzad ès egyátalan nem is tudjuk hogy mièrt csinlja. A vèdönönk azt mondta pukiznia kell. De azt normálisan csinâlja ès nem igy. Arra lennènk kiváncsiak mièrr nyög ès mièrt csinálja? A másil kèrdèsem,hogy a kislányom mièrt nem eszik normálisan.Szoval ha a mamáknál van mindemt megeszik,de ha itthon van mindent kiköp pedig nem fözök rosszul…Elöre is köszönöm válaszat.
Tisztelettel: Kovácsnè Èvi

Kedves Ági.
Kislányom most 9 hónapos,és borzasztóan rossz alvó. Fél éves koráig nagyon szépen aludt éjaszaka is,nappal is,de azóta éjszaka többször sírva ébred,nehéz visszaaltatni.Biztosan a foga is bántja, még csak 1 foga van kint.De mégis mit csináljak,hogy éjszaka jobban aludjon ő is,meg mi is.?Napközben is elég furán alszik:mivel reggel nagyon korán ébred,így még oylan 8 körül alszik egy fél órát. Aztán alszik délben,az a hosszabb alvása,deaz is csak max 1 óra.És még délután is alszik mert nagyon nyűgös,fáradt,olyan fél 5 körül. Fürdés este 8-fél 9 körül van. Hogyan tudnék változtatni az éjszakai felkeléseken? Köszönöm előre is a segítségedet.

Szia Agi!

Irtam mar korabban a bolcsibeszokatasrol, mostmar jobban megy (4 het utan). Meg mindig sir ha otthagyjuk a bolcsiben, de amint kilepunk a szobabol, hamar abbahagyja-neha azonnal, neha 1-2 perc- ez igy akkor mar rendben van gondolom?
A poharat mindig ledobalja, hogy tanithatom neki hogy ne tegye? Az ivast meg mindig nem kedveli, cask ha tejcsi cumisuvegbol, azt szereti foleg.
Amint meglatja hogy Apa vagy en mobillal, laptoppal, vagy massal foglalkozzunk, addig hisztizik amig meg nem kapja, de en nem vagyok hive annak hogy laptoppal jatszon. Hogyan lehet a hisztirol lenevelni? Nagyon akaratos tud lenni! Ez mar a hisztikorszak?
Most 14 honapos, es aggodom picit, mert nem szereti ha olelem, eltolja magat, es gyakran atnez rajtam. Mikor kezdenek a babak olelgetni? Ha odaadom a szundikendojet este (kis bocika) akkor annak mindig orul es az arcahoz dorgoli, szoval mintha megolelne, de se Apat, se engem nem olelget. Adhat ez okot aggodalomra?
Meg egyszer koszonom a segitseget!
Udv, Vivien

Kedves Ági,

2 kérdésem lenne 16 hós kisfiammal kapcsolatban.

Régebben, amikor a ki-be pakolászást kezdte, nagyon szívesen segített nekem visszapakolni az edénybe, polcra stb egyszóval rendet tennj. Mindig megdicsértem érte.
Az utóbbi időben ez nem megy. Oda sem jön, ha hívom hogy gyere segíts anyának elpakolni, meg sem hallja, vagy mosolyogva másba kezd..mondjuk könyvet lapozgat. Nem szokása nagy rumlit csinálni, de pl este lefekvés előtt azt a pár játékot sem akaródzik elrakni. Volt, hogy segített az ha egyet anya egyet ő rakott, ezzel mindig bepróbálkozom, hogy közösen csináljuk, de már ez sem segít. Nem tudom meddig lehet/kell ilyen esetben kérnem, hogy segítsen. Nem akarok fél órákat rimánkodni neki. Ha már nem győzöm kivárni/kérni, elrakom én (vagy mondjuk időre sietnénk vhova és menni kell).
Amikor van lehetőség szólok neki, hogy ez az utolsó buborék és utána elpakolunk és esti mesét olvasunk, vagy utolsót gurítunk a labdával stb.. De ezek sem segítenek sokszor. Még nincs is itt a dackorszak, és már megállt a tudományom. Nincs türelmem könyörögni és kivárni, mert látom hiába kérek várok, nem csinálja. Mi a jó ilyen szitukban? Mit csináljak?

