Miért ne hagyjuk sírni a babát? (és mit tegyünk, ha a sírás már hiszti)

Sok helyen olvasni arról, hogy nem szabad a babát sírni hagyni, ezért a tapasztalatlan anyuka megijed, amikor a csecsemője minden egyes alvás előtt álomba sírja magát bármit is tesz, bármennyire is igyekszik megnyugtatni őt. Vajon, ha a baba a karjainkban sír az is „sírni hagyásnak” számít? És vajon, ha csendben van és nem sír, akkor biztosan jól van?

A babák ránk vannak utalva. Önmagukban életképtelenek lennének és ahhoz, hogy életben maradjanak a természettől kaptak egy nagyon hatásos eszközt: a sírást, hogy fel tudják hívni magukra a figyelmünket. Mi felnőttek pedig olyan érzékelőrendszerekkel vagyunk ellátva, amik a babasírás hallatán azonnal riadót fújnak. Nem tudjuk huzamos ideig hallgatni a baba sírását, még az idegen babákét sem, idegesít és tettekre ösztönöz.

Vannak olyan babák, akiket a természet az átlagosnál erősebb „szirénával” áldott meg (a szomszédok nagy örömére :)) és olyan felnőttek, akiknek a befogadórendszere az átlagosnál érzékenyebb (ezért már az első kis nyekkenésre felriadnak éjjel és fülelnek a sötétben, vajon mi történik).

Az a tanács, hogy hagyjuk sírni a babát, a természet ellen hat. Valójában a tanácsot a tehetetlenség szüli: már minden logikus megoldást kilőttünk, tehát nyilván csak megszokásból sír a baba, nem kell törődni vele.

A baba sírását kétféle síkon is vizsgálhatjuk:

1. Hormonális oldalról nézve az történik, amikor a baba sírni kezd, a kortizol nevű stresszhormon szintje emelkedik a szervezetében. Amikor felveszik, babusgatják, a baba fokozatosan megnyugszik és a kortizolszint csökken. Ha viszont nem kap segítséget a megnyugváshoz, hanem „kisírja” magát, bár a baba csendes marad és már nem sír, a kortizolszint nem csökken.
Kutatások kimutatták, hogy a rendszeresen sírni hagyott baba szervezetében a kortizolszint még napokkal később is magas volt, ha pedig a kicsit rendszeresen sírni hagyják, nem nyugtatják meg, a megemelkedett stresszhormon szint még 6 éves korban is kimutatható volt.

Az átlagosnál magasabb kortizolszint ingerlékennyé teszi a kisgyereket, könnyebben válik agresszívvé, nehezebben viseli a változásokat, kisebb stressztől is nyugtalanná válik, azaz csökken a tűrőképessége.

2. Szociális oldalról nézve az történik, hogy ha a baba sorozatosan azt tapasztalja meg, hogy nem kap segítséget, amikor segítséget kér, vagy nem kiszámíthatóan kapja a segítséget (néha érkezik, néha nem), kevésbé fog bízni a világban és az emberekben. Ő maga is kiszámíthatatlanná válik a kapcsolataiban, nem tud majd megfelelően kötődni.

Az anyában is változások indulnak el olyankor, amikor úgy dönt, tudatosan sírni hagyja a gyermekét: felmérések kimutatták, hogy ha a „sírni hagyás” bevált, egyre gyakrabban alkalmazzák azt, képessé válnak rutinszerűen kizárni, ignorálni a baba sírását, csak később sietnek a segítségére, hiszen látszólag előzőleg sem lett tőle semmi baja. A sírni hagyás tehát ritkán korlátozódik csupán egyetlen esetre, gyakran bekerül a szülői eszköztárba és újra meg újra alkalmazza a szülő.

Ráadásul a sírni hagyással alvásra szoktatott babák később egy-egy változás hatására ugyanúgy felébredhetnek, mint előtte, tehát nem oldódik meg ezzel véglegesen a probléma.

Akkor most végzetes hibát követ el az, akinek 1-1 alkalommal sír a babája?

Természetesen nem. Mindenkivel előfordulhat, hogy nem hallja meg azonnal a baba sírását, vagy ahol több testvér van, az egyikkel kell foglalkozni, miközben a másik felébred és sír. Ha a baba segítségére sietünk, amikor csak tudunk, akkor választ kap a kérésére és ezzel megtapasztalja azt a szülői gondoskodást, amire szüksége van.
Azt is tudni kell, hogy a baba hamar megtanulja felismerni a szülő hangját, tehát olyan esetekben, amikor nem tudunk azonnal odaszaladni, elkezdhetjük őt hanggal is nyugtatni.

