Elalvás, altatás

A tankönyvek szerint az újszülött napi 20 órát alszik, de aki látott már igazi újszülöttet, az tudja, hogy ez csak a marketingduma 🙂 Egy igazi baba nem alszik 20 órát, és olykor még a 14-16 óra is túlzásnak tűnik. Azazhogy alszanak ők, de ezt nem csendben a kiságyukban és nem összefüggően teszik.

Elalvás, altatásNormál esetben az újszülött eszik, aztán böfi, de általában az evés közben már el is alszik, és alszik egészen a következő etetésig. A hasfájós babák ezt nem teszik, meg vannak egyes élénk babák, akik szintén nem így gondolják. Ha a mi picink ebbe a kategóriába tartozik, akkor érdemes már az első hetekben bevezetni, hogy evés után alapos büfi (ez a hasfájós babáknak kifejezetten jó lehet), utána fél-1 óra játék, nézelődés, séta, amíg el nem álmosodik és nem fektetjük le ismét.

Nagyon fontos: úgy kezdjük el, ahogy folytatni szeretnénk. Az elégedett újszülött, ha kellőképpen álmos és nincs semmi baja (nem fáj a pocija, nincs teli a pelus, nincs hidegfront, nem üvölt a tévé, nem megy a mosógép stb.) magától is elalszik. Letesszük a kiságyába, takaró, hátsimi és kész. Ezt próbáljuk meg először lefektetési praktika gyanánt. Ha nem válik be, akkor jöhetnek a trükkök:

  • adhatunk neki cumit,
  • altathatjuk cicin,
  • sétálgathatunk vele a lakásban,
  • betehetjük a babakocsiba vagy a hordozókendőbe egy séta erejéig,
  • melléfekhetünk,
  • ringathatjuk a bölcsőben.

Amíg pici a baba, ezek a trükkök beválhatnak, de biztos, hogy 1 éves korában is így szeretnénk minden egyes alkalommal elaltatni? Ha nagyon nem megy az altatás, vagy nem tudjuk megszünteti az okokat (pl. beteg a baba), akkor egy-egy esetben lehet trükköket bevetni, de nem szabad rendszert csinálni belőle, mert fél éves kor után egyszerűen már nagyon nehéz leszoktatni a babát róla és csak későn, másfél-2 éves korban vagy még később növi ki ezeket a szokásokat.

Okok keresése Ha a baba eléggé fáradt és nem tud elaludni, annak oka van.

  • Hasfájás: 3 hónapos korig, de különösen az első 6 hétben erre gyanakodhatunk leginkább. Alapos büfiztetés, pocakmasszázs, hasfájás elleni szerek, mama étrendjének megváltoztatása: ezekkel próbálkozhatunk
  • Megfázás: ha már kicsit szörtyög az orra vagy köhög, akkor nehezen alszik el és sokszor a saját köhögésére, vagy a bedugult orrára ébred fel. Hogy ne duguljon be alvás közben az orra, illetve kitisztuljon mire aludnia kellene, jó megoldás a BabyLuuf balzsam (patikában, drogériában kapható)
  • Zajok: tökmindegy, hogy zajos lakáshoz szoktatjuk vagy mindig csendet tartunk körülötte, tény, hogy 4-5 hónapos kor után elkezdik zavarni a picit a lakás zajai, és előfordulhat, hogy ezek miatt kel fel, vagy nem akar elaludni. Egyszerűen túl izgalmas neki az élet odakint.
  • Mégsem fáradt: nekünk szülőknek általában elképzeléseink vannak arról, mikor kéne a picinek aludnia és hogy fáradt-e már, az ő elképzelései azonban általában mások 🙂 1 hónapos korig nagyjából 1 órát képes ébren tölteni a baba egyhuzamban (az előző ébredés óta), majd ezt követően alszik egyet. 2-3 hónaposan már 1,5-2 órát tölt ébren és ezután alszik el. 4-6 hónaposan már 2-3 órát is ébren van két alvás között. 6 hónapos korban már elképzelhető, hogy csak kétszer alszik napközben, 10 hónapos kortól pedig átállhat a napi egy, kiadósabb alvásra, de vannak olyan kicsik, akik még másfél éves kor körül is naponta kétszer alszanak.
    A délutáni utolsó felkelés és az éjszakai lefekvés között mindig több idő telik el, mint a többi alvás között, ezt a baba maga alakítja így, tudja, hogy jön a hosszú éjszakai alvás.
  • Rossz megszokások: Ha eddig csak cumival vagy csak babakocsiban aludt el délutánonként, akkor nehéz lesz egyik percről a másikra rábírni, hogy mostantól az ágyában aludjon. Nem reménytelen, de nehéz lesz.
  • Fogzik: Erről már sokat írtunk. A napközbeni alvások előtt bevett homeopátiás bogyók megkönnyíthetik az elalvást
  • Hiányzunk neki: A csecsemő valamikor féléves kora körül rájön, hogy nem vagyunk egyek vele, és ez megijeszti. Ezt a jelenséget szeparációs szorongásnak hívják és például úgy enyhíthetjük, hogy ottmaradunk a kicsivel, amíg el nem alszik, vagy valamilyen kabalaállatkával helyettesítjük magunkat.

Megoldások

Vezessünk be elalvási szokásokat! A napközbeni alvásokhoz éppen olyan rituálékat társítsunk, mint az estihez. Olvassunk mesét, takarjuk be, fektessük le közösen a kabalaállatkát.

Akkor fektessük le, amikor már fáradt! Az álmosságnak jelei vannak: a kicsi dörzsölgeti a szemét, a fülét, laposakat pislog. Ilyenkor érdemes kicsit lassítani, már ne kergetőzzünk vele és ne csiklandozzuk, hanem kicsit szeretgessük meg és vigyük lefeküdni.

Napirend Legyen ritmusa a napoknak, így a kicsi pontosan tudja, mikor kell aludni és mikor van a játékidő. A nap egyes részei mindig ugyanolyan sorrendben következzenek, így a házimunkára is marad idő, és a baba is pontosan tudja, mikor kell elaludnia.

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

39 Comments

  • Dóri

    2011. április 05. kedd

    Kedves Ági!
    Kisfiam 10 hetes és hihetetlenül keveset alszik.Tegnap pl. egész nap semmit nem aludt csak éjjel és akkor is 3 óránként kelt fel.Este 10 körül alszik el és reggel 7-kor ébred.Ő ilyen születése óta.Max 3 órát alszik napközben azt is össze-vissza de van,hogy kevesebbet.
    Vesemedence tágulattal született és sokáig volt húgyúti gyulladása is.Mintha ez nem lenne elég hasfájós is 🙁
    Csak ringatva tud elaludni és ha leteszem pár percen belül felébred,ezért sokszor inkább fogom.Tudom,hogy ez nem jó de már annak is örülök,ha így tud fél esetleg egy órát aludni.
    Cumit nem fogadja el,a cicin csak ritkán alszik.A babakocsiban is egyre többet sír.
    Miben tudnák neki segíteni,hogy jobbat aludjon?
    Előre is köszönöm a válaszod!
    Dóri

    • Vida Agi

      2011. április 23. szombat

      Egy alapszabály: a kiságyba játszani ne tedd soha. Kapjon járókát, vagy teríts le a földre egy vastag takarót vagy babaszőnyeget és ott játsszon. A kiságy csak alvásra legyen. Amikor ébren van, legyen mindig veletek és ne mindig ölben.
      Akkor fektesd le aludni, amikor már nagyon fáradt, ebben a korban ez kb. 1,5-2 óra ébrenlétet jelent. Ne az álmosság első jeleire tedd le, hanem amikor már tényleg nagyon álmos.

      Próbáld meg, hogy kis dédelgetés-ringatás után leteszed a kiságyba félálomban és ha sír, akkor a hátát simogatod, susoghatsz neki, vagy dúdolhatsz, ezek is szoktak segíteni, mert a monoton zajra kezd figyelni a kicsi és ez eltereli a figyelmét a külső ingerekről. Segíthet, ha egy takaróba csomagolod pólya-szerűen elalvás előtt, ez megnyugtatja, valamint ha bölcsőben vagy mózesben altatod (a szűk hely a kicsiknek nagyon fontos, a testközelséget idézi), ha ez nincs, akkor a kiságyába betehetsz egy nagy párnát, amitől szűkebb lesz a hely. Nappal is félig sötétítsd be a szobáját az alváshoz, mert a fény is zavarhatja.

