Min múlik a baba intelligenciája?

Az, hogy egy gyermek milyen IQ-val rendelkezik majd felnőttkorában már az első életévben eldől. Több tényező befolyásolja a szellemi fejlődését, még az anya testmérete is számít, azonban önmagában egyik tényező sem teszi okossabbá vagy kevésbé okossá a babát, az intelligencia mértékét az összes tényező egyaránt befolyásolja.

Min múlik a baba intelligenciája?

1. Az anya mérete

Szinte hihetetlen, hogy egy ennyire hétköznapi tényező befolyásolni tudja a szellemi képességeket, pedig kutatók bebizonyították az összefüggést: a nagy termetű anyáknak többnyire nagyobb méretű az újszülöttje is és minél nagyobb a baba, annál nagyobb a születéskori agytömeg is, minél nagyobb az agy születéskor, annál intelligensebb lesz a baba.

Min múlik a baba intelligenciája?2. Ingerek

Az agyban a külső ingerek (hangok, színek, szagok stb.) hatására újabb és újabb ingerületkapcsolatok alakulnak ki. Az első életévben fejlődik a leggyorsabban az agy, minél több inger éri a babát az első 12 hónap folyamán, annál barázdáltabb lesz az agya és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa. Manapság a gyerekek sokkal több és sokkal változatosabb ingereknek vannak kitéve csecsemőkorban, mint az elmúlt évszázadokban, ezért a várható intelligenciahányadosuk is sokkal magasabb lesz.

Sok közös programmal, változatos környezettel (séta, játszótér, kirándulás, változatos programok), szociális ingerekkel (társaság, beszélgetés, családi együttlétek) és közös játékkal segíthetsz a kicsinek megadni a megfelelő környezetet.

3. Mozgás

A mozgás a csecsemő és a kisgyermek számára az egyik legfontosabb ingerforrás és tapasztalatszerzési mód. Minél többet mozog egy kisgyermek az első 7 életévben, annál jobb tanulmányi eredményt ér el az iskolában, annál inkább csökken a diszlexia és a diszgráfia kockázata, sőt, egy felmérés kimutatta, hogy azok a gyerekek akik babaúszáson vettek részt jobb eredményeket értek el matematikából iskoláskorban, mint azok, akik nem. Hagyni kell tehát a gyerekeket sokat mozogni és változatos lehetőségeket biztosítani számukra a mozgásra: egészen kicsi korban a rugós hinta (5-6 hónapos kortól), a babaúszás, az ölbeli játékok, mondókák, a kúszás-mászás, később a rendszeres közös séta, motorozás, játszóterezés, mászókázás, szaladgálás, trambulinozás és a minél kevesebb tévé előtt tétlenül töltött idő az, amivel segíthetjük őket ebben.

4. Táplálkozás

A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümöcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy megfelelő fejlődése szempontjából. A mai gyerekek sokkal változatosabban és gazdagabban táplálkoznak, mint 100 évvel ezelőtt, ez a másik oka annak, hogy a mai gyerekek sokkal okosabbak, mint dédszüleik voltak.

5. Testvérek

A felmérések szerint az első gyerekek mindig a legokosabbak a testvérek közül, mert rájuk jut a legtöbb figyelem. A kis korkülönbséggel született 2. és 3. gyerekek intelligenciahányadosa azonban már valamivel alacsonyabb. Az ikrek helyzete a legnehezebb: az ő IQ-juk annyival alacsonyabb, mintha 4. gyerekként születtek volna a családba. Eltűnik azonban ez a különbség, ha a testvérek között legalább 7 év korkülönbség van, ilyenkor a 2. gyermek intelligenciahányadosa nem lesz alacsonyabb az elsőszülötténél.

Jó hír, hogy ezek a hátrányok ellensúlyozhatóak. Például ha többet foglalkozol a kis súllyal született babával, akkor emiatt nem lesz alacsonyabb az intelligenciahányadosa. Fejlesztőgyakorlatokat 0-tól 3 éves korig a Babastart Tanfolyam anyagában találsz >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológus, babapszichológus. 2006 óta foglalkozik csecsemőkori problémákkal, könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két kisfiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon válaszolok, a blogon a hozzászólások között nem. Ha a kérdésed hosszabb vagy privátban szeretnél kérdezni, kéthetente az online fogadóórán tudsz kérdezni.