A cél nem az, hogy mindig azonnal elhallgattassuk a síró babát, hanem, hogy válaszoljunk az igényeire, érezze, hogy törődünk vele, ne hagyjuk magára.

De mi van akkor, ha kézbe veszem, és ott sem nyugszik meg?

Van olyan, hogy a baba annyira belelovallja magát a sírásba, hogy nehezen tud kikeveredni belőle. Ilyenkor a szülők gyakran akár fejenállni is képesek lennének csak, hogy megnyugodjon a baba. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, hogy mindenfélével próbáljuk elterelni a figyelmét, csak hallgasson el végre. Játékok, tévé, mobil, hinta, bohóckodás… Ezzel ugyanis túlingereljük a babát és bár egy rövid időre talán elhallgat, később újra kezdheti a sírást. Valójában az segít a legtöbbet, ha csökkentjük ilyenkor az ingereket: kendőbe kötjük, ahol hallhatja a szívverésünket, magunkhoz öleljük és lassan, mélyeket lélegzünk, miközben átsétálunk egy kevésbé ingergazdag helyiségbe a lakásban, bebugyoláljuk egy takaróba pólyaszerűen (sokszor a baba ilyenkor a saját kontrollálatlan mozgása miatt nem tud megnyugodni) és úgy tartjuk a karunkban. Az egyenletes „fehér zajok”, mint a susogás, zúgás (pl. ventillátor) is sokat segíthetnek ilyenkor megnyugvásban.

Mennyi idős korig érvényes a „nem szabad sírni hagyni”-szabály? Mi van később, amikor a gyerek már manipulatív szándékkal is alkalmazza a sírást?

Rossz hír azoknak, akik szerint a hisztiző gyerekre már nem vonatkozik ez a szabály: a sírástól minden életkorban megemelkedik a kortizolszint. A síró felnőttnek is jólesik a vigasztalás és nehezebben nyugszik meg, ha magára van hagyva a fájdalmával, mint ha a szerettei segítenek neki. 1-6 éves kor között a kisgyerek az érzelmek világában él, amikor valami fáj neki, az nagyon fáj, akkor is, ha számunkra lényegtelen apróságokról van szó vagy, ha nem értjük, mi is a sírás, a hiszti oka.

Mindegy, hogy kontrollálatlan distressz hisztiről van szó vagy Kis-Néró hisztiről, a hisztinek mindig oka van.

A hiszti két típusa:

Distressz hiszti esetén meg kell nyugtatnunk a kicsit, mellette maradnunk, nem szabad magára hagyva sírni, mert itt pont az lenne a cél, hogy a mi higgadtságunk, nyugodt vigasztalásunk révén a gyermek megtanulja, hogyan kell megnyugtatni magát.

Kis-Néró hiszti esetén először meg kell nézni, valóban arról van-e szó (ha igen, akkor azt tapasztaljuk, hogy ha beszélni kezdünk a gyerekhez, alkudozni vele, ő képes teljesen abbahagyni a hisztit és megnyugodni, majd, ha nem kapott olyan ajánlatot, ami számára megfelelő lenne, akkor újra kezdi).
Ilyenkor, bár a hisztinek úgy tudjuk elejét venni, hogy nem engedünk neki, érdemes azon elgondolkodnunk, vajon MIÉRT alkalmazza a gyermekünk ezt a módszert. A Kis-Néró hiszti minden esetben valamilyen érzelmi szükséglet kielégítésének hiányát jelzi. Talán több figyelmet igényelne a gyermekünk, túl sokszor kell alkalmazkodnia (túl sok a program, a rohanás), ezért keresi a módot arra, hogyan kontrollálhatná a környezetét, az életét. És, bár a sírás ilyenkor talán már nem az életbenmaradásról szól, azért még fontos érzelmi szükségletet és problémát jelez, amit nem elég csupán „nevelési célzattal” figyelmen kívül hagynunk, foglalkoznunk kell vele.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

22 Comments

  • Juhász Lilla

    2017. szeptember 15. péntek

    Kedves Ági!

