Természetesen nem. Egy átlagos baba vagy kisgyermek a mi (felnőtt) szemszögünkből nézve valóban hiperaktívnak tűnhet, ez azonban nem kóros állapot: éppen ellenkezőleg. Az a jó, ha egy kisgyermek sokat mozog, és van lehetősége erre (tehát nincs naphosszat járókában, kiságyban, minél több időt a szabad levegőn tölthet stb.)

A hiperaktivitás fő tünete nem az állandó mozgás, hanem a figyelemhiány, tehát az az állapot, amikor a kicsi nem tud hosszabb ideig semmire odafigyelni ÉS a figyelmét könnyű elterelni, az előző tevékenységét elfelejti, emellett gyakran koordinációs problémák is jelentkeznek, tehát pl. könnyen elesik, megbotlik. A hiperaktivitás, az állandó mozgás is jellemző, azonban emellé az is társul, hogy mintha nem ismerné a veszélyt, tehát folyton olyan dolgokat csinál, amik veszélyesek. Az ilyen gyerek egy ebéd erejéig sem tud megülni és eközben is folyton dobol, mozog, rázza a lábát stb.

Alapesetben a fentiek egy egészséges 1-2 éves gyermek jellemzői, tehát ha a gyermeked 1-2 évesen ilyen, akkor nincs okod aggodalomra. Gond akkor van, ha egy gyerek még 5-6 évesen is ilyen. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra az is jellemző, hogy a gyermek állandóan egy felnőtt figyelmét keresi, zsarnokoskodik a szülei felett, erőszakos és hisztizik, valamint jellemző rá, hogy csúnyán ír és rajzol, mert nem jó a finommotorikája, ami a labdajátékoknál is kiderülhet.

A hiperaktív gyerekek száma egyre nő, aminek az egyik oka az, hogy a gyerekek nem mozognak eleget, túl sokat ültetik őket tévé elé, úgy gondolják, “akkor jó a gyerek, ha nem csinál semmit”, ezért nem tanulják meg mindazt, amit éppen a szabad levegőn való mozgás által tanulhatnának meg. Ha tehát szeretnéd megelőzni a zavar kialakulását, akkor azt elsősorban úgy teheted meg, ha sok és változatos mozgásra adsz lehetőséget a gyermekednek.

Mivel nagyon vitatott, mikor nevezhető a tünetegyüttes betegségnek, ezért tudnod kell, hogy a hiperaktivitás és a figyelemzavar nem mindig járnak együtt, ha gyanítod, hogy gyermeked mégis vagy hiperaktív vagy figyelemhiányos, fordulj gyermekpszichológushoz.

Napirend, Szervezés és Időmenedzsment kismamáknak Ismered azt a néhány alapszabályt, amelynek révén a napirend számodra és a baba számára is tökéletesen átlátható és követhető lesz? Katt ide a válaszért! >>

Mint, ahogy minden felnőttnek is, úgy a babáknak is lehetnek jobb és rosszabb napjaik. Van, amikor nagyon elfáradnak és rengeteget alszanak, miért ne aludjanak tovább? Máskor pedig nyugtalanok, jön a foguk, fáj a hasuk – és ezért alakul másként a napirend. Ez önmagában nem gond. A babának nem arra van szüksége, hogy minden nap pontosan délben kapja az ebédet, hanem arra, hogy amikor éhes akkor kapjon enni, amikor álmos, akkor aludhasson – és az, hogy ebben van némi nagyjából időben is azonos és számítható állandóság csak a hab a tortán: segíti az anyukának az eligazodást a baba napirendjében.

Ami azonban folyamatosan változik, ahogy a kicsi fejlődik.

Az első 6 hétben még nagyon változékony, éppen ezért felesleges pánikolni, ha 1-2 nap viszonylagos nyugalom, kiszámítható alszik-eszik üzemmód után teljes káosz következik és az aluszékony baba hirtelen nyűgös és 10 órát ébrenlevő csecsemővé változik, hiszen 1-2 nap után ez is elmúlik. Ha sokat alszik, ebben a korban még bizony ébresztgetni kell, napközben 4 óránál tovább sose aludjon egyhuzamban, mert ez mindig az éjszaka rovására megy. Éjjel viszont nem kell 3 óránként felkelteni, hogy egyen, lehet hagyni aludni, ameddig magától fel nem ébred (hacsak nem koraszülött és nincs besárgulva, vagy nem beteg)

Az első 6 hét arról szól, hogy a kicsi tanulja, mikor van éjszaka, mikor van nappal, leginkább ebben kell neki segíteni, és semmiképpen nem szabad napirendet, kötelező 3 (vagy 4) órás evéseket ráerőltetni: ilyenkor az ösztönei még pontosan megsúgják neki, mikor van szüksége evésre és alvásra, neked csak rá és a jelzéseire kell figyelned.

6 hetestől 6 hónapos korig A babának kiszámítható menetrendje van, és ragaszkodik a szokásaihoz. Ebben a korszakban többnyire azonos időpontokban eszik és alszik, kezdetben naponta 4 alkalommal, később már csak 3 alkalommal, és a kezdeti 2 óránkénti szopizásokat lassan felváltják a 3 és a 4 óránkénti etetések.
Napirendi káosz akkor szokott kialakulni, ha mindenáron ráerőltetnek olyan szabályokat és körülményeket, amik nem neki valóak (pl. egész napos autókázás, rossz altatási szokások (lefektetés, amikor nem álmos, vagy amikor már túlfáradt, altatás csak babakocsiban, autóban, udvaron stb.)

6-10 hónapos korig Ebben a korban a fogzás, a mozgásfejlődés és a vele járó idegrendszeri fejlődés és a baba folyamatos önállósodása, valamint az alvásigény csökkenése miatt a napirend, mint olyan általában kérészéletű dolog a család életében: néhány hétig érvényes egy-egy megszokás, majd új jön helyette. Amire vigyázni kell, hogy ne alkalmazkodjunk mindenáron a baba hirtelen jött “szokásaihoz”, hanem ebben az egyébként is gyorsan változó időszakban mi biztosítsuk számára az állandóságot azzal, hogy biztosítjuk a pihenését, a táplálását, a megfelelő környezetet és pszichikai biztonságot a fejlődéséhez.

Ahelyett, hogy azt várnád “most már nagyobb, többet kéne aludnia”, ebben a korszakban neked kell biztosítanod az alvás előtti ellazulást, és az alváshoz szükséges körülményeket (más néven: altatni kell a babát). Lehetnek a kicsinek nehéz napjai, amikor máskor ébred, rövidebb ideig alszik, ez azonban nem azt jelenti, hogy mostantól így is lesz, és nem kell ilyenkor mindenáron a megszokott napirendhez alkalmazkodni, hanem csak ahhoz tartsd magad, hogy akkor aludjon, amikor álmos és akkor egyen, amikor éhes: ha így teszel, a következő nap a megszokott rendben zajlik majd. Ha alkalmazkodni próbálsz, megkevered a kicsit és már a következő nap sem lesz olyan, mint az előző volt.

Kisgyermekkor felé haladva 10 hónapos kor után a baba már nem csecsemő többé, hanem egyre inkább kisgyermek: biztosítanod kell számára a nyugodt pihenést, ugyanakkor hozzá kell szoknod, hogy egyre ritkábban sikerül minden napot épp ugyanolyan katonás rendben “megtartani”, mert magától nem képes rá, hogy betartsa a napirendet: a napirendet neked kell betartanod. Minden délután legyen egy olyan időszak, amikor megpihen és lehetőség szerint alszik, de ha nem jön össze, akkor is gondoskodj egy kis pihenésről vízszintes testhelyzetben, nem kell mindenáron altatni, ha nem tud elaludni.