  • Szilvi

    2011. március 02. szerda

    Üdvözlöm!
    A kisfiam 10 hónapos, még sosem aludt el egyedül. Ringatással alszik el és aztán leteszem. Délelőtt 0,5-1 órát, délután 2 órát alszik. Este 1-2-szer kel, eszik, iszik és alszik tovább. Olvastam egy könyvet “Aludj jól gyermekem”, ebben le van írva, hogy nagyon nagy baj, ha a gyerek 6-7 hónapos kora után nem tanult meg egyedül elaludni.Nagy lelkiismeret furdalást csináltam magamnak, hogy én tehetek róla, hogy nem tud egyedül elaludni. A módszer ami ott le van írva (hagyjam sírni és néha menjek be hozzá)számomra nagyon könyörtelen. Az eszem azt mondja, hogy meg kell tennem a gyerek érdekében, hiszen neki is sokkal jobb lenne, ha végig aludná az éjszakát, viszont tartok tőle, hogy nem fog úgy ragaszkodni hozzám mint most. Mi van akkor, ha csak azért kel fel éjszaka, hogy meggyőződjön róla, hogy megvagyok és szeretem. Nem akarok fájdalmat, és csalódást okozni. A kérdésem az lenne, hogy van e más módszer a gyerek altatás tanításra?! Kell e ezzel foglalkoznom egyáltalán vagy minden magaától kialakul?
    Köszönöm!

    • Vida Agi

      2011. március 11. péntek

      Ebben a korban még teljesen normális, ha éjjel 1-2 alkalommal felkel a baba, mert éhes vagy szomjas. Mivel ők felszínesebben alszanak, mint mi felnőttek, ezért őket nem viseli meg, ha felébrednek néhány alkalommal éjszaka, majd visszaalszanak. Ha neked jó a mostani rendszer, akkor nem kell rajta változtatni, idővel kinövi majd. Ha mégis zavar, akkor ez a cikkem segíthet: http://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/nem-alszik-a-baba

  • Helga

    2011. február 23. szerda

    Kedves Ági!

    Az én kisfiam 13 hónapos. Nekem az altatásával vannak gondjaim. Természetesen, mivel első gyermek biztosan elkényeztettem. Nappal a mai napig kézben altatom járkálva vele a szobában közben dúdolok neki.11 kg-ot nem könnyű cipelni, zsibbadnak a kezeim, a derekamat már nem is érzem. Szépeket alszik délutánonként, van, hogy 3 óra hosszát is. Este szopizás közben alszik el, ilyenkor már síri csönd van nálunk (20-21h között). Már csak este kapja meg a cicit. Szigorúan veszem a napirendjét, kivételes esetekben (ritkán) térek el. Egy időben csináltam azt, hogy letettem szopizás után, jó éjszakát kívántam neki, szépen betakargattam, megpuszilgattam és kijöttem a szobájából. Mondanom sem kell, mennyire ordított. 15 perces megszakításokkal visszamentem, fölvettem, megvígasztaltam, aztán amikor elfáradt, elaludt. Néhány hónapja megszakítottam ezt a módszert, amikor náthás volt, nem akartam hagyni, hogy sírjon. Mit tehetnék, hiszen mindjárt 14 hónapos hogyan érhetném el nála, hogy egyedül aludjon el nappal is és éjjel is. Milyen módszert javasol?

    Előre is köszönöm a jó tanácsot!

    Üdvözlettel:

    Szabó Helga

    • Vida Agi

      2011. március 04. péntek

      Ha korábban működött az a módszer, hogy kimentél és bementél hozzá, akkor most is megpróbálhatod így önálló elalvásra tanítani.
      Azt is lehet alkalmazni, hogy megdédelgeted, leteszed a kiságyba, ha sír, akkor simogatod, de nem veszed ki és ezt addig “játszátok”, amíg el nem alszik.

      • Helga

        2011. március 04. péntek

        Kedves Ági!

        Nagyon köszönöm a választ a kérdésemre.

        Üdvözlettel: Helga

  • Zsuzsa

    2011. február 02. szerda

    Kedves Ágnes!

    Kislányunk Lili 12 hónapos, első babánk és a születése után 5 hétig hasfájással küzdöttünk. Sajnos a sok sírás és éjszakázás miatt ölben altattuk el és ezt a ” rossz” szokást máig megtartottuk. Napközben általában nem alszik túl sokat és éjszakánként is gyakran fölébred. Február 1-én tudtuk meg,hogy március 1-el vissza tudnak venni a munkahelyemre. (Mondanom sem kell CHF hitel) Majd megszakad a szívem, de sajnos nincs más lehetőségem vissza kell mennem dolgozni! Sikerült bölcsit szereznünk, viszont ezalatt az 1 hónap alatt meg kellene tanítanunk magától elaludni! 🙁 Tudnál nekünk ehhez valami ötletet adni?! Próbálkozunk vele már 2 napja, de nagy sírás van! 🙁 Tudom,hogy idő kell hozzá, hogy ” átálljon”, de ha lehet akkor szeretném minél kisebb töréssel megoldani pont a bölcsibe szoktatás előtt!
    Segítségedet előre is köszönöm!
    Nagyon tetszik az oldal? elég hamar rátaláltam és az elejétől sok hasznos tanácsot kaptam!

    További jó munkát!

    Zsuzsa

    • Vida Agi

      2011. február 06. vasárnap

      Nem kell aggódnod, ha nem tanítod meg magától elaludni, a bölcsiben megtanulja majd, ott a közösség miatt gond nélkül menni szokott.
      Persze hozzá lehet szoktatni otthon is, de mindenképpen nagy sírás lesz a vége, másként nem lehet megoldani, mert követeli azt, amihez hozzászokott, ráadásul olyankor már fáradt is. Megpróbálhatod, hogy nem ölben altatod, hanem a nagyágyon melléfeküdve alszik el.

    • Zsuzsa

      2011. február 06. vasárnap

      Köszönöm szépen a válaszod! 😀

      Szép napot!

  • okakat

    2011. január 31. hétfő

    Kedves Ági!

    Kisfiam 5,5 hónapos. 3 hónaposan átaludta az éjszakát, majd elkezdett óránként, kétóránként felkelni… Kezdő szülőként ilyenkor mindig megszoptattam, ami olykor csak pár percig tartott, már aludt is tovább. Idővel rájöttünk, hogy a gyakori felkeléseket a fogzás okozhatta. (Most már van borostyán lánca, és a gyakori felkelések megszűntek.) Megijedtem, hogy elrontottuk az alvási ritmusát, de szerencsére 4,5 hónaposan elértük az 1-2x éjszakai felkelést és szoptatást. Ez tart a mai napig is. Mindig más időpontban ébred. Van, hogy alszik egyben 5-6 órát, de van, hogy 3-4 óránként felkel. Szoptatás közben vissza is alszik, tehát ilyen szempontból szerencsésnek érzem magam.
    A kérdésem a következő: én normálisnak tartom, hogy éjszaka felkel még enni (anyatejes baba), ismerősöm szerint azonban ennyi idősen már nem kellene éjszaka megébrednie. Ő azt tanácsolta, hogy ne etessem meg, és meg fogom látni, hogy át fogja aludni az éjszakát… (persze neki tápszeres a babája, náluk ilyen “probléma” nincs)!
    Az én kisbabám este fél8-kor szopizik utoljára, 8 körül már alszik, és éjfél, vagy hajnali 2, 3 felé ébred először.
    Kérlek nyugtass meg, hogy nem vagyok rossz anya, nem rontottam el a kisfiam alvását!
    Bízok abban, hogy ha megkezdjük a hozzátáplálást (2 hét múlva), akkor megszűnnek az éjszakai felkelések. Vagy ebben is tévedek?
    Napközben nem sokat alszik: kb. 3-4 alkalommal 30-45 percet. Egyébként többemberes baba, mellette nem tudok sajnos túl sok mindent csinálni…
    Nehéz kezdő szülőnek lenni 🙂

    Várom válaszod!

    Köszönöm előre is!

    Kata

    • Vida Agi

      2011. február 06. vasárnap

      Az ismerősödnek nincs igaza, 1 éves korig teljesen normális, ha a baba felkel éjjel enni 3-4 óránként. A hozzátáplálás kezdete ezen nem szokott változtatni, csak akkor van jelentős változás, amikor már nem csak gyümölcsöket, hanem tápláló főzelékeket, darabos ételt is eszik és teljes adagokat eszik meg belőle.
      A nappali alvásmennyisége pont az életkori átlagnak megfelelő, ezzel nincs semmi gond.