    Most 6 hetes a babánk, 3-4 hetes korában napi 4-5 órát sírt, nagyon nehezen tudtuk megnyugtatni, első babás fiatal szülőkként kicsit rá is stresszeltünk a dologra, pocakfájósnak gondoltuk, mindenféle csodacseppet kipróbáltunk sikertelenül, azonban amikor megismerkedtünk a kendővel, mintha varázsütésre elmúlt volna a picinek minden búja-baja. Ígyhát amikor sírdogál kendőzünk, kendővel sétálunk nagyokat és így a házimunkával is tudok haladni.

    A kérdésem az lenne, hogy baj-e, ha sokat van a kendőben a baba? Napközben nem nagyon alszik se a kiságyában, se a pihenőszékében, éjszaka viszont szépen alszik a kiságyában. Baj-e hogy így szoktattuk, hogy kendőben nyugszik meg, kell-e ezen változtatni vagy amint fejlődik, kúszik-mászik majd magától fogja „elhagyni” ezt a módszert?

    • Vida Ágnes

      2017. október 21. szombat

      Egyáltalán nem baj, ha sokat van kendőben, ettől nem lesz semmi baja 🙂

  • Réka

    2017. augusztus 28. hétfő

    Kedves Ágnes!
    Már végső kétségbeesésemben fordulok Önhöz, nem igazán tudjuk mit csináljunk…
    Kisfiam 4 hónapos elmúlt. Sosem volt jó alvó, de az elmúlt 1 hónapban katasztrofálisak az éjszakáink. Az első 2-2,5 hónapban hasfájós volt, az elmúlt, majd jött a fogzás rögtön. Azóta sincs egy fogunk sem, de a tünetek megvannak. Az elején legalábbis ráfogtam a fogára a dolgokat, de azóta nem vagyok biztos benne… szóval minden éjszaka átlagban 5-6x kel a babám. Ebből 1 általában az etetés (anyatejes), a többi mind felsírás. Kezdődik egy kis nyöszörgéssel, majd ahogy próbálnám nyugtatni, egyre jobban sír. Az elmúlt 1 hónapban eljutottunk oda, hogy hiába veszem fel, nyugtatom, sátálok vele, nem nyugszik meg, csak akkor, ha már szabály szerűen ugrálok vele. De ez mostanra már mind fizikailag, mind lelkileg kimerített minket (9 kg!). Babaöbölben alszik mellettem, és tegnap megpróbáltam, hogy mi lenne, ha nem venném ki a kiságyból. Ennek egyszer 10 perc, egyszer 40 percnyi üvöltés lett az eredménye. Közben nem hagytam magára, simogattam, beszéltem hozzá, paskoltam a fenekét. De ezt nem szeretném alkalmazni, mert lelkileg kikészít, úgy sír, mint akit nyúznak 🙁 . Valamilyen szinten látok rendszert az ébredéseiben, nagyrészt minden éjszaka ugyanazokban az időpontokban ébred. A nappali alvása sincs teljesen rendben, mert 1x alszik kb 1,5 órát még reggel aztán a nap többi részében már csak fél órákat (de percre pontosan!)Ez láthatóan nem kielégítő neki, mert nyűgös. Este 9 körül alszik el, reggel 6 körül kel. Előtte rutin szerűen fürdés, halk zene, szopizás.
    Tudna kérem tanácsot adni, hogy mit tegyünk, hogy – ha az ébredések száma nem is csökken- de legalább ezek a sírások ritkuljanak? Vagy mitől lehetnek, mivel tudnánk neki segíteni könnyebben elaludni? Köszönöm előre is!

    • Vida Ágnes

      2017. szeptember 10. vasárnap

      Ha már nem tudod cipelni, ne cipeld! Legyél mellette, simogasd, szoptasd meg, ha kell, de ne mászkálj vele! Persze sírni fog először, mert nem ezt szokta meg, de ez nem magára hagyott sírás, ott vagy vele, segítesz neki, csak nem úgy, ahogyan megszokta. Ha következetesen csinálod, pár alkalom után rövidülnek majd az altatási idők.

  • Ani

    2017. augusztus 22. kedd

    Kedves Ágnes!