A jó napirend titka, nem a katonás fegyelem, hanem az, hogy a kicsi számára kiszámíthatóak a nap eseményei, az idő, ki tudja pihenni magát, van ideje nyugodtan enni és játszani, és a család élete is tud haladni közben: mindenki jól érzi magát. Anya is

Napirend, Szervezés és Időmenedzsment kismamáknak Ismered azt a néhány alapszabályt, amelynek révén a napirend számodra és a baba számára is tökéletesen átlátható és követhető lesz? Katt ide a válaszért! >>

A régi vaskalapos szemlélet úgy tartotta, fogjuk meg a babát, tartsuk vissza, tanítsuk meg neki, hova nem nyúlhat.
Csakhogy ez egy akaratos másfél évessel csak akkor működik, ha anyának vasidegei vannak. Arról nem is szólva, hogy idővel a baba úgyis fel fogja fedezni a tiltott gyümölcsöt is…
Mi történik például, ha egy nap a nagymama vagy Apa vigyáz rá és ő megengedi azt, amit Anya megtiltott? A baba bizony kipróbálja, amit addig nem volt szabad, abban a pillanatban, hogy valaki megengedi.

A legjobb megoldás, ha elpakolod mindazt, ami rá nézve veszélyes lehet, és amit nem szeretnél, ha a kezébe venne, esetleg kárt tenne benne. Minden mást pedig engedsz neki kipróbálni.
Például a távirányító, a tévé, a DVD és minden más gombbal kapcsolható szerkezet nagyon érdekli a babát. Lehet előle dugdosni őket, de jobb néhány alkalommal felügyelet mellett megmutatni őket, hadd próbálja ki, nyomogassa és ezzel már ki is elégítette a kíváncsiságát.

Ugyanez vonatkozik a konyhai eszközökre is. Ami biztonságos, azt hadd fogja meg, vegye a szájába (legfeljebb utána elmosogatod), a veszélyes dolgokat viszont tedd magasra és zárd el.

Vannak olyan eszközök a lakásban, ami nem veszélyes kimondottan, viszont bosszantó, ha a kisgyermek tönkreteszi. Ezekre készülj fel lelkileg:
- WC papír guriga letekerése, széttépése
- fogkrém kinyomkodása
- tusfürdő sampon megszerzése, kinyomkodása (fürdés közben fürdővízbe eresztése)
- popsikenőcs (vagy hozzáférhető kézkrém) szétkenése
- papírzsebkendő (szalvéta) miszlikbe aprítása
- fiókok kipakolása, ruhadarabok felpróbálása
- szobanövények leveleinek, vagy földjének piszkálása
- függönyrángatás
- macska (kutya) molesztálása
- 14-15 hónapos kortól: magasabb helyekre felmászás szék segítségével (akár a konyhapultra is képesek felmászni), pakolás, csokik, gyógyszerek és egyéb elérhető ehető dolgok kóstolása

Ezeket a dolgokat a legtöbb gyerek kipróbálja. Ha tiltod, akkor mániákusan vissza fog járni rájuk. Ezért egy darabig praktikusabb magasabbra helyezni a tárgyak többségét, ahol nem éri el.
A felmászós időszakban pedig oda kell mögé állni, és figyelni rá, amíg fentvan, így ugyanis 2-3 alkalom után kielégíti a kíváncsiságát és többé nem érdekli majd, mi van a konyhapulton.

Másfél-2 éves korban a fegyelmezést nem tűrik, viszont ragaszkodnak a szabályokhoz, mivel ez a korszak a határok kereséséről szól. Ha tehát ilyenkor türelmesen elmondod neki újra meg újra a mantrát, hogy mi az, amit nem szabad, akkor ha te nem vagy otthon, és más vigyáz rá, akkor neki is el fogja magyarázni, mi az, amit nem szabad.
Ha ebben a korban következetesen, mint egy versikét ismételgetitek a szabályt, akkor megjegyzi, viszont a büntetésből. rákiabálásból, kézrecsapásból nem ért, ezeket feleslegesen alkalmazod.

A dackorszakban különösen nehéz a tilalmak erdejében élni a kicsinek, ha mindent tiltasz neki, akkor az egész napotok hisztiből fog állni, ezért fontos, hogy néhány dologban legyenek határok, másokat zárj el tőle, ezzel csökkentheted a feszültséget. Idővel a helyére kerülhetnek a tiltott dolgok, nagyjából 3 éves korra már felfedezi a kicsi a lakás összes pontját, tudja, mi veszélyes, mihez nem szabad nyúlni és mi az, amit szabad neki piszkálni, ennek ellenére még néhány évig lesznek olyan dolgok (kés, olló, tű, gyógyszer, vegyszerek, üvegtárgyak stb.), amiket érdemes elzárva tartani, mert hiába érti, hogy nem szabad piszkálni, a játék hevében erről megfeledkezhet és tudod: jobb félni, mint megijedni.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

A Psychological Science magazinban is publikált kutatásban a pszichológusokból és neurológusokból álló csapat egy monitoron tárgyak csoportjait mutatta a 9 hónapos babáknak. A babák meglepődnek, amikor valami újat látnak, és egy darabig szemlélik, hogy megtanulják mi az. Ha a kutatók új, eltérő mennyiségű tárgyat ábrázoló rajzot mutattak a kicsiknak, megváltozik a nézési idő. Minél közelebb van azonban a két kép közötti mennyiség, annál nehezebben állapítják meg a mennyiség közti különbséget. A minimális arány, aminél már biztosan meg tudják állapítani a különbséget a két kép között 1:2-höz.

A babák a méreteket is meg tudták állapítani: a fehér pöttyös tárgyakat mindig hosszabbnak találták, mint a fekete csíkosakat. Valamint a távolságokra is reagáltak, tehát tudták, ha a két tárgy közti távolság kisebb vagy nagyobb.

A kutatók feltételezik, hogy ez nem velünkszületett képesség, hanem az első hónapokban tanuljuk meg. Más kutatásokból kiderül, hogy a matematika erősen kötődik a nyelvhez is, ahhoz, hogy jól számoljunk, jó nyelvi képességek is szükségesek, ezért lehet az, hogy aki jól beszél egy idegen nyelven, számolni akkor is nehezen számol más nyelven, mint az anyanyelve, kivéve, ha a számolást már eleve az anyanyelvétől eltérő nyelven kezdte megtanulni.

Ezek szerint tehát a számolási képesség alapjai az első életévben alakulnak ki, azonban a valódi számolás, a relációk mélyebb megértése a beszédfejlődéssel párhuzamosan alakul ki.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

Szobatisztaság

Már ismeri a bilit, tudja, hogy rá lehet ülni, de még nem használja állandóan. Néha ráül és sikerül belekakilni, néha mellémegy. A rossz reakció ilyenkor az, ha megörülünk neki, hogy a gyerek most már szobatiszta és leszidjuk, ha mégis a bugyiba megy a pisi.
El kell fogadni, hogy ez egy átmeneti időszak és türelmesen várni, amíg a kicsi kísérletezik. Ezzel sokkal többet segítesz abban, hogy hamar túlessen az átmeneten, mintha erőlteted az új viselkedésformát, csak azért, mert “már képes rá”.

Járás vs. mászás

Amikor a baba megteszi az első önálló kapaszkodás nélküli lépéseket az nem azt jelenti, hogy mostantól mindenhova gyalog jár majd. Egy darabig még felváltva használja a járást és a mászást, ez az időszak néhány hétig eltarthat.

Felállás vs. mászás

Sok baba a kúszásból megtanul felállni, holott mászni még nem tud, ez azonban nem jelenti azt, hogy kimarad a mászás a mozgásfejlődésből, mivel a térben mozogni, eljutni különféle helyekre a lakásban még mindig kúszva-mászva tud a leghatékonyabban. Nem szabad tehát megijedni ettől, hamarosan a kúszásból mászásba vált majd.

Alvás

Attól, hogy a kicsi már átaludta az éjszakát, hamarosan jöhetnek olyan nehezebb időszakok, amikor a fogzás, egy betegség, vagy a mozgásfejlődéssel járó izom- és idegrendszeri fejlődés felébreszti éjjelente.
Az “éjszaka átalvása” nem egy képesség, amire már “képes a baba, ezért most már biztos sikerül neki máskor is” (ahogyan ezt a legtöbb szülő elképzeli), hanem egy átmeneti állapot, ami bármikor felborulhat.
Ha tehát a korábban az éjszakát átalvó baba megint felébred, akkor arra gondolj elsőként, mi ébresztheti fel és ezen próbálj segíteni (hozzáteszem: 6 hónapos korig leggyakrabban az a gond, hogy a baba megint megéhezik éjszaka, ugyanis ahogy a kicsi fejlődik és nő, egyre több tápanyagra van szüksége, viszont nappal egyre rövidebb ideig, egyre kevesebbet eszik, ezért éjjel is megint megéhezik)

Napirend

A napirendben is vannak átmeneti időszakok: 2-3 hónapos kor között az áttérés a 4-ről a 3 nappali alvásra, 6-8 hónapos kor körül az áttérés a 3-ról 2 nappali alvásra, 1 éves kor körül az áttérés az egyszeri nappali alvásra.
Ezeknek a korszakoknak az a jellemzőjük, hogy a kicsi egyre nehezebben alszik el a nappali alvásoknál, egyre tovább akar ébrenlenni, az alvási idők egyre rövidülnek és az utolsó nappali alvás egészen lerövidül, majd elmarad.