9 Comments

  • Adrienn

    2010. szeptember 12. vasárnap

    Kedves Ági!

    Kislányom 5 hónapos. Már észrevettem hogy érzékenyebb más babáknál, fél az idegenektől, nagyon rosszul viseli a környezetváltozást, képtelen néhány percnél tovább egyedül eljátszani, rettenetesen igényli a folyamatos jelenlétünket és a testkontaktust. Azt hiszem beleillik a többemberes baba fogalmába.
    A problémám a következő. A minap elvittük babaúszásra, ahol attól a pillanattól kezdve nagyon sírt, ahogy bement az apukájával a medencébe, így nem is maradtunk végig a foglalkozáson (amúgy itthon imád füredni, pacsálni). Az oktató szerint legyünk türelemmel, néhány alkalom alatt megszokja és megszereti. Szerinted is várjuk és legyünk türelmesek, vagy inkább hagyjuk abba és próbálkozzunk esetleg néhány hónap múlva újra? Egyáltalán mi a jobb az ilyen érzékenyebb babák esetében, kitenni minél több ingernek, még ha sír is esetleg, vagy csak annyinak amennyi feltétlenül szükséges? Egyébként kislányom nagyon érdeklődő minden dolog iránt – de csak amíg a jól megszokott környezetében van, a megszokott emberek között. Tanácstalan vagyok, nem tudom mikor teszem vele a legjobbat, de azt szeretném ha nyitott, jól alkalmazkodó kisbaba és gyermek válna belőle.

    Válaszodat köszönöm:

    Adrienn

    Válasz: Egyáltalán nem szabad abbahagyni emiatt a babaúszást, nyugodtan járjatok tovább, mert ha minden héten találkozik ezzel a környezettel, akkor meg fogja szokni, ráadásul ez abban is segíthet, hogy jobban megbarátkozzon a többi emberrel. Ha nem jártok, és csak később kezditek, később már nehezebben fog hozzászokni, bizalmatlanabb lesz.

  • kiscsiga

    2010. április 20. kedd

    Kedves Ági és blogolvasók!
    Nem szorosan ehhez a témához kapcsolódik ez a néhány sor, inkább általában a hozzászólásokra szeretnék reagálni. Az a meglátásom, hogy szerencsére egyre többen használják az internetet, azonban még nagyon sokan nem tudják mire is jó valójában. Szerintem az átlag felhasználónak információ szerzésre, amiből aztán van bőven, de a saját felelősségünk eldönteni, mit veszünk készpénznek ezekből. Főleg, ha a saját gyerekünkről van szó…, vegye már az ember a fáradságot, hogy alaposan utánanéz egy témának (mint pl. Szabó úr, aki láthatóan alaposan beleásta magát a témába és talált is más jellegű információt), esetleg a védőnőjéhez vagy orvosához fordul. Az Ági blogja nagyon sok hasznos információval látja el a bizonytalan anyukákat, amiből lehet mazsolázni, de ha valaki többre vágyik, akkor forduljon személyesen szakemberhez és mondja a szemébe, ha nem ért egyet a szakvéleményével.
    egy rendszeres blogolvasó

  • Ági

    2010. április 08. csütörtök

    Kedves Ági!
    Eléggé kivonatos összefoglalója ez egy nagyon fontos témának. Én is kíváncsi lennék, hogy milyen forrásból van. Már csak azért is, mert például én többször találkoztam már olyan kutatási eredménnyel, ahol a testvér sorban betöltött rangsor éppen az ellenkező hatást mutatta, mint amit itt te leírtál. Az hogy az embernek van már egy testvére mikor megszületik egy további ingerforrás, ami az egykéknek nem adatik meg.

    Válasz: A forrás a Lab UK 10 éves kutatási sorozatának eredményeiből való. Erre épül többek között a Child of our time című dokumentumfilm sorozat is, amit a BBC készített.

  • Éva

    2010. április 07. szerda

    Szia!

    Ezek kemény következtetések és én is nagyon kíváncsi lennék, mire alapozol.
    További jó munkát kívánok!