  • Andrea

    2011. január 17. hétfő

    Előre is köszönöm a választ! 🙂
    Andrea

  • Andrea

    2011. január 17. hétfő

    Kedves Ági!
    Az én kisfiam 10 hetes. Az elején nagyon szépen aludt este. 20-7-ig,8ig. 3-4 szopival.
    Kb 2 hete csak nyűglődik a kiságyban kb 3-tól kezdve. Nem ébred fel, csak tekereg, dobálja a fejét. Arra is gondoltam, h mivel panelban lakunk, száraz a levegő. Pedig megy a párásító(nem egész este)víz a radiátoron.
    Este 8kor van fürdetés, utána szopizik, büfi, peluscsere(ha kell) és ágy. Ülve, magamon ringatva lazul el. Ha elaludt, akkor is megébred ha leteszem. Egyébként soha nem nyitja ki a szemét este úgy szopizik.
    Kipróbáltam, h nem volt büfi, de akkor meg bukott a feje alá, orrán-száján dőlt a tej. Na arra felébredt és sírt, vagy csak nyekergett és tekergett az ágyban kb fél órát.
    Most már ha büfi van, akkor is bukik hajnalban. Ezeknél sem nyitja ki a szemét.
    Ja igen, próbáltam ülve és fekve szopiztatni is. Mindegyiknél ez a helyzet. Napközben még vállamra sem tettem, akkorákat büfizik, h 1 felnőtt férfin túltesz. :-)Este csak annyit érek el a (akár 10 perc)büfivel, hogy felébred és na akkor nyűgösen alszik el kb40 perc múlva.
    Reggel 6után szopizik, utána ébresztő van. Átöltözés-indul a nap. Délelőtt alszik kb 2 órát az erkélyen, nem hagyom tovább, evésidőben ébresztem. Ez kb 11-12 között van. Szopi, büfi, peluscsere, játék és 14 után megyünk sétálni. Nem alszik be rögtön, de ha hazaérünk nem ébred fel. Ekkor hagytam amíg fel nem ébredt, most már nem hagyom.
    Lehet,h sokat alszik napközben és mélyen?

    • Vida Agi

      2011. január 26. szerda

      A tekergés azért lehet, mert levegőt nyelhetett előző szopinál és ez zavarja. Ha nem ébred fel, nem sír, akkor nem kell vele foglalkozni, aludjatok tovább. Ha idővel felébred rá és sír, akkor az esti és éjszakai szopik előtt adj neki Gripe Watert, ez segít a hasfájáson.

      A napközbeni alvása korának megfelelő, ezen nem kell változtatni.

  • Marcsi

    2011. január 08. szombat

    Kedves Ági!
    Nagyon sokat olvastam már az én problémámmal kapcsolatban, mégis tanácstalan vagyok.
    Kislányom 13 hónapos. 3 hónapos korától 8 hónapos koráig átaludta az éjszakákat, este 8-tól reggel 7-ig. 3 hónapos korától külön szobában aludt. Azóta viszont egyre romlik a helyzet. Este a szokásos rituálé után általában könnyen elalszik. (Vacsi, játék, fürdés, szopi és végül, ha nem alszik bele a szopiba, akkor mese és leteszem a szobájában a kiságyba, majd pápázunk, és én kijövök, ő meg elalszik.)Aztán, mikor már én is feküdnék (kb 11, éjfél körül, ő akkor elkezdi a műsort. Felébred, sír, én meg megszopiztatom. Jó esetben visszaalszik, de akkor is óránként, másfél óránként felkel, mocorog, feláll a kiságyban és sírdogál, míg újra és újra szopiztatom. Rosszabb esetben szopi után visszateszem, és pár perc múlva újra sír, nem bírom elaltatni sehogy sem. Ha magam mellé fektetem, játszik, csapkod, mászik, forog, keresi a helyét, leteszi a fejét, újra mászik….Ha a kiságyban hagyom sír. Van, mikor 20 perc után abbahagyja és elalszik, de van, hogy nem bírom hallgatni, ahogy sír, és nem hagyja abba 20 perc után. Akkor kiveszem, szopi és kezdődik elölről az egész. Órákon át fent van, majd ha végre elalszik 1-2 óra alvás után kezdődik elölről.
    mit csináljak? Ne szoptassam éjjel? Hagyjam sírni? Ha csak a hátára teszem a kezem, vagy állok mellette, még jobban sír, torka szakadtából.
    Okok lehetnek: most éppen gyakorolja a támaszték nélküli álldogálást, meg néha székeket tologatva próbál járni. Talán a mozgásfejlődés nem hagyja nyugton az idegrendszerét éjjel sem, de akkor is kezelni kellene valahogy ezt a helyzetet.
    Apukája eddig itthonról dolgozott, sokat voltak együtt, de 2 hete külföldre kellett mennie, és csak havonta tud majd pár napra hazajönni. Gondolom, ez is megviseli. De hiába próbálok neki több testi közelséget biztosítani, mert ő nem tud elaludni mellettem csak játszani, mozogni akar.
    Mostanában az éjszakai ébredés után magam mellé fektetem egy külön kiságyba, de így is óránként kelünk éjféltől.
    Napközben 2x alszik kb1-1 órát. egyedül alszik el a kiságyában mese után, napközben már egyáltalán nem szoptatom. Éjjel se tegyem? Lehet, hogy rászokott arra, hogy anya segít visszaaludni? Hagyjam inkább a szobájában éjszaka is?
    Egy ekkora gyerek kelhet azért éjjel, mert éhes? Nem tudom, mennyi tejem lehet, de napközben azért eszeget, bár nem túl jól, mert mindig menni akar.
    Mit csináljak??? Segíts kérlek!!!
    Köszönettel: Marcsi

    • Vida Agi

      2011. január 14. péntek

      Ennek 3 oka lehet:
      1. Járás tanulás: A járás tanulás körüli időszakban átmenetileg lehetnek alvászavarok, ezek elmúlnak, amikor a kicsi már stabilan tud önállóan járni.

      2.Fogzik Ilyenkor kezdenek bújni a hátsó fogak, ami komoly fájdalommal jár (nem úgy, mint a metszőfogaknál, itt valóban erős fájdalom lehet). Ha nappal nyálzik, esetleg duzzadt az ínye hátul, vagy látványosan rágja a kezét-játékait, akkor ez a helyzet. Adj neki éjszakára egy kanál Nurofent, ez segíthet.

      3. Szeparációs szorongás: tesztelni akarja, hogy éjszaka is megvagy-e. Segíthet, ha éjszakára alvósállatkát kap, vagy akár a te kispárnádat, mert annak “anya-szaga” van. Azt is lehet, hogy az első ébredés után magad mellé fekteted, de csak akkor, így ha kinövi ezt a korszakot, nem fog beszokni az ágyatokba, addig viszont jól alszotok.

      4. Nagyon mozgékony, sokat nyüzsgő baba, éjjel sem tud lenyugodni: ezen az afrikai Rooibos gyümölcstea segíthet, két csészével igyon egyet napközben, egyet este. Ha ez nem segít, akkor a Coffea tosta 15CH segíthet, ebből 2×5 golyót lehet adni (homeopátiás szer, patikában kapható). Valamint jó megoldás szokott még lenni a Mesélő Hold nevű illóolaj párologtatása is.

  • Vanna

    2011. január 04. kedd

    Kedves Ági!

    Az én kislányom most 6,5 hónapos. Már kb 1 hónapja éjszakánként többször felkel. Van, hogy óránként. Hangosan felsír, ráteszem a cicire, eszik is egy keveset, majd elalszik. Szeretném a tanácsodat kérni, hogy mit csináljak ezzel a helyzettel? Félek, hogy rászokott, vagy rá fog szokni, hogy így alszik el. Este is általában cicin alszik el.

    Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

    Üdvözlettel:
    Vas Anna

    • Vida Agi

      2011. január 13. csütörtök

      Ezeket a tüneteket a fogzás okozza. A fogzás nem úgy néz ki, hogy amikor már látszik a kicsi ínyén valami, akkor kezdődnek a tünetek is, hanem általában 3-4 hósan már megkezdődnek a kellemetlen tünetek (nyálzás, rágás, étvágytalanság, ébredések, nyugtalan alvás, enyhe hasmenés) és csak utána kb. 5 hósan törik át az első fog. Amíg nem törik át 6 foga (két metsző alul és 4 felül), addig általában ez problémát szokott okozni, mert feszítik az ínyt.
      Ha nappal látni rajta a fogzás jeleit (nyálzik, mindent megrág stb.), mindenképpen kapjon fogzásra való homeopátiás alkati szert (tehát nem valamilyen homeopátiás szert, hanem az ő tüneteinek és természetének, alkatának megfelelőt – ezekről részletesebb leírást a http://www.kismamablog.hu/fogzas.pdf alatt találhatsz).

      • Vanna

        2011. január 16. vasárnap

        Köszönöm szépen a segítségedet!