Napirend, Szervezés és Időmenedzsment kismamáknak Ismered azt a néhány alapszabályt, amelynek révén a napirend számodra és a baba számára is tökéletesen átlátható és követhető lesz? Katt ide a válaszért! >>

Ez az életkor azért nehéz, mert a kicsi egyszerre szeretne önállósodni és veled lenni. Elkalandozik, keresi az újdonságokat, ugyanakkor percenként visszaszalad hozzád. A nagy változások általában a járástanulással kezdődnek: a baba hirtelen olyan helyekre jut el, ahova eddig sosem, olyan helyeket ér el, amit eddig vágyakozva nézett, és hirtelen nem tud betelni a felfedezés örömével. Ám ez a határtalan szabadság meg is ijeszti, ezért nagyon ragaszkodik hozzád, benned keresi a biztonságot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy nagy “felfedezőtúra” során percenként visszaszalad hozzád, vagy fél szemmel figyeli, ottvagy-e még.

Nehezen válik el tőled, hiszen hozzád ragaszkodik leginkább és látszólag nehezen foglalja el magát bármivel is, mert azt sem tudja, hova kapjon.

Van ennek a kornak még egy jellegzetessége: mivel a kicsi számára kinyílt a világ, ezért bizonytalannak érzi magát benne, keresi a határait. A napi szintű problémákat, a “nem tudja elfoglalni magát” helyzeteket úgy lehet megoldani, ha napirendet vezetsz be és ragaszkodsz hozzá, hogy ha neked valamit meg kell csinálnod, akkor azt igenis, meg kell csinálnod.
Ne hagyd rá, hogy elfoglalja magát, adj neki oda mindig valamit, amit csinálhat, akár a házimunkába is “bevonhatod”.

Azzal is próbálkozik, hogy a saját akaratát rajtad érvényesítse, hiszen ismer, rajtad próbál ki minden új dolgot először, hiszen benned bízik és veled van együtt a legtöbbet.
Ez nagyon fárasztó helyzet, és ha úgy éled meg, hogy engedsz neki, hiszen tegnap még magatehetetlen kisbaba volt, akinek a kívánságai, a sírása mindig valamilyen komoly gondot jelzett (éhséget, álmosságot, fájdalmat stb.), akkor a gyerek azt tanulja meg, hogy mindig az ő akarata érvényesül. Ugyanakkor a kicsi bizonytalan is lesz, mert ő még ebben a korban nem tudja igazán, mi a jó neki, sokszor szeretne olyan dolgokat, amikre csak kíváncsi.

Valójában a kicsi arra kíváncsi, hol vannak a határok, meddig mehet el, mi az, amit már nem szabad neki. Ha megengeded, hogy egész nap sétálgasson veled, akkor azt tanulja meg, hogy ez a normális. Ha néha nemet mondasz és csakazértis megfőzöd az ebédet, elvégzed a dolgaidat, akkor ez lesz számára a normális és ehhez alkalmazkodik.

Nagyon nehéz szülőként feldolgozni, hogy a gyerekek milyen gyorsan változnak, és ez próbára teheti a türelmedet és az alkalmazkodóképességedet. Ez az egyik legelső jelentős állomása ennek a folyamatnak és nagyon fontos is egyben, hiszen ha most megtanulod elfogadni, hogy a kicsi fejlődik, változik és fokozatosan leszakad rólad, akkor a gyermekkor során felmerülő többi nehéz váltást és önállósági törekvést is könnyebben kezeled majd.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

Az első kísérletben a brit kutatók azt vizsgálták, vajon mire és meddig emlékszik a baba a magzati korból. Egy anyuka a terhesség 20. hetétől minden nap 1 alkalommal meghallgatta ugyanazt a Puccini áriát egészen a szülés napjáig. Utána 10 hónapon át egyáltalán nem hallgatta ezt a zenét, majd amikor a baba 10 hónapos volt, lejátszották neki a felvételt. A kicsi nemcsak felismerte a lejátszott dalt (gyorsult a szívverése, míg más lejátszott dalok esetén ez nem történt meg), hanem újra és újra le kellett játszani neki

Ezt követően 8 hónapon át ismét nem hallotta a zenét, majd másfél évesen ismét meghallgatták. Ekkor viszont már nem emlékezett rá, egyáltalán nem reagált, tehát ekkorra felejtette el.

Egy másik kísérletben egy olyan kislány viselkedését figyelték meg, aki koraszülöttként 5 napot intenzív osztályon töltött. Másfél éves korában elvitték az intenzív osztályra és megfigyelték hogyan viselkedik. Míg más gyerekek az anyukájukhoz bújtak, megijedtek a furcsa gépektől és az idegen emberektől, addig ez a kislány bátran sétálgatott a gépek között, és hosszasan álldogált annál az inkubátornál, amiben ő feküdt születése után.

Számos olyan kísérlet is létezik, ahol felnőttek gyermekkori emlékeit vizsgálják meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy amire magunktól emlékszünk, amit tudatosan vissza tudunk idézni, mindig jóval kevesebb és más, mint amire a szervezetünk emlékszik. Például hangokra, szagokra, ízekre nagyon pontosan emlékszünk, még évtizedek távlatából is, de csak akkor, ha megint találkozunk velük, míg az eseményeket gyakran összekeverjük a későbbi élményeinkkel.

Mi ebből a tanulság? Sok anyuka aggódva kérdezi tőlem, hogy vajon emlékszik-e majd a baba egy-egy kellemetlen emlékre. Igen, emlékszik rá. De önmagában az, hogy emlékszik, nem jelenti azt, hogy egy rossz esemény (baleset, veszekedés a családban, kórház, sírni hagyás stb.) mindenképpen negatív következményekkel jár az ő életében, hiszen ezeket kompenzálják a későbbi pozitív hatások. Ha tehát néhány napot kórházban tölt a baba, vagy más rövid ideig tartó kellemetlen élmény éri, akkor ennek a hatásait a kiegyensúlyozott, szerető környezet képes ellensúlyozni.

Azonban ha huzamosabb ideig tartó negatív hatásnak van kitéve, akkor sokkal hosszabb időre van szükség és mélyebben megmaradnak az ezzel kapcsolatos emlékek is, valamint azok a reakciók, ahogyan az adott helyzetre reagált a baba. Például azokban a családokban, ahol az anya depressziós és emiatt hosszú időn (hónapokon) át eltolja a babát magától, sokat sír, nem reagál a csecsemő viselkedésére, nem biztosít számára kiegyensúlyozott környezetet, a baba félénkebb lesz, nehezebben köt barátságokat és kevésbé ragaszkodik az édesanyjához, ennek pedig már hosszú távon is hatása van az életére. Azonban ez a helyzet sem végleges: ha a helyzet rendeződik, néhány hónap alatt a kicsi is bátrabbá, nyugodtabbá válik és az előzmények ellenére boldog életet élhet majd.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

Van néhány olyan ok, ami miatt helytelenül mérheted fel a gyermeked állapotát:
- egyrészt elfogult vagy, ami érthető, hiszen nehéz elhinni, hogy pont a te gyerekednek van valamilyen baja, ami miatt lassabban fejlődik
- másrészt láthatsz a környezetedben olyan gyerekeket, akik sokkal gyorsabban fejlődnek és ez megijeszthet, ha a tiéd átlagos vagy valamivel lassabb ütemben fejlődik csak,
- harmadrészt a védőnő és a gyermekorvos is rádijeszthet: vagy azzal, hogy szerintük lassan fejlődik, vagy azzal, hogy szerintük még ráértek, nem kell aggódni.

De akkor mégis kinek érdemes hinned?

