A babák 10-12 hónapos korukra már nagyon makacsak tudnak lenni: ragaszodnak a szokásaikhoz, melyek egy része nagyon aranyos, más része inkább bosszantó. Például az ételdobálás, a cumisüveg vagy a cumi leejtése, a kádban való vízfröcskölés nagyon bosszantó szokások, de ezeket gyorsan kinövi a baba, hiszen ezek arról szólnak, hogy a kicsi kísérletezik a világgal, megtanulja, megtapasztalja, a saját bőrén teszteli a fizikai törvényszerűségeket (pl. a gravitációt, a tárgyállandóságot stb.)

A szokatlannak tűnő és sok kalamajkát okozó szokások másik csoportja olyan, ami türelemmel és odafigyeléssel megtanítható a kicsinek: például, hogy ne csapkodja a távirányítót, ne kapcsolgassa a hifit stb. Ezeket néhányszor meg kell neki mutatni, hagyni, hogy megnézze, megfogja, kiélje a kíváncsiságát és többé nem lesznek érdekesek a számára.

Más a helyzet azokkal a lakberendezési tárgyakkal, élethelyzetekkel, amik veszélyesek lehetnek a kicsi számára. Például a forró sütő Számtalanszor elmondhatod a kicsinek, hogy ne menjen a sütő közelébe, és talán néhányan közülük el is fogadják ezt, vannak azonban olyan babák, akiknek legalább egyszer meg kell tapasztalniuk, hogy a sütő tényleg meleg, mint ahogyan néhányszor oda kell csukniuk az ujjukat a fiókkal, mire rájönnek, hogyan működik. Vannak olyan veszélyes tárgyak, amik veszélyesek ugyan, fájdalmat okozhatnak, de nem tarthatod tőlük teljesen távol a babát, ha így teszel, akkor csak későbbre tolod azt az időpontot, amikor egyszer mégiscsak odacsukja az ujját, vagy egy pillantra hozzáér a sütő ajtajához.

Ugyanez vonatkozik arra is, hogy a babák könnyen elesnek, beverik a fejüket, van idő, amikor naponta akár 5-10 alkalommal is elvágódnak, hiszen éppen állni, lépegetni tanulnak. Az esés a tanulási folyamat része, nem tudod megóvni tőle a gyermeket. A dolgod nem az, hogy távol tartsd a gyermeket tőlük, hanem, hogy csökkentsd a kockázatot (nem gond, ha a sütő közelébe megy és megérzi a meleget, de ne tudjon belenyúlni, nem gond, ha néha elesik, de ne üsse be a fejét az asztal éles sarkába stb.)

És végül vannak olyan veszélyforrások, amiket inkább ne akarj megtanítani a kicsinek, amíg mindent korlátlanul ki akar próbálni és nem érti, mi miért veszélyes, miért nem szabad:

- a konnektorokat be kell dugózni,
- a szobanövényeket elérhetetlen helyre kell tenni, mert a legtöbb szobanövény levele mérgező,
- ha mégis van pl. padlón szobanövény, a virágföldet be kell fedni, hogy a kicsi ne férjen hozzá (inkább legyen pár hónapig kevésbé mutatós a virág, mint hogy kórházba kelljen menni a kicsivel, mert műtrágyás, tápoldatos virágföldet kóstolt)
- gyógyszereket el kell zárni,
- törékeny tárgyakat magas helyekre kell helyezni
- a gáztűzhelyre ne tudjon felnyúlni, a fővő ételt magára rántani,
- a macskaalomhoz, kutyaeledelhez, kozmetikumokhoz ne férjen hozzá (vigyázat: 1 évesen már simán elérik a fürdőkádból a tusfürdőket)

Hamar elérkezik az az időszak, amikor már a gyerek pontosan érti, tudja, mi az, hogy “fáj” és “veszélyes”, addig jobb őt megóvni a közvetlen veszélyhelyzetektől, mint folyton a nyomában lenni és aggódni, mikor tesz kárt magában. Nem utolsósorban: neki is jobb, ha szabadon mozoghat a lakásban és kedvére fedezheti fel azt, ami nem veszélyes, mintha állandóan a nyomában vagy.