  • mézi34

    2010. augusztus 26. csütörtök

    kedves Ági!
    kisfiam 11 hetes, éjszaka jól alvó, 4 órás napirenddel, mivel rengeteget szopizik egyszerre. Napközben azonban nem hajlandó, csak hordozókendőben elaludni, és mivel már öt és fél kilós, eléggé megterheli a hátam. Próbáltam kiságyba szoktatni, ami még sikerült is, ám 10 percnél tovább nem marad, mivel vagy büfiznie, vagy buknia kell, vagy a hasa fáj.Hozzáteszem, hogy a napirendünk szerint eszik, játszunk (ez kb 1,5-2 óra), majd alvás. mikor azonban ezek a gyomorproblémák megoldódnak, ha a kiságy felé közeledünk, már elkezd nyűgösködni,sirni és nem lehet megvigasztalni. ilyenkor már leülni sem enged, tehát marad a kendő, amiben órákat alszik. Próbáltam nagyágyban is, és úgy is, hogy kendőben megvárom a 20 percet és lerakom, de nem sikerült. persze babakocsiban sem alszik, úgyhogy a sétáknál is kendőben van. Nem tudom, hogy van-e megoldás, vagy akkor fogja ezt kinőni, mikor nem eszi túl magát(egyszerre képes több mint 200 grammot a kis hasába tömni), de bármilyen ötletnek örülnék. Előre is köszönet!Mézi

    Válasz:Ebben a korban nem is várhatod, hogy 10 percnél tovább ellegyen magában. Semmiképpen ne a kiságyba tedd játszani. Mindenképpen legyen járókája, vagy játszószőnyege, a kiságy alvásra való. Mivel már 11 hetes, ezért naponta 3 alkalommal kell aludnia és két alvás között 1,5 órát tud ébren lenni, tehát evés után játsszon, legyen ébren és kb másfél óra ébrenlét után, amikor már álmosodik, akkor tedd le aludni. Próbáld meg, hogy ringatás után leteszed a kiságyba félálomban és ha sír, akkor a hátát simogatod, susoghatsz neki, vagy dúdolhatsz, ezek is szoktak segíteni, mert a monoton zajra kezd figyelni a kicsi és ez eltereli a figyelmét a külső ingerekről. Segíthet, ha egy takaróba csomagolod pólya-szerűen elalvás előtt, ez megnyugtatja, valamint ha bölcsőben vagy mózesben altatod (a szűk hely a kicsiknek nagyon fontos, a testközelséget idézi), ha ez nincs, akkor a kiságyába betehetsz egy nagy párnát, amitől szűkebb lesz a hely. Nappal is félig sötétítsd be a szobáját az alváshoz, mert a fény is zavarhatja.

  • sanett

    2010. augusztus 11. szerda

    Sziasztok,

    kislányom most 14 hónapos. A délutáni alvásokkal van problémám, eddig a gyerkőc velem aludt a nagyágyon 2,5-3 órákat úgy, hogy közben 1x-2x ébredt de sírva (ott voltam vele!), mindig ivott (sajnos erre rászokott, hogy mindig ilyenkor vizet kapott) és aztán aludt tovább.
    Most jön a testvére egy hónap múlva, addig szeretném rászoktatni, hogy délutánonként is a kiságyában aludjon.
    Próbáltam már mindent! Elköszöntem, otthagytam, ez az elején működött, aludt első napon 3 órát, azt hittem, hogy úgy kell ébreszteni, de azóta egyszer sem. Sír, ha kijövök, fél-1 óránként ébred ordítva, ha bemegyek, ha nem megyek, akkor is.
    Összesen másfél órát alszik, aztán csak ordít, esti fekvésig csak csetlik-botlik, mert fáradt. Próbáltam azt is, hogy bemegyek, amikor számításom szerint ébred, hogy lássa, ott vagyok, de így is csak ordít. Igazából amint kinyitja a szemét, körbe se néz, csak egyből sír.

    Foga nem lehet gond, mert már kint van 16:)
    Nagyon félek, hogy így nem fogok tudni a délutáni alvásidőben a picivel foglalkozni, mert hozzá kell majd futkosnom.
    Kérlek, adjatok tanácsot, vagy egy bevált módszert, mert már én is elég fáradt vagyok, meg a lányom is, mivel mióta délutánonként nem alussza ki magát, éjszaka is fel-felsír, ami már nagyon régen volt utoljára!
    Köszönöm!

    Válasz: Nyugodtan altasd a nagyágyon továbbra is, ott sokkal jobban alszanak a gyerekek, megnyugtatja őket. Az ébredések ellen próbáld ki a Rooibos teát, amit délelőttönként adj neki, ez ilyen nyugtalan alváson segíthet.

  • Vacskamati

    2010. július 01. csütörtök

    Szia Agi!

    Az en babam 2 honapos, igazandibol nincs nagyobb bajunk az alvassal.A cicin szinte rendjd szeresen elalszik,majd le tudom tenni.azzal szokott problema lenni, hogy mivel az utolso adag szopas utan nem bufizik,felkeltik a szelek,bufik.olvastam, hogy Te is cicin altattad a babadat, milyen trukkel lehet ezen segiteni?en azt probalom figyelni,hogy most eszik-e v.csak komfortszopik,azaz cumizik a mellen.ha eszik utana mindenkeppen bufizes, meg ha alszik is.ha cumizas,mert aludni akar,akkor nincs bufizes.neha viszont keveri a kettot.
    szoptatasparti vagyok es szeretnek sok szaigoptatni, ezert nem szeretnek cumit adni,ha nem muszaj,nem zavar a komfortszopasa, sot ez serkenti is a tejtermelest.
    vacskamati

    Válasz: A nagyobbik fiam kezdetben valóban profi cicinalvó volt. Nálunk tökéletesen működött az a módszer, hogy alvás után evett és amikor elálmosodott, akkor csak cumizott kicsit és elaludt, ilyenkor nem volt büfi sem.

  • Judit

    2010. április 04. vasárnap

    Szia ÁGi, Kislányom 8 hetes, és nagyjából bevált az a gyakorlat h 3-3.5 óránként felébresztem, eszik, játszik és ha nyűgös elaltatom. Sokszor van viszont h pl ha 3 kor evett és 6 kor lenne a követező szoptatás, csak 2.5 óra után alszik el vagyis 17.30 kor fél órával a szoptatás előtt. Ilyenkor is felébresszem a következő esedékes szoptatásnál, vagy esetleg kevés neki a fél óra alvás és hagyjam tovább aludni? A másik kérdésem h ha egyátalán nem alszik a két szoptatás között az nem nagyon megterhelő neki? Ettől lesz ereje szopni a következő alkalommal?

    Köszönöm,
    Judit

    Válasz: Nem, ne ébreszd fel, a fél óra kevés neki, aludjon amennyit jólesik (max. 4 órát hagyhatod) 8 hetesen még elég megterhelő, ha nem alszik két szopi között, mert ennyi idősen kb. 2 órát tudnak nyűgösködés nélkül ébren lenni. Lehet, hogy ő már csak 4 óránként enne és ezért van fent kicsit tovább.

  • dzsen

    2010. február 16. kedd

    Andi-nak!

    Aludj jól, Anyukám!

    “Nem baj, ha nem figyelsz arra, hogy nekem rád van szükségem, mert még nagyon kicsi vagyok és te jelented a biztonságot nekem. Tudom, hogy nagyon fontos, hogy teljesen kipihent legyél, mert csak akkor vagy képes kedves lenni velem, különben jaj nekem.

    Ezért inkább megtanulom már most, hogy éjszaka te nem vagy az enyém, sőt, nem is vagy. Így legalább elmondhatod majd a barátnőidnek, hogy milyen szuperzseni gyereked van, mert ellentétben egy átlag gyerekkel, aki csak 3-6 éves korára tanul meg egyedül elaludni, ill. visszaaludni, én már 3 (12-24) hónaposan megtettem ezt a te kedvedért. Aludj jól, Anyukám!”