1) Tények Van egy olyan bejegyzésem, amiben leírtam, melyik korban mit kéne tudni és mi az a pont, amikor már aggódnod kell, ezt itt olvashatod el: http://www.kismamablog.hu/mozgasfejlodes/baba-mozgasfejlodes

2) Megérzések Fontos, hogy ne hallgass mások tippjeire, hozzá nem értők tanácsaira, viszont hallgass a saját megérzéseidre. Ha gyanús, hogy a baba a táblázathoz képest túl lassan fejlődik és mintha “valami nem stimmelne vele”, akkor egy kivizsgálást megér az, hogy kiderüljön: van-e például olyan izomletapadása (vagy más problémája), ami miatt fejlesztésre, masszázsra lehet szükség.

Amit semmiképpen nem javaslok: ha egyértelmű, hogy valami gond van vele, akkor ne próbálj házi megoldásokat keresni, házilag tornásztatni, hanem utána kell nézni, pontosan mi a probléma oka (az izomletapadáson kívül más, pl. idegrendszeri okok is lehetnek), vizsgáltasd ki és a számára javasolt fejlesztésre vidd el, illetve ezt végezzétek otthon.

Ezenkívül nagyon fontos, hogy a kötelező vizsgálatokra mindenképpen időben vidd el, sőt ne csak vidd el, hanem győzödj is meg róla, hogy valóban megcsinálták azt. Sokan pl. a kötelező csípőszűrésről megfeledkeznek és csak 3-4 hónapos korában jut el a baba, ha pedig valami gond van, akkor minél előbb derül ki, annál jobb. Kérdezz rá a gyermekorvosnál, minden rutinvizsgálatot elvégeztek-e, ezeknek a felsorolása egyébként a kiskönyvben benne is van, tehát tudsz puskázni. Sajnos előfordulhat, hogy egy vizsgálat véletlenül kimarad, és sajnos volt olyan eset itt a blogon, amikor valaki csak 11 hónapos korban jött rá, hogy komoly gondok vannak a babánál, mert a korábbi rutinvizsgálatok közül néhány kimaradt, és nem jöttek rá hamarabb. Tehát ne bízz 100%-ig az egészségügyi ellátórendszerben sem, hanem figyelj te magad oda arra, melyik korban mit kéne tudnia a babának, és kérj szakszerű segítséget, ha bizonytalan vagy valamiben.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

A hintázás nagyon hasznos dolog a babák, de még a gyermekek fejlesztésében is. Egészen kicsi korban azért jó, mert a baba számára az anyaméhet idézi fel a hintázó mozgás, ezért megnyugtatja őt, később pedig az egyensúlyérzék fejlesztésében van nagy szerepe. A hintázás nemcsak jó móka, hanem hozzájárul a megfelelő mozgásfejlődéshez is: a baba kevesebbet fog elesni, könnyebben megtanul majd kapaszkodás nélkül járni, gyorsabban és biztonságosabban zajlik le a járástanulás folyamata.

De még ezen felül is rejt előnyöket: a hintázás közben minden érzékszerv egyszerre dolgozik, ezáltal erősödnek a jobb és bal agyfélteke közti kapcsolatok, azaz a gyermek nem csak kreatívabb lesz, hanem könnyebben tanul meg írni és olvasni is.
A hintázásnak kisgyermekkortól további előnyei is vannak: oldja a belső feszültségeket, a szorongást is.

Milyen babahintát vegyünk?

Már őseink is előszeretettel hintáztatták a babákat, nem véletlenül alkalmaztak, bölcsőket és lengőbölcsőket már az Ókorban is.

Erre jó példa a szövetből készült lengőhinta, amibe már az egészen kicsi babát is beletehetjük, a szövet tartja a kicsi hátát, ugyanakkor az anyaméhez hasonló érzést kelt, ezért megnyugtatja a kicsit:

Szintén egészen kicsi kortól használható a bébifotel formájú hinta, amibe akár nézelődni is beletehető a baba, vagy bekapcsolhatjuk és akkor hintáztatja is. Ezt már 2-3 hetes kortól használhatjuk, de hátránya, hogy hamar kinövi a baba és fél évesen már nem igazán akar majd megmaradni benne:

Ha több hely van a lakásban, akkor nagy sikere lehet az állványos hintának, mivel itt magasabban van a baba, ezért jobban kilát. Ebből azokat, amik pihenőszékhez hasonló formájúak már 2-3 hetes kortól lehet használni, azokat, amiben megtámasztva kell ülni, csak akkortól használjuk, ha a baba már stabilan tartja a fejét és képes megtámasztva ülni (4-5 hónapos kortól):

5 hónapos kortól használhatóak a rugós babahinták, amelyeket az ajtófélfára kell erősíteni és a baba ugrálhat benne. Ez nem a hagyományos lengőmozgás miatt érdekes, hanem azért, mert a baba lábizmai, combizmai erősödnek általa és az egyensúlyérzéket is fejleszti. Többnyire 9 vagy 12 kilóig használhatóak, ezért a baba gyorsan kinövi, 1 éves kor után már általában nem szokott érdekes lenni nekik, viszont addig jó szolgálatot tesz, ahol kevés a hely a lengőhinta felszereléséhez, ott különösen jó szolgálatot tehet:

Amikor a baba már stabilan ül megtámasztva, akkor vethetjük be a műanyag babahintákat, amiknél a kicsi lába között van egy biztonsági tartó, ezeket nagyjából 8-9 hónapos kortól lehet használni nagyjából 2,5-3 éves korig. Lehet belőle olyat is venni, amiből a középső tartórész idővel kivehető, amikor a kicsi már tud kapaszkodni benne.

A középső tartórész nélküli hintákat akkor lehet megvenni, amikor a kicsi már biztosan kapaszkodik a hintában, nagyjából 2,5-3 éves kor körül, de ekkor is még fontos, hogy elől és hátul zárt legyen a hinta.

Számos különleges hintát is lehet kapni, amiket beltérben vagy kültérben egyaránt használhatunk. Hasznos és praktikus megoldás például a hintaágy vagy szövet hintaszék, amit az óvodások, iskolások is előszeretettel használnak.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

Min múlik a baba intelligenciája?

1. Az anya mérete

Szinte hihetetlen, hogy egy ennyire hétköznapi tényező befolyásolni tudja a szellemi képességeket, pedig kutatók bebizonyították az összefüggést: a nagy termetű anyáknak többnyire nagyobb méretű az újszülöttje is és minél nagyobb a baba, annál nagyobb a születéskori agytömeg is, minél nagyobb az agy születéskor, annál intelligensebb lesz a baba.

2. Ingerek

Az agyban a külső ingerek (hangok, színek, szagok stb.) hatására újabb és újabb ingerületkapcsolatok alakulnak ki. Az első életévben fejlődik a leggyorsabban az agy, minél több inger éri a babát az első 12 hónap folyamán, annál barázdáltabb lesz az agya és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa. Manapság a gyerekek sokkal több és sokkal változatosabb ingereknek vannak kitéve csecsemőkorban, mint az elmúlt évszázadokban, ezért a várható intelligenciahányadosuk is sokkal magasabb lesz.

Sok közös programmal, változatos környezettel (séta, játszótér, kirándulás, változatos programok), szociális ingerekkel (társaság, beszélgetés, családi együttlétek) és közös játékkal segíthetsz a kicsinek megadni a megfelelő környezetet.

3. Mozgás

A mozgás a csecsemő és a kisgyermek számára az egyik legfontosabb ingerforrás és tapasztalatszerzési mód. Minél többet mozog egy kisgyermek az első 7 életévben, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata, sőt, egy felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek akik babaúszáson vettek részt jobb eredményeket értek el matematikából iskoláskorban, mint azok, akik nem. Hagyni kell tehát a gyerekeket sokat mozogni és változatos lehetőségeket biztosítani számukra a mozgásra: egészen kicsi korban a rugós hinta (5-6 hónapos kortól), a babaúszás, az ölbeli játékok, mondókák, a kúszás-mászás, később a rendszeres közös séta, motorozás, játszóterezés, mászókázás, szaladgálás, trambulinozás és a minél kevesebb tévé előtt tétlenül töltött idő az, amivel segíthetjük őket ebben.