Napirend, Szervezés és Időmenedzsment kismamáknak Ismered azt a néhány alapszabályt, amelynek révén a napirend számodra és a baba számára is tökéletesen átlátható és követhető lesz? Katt ide a válaszért! >>

A hatvanas években két bécsi pszichológusnő egy albán faluba utazott, ahol a babákat a modern szemléletmódhoz képest igen különösen tartották. 1 éves korukig lekötözve voltak egy fabölcsőben, egy sötét szobában, néha kivitték őket a világos szobába vagy a szabadba, de ilyenkor általában letakarták őket egy kendővel, így óvva meg a csecsemőket a fertőzésektől. Nincsenek játékaik, nincsen kúszás-mászás, járóka, babakocsis séta, zenélő forgó és a többi kellék. Az egyetlen, ami van: anya. Ő szoptatja a kicsit, ringatja a bölcsőben, beszél hozzá, énekel neki. Emellett a házban nagy a jövés-menés, tehát a babákat sok szociális inger éri.

És ezek a babák, amikor kikerülnek a fabölcsőből néhány hét alatt behozzák a teljes lemaradásukat a mozgásfejlődés terén, viszont ami nagyon meglepő: a szociális készségeik (mosolygás, kapcsolatteremtés, kommunikáció) terén meghaladták az ugyanilyen korú bécsi gyerekek szintjét. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a gyereknek elsősorban anyára van szüksége ebben a korban. Az ő figyelmére, szeretetére, gondoskodására.

Tudod, mi az az 5 családmodell, amely meghatározhatja egy gyerek életét és személyiségének alakulását? Vajon a ti családotok melyikbe tartozik? Katt ide és megtudod! >>

Sok családban látom, hogy mindent eltesznek, amihez a gyerek nem nyúlhat, csak akkor csinálják a házimunkát, amikor a kicsi alszik, mert akkor jobban lehet haladni, és folyton azon aggódnak, mikor okoz valamilyen problémát, kárt a baba magában vagy a lakásban.

Fel sem merül, hogy megtanítsák a kicsinek, hogyan tud magától lemászni a kanapéról – „Még úgysem értené”-alapon.

A kicsinek azonban szüksége van ezekre a tanításokra is. Elsőre természetesen nem érti meg, miért nem nyúlunk a forró sütőhöz és miért nem ugrálunk a kanapén, de ha türelmesen és következetesen mindig elmondod neki, néhány nap vagy hét alatt javulást fogsz elérni.

A baba, a kisgyermek állandóan keresi a kapaszkodókat, a válaszokat a világ kérdéseire: „Vajon hozzányúlhatok a távirányítóhoz? Mire való?” Ha nincsenek szabályok és határok, akkor nem fogja tudni, mit szabad kipróbálnia és mit nem, hova szabad mennie és hova nem.

Fárasztó, de nagyon hatásos feladat, ha megtanítjuk neki, mit lehet és mit nem, mintha megvárjuk, amíg megérik rá.

Jó példa erre a kanapéra való felmászás esete. Minden babának van olyan korszaka, amikor már fel tud mászni, de még nem tud lemászni. Nálunk kb. 1 hétig tartott, amíg nap, mint nap megmutattuk nekik, hogy nem fejjel előre jövünk le, hanem meg kell fordulni (a nagy 10 hónapos, a kicsi 11 hónapos korában csinálta ezt), de utána megértették, miért jó ez, és onnantól kezdve nem volt gond. Ezzel szemben sok családban odaugranak és gyorsan leveszik a kicsit a kanapéról, sokan még meg is ijednek és rákiabálnak, amitől megijed, de legközelebb persze megint felmegy, mert érdekli a dolog és tesztelni akarja, mi történik, ha felmegy

A fesztivál nekünk szól, NŐKnek, gyermekes családoknak, akik szeretnénk nyugodtan, békében, harmóniában élni. A rendezvényen az élet harmóniájának számos szeletét ismerhetjük meg: az előadások, a kerekasztal beszélgetések, valamint a színpadi produkciók egyaránt ezt az életszemléletet tükrözik majd. A rendezvény fővédnöke: Szulák Andrea.

További információk: http://vivalavitaprodukcio.hu

Már a koraterhességben is érdemes orvosi segítséget kérni, ha a hányás naponta többször előfordul, ha “nem marad semmi meg bennünk” napokon keresztül, mert ez az állapot könnyen kiszáradáshoz vezethet. Ilyenkor gyakran néhány napos kórházi ellátásra is szüksége lehet az anyukának.

Ha nem ennyire súlyos a helyzet, hanem “csak” napi 1-2 alkalomra korlátozódik a hányás, akkor különféle praktikákkal, gyógyszerekkel lehet segíteni az anyukán. A homeopátiás szerekhez ilyenkor lehet és érdemes is fordulni. Kóros hányás esetén az IPECA 9CH jelenthet megoldást, naponta 3×5 golyócskát lehet szedni. Ha a hányást egyes szagok váltják ki, vagy erős émelygés előzi meg, akkor a BRYONIA 9CH a megfelelő szer, ebből is 3×5 golyócska ajánlott naponta.