    • DettiMama

      2011. január 09. vasárnap

      Dzsen! Szerintem egy kicsit erős a véleménynyilvánításod… Tedd fel a kérdést: az életre érdemes nevelni a gyereket, szeretve, gyengéd neveléssel, vagy burokban akarod magadhoz láncolni, és húsz éves korában is pépet etetni vele cumisüvegből? Vagy kétéves korában, ha hisztizik, akkor is mindent megkap, amit követel, csak hogy “mindig elégedett bebánk legyen” és a mi lelkiismeretünk azt mondhassa, hogy jó anya vagyok, mert MINDIG MINDENT megadok a gyereknek, amit AKAR?…
      Andi gyerekének az anyjára is szüksége van, ezt meg is kapja. Ugyanakkor alvásra is. A gyereknek aludni is meg kell tanulnia önállóan, mint ahogy enni, kakilni is. Én nem neheztelnék annyira Andira. Szerintem a gyerkőce szerettel van nevelve, de nem majomszeretettel. Másképp foglamazva: nevelve van, ugyanakkor nem idomítva, de nem is szabadjára engedve.
      Az anya akarja megszülni gyermekét, nem a gyerek akar megszületni, így az anyák természetesen szolgái a gyermeküknek életük végéig. Ez nem szívesség, hanem kötelesség. Másrészről viszont, ha az anya kiég, depressziós, idegroncs, tönkremegy a házassága, a gyermek honnan kaphatna tovább szeretetet és törődést?
      Az anya legyen szolga, ne rabszolga. A gyerekből legyen életrevaló ember, ne rabszolgahajcsár akarnok egy életre. Szerintem ebben is az arany középút a helyes, mint minden más területen is.
      Persze ez csak az én véleményem…Mindenki úgy neveli (vagy nem neveli) a gyerekét, ahogy neki tetszik…

  • Zsu

    2010. február 15. hétfő

    Szia!
    Az én kisfiam 2 hónapos és sajnos sikerült kézre szoktatnom!Orrsövényszükülete van és emiatt nagyon csúnya öklendezés jön rá néha ezért azt mondta az orvos, ne nagyon hagyjam magára mert emiatt ha esetleg vissza büfiz valamit az nagyon könnyen félre mehet és fulladást okozhat. Szóval emiatt sokat volt kézben mert ahova mentem a házban vittem magammal és nem mindenhol tudtam letenni mig a dolgomat csináltam. Viszont most már ha akarom sem tudom letenni a babakocsiban és a hordozóban is csak addig van el míg alszik és elaltatni is csak ringatással sikerül este nincs gond az elalvással csak napközben a játék sem köti le csak 10-15 percig aztán sírni kezd, hogy vegyem fel és ha hagyom sírni egy kicsit (mások tanácsára) csak rosszabb lesz mert utána alig tudom megnyugtatni! Érdemes még próbálkoznom, hogy leszoktassam erről vagy már késő és ha igen milyen módszerrel?
    Előre is köszönöm!

    Válasz: Ez teljesen normális, ha 10-15 percig elvan magában, aztán már nem, ebben a korban nem is várhatsz el többet. Ha elunta magát, játssz vele pár percet, aztán tedd át egy új helyre vagy adj neki új játékokat, akkor megint ellesz 10 percig egyedül és így tovább.

    Az alvás: az újszülöttek többsége az első pár hétben csak eszik és alszik, de 3-6 hetes korban a többség elkezd kevesebbet aludni, és ilyenkor a szülők nem tudják, mitévők legyenek. Az ébrenléti idő egyre hosszabb lesz – ez természetes. 1 hónaposan 1-1,5 órát van fent két alvás között a baba ébren és mivel 3 óránként eszik, két evés között általában 1-1,5 órát alszik. Ha csak fél órát alszik az azért van, mert nem magától aludt el, hanem elaltattátok, illetve gyakori hiba, hogy evés után elalszik a baba azonnal, lefektetik, aztán 20-30 perc múlva a saját emésztése ébreszti fel. A szopizás ugyanis kiváltja a kicsiből az emésztési ingert is.

    Ebben a korban a babák alvás után kb. 1,5-2 órát tudnak egyhuzamban ébren lenni. Próbáld meg, hogy szopi után ezentúl alaposan büfizteted (10 perc legalább), aztán tisztába teszed és leteszed hanyattfekve nézelődni, ha már kezdi unni, szórakoztasd egy kicsit, játszál vele. Ne tedd le aludni az álmosság első jeleire. Ha már nagyon álmos (kb. 2 óra ébrenlét után), tedd le (hason) a kiságyba, adjál neki cumit az elalváshoz, de ne altasd el, hagyd hogy magától aludjon el. Így a következő etetésig biztosan aludni fog.
    Amíg elalszik, mellette lehetsz, simogathatod a hátát, ha nagyon sír, ez is megnyugtatja majd.

    A babának kb. 20 perc kell az elalváshoz, valószínűleg nálatok az a baj, hogy néhány perc után ő elbóbiskol, de ilyenkor még a zajokra, mozgásra könnyen felriad és akkor kezdődik megint a 20 perc előlről. Kb. 20 perc után viszont már nem riad fel, mert akkor már mélyen alszik, ezt kéne kivárni.

  • Viktória

    2010. január 28. csütörtök

    Kedves Ági !

    Kisfiam 4és fél hónapos . Az lenne a kérdésem ,hogy miért csak félórákat alszik napközben ? Nem zajongunk és mégis felébred ! Éjjel még 2-3 x szopizik ! Hogyan tudnám elérni ,hogy nappal többet aludjon ?

    Válasz: Legfeljebb 3x aludjon napközben és 2,5-3 órát legyen ébren két alvás között, így tovább fog aludni. Az normális, ha 3-4 óránként eszik még éjjel, éhes. Ezen nem szabad változtatni. Ha már nem lesz éhes, magától elhagyja majd.

  • Ágnes

    2010. január 06. szerda

    Két hónapos a fiam, és úgy néz ki felcserélte a nappalt az éjszakával. Én azért reménykedem hogy ez elmúlik magától. Nem tudom napközben felébreszteni, ha alszik, akkor nagyon alszik. Igazából az előző válasz miatt írok, én ugyanis pont most döntöttem el, hogy nem szoptatok egyenlőre ülve, mert valahogy kevesebbet eszik, és büfiztetésnél ijesztően nagy mennyiséget köp a hátam mögé, míg fekve etetésnél láthatóan jobban eszik, és csak böfi van, bukás ritkán. És sokszor előfordul hogy belealszik a szopiba, és én ilyenkor hagyom aludni.. Most akkor rosszul csinálom? Még valami: sokszor alszik (és szopizik) úgy, hogy keze lába jár, de nem ébred fel. Ez normális, vagy nyugtalanságot, vmi bajt jelent?

    Válasz: Az nem gond, ha mozog alvás közben, ők még igen felületesen alszanak, néha álmukban is “gyakorolnak”.

    Ne hagyd a szopiba bealudni nappal, mert pont ez az, ami miatt átalussza a napot. Szopi után ebben a korban már maradjon fent. Ha elszenderedik közben, pelenkázd át, arra felébred, utána pedig 1-1,5 órát (amít nem álmosodik el), legyen ébren. Nappal ne hagyd 3 óránál hosszabban aludni sose, mindig ébreszd fel.

  • Vicuska

    2010. január 03. vasárnap

    Sziasztok!

    Én csak annyit szólnék hozzá, kicsit megnyugtatásul a nehézségekkel küzködő szülőknek, hogy rengeteg sok ügyes praktika van, a nagykönyvek mind sok okos dolgot mondanak (Suttogó is), de a legfontosabb a baba egyénisége. Két gyermekem van, kislányom 3 éves, kisfiam 2.5 hónapos. A két gyerek eddig ég és föld. Kislányom a védőnő szerint is a tipikus többemberes gyerek. Sose tudtam csak úgy letenni a kiságyba aludni. Igazából nem is aludt nagyon a kiságyban, mellettem aludt el mindig odabújva hozzám a nagyágyban, amit körbepóckoltunk, hogy ne essen le + rakosgattam vissza, ha széle felé közeledett. Ami bevált nála a bébihinta és a versolvasás.
    A kisfiam olyan, mint egy angyal. Panaszkodik és ha arra nem reagálok, csak akkor sír. Eljátszik magában (ilyet sem ismertünk) majd elkezd ásítozni, beteszem a kiságyba, puszi és elalszik magától. A kislányom után sose hittük volna, hogy létezik ilyen gyerek!
    Egyébként kislányomnál se nagyon tapasztaltam hozzászokást, vagy elkapatást. Mindig voltak-vannak korszakok és egyik napról a másikra lehetett egy szokást megváltoztatni pl kézben, hintában alvás… stb Mi sose hagytuk sírni. Azon viszont elgondolkoztam most, ahogy olvastalak titeket, hogy kislányomat fekve szoptattam, kisfiamat ülve szoptatom, lehet ennek van valami köze hozzá?
    A nyugalom, szülő nyugalma nagyon-nagyon fontos szerintem is. Ismerjük meg a gyermeket és az igénye szerint alakítsuk ki a szokásokat.

