Kislányom 19 hónapos, könnyen kezelhető, jó beilleszkedési képességekkel rendelkezik.

Munkámból kifolyólag 2 hétre a nagymámához vagyunk kénytelenek vinni nyaralni. Vele gyakorta találkozik és nagyon szeret ott lenni. Eddig 1-1 napra hagytuk csak ott és integetett nekünk, nem sírt az elválásnál. Kérdezgeti, hogy anya hol van, de a választól mindig megnyugszik, bólogat és játszik tovább, vagy csinálja amit előtte.

A kérdésem az, hogy a 2 hét távollét tőlem mennyire fogja megviselni lelkileg és mi a jobb ha hétvégén lemegyek hozzájuk 2 napra és újra ott hagyom 1 hétre, vagy megszakítás nélkül maradjon 2 hétig?

Nagyon várom válaszodat, mert 1 hét múlva lenne aktuális a “nyaralás”.
Köszönöm szépen!

Válasz: Nem kell aggódnod, ha szokott a nagymamánál lenni 1-1 napot, akkor 2 hetet is ellesz majd. Nyugodtan meglátogathatod a hétvégére.

Válasz: Ez nem amiatt van, mert megbántottad volna, egyszerűen csak új élmények felé fordul és most kevésbé vagy fontos neki már, ez így normális. Szervezz minél több és minél változatosabb programot, ahol nem csak te vagy ott, hanem mások is, mert ebben a korban egyre jobban érdeklik a kicsit az emberek is. Az a normális, ha a kicsi fokozatosan leválik rólad, te is próbálj meg fokozatosan leválni róla.

2 éves kisfiam viselkedésével kapcsolatban szeretném a tanácsodat kérni. Az a gondunk, hogy kb. fél éve verekszik, húzza a hajamat, de nemcsak minket bánt, hanem a családtagokat is, valamint a játszótéren a gyerekeket. Nem tudom, hogy jól tesszük e, de nem hagyjuk rá, ha megüt minket egy kicsit megpaskoljuk a kezét, valamint rászólunk, hogy nem szabad, de mintha nem is neki szólnánk. Tanácsolták már nekem, hogy egy kicsit erélyesebben szóljak rá, de már az sem használ, néha már türelmetlen vagyok és kiabálok is rá…, remélem ezzel nem ártunk neki, de egyszerűen már nem tudunk mit csinálni, ezért is kérném a tanácsodat.. Köszi!

Válasz: 2 évesen ezt még nem érti. Viszont utánzással tanul, tehát abból tanul, ha higgadtnak lát téged és azt látja, hogy nem verekedéssel felelsz a verekedésre, és indulattal, hanem higgadt maradsz, elmondod, mit csinált rosszul és hogy ezt nem szabad. Ennyi. Ha azt látja, anyának szabad verekedni, akkor neki is szabad…

Arra lennék kíváncsi,hogy:van egy 2 éves kislányom,aki nagyon makacs,dacol,akaratos,és persze szófogadatlan,mostanság.21 hónapos volt amikor megszületett a kistesója és ez a rosszcsontkodás már a tesó érkezése elött megjelent,pár hónappal.Mostanában a gyerekem a központi téma a családban hogy mennyire neveletlen,szófogadatlan,stb.Pedig ez nem így igaz 100%-osan.HA elmegyünk a mamához akkor minden érdekli és mindent megszeretne nézni,de ez rossz.Ha megmozdúl akor is rossz.Most tanultuk meg hálaisten:S a “te hülye vagy”?kérdést egy nagyobb kisfiutól akinek minden második kérdése ez.Na erre a mama teljesen kiakadt és azt mondta hogy mi nem tudunk gyereket nevelni és majd ő felpofozza,de a gyerek pozitív tulajdonságati észre sem veszik.Most tényleg velünk van a baj?Vagy inkább ne menjünk többet a mamához.Én tudom hogy a gyerekem nem tökéletes ahogyan senki sem az,de azért nem tudom ne hiszem hogy egy nagyszülőnek így kell hozzáállnia az unokájához!Kérlek írj valami bíztatót!
Köszi előre is.

Válasz: A mamának nincs igaza. 2 éves korban a kicsi még nincs tudatában annak, amit mond és igenis rosszcsontkodik. Ezeket részben meg lehet már tanítani neki, mit nem szabad, de mégis folyamatosan feszegeti még a határokat, mert ilyen a természete. Régebben tényleg büntették, megütötték az ilyen kicsiket, meg is lehet nézni azokat a generációkat, akik így nőttek fel, milyenek lettek lelkileg: elválnak, agresszívek, önbizalomhiányosak… – ezért kell a gyerekeket másként nevelni, mert amit ebben a kicsi korban kap, az az egész életét meghatározza majd.

Válasz: Semmi nagy dologra nem kell gondolni, egész egyszerűen csak olyankor a másik nagymama érdekesebb időszakosan, ez teljesen normális viselkedés, nem ellened irányul.