    Éva

  • Mónika

    2010. április 07. szerda

    Kedves Barbara! Én csak egy gondolatot írnék a te kommentedhez: A nőknek a testmagassághoz és tettömeghez mérve ARÁNYAIBAN nagyobb az agytömegük mint a férfiaké. Tehát mi eleve előnnyel indulunk:) De Einstennek még az átlagosnál is kisebb volt az agytérfogata. Szóval mágsem a méret a lényeg.

  • Szabó László

    2010. április 06. kedd

    Bocsánat a link lemaradt:
    http://faculty.washington.edu/chudler/heshe.html

    Ez csak egy egyszerű google keresés eredménye, ettől biztos lehet alaposabb értekezéseket is találni.
    Üdvözlettel
    Szabó László

  • Szabó László

    2010. április 06. kedd

    Tisztelt Vida Ágnes!
    Úgy feltételezem Ön koraszülött volt.
    Igaz, csak cikkének első, a baba méret-agytömeg kapcsolatára vonatkozó elemzését olvastam, azonban ez elegendő volt ahhoz, hogy megállapítsam, Ön minden bizonnyal koraszülöttként kis testsúllyal született.
    Nekünk egy egészséges kislányunk született közel 3,0 kg. -mal, de belegondoltam, hogy néhány szülőnek valamilyen oknál fogva korábban jön a baba, természetesen az adott életkorral járó, néha 2 kg alatti testsúllyal.
    Akkor ezek szerint az összes ilyen baba alacsony inteligenciával rendelkezik?
    Csatolva küldök egy linket egy angol nyelvű cikkhez, amely szerint az agytérfogat nincs összefüggésben az inteligenciával, illetve egy egyszerű grafikonnal szemlélteti az agy tömegének életkor függvényében történő változását is.
    Úgy gondolom nagyobb körültekintéssel, kellene cikket írnia.
    Üdvözlettel
    Szabó László

    Válasz: Köszönöm a kedves hangnemet, pláne hogy nem olvasta a cikk utolsó mondatait. Így valóban értékes és átgondolt hozzászólást lehet írni.

  • Adri

    2010. április 06. kedd

    szintén lelkes olvasód vagyok, de az IQ mérése ebben a korban s a fent pontokba szedett következtetések levonása szerintem kicsit merészek főként az első és az 5.pont. A többi 3 természetesnek tűnik s szerintem az olvasótáborod 99% meg is adja gyermekének ezeket a lehetőségeket rugóshinta nélkül is!(legalábbis remélem)

    üdv
    Adri

  • Barbara

    2010. április 04. vasárnap

    Kedves Ági!
    Mindig nagy lelkesedéssel olvasom a bejegyzéseidet, most lenne egy apró kritikai észrevételem.
    Ha ilyen , a szülők számára igen jelentős dolgokról írsz, jó lenne, ha legalább hivatkozásban megírnád, mire alapozod a cikkben foglaltakat, illetve esetleg tehetnél be valami linket is, hogy akit érdekel, az jobban utána nézhessen a dolgoknak ( persze magamtól is utána tudok nézni), mert pl. az első, a méretekkel foglalkozó bekezdést olvasva tuti, hogy többen szívcsumát kapnak, többek közt én is: Jézusom, csak 3 kilós volt a gyerekem, mi lesz most…, holott valószínű, hogy a kutatás mondjuk 1-2 IQ pontos különbséget hozott ki,és lehet, hogy ha az is szempont, mitől lett kicsi a baba( ekkora fért el , vagy pl. alkoholista volt az anya)vagy miért nagy ( ekkora fért el, vagy pl. terhességi cukros, vagy elhízott volt az anya), akkor árnyaltabb a kép. És amúgy is: a nőknek ugye eleve kisebb az agyuk, és mégis…:)
    Tudom, írtad, hogy ezek a tényezők együttesen számítanak,de mégis…
    A bloghoz gratulálok, minden nap olvasom, lányommal egyidős.
    További sok sikert!
    Barbi

    Válasz: Néhány link, ahol olvashatsz erről (is): http://www.bbc.co.uk/labuk/, http://www.aboutintelligence.co.uk/, http://www.bbc.co.uk/programmes/b0072bk8