  • Kicsimari

    2009. december 26. szombat

    Hat nalunk a 4 eves fiammal semmi bajom nem volt.Ahogy szoktak mondani evet hosszasan es aludt a gyerek 3,4 orat nappal es ejjel 6 orat ami lassan hosszabodot majd 2 honapos kora utan reggelig.Na jo persze kozbe nyugolt is de azert tobbnyire nem volt baj.Aztan mikor terhes voltam a masadik kisfiammal elolvastam a Sutogo 1-et es rajottem,h osztonosen mennyire jol csinaltam sok dolgot.Na persze voltak tevedesek is,hiszen senki nem tokeletes,de azert tudtam kezelni a gyereket.A rutin volt a legnagyobb ,,segitsegem”,de azert a gyereken is sok mulik.Igen am,de mikor megszuletet a masadik kisfiam valahogy sehogy sem akart osszejonni a rutin.Mindent ossze vissza csinaltunk.Es hiaba voltam most mar ,,tapasztalt” anyuka valamiert ugyis baj volt.Gyorsan evet ezert sokal tobbet volt gorcsikeje plusz tobbet volt ebren.Es mikor elaludt es lepihentem volna 1 ora mulva orditot.En is ringatam mar egy egesz ejszaka,de az ilyeneket tartsuk meg akkora amikor tenyleg szukseg van ra.es erdekes nalunk is van olyan,h szopizik(mindig fekudve szopizunk a nagyobbikal is meg kicsivel is)elalszik,felveszem almaba bufizik majd ha a nagy agyba teszem vissza meg se hess de ha bolcsobe talalom tenni 2 nagy karika pislog szembe velem.De nem is tom,h de valahogy kialakult az is,h ott is elalszik.En mindig azt probaltam kihasznalni mikor nyugodt a gyerek es olyankor szokatni dolgokra.Es kialakultunk lassan lassan……rajottem,h mikor felsir 1 ora mulva gorcsikeje van egy bufike utan ujra aludt vagy ha nem es tovabb volt sirt masziroztam a talpat(ilyenkor elnyulot a gyerek,nagyon nyugtato volt a szamara)es utana biciztettem a labat vagy mindket terdet felnyomtam a gyomrahoz es szamoltam mind torna oran(etol purcolt)es most mar 2 honaposon sokkal konyebben megy minden.Az en tanacsom(ha szabad ilyent es nem haragszol meg Agi),h minden anyuka halgasson a belso szavara,legfobb kepen legyen nyugodt,figyelje a sajat babajat es olvashat dolgokat de ami bevalt egy gyereknel nem biztos mukodik nalunk is(peldaul a hat simi nalunk nem valt be inkabb a hasikat simiztuk).Tehat azt kell kitapasztalni,h nalunk mi mukodik,de ha a baba korul mindenki ideges es feszult(foleg anyuka)ne is varja el senki,h baba nyugodt legyen,vagy ha sir megnyugodjon.Szerintem ezert nem sikerult kisagyig elerni a babaval Mammanak mert mar feszukt volt,h vajom most fog-e sikerulni.Na ezt a legnehezebb lekuzdeni,h biza en nyugot maradok.Peldaul nalunk ha nagyon orditot es rajottem,en nem tudom megnyugtatni,mert mar suru ideges vagyok,na itt lepet apuci akcioba(persze nyugodtan).En addig kimentem a szobabol csinaltam magamnak egy teat…..megnyugodtam es ha meg mindig sirt felvaltottam apa imar nyugodtabban,de legtobbszor mar apanak sikerult megnyugtatni,mert mar az is eleg volt,h o nyugodt volt.Es bevalt.Bocsika ha kis okoskodonak tuntem de en csak a tapasztalataimat szeretem volna megosztani!Udv Kicsimari!

  • Andi

    2009. december 10. csütörtök

    Nem is tudom, hogy én csináltam-e jól, vagy a kisfiam született mintababa?
    Olvastam a Suttogó titkaiban, még a terhesség elején az altatás-alvásról egy részt. Elmagyarázta, hogyha mi tele vagyunk feszültséggel, minden bajunk van, akkor legszívesebben befognánk a fülünket, és csak ordítanánk, hogy kizárjuk a külvilágot, amiből annyira elegünk van. Nos, a baba ugyan ezért sír. Elég neki az ingerből, akár mi is az. És ki akarja zárni a külvilágot.
    Amikor megszületett a babám és haza jöttünk a kórházból, (ahol azt mondták, soha nem kell felkelteni etetni) állandóan este volt ébren, és nappal aludt. Majd ezt 1 hét alatt én untam meg, mert egy zombi nézett a tükörből vissza. Akkor mondta a védőnénim, hogy keltsem fel 3 óránként enni. És bevált. A második héttől a kisfiam átalussza az éjszakát, este 9-10kor lefekvés, és 6-7ig alszik.
    És az altatás? Onnantól, hogy hazajöttünk végig alkalmaztam, hogy ha láttam, hogy fáradt, a 3dik ásítás után letettem az ágyikóba, megsimogattam, megpusziltam, és szép álmokat kívántam neki, becsuktam a szobácskája ajtaját, és kész. Sírt, persze, hogy sírt, eleinte én is majdnem sírtam, és sokszor elbizonytalanodtam, hogy helyes-e amit teszek, és akkor mindig a sorokra gondoltam: hagyd, hogy megtanulja kizárni a külvilágot!
    Persze nálunk is voltak nehezebb napok, hasfájás, meg egyebek, amikor 10 perc után se hagyta abba a sírást. Mindig 10 percet hagytam sírni, ha nem csendesedett el addig, akkor bementem, felvettem, megnyugtattam, puszilgatás, simogatás amíg teljesen meg nem nyugodott, el nem lazult, majd megint a szokott rituálé az ágyban. Persze megint sírás, és megint 10 perc várakozás. A ilyen lerakás-sírás-nyugtatásnál max. a 4dikre el is aludt szépen.
    Csak kitartónak kell lenni. És nem bemenni, nem felkapni. Nézni az órát, és belül szenvedni. És ha letelt a 10 perc bemenni, és olyan jó megölelgetni.
    Most 2 hónapos a Picúr. Nemrég fent volt a barátnőm, aki mindig is altatta a lányát, (ringatta, rázta, stb.) még most is ott kell ülnie mellette amíg elalszik, pedig már 7 éves. Szóval fent volt, és a Gergő pont akkor feküdt le. Hagytam, hogy kicsit megcsodálják, nevessenek egyet-kettőt, majd, mikor sírdogálni kezdett, mindenkit kiparancsoltam. Sírt összesen 4 percet, és csönd lett, elaludt. A barátnőm azóta is azt mondja, hogy nagyon jól csináltam, hogy mindig következetesen így aludt el. Most már ha leteszem aludni, kicsit nyöszörög, és alszik is, ritkán van sírás.
    Nálunk a 3-4 órás szakaszok teljesen rendben tartják a napjainkat. Nem vagyok fáradt, szinte mindig tudom miért sír a Picur, és tudok neki segíteni, hiszen a rendszer nemcsak nekem jó. Megfelelő ritmusban el tudok mindent itthon végezni. Van időm magamra, egy forró fürdőre, akár ha az nappal is van, egy pár oldal elolvasására, főzésre, mosásra, vasalásra. És estére bár nagyon fáradt vagyok, még a páromra is marad energiám. Mert ugye mindenünk a baba, de nem lenne velünk Ő sem, ha a párunk nem segített volna bele. Megérdemli hát Ő is a törődést, és még nekem is jó. 🙂

    • Haranginé Világ Marietta

      2011. január 09. vasárnap

      Kedves Andi!

      Teljesen egyetértek ezzel a módszerrel; én pont ugyan így járok el az altatásoknál; a kislányom – 3,5 hónapos – ez által egyedül is el tud aludni; sőt sokkal hamarabb alszik el így, mint ringatás vagy más egyéb altatási ceremónia stb. által. Még egész pici, újszülött babaként természetesen amikor csak szüksége volt rám magamhoz öleltem, segítettem neki az úgy mond elalvásban, de szerencsére a fentiekben írtak fokozatos alkalmazásával szépen, könnyedén átállt az önálló alvásra. Ha látom rajta, hogy igazán álmos, akkor leteszem a kiságyába, egy picit simogatom a pociját,susogok a fülébe majd magára hagyom és néhány perc elteltével már alszik is.
      Kiegyensúlyozott, mosolygós, nyugodt baba; aki mellett sütni – főzni, tornázni, és ahogy te is írtad a férjünkkel törődni is lehet.

    • Zsanett

      2011. március 03. csütörtök

      Én most olvastam ezt a Andi hozzászólását és meg vagyok lepve,ugyanis ha figyelmesen olvassuk Vida Ági oldalát akkor rájövünk,hogy Ő mindig kihangsúlyozza NE hagyjuk sírni a babát!(És ez a hozzászólás,pont ezen az oldalon??)
      Az én privát véleményem hogy elég erős lelkű anyának kell ahhoz lenni hogy ne vagyük fel kicsikénket,ha sír!
      Az én kisfiam 2.5 hónapos,hasfájós baba,még sincs baj az alvással se éjszaka se nappal.És miért?Mert születése óta követem Ági tanácssait….:-)
      Úgyhogy mindenkinek én csak azt tanácsolom,hogy ne hagyja sírni a babát,hanem olvassa figyelmesebben ezeket az aranyakat érő tanácsokat!!!!!