4. Táplálkozás

A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümöcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy megfelelő fejlődése szempontjából. A mai gyerekek sokkal változatosabban és gazdagabban táplálkoznak, mint 100 évvel ezelőtt, ez a másik oka annak, hogy a mai gyerekek sokkal okosabbak, mint dédszüleik voltak.

5. Testvérek

A felmérések szerint az első gyerekek mindig a legokosabbak a testvérek közül, mert rájuk jut a legtöbb figyelem. A kis korkülönbséggel született 2. és 3. gyerekek intelligenciahányadosa azonban már valamivel alacsonyabb. Az ikrek helyzete a legnehezebb: az ő IQ-juk annyival alacsonyabb, mintha 4. gyerekként születtek volna a családba. Eltűnik azonban ez a különbség, ha a testvérek között legalább 7 év korkülönbség van, ilyenkor a 2. gyermek intelligenciahányadosa nem lesz alacsonyabb az elsőszülötténél.

Jó hír, hogy ezek a hátrányok ellensúlyozhatóak. Például ha többet foglalkozol a kis súllyal született babával, akkor emiatt nem lesz alacsonyabb az intelligenciahányadosa. Fejlesztőgyakorlatokat 0-tól 3 éves korig a Babastart Tanfolyam anyagában találsz >>

Egy részlet a filmből:

Soha nem készült még ilyen átfogó fejlődéslélektani sorozat, amiből ennyi mindent tanulhatnál arról, mely korban hogyan viselkedik a gyermeked. A dackorszakról és az óvodai beszoktatásról készült részek például különösen érdekesek, de van szó az intelligencia fejlődéséről is, arról, mikor kezdenek el a gyerekek hazudni és hogyan tudnak beilleszkedni a közösségbe.

A sorozat részleteit megtudhatod a Wikipédián, valamint kitölthetsz egy részletes tesztet a saját gyermeked személyiségéről a sorozat oldalán (angolul): https://www.bbc.co.uk/labuk/experiments/personality

A gyermek agya 2 éves korig több, mint kétszeresére nő. Ezalatt az idő alatt alakulnak ki benne azok a idegsejt-kapcsolatok, amik a későbbi gondolkodást befolyásolják. Amikor a baba játszik, akkor sokféle inger éri: látja a játékot, nyúl érte, hallja a hangját, ahogy hozzáér, érzi a fogását, ő maga is mozog közben, sőt a játékkal kapcsolatban még érzelmei is vannak. Bármilyen élmény éri a kicsit számtalan úgynevezett szinapszis, azaz idegsejt-kapcsolat alakul ki az agyában. Minél több és minél összetettebb szinapszis alakul ki 2 éves korig, annál okosabb lesz a kicsi. Amikor azonban tévét néz, kevesebb inger éri, hiszen csak képet lát és hangot hall, tehát nem lesznek elég összetettek azok az idegsejt-kapcsolatok, amik kialakulnak.

A legjobb és legösszetettebb kapcsolatok akkor alakulnak ki, ha az édesanyjával játszik a baba, hiszen ilyenkor nemcsak élményei, hanem érzelmei is vannak, ezen belül is főként a mozgásos játékok a jók, amikor egyszerre érik érzelmi, szellemi és mozgásos ingerek. Ezt a megközelítést egy Spitzer nevű német kutató írta le 2005-ben.

A televízió emellett megterheli a gyermek idegrendszerét, mivel a mindennapi életnél sokkal több ingert hordoz, ez pedig kihatással van a későbbi tanulási képességekre is. Egy szintén német kutatók által végzett, 10.000 gyermeket vizsgáló felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik 3 éves kor alatt napi 3 óránál többet töltöttek a televízió előtt, kevésbé helyesen beszéltek, kisebb a szókincsük és gyengébben teljesítettek olvasási, szövegértési feladatokban.

Emellett az idegrendszer túlterheltsége alvászavarokhoz, nyugtalansághoz is vezethet.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne nézzen mesét a kicsi, hiszen a televíziózás, a filmes kultúra manapság már a mindennapok része, azonban néhány alapszabályt mindenképpen be kell tartani:
- Semmiképpen ne nézzen tévét az 1 év alatti gyermek,
- 1 éves kor felett naponta 4-5 alkalommal rövid 6-8 perces meséket lehet nézni, de együtt, a szülővel közösen,
- 2-3 éves korban ez már kicsit emelkedhet, de 3 éves korig legyen túlsúlyban a rövid, legfeljebb 10 perces mesék aránya és a közös mesenézés,
- 3 éves kor felett se nézzen napi 1-2 óránál hosszabban mesét a gyermek, részesítsük előnyben az egyéb önálló elfoglaltságokat a gyermek lefoglalására, és minden nap legyen mozgásos program valamint közös játék a gyermek napirendjében.

Szeretnéd nyomon követni terhességedet és a baba fejlődését hétről hétre? Az egyetlen magyar nyelvű hírlevél, ami 4 hetes várandósságtól 4 éves korig segít nyomon követni a baba fejlődését hétről hétre e-mailben. Irakozz fel most! >>

Ha keveset hízik…

Néhány baba nem akar hízni. Ez általában azután következik be, hogy megduplázták a születési súlyukat. Jó étvággyal esznek, de nem híznak. Jó hír, hogy onnantól kezdve, hogy megduplázták a születési súlyukat nem is kell nekik olyan egyenletesen hízni, ez így normális. Semmi gond, ha 1-2 hétig nem hízik, a lényeg, hogy egy hónap alatt hízza meg a 400 grammos minimumot 6 hónapos koráig (utána már ezt sem kötelező).

Mikor NEM kell aggódni?

- Ha jókedvű,
- ha 3-4 óránként eszik napközben,
- ha jól alszik éjszaka (jól=legalább 4-5 órát alszik és csak utána ébred meg),
- ha kiegyensúlyozott,
- ha evés után láthatólag jóllakott, mosolygós,
- ha naponta legalább 5-6 alkalommal pisil vagy kakil (mert csak az tud kijönni, ami be is ment)

Mikor kell aggódni?
(ezek a tünetek külön-külön nem jelentik azt, hogy éhes a baba, csak együtt)

- Ha evés után nyűgös, sírós,
- ha nem pisil-kakil eleget, száraz a pelusa,
- ha egész nap nyűgösködik és etetés után sem nyugszik meg,
- ha éjjel a szokottnál gyakrabban ébred és ehhez a fentiek valamelyike is társul,
- ha a sok szoptatás ellenére is kevesebb tejed van,
- ha nem hízik 6 hónapos kor alatt legalább havi 400 grammot (egy teljes hónapot kell nézni, nem heteket külön-külön, és nem csak 4 hetet)

Mit lehet tenni, ha keveset hízik?

Ha az orvos szerint keveset hízik a baba és ehhez a fenti problémák is társulnak (tehát nyűgösebb, mint volt, kevesebb a tejed, nem nyugtatja meg az evés), akkor a következőket lehet tenni:

1) Ha még szoptatsz, akkor pár napig szoptass gyakrabban, akár 2 óránként (napközben) és közben igyál Laktorherb teát, ez a módszer szaporítja legjobban a tejet. Ha már elég tejed van, akkor visszaállhatsz a megszokott etetési időkre.

2) Ha nincs elég tejed és a fenti módszer sem segít, akkor 6 hónapos kor alatt tápszert kell adni (vagy szerezz be anyatejet) pótlásnak, azaz minden szoptatás után adj neki annyi tápszert, amennyitől jóllakik.

3) Ha tápszeres és már elmúlt 4 hónapos, akkor át lehet térni a 2-es tápszerre, vagy pedig a megszokott tápszert lehet sűrűbbre keverni, illetve el lehet kezdeni a tejpépek adását.