S.O.S. szeretném a segítségedet kérni esti alvással kapcsolatban. A kisfiam Máté most 23. hónapos. 15 hónapos koráig semmi gond nem volt az esti alvással kapcsolatban, esti fürdés, esti tejcsi és utána szépen magától elaludt a kiságyban. De akkor történt, hogy egy este az alsó szomszédunk fél kilenckor mikor már majdnem elaludt elkezdett fúrni, na azóta vele kell aludnom az ő szobájában és úgy teszem le ha mélyen elaludt a kiságyába, nem az a gond, hogy kellemetlen ez nekem, hanem az hogy meddig fog ez így menni, tudom, hogy még mindig benne van az a félelem, ( mert már úgy nagyjából el is mondja, hogy mitől fél, ” bácsitól ott fúr ” )próbálkoztam én azzal, hogy félhomályt csinálok, bekapcsolom a rádiót, nyitva hagyom az ajtót, hogy lásson, de semmi nem működik, úgy ordít, pillanatok alatt tiszta verejték a félelemtől, én meg megsajnálom és kiveszem, pedig tanácsolták már nekem azt, hogy hagyjam, hagy sírjon egy kicsit, majd abbahagyja, de nincs szívem sokáig hallgatni….
Már nem tudom mit tegyek, jól jönne a tanácsod! Előre is köszönöm.

Válasz: Ebben a korban kezdődnek az éjszakai félelmek. Adj neki egy állatkát, amit ő választ ki és ami vigyáz rá éjszaka. Minden elalvásnál mondd el, hogy “itt a maci és ő fog rád vigyázni éjjel, ha jön a fúrós bácsi huhh, megijeszti” (az, hogy kimondod a félelmét, hogy beszéltek róla, őt is feloldja majd) Ezenkívül vegyetek egy kislámpát, ami éjjel világít a szobájában (ne ezeket a most kapható fényeket, hanem inkább rendes kislámpát vagy lávalámpát tegyetek oda neki)

Válasz: Aggodalomra semmi ok. Mivel ő egyszerre több nyelvet tanul most, ezért néha az egyiket, néha a másikat használja és ez számodra furcsának tűnhet, különösen, hogy ebben a korban még az egy nyelven beszélő gyerekek is hajlamosak félig csak babanyelven beszélni. Szépen a helyére fog rázódni a dolog. De ha nagyon aggaszt, akkor kérdezz rá nyugodtan a kétnyelvugyerek.hu blogban Bán Annamarinál, ő szakértője ennek a témának.

Válasz: Minden cikkem arról szól mostanában, hogy nem kell mindenkinek megfelelni és nem is lehet, tehát felesleges ezen idegesíteni magad. A gyerekek frankón felnőnek állandó méricskélés nélkül is Sőt, még csak nevelni sem kell, ha normális a környezete, foglalkoznak vele, jó mintákat lát, akkor magától megtanulja a jó szokásokat mindenről (pl. enni, inni stb.) Ha a környezete nincs rendben, akkor meg hiába próbálják ellenekezőképpen nevelni.

A méretek: ha ti is átlagos vagy annál kisebb termetűek vagytok, akkor nem kell emiatt aggódni. Ha a súlya is jóval kisebb, akkor esetleg lehet majd kivizsgáltatni, de akkor fogtok kapni emiatt beutalót is, de egy 2 éves kislánynál ezek teljesen normális méretek.

A kutacs: ha valóban nyitott a kutacsa, és szükségesnek látja az orvos, akkor ezt ki kell vizsgáltatni, mert vannak olyan betegségek, amiknek ez tünete lehet, de lehet, hogy nincs már nyitva, csak te érzed úgy és az orvos tapasztalt keze mást érez majd.

Nagyon köszönöm a választ, ismét olyat tudtál mondani, amit más még nem Mindenképp kipróbálom ezt a variációt, örülök hogy végre valaki nem azt mondja, hogy nem vagyok elég határozott. Mi is nagyon sok olyan ételt eszünk amit önállóan csipegethet – tulajdonképpen csak ilyet hajlandó enni. A nap csúcspontja ha kiülhet meztelenül a teraszra cseresznyézni/dinnyézni/barackozni Még egyszer köszönöm a segítséget!

Nagyon jók ezek a cikkek, sokat lehet belőlük tanulni. Lenne egy kérdésem az “ülve-evéssel” kapcsolatban. Kislányunk 11 hónapos, igazi sajtkukac, egész nap mozgásban vagyunk. A gond az, hogy evés közben is… Talán 3-4 percet hajlandó megülni az etetőszékben, utána pedig minden erejével azon van hogy kimásszon. Megpróbáltam, hogy nem veszem ki, hanem türelmesen magyarázok neki, de az lett a vége, hogy úgy belehergelte magát a sírásba, hogy lilult a feje és fulladt. Így viszont minimális mennyiséget eszik, vagy játék közben kap be egy-két falatot. Ki fogja ezt nőni, vagy legyek keményebb? Jól jönne a tanács…

Válasz: Ne legyél kemény, inkább szüntesd be az etetőszéket. A kisebbik fiam volt ilyen sajtkukac, ahogy kapott az etetőszék helyett kisszéket, kisasztalt az evéshez, és nem azt érezte, hogy be van zárva, hanem akár szabadon mozoghat is, máris megoldódott a probléma. Sok olyan ételt kapott, amit maga is megehet, így ugyan maszatosabban evett, de többet és nyugodtabban. Amikor már járt és nem volt annyira érdekes neki a szaladgálás, szépen elüldögélt hosszasan és eszegetett magában. És ennek jótékony hatása, hogy sokkal hamarabb kezd el magától enni kanállal is, a fiam másfél évesen már a levest is megette kanállal minimális kilötyköléssel