      • Andi

        2011. március 12. szombat

        Kedves Zsanett!
        A Te kisfiad még csak 2,5 hónapos. Ha lehet mondani még(!!!) kipihent vagy. De meddig? Az én kisfiam már 18 hónapos, és már nehéz! Mi lesz majd ha már 12-13 kilós és még mindig ringatni, kapkodni kell a gyermeked, hogy elaludjon? Mert kell neki “eszköz” (Te) az elalváshoz?
        Én egy nagyon jó mottó szerint éltem-élek és nevelem gyermekem:
        Mindig úgy kezd, ahogy folytatni akarod!
        A kisfiammal bensőséges, kiegyensúlyozott a kapcsolatunk. Vidám friss reggelenként, mert rendszer van az életében és kipihent. Kövesd mindenben Ági tanácsait, és ne a sajátodat! (Szerintem Ági sehol nem írja, hogy tedd ezt!!!)
        Kíváncsi leszek meddig fog ez menni, és mikor jön el a kétkedés, vajon helyesen cselekedtem-e (anyai ösztön).
        És igen, abban igazad van, hogy erős lelkűnek kell lenni, az is vagyok. 🙂 De nem magamért, hanem a gyermekemért. És ha figyelmesen elolvasod a soraimat, nem hagytam órákig sírni. 10 perc sírás most is van, ha elesik, ha nyűgös, ha nem sikerül valami és hisztizik. És akkor mi van? Belehal?? Kötve hiszem! Ez egy eszköz a számára, és MINDIG ott van neki. Mindig próbálgatni fogja mikor ér el vele célt. Mert ez a dolga.
        Sok sikert az anyasághoz.
        Üdv.
        Andi

  • Mamma

    2009. október 25. vasárnap

    Az én babám 2 hónapos. Az alvás nálunk is problémát jelent. Nappal például nem hajlandó a kiságyban aludni (teljesen mindegy, milyen trükkel próbálkozom, az vagy nem jön be, vagy bejön, max 1-2 alkalommal). Olvastam már több helyen, hogy amikor ásítozik, nagyokat pislog, belemered a világba, olyankor kell letenni a kiságyba, és majd ott alszik el. 🙂 Na persze, ahogy az anyuci elképzelte. Általában olyankor hatalmasra nyílt szemekkel néz rám, mint ha azt kérdezné: Mi van? Megőrültél? Csak nem azt akarod, hogy én itt maradjak? Na tudod! Azt már nem! Majd elkezd sírni. És piszok rövid idő alatt annyira belelovallja magát, hogy nem győzöm megnyugtatni.
    Ilyenkor van az, hogy anya mással próbálkozik: játszom vele kicsit, vagy tovább altaltom kézben. Játék: nem létezik az az időpont, amikor akármilyen jelét adná annak, hogy elég volt a játékból. Ha túl hamar hagyjuk abba, (mert pl már elfordítja a fejét az adott játékról, vagy már nem figyel rám, jelezvén, hogy elege volt), és le akarom tenni, akkor jön az előbb leírt, a gyerek sír. Ha elkezdem ringatni, akkor ugye “rossz” alvási szokásra tanítom, tehát le kellene tenni, de azt meg nem hagyja. Ha nem hagyjuk abba a játékot, amikor jelzi, hogy “hagyjál már”, akkor meg annyira elfárad, hogy azért kell vele járkálni, rázni a popót, mert olyan fáradt, hogy már-már az az érzésem, hogy sír ugyan, de már régen alszik, mert miközben tartom a kezemben, szeme csukva, oááá, hallgatás, mint aki huny pár másodpercet, majd újra oáááá! Azt hiszem egyértelmű, hogy ilyenkor ismét nem szimpi a kiságy, hogy majd ott elalszik Ivettem.
    Ok, játszottunk, időben abbahagytuk, hogy ne legyen teljesen leszívva az összes energia. Altaltom. Nem kiságyban, kézben, mert mint írtam a kiságy nem kedvenc. Sétálunk, nézelődünk, ásítozunk, pislákolunk, szépen elszenderedünk. Anya beoson a szobába, de még mielőtt odaérnék a kiságyhoz, mintha tudná, mire készülök, a szeme akkorára nílik, mint amit fogpiszkálóval kitámasztottak. Na jó, azért megpróbálom letenni. Végül is, már egyszer elaludt, lehet hogy pár perc és újra alszik. 🙂 Anya, te csak azt hiszed (gondolja az én kicsikém)! Mert kezdődik a hercehurca előről, sírás. Ok, próbáljuk a simit. Hát őszintén szólva, “tojok rája”, észre sem viszi, hogy simogatom. Sírunk. Ok, megint felveszem. Séta. Most tovább várok, ringatom, séta, azután már csak séta ringatás nélkül, és most nem osonok be olyan hamar a szobába, talán mélyebben alszik. És lám, eljutok az ágyig. Majd előrehajolok, megpróbálom letenni. Vagy eljut a kicsi a matracig, vagy nem. Mert nyílik a szemünk. Kicsit később, mint az előbb, de a lényeg nem változik, megint nem alszik. Ha le tudom tenni a matracra, akkor is, amint leér a popó, esetleg még a háta, ébred, ha netán a fejecskéje is a matracon van, akkor azért ébred fel, mert oldalra billent a buksi. Anya erre is talált megoldást. A legkisebb plédből hosszú vékony csíkot hajtok, és körbetámlázom vele a fejét, ha nem ébred fel arra, hogy letettem, akkor kb 20 percre ott hagyom a plédet. Ha netán sikrült úgy letenni, hogy nem ébredt fel, akkor már ne ezen múljon, majd amikor már elég mélyen alszik, elveszem, mégse kipóckolva aludjon a csöppség.
    Van, hogy sikerül letenni, alszik is, de valamit álmodik, és 2 perc múlva elkezdi csapkodni a fejét, repked a kezével, jár a lába, persze, hogy nem tud aludni. Van amikor “ébren” leteszem, (ugye a fáradtság jelei után), még el is marad a kiságyban, de a drágám úgy próbál elaludni, hogy jár keze lába, meg csapkodja a fejét. Természetesen nem megy, így egy idő után elkezd sírni. Ha őszinte vagyok magammal, egy kiadós aerobic edzés közben, én se tudnék elaludni! 🙂
    Következő próba, hason alvás. Nappal ugye tudok rá figyelni, hát miért ne. Itt is a lerakásnál van a gond. Ha az álmosság jeleinél pórbálom a kiságyba tenni, akkor a feje köré húzza a pelenkát, félek, hogy megfúlad, úgy tehát nem megy. Ok, akkor nincs pelenka, anya majd mossa a lepedőt gyakrabban, csak aludjon, de az sem megy. A fekvőtámasz sokkal érdekesebb, mint az alvás. Majd kifáradunk, jön a sírás. Jó akkor alszik kézben, majd leteszem. Na persze, ahogy azt Móricka elképzeli :-)! Ugyan az a szitu, mint a korábban leírtaknál, csak most hason van a gyerek, de így is állandóan felébredünk, ha le akarom tenni. Mondjuk, ha sikerül lerakni, akkor hason többet alszik mint háton. Valahogy jobban tud pihenni. Csak jutnánk már el addig, hogy alszik.
    A leghamarabb a franciaágyra tudom letenni, oda is hason, általában nappal is hálózsákban, és tiszta ideg vagyok, nehogy véletlenül úgy döntsön, hogy jól fejlődő gyerek lévén inkább leevickél onnan. (a kiságyban ugyanis remekül megy a forgolódás, nem hasról hátra, és fordítva, hanem egyszerűen csak keresztbe, meg “elmászik” a sarokba, meg hasonlók).
    Nagy szenvedés árán, de elértük, hogy az amúgy egyáltalán nem sírós kislányom elaludjon. Ok, de hogy is aludt el? Kézben! Ok, hogy azt mondják, úgy kezd, ahogy folytatni szeretnéd, én úgy kezdtem, de akkor üvöltött, úgy meg nem szeretném folytatni, maradt a kézben alvás, de igazság szerint a 2 hónapos és 5,5 kg súlyú lánykámmal így sem szeretném folytatni, mert elég deltás lesz a karom, mire egy éves lesz, ha még akkor is kézben alszik. Szóval mi ilyenkor a megoldás? Mert próbálkoztam, sok mindennel (többek között azzal is, hogy ahányszor sír, felveszem megnyugtatom, ha megnyugodott visszateszem, de valahogy nálunk az sem jött be. A gyerek is kikészül rövid időn belül, meg én is, és nem is haladok sehova).
    Szóval jól szeretném altatni, de valahogy nem megy. Szeretném önálló alvásra tanítani, de nagyon úgy tűnik, hogy esze ágában nincs tanulni, remekül elvan anyánál. Hol is lenne jobb, 9 hónapig ott volt, akkor se tették ki a szűrét egyszer sem, most miért is változott meg a helyzet? Egyszóval: SEGÍTSÉG!!!