    Kisfiam 8 hónapos.
    Úgy érzem, valamit elrontottunk nála, lassan már a kiborulás szélén állok. Születése óta sokat van kézben, minden mukkanására reagálunk, vigasztaljuk, aminek az lett az eredménye, hogy az esetek 80%-ban sír/ordít, ha letesszük, akár a járókába is. 9 kiló körül van, ami így az én 50 kilómhoz már igencsak kezd nehéz lenni. Az állandó cipeléstől a derekam is kivan, meg persze az itthoni teendőket sem lehet tőle elintézni. Szinte már a rabszolgája lettem… lassan ott tartunk, hogy az apjánál sem marad el, átkéri magát hozzám. Nagy ritkán elvan a földön a játékaival, de ha pár méterrel odébb megyek, mászik utánam. A babakocsiban sincs el, autóval utazni pedig egyenesen katasztrófa… Mondhatni majdnem 100%-ig anyatejes, csak kóstolgat, pár kanálnál többet nem hajlandó semmiből sem enni.
    Annyira tanácstalan vagyok, fogalmam sincs, mit csináljak. Tudnál valamit tanácsolni?
    Előre is köszönöm válaszod!

    • Vida Ágnes

      2017. szeptember 10. vasárnap

      Nem azért sír, mert mindig felvettétek, hanem azért, mert ez egy ilyen kor 🙂 A szeparációs szorongás időszakában a kicsi azért sír, ha leteszik, mert azt hiszi, anya el fog tűnni és még nem érti, hogy ez nem így lesz. Vidd magaddal nyugodtan a házimunkához is hordozóban vagy az etetőszékben, vagy ha akar négykézláb is utánad mászhat. Lehet pár habtapit letenni a konyhába is, ha attól félsz, hogy felfázik a hideg kövön. Közben beszélgess vele, mutasd meg mit csinálsz stb. A lényeg, hogy nem kell magára hagyni, hadd jöjjön veled mindenhova, de te végezd közben a dolgod, ha sír, nyugtasd meg, de aztán tedd le megint játszani.

      Az, hogy még csak anyatejes inkább nem gond, ha szüksége lenne másra is, megenné 🙂

  • Mary

    2017. április 29. szombat

    Hopsz, úgy látom gépelés közben elküldte a felét. Légyszíves a full verziót vedd figyelembe. Nem tudom kitörni a hibásan küldött részt, köszönöm

  • Mary

    2017. április 29. szombat

    Kedves Ági.
    A fiam majdnem 18 hónapos. Ahogy észrevettem introvertált személyiség. Megfontolt, nyugodt, nehezen oldódik, ha valami fusztrálja napokon belül egyre dühösebb, utal rá, hogy mi is a baja, amit sajnos nem tudok mindig megoldani… Ha sír viszont vígasztalhatatlan, kizökkenthetetlen. Még várandósság alatt olvastam a „Bölcs baba” már nem tudom kitől című olvasmányt. Első sorban erről a véleményedre lennék kíváncsi. „nevelő célzattal” nem hagyom figyelmen kívül ha sírtunk csak frusztrál ha tudom azért okát és jómagam is annyira tehetetlen vagyok mint a picur. Ha látom, hogy kezd benne összegyülni a feszkó, akkor félre vonulunk egy csendes szobába, leülünk és felajánlom neki, hogy pityeregje ki magát, én meghallgatom és odabújhat hozzám közben. Amint ezt mondom rázendít és képes akár 1 órán át sírni torka szakadtából,újabban dühöng is közben aztán egyszer csak abba hagyja, átölel mosolyog és játszik önfeledten. Utána hetekig sőt hónapokig kenyérre lehet kenni. Jól ismerem őt és különbséget tudok tenni sírás és sírás között. Eddig bevállt, hogy felajánlottam neki a lehetőséget, hogy sírja ki magából a feszültséget és ha már ettől nyugodtabb akkor sokkal több türelme van neki is újra nekirugaszkodni az új kihívásoknak. Sírni hagyni és felajánlani, hogy kisírja magát között nagy különbséget látok. (néha nekünk felnőtteknek is jól esne kimenni egy nagy rétre ahol senki se hall és kiadni magunkból a felgyülemlett stresszt vagy csak sírni egy nagyot „. Később azt remélem, hogy képes lesz így magában felismerni ha már valami sok neki és alternatív megoldást keresni, ami feloldja kicsit.

    • Vida Ágnes

      2017. április 30. vasárnap

      Ez valóban teljesen más dolog. A sírni hagyásnál nincs szülői válasz a sírásra. Az egészen más, ha ő sír és te ott vagy vele, vigasztalod, nem hagyod magára, segítség nélkül ilyenkor.