A másik az önálló evés. Kb 1 hónapja gyakorol kanalazni, addig nem volt kedve. Egész ügyes, de 1-1 evés alkalmával ő max pár kanállal eszik, a többit kéri én adjam. Ő max kevergeti az ételt, vagy csak fogja a kanalat. (1kanál nála, 1 nálam) Jó ez így? Vagy vhogy jobban kéne ekkora gyereknél erőltetni az önálló kanalazást?

Köszönöm, ha tanácsaiddal ismét segítesz!

Annamari

Kedves Ági!

Kislányom 23 hónapos. Három kérdésem lenne.
1. Nem igazán használ egyedül kanalat. Ez azt jelenti, hogy leginkább kéri, hogy etessem. De van, hogy magától megeszi a tejbegríz nagy részét és a joghurtot is. Igaz ilyenkor minden csupa joghurt. Én azt veszem észre, hogy a könnyebbik utat választja. Mivel tudnám rávenni, hogy egyen magától?
2. Szobatisztaság. Nyáron elkezdtem szoktatni bilire, wc-re. Gondoltam a melegben jobb, ha nincs rajta pelenka. Pelenka kevés fogy(ott), mosószer annál több. Én szoktam elvinni wc-re, de néha-néha Ő is mondja. Viszont egyik nap olyan, mintha direkt pisilne, kakilna be, ilyenkor kérdezem, vagy viszem wc-re, ott közli, hogy nem kell, majd a szobában 1-2 perc múlva bepisil. Majd másnap szól, hogy menjünk pisilni vagy, ha viszem, a wc-re belepisil. Tudom, hogy meg kell érnie rá, de nem tudom, ezt mi okozhatja. Viszont most már hűvösebb van, így kint elég rizikós a bugyi. Ha adok rá kintre pelenkát, bent pedig bugyit, az megzavarja? Mit tanácsolsz?
3. Altatás. Sokáig cicivel aludt el, de erről leszokott/leszoktattuk, mert már nem tudott ellazulni rajta és így nem volt valami kellemes élmény. Most úgy alszik el, hogy a hátán kell tartani a kezünket. Az lenne a kérdésem, hogy idővel ezt is kinövi, vagy majd kell ezen változtatni?