Sem anyatejes, sem tápszeres babánál nem érdemes almát adni, ha nem hízik megfelelően, hiszen az alma nem igazán laktató, sem a többi főzelék, amit adnál neki később (mire ezeket elkezded adni, az minimum 3-4 hét az első kanál alma után…). Másrészt az anyatejtől eltérő bármely táplálék megemésztéséhez szükséges enzimek csak 6 hónapos kortól vannak jelen a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy hiába adsz neki 4 hónaposan almát, mert nem emészti meg, csak részben, a többi kiürül a szervezetből. Tehát a baba kap enni, csak nem emészti meg, ezért ettől a megoldástól nem fog hízni (viszont a korai hozzátáplálás, a túl korán megterhelt emésztőrendszer miatt, előidézhet nála egy későbbi, egész életére elhúzódó táplálékallergiát, ami ekcémás tünetekkel, gyomorfájással jelentkezhet akár már csecsemőkorban, akár később az élete folyamán bármikor)

Ha “túl sokat” hízik…

A másik, amivel kiválóan lehet ijesztegetni az anyukákat, hogy túl sokat hízik a baba. Nos, kéremszépen, ez akkora botorság, hogy elmondani nem lehet… Egy anyatejes babát nem lehet elhízlalni. Minden babánál öröklött dolog, mennyire hízik. Néhány baba az első félévben rengeteget hízik, aztán meg szinte semmit. Más babák fokozatosan híznak az első életév során, míg végül 1 éves korukra a gyerekek átlagban ugyanolyan súlyúak (9-10 kg közöttiek).

A tápszeres babáknál más a helyzet, mert a tápszer tápértéke más, mint az anyatejé, ezért, ha kicsit sűrűbb lesz a tápszer, ugyanolyan mennyiség jobban hízlalja a babát, mint az anyatejnél, de csak akkor hízik túlságosan tőle a baba, ha hónapokon át túltáplálják (sűrűbb tápszert kap, mint a dobozon előírt, vagy pedig többet diktálsz bele, mint amennyit magától elfogad).
Ha annyit ehet, amennyit elfogad és olyan arányban kevered, ahogy a dobozon írják, akkor pont annyit fog hízni a kicsi, amennyit kell.

De vajon adjunk-e neki almát, ha nagyon hízik?

Természetesen ne. Egyrészt azért, mert még nem tudja megemészteni. Másrészt: miért akarod, hogy ne a saját tempójában hízzon? Miért akarnál okosabb lenni a természetnél? A hízás üteme ugyanis javarészt öröklött dolog, ha gyorsan hízó babád van, kérdezd csak meg az anyukádat és az anyósodat és valamelyikük elmeséli majd, milyen szép duci babák voltatok… A babák még pontosan tudják, mennyi ételre van szükségük és pont annyit esznek, amennyi kell nekik, jól működnek az ösztöneik. Ha ebbe beavatkozol, azzal csak megzavarod a természet rendjét. Hiszen a jól hízó babák, a második 6 hónapban már nem híznak olyan jól.

Gondot okoz a hozzátáplálás megkezdése? Töltsd le az ingyenes Nagy Babaszakácskönyvet és segítünk elkészíteni az első falatokat! >>

Mikor van szükség fejlesztésre?

Ha a baba a korának megfelelő módon fejlődik (és a babák javarésze ezt teszi), nincs szükséges mozgásfejlesztésre, beszédfejlesztésre és hasonlókra. De mit jelent az, hogy a korának megfelelően fejlődik?

Nem jelenti azt, hogy úgy fejlődik, mint a szomszéd és az ismerősök gyerekei (akik előrébb vagy éppen hátrébb tartanak)
Nem jelenti azt, hogy úgy fejlődik, mint te vagy a férjed hajdanán (már amennyire erre a nagymamák emlékezni szoktak, az ő emlékeikben a 8 hónaposok már mind szaladtak, szobatiszták voltak, 20 foguk volt és paprikás csirkét ettek )

A mozgásfejlődés ütemére konkrét táblázatok vannak, mikor mit kell már tudnia, mi az, amit már tudhat, ha kicsit előrébb jár és mikor kell valóban segítséget kérni, orvoshoz fordulni, mert nem fejlődik megfelelően a kicsi. Ha valamiben vélhetően el van maradva a baba, akkor először mindig a gyermekorvoshoz kell fordulni, és ő meg tudja mondani, milyen kivizsgálásra lehet még szükség (pl. neurológia) és hol vannak olyan fejlesztési lehetőségek a környéken, ahova el lehet vinni a kicsit. Ha mégis magánúton szeretnél utánajárni a dolognak, vagy a gyermekorvos nem bizonyul segítőkésznek, akkor a Gekkó játszóházak szakemberei segíthetnek, itt van olyan teljeskörű vizsgálat, ahol meg tudják mondani, jó helyen tart-e a kicsi, illetve szüksége van-e fejlesztésre.

Ha szakszerű fejlesztésre van szükség, akkor ezek soha nem mások által tanácsolt “házibarkács” módszerek, hanem pl. speciális masszázs vagy torna, amit hozzáértő gyógytornászok végeznek el, ezért ha úgy gondolod, le vagytok maradva, akkor ilyen helyre (pl. korai fejlesztő, Gekkó játszóházak) kell fordulnod.

Mikor nincs szükség fejlesztésre?

Gyakran tapasztalom, hogy az anyukák akkor is fejleszteni akarnak, ha a babának arra nincs szüksége. Általában az áll a háttérben, hogy az ismerősök szerint már előrébb kéne lennie a babának, vagy hallanak egy másik 6 hónaposról, aki már mászik és megijednek, hogy valami gond lehet. Az is előfordul, hogy az anyuka nagyon ambíciózus és siettetni szeretné a dolgokat, mondván, hátha ha tanítgatja a kicsit, akkor gyorsabban fognak haladni a dolgok.

Csakhogy a dolgokat nem lehet sietettni. A mozgásfejlődés egyes lépései ugyanis egymásból következnek: ahhoz, hogy a baba át tudjon fordulni, meg kell erősödnie a nyakának, a törzsének, a hátizmainak, ahhoz, hogy kúszni tudjon, ki kell fejlődnie a karizmainak, ahhoz, hogy mászni tudjon, lábizmok és koordináció kell, a járáshoz pedig szükség van a mászás és a felállás során megszerzett hátizmokra, koordinációra és így tovább.

Nem kell tehát direkt “tanítani” a babát, például kézen vezetgetni, hogy járjon, vagy megmutatni neki, hogyan kell átfordulni, ezektől a házi módszerektől nem fog hamarabb átfordulni vagy járni, viszont pl. a vezetgetés túlterheli a gerincét és nem a járáshoz szükséges, helyes egyensúlyra tanítja, ezért inkább késlelteti, mint sietteti a járás-tanulást.

Jótékony hatású a babaúszás, aminek az egyik nagy előnye az, hogy abban az életkorban, amikor a kicsi magától még nem igazán tud helyet változtatni, szabadon mozogni, a vízben sokkal többet mozoghat, olyan izomcsoportok is dolgoznak, amik otthon a szobában nem mozognának még ebben a korban – ez pedig előnyt jelent a mozgásfejlődésben. Nem feltétlenül azt, hogy hamarabb tanul meg mászni vagy járni, viszont jobb lesz a mozgáskoordinációja, az egyensúlyérzéke, bátrabban kísérletezik majd.

A baba értelmi fejlődése – fejlesszünk?

A másik terület, ahol gyakran úgy érzik az anyukák, fejlesztésre van szükség, a szellemi képességek területe. Se szeri se száma különféle lehetőségeknek a nyelvoktatáson keresztül az olvasástanításon át a számoláson át a különféle beszédgyakorló módszerekig. Kétségtelen, hogy ebben a korban a gyerekek mindent magukba szívnak, ezért számukra még csak játék a kártyanézegetés, a koreai nyelvoktató videó (ilyen is van).

Nyelvoktatás Tudományos tény az is, hogy a hallás 6 éves korig fejlődik, ezért amilyen nyelvek hangzásvilágát ezidáig elsajátítjuk, azokat később is gond nélkül meg tudjuk tanulni majd, ezért az is elég, ha néha a kicsi kínai szöveget hallgat így, ha 30 éves korában meg akarja tanulni a nyelvet, nem okoz majd gondot neki. De persze akár meg is tanulhat néhány nyelvet alapfokon már kis korban, akár kétnyelvű módszerrel, akár nyelviskolában játékos foglalkozásokon, akár DVD-ről (pl. Baby Einstein). A kicsik számára teljesen természetes a több nyelv használata, ez nem gátolja meg őket az anyanyelv elsajátításában, ahogyan azt a közvélekedés tartja. Tökéletesen képesek megtanulni akár több nyelvet is, csak rajtunk múlik, hogy fejlesztjük-e őket ebbe az irányba.