Mint az émelygés esetén, a hányásnál is jó hatású lehet a gyömbér gyömbértea, gyömbéres keksz formájában.

Gyakori, hogy a hányás hatására farkaséhes lesz az anyuka és mindent összeeszik, ez nem ajánlott, sőt kifejezetten tiltott, mivel ezzel csak további hányásokat idézhet elő. Érdemes odafigyelni az ásványi anyagokban és rostokban gazdag étkezésre (teljes kiőrlésű gabona, zöldségek, gyümölcsök), illetve, ha csak egyfélét kívánunk enni, akkor sincsen semmi gond. A babának nem lesz baja attól, ha néhány napig csak a vajas kiflit kívánjuk.

A hányás néha elhúzódhat, akár a 16.-18. hétig, de a félidőnél tovább sosem szokott tartani, ilyen esetekben általában súlyos anyagcserezavar vagy cukorbetegség állhat a háttérben.

A fő szabály, hogy ne erőltessünk semmit, az evés legyen öröm és élmény a kicsi számára. Hagyjuk érvényesülni az ízlését, de ne mindenáron.

Főként 2 éves kor körül szokott előfordulni, hogy a gyerkőc áll a hűtőnél és üvölt, ha nem kapja meg az általa kigondolt ételt. Az anyukák meg belesétálnak a csapdába és odaadják neki, “legalább eszik a gyerek (és nem üvölt)”-alapon. Szerintem nincs benne semmi probléma, ha a gyerek kiválasztja magának az ételt (mondjuk uzsonnára, tízóraira), vagy ha megéhezik két étkezés között (ha annyit szaladgálnék, mint ő én is megéheznék ), de ha folyamatosan mindig ugyanazt a nem túl egészséges ételt akarja enni (csoki, édesség, chips), azellen fel kell lépni, mégpedig megvonásos alapon. Egész egyszerűen nem kell olyan ételt venni néhány hétig és kész. Az első két alkalommal még meg kell majd neki magyarázni, hogy nincs, elfogyott, de meg fogja érteni és elfelejti.

Ami a válogatást illeti. Nem gond, ha nem akar megenni egy ételt, vagy ha néhány napig csak egyfélét akar enni, de a “Petike csak a levest eszi meg tésztával” típusú szélsőségeket nem szabad hagyni elszabadulni. Nálunk is előfordul, hogy pár napig vannak kedvenc ételek, de folyamatosan megkínálom őket mással is, és ha valami nagy szélsőséget látok, akkor hagyom, hogy elfogyjon az adott dolog és nem adom többet.

Az nem gond, ha egy gyerek nem eszi meg pl. a paradicsomot, nem szabad erőltetni, mert idővel majd megkóstolja és megeszi. Az idénygyümölcsök, -zöldségek esetében pl. ez mindig így szokott lenni: az évszak elején még furcsa nekik a meggy, a cseresznye, a barack, aztán idővel mégis elfogadják.

A leges-legfontosabb, hogy mutassatok jó példát! Ha te sosem eszel gyümölcsöt, akkor a kicsi sem fogja megenni, míg ha te mindennap eszed, akkor idővel ő is kíváncsi lesz és megkóstolja. (Nálunk így lett utált gyümölcsből nagy kedvenc a mandarin )

Nemrégiben írt egy anyuka nekem, aki az első babájával félidős várandós és veszélyeztetett terhesként egész nap otthon kell lennie. Nehéz helyzetben van, hiszen hirtelen felborult az egész élete, egész nap otthon várja, hogy hazajöjjön a párja és végre együttlegyenek. Lassacskán egyre befelé fordulóbb lett, már-már depressziós, sokat sír. Ez részben a hormonok hibája is, de a megváltozott élethelyzet is tehet róla: eddig neki is volt élete, feladatai, célja, most meg hirtelen egy sokkal kevésbé aktív életet kell élnie.

