5 mód, ahogyan igazán játékos anyuka lehetsz és megőrizheted a jó kapcsolatodat a gyermekeddel minden életkorban

A közös játék minden életkorban öröm, sok szülő mégis idővel tehernek érzi. Miért jó a közös játék kisebb és nagyobb korban egyaránt? Hogyan maradjunk játékos szülők? Erről szól a cikk:

Miért játssz sokat a gyermekeddel?

1. Hogy jobban hallgasson rád

Miért nem hallgat rád a gyereked? Nem csak azért, mert nem akar rád hallgatni, vagy mert másra figyel, hanem azért sem, mert már megkopott a kapcsolat közöttetek. Míg kis korban sokat foglalkozunk a gyerekekkel, sokat játszunk velük, addig sok szülő nagyobb korban már csak a mindennapi “megcsináltad-e a házit?”-típusú kérdésekről beszélget a gyermekével, ezáltal a gyermekével való kapcsolat egyre inkább megkopik, a szülő hatása a gyermeke életében lecsökken.

2. Hogy egy nyelven beszéljetek A gyerekek nyelve a játék, a mozgás. Amíg kicsi és nem tudja elmondani, mit érez, a játékon keresztül fejezi ki magát, de amikor már nagy és ügyesen beszél, akkor is szívesen dolgozza fel az élményeit játék közben. Az, ahogyan mozgással, szerepjátékkal, tánccal, zenéléssel vagy alkotással kiadja magából az érzéseit, kifejezi, ami benne van, számunkra is jó példa lehet arra, hányféle módon lehet feldolgozni az érzéseinket.

Ha szeretnéd tudni, hogyan érzi magát a gyermeked, ha szeretnéd, hogy kiadja a benne rejlő feszültséget, ha szeretnéd, hogy őszintén beszéljen veled az érzéseiről, élményeiről: játssz vele sokat!

3. A játékkal belépsz a gyerekek világába.

Sok felnőtt határt húz a gyerek és a felnőtt világ közé, nem engedi, hogy a gyerekek rákérdezzenek komoly, felnőttes témákra (pl. politika, halál, szerelem), távol tartják őket ezektől, míg maguk sem lépnek be a gyerekek “gyerekes” világába, mondván akkor nem fogják tisztelni őket. Pedig épp ellenkezőleg: a gyerekek azokra a felnőttekre hallgatnak, akik komolyan veszik és megértik őket.

4. Játékkal sok mindent megtaníthatsz neki.

Példát mutathatsz sportszerűségből, hálából, megtaníthatod, hogyan játsszon együtt versengés nélkül a testvérével.
Gyakran kérdezik tőlem szülők, miért nem róluk vesz példát a gyermekük, miért nem utánozza őket, amikor ők jó példát mutatnak. Hát azért nem, mert a gyerekek kisebb korban többnyire azokat a helyzeteket utánozzák le, amik számukra érzelmi töltettel bírnak (pl. ezért jegyzik meg olyan könnyen a csúnya szavakat, hiszen ezek többnyire indulatból hangzanak el és nem semleges környezetben :))

5. A gyerekek szeretik a jó fej felnőtteket és hallgatnak rájuk 🙂

Gyerekkoromban volt két tornatanár az iskolában, az egyik, Imre bácsi, szívesen focizott velünk a grundon délutánonként és klassz spontán akadályversenyeket szervezett a napközi alatt, a másik Iván bácsi, mindig csak parancsolgatott és ordított. Imre bácsiban bíztunk és hallgattunk rá, nála fegyelem volt órán, mégis jóléreztük magunkat, Iván bácsinál viszont meg a röhögcsélés, a háta mögött bohóckodás és kerestük az alkalmat hol lehetne ellógni az órát. Ez a különbség a kétféle felnőtt között: aki játszik a gyerekekkel, és aki csak irányítani akarja őket.

Hogyan legyél játékos anyuka?

1. Mindig találd meg, mi az, amit közösen csinálhattok és ami mindannyiótoknak örömet okoz!

Csecsemőkorban az ember szívesen ül le a baba mellé és fedezik fel együtt a világot, később ez kezd egyre bonyolultabbá válni. Van egy időszak, amikor a totyogó nem is igazán szeretne felfedezni, inkább csak rohangál és pakol egész nap, pedig anya már úúúúúgy játszana vele egy kicsit úgy “rendesen”. Ez az a kor, 1-2 éves kor között, amikor el kell fogadni, hogy a játék javarésze mozgásos játék és nem ücsörgős: birkózás, dögönyözés, közös séta, négykézlábas futóverseny és persze előre elkészített pakolós dobozos ki-be pakolászása, a lakás minden zugának közös felfedezése.

2-3 éves kor között azonban már az aktívabb gyerekeknél is elérkezik a nyugodtabb játékok ideje: közös barkácsolás, kreatívkodás (ujjfesték, gyurma, zsírkréta), de nagy buli lehet egy közös strandolás is a fürdőkádban.

Ahogy nőnek a gyerekek és egyre jobban elfoglalják magukat, úgy a játék sok családban háttérbe szorul, pedig ilyenkor lesz csak igazán fontos. Tanuljatok meg többféle közös társasjátékot, kártyázzatok, sportoljatok közösen! De közös játék lehet egy buli díszleteinek a közös elkészítése is. Még a kamaszok is élvezik, ha a szüleik értik a játékaikat, lehet velük is játszani őket és beszélhetnek róla (sőt, ha megkéred, szívesen meg is tanítják neked :)), akkor is, ha az a Pokemon Go vagy valamilyen videójáték.

2. Merd magad gyereknek érezni!

Ha a játszótéren vagytok, csússz le velük a csúszdán, hintázzatok együtt vagy homokozz velük. A bújócska és a fogócska is egészen más anyával együtt 🙂 Ha pedig szerepjátékra kerül a sor, te is öltözz be nyugodtan.

3. Zenéljetek, táncoljatok, énekeljetek együtt!

Nincs nagyobb buli, mint egy csapat gyerkőccel együtt teli torokkal énekelni a kocsiban, vagy hintázás közben a játszón 🙂 De akár részévé is teheted a családi szokásoknak, hogy közösen megtanultok egy dalt karácsonyra, amit elénekeltek együtt Szenteste, vagy hogy kitaláltok egy közös táncot, amit bemutattok egymásnak.

4. Ne legyél túl merev! (a takarítás megvár)

Soha ne utasítsd vissza a közös játékot csak azért, mert túl nagy rendetlenség lesz utána! Talán tényleg nagy felfordulás lesz, miután pokróc- és párnaerődöt építettetek a nappaliban, de miután kijátszottátok magatokat, nagyobb kedve lesz a gyerekeknek a közös elpakoláshoz is. (sőt: ezen a ponton megtaníthatod őket, hogy akkor lehet ilyesmit játszani, ha utána el is pakolják)

5. Tedd el a közös játék idejére a telefont!

Bújócska közben nem szép dolog a szekrény belsejében telefont nyomogatni még akkor sem, ha a gyerekek nem látják. Hadd érezzék a gyerekek, hogy ez az idő tényleg teljesen az övék, velük vagy teljes figyelemmel. Hidd el, értékelni fogják az erőfeszítésedet!

+1 Bolondozz és nevess velük együtt!

A gyerekkor rövid és ezek a közös játékok lesznek azon a klassz emlékek, amikre később öröm lesz közösen visszaemlékezni majd.

gyjbanner

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon válaszolok, a blogon a hozzászólások között nem. Ha a kérdésed hosszabb vagy privátban szeretnél kérdezni, kéthetente az online fogadóórán tudsz kérdezni.

7 Comments

  • Nyitrai Renáta

    Reply Reply 2016. december 31. szombat

    Kedves Ági! 21 honapos a kislanyom, szobatiszta,okos,erdeklodo gyermek. Sajnos nagyon nehez elaltatni. 1-1,5 ora csak a tenyleges altatas. Inni ker, bilizik, meset ker ujra es ujra. Igyekszem turelmesen kezelni,de neha elszakad a cerna. Rakiabalok, veszekszek vele… aztan ha elaludt, borzalmasan erzem magam. Felek, hogy mar maga az altatas stresszeli, a kiszamithatatlan reakciom…
    Nyomot hagynak benne ezek a szituaciok?
    Üdv. Renáta

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2017. január 03. kedd

      Nyomot hagynak, de ez nem örökre szól. Te is változtathatsz ezen azzal, ha nem a megszokott módon kezded fektetni, hanem kicsit később kezditek, ha nem te mondod meg, mi történjen, hanem pl. felajánlod neki, hogy ő válassza ki, melyik mesét szeretné hallani, melyik pizsit szeretné felvenni, így ő is teret kap a döntésre és nem akar majd mindent ő irányítani. Szokott segíteni, ha meseolvasás után ő lekapcsolhatja a lámpát, majd választhat egy mesefigurát és arról a figuráról mondasz neki fejből mesét a sötétben.