Beszédfejlesztés Ahhoz, hogy egy gyerek elkezdjen beszélni 2 fontos dologra van szükség:
1. Inspiráló környezetre, amiben sokféle változatos beszédet hall
2. Motivációra, hogy a beszéd révén akarja kifejezni magát

Az első egy változatos, hétköznapi környezet, családtagokkal, társasággal, akik beszélgetnek a kicsivel és a kicsi körül. Ez a közeg teszi lehetővé, hogy a kicsi minél többféle ingert szívjon magába és megtanulja, hogy a társasági élet fontos része a beszéd. Hiába hordod tehát beszédfejlesztő foglalkozásra a kicsit, ha egész nap kettesben vagytok a hét legnagyobb részében.

A másik a motiváció. Sok gyerek azért nem kezd beszélni, mert csak anyával kell megértetnie magát ahhoz, hogy elérje, amit akar, anya pedig félszavakból és mutogatásból is megérti. Általában az első gyerekeknél és a fiúknál gyakori jelenség, hogy még 2 évesen is kiválóan elmagyaráznak mindent 1-2 szóval, mert anya ebből is ért. Bezzeg, ha 1-2 testvér is vetélkedik anya figyelméért, akkor már muszáj hamar megtanulni minél pontosabban kifejezni magát, ha azt szeretné, hogy az ő akarata is érvényesüljön.

A beszédfejlődésben is vannak olyan pontok, amikor érdemes szakember segítségét kérni, mivel itt az okok változatosak lehetnek, ezért az esetleges fejlesztés irányai is különfélék lehetnek, hiszen hallásprobléma, autizmus, családi problémák, szorongás, szervi problémák is állhatnak a háttérben.

Általános probléma, hogy a családok a beszédfejlődésre úgy tekintenek, mint egyfajta fejlettségi mutatóra, amivel lehet dicsekedni (“jaj, de okosakat mond ez a gyerek”), siettetnék, hogy kezdjen már beszélni, tanuljon meg dalokat és verseket, amikkel mint egy mutatvánnyal lehet dicsekedni mások előtt. De vajon ez jó a gyereknek?

Óvodás korban a versek, dalok, mondókák gyarapítják a kicsi szókincsét, tudatossá teszik a nyelvhasználatot. Sokan azt gondolják, ha a közös verselés, mesélés éneklés meggyorsítja a beszédfejlődést, de ez nem így van. A kicsi akkor kezd el beszélni, ha szüksége van rá, hogy beszéljen. Persze azért mesélhetünk, verselhetünk neki, hiszen vannak ennek más előnyei is: jó közös élmény, erősíti a családi kötelékeket, gazdagítja a kicsi képzeletvilágát már akkor is, amikor nem tud beszélni.

Kreatív készségek fejlesztése

A kicsik alaptulajdonsága, hogy kreatívak. Hiszen mi is a kreativitás? Az, hogy a hétköznapi dolgok mögött meglátjuk a végtelen lehetőségeket. Mi felnőttek már csak azt látjuk a dolgok mögött, amit tanultunk, az iskola és a tapasztalatok megnyirbálták a kreativitásunkat. Azonban a gyerekek világában minden lehetséges. Éppen ezért a kreativitást nem kell fejleszteni a gyerekeknél.
Amit meg kell tennünk, hogy nem gátoljuk őket a kifejezőkészségükben. 4 éves kor körül például sok kicsi órákig tud mesélni a fantáziájában élő, valós elemeket is tartalmazó történetekről. Ha ilyenkor kijavítjuk, elmondjuk neki, hogy ez nem valóság, akkor elvesszük a kedvét a mesemondástól, az álmodozástól, holott ezt a kort magától kinövi, csak éppen nem mindegy, milyen élményekkel távozik belőle. Azt tanulja meg, hogy a fantázia világa csúnya és bűnös, amiben nem szabad kalandozni? Vagy azt, hogy nyugodtan lehet álmodozni, csak tudni kell a határt az álom és a valóság között?

Ugyanez a helyzet a rajzolással, festéssel, gyurmával is. Nem szabad a kicsiket kijavítani, megmutatni, hogyan kell felismerhető embereket rajzolni, hanem hagyni kell, hogy olyan embereket, lovakat, házakat rajzoljanak, amiket gondolnak és tudnak. Ha ugyanis szabadon alkothatnak, akkor a valós érzelmeiket, fantáziáikat viszik papírra. Ezáltal pedig nem csak rajzolást és festést, hanem őszinteséget is tanulnak. Azt, hogy őszintén megoszthatják veled a gondolataikat, érzelmeiket. És ezek a kisgyermekkori élmények nagyon fontosak lesznek majd kamaszkorban…

[részlet a Félreértett csecsemők c. hamarosan megjelenő könyvemből]

Próbáljuk megközelíteni a kérdést parasztlogikával: Van kapcsolat az ember súlya és az éhségérzet között? Természetesen nincs. Fogyókúrázók milliói lennének már rég nádszálvékonyak, ha nem éreznének éhségérzetet éjszaka, csak mert már elmúltak 8 kilósak Sőt épp az ellenkezője igaz: minél nagyobb egy test, annál több kalóriára van szüksége!

Emlékszel, az újszülöttnek 150 gramm anyatejre van szükséges testsúlykilogrammonként. Ez a mennyiség egyre csökken, de 5 hónaposan még 120 grammra van szüksége. Tehát egy jól fejlett 8 kilós baba több, mint egy liter anyatejet/tápszert iszik meg. És mivel napközben már számos sokkal fontosabb dolga van az evésnél, gyakran 5 perc alatt végez a szopizással és visszatér a világ felfedezéséhez, majd a kimaradt mennyiséget éjszaka pótolja be.

Szóval mindegy hány kiló, teljesen normális, ha éjjel még szeretne 3-4 óránként enni, ez ugyanis nem a kilók függvénye, hanem a kínzó éhségérzeté. Vajon mi lehet annak az oka, hogy inkább hiszünk egy ismerőstől vagy védőnőtől hallott tanácsnak, mint a baba korgó pocakjának?

(ez csak költői kérdés, nem muszáj válaszolni )

/részlet a Félreértett csecsemők c. hamarosan megjelenő könyvemből

A felülés

A babának még nincs hasizma, ezért nem várhatod el tőle, hogy hasizomból fel tud ülni, az ehhez szükséges izomzat csak 1-1,5 éves kor között lesz elég ahhoz, hogy a kicsi izomból felüljön. A hasizom a kúszástól és a mászástól fejlődik igazán, tehát amikor ezeken még nem esett túl, semmiképpen nem tud hasizomból felülni.

Helyette viszont már 5-6 hónaposan megfogja az ujjadat és kézzel fel tudja húzni magát, legalábbis próbálkozik felhúzni magát. A következő fázis az önálló felülésben az, amikor már elkezd kúszni-mászni és a négykézlábas helyzetből képes magát ülő helyzetbe tornászni, illetve térdelésből lehuppanni.

Külön történet az, hogyan tanul meg állásból leülni. Ez a nagyon egyszerűnek tűnő mozdulat neki korántsem annyira egyértelmű: előbb tud felállni, mint felállásból leülni, ezért az állás első öröme után jöhet az aggodalom, mert az első napokban bizony a kicsi meglehetősen nagyokat huppanhat vagy akár hanyatt is vágódhat. Szerencsére pár nap alatt maga is rájön a lecsücsülés trükkjére, innentől kezdve nincs gond.

Önállóan ülés

Ha a baba szépen tartja már a fejét, akkor 3-4 hónapos kor körül már 150 fokban döntött babahordozóban vagy babafotelben is ülhet, illetve vannak olyan etetőszékek is, amiket meg lehet ilyen szögben dönteni, teljesen ültetni viszont még nem lehet.

6 hónapos kor körül már gond nélkül lehet megtámasztva ültetni, de még mindig nem derékszögben, annál kicsit nagyobb szögben, és jól megtámasztva. A babakocsiban fél évesen még ne ültesd fel teljesen, de 120 fokban döntve már nézelődhet.

6-7 hónapos kor között a baba már tud úgy ülni, hogy a két kezén támaszkodik, ez azonban hosszú távon nem egészséges testhelyzet, ezért csak akkor engedd neki, ha ő maga húzta fel magát ebbe a pozícióba.