A megoldás egy ilyen helyzetben az lehet, ha a fekvés ellenére napközben ő is talál magának elfoglaltságot, amit csinálhat. A baba érkezésével nem áll le az élet, tanulásra, kapcsolatokra, baráti beszélgetésekre ugyanúgy szükség van és az internet kiváló lehetőséget biztosít mindegyikre.
Ismertem egy anyukát, aki a 6. héttől otthon feküdt, semmit nem volt szabad csinálnia, mert kezdettől ujjnyira nyitva volt a méhszáj. Ő például egy OKJ-s tanfolyamot kezdett el távoktatásban laptoppal az ölében és mire a gyerkőc fél éves lett, letette az összes vizsgáját. Emellett jó sokat fórumozott más kismamákkal, az internetről beszerezte a babakelengyét, néha pedig feljöttek hozzá a barátnői meglátogatni, hogy ne legyen olyan magányos. Otthon volt egész nap egyedül, de mégse magányosan.

Egy másik anyuka írja, hogy a kisfia 8 hónapos és jókat játszanak együtt, de néha azért megfordul a fejében, hogy akkor mostantól állandóan a földön ülve tölti majd a napjait és gügyögésen kívül mást nem hall majd? Természetesen ez nem így lesz, hiszen a gyerekek nagyon hamar kinövik ezt a földönülős időszakot, de azért az embernek vannak egyéb vágyai is.

“Apa a legtöbb családban keményen dolgozik és csak este ér haza fáradtan, szeretne ő is pihenni. Ehelyett otthon várja a holtfáradt Anyuka, aki alig várja, hogy egy órára kicsit lekerüljön a gyerekfelügyelet terhe a válláról” – ha megkérdezek anyukákat, akkor nagyjából ez a kép bontakozik ki az átlag kismama életéről.

Hol romlik el a dolog? A legtöbbször az a baj, hogy tökéletesen akarjuk csinálni ezt a “baba-dolgot”. Úgy indulunk neki, hogy 100%-ban leköt majd a gyereknevelés és a házimunka, úgysem jut másra időnk, ezért nem is gondolunk rá, hogy bármi mással is foglalkozzunk, mint a baba körüli dolgok. Sok várandós anyuka úgy gondolja, hogy az élet majd csak akkor kezdődik újra, ha a kicsi elmegy bölcsődébe-óvodába, de néhány hónap babázás után a legtöbb anyuka rájön, hogy hiányzik a “régi” élete, a nyüzsgés, a munka, a társaság. Jó lenne néha felnőttek között lenni, felnőtt témákról beszélgetni.

A megoldás kulcsa (mint mindig, most is) a fejekben van. Otthon ülő kismamaként is lehet szuper dolgokat csinálni, lehet társaságod, életed, foglalkozhatsz a babán kívül más dolgokkal is. A babának sem jó, ha az anyukája ingerült, rosszkedvű, depressziós. Egyrészt a mindennapokat kell helyretenni, közös programokat a babával is lehet szervezni és társaságot is találhatsz, ahova a babával közösen el tudtok menni.

Emellett pedig a saját szellemi igényeidet sem szabad figyelmen kívül hagyni. Van, akinek a tanulás jelenti a megoldást, vannak, akik pedig a kézművességre vagy a hobbijukra esküsznek és nem egy anyukát ismerek, aki besegít a családi vállalkozásba, elintézi az ügyintéznivalókat, hiszen postára menni, árut szállítani, vagy 1-2 órát kisegíteni az üzletben akár babával is lehet.

És nem utolsósorban: azok a dolgok a kicsivel kapcsolatban (pl. az alvásproblémák), amik rettenetesnek és megoldhatatlannak látszanak, kevésbé tűnnek elviselhetetlennek, ha az élet nem csak a nehézségek körül forog, hanem a mindennapi kalandok, programok, kapcsolatok állnak a középpontban.

Mégis előfordulhat, hogy hamarabb bevezetésre kerül a reggeli, ezért már a kisebbeknek is ajánlok finomságokat.

6-8 hónapos kor közötti reggelik

Ez a gabonapépek, gabonakásák időszaka. A legpraktikusabb a Milupa 7 gabonás pehely, amit akár tápszerrel, anyatejjel vagy bármilyen a korának megfelelő gyümölcspürével (alma, őszibarack, banán tb.) vagy gyümölcslével (almalé, baracklé, répalé tb.) keverve pillanatok alatt finom reggelit varázsolhatunk a kicsinek.

Lehet kapni almapépet is (Humana, DM és Müller saját márkából is), ami tulajdonképpen gabonapép szárított almával, ezt csak vízzel kell elkeverni és így máris laktató reggeli lesz belőle.

Ha a kicsi inkább még cumisüvegezne reggel, akkor adhatunk neki turmixot is, pl. banánturmixot anyatejjel vagy tápszerrel elkészítve, amit fruktózzal édesíthetünk (ezt eltenni nem lehet, mert megerjed benne a gyümölcs, ezért egyszerre csak annyit csináljunk, amennyit biztosan megiszik a baba)

Reggelik 8 hónapos kortól

Innentől kezdve egyszerűbb dolgunk van, hiszen már kaphat a kicsi tejtermékeket és kenyérféléket is (ha nem allergiás).