  • Mary

    2017. április 29. szombat

    Kedves Ági.
    A fiam majdnem 18 hónapos. Ahogy észrevettem introvertált személyiség. Megfontolt, nyugodt, nehezen oldódik, ha valami fusztrálja napokon belül egyre dühösebb, utal rá, hogy mi is a baja, amit sajnos nem tudok mindig megoldani… Ha sír viszont vígasztalhatatlan, kizökkenthetetlen. Még várandósság alatt olvastam a „Bölcs baba” már nem tudom kitől című olvasmányt. Első sorban erről a véleményedre lennék kíváncsi. „nevelő célzattal” nem hagyom figyelmen kívül ha sírtunk csak frusztrál ha tudom azért okát é

    • Vida Ágnes

      2017. április 30. vasárnap

      Sajnos a bölcs babában sok olyan tanács van, aminek egyáltalán nincs tudományos alapja, de ha nem tudományosan, hanem emberi és anyai ösztön oldalról vizsgáljuk, akkor sem állja meg a helyét. Ez a könyv azt mondja, hogy a babák a feszültség kiadása miatt sírnak, ez pedig egyáltalán nem így van. A sírás jelzés és segítségkérés.

  • Veszprémi Bernadett

    2017. április 17. hétfő

    Kedves Ági! Nem tudtam eldönteni, melyik bejegyzéshez írjak. A kislányom két hónapos. 6 hetesen kezdődtek a problémák. Eleinte du. 5-6 körül kezdett el sírni, mostanában van, hogy napközben is. Ezt különböző szituációk váltják ki. Van, hogy a hasa fáj egyértelműen, van, hogy bukás miatt ébred fel, de tegnap pl. egy háromnegyed órás „beszélgetés” után kezdte el. Ilyenkor nem lehet megnyugtatni és egyre jobban belelovalja magát. Tegnap kb. másfél óráig sírt. Néha egy-két percre abbahagyja pl. pelenkázás, fürdés. Az evés-játék-alvás napirendet követem, a fürdés a következő evés előtt egy órával van. Arra gyanakodtam, hogy a fáradtság váltja ki, nem tudja lenyugtatni magát, de most már tanácstalan vagyok. Általában de. nincs gond az altatással, de van, hogy az egész napunk ilyen. Kb. 3 napja másfél órát aludt három részletben egész nap. Ilyenkor nem is alszik mélyen, 3 percenként felkel, felriad, éberebb lesz. Ha sír, nem alszik, akkor ez a következő szoptatás után is folytatódik. Egyébként reggel és délután szokott fenn lenni egy-egy órát. Próbálkoztam már mindennel, beszélek hozzá, énekelek, csendben vagyok, nyugtatom. Mindezt az ölemben. A kendőben is próbáltam és ha látom rajta a fáradtság jeleit, akkor még az ordítás előtt kezdem. Abban biztos vagyok, hogy nem túl korán, mert ha ez a baja, akkor elalszik. Általában ezek a „hisztik” hirtelen jönnek. Van valami ötleted? Előre is köszönöm. (Nem tudom, hogy van-e összefüggés, de könny csak az egyik szeméből jön.)

    • Vida Ágnes

      2017. április 27. csütörtök

      Ha csak az egyik szeméből jön könny, érdemes megnézetni, mert néha elzáródik a babák könnycsatornája. Az esti sírást az okozza, hogy ekkorra már nagyon fáradt a kicsi, de mivel már kezdi megszokni a külvilág ritmusát, tudja, hogy este hosszabban kellene fentlenni, éppen ezért ébren tartja magát, de közben meg nagyon fáradt is, és az idegrendszere még túlságosan éretlen ahhoz, hogy ezt kezelje. Segíthet, ha ebben az időszakban többször szoptatod, mert addig is pihen (és ez legalább a tejtermelésnek is jót tesz), illetve ilyenkor el lehet menni egy kicsit sétálni (nem kell hosszú időre csak egy 20-30 percet kimenni a levegőre, addig is pihen egy kicsit kendőben vagy babakocsiban)

      • Veszprémi Bernadett

        2017. április 27. csütörtök

        Köszönöm a választ. Sajnos nem javult a helyzet, mert a sírás nem csak az esti órákra korlátozódik, tegnap szinte egész nap sírt és másfél órát aludt három részletben. Nm egyértelműen hasfájás, mert változó, hogy mikor kezdi és abba-abbahagyja (pl. a pelenkázón). Ilyenkor felületes az alvása, viszont rajtam jobban alszik, de ez nem mindig kivitelezhető. Hiába fáradt, nm lehet ilyen esetekben lenyugtatni.

        • Vida Ágnes

          2017. április 27. csütörtök

          Nem lehet, hogy növekedési ugrása van és egyszerűen csak éhes ilyenkor? Esetleg érdemes lenne mindig megszoptatni, amikor csak sír.

          • Veszprémi Bernadett

            2017. április 27. csütörtök

            Igen, azokat észrevettem, megpróbálom. Nem fogja összezavarni? Eddig 3 óránként evett (pl.ma nagyon nyugodt, nagyokat alszik – kipiheni a tegnapot). Elnézést, hogy ilyen sokat kérdezgetek.

  • Kiss Andrea

    2017. március 14. kedd

    Kedves Ági!
    Lassan 7hós lesz kisfiam.Eddig is voltak kisebb hisztik,de mindig megtaláltam rá a megoldást,hogy kizökkenjen és ezek valóban csak kis hisztik voltak.Most viszont 3napja szinte csak a hisztiből áll a nap és nem segít semmi.sem a kiságy,sem az öl,sem a figyelem elterelés.Azt gondoltam ha már elkezd kúszni legjobban el lesz velünk és nélkülünk,hogy itt vagyunk és bevonjuk…de ha belekerül a hiszti világba semmi nem jó neki…tanácstalan vagyok 🙁

    • Vida Ágnes

      2017. március 26. vasárnap

      7 hónapos korban még nincs hiszti 🙂 Ebben nincs semmi akaratlagos, egyszerűen csak valami nem jó a babának és azért sír. Talán a foga jön, vagy front van, vagy erőlködik még a kúszással és frusztrálja, hogy nem elég hatékony. Légy vele most nagyon türelmes! Figyeld ki, mik azok a tevékenységek, amik megnyugtatják, amikor nem sír és ezeket végezzétek gyakrabban. Ez átmeneti dolog, ami elmúlik majd.

  • Kanis vandana

    2017. február 21. kedd

    En kis fiam 22hos kora szulot 25 hetre szuletetet es eleg gyakran betegszik meg most lassn 2 honapja fojamatosan beteg az egyik betegsegbol esunk a madigban most egy csunya hasmenese van es hanyasa mar ugy le fogyot nem tudom mar minden fele el vituk de ahany helyre viszuk anyi felet mondanak.

    • Vida Ágnes

      2017. február 27. hétfő

      Korababáknál gyakori, hogy kicsit gyengébb az immunrendszerük. Az immunrendszer erősítéséhez feltétlenül szükséges, hogy gyakran (naponta több órára) vidd szabad levegőre és ne öltöztesd túl, ne melegedjen rá a ruha, ne dohányozzatok a közelében (a lakásban semmiképpen) és megfelelően táplálkozzon (a gyümölcsök, zöldségek és a probiotikumot tartalmazó tejtermékek különösen fontosak). Érdemes allergiavizsgálatot is csináltatni, lehetséges, hogy valamilyen táplálékallergia miatt gyengébb az immunrendszere (pl. glutén)

  • Domján Ildikó

    2017. február 09. csütörtök

    Nekem ikreim vannak.5hósak.Tápszeresek.Míg az egyiket etetem a másik bömböl,az egyiket vigasztalom a másik sír.
    Az első 3hétbe konkrétan nem ettem,ittam,egyszer mostam hajat,nem igazán fürödtem.Csak szoptattam(semmi eredménye nem volt,pedig volt szoptatásu tanácsadó is),meg ringattam,mert annak a híve voltam hogy nem hagyom sírni ehyiket se.
    Aztàn egyik nap elájultam a mentő vitt a kórházba.
    Az9ta hagyom őket sírni,ha épp az alapszükségleteimet végzem(evés,ivás,fürdés stb)
    Akkor most ettől rosdz anya vagyok?

    • Vida Ágnes

      2017. február 12. vasárnap

      Nem vagy rossz anya. A sírni hagyád tilalmát sokan félreértik: nem arról van szó, hogy soha nem sírjon a baba, hanem arról, hogy szándékosan „nevelési célzattal” ne hagyjuk figyelmen kívül a kéréseit, igényeit és azokat igyekezzünk a lehető leghamarabb kielégíteni. Ikrek esetén ez nyilván azzal jár, hogy az egyik baba vár, amíg a másiknak segítesz, de ezt ők hamar megtanulják, elfogadják, ha összességében arra törekszel, hogy mindkettőjüket szeresd, nem szenvednek emiatt hátrányt.