Köszönöm, Dia

Kedves Ági!
Nekem több kérdésem lenne, remélem tudsz bennük segíteni.
Először is 2 éves kisfiamnál megesik, hogy napközben nem alszik (próbáljuk elkerülni, de néha nem tudjuk) és ilyenkor jellemző, hogy este elalvás után sokszor felébred, és hosszan sír, üvölt, alig tudjuk megnyugtatni, és megnyugvás után is sok időbe telik (30-60 perc vagy még több) mire vissza tud aludni, addig ott kell maradni mellette. Van, hogy egy-egy éjjel ez többször is megismétlődik. Ennek mi az oka? Azzal el tudjuk kerülni, ha alszik napközben?
Szintén 2 éves kisfiammal kapcsolatban lenne még kérdésem. Tud, már jó régóta megvan mind a 20 foga, de nem hajlandó rágni. Volt 2 balesete is, amikor nagyon csúnyán beütötte az első fogait/ínyét, egy esetben az egyikből le is tört egy darab. Bár már a baleset előtt sem szívesen rágott. Krémleveseket eszik főleg, mellé pedig rakott karfiolt, rizskochot és hasonló menüket. A hagyományos húsleves, rántott husi-krumpli-uborka menü nála tabu. Húst nem is eszik, csak pép formájában tudom a levesébe belecsempészve megetetni vele. Nem hajlandó megkóstolni semmit, inkább nem eszik. Ez jellemből adódó dolog, vagy csak rossz szokás? Lehet rajta változtatni? (Velünk eszik a kezdetektől az asztalnál, mindig kínáljuk, de nem erőltetjük, vele egykorúakkal is evett már együtt, eddig semmi sem használt.)
Harmadszor 11 hónapos kisfiam altatásával lettem gondba. Mivel születése óta szoptatás után röviden-hosszan kell büfiztetni, ezért kézben pár perc séta és büfiztetés után már félálomba került, úgy szoktam letenni. Nappal és este is ez volt a szokás alvás előtt, és mindaddig, amíg pár perc ringatás után elaludt, nem is volt problémám. Esetenként azonban nem alszik el egyből/nem alszik elég mélyen, és abban a percben, hogy leteszem az ágyba felkel. Tehát körülbelül 30 percnyi ringatás után alszik el olyan mélyen, hogy le tudjam tenni az ágyába. Mindehhez hozzájön, hogy majd 13 kg a kisfiam és éjjel is felkel még szopizni, így előfordult, hogy akkor is ugyanez volt a tortúra. Szerencsére eseti a dolog, de amikor ez történik, borzasztó fárasztó. Változtatni kellene valamit?
Ugyancsak kisebb kisfiam pár hete nem enged el maga mellől, nagyon sokszor cicire kéretőzik, pár percig cicizik (néha nem is szopizik), majd megy tovább játszani, de 5-10 perc után visszajön, és kezdődik az egész elölről. Ez szimplán a szeparációs szorongás? Vagy a fogai miatt lehet nyűgös? Esetleg mindkettő? Általában mennyi idő, mire a szeparációs szorongáson túlesnek?
Szintén a kisebbik babóca éjjelente még 1-2-3 alkalommal felkel, felsír, van, hogy vissza tudom tenni szoptatás nélkül, de azt követően elég hamar felkel ismét, és ezt addig játszuk, amíg cicire nem teszem, szóval szopizik. Erről le lehet szoktatni? Volt, hogy vacsorára nagyon sokat adtam neki enni (tejpép is és szendvics is), sokat ivott vizet és szopizott is 2 ciciből, de ugyanúgy éjfél és 2 között valamikor felkelt, majd később is újból. Nagymozgás, új, most nincs, mászás van aktívan és felkapaszkodás, kapaszkodva oldalazás. Fogak lehet, hogy jönnek, de nála nem kíséri ínyduzzanat a kibújó fogacskát, mint a bátyusnál, így nem tudom megítélni, hogy jön-e és hogy mennyi. Szóval születése óta szinte nem aludtuk át az éjszakát, így már kicsit kezdek elfáradni. 
Várom segítő válaszaidat!
Köszönettel, Viki

Kedves Ági!

Kisfiam pár napja kezdte az általam úgynevezett ” műbalhét”. (2,5 éves )
Éjszaka felébred artikulálatlanul üvöltözik rugdalja a kiságyát ha hozzáérek rám kiabál ha kimegyek a szobájából utánam szól hogy menjek vissza. Ez legalább fél óráig tart. a múlt éjszaka már adtam neki egy viburcol kúpot nem tudom hogy emiatt e de kb negyed óra múlva megnyugodott és lefeküdt, engedte hogy betakarjam kicsit ültem még az ágya mellett aztán kijöttem de ezért most nem reklamált.Nem tudom hogy mit kezdjek vele mert eddig ilyen „tünetekek nem produkált” Izgága beszédes cserfes gyerek de nem voltak eddig ilyen dühkitörései. Éjszaka és nappal is előfordul a legkisebb történések miatt is akár. A napjainkban nem változott semmi, már fél éve heti 2 napot dolgozom addig a nagyszülőknél van de eddig ez nem okozott számára problémát, szeret ott lenni de már ott is produkált ilyen műsort. Sajnos nem tudom hogy ezzel mit tudnék kezdeni.
Segítséged előre is köszönöm!
Szalai Zsuzsi

Kedves Ági!

Kisfiam most szombaton volt 1 éves. Jól eszik, viszont még mindig a pépesebb, krémesebb ételeket szereti. Bébiételből megeszi a 12 hónaposoknak való darabosabbat is. A mi ennivalónkból is elfogad 1-2 falatot.
Ha elé teszek falatkákat, akkor nem eszi meg, inkább szétszedi (pl. a kenyeret apró morzsára), szétdobálja. Ha a szájába teszem az ennivalót, úgy valamennyit eszik, viszont nem rendes adagot. Oda szoktam ülni hozzá, eszek vele én is, hogy láthassa, én is beteszem a számba a falatokat, megrágom. Rágja a falatokat, 7 foga van, nyelvével a fogaihoz tolja az ételt.
Hogyan tudnám önálló evésre tanítani? Mikorra kellene megtanulnia?
Köszönöm!
Kata