Kenyér, kifli, zsemle Kezdődhet a vajaskenyér-korszak (fel lehet kicsire kockázni, így egyedül tudja felcsipegetni)!

A kenyérre kerülhet még:

• a vaj mellé reszelt sajt
• tejfeles túró
• sült husi darabok
• paradicsomkockák
• padlizsánkrém
• sajtkrém, kockasajt szétkenve (de azért nézzük meg, hogy jó minőségűt vegyünk)
• saját befőzésű tartósítószermentes lekvár (korának megfelelő gyümölcsből pl. meggy, sárgabarack)
• zöldpaprika

Emellett jó minőségű csirkemellsonkát is kaphat már a baba a kenyér mellé.

9 hónapos kortól tojásból is készíthetünk reggelit:

• bundás kenyeret (konyhai papírtörlőn vagy egy szelet száraz kenyéren jól csepegtesd le róla az olajat)
• tojásrántottát
• sajtos tojásrántottát
• tükörtojást
• keménytojást

Omlett paradicsommal, sonkával (családi adag)

Két szem paradicsomot felkockázol, kevés olajon megfuttatsz, 4 szelet csirkemell sonkát felkockázol és melléteszed pirulni, amikor megpirult ráütsz 6 tojást és jól megsütöd. Kevés sóval lehet ízesíteni. Finom családi reggeli és a baba is eheti.

Palacsinta Jó hír, hogy 9 hónapos kortól kezdve palacsintát is süthetünk reggelire, persze a babának ne kakaóval, hanem gyümölcsös túróval vagy tartósítószermentes sárgabaracklekvárral töltsük.

Innivalók, turmixok

Turmix Viszont már akkor is adhatunk neki finom turmixokat, amikor még nem ihat tejet. A tápszeres babáknak az ízesített tápszerek (banános, epres, vaníliák) kiválthatják ezt a funkciót, de gyümölcsturmixot készíthetünk a már megszokott tápszerből is: banánt (7 hós kortól), epret vagy málnát (1 éves kor után), őszibarackot vagy sárgabarackot (7 hónapos kortól) tehetünk bele.

8 hónapos kor után a joghurtba tehetjük a gyümölcsöket és kevés fruktózzal édesíthetjük a turmixot.

Kefír Sok baba szívesen megissza reggelire a kaukázusi kefírt és az Actimelt is, ezeket is már 8 hónapos kortól adhatjuk.

Joghurtital készíthető a Petite Danone-ból is, ha joghurttal összeturmixoljuk.

Babamüzlik, gabonakarikák

Nagy a csábítás, hogy a reggelit a különféle Corn Flakes-ekkel oldjuk meg, pláne 1 éves kor után. Ez nem gond, mert manapság már a gyerekek számára készített gabonapelyhek többsége teljes kiőrlésű gabonából készül, tehát nagy rosttartalmú és egyre több termék nem tartalmaz tartósítószert, mesterséges színezéket és adalékot, amire azonban ügyeljünk:

• ne kakaóval ízesítettet vegyünk,
• a cukrozott helyett natúr változatot válasszunk (a kicsi még nem tud rendesen fogat mosni és a fogkezdemények már az íny alatt is megromolhatnak)
• 1 éves kor alatt tápszerrel, anyatejjel, efelett tejjel vagy joghurttal leöntve adhatjuk (de sok baba inkább magában szereti enni)

Tilalmi lista
(Hibák, amit sokan elkövetnek a reggeli kapcsán)

1. Tejet ne! Tejet, tejes turmixot csak 1 éves kor után adjunk a babának (ha nem allergiás).

2. Kakaót se! Helytelen az a gyakorlat, hogy a kicsinek már egészen kis korban kakaót adnak reggelire, mert ezzel rászoktatják a koffeinre (mielőtt még valaki megkérdezné: igen, a Nesquikben is van!) Persze nem muszáj a gyerekeket megfosztani az öröm forrástól, de kakaót inkább csak 2 éves kora után kapjon és akkor is csak mértékkel (és persze lehetőleg ne cumisüvegből!)

3. Felvágottak Praktikus megoldásnak tűnik a gyereknek megkenni egy májkrémes kenyeret, vagy szalámit tenni a reggeli szendvicsre, ezzel azonban az a baj, hogy ezek a felvágottak a lehető legrosszabb alapanyagokból készülnek (javarészt szalonnabőrt és maradék húsokat tartalmaznak), tele vannak mesterséges ízesítőkkel és adalékokkal, ezért a kicsinél allergiát okozhatnak, valamint az erős ízek rossz táplálkozási szokásokra nevelik, egyre inkább igényelni fogja az erős fűszereket, erős ízeket, ez pedig hosszú távon emésztési gondokat okozhat.

4. Méz A méz nagyon egészséges, de 1 éves korig semmilyen formában ne adjuk a botulizmus veszélye miatt (ez egy olyan halálos kimenetelű fertőzés, amit az ezzel megfertőzött méz terjeszt és sosem lehet tudni, hogy fertőzött-e a méz vagy sem!!! A bolti és a termelői méz egyaránt tartalmazhatja!)

A Nagy Babaszakácskönyvet letöltötted már? Ha nem, akkor katt ide!

Az első kérdés, hogy mikor is vezessük be egyáltalán a vacsorát? Ehhez tudni kell, hogy kétféle módon kezdhetjük el bevezetni a kanalas ételeket az anyatej vagy a tápszer mellé. Az egyik módszernél a szoptatások/etetések időpontjában adjuk a többi ételt (előtte vagy utána), a másiknál két szoptatás/etetés közti időben.

Praktikusan az első étkezés, amit kiváltunk az az ebéd, hiszen ilyenkor kellőképpen éber a baba, valamint ebédelni mi is szoktunk, be tudjuk vonni a közös étkezésbe, együtt ehetünk, és ez azért is jó, mert a kicsit is önállóságra serkenti, és feltámad benne a természetes kíváncsiság a mi ételeink iránt is.

Ezután másodikként az uzsonnát és a tízórait célszerű kiváltani, így elmaradnak a napközbeni szoptatások és cumisüvegezések, de ezen a ponton sokan úgy döntenek, mégis inkább a vacsorát váltják ki, mert a babánál fél éves kor körül menetrendszerűen megkezdődnek a gyakrabb éjszakai felébredések és az anyukák ilyenkor kapásból arra gondolnak, éhes lehet a kicsi, ezért estére jól megtömik.

És itt álljunk meg egy szóra: nagyon-nagyon ritka eset, hogy a baba az éhség miatt kelne fel. Sőt, a megtömött pocak még a visszájára is elsülhet, hiszen mi felnőttek is tudjuk, hogy tele hassal nem szabad lefeküdni, annak mindig nyugtalan alvás, rossz álmok és forgolódás a vége. A babánál sincs ez másként…

Tehát a vacsorának nem az a fő célja, hogy nagyon laktató legyen és eltelítsen, szerencsésebb olyan ételeket választani, amik fehérjedúsak (ahogy a népnyelv tartja: álmában nő a gyerek) és könnyűek.

Itt jegyzem meg, a babák ösztönösen tudják, mi a jó nekik, a fiaim este soha nem eszik meg a kenyeret, viszont a sajtot, gyümölcsöket, húsféléket, tejtermékeket szívesen (reggel éppen fordítva, akkor ezek nem jöhetnek, de a kenyérfélék, a palacsinta minden mennyiségben).

Még néhány alapszabály vacsora ügyben:

• ha új ételféleséget próbáltok ki, azt sose este tegyétek, mert a mellékhatások (puffadás stb.) éjszakai bonyodalmakat okozhatnak
• helytelen az a gyakorlat, hogy első kanalas ételként este tejpépet adnak a babának, mert nem lehet tudni, allergiás lesz-e rá a kicsi és ez szintén éjjel fog problémákat okozni
• a vacsora jó közösségi élmény is, hiszen ilyenkor már az egész család otthonvan, végre lehet együtt enni. Ne fosszátok meg a babát ettől az élménytől azzal, hogy ő külön eszik! Egyetek együtt, egy asztalnál és kínáljátok meg mindennel, amit már kaphat!

Receptek

Nézzük meg, mit eszünk mi vacsorára és hogy azokból mikor kaphat már a baba:

Felvágottak: felvágottakat 2 éves korig nem ajánlott adni (sok tartósítószer, adalék miatt), de nagy odafigyeléssel lehet venni olyanokat, amik kivételt képeznek, pl. csirkemell sonkát, jó minőségű virslit, amit 1 éves kortól már adhatsz

Mit lehet helyette adni?

Házi készítésű húskrém (Apa is szeretni fogja )
(8 hónapos kortól)

1 egész csirkemell filé, 2 dl tejfel, 10 dkg trappista, kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, só, bors ízlés szerint.