    Válasz: Túlbonyolítod a dolgot. Az alváshoz a következőre van szükség:
    1. Eléggé fáradt legyen
    2. El kell tudni lazulni, kikapcsolni a külvilágot, mielőtt elalszik

    Ennyi.

    És akkor lássuk a részleteket:

    1. Ebben a korban kb. 1,5-2 órát tudnak egyhuzamban ébren lenni nyűgösködés nélkül a babák. A pislogás, fül-orr-szem dörzsölés, ásítás csak az első jelei az álmosságnak, erre nem biztos, hogy el fog aludni, ekkor ugyanis még nem nagyon fáradt, csak átmeneti a dolog, utána simán elvan még fél-1 órát, ha van mit csinálnia. Fontos, hogy soha ne tedd a kiságyba ébrenléti időben, csak aludni, különben honnan tudná, hogy az alváshoz az ágy kapcsolódik? Akkor azt fogja gondolni “de jó, Anya megint az ágyba tett, lehet játszani” 🙂
    Délelőtt rövidebben vannak ébren, délután hosszabban, este nagyon hosszan – ennyi változás lehet az ébrenléti idők hossza között.
    2 hónaposan általában 3 nappali alvás szokott lenni, ha ennél gyakrabban próbálod lefektetni, akkor bizony ellenállásba fogsz ütközni.

    2. Az ellazulás lényege, hogy kikapcsolja a külvilágot. Ezt szokták rutinnak is hívni, a lényege, hogy minden ugyanúgy történjen és, hogy meglegyen a baba biztonságérzete. Nézzük az előbbit. Az elalváshoz 20 percre van szüksége a babának, ha 5 perc alatt elringatod, majd leteszed az ágyba, akkor felriad, mert még nem telt le a 20 perc. Rossz hír, hogy ilyenkor újra kezdődik a 20 perc… A mászkálást nem javaslom, mert hozzászokik, és egy 10-12 kilós gyerekkel már igen nehéz lesz mászkálni. Ezért szoktam mondani, hogy dédelgessük inkább, tehát vedd kézbe, tedd a válladra, vagy ringasd hagyományos módon, amit inkább szeret. De ne altasd el, hanem amikor már érezhetően ellazult, akkor tedd le az ágyba. Ha ilyenkor sír, akkor ne vedd ki, hanem simogasd a hátát, amíg el nem alszik.
    A biztonságérzet nagyon fontos. Mivel eddig a pocakban volt (ahogy te is írtad), nem szereti a nagy tereket, fél tőle. A kiságy pedig elég nagy üres tér a babához képest. Ezért jobb a bölcső vagy a mózes, de ennek híján egy nagy szivaccsal is leszűkítheted a kiságyban a teret, az is sokat segíthet, hogy a pocakban érezze magát a baba.
    A hanyattfekvés sem igazán ad biztonságérzetet, a babák 90%-a nem szeret így aludni, mert megijed tőle és mert működik náluk az ölelőreflex, kapaszkodnának, de hanyattfekve nincs mibe, ezért felriadnak.
    A harmadik, ami növeli a biztonságérzetet, ha egy nagy takaróba csavarod, ez is segíti, hogy könnyebben elaludjon.
    Végül pedig ki kell zárni a zavaró ingereket, nappali alvásnál pl. be kell félig sötétíteni a szobát és persze ne szóljon a szomszéd szobában a tévé (mindez csak az altatás idejére érvényes, amikor már elaludt, akkor nem kell síri csendben lenni, a mélyalvás idején ez ugyanis egyáltalán nem zavarja)

  • BogyoApu

    2009. augusztus 23. vasárnap

    Hm… akkor onszivatas van folyamatban, ugyanis a mi Pincurunk nem igazan hajlando nezelodni (ez az onmagamat elszorakoztatom dolog max 30 percig tart egy nap), vagy alszik vagy eszik vagy ordit. Ha elkezd sirni es nem torodok vele, agyban hagyom, belelovallja magat es elkezd dupla majd tripla erovel orditani es visitani.
    Az agyban hatsimire nem igazan reagal csak nagyon neha, a cumibol probalja kiszivni a tejet (nem megy neki, ezert max 10 perc utan kikopi es sirni kezd), akkor ugye probalom felvenni ringatni. Ez neha mukodik, de tegnap egy felorat volt kezben de kozben szinte folyamatosan kereste a cicit. 19:30kor evett, utana nem aludt vissza, 10 perc nezelodes, cumiprobalgatas, hatsimi, kezben leves utan BogyoAnyu rarakta a cicire – nalunk szinte mindig fekve eszik a gyerek az anyja mellett – 20:30kor elkezdett szlopalni kisebb nagyobb lelkesedessel, es BogyoAnyu egeszen fel 11ig szenvedett vele, aztan valahogy megis sikerult lerakni a kisagyba. Csak azt nem tudom, hogy mikor ehes es mikor csak potcselekves a cicizes.
    Merthogy a kis draga ragja a kezet amikor csak lehet.

    Van valami modszer arra, hogy raneveljuk valahogy a kisagyban valo elalvasra?
    Mert ugye eszik, kozben elalszik. A merlegelest elhagyjuk, jojjon helyette a bufi. Ettol szinte tuti, hogy felebred, mocorogni kezd es utana meg nem igazan tudok mit kezdeni vele, mert ott allunk a gyerekkel ejszaka etetes utan, o meg cuppog.

    Mindenhol azt olvastam, hogy nem szabad hagyni uvolteni, mert belelovallja magat es azt sem tudja mar miert sir, csak sir. Az ilyen neveleses idoszakban esetleg meg alkalmazando ez a taktika?
    Jah igen. Meg ket kerdes:)
    1, Ugy vettem eszre, hogy estere nyugosebb a gyerek. Erdemes napkozben probalni ebresztgetni, hogy estere legyen almos, vagy ugyis akkor alszik el, ha o akar?
    2, Hogyan tudnam megtanitani neki a “helyes” elalvast? Mert ugye, ha ebren van es aludni szeretne cuppog a cici utan, mert az nyugtatja meg. (A cumi csak 10 perces ideiglenes megoldas, de az is csak ugy, ha ott figyelek mellette, hogy mikor kopi ki)

    Balazs alias BogyoApu

    Válasz: Ebben a korban nem szabad sírni hagyni, mert ilyenkor még azért sír, mert tényleg valami baja van: éhes, álmos, levegőt nyelt szopi közben és fáj a hasa, kakilnia kell stb. Ha a cicit keresi, akkor nyilván még éhes.
    Mivel még nagyon picike, ezért ő még nem képes kialakítani egy ritmust saját magának, ezt nektek kellene megtennetek. Nappal evés után büfi, ha elalszik, és nagyon mélyen alszik és már legalább 30 percet szopizott előtte, akkor letehetitek aludni. Nappal ha 4 óránál többet alszik egyhuzamban, akkor fel kell kelteni. Éjjel viszont nem kell se büfi, se pelenkázás, se lámpát kapcsolni, csak enni és visszatenni (kivéve ha kakis, akkor evés előtt lehet pelust cserélni)
    6-8 hetes korig még fokozottan igényli a testközelséget, ezért ha nappal ébren van, akkor felvehetitek, dédelgethetitek, de ne ez legyen az alap, hanem először mindig tegyétek le evés és büfi után nézelődni és csak amikor már megunta (max. 5-10 percig bírja ebben a korban), akkor vegyétek fel.

  • BogyoApu

    2009. augusztus 22. szombat

    Az altatashoz lenne olyan kerdesem, hogy egy majdnem 3 hetes ujszulottnel (es az ekoruli korban) mivel kell vigyazni, ha nem akarjuk a picit raszoktatni a dologra?
    Gondolok ott ringatasra, cumira, fekve etetes utan az agyban aludni hagyasra… mikbol lehetnek szokasok amikkel a pici nehezen szakit kesobb?

    Válasz: Minden, amit tanítasz neki, amit csinálsz vele, azt megtanulja. Ha ringatva altatod, akkor azt tanulja meg, ha etetve, akkor azt stb. Ha leteszed az ágyba és magától alszik el, akkor azt. Az alvás tanult folyamat és a szokások is.
    A fekve etetés kifejezetten káros, sokkal többet bukik a baba és több levegőt nyel (próbálj meg hanyatt fekve inni, hogy milyen “kényelmes”…), valamint SOHA nem fektetjük le evés után a babát, mert ilyenkor bukik, tele van levegővel, ami hasfájást okozhat, valamint az evés kiváltja nála a székelési ingert is, így fél óra múlva a saját emésztésére riad majd fel.