Ha már ügyesen kúszik vagy mászik és feláll, akkor a babakocsiban is felültetheted, általában ekkorra már ő maga is felhúzza magát benne, ebből kiderül, hogy már érett rá

Megtámasztás nélkül ülni nagyjából 10 hónaposan tud, de ez nem kőbe vésett szabály, mert ez nagyban összefügg azzal, mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Azok a babák, akik később kezdenek csak kúszni-mászni, általában később tudnak támaszték nélkül ülni.

Mire kell vigyázni?

Amíg nem tud magától felülni (értsd: kúszásból vagy mászásból áttornászni magát ülő helyzetbe, vagy kézzel felhúzni magát), addig nem szabad huzamosabb ideig támaszték nélkül ültetni.
Amikor még csak a kezén támaszkodva ül, akkor sem szabad ültetni. Ilyenkor látszik, hogy a háta idővel meggörbül, ahogy ücsörög és ez nagyon megterheli a gerincét.

Ha túl sokat ülteted a babát, az jelentősen lassíthatja a mozgásfejlődését is, mert ülve remekül elfoglalja magát a nézelődéssel, játékkal és ez nem ösztönzi helyváltoztatásra.

A fél év alatti babákat semmiképpen nem szabad ültetni, legfeljebb 150 fokig döntve fektetni. A hosszas ülve babakocsiztatás különösen káros lehet, mert itt nem csak hosszasan fárasztó pózban van a kicsi, hanem a zötyögés miatt további terhelés is éri.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

A felmérésben résztvevő 275 4 évesnél fiatalabb kisgyermeknél azt figyelték meg, mennyit beszélnek hozzájuk otthon, mennyit néznek tévét, mennyi mesét hallgatnak, valamint tesztelték, milyen a szókincsük, mennyire kommunikatívak, milyen szavakat használnak.

Az eredményből kiderült, hogy azok a gyerekek, akikkel sokat beszélgetnek a szülők hatszor jobb eredményt értek el, vagyis szebben, helyesebben, több szót használva beszéltek, mint azok, akik otthon kevesebb spontán beszélgetésben vettek részt és több mesét hallgattak. Meglepő, de a felmérés azt is kimutatta, hogy a tévénézés egyáltalán nem káros a gyerekek beszédfejlődésére, a gyakran tévéző gyerekek ugyanolyan eredményeket értek el, mint azok, akiknek tévé helyett inkább meséltek.

Mindazonáltal a mesélés, a meseolvasás nem csak a beszédfejlődés miatt fontos: a mese (főként a fejből mesélés) segít újraélni a mindennapok eseményeit, a gyerekek nyelvén, a fantázia világában magyarázza és mutatja meg az élet nagy kérdéseit (élet és halál, körforgás, igazságosság és igazságtalanság stb.), ezért ha a beszédfejlődés szempontjából a vizsgálat szerint nem is, de a gyerekek lelki fejlődése, szocializációja és fantáziájának fejlődése szempontjából nagyon fontos.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a beszédfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

Újszülötteket (6 hetes korig) téli hidegben nem szabad kivinni, csak a lakást szellőztessük rendszeresen, illetve minden nap 2-3x 10 percet oda lehet menni vele a nyitott ablakhoz (felöltöztetve persze). 4 hetes kortól 10-10 percre ki lehet vinni már a kicsiket.

Ha már elmúlt 6 hetes, akkor nyugodtan ki lehet menni vele a levegőre, akár hosszabb időre is, de jól fel kell öltöztetni és betakarni. Nyugodtan kint is lehet altatni, akár órákat kintlehet, de nagyon alaposan kell öltöztetni, a keze, füle is legyen védve. Nagy hidegben takaróként a legjobb szőrme, a báránybőr pl., ha téli, késő őszi babád van, akkor praktikus a báránybőr babazsák, mert ez nagyon jól szigetel. (Svédországban a legnagyobb télben is kint altatják a kicsiket szőrmébe csomagolva)

A lakásban is hidegebb lehet ilyenkor a padló, ezért a csúszó-mászó kicsiket melegebben kell öltöztetni, túlzásba vinni ezt azonban nem kell: elég a rövidujjú póló fölé hosszú ujjút adni rá, vastag zoknit és melegítőnadrágot, nem szükséges alá még harisnyát is adni. A padlóra lehet habtapit tenni, mert a polifoam jól szigetel, így nem a hideg padlón kúszik a baba.

A még nem csúszó-mászó babákat nem kell vastagabban öltöztetni bentre, csak azért, mert kint hidegebb van.

Amíg babakocsiban sétáltok addig az otthoni ruha fölé overallt vagy babazsákot kell adni, és betakargatni a kicsit. A kesztyűt nem minden baba szereti, a kicsiket még nem zavarja, de amikor már nyúlkálnak, akkod idegesítheti őket, ilyenkor a kezét a takaró alá kell betenni, és mindig újra betakargatni, ha ez is zavarja, az overall ujját hagyd kicsit hosszabbra, ez is védi a kezét a hidegtől.

Ha már totyog, akkor hóban vastag hótaposó bakancs (ebből is van olyan, ami a bokát fogja) és overall legyen rajta. Praktikus a fülvédős és a pilótasapka, mert ez biztosan védi a fülét is. Sál helyett jobb a háromszög alakú nyakvédő, mert az pont azt a területet védi, ami kilóg a kabát alól. A kesztyűkérdés náluk is mindig téma. A kisebbek nem mindig szeretik, de nem is panaszkodnak, ha fázik a kezük. 2 éves kor után sok babát elkezd zavarni a hideg kéz, ilyenkor maguktól kérik a kesztyűt.

A még csak járni tanuló babák teljes téli menetfelszerelésben nehezebben járnak és borulékonyabbak, ezt kalkuláld bele a sétába

Még egy kérdés: Lehet-e szánkózni vinni a babát? Amikor már szépen ül, olyan szánkóban, aminek van háttámasz része és kétoldalt tud kapaszkodni benne, nyugodtan húzhatod, támasz nélküliben csak 2 éves kor felett ajánlott, mert addig nem tud megkapaszkodni benne.

Napirend, Szervezés és Időmenedzsment kismamáknak Ismered azt a néhány alapszabályt, amelynek révén a napirend számodra és a baba számára is tökéletesen átlátható és követhető lesz? Katt ide a válaszért! >>

1. “Nem szabad ültetni a babát, amíg nem ül fel magától…”

- megtámasztás nélkül nem szabad ültetni a babát, amíg nem ül fel magától. Megtámasztva 150 fokban már 3 hónapos kortól lehet ültetni, amikor pedig már a kezére támaszkodva képes ülni (6 hónapos kor körül), akkor 120 fokban is fel lehet ültetni megtámasztva, csak derékszögben nem.

2. “Szoptatás után mindig fejni kell…”

- de csak addig, amíg be nem áll a kereslet-kínálat aránya, azaz amíg sokkal több tej termelődik, mint amennyit a baba meg tud enni. Általában 6 hetes kor körül már el lehet hagyni a fejést, és 2-3 hetesen már elég csak este fejni, ha napközben nem feszül fájdalmasan a mell, szoptatás után is.

3. “Testsúlykilogrammonként 150 grammot kell ennie a babának”

- amíg csak szopik vagy tápszert kap. Amikor már hozzátáplálod, akkor egyáltalán nem lehet ilyen szépen kimérni az adagokat, hiszen még kombinálja a szopit és az egyéb ételeket, ezért sokkal többet számít az, hogy mennyire jóízűen eszik a baba, jólesik-e neki, kéri-e még az ételt.

4. “3 hónaposan át kell aludnia az éjszakát…”

- ami azt jelenti, hogy 5-6 órát alszik egyhuzamban és csak utána kel fel enni, majd utána 3-4 óránként felkel. Tehát ez nem azt jelenti, hogy 12 órát kéne aludnia egyben.

5. “Egy évesen meg kell háromszoroznia a súlyát…”

- vagy nem Ez alkati kérdés. A lányok és a fiúk hízása 1 éves korra már jelentősen eltér, a lányok általában kisebb súlyúak 1 évesen, mint a fiúk, valamint a szülők alkata is jelentősen befolyásolja, mennyire hízékony a kicsi.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

Az előzetest megnézhetitek itt: