A mintagyerek

A mintagyerek általában nem a mi gyerekszobánkban lakik, hanem a szomszédban, vagy a sógornőnk szomszédjában. 1 hónaposan már 4 óránként evett, átaludta az éjszakát és gyönyörűen mosolygott mindenkire. 5 hónaposan forgott, 8 hónaposan mászott, 1 évesen járt, és a boci-boci tarkát énekelte (ez nem fikció, találkoztam már ilyen gyerekkel!!!) Ő az, akit élőben még soha nem láttunk, mindig csak mások mesélnek róla…

A mintagyerekA mintagyerek mindent hamarabb csinált, mint a tiéd, mindent jobban tud, egyedül eszik és iszik, nem fél az idegenektől, nappal és éjjel is jól alszik, sőt valójában egész nap csak alszik és csak járni, mosolyogni, egyedül enni és beszélni kel fel (bár fogalmam sincs mikor tanulhatta meg mindezt, amikor folyton csak alszik :))

A mintagyerek sohasem sír, csak mosolyog, ha éhes, akkor csendben várja, amíg valaki jön és ad neki enni. Sosem unatkozik, mindig elfoglalja magát valamilyen csendes és gondot nem okozó tevékenységgel.

Ezzel szemben a szemed fénye egy közönséges kisbaba, aki néha nyűgös, néha nem alszik, és iszonyú maszattal eszik, viszont a szemed fénye, és nem cserélnéd el egyetlen mintagyerekre sem.

Szerencsére mintagyerekek csak a mesében és a szomszédban léteznek. Bár ők is felsírnak néha éjszaka és nem akarnak elkezdeni időben járni, de ez az eltelt idő árnyékában szép lassan feledésbe merül és csak a mintagyerek marad.

(megsúgom: néhány év múlva már te is csak a szépre fogsz emlékezni, arra az aranyos ennivaló kisbabára és a hőstetteire, az pedig a feledés homályába merül, hány éjszakát üvöltött végig hasfájás miatt)

Miért sír a baba? Megtanulhatsz-e az ő „nyelvén” beszélni, vagy várnod kell egymás teljes megértésére addig, amíg meg nem tanul beszélni? Katt ide a válaszért! >>

About The Author

Vida Ágnes

Pszichológia és pedagógia szakot végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei pedig szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket. Ági nem csak beszél róla, hanem csinálja is: személyesen is segít a hozzá forduló szülőknek és közben még a saját két tizenéves fiát is nevelgeti. Kérdezni szeretnél? Sürgős kérdésekre a Facebook oldalon vagy a blogon tudok válaszolni, ha privátban vagy személyesen szeretnél kérdezni, a beatrix@kismamablog.hu címen tudsz időpontot kérni.

13 Comments

  • Timcsi

    2009. november 16. hétfő

    Kedves Ági!

    Próbálgatom a tanácsodat, miszerint szoktassan fokozatosan önállóságra, nem túl sok sikerrel.Viszem teregetni, porszívózni, mosogatni, stb, akár kúszva, akár a kompba, folyton csak rángatja a ruhámat, vinnyog, hogy vegyem ki, vegym ölbe!10 percet cumival kibír a járókában, de nem hajlandó játszani, feláll, és várja mikor megyek már be.Ha játszunk a szőnyegen, az ölembe mászik, úgy olvasunk mesét, meg játszunk a többi játékkal.Ez ilyen nehéz?Ráadásul este 5 után, mint aki megkergült, semmi nem jó neki, állandó hiszti megy.
    10 hós baba anyuja

    Válasz: Ebben a korban tombol a szeparációs szorongás, hát persze, hogy veled akar sokat lenni! De közben meg fel is fedezné a világot. A szabályokat viszont te alakítod. Ha folyamatosan arra szoktatod, ott vagy vele, a közelében vagy, de néha mással is foglalkozol, akkor 10-10 perceket meg fogja ezt neked engedni. Ha viszont beadod a derekad és inkább mindig kiveszed, akkor nem fog javulni ez a helyzet. Nem azt mondom, hogy hagyd órákat sírni, de semmi baja nem lesz, ha befejezed a munkádat és csak 10 perc múlva tudsz vele játszani.
    Este 5 után érdekes a helyzet, sok baba megkergül ilyenkor, mert nappal ketten vagytok, este viszont megjelenik a család (vagy legalábbis Apa előkerül). Próbáljatok az estéknek valami közös hangot adni, egy rutint, amit minden este ugyanúgy csináltok, ez segíthet. Esetleg fél óra séta hármasban segíthet, hogy nyugodtabb legyen ilyenkor, ez jó napirendi pont (és legalább éjszakára is lefárasztja egy kicsit)

  • Dóra

    2009. november 15. vasárnap

    Az én kisfiam 1 éves koráig nem aludt, néha napokig fénnyel táplálkozott, nem akart szopizni, napirendet tartani, egész nap elvolt úgy, hogy egy percre nem hunyta le a szemét, másnap egész nap aludt. A mozgásfejlődését nem említeném, mert fél évesen még csak feküdt, válogatós volt, tápszerből csak egy fajtát evett, azt ami boltban ritkán kapható, csak interneten rendelhető, és a legdrágább. Ezeket az emlékeket semmi nem tudja megszépíteni, de ameddig küzdöttem egy-egy rossz tulajdonsága ellen, addig egyre romlott a helyzet, és mikor azt mondtam, hogy „Na jó! Ő ilyen, elfogadom!” Másnapra megváltozott! Így kezdett el egyik napról a másikra mászni, járni, jóízűen enni, délután óramű pontossággal 2-3 órát aludni, és végigaludni az éjszakákat. Mára 1évesen egy rosszat sem tudnék említeni, kiválóan kommunikál, és kifejezi mit szeretne, mutogat, egyszerűbb szavakat(nana=anya, mamm=étel, igen-nem )használ. Mindenkinek kitartás, alkalmazkodjunk, és szeressünk nagyon, meglesz a gyümölcse. Én is ismerek mintagyereket, ő születésétől az állítólag, bár 1hetes korától babysitterrel van. Anyukája 5-re ér haza. Abban a pár órában alakult ki ez a kép amit együtt töltenek:):):)

  • Timcsi

    2009. október 29. csütörtök

    Kedves Ági!

    A kisfiam 10 hónapos,még csak a napokban ült fel először magától.Inkább „álló baba” 🙂
    Az a problémám, hogy egész nap szüntelenül képes nyefegni, amolyan örök elégedetlennek tudnám jellemezni!Állandóan szórakoztatni kell, énekelni, mesélni, mondókézni, bohóckodni.Egy percig nincs el egyedül, még a wc-re is velem tart…Amint otthagyom, egyből rákezd az ordításra, vagy utánnam kotor hason csúszva.Hiába ülök le vele a szőnyegre, hogy szépen játszon, játszani kell vele, na persze úgy, hogy az ölemben ül.Mit rontottam el??
    Kérlek segíts, mert már nem bírom, sem fizikailag, sem idegileg…:-(
    Köszönettel:Timó

    Válasz: Az a gond, hogy ez már a dackorszak eleje, a baba próbálgatja az akaratát. Nem azért megy utánad, hogy bosszantson, hanem mert kíváncsi rá, hova mész. Fokozotosan önálló játékra szoktathatod, ha nem engedsz mindig az akaratának, hanem amikor kipihent, evett, akkor adsz neki valamilyen játékot, amit szeret, aztán mész a dolgodra. Kb. 10 percet tudnak ebben a korban eljátszani, aztán már újabb kalandok után néznek. Ilyenkor játszhattok kicsit együtt, aztán megint egyedül és így tovább. Ez ezzel jár, ne várd, hogy órákat ellesz egyedül, de ne kapkodd fel folyton és legyél szigorú abban, hogy neked is vannak feladataid, amiket el kell végezned. Magaddal is viheted őt ilyenkor, a főzés, a takarítás számukra érdekes program, próbáld meg lekötni ezekkel a figyelmét.

  • speedyray

    2009. október 21. szerda

    Sziasztok!

    Zsófi babám most 3 hónapos, eddig 2 alkalommal kellett éjszaka felkelnem hozzá ( bedugult az orra, ezért nem tudott cumizni). Pár éve gerincsérvem van, ezért már az elején sem tudtam sűrün felkapkodni, de ez őt nem is érdekelte, azóta sem alakult ki nála az „anya után sírok”. Este 10-kor fekszik és fél 8-kor kel, eszik, majd vagy hordozóban, vagy kiságyban, vagy a játszószőnyegén nézelődik és hangicsál. fél tíztől egyig, aztán háromtól hétig alszik. mosolyog, kommunikatív, nagyon ritkán sír, akkor is egyértelmű dolgok miatt ( a vizet utálja, a kakis pelust pedig azonnal el kell távolítani ). két hét alatt rájöttem, hogy az altatás 1-2 perc, ha a hátát és a popóját finoman megütögetem kb. 100X. ( csak hason tud aludni ). Egyetlen szépséghibája, hogy sajnos pár hete nem fogadja el a tejemet, mert visszatért a menstruációm. mivel első gyerek, mindenki riogatott mindenfélével ( nővérem 7 éve nem aludta át az éjszakát 3 gyerek mellett). Biztosan nagyon fontos a gyermek habitusa is, de soha nem éreztem magamban semmi feszültséget, mérget, dühöt, s az orvosom is azt állítja, a kiegyensúlyozottságunk sokban hozzájárul Zsófi mintaviselkedéséhez. ( Pedig gondok nálunk is vannak: félkész ház, férjem nem megfelelő munkahelye.) Minden gyerek más és más, mindenre magunk jöttünk rá, csak ha nagy gond volt, akkor kértem tanácsot a családtól, rokonoktól. Hál’ Istennek ők nem bombáztak tuti tippekkel, tiszteletben tartják azt a csodát, amit hármunknak kell megélnünk. Ja, napi hatszor öltöztetem, mert előke, pelus ide-oda, egyfolytában nyálas a gyerek, de ennek megvan a maga szépsége, már buborékot fúj és édesen berreg is, ezen kívül öltöztetésnél a torna mindig kacagásra készteti.

    Ja, és utószó:
    A mintaviselkedés mindenkinek más, hiszen mi is mások vagyunk. Néha rosszul esik, hogy 2-3 perc után nem tűri el, hogy fogják, le kell rakni és minden rendben. Irigykedem azokra akik néha együtt alszanak a gyerekkel, ő csak a kocsijában és a kiságyában hajlandó aludni. Ha kicsit fáradtabb és többet alszik (4-5 óra), alig várom, hogy felébredjen és újra vele lehessek. Ha ritkán más vigyáz rá, sosem hiányzom neki, mindenkivel jól kijön.
    Minden csak nézőpont kérdése, én próbálok annak örülni, ami van, ki tudja később mi lesz, milyen lesz, milyen gondok lesznek. „szar” szöveg, de mindig lehetne rosszabb is.

    Bocsi a hosszas taglalásért!

  • Eszter

    2009. szeptember 11. péntek

    Vannak mintagyerekek 🙂 Például a kislányom. 2 hetes kora óta este 9től reggel 5ig-6ig alszik. Pedig nem én szoktattam rá egyszerűen ő alakította ki magának. Viszont naponta 6szor eszik az is egy órába tellik. Így napi 6 órát etetek 🙂 Valamit valamiért 🙂

  • Ildikó

    2009. augusztus 29. szombat

    Sziasztok!

    Az én kisfiam (9 hónapos), ha lehet mondani teljesen „antimintagyerek” sokszor úgy érzem, hogy előző életemben valami nagyon rosszat tehettem ellene és a találkozásunk karmikus jellegű:-)
    Mostanában én éppen akkor rémülök meg, ha mintagyereket játszik és nagyon csöndben van. A lányomnál ez általában azt jelentette, hogy valami borzasztó dologra készül, vagy beteg.
    9 hónapos és kétszer felkel éjjel és hajnalban is és ordít, ahogy a száján kifér pedig együtt alszunk, néha úgy tűnik, hogy nincs is tudatában, mert amíg fel nem veszem és álló helyzetbe nem kerülünk addig nem hagyja abba. Muszáj megetetni különben nem alszik vissza. Amikor véletlenül nem kelt fel a megszokott hajnal két órai időpontban, én kétségbeesetten kerestem a pulzusát, és néztem, hogy lélegzik-e még.

    Nálunk az öcsém lányai a mintagyerekek, akik kezdettől különszobában alszanak, tudnak egyedül játszani.
    Mintaanyukájuk állandóan tanácsokkal lát el ebben a stílusban: tudod Ildikém a gyereket el fogod kapatni a legjobb, ha újszülött kortól hagyod üvölteni és majd abbahagyja és megszokja, hogy nem kapkodod fel állandóan. Nálunk egy határozott puszi, kimegyek a szobából és bezárom az ajtót….stb. Én meg csak hallgatom, hogy én milyen vacak, akarat gyenge, befolyásolható ember vagyok és majd megbánom én még ezt, hogy ennyit dédelgetem. Én kipróbáltam és hagytam sírni, nagyjából egy percig aztán nem bírtam tovább és bementem és megint csak nem álltam ki a próbát. Ha a sógornőm mostanában kérdez a gyerekről nem mondok semmit, és elkerülöm még a találkozót is vele, pedig imádom az unokahúgaimat.

  • Dokimami

    2009. augusztus 19. szerda

    Én is tiltakozom, nekem igenis van egy csodálatos kis mintagyerekem.

  • ivett

    2009. augusztus 19. szerda

    viki497
    hogy érted, hogy nincs folyamatosan a utcán vele?

    én nem vagyok a kisfiammal folyamatosan az utcán, nyugodt légkörben nevelem, de koránt sem ún. mintagyerek. még sosem aludta át az éjszakát, nem túl jó evő, szokott nyűgös lenni, sírni, néha nem akar megmaradni a babakocsiban és igen, néha senkire sem akar mosolyogni, bárhogy gügyögnek neki. máskor meg egy tünemény (nekem mindig az) és persze imádom mindennél jobban!! :))

    csakhogy ő is egy kis ember, jó és rossz napokkal , jó és kevésbé jó 🙂 tulajdonságokkal. mint minden felnőtt és gyerek…
    néha nehéz vele, de mindenképpen boldogság. 🙂

  • inze

    2009. augusztus 17. hétfő

    😀 😀 😀

    Szerencsére elkerültek minket a mintagyerekek, legalábbis a környezetünkben! Viszont nekünk mindig azt kellett volna kipróbálnunk, amit a 3 hónappal idősebb rokon kislánnyal próbáltak trükközni, hogy elaludjon, hogy egyáltalán a kiságyában aludjon, hogy csendben legyen, hogy a mienk ugyanannyi idős korában kapja az első főzeléket… stb., stb., stb. Annyira idegesítő volt számomra az, hogy mindig kapom a tippeket a trükközéshez, hogy egy alkalommal mély tisztelettel közöltem a nagymamával, hogy a mi gyerekünk nem az a gyerek, a mi gyerekünk különben is fiú és nem kislány, a mi gyerekünknek teljesen más szokásai vannak és születésétől fogva teljesen más környezetben van és teljesen mások a szülei is (azaz mi), mint a rokon kislánynak….és egyáltalán nem szeretnénk trükközni ilyen-olyan módszerrel, hogy aludjon, egyen, vagy ne, vagy hallgasson el, vagy ne, hanem mindig pontosan szeretném megfejteni azt, hogy mi az oka annak, ha valami miatt nem érzi jól magát…. A nagymama nagyot lesett a közlésemre és azóta nem bombáz a különböző trükközési módszerekkel, amit a rokon kislánnyal művelnek.
    Ám egy alkalommal, amikor a kicsikénk már 7-8 hetes volt, akkor látogatóba érkezett hozzánk a rokon kislány a szüleivel, a nagyszüleivel és a mi kicsikénk nagyszülei is itt voltak %-) Picurkánk éppen édesdeden aludt a kiságyában. Mentünk is a picilány anyukájával, hogy megmutassam neki a babánkat…. amikor meglátta, hogy a fiunk a kiságyában aludt, hangosan felsuttogott: „Jé! Kiságyban alszik!!!” Aztán elmeséltem neki, hogy a mi babánk mi-mindent csinál és mi-mindent nem… és így lett a mi kisbabánkból mintababa, persze cak egy rövidke időre…és csak a rokon kislány anyukája számára…
    Szerencsére nincs mintagyerekem és hála Istennek sem a szomszédban, sem pedig a rokonságban nem létezik mostanság ilyen kislény 🙂 … vagy csak nem tudok róla 😀

  • Erika

    2009. augusztus 16. vasárnap

    Szia Agi!
    Nagyon tetszett a bejegyzesed szorol szora igaz ,hogy mintagyerek csak a szomszedban lakik.Az en also szomszedom miota Balazs jarokaban tanulgatott jarni azota folyamatosan szolingat ,hogy miert futkarozik annyit az a gyerek ? miert sir? miert kiabal?o nem tudja felfogni mit csinalhat az en fiam ,hogy zajt csinal felettok mert persze az o fia a”mintagyerek”aki nem szaladgal csak az utcan es nem kiabal egyszoval tokeletes .Na akkor kerdem en kossem ossze a labat ,hogy ne szaladgalyon?Vagy mit csinalyak?

  • ircsó

    2009. augusztus 16. vasárnap

    Ági!

    te egy kis boszi vagy. :-))))

    Nálunk is van mintagyerek, és milyen érdekes , pont a sógornőmé, ja és 3 van belöle.
    :-)))))))))))))))

  • viki497

    2009. augusztus 15. szombat

    Én is észrevettem,hogy a múlt sok mindent „megszépít”.De ki kell állnom a „mintagyerekek” mellettt.Igenis vannak!Van aki túloz és csak rátesz egy lapáttal,de van aki nyugodt légkörben realistán neveli a gyerekét és nincs folyamatosan az utcán vele.Belőlük nagyon sok ún. „mintagyerek ” válik.

  • Pajala

    2009. augusztus 15. szombat

    hehehe, ezen a bejegyzésen jókat röhögtem, Ági! (nálunk a mintagyerek konkrétan a sógornőmnél lakik, állítólag:))