  • Tengerlany

    Reply Reply 2016. december 01. csütörtök

    Kedves Agi!

    Nagyon sokat jatszok, mondokazok, enekelek a babammal, aki nemsoka 8,5 honapos. Mar maszik, felall. Emellett nagyon sok Szót ismer mar ha kerdezem hogy mi hol van akkor egybol odanez. Most olyan 30 szonal tarthatunk. Ez ebben a korban josnal szamit? Köszönöm válaszod. Betti

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2016. december 10. szombat

      Ez nagyon jónak számít, örülj neki, hogy ilyen érdeklődő, okos baba 🙂

  • Emma

    Reply Reply 2016. október 28. péntek

    Kedves Ági, van egy csodálatos 2 éves 2 hónapos kislányom. KB 18 hónapos korától ataludta az ejszakat.Az ősszel meg kezdtük az óvodát, ami az jelenti hogy reggel 8 dél 12-ig tart.Nagyon szereti ,nem sír, puszival bucsuzik,egyedül megy be a terembe és tudja ,hogy ha még szólal a harang anya érkezik. Egyetlen probléma van ,mégpedig mióta ovis ,éjszaka haromoranket, ha nem is de egyszer kétszer kér tejet.Probaltam vízzel kínálni, iszik ,de aztán csalódottan elkezd sírni, zokogni. Apa külön alszik,most ő velem.Eddig külön ágyban aludt ,egyszobaban velünk, néha bebujt közénk, de aludt tovább. Most úgy érzem minden a feje tetejére állt. Jön a kistestver és félek, hogy nagyon kifaradok.A körülöttem lévők tanácsa ,hogy hadjam sírni ne adják tejet ,majd megszokja, aludjon külön, nem szabad elkényeztetni , a gyerek külön kell aludjon.tanacstalan vagyok .

    • Vida Ágnes

      Reply Reply 2016. november 03. csütörtök

      Nagy változás ez neki és még, ha úgy is tűnik, hogy az oviban jól érzi magát, azért a változás számára ijesztő, természetes, hogy a nap közben begyűjtött feszültségét, frusztrációját valamikor le kell vezetnie és az is, hogy a te közelségedet keresi, figyelemre, babusgatásra vágyik. Nem baj, ha most átmenetileg veled alszik, ne akard mindenáron kiszoktatni, ha nem érzi részedről az ellenállást, ő is megnyugszik majd és ritkábban fog kelni. Ami segíthet: ha ovi után kiviszed őt játszótérre vagy sétáltok egy nagyot, kimozoghatja magát, ez segít kiadni a délelőtt szerzett feszültséget. Ha estefelé rászánsz 30 percet, ami csak az övé, dédelgeted, babusgatod, azt játszátok, amit ő kér és ilyenkor nem figyelsz másra. Ez a kis plusz figyelem feltölti az “anyaraktárait” és nyugodtabbá teheti az éjszakákat (természetesen nem azonnal, kell néhány nap, mire jelentős javulás áll be)

  • Tera

    Reply Reply 2016. október 18. kedd

    Kedves Ági, a fiam 21én lesz 15 honapos és még nem indult el egyedul. Butorok mellett feláll lepeget . Sok helyen olvastam hogy nem ajanlatos fogni a kezét és vezetgetni, viszont az ismerosok meg azt mondogattak hogy lehet hisz ok is vezetgették a sajatjukat. En is probaltam de azt vettem eszre hogy most meg nagyon ragaszkodik ahoz hogy fogjam. Amint elengedem az egyik kezet megall es addig nem indul el mig meg nem fogom mind a ket kezét. Szerintem igy erezte magat biztonsagban. Ezert abba is hagytam ezt. Viszont nem birom kivarni hogy elinduljon, mas baba ilyenkor mar megy 😀 Igaz egy hete kezdte hogy felal magatol par masodpercig all aztan nevetve leul …remelem ez mar az elojel 😀
    Hozzateszem, hogy felulni is meg maszni is picit kesobb kezdett.
    Plussz van meg egy olyan problema hogy par napja kezdte azt hogy ha valami nemsikerul neki, vagy raszolok hogy nemszabad, oltoztetes kozben neha mivel nagyon nemszereti elkezdi utni a fejet. Ilyenkor szoljak ra vagy ne? Mivel megprobaltam raszolni es mondani hogy ne csinalja de megjobban elkezdte. Koszonom

Leave A Response

* Denotes Required Field