Elbúcsúzni egymástól este. Elfogadni, hogy anya most aludni tér és nem marad ott mellettünk, hogy már nem szabad szaladgálni, nyüzsögni, aludni kell – vannak kisgyerekek, akiknek ez különösen nagy kihívást jelent. Néhány ötlet, hogyan segíthetünk nekik mégis álomba merülni.
Miért nem alszik el a kisgyerek este? Nem feltétlenül azért, mert még nem elég álmos (ha mégis ez a gond, arról itt írtam). Se nem azért, mert valami baja lenne. Az okok sokrétűek lehetnek:
– Túlpörgött és képtelen ellazulni, leállni (erről ebben a cikkben írtam részletesen),
– Nem tud elválni tőled, nem akar elengedni, mert nem érzi magát biztonságban nélküled,
– Fél a sötéttől, az egyedülléttől,
– Megszokta, hogy segítesz neki elalvás előtt és ehhez a szokáshoz ragaszkodik. Totyogókorban a gyerekek ragaszkodnak a szokásaikhoz, ilyenkor különösen nehéz változtatni bármin, mert ő úgy érzi, ezzel az egész világa szétesik, azért sír olyan hangosan. Segíthet, ha a változásokat előre megbeszéled vele és valami olyan szokást találtok ki változtatás gyanánt, amit ő is elfogad valamint, ha apró lépésenként változtatsz.
Az elalváshoz minden esetben az kell, hogy a kicsi biztonságban érezze magát és el tudjon lazulni.
Csecsemőkorban elsősorban az elalvás előtti ellazulás az, ami gondot okoz a babának, ezért segít a ringatás, a szoptatás, a fehér zaj, a pólyálás, mert ezek segítenek kizárni a külvilágot, a testközelség pedig biztonságérzetet nyújt. Ebben a korban elsősorban a ritmikus mozgások, tevékenységek azok, amik megnyugtatják a babát.
Totyogókorban annyiban változik ez, hogy nem csak a fölösleges ingereket nehéz kizárnia a babának, hanem a szeparációs szorongás is belép a képbe: a kicsi nem tud elengedni, fél, hogy Anya örökre elmegy. Ehhez tudni kell, hogy ő még nem képes az ún. érzelmi tárgyállandóságra, tehát, amikor nem vagy ott vele, nem tudja megnyugtatni magát azzal, hogy rád gondol. Bár ebben a korban már tudja, hogy vissza fogsz térni, ha elmész, viszont a hiányodtól megrettenhet, megijedhet. Az esti elváláskori tiltakozás, a nehéz elválás 1-2 éves kor között ellenreakció a fokozott önállósodásra. Bár ő egyre önállóbb és ügyesebb, amilyen vonzó számára ez a folyamat, olyan félelmetes is egyben, és ha nappal talán már nagyon ügyesnek, bátornak is tűnik, estére kiderül, hogy valójában még szeretne kicsit „kicsi” lenni.
Módszerek az örökmozgó totyogók altatására
Természetesen szükség van arra, hogy esténként végül mindenki elaludjon és ne alakuljon órákig tartó huzavonává a lefektetés. Ennek a kulcsa az esti rutin, ami egy olyan cselekvéssor, ami minden este ugyanúgy történik, megnyugtatja, ellazítja a kicsit és segít neki álomba merülni.
Az esti rutin a vacsoránál kezdődik. Ez az az időpont, ami után már nincs nagy ficánkolás, játék, mesenézés (ezek túlingerlik a kisgyereket, ez is megnehezítheti az elalvást). Ezt követheti a fürdés. Van, akinél beválik a fürdővízbe csepegtetett a fürdésnél a fürdőszobában párologtatott levendulaolaj a kicsi ellazítására. Fürdés után jöhet az öltözés, pelenkázás, ez inkább már csak kislámpa fényénél történjen, az erős mesterséges világítás ugyanis szintén megnehezítheti az elalvást.
Segíthet az ellazullásban a babamasszázs, az éneklés, közös ima, beszélgetés a nap történéseiről, ezeket is az esti rutin részévé lehet tenni.
A kisgyerekek szeretik, ha őket is bevonják a lefektetés folyamatába. Csecsemőkorban csak úgy történnek vele a dolgok, öltözteted, pelenkázod, lefekteteted, totyogókorra viszont már ő is részt kíván a feladatokból. Adj neki kis feladatokat az esti rutinban! Hadd válassza ki kettő közül mit eszik vacsorára! Hadd válassza ki, melyik fürdőjátékkal játszik a kádban! Hadd válassza ki, melyik mintájú pelust adod rá! Hadd válassza ki az esti mesét! Hadd kapcsolja ő le a lámpát! Ezek a kis döntések egyrészt elterelik a figyelmét arról, hogy ő tiltakozni akar az elalvás ellen, másrészt segítenek neki részesévé válni a folyamatnak.
3 játékos megoldás, amit az esti rutin részévé tehetsz:
1. Fejből mesélés sötétben
Az esti meseolvasást sok kisgyerek szereti és akár már 1 éves kor körül bevezethetitek ezt a szokást. Vannak azonban olyan gyerekek, akik nem alszanak el a mese közben. Inkább beszélgetnek, mutogatnak, vagy csak figyelik a történetet. Ilyenkor segíthet, ha lámpaoltás után választhat egy meseszereplőt és róla mesélsz el a sötétben egy mesét fejből. Sötétben nehezebb ébren maradni 🙂 Az ismerős szereplő pedig, akit ő választott, általában olyasvalaki, akivel azonosulni szeretne a gyermek, ez segít neki feldolgozni egy olyan problémát, amivel éppen küzd.
2. Őrzőbabák
Azoknál a gyerekeknél, akiknek az esti elválás esik nehezükre, gyakran segít, ha kijelölünk egy „őrzőbabát” vagy „őrzőmackót”, aki éjszaka vigyázza az álmát. Ez nem egyenlő a sima alvósállattal. Az őrzőbabát este lefekvés előtt megkérjük, hogy ő vigyázzon a kicsi álmára és reggel számoljon be nekünk mindenről és a kisgyerek ágyába ültetjük vagy az ágy mellé jól látható helyre. Ez a kis játék segít oldani az éjszakai félelmeket, mint ahogyan a magánytól való félelmet is.
3. Fektessük le a játékokat!
Az esti rutin része lehet az is, hogy lefekvés előtt közösen lefektetjük a játékokat is. Betakargathatjuk a kedvenc babákat, kisautókat, mackókat, mondhatunk nekik esti mesét, a kicsi jóéjtpuszit nyomhat a fejükre. Ez a szokás segít megbarátkozni az esti rutin menetével, oldja a kicsi éjszakával kapcsolatos szorongásait és utána könnyebben megy az elalvás is.