A hagymát és a fokhagymát a felkockázott csirkemellel kis vízben (épp annyi, hogy ne kapja oda) összepárolod, ízlés szerint fűszerezed (kevés sóval a kicsi miatt, utólag után lehet sózni a felnőtteknek). Ha megpárolódott aprítóban vagy rúdmixerrel aprítsuk össze, majd keverjük el a tejfellel és a sajttal.

Kenyérre kenhetjük vagy melegszendvicsnek is elkészíthetjük.

Zöldséges húskrém

(Ez akkor is jó, ha szeretnéd valamibe belecsempészni az utált zöldségeket )

Fél kiló darált sertéshús (vagy pulyka), 1 zeller, 1 fej vöröshagyma, kevés só.

A zellert megtisztítod, megpárolod, amikor már majdnem puha, a felaprított vöröshagymával és a hússal tovább párolod, ízlés szerint sózod.

Kenyérre kenve magában vagy melegszendvicsnek elkészítve is adható.
(további zöldségek tetszés szerint elrejthetőek benne, pl. zöldpaprika, petrezselyem, paradicsom)

Tejtermékek: 8 hónapos kortól fokozatosan meg lehet kínálni a kicsit tejtermékekkel. A keményebb sajtokkal lehet kezdeni, majd pedig következhet a túró, a tejfel, a joghurt, a kefír és csak 1 éves kor után (ha nem tejallergiás a kicsi) a tej.

Túrógombóc egyszerűen
(9 hónapos kortól)

20 dkg búzadara, 2 tojás, negyed kiló túró, porcukor, vaníliás cukor, csipet só

A búzadarát összekevered a 2 tojással és a túróval, hozzáadsz egy csipet sót és két vaníliás cukrot. Gombócokat formázol belőle és forró vízben kb. 5 percig főzöd (amíg a gombócok fel nem jönnek a víz tetejére). Porcukorral megszórva a tetejét vagy tejfellel leöntve tálalhatod.

Tejfeles túró
(8 hónapos kortól)

Ízlés szerint összekeversz tejfelt túróval és kevés sóval. Kenyérre kenve vagy kanállal adhatod a babának.

Körözött
(9 hónapos kortól)

Ugyanaz, mint a tejfeles túró csak csemegepaprikát és kevés őrölt köményt is tehetsz bele. Nyers hagymával csak 1 éves kor után add, de akkor sem biztos, hogy megeszi a baba a hagyma miatt, ezért érdemes egy adag hagyma nélküli verziót külön tenni a babának, a többit pedig a szokásos módon ízesíteni a családnak.

Házi gyümölcsjoghurt
(8 hónapos kortól)

1 pohár joghurtot tetszés szerint idénygyümölcsökkel (őszibarack, sárgabarack, eper, málna, szilva, banán, körte) és kevés porcukorral (vagy gyümölcscukorral összeturmixolsz). Babapiskótával, gabonapehellyel vagy kanalazva is adható.
Ha nincs más, akkor üveges gyümölcspépet is adhatsz a joghurthoz, úgy is finom.
A gyümölcsnél mindig vedd figyelembe az életkori követelményeket.

Gyümölcspépet egyébként túróval is összekeverhetsz, nagy sikere szokott lenni.

Néhány sajtos ötlet: reszelt sajtos vajaskenyér vagy sajtos melegszendvics (a vajaskenyeret a tetején a reszelt sajttal beteszed pár percre a sütőbe).

Tojás: 9 hónapos kortól már lehet tojást is adni a babának, ez sokféle változatos ételre ad lehetőséget: rántotta, főtt tojás, tükörtojás egyaránt kerülhet az asztalra vacsorára.

Sajtos omlett
(9 hónapos kortól)

Két tojást összekeverünk ízlés szerint reszelt sajttal, kevés olajon kis sóval megsütjük.

Kenyér: Kenyérféléket mindig szoktunk enni vacsorára. Ha a kicsi nem lisztérzékeny, 8 hónapos kortól már velünk majszolhatja (fogaktól függetlenül, mert fog nélkül is meg tudja enni a kenyeret, de még a csirkecombot is, ezt tapasztalatból mondom! )
Amíg nem ehet kenyeret, addig adhatunk neki helyette kölesgolyót, amarantot, bulátát, vagy akár Ham-letet is.

Vacsorák egészen kicsiknek

Ha még épp csak a hozzátáplálás kezdetén vagytok, de szeretnéd már a vacsorát kiváltani, akkor jó szolgálatot tehetnek a különféle gabonapépek. Nagyon praktikus a Milupa 7 gabonás pehely, amit bármilyen 100%-os gyümölcslével vagy gyümölcspéppel elkeverve finom vacsorát varázsolhatsz (pl. 100% almalé, baracklé, körtelé, üveges gyümölcs bébiétel, saját készítésű gyümölcspépek egyaránt jók erre a célra)

Gyümölcsrizs
(7 hónapos kortól)

3 evőkanál rizst annyi vízben, hogy épp csak ellepje, megfőzöl, majd saját készítésű életkornak megfelelő gyümölcspéppel elkevered.

A Nagy Babaszakácskönyvet letöltötted már? Ha nem, akkor katt ide!

Mikor kaphat ilyen ételeket a baba? Lehetőség szerint 1 éves koráig csak színhúst kapjon a baba, azaz olyan húst, húskrémet, májkréme, amit mi magunk készítettünk el. Ha allergiagyanús a kicsi, akkor 2 éves korig egyáltalán ne kapjon bolti húskészítményeket.

A bolti májassal, májkrémmel, szalámival mindenképpen várjunk 2 éves korig, mert ezek rengeteg sót és ízfokozót tartalmaznak.

Jó minőségű virslit, gépsonkát, csirkemellsonkát 1 éves kor után már adhatunk.
A párizsinál és egyéb felvágottaknál érdemes megnézni, mit tartalmaznak és ennek alapján dönteni róla, hogy kapjon-e már vagy sem. Érdemes a kicsinek a jobb minőséget megvenni ezekből az ételekből.

Jó példa erre, amikor a kicsi bekerül a bölcsődébe, óvodába és elkezd betegeskedni. Nyilván ennek a hátterében az is áll, hogy még edzetlen az immunrendszere, és sok kórokozóval most találkozik először. Mindeközben azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyerkőc hogyan érzi magát az óvodában. Gyakran azok a gyerekek betegeskedik végig az első évet, akik eleve szoronganak a közösségben, akik még éretlenek voltak a bölcsődéhez/óvodához, akiknek “muszájból” kellett bekerülniük az intézménybe.

Megfigyelhető, hogy a családi napközibe, kisebb csoportos, családias óvodába járó gyerekek ritkábban lesznek betegek, mert ők jobban érzik magukat a közösségben, szívesen járnak be. A gyerekeknek ilyen kis korban még szükségük van az odafigyelésre, a felnőtthöz való kötődésre, ami kisebb (max. 15 fős) csoport esetén jobban megvalósul, kezdetben az óvónéni(k)hez kötődik a kicsi és csak később a társaihoz.

Közösségbe még nem járó gyerekeknél is meg lehet figyelni a különféle betegségek, tünetek megjelenését olyan helyzetekben, amik szorongást váltanak ki belőle. Költözés, utazás, a mindennapi rutin felborulása (pl. karácsony, 4 napos hétvége, anya visszaállása a munkába) vagy a kistestvér megszületése is állhat a háttérben. A betegség ilyenkor figyelmeztető jel a szülők irányába, hogy a gyerekben lelki egyensúlya felborult, több figyelemre van szüksége.

És bizony, ami a macskáknál működik, nálunk is beválhat. A testkontaktus, az ölelés, a kendőben hordozás elengedhetetlen a baba lelki fejlődéséhez és egészen a kiskamaszkorig nagyon fontos a gyermek számára az odabújás, ölelés. A masszírozott babák boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, kevesebb bennük a csecsemőkorral, a fejlődéssel egyébként együttjáró feszültség, szorongás. A hiszti, a testvérféltékenység és a dackorszak más kellemetlen velejárói is megszüntethetőek a babamasszázs által.

Nézzük, hogyan is kell csinálni!

A masszázs elősegíti a bélrendszer működését és ez nemcsak a hasi masszázsra értendő, hanem az egész testre. A széklet és a gázok könnyebben ürülnek ki, ezáltal csökkennek vagy megszűnnek a hasfájás tünetei. A fogzási fájdalom is csökkenhető, a növekedési fájdalom megszűntethető. A javuló vérkeringés miatt az idegrendszer és az immunrendszer is gyorsabban fejlődik, erősebb lesz.

Nagyon fontos, hogy olajjal masszírozzunk! Lehet kapni speciális babamasszázs-olajat, de a hagyományos babaolaj is megteszi.

Kisgyermekek masszázsa
Katt ide a videóhoz! (új ablakban nyílik meg)